Autonómia-statútum tervezet (1) A Déli régió, valamint Dunamenti, Nógrád-Gömöri és Ung-zempléni megyék létesítése A Déli régió (továbbiakban - régió) a Dunamenti, Nógrád-gomöri és Ung-zempléni megyéket foglalja magába, amely jelen Statútum szerint különleges autonómiát élvez a Szlovák Köztársaság politikai egységén belül. (2) A régió jogosítványai A régió jogosult az alkotmánnyal, az állam jogrendjének alapelveivel, a nemzetközi kötelezettségekkel és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásával - amelynek a nyelvi kisebbségek védelmének érdeke is része - gyelembe véve a következ területeken törvényi rendelkezéseket hozni: a régió hivatalai és az azokhoz rendelt személyzet rendje; a községek területi elhatárolása és rendje; közérdekb l történ kisajátítás, amennyiben az nem érint olyan munkálatokat, amelyek túlnyomóan és közvetlenül nem a központi államot terheli; telekkönyvek vezetése; t zoltó szervezet; egészségügyi és kórházi testületek és intézmények; kereskedelem és a kereskedelmi kamarák rendje; szövetkezetek feletti felügyelet; közmunkákkal összefügg beruházások, amelyeket a régió területén hajtanak végre; takarékpénztárak és regionális jelleg hitelintézetek rendje; oktatási és nevelési intézmények; kulturális intézmények; helyi rend rségek; idegenforgalom; nyilvános rendezvények, amennyiben a közbiztonságot érinti; sport és szabadid ; idegenforgalom; közüzemek; környezetvédelem; nemzeti örökség védelme, közlekedés. a régió arányos részesedést kap a következ állami adóbevételekb l: öröklés és ajándékozás; jövedelemadó; az áram és gázfogyasztás után szedett; idegenforgalmi; telek és épületadó; jármüvek; dohányáruk; szerencsejátékok után szedett. A régió a Szlovák Köztársaságon belül egységes fejlesztési régiót alkot. (3) A régió szervei A régió szervei: a regionális parlament, a regionális kormány és a régió elnöke. A regionális parlamentet arányos választási rendszerben általános, közvetlen és titkos: választással, regionális törvényben meghatározott rendelkezések szerint választják. (4) A regionális parlament A regionális parlament képvisel inek száma 50. Az aktív választójog feltétele a: négyéves megszakítatlan helyben lakás a régió területén. A regionális parlament hivatali ideje megegyezik az egyéb nem speciális jogállású területi önkormányzatok hivatali idejével. Tevékenysége három azonos tartamú id szakban bonyolódik le, melynek során Komárom, Rimaszombat és Királyhelmec városokban ülésezik. (5) A regionális kormány A regionális kormány a régió elnökéb l, két alelnökb l, valóságos és pótülnökökb l áll. A régió elnökét, az elnököket és az ülnököket a regionális parlament saját köréb l, titkos szavazással és abszolút többséggel választja. A regionális kormány Összetételének meg kell felelnie a nyelvi csoportok regionális parlamentben lév létszámarányának. Tevékenysége három azonos tartamú id szakban bonyolódik le, melynek során Komárom, Rimaszombat és Királyhelmec városokban ülésezik. Az egyik alelnök a magyar, a mások a szlovák nyelvcsoporthoz tartozik. A regionális kormány a régió végrehajtó szerve. Feladatkörébe tartozok: a) a határozattal a regionális parlament által elfogadott törvények végrehajtása; b) igazgatási tevékenység regionális érdek ügyekbe; 1
