Grants Europe Consulting Kft. H-1124 Budapest, Németvölgyi út 84. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: Website: www.grantseurope.eu Tér-Idő Műterem Bt. H-6721 Szeged, Arany János u. 7. Iroda: Budapest VII. Akácfa u. 37-39. Tel: +36-70-5566-032 Fax: +36-62-670-818 E-mail: szemart@szemart.hu Témafelelős: Területrendezés: Településtervezés: Városépítészet, városi környezet: Épített örökség, műemlékek: Régészet: Táj-, természet: Közlekedés: Víziközművek: Energia, hírközlés: Környezetvédelem: Szemerey Márta okl. építészmérnök Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) Szemerey Márta okl. építészmérnök Kiss Lajos okl. építészmérnök (Tér-Idő Műterem Bt.) Szemerey-Kiss Balázs PhD okl. műemlékvédelmi szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.) Lőrinczy Gábor régész Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök (TOPO PLAN Kft. Budapest) Bombolya Erzsébet okl. építőmérnök (Deltaterv Kft. Szeged) Vargáné Patkós Margit okl. vízépítő mérnök Somogyi János okl. villamosmérnök (Jakab és Soma Bt. Szeged) Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök, környezetvédelmi szakértő 1
Tartalomjegyzék 1. A vizsgált településhálózati, területfejlesztési, -rendezési tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése 4 1.1.Településhálózati összefüggések elemzése: A térségfejlődéssel kialakult városhálózati adottsága 4 1.2. A Város fejlődésének az Országos Terület-fejlesztési Koncepció általi meghatározottsága 5 1.3. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, mint az OTK kibontása, területi értelemben vett konkretizálása 6 1.4. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív Program általi meghatározottság Vásárhely fejlődésére nézve 8 2. A Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összevetése (Hódmezővásárhelyre vonatkozóan) 9 3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (2012) összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan) 10 4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek átfogó elemzése 11 5.-6. Településfejlesztési, -rendezési jellemzők 12 7. Hódmezővásárhely társadalma 13 7.1.Demográfia, népesség 13 7.2.Képzettség 13 7.3.Foglalkoztatás 14 7.4.Jövedelmi viszonyok 14 8. Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája 15 8.1.Oktatás 15 8.2.Egészségügy 17 8.3.Szociális ellátás 18 8.4.Kultúra 19 9. Hódmezővásárhely gazdasága 20 9.1.Mezőgazdaság 20 9.2.Ipar 21 9.3.Építőipar 22 9.4.Szolgáltatás 22 9.5.Gazdasági szervezetek főbb jellemzői 23 9.6.Turizmus 23 10. Táji és természeti adottságok 25 11. Zöldfelületi rendszer 26 12. Az épített környezet elemzése 28 2
12.1. Területfelhasználás 28 12.2. Telekstruktúra, tulajdonjog 31 12.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 31 12.4. Geodéziai felmérés 31 12.5. Építmények 31 12.6. Az épített környezet értékei 33 12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 37 13. Közlekedés 38 13.1.Hálózatok és hálózati kapcsolatok 38 13.2.Közúti közlekedés 38 13.3.Közösségi közlekedés 39 13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 40 13.5.Parkolás 40 14. Közművesítés 41 14.1.Víziközművek 41 14.2.Energia 43 14.3.Elektronikus hírközlés 46 15. Környezetvédelem, településüzemeltetés 47 15.1.Talaj és termőföld 47 15.2.Felszíni és felszín alatti vizek 47 15.3.Levegőtisztaság 48 15.4.Zaj- és rezgésterhelés 49 15.5.Hulladékkezelés 49 15.6.Vizuális környezetterhelés 50 15.7.Árvízvédelem 50 15.8.Fennálló környezetvédelmi konfliktusok 51 16. Katasztrófavédelem 53 16.1.Építésföldtani korlátok 53 16.2.Vízrajzi veszélyeztetettség 53 16.3.Egyéb katasztrófavédelmi kockázat 53 17. Ásványi nyersanyag lelőhely 53 18. Városi klíma 53 3
1. A vizsgált településhálózati, területfejlesztési, -rendezési tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Az elemezendő - összevetendő tényezők: A térségfejlődéssel eddig kialakult városhálózati adottság (Helyzetfeltárás 1. fejezet). A város fejlődésének országos és térségi területfejlesztési dokumentumok általi való meghatározottsága (1., 2. és 3. fejezetek). A város fejlődésének országos és térségi területrendezési dokumentumokkal való meghatározottsága, összevetésük. A szomszédos települések rendezési tervei általi meghatározottság. 1.1.Településhálózati összefüggések elemzése: A térségfejlődéssel kialakult városhálózati adottság Korábban Hódmezővásárhely városhálózatban betöltött szerepét az egykori természeti környezet határozta meg, és erre az adottságra alapozva az organikus városfejlődés jellemezte. A Tisza folyó menti, észak-déli irányú településhálózathoz kapcsolódott a később mezővárosi, illetve vásárvárosi funkciójú település és az erre alapozódó, domináns mezőgazdasági kultúra. Ezzel szemben napjainkra a térségi műszaki infrastruktúra, ezen belül a közlekedési kapcsolatrendszer, mint művi struktúra lett a meghatározó a város számára is. Ez egyben kitágította a várost érintő térbeli hálózatot: míg a múlt század elejéig a város társadalma (gazdasága) a közvetlen szomszédos településekkel és közelebbi városokkal kommunikált, addig mára ez a térség kitágult a közlekedési hálózat révén. Ennek következtében Vásárhely jelentőségét, és jelenlegi városhálózati kapcsolatait gyakorlatilag a Délalföldre, mint regionális térségre kell értelmezni, bizonyos vonatkozásokban ennél jóval távolabbra, eurorégiós távlatokra. Ez az új viszonyrendszer jelenleg félperiferikus helyzetet jelent; a várost a nagy közlekedési folyosók elkerülik. Vásárhely és szűkebb várostérsége Magyarország agyonközpontosított térszerkezetében a déli periférián helyezkedik el; a sugárirányú főúthálózat és a nagy európai korridorok elkerülik. Ezen old egyértelműen a Szeged-Vásárhely várospár viszony (a végig kiépített 2x2 sávos kvázi autóúttal). A szomszédos délalföldi mezővárosokkal (Orosháza, Makó, Szentes) való kapcsolat relatíve gyenge, amelynek egyik oka és egyben okozata a kevésbé korszerű közlekedési hálózat. A város kistérsége településeinek hagyományokon alapulóan erős a kötődése Vásárhelyhez, de még a hivatalosan Makóhoz, Szenteshez tartozó szomszédos kistelepüléseknek is. A vasúti hálózat százéves lemaradásban van; ez meghatározó a jelenlegi településhálózati kapcsolatrendszerre nézve. A légiközlekedést tekintve pedig egyértelmű a periférikus helyzet; a nyomasztó fővárosi centrumpozíció dominánsan meghatározó a településhálózatra nézve. 4
