Karancsberény Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Karancsberény Község Önkormányzata 213-218

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...4 Bevezetés...4 Bevezetés...4 A település bemutatása...4 A település bemutatása...4 A község rövid történeti áttekintése...5 A község rövid történeti áttekintése...5 Értékeink, küldetésünk...6 Értékeink, küldetésünk...6 Célok... 7 Célok... 7 A helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...8 A helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...8 1. Jogszabályi háttér bemutatása...8 1. Jogszabályi háttér bemutatása...8 2. Stratégiai környezet bemutatása...8 2. Stratégiai környezet bemutatása...8 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...19 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...24 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...24 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...28 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...28 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...3 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...3 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...32 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...32 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...33 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...33 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...35 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...35 1. A HEP IT részletei...35 1. A HEP IT részletei...35 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...35 A beavatkozások megvalósítói...36 Jövőképünk...37 Jövőképünk...37 Az intézkedési területek részletes kifejtése...38 Az intézkedési területek részletes kifejtése...38 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...46 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...46 3. Megvalósítás...51 3. Megvalósítás...51 A megvalósítás előkészítése...51 A megvalósítás folyamata...51 Monitoring és visszacsatolás...52 Nyilvánosság...52 Érvényesülés, módosítás...54 4. Elfogadás módja és dátuma...55 4. Elfogadás módja és dátuma...55 2

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Karancsberény Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A településen élő idősek, fiatalok, nők, fogyatékkal élők számára is egyenlő esélyt kívánunk biztosítani a község életébe való bekapcsolódáshoz, segítséget nyújtani, lehetőséget kínálni valamennyi itt élő lakosnak az infrastruktúra kiépítésével, az alapvető szolgáltatások és intézmények működtetésével és lehetőség szerint munkahelyteremtéssel a megélhetéshez. Szeretnénk megőrizni a település hagyományait, szokásait és természeti értékeit, megtartani a lakosságot és emelni az itt élők életszínvonalát, komfortérzetét. A település bemutatása Földrajzi elhelyezkedés A 895 lakosú község Észak-Magyarországon, a Karancs hegy völgyében található zsáktelepülés. A falu Salgótarjántól, Nógrád megye székhelyétől 13 km-re északnyugatra, a Szlovák határ mellett gyönyörű környezetben terül el. Kizárólag közúton közelíthető meg. A helyi erdők állatvilága rendkívül gazdag, őzek, szarvasok, vaddisznók tanyáznak errefelé, az apróvadak közül leggyakoribb a nyúl, a fácán és a róka. A gombagyűjtők nagy örömére sokféle gomba terem. A lomblevelű erdők túlsúlyban vannak, találunk itt tölgyet, bükköt, akácot, lucfenyőt, vörös- és erdeifenyőt. A faluban sok család foglalkozik mezőgazdasággal: növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. A házakhoz tartozó kerteket művelik, a legtöbb család saját szükségletre konyhakertben biztosítja az éves zöldséget, gyümölcsöt. A község az infrastruktúra kiépítése és a szolgáltatások színvonalának javítása után egész évben vonzó turistaközpont lehetne. Demográfia : Jelenleg a településen 895 fő a lakosság száma, folyamatosan csökken, mely a lakcímkártyák gyakori cseréjének, az elhalálozásnak és a születésszám drasztikus visszaesésének köszönhető. A településen élők negyede 65 éven felüli, évente egyre kevesebb gyermek születik, így a település elidősödő. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyedülálló, illetve idős emberek megsegítésére házi segítségnyújtás, jelzőrendszer biztosításával, mindennapos orvosi ellátás és gyógyszerfutár megszervezésével. 4

Közoktatás, közszolgáltatás Helyben megoldott közszolgáltatások: az óvodai nevelés. Helyben nem elérhető szolgáltatások: a korai fejlesztés, a nevelési tanácsadás, a pályaválasztási tanácsadás, a gyógytestnevelés, a családi napközi, a családok átmeneti otthona, általános iskolai oktatás, az alapfokú művészetoktatás, a logopédiai ellátás, a fejlesztő felkészítés, az iskolai napközi. Ellátatlan szolgáltatás a bölcsőde és a házi gyermekfelügyelet. Intézményfenntartó társulás keretében zajlik az óvodai nevelés. A kisgyermekek helyben járhatnak óvodába, ahol vegyes csoportban maximum 25 főnyi férőhely biztosított, viszont jelenleg mindössze 16 óvodás veszi igénybe. A 213. január 1-jei állami átvételt követően az általános iskolai oktatásról, az iskolai napköziről és az alapfokú művészetoktatásról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gondoskodik az 5 km-re lévő Karancslapujtőn. Többcélú Társulási fenntartású a gyermekjóléti szolgáltatás, a családi napközi, a családok átmeneti otthona és a gyermekek átmeneti otthona. Kiszervezett formában működő szolgáltatás a logopédiai ellátás. Egyéb formában valósul meg a gyógypedagógiai tanácsadás és a korai fejlesztés. A középiskolások Salgótarjánban választhatnak továbbtanulási szándékuknak megfelelő oktatási intézményt. Üzletek, szolgáltatások A településen az Áfész Salgó-Center Coop Sóspálcika üzeme 15-2 nőnek biztosít helyben munkahelyet, így a munkanélküli nők száma lecsökkent. A település tisztán magyar lakosságú, nem élnek itt sem romák, sem nemzetiségiek. A mélyszegénység Karancsberényben még nem jelent meg és bízunk benne, hogy sikerül a jövőben is a nehéz szociális és rossz anyagi körülmények közé kerülteket támogatni, segíteni. A fogyatékkal élők számára a közintézmények akadálymentesítve állnak rendelkezésre. Településünkön 2 élelmiszerbolt, 3 vendéglátó egység, 1 mini-húsüzem és a Nagy Arany Bt. által működtetett konyha szolgálja ki a lakosság igényeit. A sportkedvelők a helyi futballpályán edzhetnek, illetve hétvégeken szurkolóként, játékosként hódolhatnak a focinak. A közelmúltban felújításra került a Művelődési Ház, mely otthont ad a helyi rendezvényeknek, hagyományőrző csoportoknak, civil szervezeteknek is. Napjainkban 27 vállalkozó kínálja szolgáltatásait különböző területeken. A helyi asszonykórus hűen őrzi a falu hagyományait és népviseletét. A település közművesített: vízvezeték-hálózat, gázellátás, telefon, kábeltévé, áramszolgáltatás és szennyvízhálózata van. A község rövid történeti áttekintése A község neve nyelvészek szerint török vagy óorosz eredetű lehet. Karancsberény honfoglalás kori település, és viszonylag szerencsésen vészelte át a tatárdúlást is. Első írásos említése 1246-ból származik, Nógrád várának jobbágyai lakták. A Berényi grófok nemzetsége István királyunktól és IV. László királyunktól származik. 5

A vármegyék rendszerének átszervezése után hosszú évszázadokra a Berényi grófok váltak a falu földesuraivá, akik jelentős tisztségeket töltöttek be a királyi Magyarországon és fontos nemzetségek szülötteivel kötöttek házasságokat, ezáltal tekintélyük egyre nőtt. 1598-ban Berényi Ferenc, Magyarország főhadi biztosa lett a falu ura. 168-ban Rudolf királytól új adománylevelet kapott, miszerint egészen a 19. századig birtokolhatták a falut. A török hódoltság idején és a Rákóczi szabadságharc után a falu lakossága igencsak megfogyatkozott, de a nyugodtabb időszakokban a település rohamosan fejlődött. 1828-ban és 1849-ben súlyos kolerajárvány sújtotta a falut, majd 1873-ban a település egyharmada leégett. A Berényi grófok itteni ága 1888-ban kihalt, a falu új földesurai Szilárdy Ödön és Légrády Béla lettek. Az I. világháború nyomort és szenvedést hozott a lakosságra, a harcokban 2 helyi lakos is életét veszítette. Sajnos a háború vége sem hozott enyhülést, mivel Kun Béla és a csehszlovák csapatok harca nem kerülte el a falut. A helyzet konszolidálódása után sem sokat változott a lakosok élete: egy részük mezőgazdasággal és favágással foglalkozott, a többiek a település melletti Laura szénbányában dolgozott. A falu határában keskeny ipari vasútvonal vezetett, mely mára már teljesen eltűnt. A II. világháború ismét nyomort és szenvedést hozott, a harcokban a lakosok közül 14-en veszítették életüket a csatákban. A környékbeli sűrű erdőkben volt Nógrády Sándor partizáncsapatának központja. 1945 után konfiskálták a Légrádyak birtokait, megkezdődött a falu szocialista fejlődése. A 2. század 5-es éveitől kezdve egyre több család hagyta el a mezőgazdaságot és keresett munkát a környező települések - főként Salgótarján - ipari üzemeiben (acélgyár, vasöntöde és tűzhelygyár, síküveg- és öblösüveggyár). Az 1956-os forradalom megmutatta a szocialista tábor negatív oldalát. A forradalmat leverték, vezetőjét kivégezték. Új szakasz kezdődött a falu fejlődésében: az utakat portalanították, javult a falu összeköttetése a környező falvakkal. Sajnos ekkora már megszűnt a kisnyomtávú vasút, ami valószínűleg napjainkban keresett turisztikai látványosság lenne. Megváltozott a falu arculata, sok új családi ház épült, a régieket lebontották, vagy átalakították és csupán csak pár ház van napjainkban, amelyek a régi időkre emlékeztetnek. A község gazdasági helyzete stabilizálódott, 199-ben vált önállóvá a település. 1992 óta önálló polgármesteri hivatala volt, 28-tól körjegyzőségben működött, 213-tól pedig a Karancslapujtői Közös Hivatal Kirendeltségeként szolgálja a lakosság és a település érdekeit. A falu határában több puszta is található, ezek egykor létező települések volt, mára viszont teljesen eltűntek, emlékük azonban fennmaradt. Ezek közül is a legjelentősebb Nagyarany-puszta, amelyet már 1246-ban említ oklevél Aronként, Ragyolccal szomszédos településként. A település a török uralom idején pusztult el és nem építették újjá. Itt volt a Berényi grófok udvara, amit később a téesz vett át, majd rommá lett. Ma már szép téglalap alapú, 199-ben épült földszintes családi ház áll a helyén. Értékeink, küldetésünk Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és felelősség fejezete II. cikkének értelmében Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A fejezet XV. cikke szerint A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Küldetésünk, hogy az Alaptörvény, valamint az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény passzusait kiemelten szem előtt tartva községünk minden lakója számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, elősegítse az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesítését, biztosítsa a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést és megelőzze a hátrányos megkülönböztetést. 6

