HELYZETKÉP - SZLOVÁKIA

Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 HELYZETKÉP - SZLOVÁKIA 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés

Helyzetkép Szlovákia 1. Milyen jogszabályi keretei vannak a szakmai képzés folytatásának? Szlovákiában az oktatás területén alapvető jogi norma a 245/2008-as iskolatörvény 1 (Zákon č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov) amely 39 eddigi törvényt és törvényrendeletet egyesít, változtat meg vagy töröl el. További fontos jogi normának számít még 6 törvény (1.-2. táblázat), melyek mindegyike bizonyos szinten foglalkozik a szakmai képzés egyes területeivel illetve érinti azokat. 1. táblázat: az oktatásban érvényes jogi normák Azonosító Tárgy Hivatalos szlovák megnevezés 386/1997 művelődés Zákon č. 386/1997 Z. z. o ďalšom vzdelávaní v znení neskorších predpisov 131/2002 293/2007 282/2008 184/2009 317/2009 felsőoktatási intézmények szakmai képesítések elismerése fiatalokkal való munka támogatása szakmai képzés és előkészítés pedagógiai és szakmai alkalmazottak Zákon č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov Zákon č. 293/2007 Z. z. o uznávaní odborných kvalifikácií Zákon č. 282/2008 Z. z. o podpore práce s mládežou a o zmene a doplnení zákona č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov Zákon č. 184/2009 Z. z. o odbornom vzdelávaní a príprave a o zmene a doplnení niektorých zákonov Zákon č. 317/2009 Z. z. o pedagogických zamestnancoch a odborných zamestnancoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov 2. táblázat: az egyes jogi normák szakmai oktatással kapcsolatos területei Azonosító A szakmai oktatással kapcsolatos területek 386/1997 Az intézmények akkreditálása 131/2002 Specializált oktatási intézmények 293/2007 Szakmai képesítések elismerésének rendszere, dokumentumok 184/2009 A koordináció szubjektumai, tanácsadó testületek, A szakmai képzés és előkészítés centruma, finanszírozás 317/2009 Képesített szakoktatók Az egész életen át tartó tanulásról szóló törvényjavaslatot 2009. október 1-jén 1 terjesztették a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé. Ez a törvényjavaslat többek között megszabja a továbbképzést nyújtó intézmények kötelességeit, a továbbképzések típusait és formáit, foglalkozik a továbbképzési program akkreditálásának előfeltételeivel, a záróvizsgákkal, a lektorok és vizsgáztatók szakmai alkalmasságával, említi a kvalifikáció nemzeti rendszerét, a továbbképzések információs rendszerét, a képzési szükségletek felmérését és előrejelzését, taglalja az ellenőrzés végrehajtását és a szankciókat. 2

Mindez azért érdekes, mivel az egyre csökkenő gyereklétszám és a növekvő munkanélküliség miatt már a szakközépiskolák jelentős része kacérkodik a felnőtt szakképzés gondolatával, illetve néhány helyen már akkreditált tanfolyamok keretén belül folynak hasonló képzések. 2. Hogyan kerül meghatározásra a szakmai képzések köre, amelyekben államilag elismert képzettség szerezhető? A szakmai képzések körét a 282/2009 számú rendelet (közlöny) szabja meg. Mellékleteiben kategorizálva felsorolja mindazon szakmai képzések körét, amelyekben államilag elismert képzettség szerezhető. A következő mellékleteket tartalmazza: A szakközépiskolák és konzervatóriumok típusai A tanulmányi szakok és irányzataik rendszere a gimnáziumokban Tanulmányi szakágazatok és szakirányok rendszere a szakközépiskolákban, melyek elvégzésével a tanuló nem teljes középfokú szakképzettséget szerez. Tanulmányi szakágazatok és szakirányok rendszere a szakközépiskolákban, melyek elvégzésével a tanuló középfokú szakképzettséget szerez. Tanulmányi szakágazatok és szakirányok rendszere a szakközépiskolákban, melyek elvégzésével a tanuló teljes középfokú szakképzettséget szerez. Tanulmányi szakágazatok és szakirányok rendszere a szakközépiskolákban, melyek elvégzésével a tanuló felsőfokú szakképzettséget szerez. Speciális képesség, készség vagy adottság igazolását igénylő tanulmányi szakok és szakágazatok listája A mellékletek egyike külön foglalkozik a konzervatóriumokban megszerezhető képesítésekkel. A SZAKMAI MŰVELŐDÉS ÉS ELŐKÉSZÍTÉS KORMÁNYZATI TANÁCSA (Rada vlády SR pre odborné vzdelávanie a prípravu) a Szlovák köztársaság tanácsadó testülete a szakmai képzés területén. 2 A tanács az állam gazdasági és szociális szükségleteire tekintettel elbírálja a szakmai képzés és előkészítés tematikájával kapcsolatos dokumentumokat, taglalja a munkaerőpiaci szükségletek tervezetét a szakmai képzés és előkészítés területén, tárgyalja a szakmai képzés és előkészítés ágazatainak koncepcióit, kidolgozza a szakmai képzés és előkészítés propagálásának tervét, javaslatokat tesz az oktatásügyi minisztérium számára az egyes szakmák és tanulmányi szakok besorolására/kizárására a képzési rendszerbe/rendszerből, tárgyalja a szakmai képzés állami kerettantervét, megvitatja a munkaerőpiac szükségletein kívüli szakmák és tanulmányi szakok listáját, nyilatkozik a területi, anyagi és készülékigény normatíváiról az oktatásban, javaslatokat tesz a szakmai képzés finanszírozásával kapcsolatban és bírálja a szakmai oktatással kapcsolatos intézkedéseket. Ezen tanácsadó testület javaslatai alapján az oktatásügyi minisztérium fogadja el az esetleges új tanulmányi szakokat, szakmákat, illetve zárja ki a már szükségtelen vagy elavult szakokat/szakmákat. 3