1.2. A Város fejlődésének az Országos Területfejlesztési Koncepció általi meghatározottsága Az OTK üzenete egyértelmű Hódmezővásárhely számára: a gazdaságfejlesztés elsődlegessége a városnak is prioritás kell legyen. Ezen belül a hazai tulajdonú vállalatok termelési láncba történő mélyebb integrálása, belső piacon történő megerősítése, a feldolgozóipar újrateremtése, a magas hozzáadott értékű, tudásra épülő speciális iparágak, az innovatív gazdaság, az élelmiszergazdaság támogatása mind-mind Vásárhelyre is érvényes megállapítás. A Szeged-Vásárhely várospár a történetileg kialakult, túlcentralizált térstruktúra periférikus területén helyezkedik el, mint regionális központ a többi nagyvárossal együtt sem tudják ellensúlyozni a főváros növekvő dominanciáját. Felismert ugyan, hogy az ország kettészakadásával a globális versenyben hatalmas erőforrások mennek veszendőbe ; ugyanakkor óriási ellentmondásként ezt az állapotot konzerválja az, hogy hosszú távú feladatban jelentkezik Budapest makroregionális vezető szerepének erősítése. Így nehezen hihető az az általános célkitűzés, hogy célirányos térségi beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább, és a vidéki elvándorlás megáll. A helyi gazdaság erősítése, a vidéki települések könnyebb elérhetősége, korszerű és versenyképes családi gazdaságok támogatása, részben autonóm helyi közösségek megvalósítása Vásárhely és térsége számára reális célkitűzés. Hódmezővásárhely szerepe felértékelődik a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat fejlesztés célkitűzéssel. Fontos megállapítás, hogy a várostérségeknek így a Szeged-Vásárhely- Makó városhármasnak is kiemelkedően hozzá kell járulniuk az ország gazdasági növekedéséhez. E célkitűzéshez a városnak befogadó szerepet kell vállalnia. A városfejlesztés és városrendezés tekintetében a területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott, Vásárhely számára is kiemelten fontos célkitűzések: város és vonzáskörzete közötti együttműködés, a város szétterülésének megakadályozása, a beépített területek összenövésének megakadályozása, a központi belterületek vonzóvá tétele, a zöldfelületek hálózatba szervezése, a városi közösségi szolgáltatások kiterjesztése, többközpontúság kiépítése, az urbanizált területek terjeszkedésének korlátozása, a környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztése, a barnamezős fejlesztések előnyben részesítése, komplex örökségvédelmi beavatkozások ösztönzése. 5
Kedvező lehet Vásárhely számára, hogy a többközpontú fejlődés célkitűzés elérése érdekében növekedési színtérként került lehatárolásra, mint megyei jogú város. Azaz a kiemelt fejlesztési célterület, az ún. külső városi gyűrű fontos eleme: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros és a dél-alföldi Sophia Antipolis innovatív központ pozícióit célozza meg, melyben jelenlegi húzóágazatai mellett (építőipar, mezőgazdasági termelés, gépgyártás, textilipar, kerámiaipar, kiskereskedelem) a kreatív ipar, kulturális ipar, kerámiaipar, textilipar, innovatív iparágak, és a turizmus kitörési pontjai kerülhetnek fókuszba. Természetes szorosabban együttműködő térségét a Szeged-Makó-Orosháza- Szentes-Csongrád városnégyszög jelöli ki. A vásárhelyi és Vásárhely környéki tanyás térségek számára kedvező, hogy külön fejlesztési célkitűzés-sor (tanya-program) jelenik meg az OTK-ban: célkitűzés többek között a meglévő tanyák termelésbe való visszaintegrálása, a tanyás külterületek fejlesztési-, és rendezési tervezése, a szolgáltatások, az elérhetőség javítása, a tanyai birtokrendezés, a tanyai termelés segítése. Az OTK hangsúlyos eleme a gazdaságfejlesztés, ezen belül kifejezetten a Szeged-Vásárhely várospárnak szól: a K+F+I (vagyis kutatás+ fejlesztés+innováció) komplex tevékenység támogatása, a gazdasági termelésbe való integrálása,a kreatív gazdaság és a kulturális gazdaság, tudásgazdaság elősegítése; mindehhez a szakképzés és a felsőoktatás szükségszerű fejlesztése. Az OTK Csongrád megye fejlesztési irányainak leírásában Hódmezővásárhelyre is vonatkoztatható: A meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése érdekében; Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása; A biotech-mezőgazdaság-élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása, a tanyafejlesztés révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése; A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává fejlesztése; A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése. 1.3. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, mint az OTK kibontása, területi értelemben vett konkretizálása A CsMTK a megye jövőképét tudásrégióként fogalmazza meg; e szerepkörben a szegedi ELI megépítéséhez kötődően Hódmezővásárhely is innovatív vállalkozások célpontja lehet; emellett a Vásárhely-Orosháza-Kunszentmárton-Mezőtúr együttműködő városnégyszög kreatív ipari klaszter színhelyeként nevesíti. Ez a helyi gazdaságfejlesztés egyértelműen támogatott iránya. 6
