Hargita Megye Tanácsa havi tájékoztatója XI. évfolyam 3. szám 2011. szeptember Újranyílhatnak a vágópontok 3. oldal Új járművek a Hargita megyei hegyimentőknek Szeptember 15-én a csíkszeredai megyeházához érkezett az első teherautó-szállítmány hegyimentő-járművekkel megrakva, amelyeket Hargita Megye Tanácsa szerzett be európai uniós pályázattal a hegyimentő közszolgálata számára, csaknem 400 ezer euró értékben. Négy nyolckerekű, kétéltű jármű érkezett, továbbá utánfutók, amelyek hordágyak, illetve nyolckerekű járművek és hószánok szállítására alkalmasak. A második teherautó a nap folyamán érkezik meg a megyeházához, többek között négy hószánnal. A szállítmányt megtekintette Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, valamint Birtalan József megyemenedzser is. Borboly Csaba azt nyilatkozta, hogy ezeknek az eszközöknek a beszerzése csak az egyik lépés a biztonságos hegyi turizmus megteremtése érdekében, hiszen az uniós pályázat révén négy hegyimentőközpont épül, ezenkívül pedig több saját program is működik a hegyimentőkkel közösen. A most érkezett járművekről hamarosan bővebb információval szolgálunk, sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatón. Hargita Megye Tanácsa és annak vidékfejlesztési egyesülete szervezésében a Hargita megyei kisvágóhidakkal kapcsolatos kérdéseket és problémákat tárgyalták meg az illetékes szakemberek, gazdák, húsfeldolgozók, valamint közbirtokosságok és polgármesteri hivatalok képviselői szeptember 1-jén a csíkszeredai megyeházán. A TARTALOMBÓL Felújították a fenyőkúti iskolát 2. oldal Jó példa az együttélésre: Dél-Tirol 4. oldal Működik a megye első törpe-vízierőműve 6. oldal Beruházások számokban 5. oldal Oroszhegynek is van sportpályája 8. oldal
2 Hírek Falufórumok a Kisvíz programról Árvátfalva, Mátisfalva és Székelymuzsna lakóival találkozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, hogy megvitassák a megyei tanács Kisvízprogramját. Mint elhangzott, a megyei tanács társulási szerződést kötött a helyi önkormányzatokkal, miszerint a községek önrészt vállalnak: elvégzik a tereprendezést, a tartályok és a befogott források bekerítését, biztosítják a védelmi zónát, területeket, vagy bevezetik az elektromos áramot. A többi költséget a megyei tanács fedezi. Mindhárom településsel megkötötték a kivitelezési szerződést, amely 30 napos tervezési és 60 napos kivitelezési időt ír elő. A munkálatokat október elején kezdik el, és várhatóan decemberben be is fejezik. Árvátfalván a beruházás értéke 195 398,08 lej, és magában foglalja a forrásbefogást, két egyenként 25 000 literes tartályt, 3000 méter fővezetéket, 800 méter elosztóvezetéket, egy tűzcsapot és egy utcai kutat. Székelymuzsnán új, 3500 méter hosszú vízelosztó hálózatot építenek. Két tűzcsap és két utcai kút is részét képezi a beruházásnak, amely összértéke 115 019,92 lej. Mátisfalva csatlakozik az agyagfalvi elosztóvezetékre, beszerelnek egy 5000 literes tartályt és pumpát, valamint elhelyeznek 1400 m fővezetéket, 1200 méter elosztóvezetéket, és egy tűzcsap, valamint egy utcai kút is épül. A Kisvíz programból finanszírozott beruházás értéke 136 895,34 lej. A programról szeptember 14-én Borboly Csaba Firtosmartonosban és Énlakán tárgyalt a szóban forgó programról. Mint kiderült, Firtosmartonoson 1300 méter elosztóvezeték és egy utcai kút készül el 52 438,98 lej értékben. Énlakán forrásbefogás, egy 