3. Változott-e az elmúlt időszakban a szakmai képzések száma, listája (jegyzéke), és ha igen, akkor mi indokolta a változást? A szakmai képzések listája utoljára 2009-ben változott meg. Ekkor tették közzé az előző pontban ismertetett 282/2009 számú rendeletet (közlönyt). Ezt a változást többek között a Művelődés operatív program (Operačný program Vzdelávanie), ezt megelőző különböző elemzések, illetve ennek következtében megvalósuló a jogi normákban bekövetkezett változások indokolták. A Művelődés operatív programot az Európa Tanács hagyta jóvá 2007. november 7-én. A programot a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma irányítja. Célja, hogy hosszútávon versenyképessé tegye a Szlovák Köztársaságot azáltal, hogy az oktatási rendszert átalakítja a tudatos, tájékozott társadalom irányelveinek megfelelően. E cél elérésének érdekében be kell avatkozni az oktatás, a kutatás és a fejlesztés minden területén. Az oktatás olyan tartalmat és módszereket igényel, melyek a szlovákiai feltételekből indulnak ki és azokhoz alkalmazkodnak. Előzetes felmérések alapján pozitívumként értékelik a gazdaságilag aktív lakosság műveltségi szintjét, a művelődési intézmények kiterjedt hálózatát és elérhetőségét, és a társadalom növekvő igényét a művelődésre, leginkább az idegen nyelvek, a menedzsment, a szakmai képzés, az információs és kommunikációs technológiák felhasználása területén. Vannak azonban olyan negatívumok, melyek eliminálása elsődleges cél. Ezek elsősorban a következők: 3 a gazdaságilag aktív lakosság elenyésző aránya az egész életen át tartó tanulás folyamatában, az egyes iskolatípusok és iskolák közötti horizontális és vertikális átjárhatóság részleges hiánya az iskolákban a menedzsment és a piackutatás alacsony színvonala a hagyományos iskola alapelveinek érvényesítése a tanerők érdektelensége a továbbtanulás és az IKT felhasználás területén A program a fejlesztéseket 5 prioritás-tengely mentén képzeli megvalósítani: 3 1. A művelődés és szakképzés rendszerének reformja 2. A továbbképzés, mint az emberi források felemelkedésének eszköze 3. A sajátos szükségletekkel rendelkező egyének képzésének támogatása 4. Modern művelődés a tudományos társadalomért a Bratislava-i kerületben 5. Technikai segítségnyújtás (implementáció, megfigyelés, ellenőrzés, evalváció, tanulmányok, informálás, publicitás) A pénzügyi források felosztását a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A Művelődés operatív program pénzügyi forrásai a prioritástengelyek alapján euróban prioritástengely EU SK - nyilvános SK magán források források SUM 1 365 000 000 64 411 765 0 429 411 765 2 146 000 000 25 764 706 0 171 764 706 3 65 000 000 11 470 589 0 76 470 589 4 17 801 578 3 141 456 0 20 943 034 5 24 000 000 4 235 295 0 28 235 295 Összesen: 617 801 578 109 023 811 0 726 825 389 A szerző érdekesnek tartaná egy olyan kimutatás készítését, amely arra irányulna, hogy ezen összegekből mennyi jut a magyar nyelvű illetve a magyar szakközépiskolákon történő szakmai képzés támogatására. 4

