Uj adatok a Tihanyi-felsziget vadmehfaumijaval kapcsolatban*

A.LLATTANI KOZLEMENYEK (2008) 93(2): 17-24. Uj adatok a Tihanyi-felsziget vadmehfaumijaval kapcsolatban* HAVAS ENIK6', SA.ROSPATAKI MIKLOS' es JOZAN ZSOLT 2 ISzent Istvan Egyetem, A.llattani es A.llat6koI6giai Tanszek, H-2103 G6d6lla, Pater Karoly utca I. E-mail: Havas.Eniko@mkk.szie.hu 2H-7453 Mcmyc, Rak6czi Ferenc utca 5. Osszefoglalas: A Tihanyi-felsziget osszefoglal6 mehfaunisztikai felmereset 20 ewei ezelott vegeztek el, melybol kidernl, hogy ez egy roppant vajtozatos, kiilonleges fajokban is nagyon gazdag ternlet. Munkank celja volt, hogy friss faunisztikai adatokat szerezztink a Tihanyi-felsziget vadmehfaumljara vonatkoz6an. 2006 nyaran ablakcsapdas es lepkehal6s egyelo gyiljteseket vegeztiink. Osszesen 65 faj egyedeit gyiljtottiik be a felszigetrol. A begyiijtott 65 fajb61 kettot korabban meg nem mutattak ki Tihanyban. A tihanyi Oslevendulasban elhelyezett csapda fogta a legtobb vadmehfajt es -egyedet egyarant. Errol a ternletrol 42 faj kernlt elo, mig a tobbi ternletrol csak 19-22. Tihanyban tobb ritka fajt (Lasioglossum griseolum, Lasioglossum subhirtum, Rhophites hartmanni, Ceratina cucurbitina, Ceratina nigroaenea) gyiljt6ttiink be. A ket, eddig Tihanyb611e nem irt faj a Pseudapis diversipes es a Ceratina nigrolabiata. A faunisztikai felmeres nagyobb volumenii folytatasat a 2008-as ev nyarara tervezztik. Kulcsszavak: ablakcsapda, egyeles lepkehal6val, faunisztika. Bevezetes A Tihanyi-feIsziget teriilete valtozatos foldtani adottsagainak megfelel6en es a feisziget sajatos mezoklimatikus viszonyaib61 ad6d6an el6helyeit es eletkozossegeit tekintve kimagasl6 sokfeleseggel bir. A teriilet faunajanak vizsgalata hosszu multra tekint vissza. A kutat6k intenziv munkajanak koszonhet6en a rendkiviil valtozatos strukmraval es klimatikus viszonyokkal rendelkez6 el6helyek fajgazdag allatvilaga j61 feitart (FUTO et al. 2002). A teriilet sziget jellege, a tajat hoi gazdagit6, hoi szegenyit6 emberi jelenlet es a klimatikus viszonyok jarultak hozza ahhoz, hogy a Tihanyi-felsziget lett hazank egyik legvaltozatosabb el6helyszerkezettel es az ehhez kot6d6 gazdag faunaval biiszkelked6 termeszeti erteke (BAUER et al. 2002). Mivel azonban a felsziget egyre er6s6d6 antropogen es turisztikai hatasoknak van kiteve, fontos, hogy a teriileten rendszeresen tortenjenek olyan felmeresek, amelyek id6r61 id6re felterkepezik az itt megtalalhat6 eletkozossegeket, illetve fajokat, hogy ennek segitsegevel eszlelhet6k legyenek az el6vilagban bekovetkez6 esetleges valtozasok. A vadmehek termeszetvedelmi szempontb61 nagyon fontos allatcsoport. A pollen gyiijtesere specializal6dott testfelepitesiik lehet6ve teszi azt, hogy a novenyek keresztbeporzasat El6adtak s szerz6k a Magyar Biol6giai Tarsasag A.llattani Szakosztalyanak 959. cl6ad6tilescn, 2007. apries II-en. 17