c) a régió vagyonának kezelése, valamint ellen rzés a közüzemek által ellátott termelési és kereskedelmi célú közszolgáltatások vezetése felett; d) egyéb jogosítványok gyakorlása, amelyet ez a Statútum vagy más törvényes rendelkezések ruháznak rá. (6) A régió elnöke A régió elnöke képviseli a régiót, aki részt vesz a szlovák kormány ülésein, ha olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek a régiót érintik. A régió elnöke irányítja az állam által a régióra átruházott igazgatási feladatokat. A régió elnöke a feladatköröket az egyes valóságos ülnökök között saját rendelettel határozza meg. A pótülnökök képviselik a valóságos ülnököket a megfelel feladatkörökben. Az ülnökök és pótülnökök kiválasztásánál tekintette] kell lenni a nyelvcsoportok arányos képviseletére. (7) A régió törvényeinek, rendeleteinek jóváhagyása, meger sítése és közzététele A régió területére kormánybiztost neveznek ki a következ feladatokkal: a) a kormány utasításainak megfelel en koordinálni az állam jogosítványainak gyakorlását a régióban és felügyeletet gyakorolni a megfelel hivatalok tevékenysége felett; b) az államtól a régióra és helyi köztestületekre átruházott jogosítványok felett felügyeletet gyakorolni, és az esetleges kifogásokat közölni a régió elnökével; c) a kormánybiztos gondoskodik a közrend fenntartásáról, amire igénybe veheti az állami szerveket és annak rend ri er it; tevékenységéért a belügyminiszternek felel. A regionális parlament által jóváhagyott törvényjavaslatokat a kormánybiztossal közlik. A törvényjavaslatokat a közlést l számított 30 napon belül meger sítik, ha a szlovák kormány azokat a regionális parlamenthez vissza nem utalja azzal a kifogással, hogy azok a megfelel jogosítványokat túllépik. Vita estén az alkotmánybíróság dönti el, hogy ki az illetékes. Ma feltételezhet, hogy egy törvényjavaslat a különböz nyelvcsoportokhoz tartozó polgárok jogegyenl ségét, vagy a nyelvcsoportok népi és kulturális sajátosságait sérti, egy nyelvcsoport képvisel inek többsége a regionális parlamentben nyelvcsoport szerinti szavazást indítványozhat. Ha a külön szavazási indítványt nem fogadták el, vagy ha a törvényjavaslatot ama nyelvcsoport képvisel i kétharmadának nemleges szavazata ellenére fogadták el, amely az indítványt tette, e nyelvcsoport többsége a kihirdetést követ 30 napon belül a törvényt az alkotmánybíróságon megtámadhatja, ennek halasztó hatálya azonban nincs. Ha az állam valamely intézkedésével az e Statútummal a régiónak biztosított hatáskört megsérti, a régió az alkotmánybíróságnál indítványt nyújthat be a hatásköri sérelem megállapítása iránt. A régió törvényeit és rendeleteit a régió Hivatalos Lapjában szlovák és magyar nyelven teszik közzé; ha a törvény másként nem rendelkezik, ezek közzétételét l számított 15 napon belül lépnek hatályba. (8) Helyi köztestületek A helyi köztestületek szabályzatban rendelkeznek arról, hogy a nyelvcsoportok arányos képviselete szerveik összeállításában biztosított legyen. A regionális parlament és a helyi köztestületek kollektív szerveinek összetételét szabályozó rendelkezéseknek a roma közösség képviseletét biztosítaniuk kell. (9) A régió közjavai és közvagyona Az utak, vasutak és vízvezetékek, amelyek kizárólag regionális érdeküek és jelen Statútum végrehajtási rendelkezéseiben vannak meghatározva, a régió közjavát képezik. A régióban lév állami ingatlanok, állami tulajdonú term földek, erd k, bányák, bányam vek és a régió közszolgálati rendeltetés egyéb javai a régió vagyonát képzik. A régióban fekv, tulajdonos nélküli ingatlanok a régió vagyonához tartoznak. (10) A régió pénzügyei A régió parlamentje állapítja meg a régió költségvetését. A régió parlamentjének törvényhozói jogáról a regionális közigazgatás bevételezése alá tartozó adóügyi és