25 000 literes tartály felszerelése és 3500 méter hosszú fővezeték megépítése várható, összesen 135 818,32 lej értékben. Felújított iskolába járhatnak a fenyőkúti gyerekek A helyiek két évvel ezelőtt jelezték az iskola rossz állapotát, amikor a megyei tanács testülete felmérte az oktatási intézmények helyzetét. Akkoriban szinte kőkorszaki állapotok uralkodtak az iskolában, amit a megyei döntéshozó testületnek köszönhetően sikerült megváltoztatni mondta Katona Mihály, Korond község polgármestere a felújított fenyőkúti iskola avatóünnepségén, szeptember 16-án. A felújításra váratlanul nyílt lehetőség, amikor Hargita Megye Tanácsa költségvetéséből az adók visszaosztása során 76 ezer lejt sikerült elkülöníteni a felújításra. A megyei tanácsi alapokhoz a helyi önkormányzat 40 ezer lejt tett hozzá, de jelentős volt a szülők hozzájárulása is. Ennek köszönhetően a fenyőkúti gyerekek is emberséges körülmények között tanulhatnak, és újabb feltétel szól amellett, hogy az itt tanuló gyerekek a későbbiekben hasznos tagjai legyenek a társadalomnak mondta a polgármester, megemlítve, hogy Korondon idén egy 62 éves várakozás is véget ért a vadasmezői villanyhálózat kiépülésével. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a közösség alapvető intézményei az iskola és a templom. Az itt tanuló 37 gyerek a jobb körülményeknek köszönhetően többre lesz képes. A kényelem és a meleg épület segít, hogy a gyerekek a tananyagra tudjanak figyelni. Ez a figyelem a közösség javát szolgálja hosszú távon, így méltán várhatunk el többet a gyerekektől mondta a tanácselnök. Borboly Csaba arról biztosította a jelenlévőket, hogy továbbra is számíthatnak a megyei tanács támogatására, segítséget ígérve a fenyőkúti óvoda rendbetételére, majd átnyújtotta a megye zászlaját a fenyőkúti és a korondi szakközépiskola igazgatójának. Felújított óvoda Menaságon is Szeptember 12-től felújított óvodába járhatnak a csíkmenasági gyerekek is. A régi, mármár életveszélyes állapotban lévő óvoda felújítása két évvel ezelőtt kezdődött, mikor Korodi Attila parlamenti képviselő erre a célra támogatást ígért a helyi tanácsnak. Azóta 150 000 lej kormánytámogatásból és a helyi tanács részéről ugyanannyi önrész hozzáadásával az épület új tetőszerkezetet kapott, és kicserélték a nyílászárókat. Ugyanakkor a megyei tanács Gyerekmosoly programjára benyújtott pályázat révén az óvoda faláról Micimackó és társai mosolyognak a 40 óvodásnak. György József polgármester szerint a település összes felújított középületéből talán ennek a rendbetétele a legfontosabb, hiszen a jövő nemzedékek kezdik itt el a felkészülést az életre, és bizonyos értelemben a jövő is olyan lesz, amilyen az óvoda és amilyen felkészülésben ré- szük lesz a gyerekeknek. Beszédében Borboly Csaba az összefogás fontosságát hangsúlyozta, és méltatta az RMDSZ kormányzati tevékenységét, hiszen a gazdasági válság idején sikerült kormánypénzt szerezni, ráadásul a helyi tanács is válság idején gazdálkodta ki a ráeső részt. A megyeitanács-elnök az avatóünnepségen székely zászlót adott át, amelyet holnaptól tűznek ki az épületre, és kifestőskönyveket az óvodások számára. A menasági tervek még nem zárultak le. A település jövőre játszótér építésére szándékozik pályázati dokumentációt benyújtani Hargita Megye Tanácsának Játszótér programjába, hogy további jó feltételeket teremtsenek a menasági gyerekeknek.