A CsMFK Hódmezővásárhely városának a Szeged Makó Arad Temesvár Szabadka városhálózati pólustérségben arányos feladatmegosztáson alapulóan közreműködői feladatot szab: nevezetesen a határon átnyúló infrastrukturális rendszerek megerősítésében, és a közlekedési-, energetikai-, informatikai-, vízgazdálkodási hálózatok kialakításában és összekapcsolásában, továbbá az intézményi keretek megteremtésében, ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség alakulhat ki. Ezen együttműködő pólusrégió kialakulásának előfeltételeként a belső hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépülése az elsődleges cél. Meghatározó jelentőségű, hogy a közlekedési kapcsolatok fejlesztése konkrét leírással szerepel. A határon átnyúló városhálózati csomópont felépítését a következő közlekedési kapcsolatjavító intézkedések segítik elő (a Koncepció által konkrétan említve): a IV. Helsinki folyosó (M5-M43) Arad irányú továbbépítése, a rákapcsolódást biztosító M47 kiépítése, hiányzó-leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, a Tisza-híd bővítése a 47 sz. főúton, elővárosi vasút, intermodális eszközváltó pontok, a városok térségi elérhetőségének javítása. A tágabb, határon átnyúló településhálózaton belül lehatárolva a CsMFK rögzíti a támogatandó fejlesztési célokat: egyrészt a Szentes-Makó-Vásárhely városhármast összehangoltan fejlesztendő mezőváros-térségként nevesíti, a több lábon álló gazdaság támogatásával. A Szegeddel való kapcsolatrendszert kiemelten taglalja; ezen belül fontos elem az egyetemi képzés kiteljesítése, bővítése; az üzleti, kereskedelmi szolgáltatások (vásárok, gazdasági katalizátorszervezetek, pénzintézeti központok, üzleti tanácsadás szervezés, kreatív ipar stb.) támogatása. A városok elérhetőségének javítása terén az eddig említetteken túlmenően - a Szentes-Vásárhely- Makó, illetve a Szeged-Vásárhely-Orosháza kapcsolat fejlesztése, továbbá az intermodalitásra törekvő közösségi közlekedés kiemelendő fejlesztési célkitűzés, a többi támogatandó közlekedésfejlesztési cél mellett. Nagyon fontos, hogy a CsMFK 5. területi prioritása kiemelten Hódmezővásárhely város belső fejlesztési célkitűzéseit rögzíti; ezek között abszolút domináns a gazdaságfejlesztés: kerámia és textiliparhoz kapcsolódó kreatív ipari arculat erősítése, üzleti szolgáltatások, kreatív ipari inkubáció, kapcsolódó innováció, kulturális központ szerepek további megerősítése, kreatív ipari interszektorális lehetőségek kihasználása, szilikátipari és/vagy kreatív klaszterek, a tanyák és kistelepülések innovatív bekapcsolása a kreatív gazdaságba (alapanyag előállítás, bedolgozás). Tulajdonképpen a gazdaságfejlesztést szolgálják a továbbiakban deklarált, egyéb támogatandó szektoriális célkitűzések: kihelyezett felsőfokú ipari formatervezői mérnökképzés és célirányos középfokú szakképzés, a térségi elővárosi közlekedés fejlesztése. 7
1.4. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív Program általi meghatározottság Vásárhely fejlődésére nézve A Csongrád Megyei Fejlesztési Koncepcióban rögzített célkitűzések Csongrád Megye Területfejlesztési Operatív Programja tervdokumentumban (munkaanyagában) az egyes operatív programokba besorolva mind szerepelnek. Vásárhely nevesítve szerepel a következő operatív programokban: AZ ÁTFOGÓ CÉLOK KÖZÖTT: Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás (A1.) Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése (T1.) A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés (S4.) A PRIORITÁSOK KÖZÖTT: Az üzleti környezet javítása (3.2) A beavatkozás keretében elsősorban a KKV szektorra alapozó gazdaságfejlesztési programok megvalósítására nyílik lehetőség, az ipari infrastruktúra kulcságazatainak megújítása, a barnamezős területek fejlesztése, a kreatív gazdaság a kiemelt cél ágazat. Közlekedési kapacitások fejlesztése (3.4) A tervezett beavatkozások a határon átnyúló városhálózat (Szeged-Vásárhely-Makó-Arad-Temesvár- Szabadka) belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztését célozzák, a koncepciókban leírtak szerint. Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (3.5) A tervezett intézkedéssor a koncepciókban szereplő oktatásfejlesztés, egyetemi és szakképzés bővítése, a célokhoz igazodóan. Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (3.11) Ez a programcsomag Szeged-Hódmezővásárhely nagyvárosi település-együttesre vonatkozik. Mivel nem szerepel a koncepciókban, ezért érdemes bővebben értékelni, és koncepcionális javaslatként továbbfogalmazva beépíteni. 8
2. A Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összevetése (Hódmezővásárhelyre vonatkozóan) Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (CsMTrT), illetve ezek szerkezeti tervei rögzítik azokat a tervezett térségi, nagytérségi műszaki infrastruktúrális hálózati elemek nyomvonalait, amelyek fejlesztése a koncepciókban (OTK, CsMTFK) nevesítve szerepelnek. Ez Hódmezővásárhely esetében dominánsan a közúti fejlesztéseket jelenti: A IV-es európai korridorra (M5-M43 autópálya) ráhordó közúti hálózati elemek fejlesztése >> M47 gyorsforgalmi út nyomvonala a tervezett M4 (Berettyóújfalu térsége) az és M5 (Algyő térsége) között Fontos megjegyzés: a tervezett nyomvonal azonos a várost északról elkerülő úttal, amely első ütemben főúti jellemzőkkel épül ki, távlatosan (2030-ig) 2x2 sávos gyorsforgalmi útként valósul meg. Megoldandó probléma, hogy az OTrT és a CsMTrT eltérő nyomvonalat rögzít. (Bővebb kifejtés és értékelés a következő fejezetben) A Szabadka-Szeged-Szentes-Hódmezővásárhely-Orosháza-Makó-Arad-Temesvár-várostérség belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése >> Hódmezővásárhely-Makó és, Hódmezővásárhely- Kübekháza, hármashatár-(nagykikinda, Temesvár) új főúti nyomvonalak rögzítése. Fontos megjegyzés, hogy előbbi nyomvonala teljes hosszában meglévő mellékút nyomvonalával azonos, ugyanakkor az utóbbi északi szakasza eltérő módon van rögzítve az OTrT-ben és a CsMTrT-ben. Elővárosi vasutak kiépítése (Hódmezővásárhely-Szeged elővárosi vasút) >> Nincs külön nyomvonal rögzítve; Úgy értelmezhető, hogy a fejlesztés meglévő Békéscsaba-Szeged vasúti törzshálózati nyomvonallal azonos. Infrastrukturális beruházások a nagytérségi és regionális szolgáltatások minőségének javítása érdekében >> Logisztikai központ rögzítése a város belterületén, térségi közforgalmú kikötő rögzítése a Tiszán. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési tervben rögzített objektumokra értelmezhető. Kiemelt turisztikai fejlesztések >> személykikötők rögzítése a Tiszán, ill. az országos és térségi kerékpárút hálózat kiépítése. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési tervben rögzített objektumokra értelmezhető. 9