díjmegállapítási kérdések tekintetében e Statútum 2. cikkének 5. bekezdése rendelkezik. Az önkormányzatból ered kiadások fedezésére a régió számára évente az állami forrásokból egy összeget utalnak át, melyet egy különleges kiszámolási eljárás útján állapítanak meg (elszámolási összeg). Az elszámolási Összegre éves el leget zetnek ki. Az elszámolási összeget úgy számítják ki, hogy a kérdéses év állami zárómérlegében a felvett új állami kölcsönök gyelmen kívül hagyásával kimutatott bevételeket megszorozzák egy bizonyos viszonyszámmal (kiszámítási alap). A kiszámítási alapot a régió lakosságának arányszáma szerint kell meghatározni. 2
A régió kétnyelv ségének biztosítása érdekében a községeknek kiegészít hozzájárulást állapíthat meg. A régió, a megyék és a települések saját költségvetéssel rendelkeznek. A regionális kormány által készített és kísér jelentéssel ellátott költségvetési el irányzatokat és zárszámadásokat regionális törvény hagyja jóvá. (11) A jogszolgáltatás szervei A régió számára regionális hatáskör közigazgatási bíróság létesül, amelynek tagjait azonos számban a szlovák és magyar nyelvcsoport tagjai közül kell megválasztani. A bíróság elnöki funkciójában azonos id tartamra mindenkor egy szlovák és egy magyar anyanyelv bíró váltja egymást, akik a kollégiumhoz tartoznak. A bírák kinevezése, felfüggesztése, elbocsátása a régió elnökének joga, a hozzá delegált hatáskörben. A régió jogszolgáltatásában dolgozók számára a szlovák és magyar nyelv tökéletes ismerete követelmény. (12) A magyar nyelv használata A magyar nyelv a régióban a szlovák nyelvvel, amely hivatalos nyelv, egyenjogú. Törvényer vel bíró okmányokban és bármikor, ha ez a Statútum kétnyelv szövegezést ír el, a szlovák változat az irányadó. A régió a magyar nyelv polgárainak joga van a bíróságokkal, a közigazgatás szerveivel és hivatalaival, amelyeknek székhelye a régióban van vagy regionális hatáskör ek, valamint a régióban közszolgálatokat ellátó vállalatokkal való érintkezésben anyanyelvüket használni. A második bekezdés szerinti szervek, hivatalok és vállalatok írásbeli és szóbeli érintkezésben annak a nyelvét használják, aki hozzájuk fordul, és azon a nyelven válaszolnak, amelyen az eljárást egy más szerv vagy hivatal kezdeményezte; ha az írásbeli érintkezés hivatalból indul, az annak a polgárnak a feltételezhet nyelvén folyik, akikhez az iratot intézték. A kifejezetten el irányzott esetek sérelme nélkül - és a két nyelv együttes használatának eseteire vonatkozó szabályozás és végrehajtási utasítások sérelme nélkül olyan okmányok esetében, amelyek a polgárok összességéhez szólnak, valamint a közhasználatú egyedi okmányokban és olyanokban, amelyek több hivatalhoz szólnak - minden más esetben elismerik a szlovák vagy a magyar nyelv elkülönített használatát. A katonai intézményeken belül a szlovák nyelv egyedüli használata érintetlen marad. A régióban a közigazgatás magyar nyelvíí polgárokkal szemben a magyar helységneveket is használni köteles. A roma lakosságnak joga van saját törekvéseinek és tevékenysége el mozdítására az oktatás, a kultúra, a sajtó és a szabadid eltöltésének területén a saját nyelvének használatára és hagyományainak meg rzésére. (13) Záró rendelkezések E törvény módosítására az alkotmánymódosításra el írt eljárás az irányadó. A módosítás kezdeményezésének joga a regionális parlamentet illeti. 3