4. Mi szabályozza a szakmai képzések belső tartalmát, illetve a szakmai vizsga követelményeket? A szakmai képzés állami intézmény (Štátny inštitút odborného vzdelávania) 1994-ben alakult a korábbi 1991-ben létrehozott Inštitútu prípravy mládeže (Fiatalok felkészítésének Intézménye) áttranszformálásából. Az eredeti alapító okirat szerint fő tevékenysége a szakiskolák és szakközépiskolák vezetésével kapcsolatos feladatok biztosítása volt. Együttműködött a képzési koncepciók és az alapvető pedagógiai dokumentumok létrehozásában, az oktatók továbbképzését segítette, koordinálta a hazai és külföldi intézmények együttműködését az iskolák technikai felszereltségének biztosítása érdekében, és ellátta a átképzéssel kapcsolatos feladatokat. 4 1993-ban ezeket a feladatokat a szakmai képzés metodikai feladatainak bebiztosításával bővítették. Jelenleg a Művelődés és koncepció részlegének (Úsek vzdelávania a koncepcií) tevékenysége a következő területeket öleli fel: támpontok nyújtása és állásfoglalás kidolgozása a döntés-előkészítéshez, a jogi normák és szabályrendeletek megalkotásához, a szakiskolák és a szakmai képzés fejlesztési koncepciójának kidolgozása a nemzetgazdaság, a társadalmi és a munkaerő-piaci szükségletek alapján, különböző intézményekkel (különös tekintettel a vállalkozói szférára) való együttműködés a szakképzéssel kapcsolatos projektek létrehozásánál, kutatás, fejlesztés, előrejelzés, tanácsadó és koordinációs tevékenység együttműködés a pedagógiai dokumentáció, a szabványok kidolgozásának metodikája, abszolvensi profilok, értékelő rendszerek, művelődési tartalmak elkészítésében, a szociális partnerek szakképzéssel kapcsolatos következtetéseinek és állásfoglalásainak objektivizálása és tárgyiasítása, tankönyvek és segédeszközök létrehozásának biztosítása, a pedagógiai dokumentáció szakmai komisszióinak szervezése és szabályozása, szakoktatók továbbképzésének biztosítása, a pályaválasztási tanácsadók felkészítése és továbbképzése. Elsődleges szabályozó tényezők az alábbi jogi normák: a 245/2008-as iskolatörvény többek között szabályozza az állami művelődési program(kerettanterv) tartalmát, az ezen alapuló iskolai művelődési program tartalmát, a kötelező pedagógiai dokumentációt, az alkalmazható tankönyveket és taneszközöket, a gyakorlati oktatást, középiskolai tanulmányok befejezését (ezen belül az érettségit), stb. a 184/2009-es szakmai képzésről szóló törvény többek között módosítja a szakmai képzés és előkészítés biztosításának feltételeit a szakközépiskolákon és egyéb intézményekben; az államigazgatási szervek, önkormányzatok, munkáltatók és munkavállalók pozícióját és feladatait a szakmai képzés és előkészítés biztosításában, stb. a 282/2009-es középiskolákról szóló rendelet többek között leírja a középiskolák és konzervatóriumok típusait, a művelődési ágazatok rendszerét, a tanítás szervezését(ezen belül a szakmai gyakorlati órák szüneteit is), a szakmai oktatás kapcsolódó formáinak szervezését (érettségi utáni 2 illetve 3 éves képzés), stb., továbbá mellékleteiben 5

kategorizálva felsorolja mindazon szakmai képzések körét, amelyekben államilag elismert képzettség szerezhető, a 318/2008-as középiskolai tanulmányok befejezéséről szóló rendelet többek között tartalmazza az érettségi vizsga tantárgyainak listáját (extern és intern illetve írásbeli és szóbeli részre lebontva), a szakközépiskolák érettségi tantárgyainak összetételét (amely kimondja, hogy külön elméleti és gyakorlati érettségi vizsgát kell tenni), leírja ezek formáját és tartalmát, az érettségi utáni képzés záróvizsgájának szervezési részleteit, és az egyes tantárgyak értékelésének irányelveit. 5. A szakmai képzések belső tartalmának meghatározását megelőzte-e valamilyen vizsgálat (pl. munkakör-elemzés), amely megalapozta a szükséges ismereteket, kompetenciákat? A közelmúltban és a jelenben állandó jelleggel születnek különböző országos vagy regionális felmérések, melyek tematikája és típusa nagy mértékben eltérő. Babinský, M. szerint talán az első publikált jelentés a Vantúcha-Jelínková szerzőpáros által született Thematic Overview of Natonal VET Systems, mely 2007- ben jelent meg a CEDEFOP European Training Village oldalain (www.trainingvillage.gr). A jelentés kb. 40 oldalon foglalkozik a szakmai felkészítés tematikájával és kitér a továbbképzésekre is. 5 A már említett Művelődés operatív program céljaira a Bratislavai kerületben született egy másik érdekes felmérés, amely a gépészeti szakirány egyes szakmáinak keresettségét mérte fel és a kiválasztott szakmák abszolvensi profilját állította össze céges kívánalmak alapján. 100 céget szólítottak meg, melyek közül sajnos csak 18 küldte vissza a kitöltött kérdőíveket 6. A résztvevő cégek által keresett szakmunkások feltételezett létszáma a 4. táblázatban látható. 4. táblázat: a szakmunkások feltételezett létszáma évekre lebontva 2006-2012 A szakma megnevezése 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 általános fémmegmunkáló 1 2 1 4 3 esztergályos 10 2 3 2 6 1 1 marómunkás 9 5 7 2 2 1 1 köszörűs 34 5 3 1 2 1 szerszámlakatos 11 7 6 5 7 5 3 géplakatos 4 1 2 1 NC és CNC gépkezelő 18 29 28 19 21 2 3 hegesztőgép programozó 6 5 4 4 3 lézerberendezések operátora 1 CO 2 védőgázban hegesztő 4 4 4 4 4 4 gépszerelő 2 2 2 2 elektroműszerész - számjegyvezérlés 10 10 10 10 minőségbiztosító 10 10 10 10 szállítmányozó 10 10 10 10 Sajnos egyelőre nincs arra vonatkozó adat, hogy az előre jelzett létszámú helyek ténylegesen betöltésre kerültek-e, illetve a világgazdasági válság milyen szinten érintette, változtatta meg az előrejelzéseket. A vizsgált időszaknak azonban még nincs vége, ezért még lehet reménykedni abban, hogy összesítés valóságközeli értékeket mutat. Az 1. oszlopdiagram ezt az összesítést szemlélteti. 6