3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (2012) összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan) Új gyorsforgalmi út nyomvonala: M47: a tervezett elkerülő út egyben a gyorsforgalmi úti szakasz mindkét tervben; az országos tervben Szeged irányában és Székkutas-Orosháza irányában a jelenlegi 47-es nyomvonalán vezet az M47; a megyei tervben viszont új nyomvonalon: Orosháza belterületét északról elkerülve, illetve a Kübekháza-(Nagykikinda-Temesvár) irányú új közúti kapcsolat az M47 része az M43 autópályáig (a déli szakasz főút mindkét tervben). Ha az OTrT érvényesülne, így Vásárhely közigazgatási területén az M47 venné át a 47-es főút szerepét, ez esetben nincs gyorsforgalmi út melletti alternatív útvonal, ami havária esetén kaotikus helyzetet jelentene, ill. a lassú járművek számára + nyomvonal kiépítése vetődik fel. Ezért a CsMTrT kedvezőbb nyomvonalváltozatot rögzít, ezt kellene érvényesíteni. Új főúti kapcsolatok: Hódmezővásárhely-Kübekháza, illetve Hódmezővásárhely Makó lényegében azonos a nyomvonallal szerepelnek mindkét tervben, de előbbi a megyei tervben az M43 csomóponttól délre főút. A 47-es főút Vásárhelyt érintő szakasza nem szerepel az országos tervben felsorolt főutak között. A megyei tervben a meglévő 47-es főút Vásárhely déli elkerülő útjaként épül ki, és párhuzamos útvonalként szolgál (ezt kellene érvényesíteni!), az országos terv ezt nem tartalmazza. Térségi jelentőségű vasúthálózat: A megyei terv rögzíti a Hódmezővásárhely-Mindszent-Szentes és a Hódmezővásárhely-Makó nyomvonalat (az országos terv melléklete ezt nem tartalmazza). Egyéb országos jelentőségű elemek: Lényegében azonosak a két tervben; ezen felül többletként jelennek meg a megyei tervben a térségi jelentőségű kerékpárutak: (Nagymágocs Hódmezővásárhely, a Hódmezővásárhely Mártély, a Makó Hódmezővásárhely Szentes--Kunszentmárton) kerékpárutak; illetve további többlet-elemek a térségi jelentőségű logisztikai központ, a térségi jelentőségű közforgalmú- és személyforgalmi kikötők (Mártély), továbbá a térségi jelentőségű kiserőmű, és a térségi jelentőségű hulladéklerakó (mind Vásárhelyen nevesítve). 10
Térségi területfelhasználás elemei: Mindkét tervben a külterület nagy része a jellemzően mezőgazdasági térség kategóriába tartozik. Jelentős ellentmondás, hogy a megyei tervben szerepel a belterülettől északra egy nagy kiterjedésű erdőgazdálkodási térség, az országos terv ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei terv rögzíti a belterülettől délre egy nagy kiterjedésű építmények által igénybe vett térséget, az országos terv ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei övezetek között e terület kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteként szerepel. Összefoglalva: Az eltérések nyomán felvetődött kérdéseket tisztázni kell, és azt követően biztosítani kell a települési és területi tervek harmóniáját, figyelembe véve az OTrT törvény által meghatározott összhangteremtési lehetőségeket. 4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek átfogó elemzése Hódmezővásárhely nagyhatárú település (az egyik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkezik az országban), ebből fakadóan viszonylag sok (12 db) kistelepüléssel érintkezik. A települések rendezési tervei 2004-2011 között készültek, illetve kerültek módosításra. A szomszédos települések rendezési terveiben a tervezett területfelhasználás összhangban van a térségi tervekben foglaltakkal. A térségi tervekben szereplő térségi műszaki infrastruktúra hálózatok egyes esetekben kisebbnagyobb eltérést mutatnak a települések szerkezeti terveiben, szabályozási terveiben szereplő tervei elemek tekintetében, ezeket az aktuális települési tervezéskor kell korrigálni. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a szomszédos kistelepülések rendezési tervei nem rögzítenek olyan fejlesztési területet, vagy objektumot, amely hatással lenne Vásárhely megyei jogú város koncepcióalkotására, illetve a rendezési terv felülvizsgálatát befolyásolná. Algyő esetében a közigazgatási határon átnyúló bányászattal érintett terület néhányszáz hektáron érinti Vásárhely területét, de ez csak a szabályozási tervben megjelenő korlátozást/egyeztetési kötelezettséget jelenthet. A 2.1.8 fejezetben szereplő kérdéskört, vagyis az M47 nyomvonalának végleges eldöntését, és ennek területi/települési tervekben való harmonizációját meg kell teremteni. Az érintett települések: Algyő, Hódmezővásárhely, Székkutas (Orosháza). 11