HAVAS E., SAROSPATAKI M. & JOZAN Zs. nagyon hatekonyan vegezzek el. Ennek megfe1e16en kozvetlen hatast gyakoro1nak az e1etkozossegek novenyi pradukci6jara (MATHESON et al. 1996, O'TOOLE & RAw 1991), igy nagyon fontos szerepet toltenek be az e1etkozossegekben (KEARNS & INOUYE 1997, BLACK et al. 2001). Fontos tehat, hogy olyan teiii1eteken, ahol kozossegi vede1met akarnak megva 16sitani, kti16nos figye1met forditsanak a vadmehegytittesek osszetete1ere es szerkezetere, ijletve az ezekben bekovetkezett valtozasokra. 1989-ben J6ZAN ZSOLT munkajanak eredmenyekent szti1etett egy tanulmany, ami a felszigeten korabban begylijtott es determinalt osszes vadmehfajt egy tablazatba foglalta ossze. Az itt megtalalt fajok szama j6val megha1adta az orszag mas, sokkal nagyobb kiterjedesii teiii1etein fejlelt fajok szamat, annak ejlenere, hogy ez egy viz altai nagyreszt e1szigetelt kistaj. J6ZAN (1989) tanulmanyaban osszesltette a Tihanyi-felszigeten valaha ta1alt osszes mehfajt. Elvegezte a Bakonyi Termeszettudomanyi Muzeum es a budapesti Magyar Termeszettudomanyi Muzeum AJlattam fe1do1gozatlan anyaganak determina1asat, es az adatokat sajat gylijteseinek eredmenyeivel egeszitette ki. Ennek vegeredmenyekent kimutatta, hogy a vizsgalt terti1etr61 eddig osszesen 335 Apoidea faj kertilt e16. A Magyarorszagr61 kimutatott mehfajok 47%-a fordult el6 a mintegy 100 km 2 teiii1etu felszigeten. EzekbOl az eredmenyekbol megajlapithat6, hogy e mozaikos e16he1yekkel tarkitott, valtozatos kepet mutat6 tertilet mehszerii faunaja kiemelked6en gazdag. J6ZAN (1989) osszehasonlitotta a felszigeten es mas magyararszagi terti1eteken 1989 e16tt el6fordu16 Apoidea fajok szamat. Magyarorszag tertileter61 710, a Kiskunsagi Nemzeti Parkb61 308, a Barcsi Bor6kas Tajvede1mi Korzetb61 114, a Batorligeti-6s1ap Termeszetvede1mi TeIii1etr61 91, az A1s6-Tisza fo1yamszakaszar61 228, a Kozep-Tisza fo1yamszakaszar61 221, a Fe1s6-Tisza folyamszakaszar61 128, a Tihanyi-fe1szigetr61 pedig 335 mehfaj kertilt e16. A Beda-Karapancsa Tajvede1mi Korzetben ugyan 26 Apoidea nem (a nemek 66%-a) el6fordu1asat je1eztek, a fajszam azonban alaesony volt, mindossze 181 fajt tajaltak meg a teiii1eten (J6ZAN 1992a). A Dlma Drava Nemzeti Parkban J6ZAN (1995) 263 Apoidea-fajt mutatott ki, mig a Boronka-meJleki Tajvedelmi Korzetb61 259 mehfaj kertilt e16 (J6ZAN (l992b). Az Aggte1eki Nemzeti Parkban 180, a Btikki Nemzeti Parkban 255 fajt ta1altak (TANACS & J6ZAN 1999), a Hortobagyi Nemzeti Parkban pedig l25 Apoidea-faj el6fordu1asat je1eztek (TANACS 1981). MindezekbOl az adatokbol (melyek nagyjab61 egy evtizedbol szamlaznak) j61 lathat6, hogy az emlitett termeszetvedelmileg jelent6s, vedett teiii1etek koztil a legmagasabb fajszam a Tihanyife1szigeten volt tapasztalhat6. Munkankban a Tihanyi-fe1sziget vadmehfaunajanak friss, naprakesz felterkepezeset kezdruk el. Munkank ee1ja volt a fe1szigeten je1enleg el6fordu16 vadmehfajok fe1deritese, valamint az adatok osszevetese korabbi mehfaunisztikai kutatasok eredmenyeive1, es igy kovetkeztetni majd a husz ev alatt vegbement valtozasokra. Anyag es modszer A Tihanyi-felsziget negy kti16nboz6 pontjat je16lttik ki abbol a eeib01, hogy ott bizonyos id6kozonkent vadmehek befogasara alka1mas esapdakat alhtsunk fol, va1amint egy a1ka 10mma1 egyedi gylijtest vegezztink 1epkehal6val. A csapdazashoz repii16 rovarok gylijtesere a1kalmas ablakesapdakat a1ka1maztunk. A gylijteseket 2006. majus 19. es augusztus 11. kozott vegezruk. A esapdak haram a1ka10mmal voltak kint a teiii1eteken, minden alka10mma1 18