1. diagram: A keresett szakmunkások feltételezett létszáma 2006-2012 Ugyanez a felmérés foglalkozott a kapott szakmák abszolvensi profiljának összeállításával. Ezzel a részel minden szakma esetén külön kérdőív foglalkozott. Mintaként az 5. táblázat bemutatja az általános fémmegmunkáló szakma céges kívánalmak alapján összeállított abszolvensi profilját. 5. táblázat: Az általános fémmegmunkáló céges kívánalmak alapján összeállított abszolvensi profilja Munkaköri leírás Eszterga, marógép, köszörű kezelése mérő és ellenőrző eszközök kiválasztása és használata Személyiségjegyek munkakészség felelősségtudat gépi berendezések kezelésének adottsága aktív hozzáállás kifogástalan egészségi állapot Szakmai jártasságok gépi berendezésekkel való munka, eszközök beállítása mérőeszközök használata CNC programozás Szakmai ismeretek a megmunkálás folyamatának helyes megválasztása műszaki rajzok értelmezése eszközök alkalmasságának megítélése gépészeti alapismeretek Általános képességek komunikativitás Az új iskolatörvény értelmében lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák elkészítsék a saját oktatási programjukat. Mint azt a 7. kérdés is tárgyalja az országos program nem szabja meg a szaktantárgyakat, ezért ebben az iskolának viszonylag szabadkeze van. Éppen ezért minden iskolának érdeke, hogy a saját vonzáskörében jobb híján maga végezzen hasonló felméréseket, illetve esetleges új szakirányok, szakmák felé való nyitás előtt felmérje a regionális munkaerőpiac igényeit. 7

6. A szakmai képzések során mennyire lehet figyelembe venni az előző tanulmányok során már tanult elemeket, mennyire tekinthető modulrendszerűnek a képzési struktúra? Az Európa Tanács öt csoportba sorolja azokat a kulcsfontosságú képességeket, amelyeket tanulóinkkal el kellene sajátíttatni: politikai és társadalmi, interkulturális, kommunikációs, elektronikus kommunikációs, és tanulási képességek. A munkáltatók is azokat a fiatalokat részesítik előnyben, akik idegen nyelveket beszélnek, jártasak a számítástechnikában, tudják és hajlandóak tovább képezni magukat. Az iskolák viszont nem ezt tanítják, nem ezeket a képességeket fejlesztik, hanem a történelmileg kialakult hagyományokat követve tárgyi tudást adnak. A tárgyi tudással viszont az a gond, hogy ebben a gyorsan változó világban nagyon hamar elévül. A ma átadott tudásanyag a három négy év múlva pályakezdő fiatal szempontjából mit sem ér. A szakközépiskolák fejlődési iránya egyértelműen az általános technikai képzés felé mutat. A szűkre szabott szakképzés ugyanis elsajátítható később is, az érettségi után is, mégpedig sokkal gyorsabban és alaposabban 7. A modulrendszerű szakmai képzés Szlovákiában leginkább a műszaki líceumok (3918 6) keretén belül lelhető fel. Olyan tudást és képességeket közvetít, amelyek kitűnő lehetőségeket teremtenek a főiskolai és egyetemi továbbtanuláshoz, elsősorban műszaki karokon, valamint korszerű szakmai alapismeretet nyújtanak. A szak keretén belül a horizontális és vertikális jellegű modulrendszerű képzés egyaránt érvényesül. Az első és második évfolyamban a kötelező tárgyak között az általános műveltséget nyújtó közismereti tantárgyak mellett alapvető szakmai tantárgyak szerepelnek, majd harmadik évfolyamtól kezdődően a tanulók érdeklődése és képessége, a munkaerőpiac kívánalmai valamint az iskola feltételei alapján különböző modulokból választhatnak. A modulok a műszaki szakirányok széleskörű skáláját ölelik fel. Ez a képzési struktúra legkönnyebben a nagy létszámú iskolákban valósítható meg elsősorban anyagi okokból. Egyik előnye, hogy kedvez azoknak a diákoknak, akik az általános iskola elvégzése után még nem döntötték el egyértelműen, hogy milyen műszaki szakirány iránt érdeklődnek. 7. Az országos, központi programok milyen mértékben szabályozzák a képzés programját, mekkora az iskolák szabadsága ezen a téren? Az országos központi program felépítését legkönnyebben egy példa segítségével érthetjük meg. A 6. táblázat a nemzeti kissebségek nyelvén folytatott 4 éves gyakorlattal egybekötött szakmai képzés állami kerettantervét tartalmazza a (39) Speciális műszaki szakirányok számára (39 Špeciálne technické odbory). Általános jellemzők: Adott illetve elvárt tényező a minimális és maximális heti óraszám (33-35). A kerettanterv a műveltségi területeket kategorizálja, és nem az egyes tantárgyakhoz, hanem a műveltségi területekhez szab meg egy összóraszámot, amely az ott szereplő tantárgyak között tetszőlegesen* elosztható. *Egy 17 pontos lista szabályozza, hogy melyik tantárgyból mennyi a minimális heti óraszám, illetve egyéb szabályozó tényezőket tartalmaz (osztható órák, egyes nem osztályozott tantárgyakat, az élet és egészségvédelem tananyag célgyakorlatainak elosztását, stb.) 8