Újranyílhatnak a vágópontok Vidékfejlesztés A megbeszélésen Márton István, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési egyesületének igazgatója egy magyarországi kisvágóhíd példáját ismertette. Az igazgató szerint a negyven négyzetméteren működő magyarországi vágóhíd mintájára Hargita megyében létrehozható vágópont számítások szerint 1300, legtöbb 1500 euróba kerülne. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője az építendő vagy újraindítandó vágóhidak számára a törvény által meghatározott és kötelezően betartandó állategészségügyi normákról tartott előadást. Az igazgató részletezte: Megkönnyíti a működtetők dolgát, hogy például az ötven kilométeres körzetből behozott állatok számára nem kell külön pihentetőt építeni, valamint egy vágófelületen többfajta állat is levágható. A kormányrendelet értelmében elégséges az egy szobából álló öltöző, de ugyanakkor a vágóhíd minden eleme mosható és tisztítható kell legyen. Azért, hogy az építők elkerüljék a pluszköltségeket, legjobb, ha megvalósíthatósági tanulmányt készítenek, és azt az állat-egészségügyi hatósághoz nyújtják be jóváhagyásra. Bernádt Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője a vágóhídépítéshez szükséges engedélyek megszerzéséről beszélt. A megbeszélésen jelen lévő székelyudvarhelyi Technoutilaj Kft. képviselője két osztrák vágóhíd alaprajzát mutatta be, valamint az általa képviselt cég vágóhidak berendezésére vonatkozó árajánlatát. A kisvágóhidak problémájával 2008-tól foglalkozik a megyei tanács. Borboly szerint a kisvágóhidak 2007-es évi bezárásával egy fontos láncszem esett ki a mezőgazdaság életéből. Nagyon sokat és keményen kellett küzdenünk ahhoz, hogy engedélyezzék a vágópontok létrehozását, ugyanis amikor Romániát bevették az Európai Unió tagországainak a sorába, akkor felvevőpiacnak szánták az országot. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának és Tánczos Barna mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár odaadó munkájának köszönhetően megvan rá a lehetőség, hogy akár két-három napon belül Csíkszentdomokoson vagy Gyimesfelsőlokon újraindulhasson a vágóhíd. Az első vágóhidak megnyitását támogatni fogjuk, mert bízunk benne, hogy a jó példa ragadós lesz hangsúlyozta a tanácselnök. Borboly ugyanakkor arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy nem elég az állatot levágni, hanem fel is kell dolgozni azt, hogy igazi gazdasági hasznot hozzon. Ezért arra kérte azokat, akik kisvágóhíd építésébe fognak, hogy gondolják végig, mi Szalonna a pácolóban egy olaszországi feldolgozóüzemben lesz a levágott állatokkal, és használják ki a hagyományos és/vagy ipari termelés nyújtotta lehetőségeket. A tanácselnök kitért a hústermelői egyesület létrehozásának fontosságára is, mivel szerinte ebben a formában lehetne a legcélravezetőbb a termelők érdekérvényesítési törekvése. Az előzmények Hargita megyében az uniós csatlakozás következtében 21 ilyen létesítményt zártak be. A vágóhidak megszűnésével az állattenyésztők kiszolgáltatottakká váltak a kereskedőkkel szemben, ezért a megyei tanács 2008. december 15-én vegyes bizottságot hozott létre, amelyben a megyei tanács szakemberein kívül a megyei állategészségügyi és mezőgazdasági igazgatóság munkatársai is helyet kaptak, és amelynek célja a vágópontok uniós szabályozásoknak megfelelő újraindítása volt. A bizottság két bezárt vágópontot látogatott meg Gyimesfelsőlokon és Csíkjenőfalván, és jelentést készített róluk, amelyet elküldött a mezőgazdasági szaktárcának, valamint az RMDSZ-es kormányzati és parlamenti tisztségviselőknek. A vágóhidak újraindításának célja, hogy a helyben előállított hús helyben kerüljön mind feldolgozásra, mind értékesítésre, és ebből adódóan ne a kereskedők vagy más térségek feldolgozói élvezzék a székely gazdák munkájának gyümölcsét. Ezt egészíti ki a helyi termékek vására és a külföldi piacra való bejutás segítése. A megyei tanács a gazdák tájékoztatására egy havilapot is létrehozott, amely a jó példák népszerűsítése mellett a pályázati lehetőségekről és támogatási rendszerekről hivatott tájékoztatni a gazdákat. Hargita Megye Tanácsa 2010-ben a magyar mezőgazdasági miniszter kisvágóhidakra vonatkozó rendeletét lefordította román nyelvre, és elküldte a román mezőgazdasági minisztériumnak, valamint az RMDSZ-es kormányzati és parlamenti tisztségviselőknek. Ezt követően 2010 októberében Borboly Csaba tanácselnök levelet küldött az RMDSZ kormányzati tisztviselőinek, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökének, amelyben többek között a kisvágóhidak törvényének jóváhagyását is szorgalmazta. 