Rezsicsökkentés, mederhasználati díj és Nemzetstratégiai Kutatóintézet Az elmúlt év utolsó hónapjában sok fontos törvényt fogadott el és módosított a jogalkotó. Módosult az Alaptörvény, a Csődtörvény, elfogadta az Országgyűlés a költségvetési törvényt, továbbá számos joganyag változott a járásbíróságok kialakítása miatt. Ezen kívül csökkent a jegybanki alapkamat és a közüzemi díjak mértéke, de emelkedett a minimálbér és a nyugellátások összege. A 40/2012. (XII. 6.) AB határozat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezései alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szól. Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának jogszabály alaptörvényellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítványa tárgyában megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 7. (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Mmtv. megsemmisített rendelkezése a következő: A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. vízilétesítményekre terjed ki. A vízilétesítmény elhelyezésére szolgáló mederterület használatáért a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt) vonatkozásában és a Velencei-tó vonatkozásában a rendelet mellékletében meghatározott mederhasználati díjat kell fizetni. A díjfizetési kötelezettség az üzemeltetési engedély jogosultját a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napjától terheli. Például a Balatonon móló (az úszó móló kivételével) után 10 évre szóló üzemeltetési engedély esetén 5400 forint négyzetméterenként a díj. A 64/2012. (XII. 7.) NFM rendelet az állami tulajdonban lévő vizek mederhasználati díjait rögzíti. A rendelet hatálya a mederhasználati Tassi zsilipelés: mederhasználati díj nélkül 2
Megjelent a KSH tájékoztatója internetes elérhetőségéről. A tájékoztató szerint a KSH 2012. december 15-től elérhetővé teszi az Interneten minden érdeklődő számára az adatszolgáltatók 2013-ban teljesítendő 2012. évi éves és 2013. évi évközi kötelezettségét adatszolgáltató/kérdőívek szinten. Az egyes adatszolgáltatók konkrét adatszolgáltatási kötelezettsége, a kérdőívek, a hozzájuk tartozó kitöltési útmutatók, segédletek elérési útvonala: KSH honlap: http://www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Adatszolgáltatási kötelezettségek. Minden 2012. évi éves és 2013. évi évközi adatgyűjtés kérdőíve megtekinthető a www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok menüpont alatt. A 89/2012. (XII. 12.) OGY határozat egyházkénti elismerés elutasításáról rendelkezik. Az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta Az alapcélként vallási tevékenységet végző Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházként történő elismeréséről tárgyú országos népi kezdeményezést, és arról a 2012. december 10-i ülésén döntött, az Egyesület egyházként történő elismerést elutasította. Megjelent az 1/2012. Büntető jogegységi határozat. A Kúria büntető jogegységi tanácsa e határozatban akként foglalt állást, hogy a Btk. 177/A. (1) a) pontjának első fordulatába ütköző személyes adattal visszaélés vétségének az elkövetője nemcsak az adatvédelmi jogszabályok szerinti adatkezelő, hanem bárki lehet. A jogegységi tanács rögzítette azt is, hogy a korábbi szabályozásnak megfelelő, a Legfelsőbb Bíróság Hivatalos Gyűjteményében a 2003. évben 926. szám alatt felvett elvi bírósági határozatot a továbbiakban nem tartja irányadónak, mivel az a jogszabályi változás folytán meghaladottá vált. A 346/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szól. A rendelet szerint a Kormány a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása céljából, a nemzeti összetartozás erősítése, a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata érdekében, az egyes állami feladatok ellátására létrehozza a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. A Kutatóintézet központi hivatal, mely a miniszterelnök irányítása alatt áll. A Kutatóintézet feladatai többek között: a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos hagyományainak, eredményeinek figyelembe vételével kutatási, felmérési és elemzési feladatokat végez, nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások koordinációját végzi, kiadói feladatokat lát el a kidolgozott kutatások, elemzések, tanulmányok nyilvánosságra hozatala és népszerűsítése céljából. A 25/2012. (XII. 18.) MNB rendelet a jegybanki alapkamat mértékét tartalmazza. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel 2012. december 19. napjától a jegybanki alapkamat mértéke 5,75%-ra csökkent. Megjelent Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása (2012. december 21.). A módosítás értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása e célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, továbbá az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 3
Megjelent a NAV közleménye a 2013. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról. A közlemény szerint az ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin ára 410 forint, a gázolajé 430 forint, a keveréké 441 forint, az LPGautógázé pedig 252 forint literenként. A közleményben szereplő áraknak azért is van jelentősége, mert ha a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. A 337/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletet módosítja. A módosítás szerint a THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a hitelszerződés szerinti futamidő alatt a hitelszerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et a Kormányrendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani. Ezen kívül a jogszabály rögzíti a THM kiszámításánál alkalmazandó számítási módszert is. A 141/2012. (XII. 5.) ME határozat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnöke megbízásáról szól. Az MTA elnöke és az oktatásért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök dr. Kollár László Pétert, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárát bízta meg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnöki teendőinek ellátásával. A 27/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a 300 millió forint feletti javadalmazásban részesített személyekkel kapcsolatban a Pénzügyi Szerve zetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körét határozza meg. A rendelet hatálya a magyarországi székhelyű hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra és a befektetési vállalkozásra terjed ki. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában. A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget az intézménynek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes minden olyan állam vonatkozásában országonkénti bontásban teljesítenie kell, amelyben van olyan vezető állású személy vagy munkavállaló, akit az intézmény 300 millió forint feletti tárgyévi javadalmazásban részesített. A 2012. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt módosítja. A Csődtörvényben változott a felszámolási költségek köre. Ezen kívül a Csődtörvény kiegészült azzal a rendelkezéssel, miszerint az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós meghallgatását viszont a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik. Az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díja legalább nettó 500 000 Ft, de legfeljebb nettó 5 000 000 Ft. A díjat a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának kezdeményezésére a központi költségvetés előlegezi meg, és az adós viseli. Az 1586/2012. (XII. 15.) Korm. határozat a lakossági villamos energia, földgáz és távhő végfogyasztói árak csökkentéséről szól. A Kormány e határozatában rögzítette, hogy áttekintette a családok megélhetésével kapcsolatos kérdéseket és megállapította, hogy a lakosságra az energiaellátás magas díjai miatt elfogadhatatlan teher 4
nehezedik, ezért a lakossági földgáz, villamos energia, távhő díjainak a csökkentése szükséges. Ennek megfelelően felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Energia Hivatal bevonásával tegyen javaslatot a lakossági villamos energia, földgáz és távhő végfogyasztói árak 2013. január 1-jétől történő 10 százalékos csökkentésére, és készítse elő az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat. A 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről rendelkezik. A jogszabály szerint az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi bevételi főösszege 15 313 816,1 millió forint, kiadási főösszege 16 155 650,9 millió forint, hiánya 841 834,8 millió forint. Az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2013. december 31-ére tervezett adóssága 283,4 forint/euró, 235,4 forint/svájci frank, 226,8 forint/ amerikai dollár és 344,1 forint/sdr árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerében 21 724,9 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 577,5 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 131,3 milliárd forint. A 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2013. január havi emeléséről szól. A jogszabály rögzíti, hogy 2013. Kabuli látkép: alacsony rezsiköltségek január 1-jétől 5,2 százalékkal kell emelni a 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugellátásokat és más ellátásokat, így például az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot. A rendelet alapján emelendő, 2013. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt öszszegben kell folyósítani. A 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szól. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén 656 forint. A jogszabály rendelkezéseit első ízben a 2013. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A 97/2012. (XII. 20.) OVB határozat aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítéséről rendelkezik. Az OVB országos népi kezdeményezés tárgyában meghozott határozatában az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: Kezdeményezzük, hogy az országgyűlési képviselőket ne illesse meg a mentelmi jog. Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népi kezdeményezésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs. 5
Afgán iskola és iskolakerülés: kényszerítés nélkül A 22/2012. (XII. 21.) ORFK utasítás az iskolakerülő gyermekkorú személlyel szemben foganatosítható rendőri intézkedés részletszabályait határozza meg. Az utasítás rögzíti, hogy intézkedés csak tanítási napokon és csak akkor kezdeményezhető, ha az észlelt körülményekből arra lehet következtetni, vagy információ van arról, hogy nagykorú kísérete nélkül a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó gyermekkorú személy a tanítási napon a tanítási órától vagy az oktatási intézmény által szervezett kötelező foglalkozástól engedély nélkül maradt távol, vagy arról engedély nélkül távozott. Ilyen esetben a gyermekkorú személyt az oktatási intézmény vezetőjével történő kapcsolatfelvételt követően az oktatási intézménybe kell kísérni, és a mellékletben szereplő Elismervény aláíratását követően az oktatási intézmény vezetőjének vagy képviselőjének át kell adni. A 403/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdésével összefüggő módo- sításáról szól. A módosított jogszabályokban a helyi bíróság szövegrész helyébe mindenütt a járásbíróság, a munkaügyi bíróság szövegrész helyébe pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróság szöveg lép. Az 50/2012. (XII. 28.) NGM rendelet a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendeletet módosítja. A jogszabály rögzíti, hogy kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló, részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint azon adózók a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével, amelyek az adóévet megelőző második évben, vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket és adóteljesítményük értéke az 1 800 000 000 forintot elérte. Bodolai László 6 XX. évfolyam 1. szám n 2013. január