6. táblázat: a nemzeti kissebségek nyelvén folytatott 4 éves gyakorlattal egybekötött szakmai képzés állami kerettanterve a (39) Speciális műszaki szakirányok számára A képzési program összetevői az oktatási program heti óraszáma az órák száma összesen a képzés ideje alatt Általános képzés 72 2304 Szakképzés 38 1216 Mozgatható órák 22 704 ÖSSZESEN 132 4224 Kategóriák és a műveltségi területek megnevezése az oktatási program heti minimális óraszáma az órák száma összesen a képzés ideje alatt ÁLTALÁNOS KÉPZÉS 76 2432 Nyelv és kommunikáció szlovák nyelv és szlovák irodalom nemzetiségi nyelv és irodalom 46 1472 első idegen nyelv második idegen nyelv Ember, értékek és társadalom etikai nevelés/hittan történelem 7 224 polgári nevelés Ember és természet ökológia fizika 3 96 kémia biológia Matematika és információfeldolgozás matematika 8 256 informatika Egészség és mozgás testnevelés 8 256 Mozgatható órák 4 128 SZAKKÉPZÉS 56 1792 Elméleti képzés 20 640 Gyakorlati felkészítés 18 576 Mozgatható órák 18 576 ÖSSZESEN 132 4224 Célirányos tanfolyamok/tananyag Élet és egészségvédelem Testnevelő gyakorlat Érettségi vizsga Előnyei: az óraszámokon kívül nem támaszt más követelményeket a szakmai képzéssel kapcsolatosan magas a szakmai képzés mozgatható óráinak száma Hátrányai: az óraszámokon kívül nem ad más támpontot a szakmai képzéssel kapcsolatosan az általános képzésben a matematika és informatika együttes óraszáma nagyon alacsony (4 év alatt 8 óra!*) *Ez egy 4 éves érettségivel végződő képzés esetén, ahonnan a tanulók többsége műszaki felsőfokú képzés keretén belül szeretné tovább folytatni a tanulmányait figyelembe véve a követelményeket igencsak kevés. Ez a 8 óra mind a négy évfolyamban heti egy-egy óra matematika és egy-egy óra általános informatika oktatására elegendő. 9