Magyarázó rész Bevezetés Az autonómia, mint fogalom az 1989 utáni id szakban szalonképtelenné vált a szlovákiai politikai közéletben. Nem véletlenül diszkreditálták ezt a fogalmat: a szlovák politikusok saját nemzetük követeléseit látták viszont a szlovákiai magyar igényekben. Az 1840-es évekt l a történeti Magyarországon, majd pedig az els csehszlovák államban léptek fel autonómista igényekkel az akkori szlovák politikusok. 1918 után, Csehszlovákián belül megtörtént a szlovák terület (autonómia) kijelölése, amely ekkor még nem rendelkezett teljes jogkörrel. A mindenkori szlovák politikai elit kés bbiek során fokozatosan tágította a csehszlovák alkotmányos jogi kereteket (1938, 1968, 1990), majd pedig 1993. január l-jével létrejött az önálló szlovák állam. Tehát a szlovák politikai elit számára az autonómia szó - saját történelmi tapasztalatai miatt - csakis a függetlenség és az elszakadás fogaimi keretein belül értelmezhet. Ez természetesen arról is tanúskodik, hogy a szlovák politikai elit nem akar tudomást venni azokról az európai kisebbségvédelmi modellekr l (pl. Dél-Tirol, Aland-szigetek vagy a belgiumi német autonómia), amelyek kielégít garanciát nyújtanak az elszakadástól tartó központi államnak és a többletjogokra igényt tartó nemzeti közösségeknek is. A magyar területi autonómia jogosságát indokolja: az 1921 és 2001 közötti id szakban 21,5%-ról 9,7%-ra csökkent a magyar ajkúak száma a mai Szlovákia területén. E mellett az elmúlt évtizedekben állandósult forráskivonás a szlovák többség északi területek javára és az infrastruktúra alulfejlettsége is kirívó (pl. egyetlen kilométer autópálya sem esik a magyar többség területekre). A területi autonómiához vezet folyamatban fontos megértetni a magyarokkal együtt él szlovákokkal, hogy a magyar többség területek hátrányos kezelése ket is sújtja, s ezért egy területi autonómia esetében k is élveznék az ezzel párhuzamosan megnyíló többletforrásokat. (Lásd például: Dél-Tirol Olaszország egyik leggazdagabb tartománya.) Az autonómiát létrehozhatja a bels, illetve a küls (nemzetközi) jog. A bels jog alkotmánytörvénnyel és kisebbségi közösség vétójával biztosíthatja az autonómia fennmaradását, míg a nemzetközi jog a szerzett jogokra való hivatkozással adhat támogatást. A szlovákiai magyar kisebbség állhatatossága mellett csak akkor lehet sikerre számítani, ha a magyar kisebbség problémáit felkaro lja a nemzetközi közösség. A szlovákiai magyar autonómia nem számíthat sikerre az anyaállam, Magyarország támogatása nélkül 1. Az autonómia terjedelme szerint megkülönböztetünk kulturális (érdekképviseleti) és politikai (igazgatási jogkörök) autonómiát. Attól függ en, hogy területhez köthet vagy sem, megkülönböztetünk területi, illetve személyi autonómiát. A nemzetközi jog sem a személyi, sem pedig területi autonómiát nem írja el, szabályozza, illetve határozza meg. Ebb l adódóan csak egy általános deníció adható: e szerint a területi autonómia egy olyan megállapodás, amely biztosítja egy kisebbségi csoport számára az önrendelkezés bizonyos fokát és a régió részleges önállóságát a központi kormányzat befolyásával szemben. A központi kormányzattal szemben megfogalmazott területi autonómia politikai, gazdasági vagy kulturális függetlenséget foglal magában, amely els sorban nyelvi és kulturális különbségeken nyugszik. Ennek alapja az alkotmányban is rögzített intézményrendszer. A személyi autonómia az államon belül él meghatározott csoportra vonatkozik, tekintet nélkül annak tartózkodási helyére. A kisebbség nyelvi, vallási és kulturális karakterének meg rzésére és fejlesztésére tartalmaz jogokat, a nemzeti kisebbség által - a központi hatalom beavatkozása