Kiemelt értékeink Társadalmi szolidaritás. Célunk az összetartó, szolidáris, hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. Az emberi méltóság tiszteletben tartása. Célunk olyan élettér, életfeltételek, életkörülmények kialakítása, amelyek a lakosok emberi értékeinek, méltóságának, egyediségének megerősítésére, megőrzésére inspirálnak. Partneri kapcsolat, együttműködés. A kölcsönös előnyök egyidejű biztosításával a partnerség és a méltányosság elvének érvényesítésére törekszünk. Legfontosabb számunkra, hogy az itt élőknek megteremtsük és megtartsuk mindazokat a feltételeket, amelyek a mai kor igényeinek megfelelnek: teljes infrastruktúra, magas közbiztonság, helyi szolgáltatások, ügyintézések, orvosi-és gyógyszerellátás, programok, kikapcsolódási lehetőségek, munkahelyek, érdekeik képviselete. Feladatunk továbbá természeti és épített környezetünk védelme, a település tisztaságának megőrzése, megtartani az állandó lakosság létszámát, az idelátogatókkal megkedveltetni a településünket, vonzóvá tenni a letelepedésre. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Karancsberény település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7

A helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 211. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 211. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 211. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 212-ben készítettük elő Karancsberény községnek az egész településre kiterjedő Esélyegyenlőségi programját, de az új jogszabályi követelményeknek megfelelően 213. július 1-ig elvégezzük az átdolgozását. A jövőkép tekintetében rövid, közép és hosszú távú célokat határoz meg. Részletezi a megvalósulást, illetve a megvalósulást segítő tényezőket. A Kockázatelemzés című fejezetben tér ki a megvalósulást potenciálisan gátló tényezőkre, illetve azok elhárításának, kezelésének tervezett módjára. A záró részben mutatja be a dokumentum a nyilvánosság biztosításának eszközeit, a kötelezettség, a felelősség, az érvényesülés tényezőit, valamint az elfogadás módját. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Karancsberény helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumai mindegyikébe beépült az esélyegyenlőség szempontja. A település 211-214. évekre vonatkozó Gazdasági programjában igen nagy hangsúlyt kapnak a Kormány prioritásként kezelt fejlesztési irányai: az oktatás területén az oktatási reform keretében cél, hogy esélyegyenlőséget teremtő, korszerű közoktatás jöjjön létre, a közigazgatás területén szolgáltatásközpontú közigazgatás, elektronikus ügyintézés elterjedése valósuljon meg. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése 8

során cél az ország egységének megteremtése, az életformában létező csoportok elszigeteltségének csökkentése. Több célcsoport számára teremt nagyobb lehetőséget szabadidejük hasznos eltöltésére a különböző helyi és kistérségi programokban való részvétel (kerékpárút, idegenforgalmi célkitűzések). Terveket dolgozott ki közösségi tér biztosítására, közművelődési, művészeti, sport tevékenységek támogatására. A foglalkoztatást hivatottak elősegíteni, ezáltal a munkavállalás során megnyilvánuló esélyegyenlőséget biztosítják az önkormányzat vállalkozásokra vonatkozó elképzelései. Az infrastrukturális fejlesztések (járda, akadálymentes buszváró) a szolgáltatásokhoz való hozzáférést segítik, az informatikai infrastruktúra megteremtése és fejlesztése pedig a tudáshoz, információkhoz jutás feltételeit biztosítja. Megjelenik az esélyegyenlőség elve a Gazdasági program településfejlesztési céljai között is: az önkormányzatnak háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szűk körét érintik. A helyi adópolitikai célkitűzések megalkotásakor nagy hangsúlyt kapott a méltányosság elve. A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében az önkormányzat igen fontosnak tartja a szolgáltató jellegű közigazgatás, az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtését, az ügyfélfogadási idők újragondolását, a közintézmények akadálymentesítését. A helyi tömegközlekedés évenkénti felülvizsgálata, igényekhez igazítása, a közbiztonság javítását célzó intézkedések, az oktató és nevelő tevékenység minőségbiztosítási rendszere mind a színvonalas, minden réteg által élhetőbb település megvalósulását szolgálják. A gazdasági programban rögzítik a lakosság számára biztonságot nyújtó szociális háló megteremtésének fontosságát. Ennek érdekében a Képviselő-testület rendszeresen felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét. Biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az idősek napközi otthonának kialakítását. Az önkormányzat kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. Rendszeresen felülvizsgálja a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet. Közreműködik a gyermekvédelmi rendszerrel, biztosítja a családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat működésének feltételeit. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak. A Helyi Építési Szabályzatnak a település különböző területeire vonatkozó előírásai megalkotásakor nagy hangsúlyt kapott az akadálymentesítés szükségessége, a közlekedést és annak biztonságát segítő infrastruktúra megalkotásának ösztönzése ezzel is biztosítva a hátrányos célcsoportok esélyegyenlőségét. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció azzal a céllal íródott, hogy átfogó képet nyújtson a Salgótarjáni Kistérségen belüli település ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről és a rendelkezésre álló lehetőségekről. Alapelvei között említi az emberi méltóság, az állampolgári jogok tiszteletben tartását a szociális eljárások során, a szociális ellátásokat igénybe vevő személy életfeltételeinek javulását, jogainak és érdekeinek érvényesítését, a szociális minimum biztosítását mindenki számára. Mindennemű hátrányos megkülönböztetést, előítéletet elutasít. Fontosnak tartja az egyén autonómiájának megőrzését, a gyermekek és felnőttek családban éléséhez való jogát. A helyi társadalom zavartalan együttélését, valamint a fogyatékossággal élő emberek önrendelkezési jogát. Célcsoportjai között említi az esélyegyenlőség szempontjából is releváns veszélyeztetett rétegeket. Szakmai célkitűzései is teljesen összhangban vannak a HEP céljaival: Pl. az idősek lakókörnyezetükben történő egyénre szabott mentálhigiénés gondozása, a jövedelemmel nem rendelkező időseknél, rokkantaknál fontos az alapvető megélhetési, gondozási feltételek szociálpolitikai eszközökkel való biztosítása. A veszélyeztetett családok gyermekeinél meg kell erősíteni a gyermekjóléti ellátások, napközbeni ellátások igénybevételének lehetőségeit. A speciális ellátást igénylő csoportok gondozási feltételeinek megteremtése. A fogyatékos személyek társadalmi integrációjának erősítése, s e célhoz hozzárendelhető eszközök (akadálymentesítés, védett munkahelyek, személyi segítés) biztosítása. Olyan szociálpolitikai elveket rögzít, melyek az esélyegyenlőség szempontjából is elengedhetetlenek: szociális és relatív biztonság, prevenció-korrekció, univerzalitás, negatív diszkrimináció tilalma, integráció, komplexitás, progresszivitás, egyenlő hozzáférés. Értékei is analógiát mutatnak a Helyi Esélyegyenlőségi Programmal: szabadság, egyenlőség, igazságosság, szolidaritás, méltányosság, hatékonyság. 9

A 28-213. évekre vonatkozó Közoktatási Intézkedési Terv célja a hatékony, magas színvonalú közoktatási rendszer létrehozása, működtetési feltételeinek biztosítása az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás, a középfokú oktatás, a művészeti nevelés és a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások területén a kistérségi szintű, illetve települések közötti együttműködés támogatásával. Rögzíti, hogy a salgótarjáni kistérség Magyarország 48 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé tartozik. Minden települése szerepel az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében, és közülük 13 község társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is elmaradott. A népesség rohamosan fogy, az elvándorlás és az elöregedés tendenciája állandósult. A foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességhez viszonyítva még a Nógrád megyei átlagtól is elmarad. A Nógrád megyében regisztrált munkanélküliek több mint 4%-a a salgótarjáni kistérség településein él. Helyzetüket és életkilátásaikat tovább rontják az alacsony iskolázottságukból eredő hátrányok. Rajtuk kívül azonban még más csoportokat is fenyeget a közösségi életből és a munkaerőpiacról való kirekesztődés, úgymint: nagycsaládosokat, időskorúakat vagy a régióban az országos átlagot meghaladó arányú, több gyermeket egyedül nevelő szülőket. Külön fejezetben fejti ki a közoktatásban érvényesülő esélyegyenlőséget, célokat, és javaslatokat jelöl meg a hatékony érvényesülés érdekében. Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete A szociális ellátások rendjéről szóló rendeletében a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szociális rászorultságtól függően a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Az önkormányzat biztosítja a szociális információs szolgáltatást, az étkeztetést, házi segítségnyújtást, a családsegítést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a támogató szolgáltatást is. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Karancsberény Község Önkormányzata kötelező és egyéb szociális feladatainak ellátását a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása közreműködésével látta el, azonban ennek munkaszervezete a törvény erejénél fogva 212. december 31-el megszűnt. Feladatait több szervezet vette át, az átalakulás jelenleg is folyamatban van. Az iskolafenntartó társulás, melyet eddig öt község alkotott az általános iskolák állami fenntartásba és működtetésbe vétele révén 212. június 3-ával szintén megszüntetésre kerül. Az Egyházasgergével kötött óvodafenntartó társulás várhatóan a továbbiakban is működni fog. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére olyan kutatási adat, mely az esélyegyenlőség szempontjából releváns lenne. Adathiány mutatkozik a vonzáskörzetben megvalósuló fiatalok foglalkoztatását segítő, illetve a felnőtt-képző programok és az azokon részt vettek számának tekintetében. A nők, idősek és fogyatékosok célcsoportra vonatkozóan is vannak adathiányos területek. A jövőben ezen hiányzó mutatók meghatározása fontos feladat lesz. 1

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincsenek mélyszegénységben élők, és a népszámlálás adatai szerint senki sem vallotta magát cigány származásúnak. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Karancsberény településszerkezete elöregedő, magas az idősek száma, akik rendszeres nyugellátással rendelkeznek, megélhetésük csökkent igényeikhez képest megfelelően biztosított. A munkaképes korú lakosság nagyobb hányada rendelkezik munkahellyel, többnyire magasabb iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. A kisebb réteg regisztrált munkanélküli, közfoglalkoztatott, alacsony, vagy elavult iskolai végzettségű, akik jövedelmét a különböző segélyek, önkormányzati támogatások, valamint gyermekeik után kapott juttatások teszik ki. Bár mélyszegénységben élők nincsenek településünkön, a szegény életforma jelei sajnos már itt is tapasztalhatóak. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség. Okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok magas gyermeklétszáma, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Összességében elmondható, hogy a településen élő lakosság nagyobb részének vagyoni és jövedelmi helyzete átlagos. Fentiekre következtethetünk pl. a lakásfenntartási támogatási igényekből, melyek száma messze alulmarad a környező településeken beadottaktól. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év nő férfi összesen 28 29 21 211 fő 296 284 272 276 fő 332 335 335 329 fő 628 619 67 65 nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 25 3 25 18 % 8,4% 1,6% 9,2% 6,5% férfi fő 61 51 52 48 % 18,4% 15,2% 15,5% 14,6% összesen fő 86 81 77 66 % 13,7% 13,1% 12,7% 1,9% Karancsberényben a nyilvántartott álláskeresők aránya a 15 és 64 év közötti lakónépességhez viszonyítva 14 % körül mozog. Ez az arány mindkét nem tekintetében messze elmarad a környező településeken tapasztaltaktól. Nógrád megyére vonatkoztatva a nők esetében jóval alacsonyabb a munkanélküliek száma, mint a megyei átlag (13,5 %), férfiaknál azonban a megyei 14,6 %-os átlagot meghaladja a településen lévő munkanélküliek aránya. Minden vizsgált évben jóval magasabb volt a férfi álláskeresők aránya, 28-ban pl. 1 %-kal, 211-ben pedig duplájával haladta meg a női álláskeresőkét. A nyilvántartott álláskeresők száma 211-ig a 26-3 év közötti korosztályban volt a legmagasabb. 211-ben változás következett be, mivel a 36-4 éves korosztályban történt drasztikus, az előző évhez viszonyítva közel négyszeres emelkedés. 11