2011 májusában a megyei állat-egészségügyi igazgatósággal közösen Hargita Megye Tanácsa elkészített egy jogszabály-módosító javaslatot az Országos Állat-egészségügyi Főhatóság 2008/11-es számú rendelete alapján, amelyben megfogalmazta javaslatait a kisvágóhidak újraindításával kapcsolatban. Ezek a javaslatok bekerültek a kisvágóhidak újraindítására vonatkozó frissen megjelent rendeletbe. A vágóhidak újraindításának kiharcolásakor nemcsak a bukaresti szakembereket kellett meggyőznie a megyei tanácsnak, de Brüsszelt is, és a három év megfeszített munka eredményt hozott. Hargita Megye Tanácsa tervei között szerepel egy agráripari park létesítése, ahol a hűtés, fagyasztás, csomagolás, valamint a logisztika és elszállítás mellett a termékek szétválasztása (ipari és hagyományos) is megtörténhetne. Gondoskodni kell a megfelelő szakemberek képzéséről és az utánpótlás-nevelésről is, amely célból Hargita Megye Tanácsa pályázatot hirdet október november folyamán. Hargita Megye Tanácsa szorgalmazza a húsfeldolgozók egyesületének létrejöttét, mivel ebben a formában lehetne a legcélravezetőbb a termelők érdekérvényesítési törekvése. Továbbá támogatja a vágóhidak tervrajzának elkészítését is abban az esetben, ha a kérelmező azt más települések rendelkezésére bocsátja. Mivel a legtöbb település részére az urbanisztikai engedélyt a megyei tanács kell, hogy kiadja, ezért gyorsított eljárással próbálja azokat a kérelmezők rendelkezésére bocsátani. Szintén a megyei tanács tervei között szerepel a tanügyi szervekkel való kapcsolat felvétele a jövőbeni húsipari munkások képzésének érdekében. 3
4 Regionalizálás Jó példa az együttélésre: Dél-Tirol Az olaszországi Dél-Tirol autonómiáját mutatták be Csíkszeredában szeptember 16-án. A négyállomásos romániai szimpóziumot Bukarestben, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is megrendezték. Az olaszországi Alto-Adige Südtirol autonóm tartomány útja, az egykori problémás térségtől a mai többnyelvű, sikeres európai régióig című szimpóziumot szeptember 16-án Csíkszeredában is megszervezte az SVI Südtiroler Volksgruppen- Institut (Bozen, Olaszország), a SENCE Society for the Enhancement of National Communities in Europe (Zürich, Svájc) és az INTEREG Internationales Institut für Nationalitätenrecht und Regionalismus (München, Németország), Hargita Megye Tanácsával együttműködve. A három előadó Christoph Pan, a bozeni Dél-tiroli Népcsoportok Intézet vezetője, Davide Zaffi, a trentói Deutsch-Italienisches Geschichtsinstitut kutatója, valamint Lucio Giudiceandrea újságíró, az olasz rádió-televíziós csatorna (RAI) bozeni közszolgálati rádióadójának munkatársa volt, a moderátor pedig Komlóssy József autonómiaszakértő, a SENCE alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket, és Dél-Tirolt az együttélés kiváló példájának nevezte. Mint elmondta, ez a szimpózium már a második eseménye annak a párbeszédsorozatnak, amelyet a megyei tanács idén nyáron kezdeményezett Hargita megye román ajkú lakóival, hiszen a velük való konszenzus nélkül nem lehetséges Székelyföld autonómiájának vagy egy székelyföldi régiónak a megteremtése. Augusztusban Emil Hurezeanu újságíró tartott előadást, és két felmérés is készült a székelyföldi románok körében, hogy mit gondolnak egy külön régió megalakításáról a közvélemény-kutatások eredményeit hamarosan ismertetik, jelentette be a tanácselnök, aki kitért arra is, hogy a központi román sajtó hamis képet