nélkül - alkotott intézményeken keresztül. Azon kisebbségek számára el nyös, amelyeknek: a) az adott kisebbségnek nincs vagy csekély a területi kötöttsége; b) több szomszédos országban ugyanaz a kisebbség él területi kötöttségek nélkül; c) az adott kisebbség (deklaráltan) nem tart igényt területi autonómiára. A személyi autonómia a magyar területi autonómián kívül rekedt magyarok védelmére szolgálhatna garanciául (pl. Pozsony, Kassa magyar intézményei). A magyar perszonális autonómia tagja lehetne minden magát magyarnak valló szlovákiai állampolgár, függetlenül szlovákiai lakhelyét l. A magyar személyi autonómiával jelen Statútum nem foglalkozik, A Déli régió, valamint Dunamenti, Nógrád-Gömöri és Ung-zempléni megyék létesítése A régió megnevezése olyan elnevezést kell választani, amely mind a magyar, mind pedig a szlovák nyelvcsoport részére elfogadható. A régió szlovák-magyar államhatár mentén hosszan elnyúló elhelyezkedése és történelmi hagyományok hiánya miatt indokolt lehet egyfajta "semleges" névadás (pl. Déli régió). 1 Az Európában sikeresen m köd - és a kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetéhez legjobban hasonlító - területi autonómiák többsége anyaállami nyomásgyakorlás után, nemzetközi felügyelet mellett jött létre. Az Aland-szigetek önkormányzatát a Nemzetek Szövetsége, míg a dél-íiroli autonómiát az ENSZ felügyelete alatt dolgozták ki. A folyamat elindításában fontos szerepet játszottak az anyaállamok és a terület szerinti államok kétoldalú megállapodásai (1921: svéd-nn egyezmény, 1946: olasz-osztrák megállapodás). 4
A magyar területi autonómia kialakítása el tt újra kell rendezni Szlovákia területi felosztását és 12-14 területi egységet (megye) kell kialakítani, amelyek etnikai történelmi-infrastrukturális kap cs látókon nyugodnának. így az eddigi észak-déli "tájolást" fel kell váltani a kelet-nyugati elrendezéssel. Az új területi egységek között megkülönböztetünk rendes és speciális jogállású megyéket. A magyarlakta területeken három megye kialakítása t nik a legcélravezet bbnek, amelyek speciális státussal 2 lennének felruházva: egy Komárom központú Dunamenti, egy Rimaszombat központú Nógrád-gömöri és egy Kírályhelmec központú Ung-zempléni. (Az Északkelet-Szlovákiában ki lehetne alakítani egy ruszin jelleg speciális jogállású megyét is.) Minden megyének legalább 60%-os magyar többséggel 3 kellene rendelkezni, amit a legutolsó népszámlálás anyanyelvi 4 felméréseib l állapítanak meg. Ez biztosítaná a területi autonómia speciális magyar jellegét. A megyék a magyar többség települések egyesüléséb l jönnének létre. A közlekedési és történelmi szempontok gyelembe vételével Nagykürtös környéke és a Kassától21 dél-délkeletre található - ma már szlovák többség - települések is a régió részét alkotják. E nélkül nem lehetne biztosítani a régió három megyéje közötti zikai összeköttetést 5. A régió szervei A regionális parlamentet arányos választási rendszerben kell megválasztani, mivel a választási rendszerek közül ez biztosítja leginkább a nyelvcsoportok arányos képviseletét. A régió jogosítványai A központi állam csak olyan jogosítványokat tart vissza, amelyek a honvédelem, külügyeket és monetáris politikát érintik, valamint azokat, amelyek a nemzeti érdekek szempontjából központi irányítás alatt kell, hogy maradjanak. Ezeket a területeket és hatókörüket az alkotmányban és az ehhez megalkotott törvényekben pontosan ki kell jelölni. A regionális parlament, a regionális kormány és a régió elnökének székhelye A