Ezzel párhuzamosan emelkedett a 21-25, 31-35, valamint a 41-45 év közötti korosztályban is az álláskeresők száma. Csökkenés volt ugyanakkor tapasztalható a 26-3, illetve az 51-55 év közötti korosztályban. A 18 napnál régebben munkanélküliek száma és a pályakezdő munkanélküliek száma az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. A településen magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, akiket korábban a megyeszékhelyen lévő gyárak, üzemek foglalkoztattak. Ezek megszűntével jelentősen csökkentek elhelyezkedési esélyeik, mára ők teszik ki a közmunka keretében foglalkoztatottak jelentős hányadát. Egyéb lehetőségeik nagymértékben korlátozottak. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága nyilvántartott álláskeresők száma összesen év Fő 86 81 77 66 28 29 21 211 A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 2 2 1 1 % 2,3% 2,5% 1,3% 1,5% 8 általános fő 27 29 28 24 % 31,4% 35,8% 36,4% 36,4% 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 57 66,3% 5 61,7% 48 62,3% 41 62,1% A községben az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma alacsony, az alapfokú végzettséggel, 8 általánossal rendelkezők aránya megközelítőleg egyharmada a teljes regisztrált létszámnak, mely az előző évekhez viszonyítva növekedett. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei településünkön jobbak, mint a környező településeken, mivel egy helyi üzem 15-2 fős női munkaerőt foglalkoztat rendszeresen. Sajnos ezen a területen nem jelenik meg a felnőttoktatás, ahová egyébként is nagyon nehéz bekerülnie ennek a célcsoportnak. Egyrészről nincs kellő motiváció a továbbtanulásra, egy piacképes szakma megszerzésére, hiszen elhelyezkedésük előbb-utóbb helyben biztosítottá válik, másrészt nem szívesen mozdulnak ki a településről, úgymond teljesen belerögzültek ebbe a munkanélküli létbe, ahonnan már igen nehéz a kimozdulás, főleg tartós munkanélküliség esetén. c) közfoglalkoztatás év Közfoglalkozt atásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 21 42 7,9 % 211 31 5,8 % 212 35 6,5 % 211. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 211. évi CVI. törvény, mely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését a Körjegyzőség Hivatala látta el, a munkáltatói feladatokat a település polgármestere. A közfoglalkoztatásban 212-es évben átlagosan 35 fő foglalkoztatására került sor. 12

A közfoglalkoztatás folyamatos, különböző programok alapján történik, a Munkaügyi Központ támogatásától függően változó időben és létszámban. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Községünktől a megyeszékhely, Salgótarján 15 km-re, a főváros pedig 125 km-re található. A környéken található munkahelyek elérése autóbusszal, gépkocsival, valamint az utóbbi esetében átszállással történő vasúti közlekedés igénybevételével is megoldható. A több órás utazás azonban akadályozó tényezője lehet a távolabbi munkavállalásnak. További probléma forrása a településen átmenő autóbusz járatok drasztikus csökkentése is. Sajnos az utóbbi időben nem valósultak meg térségünkben nagyobb munkahelyteremtő beruházások, nem létesültek termelő üzemek, melyek a munkanélküliek egy hányadát foglalkoztathatnák. A helyben bejelentett vállalkozások és kiskereskedelmi egységek száma is alig nőtt az elmúlt években. Fentiek megléte azonban nem csökkenti a helyi munkanélküliek számát, mivel ezek többnyire egyszemélyes, vagy családi, kiterjedt rokonsági vállalkozások. Tapasztalataink szerint nagyobb arányú a munkanélküliség növekedése, mint a munkahelyteremtő vállalkozások növekedése. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, a vonzáskörzetben is csak elenyésző számban indítanak hasonló programokat. A Munkaügyi Központokban vannak támogatott képzések, viszont ezekre a képzésekre nagyon nehezen lehet bekerülni. Helyi adatgyűjtés alapján az elmúlt években számos jelentkező volt településünkről -még érettségivel rendelkező is, viszont egyetlen sikeresen bekerülőről sem volt adat. Az indított képzések sem adnak megfelelő végzettséget ahhoz, hogy el tudjanak vele helyezkedni a résztvevők, mivel rendszerint túlképzés van minden szakmából. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek nem működnek, ilyen szolgáltatásokat senki nem végez. A Munkaügyi Központban lehet érdeklődni az általuk indított képzésekről, álláslehetőségekről. A helyi családgondozó irodájában is ki vannak függesztve azok a lehetőségek, melyek a Munkaügyi Központ honlapjáról is megismerhetők. A mielőbbi elhelyezkedés érdekében igény szerint önéletrajzok, motivációs levelek megírásában segítséget nyújtanak a helyi családgondozók. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Településünkön nincsenek mélyszegénységben élők, és a népszámlálás adatai szerint senki sem vallotta magát cigány származásúnak. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem áll rendelkezésre pontos információ arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés történt volna faji, nemi, vagy fogyatékossági alapon. A kiválasztási szempontoknál nem szerepelnek ezen tényezők, ugyanakkor feltételezhető, hogy időnként előfordulnak. 13

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által meghatározott a munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások a rendszeres szociális segély, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Az előbbi esetben a jogosultság fennállásához önkormányzati rendeletben meghatározott módon az érintetteknek együtt kell működniük a helyi családsegítő szolgálattal. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma évek óta jelentős a településen. A jogszabályi változások következtében az ellátás egy éven túli folyósításának feltétele, hogy az érintettek 3 napos munkaviszonyt igazoljanak. Ez többnyire az önkormányzatnál önkéntes munka végzésével valósult meg. Sajnos a támogatás jelenlegi összege nem biztosít megfelelő megélhetést, életszínvonalat a jogosultak számára. Az önkormányzathoz forduló és a jogosultsági feltételeknek megfelelő valamennyi lakos részére tudjuk biztosítani az ellátások valamely formáját. Fentieken kívül biztosított a házi segítségnyújtás keretében az idős rászorulók ellátása, valamint a szociális étkeztetés keretében az idősek, illetve rászorulók étkeztetése. Településünkön a családsegítői szolgáltatást heti 8 órában vehetik igénybe önkéntes alapon az érdeklődők. év 28 29 21 211 rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %ában 29 22 23 2 4,6 3,5 3,6 3,1 2 21 24 28 23,2 24,4 27,9 32,5 Azoknak a száma, akik 3 nap Azoknak a száma, akiktől munkaviszonyt nem helyi önkormányzati tudtak igazolni és az rendelet alapján FHT jogosultságtól megvonták a támogatást elesett 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány A település bérlakásokkal nem rendelkezik. b) szociális lakhatás Szociális lakásállománya nincs településünknek. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincs településünkön olyan nem lakáscélú ingatlan, melyet lakáscélra használnának. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Településünkön senkit nem érint a veszélyeztetett lakhatási helyzet problémája. 14

e) lakhatást segítő támogatások év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 28 7 29 9 21 8 211 14 212 13 Az 1993. évi III. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény és a Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások rendjéről szóló többször módosított 5/28. (VII.29.) sz. rendelete alapján a lakhatást segítő támogatások közül az önkormányzat lakásfenntartási támogatást ítélhet meg az arra rászorulóknak. A táblázat adataiból is látható, hogy településünkön csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, feltételezések szerint a közüzemi számlák kifizetése többnyire nem okoz problémát az itt lakóknak, illetve jövedelmi helyzetük jobb a környező településeken élőktől. f) eladósodás Konkrét adat nincs arra vonatkozóan, hogy ez a probléma mennyire jellemző településünk lakosaira. A fenti táblázatból ugyanakkor következtetünk arra, hogy a megnövekedett közüzemi számlák mérsékléséhez milyen arányban kérnek támogatást önkormányzatunktól. Bár a tendencia szerint az országban egyre több családot érint az eladósodás problémája, a magas hiteltartozások törlesztése, a közüzemi számlákkal történő elmaradás, ez nálunk nem jelentkezik nagyobb arányban. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások nem találhatóak a településen. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A település közigazgatási határain belül szegregátum nem található. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A településen nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő lakos. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nincsen a településen szegregációval veszélyeztetett terület. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 15

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A község lakói számára biztosított az egészségügyi alap-és szakellátás igénybevétele, a háziorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), valamint a védőnői ellátás. A háziorvos a hét minden napján biztosítja a betegellátást. Az ápolónő az időskorúak és a gondozásra szorultak ellátásában közreműködik. Az ügyeleti tevékenységet a térségben lévő önkormányzatok Salgótarján központtal társulásos formában biztosítják. Fogászati rendelés Karancslapujtő településen érhető el legközelebb, a szakorvosi ellátást pedig a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház biztosítja. Fiókgyógyszertár ez évtől nem működik a településen, a gyógyszerek kiszállítását futárszolgálat biztosítja. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A védőnői ellátás biztosítja, hogy a prevenciós és szűrőprogramokhoz mindenki egyenlő eséllyel hozzáférjen. Erre mindenki jogosult, aki az adott területen életvitelszerűen tartózkodik és az ellátást kéri. A lakóhely szerint illetékes területi védőnő feladatkörébe tartozik figyelemmel a területi védőnői ellátásról szóló külön jogszabályra az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok és az iskolai szűrővizsgálatok elvégzése. A védőnői ellátás heti egy alkalommal helyben vehető igénybe. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A területi ellátásért felelős kórház a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház. A járóbeteg szakellátás is Salgótarjánban történik, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáféréssel együtt. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a nevelési intézményében külső vállalkozó bevonásával biztosítja a közétkeztetést. A szolgáltató az étlap tervezésénél ügyel az egészséges táplálkozás alapkövetelményeire. Házias jellegű étrenddel kívánja biztosítani a szükséges tápanyagokat a különböző korosztályok számára. Az alapvető, tápláló és egészséges nyersanyagokat - tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök próbálja minden nap beépíteni az étrendbe. Előtérbe helyezi a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket, a fehérjében gazdag, szénhidrátban szegény alapanyagokat, valamint igyekszik mérsékelni a só, és ételízesítő használatát. Az étkeztetés megfelel a HCCP rendszer előírásainak, eddig ezzel kapcsolatban hiányosságok nem merültek fel. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramokhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított a településen. A különböző sportprogramokat, futballmérkőzéseket, valamint a fiatalok számára meghirdetett Berényi-kacskaringóst is nagy érdeklődés kíséri minden alkalommal. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelenleg a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása keretén belül biztosított, melynek formái házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás. Az ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetők, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatos és megbízható módon. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor 16