fest a székelyföldi helyzetről, miközben meg se kérdezi a helyi románokat, a bukaresti politikum pedig a jelenlegi gazdasági válságban többször is kijátszotta a magyar kártyát. Nekünk, akik itt élünk, etnikai hovatartozástól függetlenül, közösen kell megoldanunk problémáinkat jelentette ki Borboly Csaba, hozzátéve: mindebben segíthet a dél-tiroli tapasztalatok megismerése. Egy régiót elfogadni kell, nem kijelölni Komlóssy József felolvasta a szimpóziumra készített kiadvány általa írt előszavát, a félreértések elkerülése végett. Eszerint a bemutató célja az, hogy az Alto Adige/Dél-Tirol többnyelvű autonóm tartomány példájával románoknak és magyaroknak egyaránt fogódzókat adjon ahhoz, hogy abban a történelmileg összetartozó egységes térben, melyet Székelyföldnek neveznek, s amelynek egyaránt gyermekei, miként teremthetnek meg vállvetve, együtt egy sikeres európai régiót. Egy olyan európai régiót, amit nem kijelölni kell, hanem elfogadni annak valós alapokra épülő létét. Christoph Pan Bevezetés: a konfliktusforrástól a többnyelvű, sikeres európai régióig című előadásában ismertette Dél- Tirol történetét. A jelenlévők megtudhatták, hogy Alto Adige/ Dél-Tirol autonóm tartományt az első világháború után, 1919- ben csatolták Olaszországhoz. Az egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartozó Tirol déli részében túlnyomóan német anyanyelvű közösség élt, a ladin anyanyelvűek aránya 4%, az olaszoké 3% volt. A tősgyökeres népességet a 20 évig tartó fasiszta uralom megpróbálta elolaszosítani és elűzni, illetve áttelepíteni a Német Birodalomba. Dél-Tirol először a második világháború után vált autonóm régióvá, amely azonban nem nyújtott elegendő védelmet a két kisebbségben élő népcsoport számára. Így a terület esete, mely Ausztria és Olaszország között állandó jogvita forrásává vált, 1960-ban az ENSZ közgyűlése elé került, mely a két szembenálló felet megbékélésre szólította fel. Hosszas tárgyalások után 1971-ben jött létre a második dél-tiroli autonómia, melyet több mint 20 éve sikeresen építenek, fejlesztenek. Mint elhangzott, a dél-tiroli autonómia ma többszörösen példaértékű Európában. Az autonómia elnyerését követően a strukturálisan gyenge olasz tartomány egy sikeres többnyelvű európai régióvá fejlődött. A magas munkanélküliséggel és elvándorlással sújtott vidékből az évek alatt egy gazdag, teljes foglalkoztatással és az olasz át-
lagot messze meghaladó egy főre eső jövedelemmel bíró régió lett. (Dél-Tirol történelmileg megegyezik Trentino Alto Adige régióval, vagyis azzal a területtel, amelyet az első világháború után az osztrák Tirol tartományból Olaszországhoz csatoltak, manapság viszont csak a nagyrészt német nyelvű Bolzano/ Bozen autonóm megyét értik Dél-Tirol alatt.) Davide Zaffi A dél-tiroli autonómia a kormányzat szempontjából címmel tartott előadást. Az olasz állam a második világháború után elfogadta a demokrácia azon alapelvét, hogy az autonómiát az érintett népességgel közösen kell létrehozni, és hosszas tárgyalások után megoldást talált, amely mindkét félnek, az érintett területnek és magának az államnak is elfogadhatónak bizonyult. Ennek következtében Dél-Tirolban a korábbi nagy feszültségek csökkentek, a nemzetközi kapcsolatok javultak, valamint Olaszország e régiójában anyagi jólét alakult ki. Autonómia az autonómiában Regionalizálás 5 Dél-Tirolban a központi hatalom az alkotmánybíróság révén léphet közbe, mutatott rá Zaffi, a taláros testületnél ugyanis megtámadhatók a regionális parlament által elfogadott törvények, azonban ezek nem hozhatók meg a három népcsoport egyetértése nélkül. Mindez védi a helyi kisebbségeket, úgymond autonómia az autonómiában ám az utóbbi húsz évben nem volt rá példa, hogy ne fogadjanak el jogszabályt valamelyik nyelvcsoport ellenkezése miatt, és Ausztriának sem kellett egyszer sem közbelépnie mint védhatalomnak. Két elv érvényesül a tartományban: az arányosság és a kétnyelvűség. A népszámlálás szerinti etnikai arányok figyelembevételével osztják el a közintézményekben a