tartományi szervek felváltva ülésezhetnének Komárom, Rimaszombat, Királyhelmec megyeszékhelyeken, hogy egyetlen régió se érezze háttérbe szorítva magát. A régió hosszan elnyúló földrajzi fekvése miatt nehéz lenne kijelölni egy olyan igazgatási központot, amely elfogadható lenne mindhárom megye számára. A régió közigazgatása háromszint : regionális, megyei és települési. Mindhárom szinten biztosítani kell a szlovák és magyar nyelvcsoport arányos képviseletét. A nyelvcsoportok szerinti arányos képviselet biztosítása A bíróságok, a közigazgatás szervek és hivatalok, valamint a régióban közszolgálatokat ellátó vállalatok személyi állományában biztosítani kell a szlovák és magyar nyelvcsoport arányos képviseletét, amelyre húsz éves átmeneti id szakot kell biztosítani. Ez id alatt kell kiképezni és feltölteni a fenti intézményekben meglév helyeket. A régió pénzügyei A régió saját bevételeit a központi költségvetés minden költségvetési évben kiegészíti a kiszámítási alappal meghatározott összeggel. A Statútum 10. cikkének 2. és 3. bekezdése megegyezik az 1991. augusztus 16-i keltezéssel az Aland-szigetek számára kiadott törvény vonatkozó részeivel (45-47. cikk). Az Aland-szigeteknek járó támogatást - amely a helyi adók felett folyik be az önkormányzat költségvetésébe - úgy számítják ki, hogy a nn költségvetésben kimutatott bevételeket 0,45-tel (kiszámítási alap) szorozzák meg. A kiszámítási alapot úgy kapták meg, hogy az 5 milliós Finnországnak a 23 ezer f s Aland lakossága 0,45%-át teszi ki. A szlovák és magyar nyelv hivatalos használata 2 Lásd az olasz alkotmányt, amely megkülönböztet rendes és speciális státusú régiókat. Az olaszországi régiók között speciális státust kapott többek között Dél-Tirol is. 3 A Nógrád-gömöri és az Ung-zempléni megyék a lakosság számarányát tekintve - 60%-os magyar többség biztosítás miatt - 70-250 ezer f közé esnének, ami meglehet sen kis megyét jelentene. Ez azonban nem példa nélküli az európai gyakorlatban, mivel a belgiumi németek mindösszesen 70 ezren vannak, - ami az összlakosság kevesebb, mint 1%-a - mégis jól m köd területi autonómiával rendelkeznek. 4 Fontos megjegyezni, hogy az anyanyelvi és nem nemzetiségi kategória a dönt ebben az esetben. így a régió szlovák és magyar nyelvcsoportra osztható, amelyek területhez köthet jogokká! rendelkeznek. 3 Kassa nem lenne része a magyar területi autonómiának. 5 Lásd a térképmellékletet. 5
A regionális és megyei szervek esetében a szlovák-magyar kétnyelv ség automatikus mind írott, mind pedig a beszélt nyelv esetében. Települési szinten a nyelvhasználatot a település szabályozná, s így az egynyelv településeken egynyelv lenne az ügyintézés. Egynyelv nek számítana minden olyan település, ahol egy másik nyelvi csoport aránya nem éri cl a 8%-ot (vagy 3000 személy) 6. Egy települést akkor lehet egynyelv vé tenni, ha a kisebbségi nyelvcsoport aránya 6% alá süllyed. A roma nyelv használata A roma nyelv használatát - a roma közösséget szórványjellege miatt - a személyi autonómia keretein belül oldható meg. A roma közösség által m ködtetett intézményekben (pl. iskolák, kulturális intézmények) a roma nyelvet hivatalos szintre lehet emelni. Záró rendelkezések A régió statútumát a Szlovák Köztársaság alkotmányában kell szabályozni, annak megváltoztatása csak a régió egyetértésével történhet. 6 A 8%-os kisebbségi arány megegyezik a nnországi kisebbségi nyelvhasználati küszöbbel. Természetesen a svéd többség Aland-szigetek kivételével, amely egynyelv, svéd nyelvpolitikát folytat. 6