Karancsberény Község Önkormányzata a közszolgáltatások nyújtása során is teljes mértékben elhatárolódik a diszkriminatív eljárásoktól. Mindenkor a szegregációmentességre, az egyenlő bánásmódra, az esélyegyenlőség és a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítására törekszik. Nincs információnk bármely, a közszolgáltatás nyújtás területén elszenvedett faji, nemi, vallási, vagy testi megkülönböztetésről. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Településünkön a szociális és egészségügyi ellátórendszer keretein belül pozitív diszkrimináció nem jellemző. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek. Településünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A közösségi élet a közelmúltban felújított Művelődési Házban, a Közösségi Házban, valamint az önkormányzati sportpályán zajlik, ahol különböző programok kerülnek megrendezésre. A település egészére kiterjedő rendezvényeket az önkormányzat, gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat, a településen működő civil szervezetek szervezik. Zajlanak már hagyományosan, minden évben megrendezésre kerülő programok, melyek a község lakóit nagyobb számban is megmozgatják, pl. szüreti felvonulás, gyermeknapi rendezvény, asszonykórus fellépései. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai, illetve vallási konfliktus településünkön nincs. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat munkatársai igény szerint ruhaadományokat gyűjtenek és osztanak szét a település rászoruló lakosai részére. A különböző települési rendezvények alkalmával néhány helyi vállalkozó természetbeni, ill. pénzadományok felajánlásával támogatja a programok megvalósítását, valamint a helyi sportkör működését. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nem működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat a településen. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 17

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Adathiány mutatkozik a vonzáskörzetben megvalósuló, fiatalok foglalkoztatását segítő, illetve felnőtt-képző programok és az azokon részt vettek száma tekintetében A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, illetve nincs felnőtt-képzési lehetőség sem a településen Képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférés segítése, biztosítása Adatgyűjtés, kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal Tájékoztatás a vonzáskörzetben megvalósuló képzésekről, programokról, a jelentkezés adminisztratív feladatainak segítése, rendszeres motiválás 18

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A népesség nyilvántartás adatai alapján a település összlakossága 94 fő. A -17 éves korosztályú gyermeklétszám 139 fő, melyből 67 lány, 72 fiú. Ezen belül is a -14 évesek száma 16, ebből 54 lány, 52 fiú. A 15-17 évesek száma 33, a nemek aránya 13 lány és 2 fiú. A településen az elmúlt évekhez viszonyítva a születések száma csökkenő tendenciát mutat. fő nő -2 évesek -14 éves 15-17 éves 18-59 éves 6-64 éves 65 év feletti nők 468 férfiak 436 54 13 198 25 138 52 2 283 26 55 % összesen 94 12 16 33 481 51 193 nők 52% férfiak 48% 51% 39% 41% 49% 72% 49% 61% 59% 51% 28% a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A helyi Gyermekjóléti Szolgálat két kiskorút tart nyilván veszélyeztetettként, egészségügyi, illetve családi okok miatt. Védelembe vétel alatt jelenleg egy gyermek áll, jelentős magatartási problémáira való tekintettel. A településen élő hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a szomszédos településen lévő iskola nyilvántartásában szerepelnek. Az erre vonatkozó adatokat még nem kaptuk meg. A jövőben fontos feladat lesz a Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskolába járó karancsberényi gyerekek statisztikai jellemezésének beszerzése. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermekek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával biztosít védelmet számukra. A helyi rendszer további jellemzője, hogy elsősorban a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális területen keresztül valósul meg és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 46 fő, ami az előző évekhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. Ez azonban sajnos nem a családok életszínvonalának javulását, kedvezőbb anyagi helyzetét jelenti, hanem a gyermeklétszám csökkenéséből adódik. év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 28 37 29 5 21 58 211 46 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Karancsberényben minden arra jogosult részesül a törvény által biztosított kedvezményekben. Aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, annak ingyenes tankönyvellátás jár, folyamatosan nő a számuk. Óvodáztatási támogatást azok az érvényes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek 19

kaphatnak, akik szüleinek az általános iskolai végzettsége az óvodai beiratkozáskor nem volt több a 8 általánosnál, illetve hiányzásuk nem haladja meg a törvényben előírt óraszámot. A nyári, szociális étkeztetés településünkön nem működik, mivel jelentős önerőt igényelni önkormányzatunktól. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek gyermekenként 2 alkalommal, augusztusban és novemberben egyenként 5.8,- Ft értékű Erzsébet utalványt nyújtottunk. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás igénylése nem jellemző. Az önkormányzat saját erőből Mikuláskor minden óvodás gyermeknek csomagot ad, valamint iskolakezdéskor tanszersegélyt az általános és középiskolás diákoknak. A nappali tagozatos, felsőfokú oktatási intézményben tanulókat pedig a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretében részesíti támogatásban. Fogyatékkal élő gyermekről jelenleg nem tudunk a településen. A tartósan beteg gyermekek minden juttatást megkapnak, amelyekre jogosultak. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ingyenes étkezés, tankönyvtámogatás, közgyógyellátási igazolvány. Élelmiszer adományok juttatásakor fokozott figyelmet fordítunk nagyobb arányú támogatásukra. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A szegényebb rétegekben élő gyermekek közül sokan otthon nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés, melyet az óvodás és általános iskolás gyermekek vehetnek igénybe. A 3 vagy több gyerekes családban élő 1-13. évfolyamos gyermekek jogosultak 5 %-os étkezési kedvezményre. Ingyenes óvodai étkezésben 9 gyermek részesült. Alapfokú oktatási intézmény nem működik a településen, az iskoláskorúak a szomszédos Karancslapujtőre, valamint annak karancsaljai tagintézményébe járnak. 5 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola 1jogosultak 8. évfolyam száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 28 N.a. 8 15 25 29 N.a. 7 15 23 21 N.a. 24 1 35 1 211 N.a. 17 8 27 212 9 19 8 27 e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az elmúlt évben két magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolás gyermek élt a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 2

Nincs szegregált környezetben élő gyermek a településen. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Hátrányos helyzetű gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akinek szülei rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Ezek száma a településen: 46 fő. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akit védelembe vettek, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha törvényes felügyeletet ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaikat fejezték be sikeresen. A gyermekvédelmi rendszer éves működéséről szóló beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettségi okokat, figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkezhetnek. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Hátrányos, illetve halmozottan hátrányos, valamint fogyatékossággal élő gyermekek védőnői ellátása megoldott a településen. A védőnő három községet lát el, heti egy alkalommal, szerdai napokon a helyi tanácsadóban fogadja a családokat, majd személyesen keresi fel őket lakásukon. Az elmúlt 5 évre visszatekintve a védőnő által ellátott gyermekek száma majd felére csökkent. Míg 28-ban 21 gyermek, addig 212-ben már csak 12 fő tartozott az ellátottak közé. A családok minden gyermekneveléssel, életmóddal kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak hozzá, a rendszeres szűrővizsgálatokat is biztosítja a településen. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A háziorvos minden hétköznap rendel a településen, ő végzi a gyermekek ellátását is, mivel nincs külön gyermekorvos. c) 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermek szűrővizsgálatok 1, 3, 6 hónapos korban, majd 1 éves kortól évente történnek 6 éves korig. A védőnő feladata a szülők kiértesítése, szűrések elvégzése, igazolások kiadása, szükség esetén további vizsgálatok kérése. Az iskolai szűrések kétévente történnek, a szülők kiértesítése, valamint a kiszűrtek további orvosi vizsgálatra való irányítása folyamatos. Ebben az életkorban speciális fejlesztést igénylő ellátásra csak csekély számú gyermeknek van szüksége. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatást 24-től biztosítja az önkormányzat a településen. Jelenleg alapellátás keretében történő gondozásban 4 gyermek részesül, magatartási problémák, igazolatlan iskolai hiányzások, valamint intézményi beilleszkedési zavarok miatt. Az előző évekhez viszonyítva a gondozotti létszám csökkenő tendenciát mutat, a szülők és gyermekek többnyire együttműködők, a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében meghatározott feladatokat igyekeznek teljesíteni, a magatartási szabályokat betartani. A gondozotti létszám minimális száma a lakosság összetételével is magyarázható. 21

e) gyermekvédelem Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. Az önkormányzat gyermekvédelmi feladatait a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával szorosan együttműködve látja el, folyamatos a kapcsolat, a jelzőrendszer jól működik. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális ágazaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A gyermekek ideiglenes ellátására Salgótarjánban a Fészek befogadó gyermekotthonban, Felsőpetényben a Margaréta gyermekotthonban, valamint Zabaron a Gyermekek Átmeneti Otthonában van lehetőség. Az átmeneti gondozásra iskolai hiányzások, családi konfliktusok, veszélyeztetettség, lakhatási problémák, valamint a szülők elhanyagoló tevékenysége, szenvedélybetegsége miatt kerülhet sor. Szülővel együtt történő elhelyezés Salgótarjánban, a Vöröskereszt által működtetett anyaotthonban, valamint az egyik környező településen, Etesen van lehetőség a Családok Átmeneti Otthonában. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen élő minden korosztály egyforma eséllyel veheti igénybe a különböző programok kínálta lehetőségeket. Sportolás, könyvtári szolgáltatás, különböző kulturális programok, rendezvények, gyermeknap, stb.a gyermekeket nem éri hátrány, diszkrimináció semmilyen téren. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekek étkeztetése óvodai, iskolai keretek között hét közben biztosított. A hátrányos helyzetű, gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek nyári szünetben történő ellátását önkormányzatunk nem tudja biztosítani a magas önerő vállalása miatt. A településen élő valamennyi gyermek részesül tankönyvtámogatásban, akik a jogszabályban foglaltak szerint jogosultak rá. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzatnál a szolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt, erre vonatkozó észrevétel nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. Adományok, különböző élelmiszercsomagok juttatásakor nagyobb arányban részesülnek az olyan családok, melyek hátrányos helyzetű gyermekeket nevelnek. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 22

Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően a fogyatékosságot megállapító Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szervezi meg a település nevelési intézménye. Elsődleges feladat a nevelési tanácsadó javaslata szerint gyógypedagógus segítéségével fejleszteni a halmozottan hátrányos gyermekeket. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A szakértői bizottság által bevizsgált fogyatékos gyermekek fejlesztése az óvodában integráltan gyógypedagógus, logopédus közreműködésével történik, ahol a gyerekek fejlődéséről, állapotáról fejlesztési naplót vezetnek. Az iskolában az SNI tanulók fejlesztése, esélyegyenlőségük biztosítása a pedagógusok mellett 1 fő főállású gyógypedagógus, 1 fő fejlesztő pedagógus és egy óraadó logopédus közreműködésével valósul meg. A gyerekek oktatása integráltan történik, fejlesztésük, rehabilitációjuk a törvényi előírásoknak megfelelő óraszámban zajlik. Az iskolában egyre több a pszichés, magatartászavarral küzdő gyermekek száma. Igény lenne a napi problémák megoldásának megsegítésére egy iskolapszichológus státusz létrehozása. Az állományról elmondható, hogy az óvodapedagógusok, pedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt, innovációs készségük kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belül nem tapasztalható, szegregációra utaló jel nem mutatkozik. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településről a Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola karancslapujtői, illetve karancsaljai tagintézményébe járnak a tanulók. Az országos kompetenciamérési adatok szerint majdnem minden esetben a 2. számú telephely (Karancsalja) eredményei a jobbak. Ennek oka valószínűleg az, hogy abban a tagintézményben kevesebb a diák (évfolyamonként csak egy osztály van), és az osztálylétszámokhoz viszonyított hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a speciális nevelési igényű gyerekek aránya is jóval alacsonyabb a karancslapujtői tagintézményhez viszonyítva. A karancsberényi gyermekekre vonatkozó adatokat a Karancslapujtő Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának mellékletét képző táblázatok tartalmazzák, mivel ezek a tanulók a Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskolába vagy annak Karancsaljai Tagintézményébe járnak. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pályázati úton elnyert élelmiszer-segélycsomagok nagyobb arányú biztosításával próbáljuk a rászoruló gyermekek hátrányait kompenzálni. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Adathiány az iskolás gyermekekről Fenyeget a veszélyeztetett gyermekek számának emelkedése Adatgyűjtés, iskolákkal való együttműködés Komplex prevenciós program kidolgozása és működtetése 23

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A demográfiai és közszolgáltatási adatok alapján a település összlakosságának 52 %-a nő, közülük munkaképes korú 41 %, melyből 18 % munkanélküli. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, valamit egészségi állapotuk miatt, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya miatt - a gyesen lévők, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való hosszabb távú kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év 28 29 21 211 Munkavállalási korúak száma férfiak 296 284 272 276 nők 332 335 335 329 Foglalkoztatottak férfiak 271 254 247 258 nők 271 284 283 281 Munkanélküliek férfiak 25 3 25 18 nők 61 51 52 48 Fenti táblázat adatai szerint településünkön a női munkanélküliek száma közel kétszerese a férfiakénak. Következik ez abból a tényből, hogy a gyed és gyes leteltét a követően a nők nem tudnak, vagy nem akarnak visszakerülni a munkaerőpiacra. A gyermekvállalás, a hosszabb ideig tartó távolmaradás a munkahelytől nehezíti visszailleszkedésüket. Nincs a településen atipikus foglalkoztatási lehetőség. A környéken többnyire megszűntek azok a termelő üzemek, ahol a képzetlen nők könnyű fizikai munkát végezhettek volna. A még meglévők esetében általában nehéz fizikai munkát igénylő munkakörök vannak, melyet kizárólag férfiak tudnak elvégezni. 24

A hosszabb távra történő ingázás, illetve a távolabbi munkavégzés vállalása - mely általában együtt jár a szállókon történő elhelyezéssel - elsősorban férfiakra jellemző, mivel a nők otthoni kötelezettségei, a gyermekek ellátásával, gondozásával, valamint a háztartás vezetésével kapcsolatos egyéb teendők többnyire rájuk hárulnak. Számukra egyetlen foglalkoztatási lehetőség az önkormányzat által biztosított közmunka. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen nem szerveztek foglalkoztatást segítő és képzési programot, ilyen jellegű képzések a megyeszékhelyen lévő munkaügyi központban indulnak. Az ott elsajátítható szakmák azonban többnyire tömegszakmák, emiatt elhelyezkedési esélyeik elég csekélyek. Amennyiben indul hiányszakmák megszerzésére irányuló tanfolyam, bekerülni rendkívül nehéz az alacsony iskolai végzettségű, motiválatlan személyeknek. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év munkanélk. nők száma 28 29 21 211 212 27 27 28 21 29 8 általánosnál 8 alacsonyabb általáno végzettségű s 1 1 1 1 1 1 1 9 1 szakiskola, szakmunkásk épző iskola gimnázium érettségi főiskola egyetem 7 7 7 3 7 4 4 3 3 4 5 5 7 5 6 1 1 Az alacsony iskolai végzettségű nők fő foglalkoztatója a Salgótarjáni székhelyű Salgó-Center Coop Zrt. által üzemeltetett Ropi-üzem, valamint a helyi önkormányzat, mely a közmunkaprogram keretében tudja biztosítani az átmeneti foglalkoztatásukat. Bár különböző képzésekkel lenne lehetőségük szakmát szerezni, jellemzően nincs bennük kellő motiváció a továbbtanulásra, annak ellenére sem, hogy ezzel munkaerőpiacra történő be, illetve visszalépésük esélyeit növelnék. Az alacsony iskolai végzettségűek jövedelmüket idénymunkák vállalásával egészítik ki. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A közfoglalkoztatás terén nem történik hátrányos megkülönböztetés, érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bérezést elve. Mivel a helyi ropi-üzemben kizárólag nők dolgoznak, így ez a probléma ott sem jelentkezik. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen nem található bölcsőde, illetve családi napközi, erre nem is lenne igény. Az óvoda rugalmas nyitva tartással segíti a szülők munkába járását, munkavállalását. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyára és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós 25

korban megkezdik, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor, szintén a védőnő által. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nincs információnk arra vonatkozóan, hogy fenti probléma a településen élő családok életében jelen van-e. Ha elő is fordul, az rendszerint nem kerül nyilvánosságra, mivel a családtagok, a bántalmazás szenvedő alanyai szégyellik bevallani, vagy külső segítséget kérni, ezért nem is teregetik ki a külvilág felé a család működési zavarait. Inkább elszenvedik, tűrik partnerük, szüleik folyamatos megalázását, zaklatását, mely sokszor akár a tettlegességig is fajul. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen nincs anyaotthon, vagy családok átmeneti otthona. Az előbbit a megyeszékhelyen, az utóbbit egy 15 km-re lévő településen lehet szükség esetén igénybe venni. A családok átmeneti otthona minimális férőhellyel működik, így a tapasztalatok alapján az azonnali bekerülés lehetősége nem minden esetben biztosított. Településünkön eddig még nem volt igény erre a szolgáltatásra. Súlyos veszélyeztetettség felmerülése esetén azonnali intézkedést igénylő esetekben a gyermekek ellátására Salgótarjánban a Fészek befogadó gyermekotthonban, valamint Zabaron, a Gyermekek Átmeneti Otthonában kerülhet sor. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Arányuk a helyi közéletben az elmúlt két évben magasabb volt, mint a férfiaké. Azt megelőzően a képviselő testületben egyenlő volt a férfiak-nők aránya. Az önkormányzat, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények munkatársai is valamennyien nők. év 28 29 21 211 212 Képviselőtestület tagja Férfi Nő 4 4 4 2 2 4 4 4 3 3 Nők aránya (%) 5 5 5 6 6 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a többgyermekes, vagy gyermekét egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, de ez nem csak helyi, hanem össztársadalmi probléma, mellyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Igény szerint egyéni esetkezelésben a helyi Családsegítő- vagy Gyermekjóléti Szolgálat munkatársain keresztül lehetőség van álláskeresési technikák elsajátítására, önéletrajz, motivációs levelek megírására, tanfolyami képzések felkutatására, segítő, motiváló beszélgetésekre, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében. Probléma, hogy a gyed és gyes leteltét követően nincs lehetőségük - de többen nem is akarnak - visszalépni a munkaerőpiacra, hozzászoktak a tartós itthonléthez, motiváltságuk alacsony, hosszú távon a helyi 26

közmunkaprogramban történő munkavégzésre rendezkedtek be. Ez főként az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző. A szakmával, érettségivel rendelkezőknél nagyobb a motiváltság a mielőbbi munkavállalásra, ennek érdekében nem jelent akadályt az ingázás, akár a szomszédos településre, vagy a megyeszékhelyre is. Helyi szinten akár az is megvalósítható, hogy a 45 év feletti munkavállalót foglalkoztató üzemek, vállalkozók részére adókedvezményt biztosítsunk, mint felvételre ösztönző tényezőt. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Nincs a településen atipikus foglalkoztatási lehetőség Atipikus foglalkoztatási formák megvalósítása Alacsony iskolai végzettség Motiválatlanság Tartós munkanélküliség aránya a nőknél magasabb 45 év feletti nők elhelyezkedési nehézségei Célirányos, piacképes képzések szervezése Megfelelő motiválás a továbbtanulásra, szakma megszerzésére Folyamatos tájékoztatás a képzésekről, közfoglalkoztatás továbbfolytatása, munkalehetőségek felkutatása Foglalkoztatásuk elősegítése érdekében ösztönző eszközök, különböző kedvezmények biztosítása a munkáltatók részére 27

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A népesség összetételében lezajló demográfiai változások, a 6 éven felüli populáció számarányának növekedése nemcsak Magyarországon, az Európai Unió országaiban is szembetűnő. Településünkön a 65 év fölötti lakosok száma 193 fő, ebből 138 fő nő és 55 fő férfi. Az öregedési index 22,1 %, amely az országos átlag közel kétszerese. A népesség kormegoszlását tekintve megállapítható, hogy a település elöregedő. Egyre több idős ember él egyedül, vagy időskorú társával. Az időskorúak demográfiai helyzetében bekövetkezett két legszembetűnőbb változás az idősek elmagányosodása és a 7 éven felüli korosztály számarányának növekedése. A településen élő időskorú népesség jövedelmi helyzetéről nincsenek adataink, de általánosságban elmondható, hogy az időskorúak kiadásainak zömét az élelmiszerek, a lakásfenntartás és az egészségügyi ellátás költségei teszik ki. A növekvő kiadásokat a tartós fogyasztási cikkek, üdülési kiadások, ruházkodás költségei terhére csoportosítják át. 21 28 29 21 211 212 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 234 185 194 193 193 19-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 137 129 119 115 16 94 Öregedési index (%) 17,8% 143,4% 163,% 167,8% 182,1% 22,1% 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősebb, 65 év feletti korosztály foglalkoztatására nincs lehetőség a településen, de ez nem jelentkezik problémaként, hiszen ebben a korosztályban igény sem mutatkozik a foglalkoztatás biztosítására, részben az érintettek egészségi állapota miatt, részben pedig azért, mert a célcsoport tagjai lehetőségükhöz mérten élvezik a nyugdíjas éveiket. A 212. évi jogszabályváltozás miatt az idősek a nyugellátást választják a munkabér helyett. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatja az önkormányzat azokat a személyeket, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek. Többnyire értékteremtő tevékenységet, kisegítő munkákat végeznek, foglalkoztatásuk ideje a pályázati források nagyságától függ. Az idősebb korosztály foglalkoztatására nincs lehetőség. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az egész országra jellemző, hogy az idősebb korosztály, az 55 év felettiek sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a munkaerőpiacon. Nehezebben helyezkednek el és a leépítések is hamarabb elérik őket. A 65 év felettiek pedig egészségi állapotuk miatt már nem alkalmasak a munkaerőpiacon történő aktív részvételre. 28