munkahelyeket, és a tisztviselőknek beszélniük kell két, a ladin többségű településeken pedig mindhárom nyelvet. Lucio Giudiceandrea előadásának címe A dél-tiroli olaszok és az autonómia: az elutasítástól az elfogadásig. Az újságíró elmondta, hogy az olaszok kezdetben úgy tekintettek Dél-Tirolra, mint a tulajdonukra, barbár területet akartak civilizálni. Azért telepítették őket Dél-Tirolba, hogy elfoglalják a helyi közigazgatást, és nőjön az arányuk a térségben. Hosszú ideig irritálta őket a tartomány többnyelvűsége, de a többségük mára már felismerte, hogy a német nyelvismeret csak előnyükre válhat, például nőnek a lehetőségeik a munkaerőpiacon. Az elmúlt tizenöt évben a dél-tiroli olaszoknál tulajdonképpen lezárult az ellenszenv és elutasítás időszaka. A német kultúra és nyelv iránti érdeklődés növekszik, egyre többen beszélnek németül és alakítanak ki valós kapcsolatot német nyelvű szomszédjaikkal, és az autonómia eszméje egyre elfogadottabbá vált. A Dél-Tirolban élő olaszok még ha nehézségek árán is most már képesek Dél-Tirolt a Heimatnak (hazának) tekinteni. Az együttélés kereteit egyre inkább az a kölcsönös felismerés határozza meg, hogy egymásra vannak utalva, és hogy egyikük sem tud felülkerekedni a másikon hívta fel a figyelmet Giudiceandrea. Vállalkozói konferencia Tordán Torda és Aranyos-vidék élete mai vállalkozói szemmel címmel tartottak konferenciát Tordán szeptember 9 10. között. Célunk együttműködésre ösztönözni a magyar vállalkozókat akár egy egyesület létrehozásával is hangsúlyozta Csép Leylla közgazdász-vállalkozó. A megyei tanács Összetartozunk programja révén részt vett a konferencián Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetője, valamint Márton István, Hargita Megye Tanácsa közhasznú vidékfejlesztési társaságának vezetője, aki előadásában vázolta az Öszszetartozunk szórványprogram fő célkitűzéseit és eddigi megvalósításait, valamint Hargita megyét hozta fel jó példaként: Hargita Megye Tanácsa támogatja a kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő regionális vállalkozói szövetségeket, érdekképviseleteket, valamint segíti a helyi termelőket termékeik piacra juttatásában. Országos szinten Hargita megye elsőként bízta a tejkifli program lebonyolítását a helyi önkormányzatokra, amelyek a helyi termelőktől vásárolják fel a termékeket. A hagyományos termékekkel utat törünk a multinacionális cégek között és segítjük a helyi termelőket emelte ki Márton István, aki a Székely termék védjegyet ismertette. Elmondta, hogy már több mint 170 védjeggyel ellátott termék került fel a magyarországi Cora üzletlánc polcaira, és a CBA is érdeklődést mutat irántuk, ezért arra biztatta az aranyosszéki vállalkozókat, hogy csatlakozzanak a Hargita megyei kezdeményezéshez, szerezzék meg a Székely termék védjegy használati jogát, így részt vehetnek a különféle vásárokon. HARGITA MEGYE TANÁCSA SZERVEZÉSÉBEN CONSILIUL JUDEȚEAN HARGHITA ORGANIZEAZĂ HAGYOMÁNYOS ÉS HELYI TERMÉKEK HAVI VÁSÁRA TÂRGUL PRODUSELOR TRADIȚIONALE ŞI LOCALE HELYSZÍN CSÍKSZEREDA, HARGITA MEGYE TANÁCSA ÉPÜLETÉNEK OSZLOPTERE Média Média partnerek partnerek / Parteneri / Parteneri media media Dátum/Data LOCUL DESFĂŞURĂRII MIERCUREA CIUC, SUB ARCADELE SEDIULUI CONSILIULUI JUDEȚEAN HARGHITA
6 Alternatív Energia Működik az első törpe-vízierőmű Hargita megyében Hargita Megye Tanácsának, bár nem közvetlen hatásköre, fő céljai között szerepel a zöld gazdálkodás, az alternatív energiaforrások használatának az elterjesztése a megyében. A gyergyóhollói törpe-vízierőmű az első működő ilyen rendszer, amelyet Hargita Megye Tanácsa és Gyergyóholló önkormányzata közös erővel, ötven-ötven százalékos hozzájárulással valósított meg, összesen 434 ezer lejből. Az erőmű átadási ünnepségén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, hogy Hargita megye, Székelyföld egyik legnagyobb energiaforrása a zöld energia. Székelyföldet építünk, autonómiára törekszünk, de autonómiánk csak úgy lehet, ha megvannak a szükséges forrásaink, többek között az energia. A