A könnyebb érthetőség kedvéért a 7. táblázat egy hasonló kerettanterv alkalmazását mutatja be egy konkrét iskolában. 7. táblázat: a kerettanterv alkalmazása Škola (názov, adresa) / Iskola (megnevezése, címe) Stredná odborná škola Szakközépiskola Grešákova 1, Košice Grešákova 1, 040 01 Košice Názov ŠkVP / az iskolai program megnevezése MECHATRONIKA Kód a názov ŠVP/ a kerettanterv megnevezése 23 Strojárstvo a ostatná kovospracúvacia výroba / Gépészet és fémmegmunkálás Kód a názov študijného odboru / szakirány 2387600 Mechatronika Stupeň vzdelania / a képzési fokozat úplné stredné odborné vzdelanie ISCED 3A teljes középfokú szakmai képzés Dĺžka štúdia / a képzés időtartama 4 roky / év Forma štúdia / képzés formája denná / nappali Druh školy / iskolatípus štátna / állami Vyučovací jazyk / az oktatás nyelve maďarský jazyk / magyar nyelv Kategórie a názvy vyučovacích predmetov Počet týždenných vyučovacích hodín v ročníku / heti óraszám évfolyamonként Kategóriák és a műveltségi területek megnevezése I. II. III. IV. Spolu/összesen Všeobecnovzdelávacie predmety / általános tárgyak 23 22 17 14 76 maďarský jazyk a literatúra d) / magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3 12 slovenský jazyk a slovenská literatúra b), c) 3 3 4 4 14 szlovák nyelv és szlovák irodalom prvý cudzí jazyk b), e) / első idegen nyelv 3 3 3 3 12 druhý cudzí jazyk b), e) / második idegen nyelv 3 3 2 2 10 etická výchova / náboženská výchova f) 1 1 - - 2 etikai nevelés / hittan dejepis f) / történelem 1 1 - - 2 občianska náuka f) / polgári neveléstan 1 1 1-3 matematika h) 2 2 2-6 fyzika g) / fizika 2 1 - - 3 aplikovaná informatika b), h) / alkalmazott informatika 2 2 - - 4 telesná výchova b), i) testnevelés 2 2 2 2 8 Odborné predmety / szaktantárgyak 11 12 17 20 60 ekonomika b) / gazdaságtan - - 1 2 3 technické kreslenie b), j) / műszaki rajz 3 - - - 3 mechanika 1 2 - - 3 strojníctvo b), j) / gépészet 2 2 3 3 10 diagnostika b) / diagnosztika - - - 2 2 elektrotechnika b), j) 3 3 - - 6 elektronika b), j) - 1 3 2 6 elektrotechnická spôsobilosť b), j), n) - - - 2 2 elektrotechnikusok alkalmassága priemyselná informatika b), j) / ipari informatika - - 2 1 3 prax b), j) / gyakorlat 2 2 2 2 8 automatizácia prípravy výroby b), j) / termelés előkészítés és - - 2-2 automatizálás automatizácia inžinierskych prác b), j) / a mérnöki munka - - 2 3 5 automatizálása mechatronika b), j) - 2 2 3 7 Voliteľné predmety / választható tantárgyak 0 0 0 0 0 Spolu / összesen 34 34 34 34 136 Účelové kurzy / Célirányos tanfolyamok Ochrana života a zdravia k) / Élet és egészségvédelem 10 10 15 0 35 Telovýchovno-výcvikový kurz l) / Testnevelő gyakorlat 25 0 0 0 25 Prehľad využitia týždňov / A hetek kihasználtságának áttekintése Činnosť / Tevékenység I. ročník/évfolyam II. ročník/évf. III. ročník/évf. IV. ročník/évf. Vyučovanie podľa rozpisu a) / Tervezett oktatás 33 33 33 30 Maturitná skúška m) / Érettségi - - - 1 Časová rezerva (účelové kurzy, opakovanie učiva, exkurzie, výchovno-vzdelávacie akcie a pod.) / Időtartalék / (célirányos tanfolyamok, ismétlés, üzemlátogatás, nevelési-művelődési 7 5 5 6 rendezvények, stb.) Účasť na odborných akciách / Szakmai rendezvényeken - 2 2 - való részvétel Spolu týždňov / a hetek száma összesen 40 40 40 37 10

8. Milyen jogszabályok, előírások szabályozzák a szakmai képzést lezáró vizsgát? Az új iskolatörvény ebben is változásokat hozott, ám vannak olyan területek főleg az érettségi témák kidolgozásával kapcsolatban, amelyekre még a régi szabályrendeletek érvényesek. Ez azért van, mert a 2009/2010-es illetve a 2010/2011-es tanévben érettségiző diákok még a régi tantervek szerint tanultak, így számukra még a régi normák alapján kell elkészíteni az érettségi témakörök, kérdések és záróvizsga témák listáját. Elsődleges szabályozó tényezők és jogi normák: A 245/2008-as iskolatörvény a középiskolai tanulmányok befejezésével a 6. részben foglalkozik, ahol 4 befejezési módot állapít meg: 1. záróvizsga (Záverečná skúška) a nem érettségivel végződő szakmunkás képzés befejezése. 2. érettségi vizsga (Maturitná skúška) adott feltételeknek megfelelő minimum 4 éves képzés (szakmai is) befejezése 3. érettségi utáni záróvizsga (Záverečná pomaturitná skúška) érettségi utáni középfokú szakosító képzés befejezése 4. abszolvensi vizsga (Absolventská skúška) DiS (diplomovaný špecialista = okleveles specialista) titulust adó felsőfokú szakképzés, konzervatóriumi 6 illetve 8 éves képzés vagy az elvégzett szakmai képzés utáni specializáló képzés záróvizsgája, amely magába foglalja egy záró szakdolgozat megírását, annak megvédését, és a komplex komisszionális szakvizsgát. Továbbá megszabja a vizsgák formáját, idejét, a komissziók összetételét, a vizsgabiztosok kötelességeit, az értékelés módját és hasonlók. a 318/2008-as középiskolai tanulmányok befejezéséről szóló rendelet meghatározza a középiskolai tanulmányok befejezésének módját, tartalmazza az érettségi vizsga azon tantárgyainak listáját, amelyeknek központi írásbeli része illetve intern (helyi, belső) írásbeli része van megszabja a középiskola típusok érettségi tantárgyainak összetételét, részletezi az érettségi vizsga menetét, szabályozza a szaktantárgy elméleti és gyakorlati vizsgáinak valamint az érettségi utáni képzés záróvizsgájának formáját és részleteit, előírja a hátrányos egészségügyi helyzetű tanulók érettségiztetésének módját utasításokat tartalmaz az érettségi vizsga egyes részeinek (központi írásbeli rész, intern (helyi, belső) írásbeli rész, szóbeli rész) végrehajtásával kapcsolatban és definiálja az egyes vizsgák értékelésének irányelveit. Előzőekben érvényes jogi normák: 510/2004 a 318/2008-as rendelet korábbi megfelelője 379/2005 az 510/2004 kiegészítése 482/2006 - az 510/2004 2. kiegészítése Ezen kívül minden éven elküldik az iskoláknak azokat a tantárgyakra lebontott módszertani utasítás (metodický pokyn) elnevezésű kiadványokat, amelyek részletesen tartalmazzák a vizsgáztatók, vizsgabiztosok, diákok tennivalóit és kötelességeit, az osztályzás kritériumait és minden más érettségivel kapcsolatos tudnivalót. 11