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A község lakói számára biztosított az egészségügyi alap-és szakellátás igénybevétele. A háziorvos a hét minden napján biztosítja a betegellátást. Az ápolónő az időskorúak és a gondozásra szorultak ellátásában közreműködik. Az ügyeleti ellátás megoldott. Fogászati rendelés Karancslapujtő településen érhető el legközelebb. A szakorvosi ellátást a salgótarjáni Szent Lázár Kórház biztosítja. A község szociális feladatainak ellátását a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása keretében működtetett Egészségügyi és Szociális Központ útján látja el. Az időskorúak szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítő szolgáltatást vehetnek igénybe. Jelenleg a településen a házi segítségnyújtást 23 fő, a szociális étkezést 25 fő, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 1 fő veszi igénybe. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A tavalyi évben került átadásra a teljesen felújított és akadálymentesített Művelődési Ház, amely helyet ad a kulturális és közművelődési tevékenységeknek. A sport-kedvelők igényeit kívánja kielégíteni a helyi Sport Egyesület, ahol az idősebb korosztály hétvégenként szurkolóként vehet részt. A helyi asszonykórus - melynek tagjai többségében nyugdíjasok - őrzi a község hagyományait és népviseletét, aktívan részt vállalnak rendezvényeink lebonyolításában a jeles ünnepek, falunap, idősek napja, szüreti felvonulás rendezvények alkalmával. A közművelődést szolgálja a könyvtár is, melyet az idősebb korosztály is látogat. c) idősek informatikai jártassága Az idős korosztály informatikai jártassága alacsony szintű, adataink nincsenek róla, de vélelmezhető, hogy azok az idősek, akik többgenerációs családban élnek, napjainkban már gyermekeiktől, unokáiktól elsajátították a számítógép kezelését. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb korosztály számára 1 évvel ezelőtt létrejött a Nyugdíjasklub, mely jelenleg 24 taggal működik. Szintén a nyugdíjasok köréből került ki a helyi Népdalkör is, mely az idén ünnepli megalakulásának 4. évfordulóját. Összejöveteleiket havi rendszerességgel tartják a Művelődési Házban, egészséggel-életvitellel kapcsolatos előadásokat szervezünk nekik, meghívjuk a környező települések idősklubjait, műsorokat, közös utazásokat terveznek és valósítanak meg együtt. Aktívan részt vesznek a település kulturális életében is. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Időskorúak számának növekedése A házi segítségnyújtás csak hétköznapokon elérhető Szociális alapszolgáltatások bővítése A házi segítségnyújtás elérhetőségének hétvégére való kiterjesztése Alacsony informatikai jártasság Tanfolyamok szervezése, aktív időskor elősegítése 29

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi, illetve értelmi fogyatékos, de van közöttük halmozottan fogyatékos is. Valamennyien támogató, szeretetteljes családi környezetben élnek, ahol megfelelő gondozásuk, ellátásuk a családtagok által biztosított, mivel önálló életvitelre többségük nem képes. Külső személy segítségét ritkán igénylik, igyekeznek ezt családon belül megoldani. Életkorukat tekintve fele-fele arányban vannak közöttük fiatalok és idősek. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők munkavállalási lehetőségei igen korlátozottak. Településünkön nincs olyan cég, vagy vállalkozó, mely a fogyatékkal élőket, illetve megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatna. Erre jelenleg az önkormányzat intézményeiben sincs lehetőség. Fenti probléma sajnos nem csak közvetlen környezetünkre, hanem térségünk egyéb településeire is jellemző, megoldásra váró hiányosság. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs a településen fogyatékkal élőket is foglalkoztató munkahelye, így erre vonatkozóan adataink sincsenek. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató szociális alapszolgáltatásokat a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása keretében működtetett Egészségügyi és Szociális Központ biztosítja. Ez elsődlegesen a házi szociális gondozást, valamint a családsegítést jelenti, de működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is. A szociális étkeztetés egy helybéli vállalkozó által biztosított, melyet a fogyatékkal élők is igénybe vehetnek. Az érintettek részére házhoz szállítják az ebédet. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők nagyobb hányadának egyedüli megélhetési forrása az alacsony összegű rokkantsági járadék, nyugdíj, fogyatékossági támogatás, mely meglehetősen alacsony életszínvonalat biztosít számukra. A helyi önkormányzattól a törvényi rendelkezésnek megfelelően pénzbeli és természetbeni ellátásra lehetnek jogosultak, mely egyéni kérelemre állapítható meg, pl. a lakásfenntartási támogatás. Más hatóság által természetbeni ellátásként 1 személy részére lett közgyógyellátási igazolvány kiállítva, illetve 13 személy részesül fogyatékossági támogatásban. Közlekedési kedvezmény megállapítására, valamint parkolási igazolvány kiadása 3-3 esetben történt. Önkormányzatunk által pályázati úton elnyert támogatások, pl. élelmiszersegély juttatása esetén kiemelt célcsoport a fogyatékkal élők. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Településünk közintézményeinek többsége, az önkormányzat, orvosi rendelő, kultúrház akadálymentesítése az elmúlt időszakban megtörtént. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 3

A helyi kultúrház külső és belső akadálymentesítése az elmúlt évben valósult meg pályázati forrásból, így a kulturális programokhoz történő hozzáférés biztosított a fogyatékkal élők számára. A sportprogramokhoz szintén biztosított a hozzáférés, mivel a helyszín könnyen megközelíthető, nem igényel külön akadálymentesítést. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Jelenleg nincs a településen fogyatékkal élőket is foglalkoztató munkahely. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen jelenleg csak a közintézmények vannak akadálymentesítve. Tervezzük az óvodához vezető járda akadálymentesítését, melyet a közeljövőben szeretnénk megvalósítani külső forrás igénybevételével. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Jelenleg nem található speciális közlekedési megoldás a településen. Fogyatékosok nappali intézménye legközelebb a megyeszékhelyen, Salgótarjánban található, településünktől 15 km-re. Az érintettek a távolság, valamint a mozgásbeli korlátozottságuk miatt nem igénylik ezt a szolgáltatást. Mivel eddig nem készült felmérés erre vonatkozóan, nem tudjuk, lenne-e igény a szolgáltatásra a településen élő célcsoport részéről. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a fogyatékkal élőket érintő pozitív diszkrimináció nem jellemző. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Munkavállalási lehetőség hiánya Fogyatékosok nappali intézményének távolsága Az óvoda bejáratához vezető út nem akadálymentes Fejlesztési lehetőségek Fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése vállalkozók támogatásával, illetve új munkahelyek létrehozásával Helyben vagy a környező településeken fogyatékosok nappali intézményének létesítése Anyagi forrás felkutatása, akadálymentesítés megszervezése 31

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Településünkön minimális számban működnek egyesületek, önszerveződések. Az idősek célcsoportot célozza a Reménység Nyugdíjasklub, de szoros kapcsolatban áll a helyi óvodával, a gyermekekkel közösen szervezett programokon vesznek részt. A Népdalkör tagjai is az idős korosztályból kerülnek ki. Mindkét szervezet élén önkéntes vezetők állnak, tagjai is önkéntesek. Egy gazdálkodással foglalkozó család kezdeményezésére jött létre a Lovasklub, mely számos hagyományőrző rendezvény színfoltja Karancsberényben. A településen élők közül sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, és a múltban a legtöbb családnak voltak lovai, istállói, pajtái. Ebből eredeztető a hagyományokhoz, a lovassporthoz való erős kötődése az embereknek. A Sportkör jelenti a helyi sportolási lehetőséget a településen. Mind a gyermekek, mind az idősek célcsoport számára a szabadidejük hasznos eltöltésének lehetőségét biztosítja ez a szervezet. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az előző pontban szereplő civil szervezetekkel a települési önkormányzat közös programok szervezésében melyben valamennyi célcsoport érintett - és közös pályázatok megírásában működik együtt. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Karancs-völgyi települések összefogása és együttműködése is számos területen érvényre jut: egymás rendezvényeire meghívást küldünk, közösen nyújtunk be pályázatokat nagyobb célok elérésére, kisegítjük egymást eszközökkel, gépekkel, szaktanácsokkal és gyakran cserélünk tapasztalatot közügyekben. Az Önkormányzatok közös hivatalokat hoztak létre elsősorban a törvényi előírásoknak megfelelően, másodsorban viszont közös, költségtakarékosabb és szakmailag magasabb színvonalú közigazgatásra. Ugyanezt a célt szolgálja a szociális ellátás területén a Kistérségi Társulás, mely még több önkormányzat bekapcsolódásával igyekszik a rászoruló családoknak, egyéneknek segítséget nyújtani. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön nincsenek nemzetiségek. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Reménység Nyugdíjasklub megalakulásának célja, hogy az idős, karancsberényi nyugdíjasok részére saját lakóhelyükön biztosítsa a találkozás, közös programok lehetőségét, klubszerűen működő, korszerű helyen találkozhassanak egymással és vendégeikkel, ezzel is elősegítve a társas kapcsolatok építését, párbeszédet, a gyümölcsöző együttműködést, valamint a tagok szabadidejének kulturált eltöltését. Szükség volt a bejegyzett szervezet létrehozásához a pályázati lehetőségek kihasználására is. Tagjai 2-22 fő 65 éven felüli idős nő és 2 férfi, valamint 2-3 fő utánpótlás a fiatalabb korosztályból. A helyi Óvodával partnerségi kapcsolatban állnak, több közös program közül legkiemelkedőbb volt az,,aprajanagyja program, ahol az unokák és nagyszülők közös műsorokkal szórakoztatták a falu lakóit, az ebből származó bevétel pedig az Óvoda javára került felajánlásra. Szintén az idősebb korosztály tagjai közül kerülnek ki a berényi Népdalkör tagjai, akik 4 éves múltra tekinthetnek vissza. A körnek jelenleg 16 tagja van. Állandó résztvevői és szereplői a helyi kulturális programoknak, szívesen csatlakoznak társadalmi és önkéntes munkákhoz is. Felkéréseket kapnak nem csak a környékbeli településekről, de az ország távolabbi pontjairól is. Testvér-szervezeti nemzetközi kapcsolatokat 32