lezúduló patakjainkból, abból, amit a természet adott, hasznot lehet generálni. Az energiapiacon ennek a típusú energiának háromszoros ára van más energiatípusokhoz képest, ezért bízom abban, hogy a törpe-vízierőművek elterjedése a megyénkben nagyon erős gazdasági növekedést is fog jelenteni. Ez csak egy 0,1 MWos kapacitású kis erőmű, de több száz MW-ra tehető az a kapacitás, ami a megyénkben van. Hiszünk abban, hogy azok a családok, akik olyan településeken élnek, ahol még a mai napig nincs villamos energia, ilyen megoldásokkal hamarabb részesülhetnek benne. Szeretném, ha megyénk minden erre alkalmas településén ilyen erőművekből biztosíthatnánk energiát, sőt ha öt-tíz éven belül egész Hargita megye eletromosenergia-ellátását vízzel biztosítanák. Ez új lehetőség a helyi tanácsok, közbirtokosságok, vállalkozók számára, és turisztikai hasznot is jelenthet, hiszen a segítségével olyan helyeken is megfelelő körülményeket lehet biztosítani a turisták számára, ahol nincs még villamos energia, így például fürdők, jégpályák energiaigényét is biztosíthatja, ugyanakkor árvízvédelemre is szolgál. Borboly hozzátette: összefogással sok minden megvalósítható, ezért a megyei tanács azt várja, hogy a többi település is hasonló kezdeményezéssel forduljon hozzá, mert Székelyföldön nem politikai csatákra van szükség, hanem fejlesztésekre. Amíg a sajtóból arról értesülünk, hogy országszerte különböző módszerekkel próbálják megszerezni a hasonló erőművek építéséhez szükséges engedélyeket, és konkrét megvalósítás alig van, addig Hargita megyében az első törpe-vízierőmű elkészítésével bebizonyítottuk, hogy igenis lehetséges. Hároméves álmunk valósult Átadták az első Hargita megyei törpe-vízierőművet szeptember 12-én Gyergyóhollónak egy olyan zónájában, ahol eddig gyertya mellett kellett tanulniuk a gyerekeknek. Az alternatív energiaforrásként működő rendszer tizenöt háztartást képes ellátni elektromos árammal. meg, és remélem, hogy ez a működésbe helyezett erőmű jó példaként szolgál az összes többi település számára mondta az avatóünnepségen Borboly Csaba. Drugă Nicușor, Gyergyóholló polgármesterének elmondása szerint számos helyen, több minisztériumnál próbálkoztak, hogy támogatást nyerjenek a sok pénzbe kerülő projektjeikkel, míg végül a megyei tanács hozzájárulásával sikerült megvalósítaniuk régi álmukat. A településnek ebben a részében ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy elektromos áramot biztosítsunk. Elsősorban a gyerekek miatt tartottuk fontosnak, akiknek eddig lámpa és gyertya mellett kellett tanulniuk. Jelenleg nyolc háztartás csatlakozik a rendszerre, de tizenötöt is el tud látni. Mivel turisztikai zónában vagyunk, ez a lehetőség számunkra különösen fontos. Egyelőre egy panzió működik a szomszédságban, de már hárman is jelezték, hogy telket vásárolnának és panziót építenének ismertette a polgármester. Az avatóünnepségen részt vett Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa is, aki szintén üdvözölte a megvalósítást. Szerinte nemcsak a jelent, hanem Hargita megye jövőjét is jelenti ez a beruházás, amelyet, reméli, hogy sok hasonló fog követni.
A beruházás számokban Beruházások 7 Hargita Megye Tanácsa több Hargita megyei település vízszolgáltató rendszerének kiépítését terjesztette elő és juttatta fel a a 2009-2011- ben kivitelezendő, az 577/1997 sz. kormányhatározat alapján finanszírozott munkálatok listájára. A helyi tanácsok a terveket és a bekötőutak rendbetételét, illetve a védőövezetek kialakítását finanszírozták saját költségvetésükből. A kezdeményezés 2011-re érett be, és eddig az alábbi rendszereket sikerült beüzemelni: Vízforrás Fővezeték Tűzcsap Víztároló tartály Csíkdelne Csíkpálfalva rácsatlakozás a Szépvíz Csíkszereda fővezetékre 7400 m 13 db Automata klóradagoló rendszer 1 db Felhasználók 630 lakos 1 db 100 m 3 -es tartály A beruházás értéke 487 570 lej Székelyderzs Vízforrás Fővezeték Elosztóvezeték Víztároló tartály Automata klóradagoló rendszer Utcai közkút Tűzcsap Felhasználók száma A