9. Mennyire alkalmas a szakmai vizsga az egyes munkakörben szükséges ismeretek, kompetenciák mérésére a gyakorlatban? A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből tevődik össze. A gyakorlati rész formáját a művelődési intézmény igazgatója szabja meg a szakmai bizottság javaslatai alapján. A tanulók az alábbiakban felsorolt módon tehetnek gyakorlati szakvizsgát: a) komplex feladatok gyakorlati kivitelezése és bemutatása, b) saját projekt megvédése, c) kísérlet kivitelezése és megvédése, d) sikeres versenymunka megvédése, e) művészi teljesítmény bemutatása. Az elméleti rész 25 témakört tartalmaz, melyek megfelelnek az adott szakirány követelményeinek. A jogi normák megszabják ugyan a témakörök mennyiségét és szakirányonként felsorolnak bizonyos kulcs kompetenciákat is, de a konkrét témakörök, feladatok és alkérdések meghatározása csak az iskolától függ. Az alkalmasság egyik mutatója a végzett diákok érvényesülése a munkapiacon. 2006-tól a munkanélküli végzősök száma jelentősen csökkent. 2007-ben az előző tanévben szakközépiskolákban érettségizett végzősök 6,7%-a, és a végzős szakmunkások 8,1%-a volt munkanélküli 8. 2009-es felmérések adatai alapján 8 az eddig tapasztalt kedvező gazdasági fejlődés megállt, ami abban mutatkozik meg, hogy az elmúlt időszakban a munkalehetőségek száma csökkent. 2009 elején a munkaerőpiacot is elérte a krízis, ami a munkanélküli végzősök számának emelkedésén is látható. 2. diagram: A középiskolás végzősök munkanélküliségi indexének évközi alakulása 8 2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0,7 2008/06 2008/07 2008/08 2008/09 2008/10 2008/11 2008/12 2009/01 2009/02 2009/03 2009/04 2009/05 2009/06 középszintű, érettségi nélküli szakmunkásképző középszintű érettségivel végződő szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola 12