ápolnak a szlovákiai Mucsiny községgel, illetve a Csákaházi Népdalkörrel is. Falunapon, jeles évfordulókon egymást meghívva, közösen szerepelve ünnepelnek. Mindkét szervezet jelentős szerepet tölt be a település közéletében, élükön önkéntes vezetők, mellettük önkéntes segítők, támogatók tevékenykednek kb. 6-7 fővel. Az Önkormányzat az éves költségvetésében lehetőségéhez mérten gondoskodik a civil szervezetek támogatásáról, ingyenesen biztosítja összejöveteleikhez a közösségi helyszíneket, termet, felszerelést, utaztatásukhoz hozzájárul. Egy gazdálkodással foglalkozó család kezdeményezésére jött létre a Lovasklub, mely számos hagyományőrző rendezvény színfoltja Karancsberényben. A településen élők közül sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, és a múltban a legtöbb családnak voltak lovai, istállói, pajtái. Ebből eredeztető a hagyományokhoz, a lovassporthoz való erős kötődése az embereknek. Máig fent maradt szokás a településen minden ősszel megrendezésre kerülő Szüreti felvonulás és bál, illetve a jelesebb eseményeken a 4 lovas hintókkal lehetőség van vendégeinknek körbejárni a falut. Évente egy alkalommal kerül megrendezésre a Fogathajtó verseny, ahová az ország más részeiből is érkeznek fogatosok. A Lovasklub és az Önkormányzat között együttműködési megállapodás van érvényben, melyet pályázatok írására, az abban elnyert programok közös megrendezésére, a felszerelések közös használatára kötöttünk és évek óta kiválóan összedolgozunk a közös cél érdekében, hogy településünket minél többen megismerjék, a falusi turizmus fellendüljön és az itt élők számára is kikapcsolódási lehetőségeket teremtsünk. A Sportkör jelenti a helyi sportolási lehetőséget a településen. 1945-től van Karancsberénynek focicsapata és ez a fél évszázados múlt kialakította a futball-rajongók táborát, akik állandó résztvevői a bajnoki mérkőzéseknek. A helyi fiatalokból és középkorosztályból kikerülő játékosok gondoskodnak a sportéletről és a hétvégi kikapcsolódás lehetőségéről. A focisták és a szurkolók közötti kapcsolat jól kamatoztatható közös célokért szervezett társadalmi tevékenységekben is, melyeknek közösség-építő szerepe az élet más területein is jól érezteti hatását. A különböző szervezetekhez való tartozás, kötődés erősíti az emberi kapcsolatokat, jobban törődnek és odafigyelnek másokra, segítik az átmenetileg krízishelyzetbe kerülő társaikat és az információk is gyorsabban áramlanak a különböző szervezetek segítségével. Minden civil szervezet aktívan részt vesz az esélyegyenlőségi program kidolgozásában, elkötelezettnek érzik magukat a megvalósítást illetően. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A helyben működő vállalkozások, cégek is partnereknek minősülnek az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Elsődlegesen helyi munkanélkülieket igyekeznek foglalkoztatni, támogatják rendezvényeinket, kiveszik részüket a közterületek rendben-tartásából és telephelyük kulturált, környezetbe illő kialakításával hozzájárulnak a településünk tisztaságának, vonzerejének megőrzéséhez. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Karancsberény Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programjának helyzetelemző része széleskörű együttműködésen, egyeztetésen alapul. Módszere a személyes kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd ezt követően a programtervezet véleményezésére koncentrálódott. Az előkészítő munkában, adatgyűjtésben részt vettek a helyi köznevelési, szociális, gyermekjóléti, közigazgatási szakemberek, civil szervezetek tagjai. A közös munkacsoporti megbeszélések alkalmasak voltak adategyeztetésre, a települést érintő aktuális problémák felszínre hozatalára, megoldási alternatívák kidolgozására. A tervezet az önkormányzat épületében kifüggesztésre kerül, melyről a helyi újságban, a Berényi Hírmondóban értesítjük a helyi lakosokat, így erről ők is véleményt alkothatnak. Az elfogadott dokumentum a település lakói számára hozzáférhető lesz, mely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket megismerik, így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 33

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Minden nyilvánossági területen megjelölésre kerül annak a módja, hogy a lakosság észrevételeit, véleményét milyen formában nyilváníthatja ki. Elektronikus módon a Polgármesteri Hivatal postafiókjába (kbereny@nogradmail.hu) címzett üzenetben, nem elektronikus formában pedig a Polgármesteri Hivatal előterében elhelyezett gyűjtődobozba tehetők a visszacsatolást tartalmazó jelzések. 34

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport Problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Adathiány mutatkozik a vonzáskörzetben megvalósuló, fiatalok foglalkoztatását segítő, illetve felnőtt-képző programok és az azokon részt vettek száma tekintetében Fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférés segítése, biztosítása Adatgyűjtés, kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, illetve nincs felnőttképzési lehetőség sem a településen Tájékoztatás a vonzáskörzetben megvalósuló képzésekről, programokról, a jelentkezés adminisztratív feladatainak segítése, rendszeres motiválás Adathiány az iskolás gyermekekről, Fenyeget a veszélyeztetett gyermekek számának emelkedése Adatgyűjtés, iskolákkal való együttműködés, Komplex prevenciós program kidolgozása és működtetése Időskorúak számának növekedése A házi segítségnyújtás csak hétköznapokon elérhető Szociális alapszolgáltatások bővítése A házi segítségnyújtás elérhetőségének hétvégére való kiterjesztése Alacsony informatikai jártasság Tanfolyamok szervezése, aktív időskor elősegítése Nincs a településen atipikus foglalkoztatási lehetőség Atipikus foglalkoztatási formák megvalósítása Alacsony iskolai végzettség Motiválatlanság Tartós munkanélküliség aránya a nőknél magasabb 45 év feletti nők elhelyezkedési nehézségei Célirányos, piacképes képzések szervezése Megfelelő motiválás a továbbtanulásra, szakma megszerzésére Folyamatos tájékoztatás a képzésekről, közfoglalkoztatás továbbfolytatása, munkalehetőségek felkutatása Foglalkoztatásuk elősegítése érdekében ösztönző eszközök, különböző kedvezmények biztosítása a munkáltatók részére 35

Munkavállalási lehetőség hiánya Fogyatékkal élők Fogyatékosok nappali intézményének távolsága Az óvoda bejáratához vezető út nem akadálymentes Fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése vállalkozók támogatásával, illetve új munkahelyek létrehozásával Helyben vagy a környező településeken fogyatékosok nappali intézményének létesítése Anyagi forrás felkutatása, akadálymentesítés megszervezése A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Munkahelyteremtés a falusi turizmus és a térségi felnőtt-képzési programokba való bekapcsolódás lehetőségeinek kihasználásával Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: Helyi vállalkozók, jelenleg munkanélküli célszemélyek, családgondozó, önkormányzat Partnerek: Munkaügyi Központ, helyi civil szervezetek Turisztikai Hivatal Helyi lakosok munkavállalásának segítése a helyi vállalkozásoknál Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: Hivatali köztisztviselők, családgondozók, polgármester Partnerek: Helyi vállalkozók, Munkaügyi Központ, önkormányzat Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: Óvodai és iskolai intézményvezetők, jegyző, óvodapedagógusok, pedagógusok, családgondozó, védőnő, iskolaorvos, háziorvos, egészségügyi szakalkalmazottak Partnerek: Egészségügyi intézmények, Rendőrség Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: idősek szervezetei, jegyző háziorvosi szolgálat, szociális szolgálat, az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges közösségi szolgálatot végző diákok Partnerek: Önkormányzat, egészségügyi intézmények, szociális szolgáltatók Az egészségügyi prevencióra fókuszáló szemléletformáló program megvalósítása A házi segítségnyújtás szolgáltatás bővítése hétvégi ellátással Idősek Informatikai képzés 6 éven felülieknek Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: nyugdíjasok, képző intézmények, családgondozó Partnerek: Önkormányzat, civil szervezetek 36

Nők Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, támogatása Óvoda bejáratához vezető út akadálymentesítése Fogyatékkal élők Munkavállalási lehetőségek biztosítása a fogyatékkal élők számára Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: Önkormányzat, munkaadók képviselői, Munkaügyi Központ, munkavállalók. Partnerek: Helyi és környékbeli vállalkozók, Munkaügyi Központ Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: önkormányzat, kivitelezők Partnerek: önkormányzat, helyi vállalkozók Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Résztvevők: Önkormányzat, munkaadók, fogyatékkal élők Partnerek: Családsegítő, fogyatékkal élők családjai Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romáknak ugyanilyen kötelezettségeik és jogai vannak. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életkörülményein javítsunk. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekekkel való szülői törődés nyomon követését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek gondozására, egészségügyi ellátásuk biztosítására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkavállalással kapcsolatos engedmények bevezetését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők számára közintézményeink megközelíthetőségére. 37

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Munkahelyteremtés a falusi turizmus és a térségi felnőtt-képzési programokba való bekapcsolódás lehetőségeinek kihasználásával Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Magas az álláskeresők, valamint a foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma a településen Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban Általános cél: a falusi turizmus jelentőségének propagálásával munkahelyek teremtésére való ösztönzés Rövid távú cél: a falusi turizmusban rejlő lehetőségek megismertetése Közép távú cél: Magánszálláshelyek kialakításának ösztönzése, a sajátos környezeti adottságokra épülő erdei táborok, szabadidős programok, csereüdültetés szervezése Hosszú távú cél: Foglalkoztatás növelése, turizmus fellendítése Tájékoztatás a falusi turizmusban rejlő lehetőségekről A Munkaügyi Központ által szervezett célirányos tanfolyamokon való részvétel ösztönzése Konkrét programterv összeállítása, magánszállások kialakítása Résztvevők toborzása Anyagi lehetőségek felkutatása, pályázatok, szponzorok felkutatása Megvalósítás Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Helyi vállalkozók, jelenleg munkanélküli célszemélyek, családgondozó, önkormányzat és és Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Munkaügyi Központ, helyi civil szervezetek Turisztikai Hivatal Tájékoztatás: 213. augusztus 31. Tanfolyamokon való részvétel ösztönzése: 213. október 31. Határidő(k) pontokba Résztvevők toborzása, anyagi lehetőségek felkutatása : 214. januártól szedve folyamatosan Programterv összeállítása: 214. március 31. Megvalósítás 214. július 1-szeptember 3. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Álláskeresők számának csökkenése (rövid, közép és Befolyt IFA értékének növekedése hosszútávon), valamint fenntarthatósága Nincs célirányos felnőtt-képzési lehetőség. Csökkentése: javaslat a Munkaügyi Kockázatok Központ felé és csökkentésük Anyagi forrás hiánya. Csökkentése: támogatók felkutatása. eszközei Érdektelenség. Csökkentés: helyi rendeletbe foglalt kedvezmények biztosítása. Szükséges erőforrások Pályázati lehetőség, emberi erőforrás, önkormányzati forrás A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Karancsberény Község Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja és Terve (212.) 38

Intézkedés címe: Helyi lakosok munkavállalásának segítése a helyi vállalkozásoknál Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Magas az álláskeresők, valamint a foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma a településen. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Általános cél: helybeli munkahelyek helybeli munkaerőt foglalkoztassanak, ezáltal csökkenjen az álláskeresők száma Rövid távú cél: minél több embert bevonni a közfoglalkoztatásba Közép távú cél: álláskeresők számának tartós csökkentése Hosszú távú cél: minden aktív korúnak legyen munkahelye Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve A helybéli foglalkoztatóktól információ kérése a foglalkoztatottak számáról, lehetőségekről. Megállapodás a helybeli munkáltatókkal a helyi munkaerő elsődleges foglalkoztatására. Munkaügyi Központtal állandó kapcsolattartás. Résztvevők és felelős Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Hivatali köztisztviselők, családgondozók, polgármester Partnerek Helyi vállalkozók, Munkaügyi Központ, önkormányzat Határidő(k) pontokba szedve Információszerzés: 214. január 3. Megállapodás: 214. május 3. Kapcsolattartás: folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Megállapodás megkötése Álláskeresők számának csökkenése A helyi vállalkozások max. 1-2 fő foglalkoztatását tudják vállalni a válság miatt. Adókedvezményt biztosítunk a magasabb létszámot bevállalók részére. Szükséges erőforrások Emberi erőforrás, önkormányzati forrás, állami támogatás A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Karancsberény Község Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja és Terve (212.) 39