beruházás értéke források befogása drénkiépítéssel 350 m 5160 m 1 db 200 m 3 -es tartály 1 db 24 db 3 db 850 lakos 998 000 lej Kecsetkisfalud Vízforrás források befogása drénkiépítéssel Fővezeték 450 m Elosztóvezeték 1800 m Víztároló tartály: 1 db 25 m 3 (új), 1 db 30 m 3 (felújított) Automata klóradagoló rendszer 1 db Köztéri kút 4 db Tűzcsap 2 db Felhasználók száma 180 lakos A beruházás értéke 323 000 lej Városfalva Vízforrás források befogása drénkiépítéssel Fővezeték 6800 m Víztároló tartály: 1 db 100 m 3 vasbeton tartály Automata klóradagoló rendszer 1 db Köztéri kút 1 db Tűzcsap 3 db Felhasználók száma 280 lakos A beruházás értéke 389 100 lej
8 Sportlétesítményt avattak Oroszhegyen Az V. Oroszhegyi Szilvanapok alkalmával megrendezett Szilva Kupa kispályás labdarúgótornát megelőzően avatták fel szeptember 9-én a Hargita Megye Taná- Szabadidő csának jelentős hozzájárulásával megépült oroszhegyi sportbázist. Az avatóünnepségen részt vett Borboly Csaba megyeitanácselnök, Antal István parlamenti képviselő, illetve Vass Árpád és Lukács Vilmos megyei tanácsosok. Bálint Elemér polgármester a szépszámú érdeklődő tábort köszöntve a megnyitón elmondta, nem kell attól tartani, hogy az újonnan elkészült sportlétesítmény nem lesz kihasználva, hiszen Oroszhegy nagy község, emellett könynyen megközelíthető Székelyudvarhelyről. Kiváló lehetőséget nyújt a városi élettel járó elszemélytelenedés megelőzésére, főleg hogy Oroszhegyen van jó pálinka is, amellyel nyakon lehet önteni a sportesteket. Borboly Csaba szerint egy életerős közösséghez szükség van arra, hogy a fiatalság aktívan nőjön fel, de a pálya az idősebb generációkat is illeti, hiszen a sport, a győztesek megtapsolása, a civilizált szurkolás része a közösségi életnek. Ezért biztatni kell a gyerekeket, hogy minél több időt töltsenek itt. Antal István parlamenti képviselő szavaiból az derült ki, hogy kicsit irigyeli a mai fiatalokat egy-egy ilyen létesítmény avatóján, de az örömteli oldalát is látja. A képviselő szerint ez is a fejlődés tagadhatatlan jele, hiszen tíz éve senki nem gondolt arra, hogy itt valaha ilyen sportpálya épül. Akkoriban ugyanis megye- és országszerte is az útépítés, a vízhálózat javítása, az iskolaépítés volt az elsődleges cél, de örömre ad okot, hogy a közösség az ifjúság igényeire is tud nyújtani valamit. A Barangoljunk Székelyföldön! programsorozat részeként Hargita Megye Tanácsának Hegyimentő Közszolgálata idén is megszervezi A gyerekek környezeti ismereteinek bővítése elnevezésű programot. Az előző években tapasztalt érdeklődésnek köszönhetően a program bővült, idén három részből áll. Az első rész a tavasszal indult Hegyimentők az iskolában elnevezéssel, mely keretében a hegyimentők ellátogattak az iskolákba, és bemutatták a a hegyimentéssel, valamint a hegyekkel kapcsolatos tudnivalókat. A második rész egy tájékozódási verseny volt, illetve a program harmadik részeként a gyerekek hegyimentőtáborok- Idén is barangolhatnak a gyerekek ban vehetnek részt a csíkszéki, udvarhelyszéki, gyergyószéki és maroshévízi csapatokkal, akik tudatosítani fogják a gyerekekben a hegyimentők munkájának fontosságát, ugyanakkor a természetben való viselkedés szabályaira és túlélésre tanítják őket. A hegyimentő táborok helyszíne térségenként változik, így Csík térségéből az Egyeskőhöz, Gyergyó térségéből a Gyilkos-tóhoz, Székelyudvarhely térségéből a Madarasi-Hargitára, míg Maroshévíz környékéről a Kelemenhavasokba kirándulhatnak a gyerekek. A Barangoljunk Székelyföldön! természetjárásra ösztönző programsorozat célja a túlélés és természetismeret mellett a természetjárás kulturált módjának elsajátítása, hogy vidékünk tájai, természeti kincsei a jövő nemzedékek számára is elérhetőek legyenek. Kiadja Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Energiatakarékossági Ügynökség Szerkesztőbizottság: Benedek-Székedy Sándor, Bodor Zsolt, Kopacz Emőke, Muszka Sándor, Nyírő Ágnes, Simon Emil. Készült a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában. www.hargitamegye.ro