A növekvő értékek arra engednek következtetni, hogy az egyetlen helyesnek látszó út, ha az iskolák követelményeit és programját a munkaerőpiac kívánalmainak megfelelően alakítjuk. Így a képzés megfelel majd a legfőbb elvárásnak, hogy a megszerzett ismeretek és kompetenciák a gyakorlatban is elégségesnek bizonyuljanak. 10. Egyéb a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: Fabó Mária szerint a Szakképző és Felnőttképzési Intézmény célja, hogy felvállalja a magyar nyelven oktató középfokú szakképzési és felnőttképzési intézmények összefogását, fejlesztését. 9 Célok és tevékenységek a szakképzés terén 9 : Szlovákiai magyar szakiskolák (szakközépiskola, szakmunkásképző), képzési helyek összefogása. Szlovákiai magyar szakképzés helyzetének elemzése. A munkaerőpiac hazai és EU-s vállalatok humánerőforrás-igényeinek felmérése, a szakok tananyagának tartalmi átalakítása, átképzések szervezése, szakképesítések egymásra épülésének vizsgálata. Hazai és nemzetközi szakmai képzési módszerek gyűjtése, hatékony módszerek kidolgozása, adaptálása, továbbfejlesztése, elterjesztése. Modern iskolavezetési módszerek átadása, minőségbiztosítási rendszerek kiépítése a szakiskolákban. Iskolamarketing ismeretek átadása, tanácsadás a fenntartó önkormányzat számára, adatbázisok, honlapok készítése iskoláknak, pályázati tanácsadás, pályázatírás. Alternatív magyar nyelvű szakoktatásban használandó tankönyvek és multimédiás oktatóanyagok kidolgozása és kiadása. Elektronikus tananyaggyűjtemény az interneten. Hazai és külföldi szakmai továbbképzés szervezése oktatóknak szaknyelvi képzés, új szakmai eredmények hozzáférhetőségének növelése. Hátrányos helyzetűek munkaerőpiacon való érvényesülési esélyeinek növelése, munkába állásuk előtt ismereteik korszerűsítése. Innovációs központ működtetése. Szakleírások elkészítése. Nemzetközi együttműködésekbe való bekapcsolódás, cserekapcsolatok kialakítása és gyakorlatorientált, tapasztalatcserén alapuló működtetése, nemzetközi konferenciák szervezése (akár adott szakma köré), nyilvános fórum indítása. Szakképzés, szakmák népszerűsítése. Szakmai tanulmányi versenyek regionális, országos szervezése. Szakmai gyakorlat szervezése tanulóknak. Egyetemi felvételire való felkészítők szervezése. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás erősítése. 13

11. Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK a középiskola típusának kiválasztása kitolódik, csak később, érettebb fejjel kell meghozni a döntést a középiskolák egyes típusai között biztosítva van az átjárhatóság az egész életen át tartó tanulás felé mutat az elképzelés összhangban van az általános európai irányzatokkal, tehát segíti az európai integrálódást könnyebb lesz a későbbi esetleges átképzés LEHETŐSÉGEK a munkaerőpiac követelmények gyors adaptációjának lehetősége iskolaközpontok létrehozása növelhető a poszt-szekunder képzések száma GYENGESÉGEK kis iskolákban a horizontális modulrendszer nehezen megvalósítható pénzügyi okokból nem lehet egy osztályt többfelé osztani, és minden részben mást-mást oktatni nehézkes standardizálási folyamat nehéz az egyes regionális kívánalmakra alapuló programokból egy egységes modult kialakítani VESZÉLYEK meggondolatlan, felmérésekkel nem alátámasztott modul választása a partnerek elégedettségének folyamatos mérését igényli ennek elmulasztása sikertelenséget hozhat magával 14

Források: 1 Sekcia európskej politiky a vedomostnej spoločnosti, Úrad vlády SR. Legislatíva v oblasti vzdelávania (Jogi normák az oktatás területén). [online]. Publikálva 2008-2010. Elérhető: http://vedomostnaspolocnost.vlada.gov.sk/4865/sysadm/art.php?adm_action=4&id=4865 2 Štátny inštitút odborného vzdelávania(šiov/a szakképzés állami intézete). Rada vlády SR pre odborné vzdelávanie a prípravu (A szakmai művelődés és előkészítés kormányzati tanács). [online]. Publikálva 2008-2010. Elérhető: http://www.siov.sk/rada-vlady-sr-pre-ovp/11512s 3 MŠSR(Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma). Operačný program Vzdelávanie. [online]. Publikálva 2008-2010. Elérhető: http://vedomostnaspolocnost.vlada.gov.sk/4863/operacny-program-vzdelavanie.php 4 ŠIOV(Szakmai képzés állami intézmény). Štátny inštitút odborného vzdelávania. [online]. Publikálva 2007. Elérhető: http://siov.cmsromboid.sk/o-nas/9399s 5 Babinský, M. Tri dobré správy o ďalšom vzdelávaní na Slovensku (3 jó hír a továbbképzésről Szlovákiában). [online]. Publikálva 2009. Elérhető: http://www.aivd.sk/userfiles/file/casopis/casopis3_07mb8_23_34pdf.pdf 6 Ing. Potočárová, M. Centrum odborného vzdelávania a informácií v strojárstve (A gépipari szakmai képzés és információk központja). [online]. Publikálva 2007. Elérhető: http://sosvranovska.eu/sk/analyza%20centra.pdf 7 Albert, S.: A szlovákiai magyar szakképzés jelene és jövőképének felvázolása. [online]. Elérhető: http://albertsandor.mkp.sk/?page_id=63 8 Ústav informácií a prognóz školstva (Az iskolaügy információs és előrejelző intézmény). Uplatnenie absolventov SŠ (A középfokú végzettséggel rendelkezők érvényesülése a munkapiacon). [online]. Publikálva 2009. 09. 30. Elérhető: http://www.uips.sk/vyskum-v-oblasti-mladeze/ 9 Fabó, M.: A szakképzés és felnőttoktatás helyzete Szlovákiában. Határok mentén szakképzési szemle. XXII. évfolyam. 2006/4. [online] https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/16/fabo.pdf 15