Intézkedés címe: Az egészségügyi megvalósítása Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Fenyeget a szülői törődéssel biztosítható gondoskodás hiányában szenvedő gyerekek arányának emelkedése. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve prevencióra fókuszáló szemléletformáló program Általános cél: Szülői gondoskodás megerősítése. Rövid távú cél: Érdeklődés felkeltése az egészséges életmód iránt Közép távú cél: Egészségügyi témájú klubfoglalkozások megtartása Hosszú távú cél: Az egészséges életmód szemléletének alkalmazása a gyermeknevelésben. Tájékoztatás az oktatási és nevelési intézmények közreműködésével A szülőkkel (anyákkal) való kapcsolatfelvétel Előadások, programok, bemutatók szervezése Résztvevők és felelős Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Óvodai és iskolai intézményvezetők, jegyző, óvodapedagógusok, pedagógusok, családgondozó, védőnő, iskolaorvos, háziorvos, egészségügyi szakalkalmazottak Partnerek Egészségügyi intézmények, Rendőrség Határidő(k) pontokba szedve Tájékoztatás: 213. december 31. A szülőkkel való kapcsolatfelvétel: 214. január 31. Előadások: 214. március 1 - szeptember 3. kéthavonta, egészségnap 1 alkalommal Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Tájékoztatón részt vettek száma Kapcsolatfelvétel: együttműködő szülők száma Előadások: résztvevők száma Felszínes hozzáállás: meggyőzés, tudatosítás Szükséges erőforrások Pályázati lehetőség, emberi erőforrás, önkormányzati forrás A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal 211. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Margaréta Óvoda Nevelési Programja Közoktatási Intézkedési Terv Karancsberény Község Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja és Terve (212.) 4

Intézkedés címe: Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, támogatása Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Nincs a településen az atipikus foglalkoztatási forma Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Általános cél: A település vonzerejének növelése, élhetővé tételének erősítése. Rövid távú cél: Az atipikus foglalkoztatási formákról, célcsoportokról való tájékozódás, információszerzés elősegítése. Közép távú cél: Munkaadók, munkavállalók érdekeinek, céljainak felmérése, egyeztetése. Munkanélküliek bevonása. Hosszú távú cél: Az atipikus foglalkoztatási formákban való foglalkoztatás megtartása, bővítése. Előadás, ismertető tartása az atipikus foglalkoztatási formákról. Igényfelmérés munkaadói és munkavállalói oldalról is. Az alkalmazás folyamatának megvalósulása. Fenntartás, a foglalkoztatások figyelemmel kísérése, igényfelmérés aktualizálása. Résztvevők és felelős Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Önkormányzat, munkaadók képviselői, Munkaügyi Központ, munkavállalók. Partnerek Helyi és környékbeli vállalkozók, Munkaügyi Központ. Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban és és Ismertetés: 213. december 31. Határidő(k) pontokba Igényfelmérés: 214. március 15. szedve Megvalósulás: 214. november 3. Fenntartás: folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak Ismertető előadásokon résztvevők aránya. dokumentáltsága, Megkeresett munkaadók, munkavállalók száma. forrása Létrejött munkaszerződések száma. (rövid, közép és A létrejött munkaszerződések számának változási aránya az előző évekhez hosszútávon), viszonyítva. valamint fenntarthatósága Munkaadók érdektelensége. A csökkentés eszközei: motiváló kampány az Kockázatok előnyök kihangsúlyozásával. A munkaadót terhelő helyi adó mértékének jelentős és csökkentésük csökkentése. Helyi, elismerő díj adományozása. eszközei Nem megfelelő munkaerő. A csökkentés eszközei: Szelektálás teszt, beszélgetés segítségével. Szükséges erőforrások Pályázati lehetőségek, önkormányzati forrás, emberi erőforrás. A célkitűzés összhangja egyéb Karancsberény Község Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja és Terve stratégiai (212.) dokumentumokkal 41

Intézkedés címe: A házi segítségnyújtás szolgáltatás bővítése hétvégi ellátással Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) A településen magas azon idősek száma, akik önálló életvitelük fenntartásához segítségre szorulnak és számukra a hétvégi gondoskodás nem megoldott. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Általános cél: Az idősek számára saját otthonukban, lakókörnyezetükben, önálló életvitelük fenntartását biztosító gondoskodás, valamint segítségnyújtás az egészségi állapotuk, mentális állapotuk, más problémáik megoldásában és mindennapi életvitelükben. Rövid távú cél: tájékoztatás a szolgáltatásról Közép távú cél: igényfelmérés, az igényeknek megfelelő ellátás biztosítása Hosszú távú cél: A szolgáltatásban részesülő ellátottak számának bővítése, megtartása Tájékoztatás a hétvégi házi segítségnyújtás szolgáltatásról. Igényfelmérés a lakosság körében, az igényekhez mérten a szükséges gondozói hálózat megszervezése. A meglévő szolgáltatás fenntartása, bővítése, az igények folyamatos figyelemmel kísérése. Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Idősek szervezetei, jegyző, háziorvosi szolgálat, szociális szolgálat, az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges közösségi szolgálatot végző diákok Partnerek Önkormányzat, egészségügyi intézmények, szociális szolgáltatók Határidő(k) pontokba szedve Tájékoztatás: 213. december 31. Igényfelmérés: 214. március 3. Megvalósulás: 214. december 31. Fenntartás: folyamatosan Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Tájékoztatás: részvételi arány vagy megkeresett célszemély Igényfelmérés: az ellátást igénylők száma Megvalósulás: A hétvégi házi segítségnyújtás biztosításáról szóló megállapodások létrejöttének a száma. Fenntartás: az ellátottak számának növekedése az előző évekhez viszonyítva. Kockázatok és csökkentésük eszközei Állami normatíva további csökkenése. A szolgáltatás térítési díjának emelése. Nem megfelelő ellátás, a gondozók leterheltsége. Eszközei: Otthonközeli ellátások preferálása, magas színvonalú, egyénre szabott ellátás, megfizethető térítési díj, gondozók részére továbbképzés, szupervízió lehetősége Szükséges erőforrások Emberi erőforrás, önkormányzati forrás, állami támogatás, pályázatok A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Kistérségi Szociális Szolgáltatásfejlesztési Koncepció Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások rendjéről szóló rendelete Karancsberény Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja és Terve (212.) 42

Intézkedés címe: Informatikai képzés 6 éven felülieknek Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Alacsony az idősek informatikai jártassága Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Általános cél: Minél több 6 éven felüli szerezzen jártasságot az informatikában Rövid távú cél: a célcsoport érdeklődésének felkeltése Közép távú cél: az idősek tanfolyamokon való részvételének ösztönzése Hosszú távú cél: Megfelelő informatikai tudás elsajátítása, gyakorlati alkalmazása Igényfelmérés az idősek körében Számítógép-felhasználói képzésekről való tájékozódás, tájékoztatás Képzésen való részvétel segítése Résztvevők és felelős Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Nyugdíjasok, képző intézmények, családgondozó Partnerek Önkormányzat, civil szervezetek Határidő(k) pontokba szedve Igényfelmérés: 213. augusztus 31. Tájékozódás: 213. október 31. Megvalósulás: 214. május 3. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Igényfelmérés: érdeklődők aránya Tanfolyamon részt vevők száma Érdektelenség. Csökkentés eszköze: motiválás. Tanfolyami lehetőség hiánya. Csökkentés eszköze: képzők megkeresése Szükséges erőforrások Emberi erőforrás, pályázatok A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Karancsberény Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja és Terve (212.) 43

Intézkedés címe: Óvoda bejáratához vezető út akadálymentesítése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Óvoda bejáratát fogyatékkal élők nem tudják megközelíteni Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Általános cél: A fogyatékkal élők életvitelének megkönnyítése Rövid távú cél: A megvalósítás technikai, anyagi feltételeinek megteremtése Közép távú cél: Az akadálymentesítés megvalósítása a célterületen Hosszú távú cél: A településen lévő valamennyi közintézmény megközelíthető legyen fogyatékkal élők számára is. Megoldási lehetőségek feltérképezése Anyagi háttér megteremtése A feladat megvalósítása Tájékoztatás az igénybe vevők részére Résztvevők és felelős Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Önkormányzat, kivitelezők Partnerek Önkormányzat, helyi vállalkozók Határidő(k) pontokba szedve Megoldási lehetőségek feltérképezése: 213. szeptember 3. Anyagi háttér biztosítása: 213. december 31. Megvalósítás 214. április 3. Tájékoztatás az igénybevevők részére 214. május 31. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Elkészült tervek száma Rendelkezésre álló pénzeszközök mennyisége Átadón résztvevők száma, értesített célszemélyek száma Kockázatok és csökkentésük eszközei Pályázati lehetőségek hiánya: helyi vállalkozóktól támogatás kérése, egyéb külső források bevonása Kedvezőtlen időjárás a megvalósítási szakaszban: határidő módosítása Szükséges erőforrások Pályázati lehetőségek, önkormányzati forrás A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Településfejlesztési Koncepció A Salgótarján Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Karancsberény Község Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja és Terve (212.) 44

Intézkedés címe: Munkavállalási lehetőségek biztosítása a fogyatékkal élők számára Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Munkavállalási lehetőségek hiánya Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Általános cél: A fogyatékkal élők számára munkalehetőségeket biztosítani Rövid távú cél: A fogyatékosság mértékének, képzettségi szint felmérése Közép távú cél: Munkaadók ösztönzése fogyatékkal élők foglalkoztatására Hosszú távú cél: A fogyatékkal élők helybeli foglalkoztatásának megvalósítása Adatgyűjtés a célcsoportról Lehetséges foglalkoztatók megkeresése és megnyerése Foglalkoztatás megvalósítása Résztvevők és felelős Felelős: Csabainé Freistág Erzsébet (polgármester) Önkormányzat, munkaadók, fogyatékkal élők Partnerek Családsegítő, fogyatékkal élők családjai Határidő(k) pontokba szedve adatgyűjtés: 213. szeptember 3. foglalkoztatók felkutatása: 213. december 31. Megvalósítás 214. április 3. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rendelkezésre álló adatok Megnyert foglalkoztatók száma Létrejött munkaszerződések Kockázatok és csökkentésük eszközei Foglalkoztatók érdektelensége. Ösztönzés helyi rendeletben megállapított kedvezmények biztosítása Fogyatékkal élők érdektelensége. Ösztönző előadások tartása. Szükséges erőforrások Pályázati lehetőségek, állami támogatások A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal A Salgótarján Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Karancsberény Község Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja és Terve (212.) 45

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/212. (VI. 5.) EMMI rendelethez 46

47

48

49