5.-6. Településfejlesztési, -rendezési jellemzők Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990-es évek közepétől hangsúlyosan foglalkozott a településfejlesztéssel, illetve a településrendezési eszközök megújításával. A 2008-ban elfogadott fejlesztési koncepció nem csupán a források megszerzését előkésztő és segítő IVS megalapozásához készült, hanem a településrendezési eszközök elkészítéséhez is irányt mutatott. A 2008-2009-ben készült Integrált Fejlesztési Stratégia (IVS), az Antiszegregációs Tervvel és az Akciótervvel a Regionális Operatív Program által 2007 2013 között finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének volt az alapja és előfeltétele. Az IVS komplex stratégiai összegzése és továbbfejlesztése alapján több a város fejlődésében meghatározó jelentőségű program valósulhatott meg a legutóbbi években. Hódmezővásárhely településrendezési eszközei (továbbiakban: Terv) az ezredfordulón készültek. A Településszerkezeti terv (1998), illetve a Helyi Építési Szabályzat és mellékletei (2000) papír alapúak. Ez a ma már hagyományosnak is nevezhető formai, illetve technikai adottság feltétlenül korszerűsítést digitalizálást igényel. Bár eleve alapvetően rugalmas szabályozás készült, az eltelt évek, és a többszöri módosítások következtében számítani kell a Terv teljes-körű megújítására. A Terv rugalmassága egyrészt az egyes területfelhasználási egységek "átjárhatóságát", azaz bizonyos funkciók keveredési lehetőségét jelenti. Mindemellett a jelenlegi városszerkezeti, területfelhasználási adottságok maximális tiszteletben tartása a város polgárainak jogbiztonságához nélkülözhetetlen, stabil lényegét tekintve állandó társadalmi-jogi háttér megteremtésének lehetőségét szolgálja. A városrészek adottságaik alapján különböző védettségi fokozatú besorolást kaptak. A Terv megvalósult elemeit elsősorban a városi közterek, illetve a városközpont rehabilitációja és forgalmi tehermentesítése, a műszaki, higiénés és szociális követelményeknek nem megfelelő lakóterületek felszámolása, a közlekedéshálózat fejlesztése és az infrastrukturális beruházások jelentik. 12
7. Hódmezővásárhely társadalma 7.1. Demográfia, népesség A megye városai között egykor jelentős súlyú Hódmezővásárhely népessége a 80-as évektől folyamatosan és kissé gyorsuló ütemben csökken, aminek következményeként lakónépessége 2011- ben az 1980. évinek csupán a 84,5%-a, azaz három évtized alatt közel hatodával csökkent. A 2003- ban készült demográfiai prognózisban a szakértők 46.861 fős népességszámot jeleztek előre 2011-re és 45.910 fős értéket 2016-ra. Tehát a valóságban a népességcsökkenés nagyobb mértékű, mint azt a prognózis jelezte. A népességfogyás tekintetében a város a polarizálódó hazai településhálózatban a megyei jogú városok között átlagosnak mondható az elmúlt 10 évet tekintve. Bár minden megyei jogú város természetes népmozgalma negatív volt, pár város népességszáma (a pozitív vándorlási különbözetnek köszönhetően) nőtt. Hódmezővásárhelyen a probléma fő forrását az alacsony természetes szaporodás jelenti: noha az ezer lakosra jutó élveszületések száma megegyezik a megyei jogú városok azonos értékeinek átlagával, a halálozási arányszám relatíve magas, erőteljes természetes fogyást okozva. A város vándorlási különbözete 1% alatti, így a bevándorlás majdnem teljesen tudta eddig ellensúlyozni az elvándorlást. A döntő többségében magyar nemzetiségűek alkotta település korszerkezete a 15 év alattiak, a 15-59 év közötti és a 60 év feletti korcsoport egymáshoz viszonyított aránya relatíve kedvezőnek mondható. A legfiatalabb korcsoportok (0-2 és 3-5 évesek) létszáma és aránya stabil, a gazdasági válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása nem észlelhető. Nagyon jelentős azonban a 6 és 13 évesek, valamint a 14-17 évesek számának és arányának a csökkenése. A legtöbb magyar városhoz hasonlóan az időskorú népesség aránya nő, a fiatalok aránya pedig csökken, azaz a város népessége folyamatosan öregszik, ami a jövőben könnyen eltartottsági problémák forrása lehet. 7.2. Képzettség A városban a szinte teljeskörűvé vált általános iskolai végzettség mellett jelentősen megemelkedett a középiskolai bizonyítvánnyal és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, bár ezek a mutatók elmaradnak a régióbeli Szeged, Kecskemét és Békéscsaba értékeitől. Gyakori, hogy részben a helyi továbbtanulási lehetőségek szűkössége gerjesztette tanulási célú migrációban részt vevő fiatalok a diploma megszerzése után sem térnek vissza Hódmezővásárhelyre. Ez további gátló tényezőt jelent a nagyszámú képzett munkaerőt igénylő tőkeerős és versenyképes vállalatok megtelepedése szempontjából, ami a folyamat fennmaradásához vezet. 13
7.3. Foglalkoztatás Hódmezővásárhely gazdaságilag aktív népességének a 15-74 éves korú lakosságon belüli részaránya 56,6%, ami mind az országos, mind pedig a megyei jogú városok átlagánál alacsonyabb. A város dolgozó lakosságának 10%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja (ez a megyei jogú városok között kimagasló érték), amire magyarázatul Hódmezővásárhely mélyen gyökerező agrártradíciói szolgálnak. A városban foglalkoztatottak jelentős része a környező településekről érkezik: a falvakból bejárók többsége legfeljebb 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a felsőfokú végzettségű. Hódmezővásárhely 2001 óta kismértékben megnövekedett 2011-ben 11,0%- os munkanélküliségi arányától eltér a regisztrált álláskeresők aránya: ők a város munkavállalási korú lakosságának 6,7%-át alkotják, akik közül minden harmadik lakos tartós álláskereső státuszban van. Ezen adatokban a 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra nem tükröződik, és a megyei jogú városokon belül Hódmezővásárhely a középmezőnybe tartozik. A pályakezdő álláskeresők száma is növekedést mutatott az elmúlt években. 7.4. Jövedelmi viszonyok A városban az ezer lakosra jutó adózók száma (442 fő) más megyei jogú városokkal és az országos értékkel összehasonlítva alacsony, ráadásul ez 3,4%-al csökkent 2001-2011 között. Mindezen felül a vizsgált 23 megyei jogú város között Vásárhelyen messze a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó adóalapot képező jövedelem; ráadásul nem csak a megyei jogú városokénál, de az országos átlagnál is alacsonyabb. Erre az sem nyújt gyógyírt, hogy ezen összeg több megyei jogú városhoz képest is relatíve nagyobb mértékben nőtt a vizsgált 10 éves intervallumban. Ágazati lebontásban vizsgálva ugyancsak feltűnő, hogy a városban elérhető jövedelmek az országos átlagot csak az agrárium és az építőipar esetében haladják meg (az agrárium esetében nem meglepő módon a megyei jogú városok átlagát is). A jövedelmi helyzetről az SZJA alapot képező jövedelem alapján kialakult képet kiegészíti a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők aránya: ez érték Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb. Ugyancsak az alacsony jövedelmekre utal az ezer főre jutó személygépkocsik száma is. 14
8. Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája 8.1. Oktatás Az oktatási-nevelési intézmények férőhelyeinek tervezése kapcsán megállapítható, hogy amennyiben nem következik be számottevő változás a demográfiai folyamatokban, valamint az elvándorlás mértékében, az elkövetkezendő években az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai férőhelyek száma megfelel az adott korcsoporthoz tartozó gyermekek, tanulók számának. 2001-2011 között a 0-2 éves korúak aránya csekély mértékben növekedett, miközben az óvodai férőhelyek száma összességében szintén kis mértékben bővült. Jelentős változást a kapacitások kihasználtságában az sem fog eredményezni, hogy 2015. szeptembertől kötelező lesz a 3. évüket betöltött gyermekek óvodai beíratása, mivel a városban már eddig is közel 100%-os volt az óvodába járó gyermekek aránya. Az általános iskolai kapacitástervezéshez a most 5 év alatti gyermekek számának alakulását szükséges vizsgálni, ez 2001 óta stabilnak mondható. A 6-13 éves korcsoport a 2001-2009 közötti csökkenést követően minimális mértékben növekedett. Erre, valamint a fiatalabb korcsoportok fentebb ismertetett alakulására tekintettel a középfokú oktatásba bekerülők száma várhatóan nem változik számottevően. A 2006-ban meghirdetett reformprogram sikeresnek bizonyult: az iskolákban nem éri el a 20%-ot a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és létrejött egy olyan intézményi struktúra, amely igazodik a demográfiai változások következtében lecsökkent tanulói, illetve gyermek létszámhoz. Az országos kompetenciamérések eredményei azt tükrözik, hogy csökkentek az iskolák közötti különbségek és több esetben javultak az intézmények eredményei. A városban számos pedagógiai programot valósítottak meg az integrált nevelés-oktatás elősegítése érdekében, továbbá az egyházi intézményfenntartók együttműködési megállapodást kötöttek a KLIK-kel és az Önkormányzattal, amelyben vállalták az együttműködést az integrált oktatás-nevelés és az esélyegyenlőségi törekvések megvalósítása érdekében. Az óvodák esetében ezzel együtt nem kiegyensúlyozott az arány az önkormányzati és az egyházi fenntartású intézmények között. Az általános iskolák esetében egyenletesebb a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megoszlása, néhány intézmény esetén figyelhető meg, hogy az arány valamivel erősebben meghaladja a városi átlagot. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet jogszabályi meghatározása 2013. szeptember 1-től megváltozott, amelynek következtében az érintett gyermekek, tanulók száma statisztikailag csökken. Ez hatással lesz az integrációs programokra is, hiszen bár a gyermekek egy része már nem tartozik a jogszabály által meghatározott körbe, továbbra is kiemelt figyelmet igényel. Az integrált formában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában valamennyi iskola részt vesz, bár az arányok ebben az esetben sem egyenletesek. Az óvodák tekintetében hasonló a kép, mint a halmozottan hátrányos gyermekek ellátása esetén. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődésének segítésében, integrált módon történő nevelésében, oktatásában fontos szerepet játszik az utazó gyógypedagógus hálózat, a megkérdezett szakemberek észrevételei alapján azonban szükséges a gyógypedagógusok számának növelése. Az oktatási-nevelési intézmények közötti együttműködés 15
hatékony, mind az azonos szintű oktatásban, mind pedig az egyes oktatási szintek között, ami nagymértékben segíti a gyermekek, tanulók beilleszkedését az óvodából az általános iskolába, illetve innen a középiskolába. Szintén szoros az együttműködés a szociális ellátást biztosító intézményekkel. Bár az általános iskolát sikerrel elvégzők aránya folyamatosan emelkedik, továbbra is problémát jelent, hogy a városban nincs lehetőség az általános iskolai tanulmányok befejezésére. A HÍD II. program azoknak a 6. évfolyamot sikeresen elvégző diákoknak nyújt segítséget, akik betöltötték 15. életévüket. A program keretében a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben folytathatják tanulmányaikat a tanulók, a program sikeres elvégzése esetén pedig szakiskolai végzettséget szerezhetnek. Ez előmozdítja a törvényben meghatározott korosztály tanulmányainak folytatását, azonban az alapfokú oktatásból már korábban kiesetteknek nem nyújt segítséget. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább, azonban a középfokú oktatásban komoly problémát jelent a lemorzsolódás magas aránya, amely egyes intézményekben eléri a 8-13%-ot is. Ez azért is kiemelten kezelendő probléma, mert Hódmezővásárhely a legalább érettségivel, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve egyaránt elmarad a régió megyei jogú városaitól és az országos átlagtól is. A helyzetfeltárás során a szakképzést illetően hangsúlyos problémaként jelezték a megkérdezett szakemberek, hogy a vállalkozások sokszor azzal kénytelenek szembesülni, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű szakember, ami elsősorban a középfokú műszaki végzettségű szakemberek hiányában mutatkozik meg. Az egyes szakképzések és a kapcsolódó keretszámok meghatározására a városnak kevesebb ráhatása van, mint korábban, ami nehézséget okoz a városban és a térségben jelentkező munkaerő-piaci igények követésében. Szintén problémát jelent, hogy az egyes szakmákat jellemző gyors technológiai változásokat követő eszközmegújításhoz nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Az intézmények infrastrukturális feltételei a visszajelzések alapján összességében megfelelőek, elsősorban a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiummal és a Kalmár Zsigmond Tagintézménnyel kapcsolatban fogalmazódott meg igény korszerűsítésre, felújításra. Emellett a szakképzés vonatkozásában szükséges az eszközpark bővítése, megújítása, különösen a gyorsan fejlődő informatikai eszközök tekintetében. Néhány intézmény esetében az akadálymentesítés részlegesen, illetve nem megoldott, így ennek pótlása szükséges. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2009-ben történt elfogadása óta eltelt időben drasztikusan lecsökkent a felsőoktatási hallgatói létszám, még azzal együtt is, hogy új felsőoktatási intézmény kezdte meg a működését a városban. Pozitív változás azonban, hogy a Mezőgazdasági Kar szorosabban bekapcsolódott a város életébe és mind az intézmény, mind pedig az Önkormányzat keresi a lehetőséget az együttműködés kiszélesítésére. A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és a Mezőgazdasági Kar együtt lefedi a közép- és felsőfokú mezőgazdasági képzést, amely ösztönözheti az itt élő, ezen a területen elhelyezkedni kívánó fiatalok városban maradását. Az elmúlt időszakban újabb intézménnyel bővült Hódmezővásárhelyen a felsőoktatás a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontjának megjelenésével. Az intézmény a tervezetthez képest szűkebb képzési struktúrát tudott kialakítani, de keresik a lehetőségeket a képzési kínálat bővítésére, elsősorban a helyi szükségletekre koncentrálva. Az általuk 16
biztosított turizmus-vendéglátás alapképzés hiánypótló a térségben, azonban kérdéses, hogy a város és a térség turisztikai lehetőségei mennyiben biztosítanak munkalehetőséget a diákoknak. 8.2. Egészségügy Hódmezővásárhelyen az egészségügyi alapellátást az Önkormányzat az egészségügyi szolgáltatókkal kötött feladat-ellátási szerződéseken keresztül biztosítja. A városban az egyes ellátási körzetek a lakosságszám figyelembevételével kerültek kialakításra, a többihez képest túlterhelt körzet nincs. A városban nincs betöltetlen praxis. Hódmezővásárhelyen a vezető halálozási okok megegyeznek az országos szinten is jellemzőkkel, ezen belül a férfiak esetében kiemelkedik a keringési rendszer betegségeinek száma, míg a nők esetében egy kivétellel valamennyi betegségcsoport esetében kedvezőtlenebbek a mutatók az országosnál. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó ellátási körzetébe tartozó kistelepüléseken a két városhoz képest rosszabb a lakosság általános egészségi állapota, ami részben annak tudható be, hogy a lakosok nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, de szerepet játszik az alacsonyabb orvoshoz fordulási hajlandóság is. Hódmezővásárhelyen és a kistérségben az Egészséges Vásárhely Program már eddig is nagymértékben hozzájárult az egészségtudatos életmód népszerűsítéséhez és a prevenció hangsúlyosabbá tételéhez. A hódmezővásárhelyi és a makói kórház integrációjának eredményeként tovább bővül a programba bevonható lakosság köre. A prevencióra koncentráló megközelítés azért is fontos, mert a helyzetfeltárásban ismertetett demográfiai folyamatok tükrében az idősek aránya egyre magasabb a lakosságon belül. Ez önmagában is fokozott terhet jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerre, de ha az életkorral járó egészségügyi problémákat tovább súlyosbítja a lakosság rossz egészségi állapota, az megnehezíti az ellátó rendszerek fenntarthatóságát, így kiemelt a betegségek megelőzésének szerepe. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi tagkórházában jelenleg több beruházás van folyamatban, melyek közül ki kell emelni a városi és a makói tagkórház integrációját elősegítő, valamint a tömbkórházzá alakulás első szakaszát megvalósító TIOP projekteket. A két kórház 2013. február 1-től működik egy intézményként, amely lehetővé teszi az infrastruktúra optimálisabb, gazdaságosabb működést biztosító használatát és enyhíti a szakemberhiányból adódó nehézségeket. A tömbkórház a jelenlegi pavilonos struktúrát váltja fel hosszú távon, amely a betegutak elkülönülését, a diagnosztikai és terápiás egységek megfelelő elhelyezkedését, a gazdaságosabb üzemeltetést és a jelenleg több helyen megvalósuló járóbeteg ellátás egy épületben történő elhelyezését teszi lehetővé. A kórház szakmai terveinek megvalósításához, valamint az EVP tevékenységeinek bővítéséhez szükségesek a tervezett infrastrukturális és eszközbeszerzések. A kórház működésében a helyzetfeltárásban ismertetett szakterületek vonatkozásában továbbra is nehézséget okoz a korábbi ágyszám-csökkentések hatása. A helyzetfeltárás során igényként merült fel az ortopédiai szűrések megvalósítása, mivel ezzel számos későbbi egészségügyi probléma megelőzhető lehetne. A kórház tervezi hospice ellátás kialakítását, mert ez jelenleg nem biztosított a városban. 17
8.3. Szociális ellátás Az intézményrendszer kapacitásainak vizsgálata kapcsán elmondható, hogy a bölcsődei férőhelyek száma a demográfiai folyamatokat figyelembe véve elegendő lesz az elkövetkezendő években. Az elmúlt időszak felújításainak köszönhetően az intézmények állapota megfelelő a feladatellátáshoz. A szociális intézményrendszer városi és kistérségi szinten működő intézményei számára az egyik legmeghatározóbb feladatot már most is az időskorúak ellátása jelenti. Mivel az országos folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is a lakosság öregedése figyelhető meg, az idősödő korosztály ellátása a jövőben még hangsúlyosabb szerepet kap. A férőhelyek száma bővítésre szorul mind a bentlakásos ellátást, mind pedig a nappali ellátást biztosító intézményekben. A növekvő életkor sok esetben erőteljesen leromlott egészségügyi állapottal jár együtt, ami szintén kihívást jelent, hiszen egyrészt komplex ellátást, másrészt a gondozók részéről fokozottabb fizikai igénybevételt kíván. A Kovács-Küry Időskorúak Otthonába bekerülő idősek gyakran nagyon rossz egészségi állapotban vannak, gyakorlatilag kórházi szintű orvosi ellátására lenne szükségük, aminek az ehhez kapcsolódó felszereltség hiányosságai és a szakemberek korlátozott száma mellett akadálya az is, hogy a jogszabályi háttér a bentlakásos otthonokban az ilyen típusú orvosi ellátást nem teszi lehetővé. Gyakori nehézséget jelent az időskorúak leromlott mentális állapota, hiszen a demens személyek ellátása ugyancsak speciális követelményeket támaszt. Az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségeit korlátozta, hogy a pályázatok alapvetően a kisebb intézményeket célozták meg, így a hódmezővásárhelyi időskorúak otthona nem tudott ezeken keresztül forrásokhoz jutni. Kérdéses, hogy a kis intézményeket előnyben részesítő fejlesztési törekvés a jövőben változik-e, hiszen a gazdaságos működés szempontjából a nagyobb intézmények kialakítása a kedvezőbb (ez a probléma megjelenik a Kovács-Küry Időskorúak Otthona és a Mindszenten működő Időskorúak Otthona vonatkozásában is). A helyzetfeltárásban ismertetett infrastrukturális fejlesztési igények és az eszközállomány bővítésével, megújításával kapcsolatos szükségletek mellett a megfelelő számú és képzettségű szakember biztosítása is elengedhetetlen, az intézmények számára ezért kiemelkedő feladatot jelent dolgozóik megtartása, kiégésük megakadályozása. A bentlakásos otthonok mellett a nappali ellátás is fontos szerepet tölt be, azonban a városban korábban működő három ilyen jellegű intézményből már csak egy maradt, így a 70 helyett 35 férőhely áll rendelkezésre, miközben folyamatosan növekszik az igény az ellátásra. Szintén hangsúlyos a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szerepe, mivel sok idős ember igényli, hogy saját otthonában maradhasson, és ott kapja meg a szükséges segítséget. Az ellátásnak ez a formája egyúttal csökkenti az intézményrendszer leterheltségét is. Összességében elmondható, hogy az időskorúakat ellátó-gondozó intézmények, szolgáltatások kapacitásbővítése szükséges, mind a férőhelyek számának, mind pedig az intézmények felszereltségének vonatkozásában. A halmozottan sérült gyermekek nappali ellátásában két intézmény is részt vesz. A Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről szóló szakmai beszámoló szerint szükséges a tevékenységek eddiginél hatékonyabb összehangolása, tekintettel arra is, hogy a kistérségben viszonylag alacsony a halmozottan sérült gyermekek létszáma. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő támogatását egyrészt a már fent említett házi segítségnyújtás, másrészt a Badalik Bertalan Szociális 18
Szolgáltató támogató szolgáltatása biztosítja. Utóbbi nem kötelező feladat, azonban a fogyatékkal élők számára kiemelten fontos mindennapi életük segítéséhez, továbbá a városban élő, halmozottan sérült gyermekek szállításáról is gondoskodik. A támogató szolgáltatás jelenleg pályázati forrásból finanszírozott 2014 végéig, ezt követően működése kétséges, ami komoly problémát jelent az ellátottak számára. Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya, emellett a veszélyeztetett kiskorúak számát tekintve is a kedvezőtlen mutatókkal rendelkező városok közé sorolható a település. A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ által ellátott gyermekek száma összességében csökkent az elmúlt három évben, ez azonban döntően azzal magyarázható, hogy a jogszabályi változások értelmében nem kell javaslatot tenni a védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú betöltötte a 16. életévét. A beszámolók alapján a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai egyre súlyosabb esetekkel és nagyobb fokú agresszióval találkoznak munkájuk során. A szociális ellátásban fontos szempont Hódmezővásárhely speciális városszerkezete, hiszen a külterületekkel együtt a város nagy kiterjedésű, ami ezt figyelembe vevő ellátási formákat is igényel. A városban a szociális ellátást biztosító intézményrendszer magas színvonalon végzi tevékenységét, nagyon jó az együttműködés az ellátásban résztvevő intézmények, szervezetek között. Működésük elősegítéséhez további eszközbeszerzések, illetve egyes esetekben kapacitásbővítés, állagmegőrzési és akadálymentesítési munkák elvégzése lenne szükséges. A külterületek megfelelő ellátása érdekében a Kapcsolat Központ újra kívánja indítani a tanyagondnoki szolgálatot, ehhez gépjármű beszerzése és fenntartásának biztosítása is indokolt lenne. Hódmezővásárhelyen az országos átlagnál valamivel alacsonyabb volt a munkanélküliség, azonban kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek helyzete. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában történtek pozitív változások, a vizsgált időszakban bővült a munkalehetőségek köre és a város bekapcsolódott egy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő TÁMOP programba, azonban így is korlátozottak a lehetőségek. További problémát jelent, hogy a meglévő munkalehetőségek sok esetben alacsony képzettséget igénylő munkák, így nem feltétlenül felelnek meg az állást keresők képzettségének, képességeinek. A megváltozott munkaképességűek végzettségéről, képzettségéről nincsenek adatok, ami megnehezíti a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos koncepciók kidolgozását. 8.4. Kultúra Hódmezővásárhely az előző időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott kulturális célú fejlesztéseket megvalósította. Ennek valamint a korábban már lebonyolított intézményi átalakítás eredményeként jelentősen nőtt a kulturális kínálat, mennyiségi és minőségi értelemben is. Az intézmények megújítását követően kiemelt feladat az intézmények hatékony működtetése, a kultúra iránti igény erősítése. 19