A TIHANYI-FELSZIGET VADMEH FAUNAJA tiz napig. E16szor majus 19-t61 majus 30-ig, majd junius 28-t61 julius 10-ig, vegiil julius 28 t6l augusztus ll-ig esapdaztunk. Az ablakesapda egy 40x40 em meretu uveglapb6l all, aminek a magassagat a vinigz6 ngvenyek magassaganak fuggvenyeben valtoztattuk, hogy az iiveg a novenyek magassaga fole emelkedjen 20---30 em-rei. Az ilveglapok alatt mindket iranyban fern edenyek helyezkednek el, amiket 70%-os glikollal kell korillbeliil felig feltolteni. Az ilveglapnak iitkoz6 rovarok a talakba esnek, es elpusztulnak az ol6folyadekban. A esapdak iiritese a tiz napos peri6dusok vegen, a terepen tortent. A femtalak tartalmat lesziirllik, laborba szallitottuk es kivalogattuk be16le a meheket. Egyedi lepkehal6s gyiijtes julius 20-an, egy alkalommal tortent 30 cm-es atmeroj{i hal6val. A ha16zast egy ember vegezte a dele16tti es deli 6rakban, fell0 es 1 6ra kozott. Mind a 4 esapdahelyen I-I 6nin keresztill igyekczctt a leheto legwbb mehet megfogni. A meheket laborat6riumba szallitottuk es fajra pontosan meghataroztuk a M6CZA.R MIKLOS altai irt Fauna Hungariae sorozat ide vonatkoz6 hataroz6 fiizeteinek (MOCZA.R 1957, 1958, 1960, 1967), valamint SCHMIEDEKNECHT (1930) Hymenopterahataroz6janak segltsegevel. A esapdahelyeket a Balatoni Nemzeti Park Igazgat6sag altai rendelkezesunkre boesatott A-NER e16hely-terkep es a hozza tartoz6 e16helyleinisok (OvA.RI 2001) segltsegevel jcllemeztuk. A negy ablakcsapdat negy kill6nboz6 tipusu e16helyre helyeztiik ki. A esapdak pontos helyet GPS-szel bemertiik, a pontok adatait az 1. tablazat mutatja be. 1. tabhlzat. A csapdahelyek tengerszint feletti magassagai es koordinatai (a gyiijt6helyek elhelyezke deset lasd az 1. abran). Table 1. The altitude, latitude and longitude co-ordinates of the sampling sites (for the numbers of the sampling sites see Figure 1.). Tengerszint feletti Eszaki szelesseg Keleti hossztlsag Gyiijtohely magassag (m) (fok) (fok) 1 124,00 46,91795806 17,87137904 2 140,00 46,91821187 17,85642673 3 150,00 46,90170220 17,86448007 4 167,00 46,90832508 17,85589641 Az els6 csapdat a Kiils6-t6 keleti oldalan helyezllik ki felhagyott sz6l6k, szant6k helyen kialakult masodlagos, kaszalt tide gyepteriileten. A masodik esapda a t6 eszaknyugati oldalara keriilt, az Apati-tet6 als6 reszere. Erre a teriiletre nagyobbreszt a degradalt meszkerii16 puszta-fuves lejt6sztyepp, degradalt gyep jellemzo, ami sokfele cserjescdik, de helyenkenl mesztartalmu kibuvasok is vannak. A harmadik csapdat egykori szant6k helyen spontan erd6siil6, toviskessel gyomosod6 gyepes teriiletre helyezti.ik ki. A negyedik esapda az Oslevendulasba kerillt. Ez egy nyolcvan eves elhanyagolt, gyomosod6 levendula iiltetveny, felette ugyancsak eloregedett mandulaiiltetvennycl. A teriileten eserjesedes figyelhet6 meg (OVA.R1 2001). A csapdak felszigeten va16 elhelyezkedese az 1. terkepen lathat6. 19

HAVAS E., SAROSPATAKlM. & 16zAN Zs. 2 1 4,,,,. Kulso-t6 I, ', 3 o I 1. libra. A negy gyujtohely elhelyezkedese a Tihanyi-felszigeten. Figure 1. The locations of the sampling sites at Tihany Peninsula. Eredmenyek es ertekeles Az ablakcsapdaval es lepkeha16val begylijt6tt fajok listajat, valamint az egyes fajok gylijtohelyeken va16 elofordulasat a 2. tablazat szemlelteti. A tablazatban szereplo fajok kozul nehanynak valtozott a neve, ezekben az esetekben a regi nevet az uj nev mogott zar6jelben llintetllik fel. A negy ablakcsapda a harom csapdazasi idoszak alatt osszesen 206 vadmehegyedet fogott. Ezzel a m6dszerrel 55 kulonbozo fajt fogtunk. A ha16zasos gylijtesekkel osszesen 23 fajt sikerult begylijteni. A ket m6dszerrel egyutt osszesen 65 faj kerult elo a feiszigetrol, mivel egyes fajok mind az ablakcsapda, mind a lepkeha16 segitsegevel begylijthetok voltak. Szamos faj egyedeit azonban csak az egyik m6dszerrel tudtuk elfogni. A 23 ha16zassal begylijt6tt faj kozul 11 kizar6lag ezzel a m6dszerrel kerult kezre. Kozuluk talan a legerdekesebb a dagadtcombu mehek nemebe tartoz6 Pseudapis diversipes, mivel korabban ennek a nemnek egyetlen fajat sem mutattak meg ki Tihanyban, neklink azonban lepkeha16val ket peldanyt is sikerult elfognunk a felszigeten, egy himet a Kulso-t6 keleti partjan, es egy nostenyt az Oslevendulasban. Ez a faj egyebkent az ut6bbi evekben elokerult Somogy megyebol (J6ZAN 2001) es a MecsekbOl (J6ZAN 2006) is. 20

A TIHANY1-FELSZIGET VADMEH FAUNAJA A 20 evvel eze16tti faunisztikai osszegzesben szerep16 fajszamnak majdnem egyotodet sikeriilt begylijtenlink. Ha figyelembe vessziik, hogy ezt mindossze egy szezonban, negy teriileten, 3x10 napos csapdazasi raforditassal, valamint egyszeri ha16zasos gylijtessel vegeztiik, akkor ez a fajszam egyaltalan nem mondhat6 alacsonynak. E16keriilt tovabba 2 olyan faj is (Pseudapis diversipes, Ceratina nigrolabiata), amit eddig meg nem mutattak ki a teriileten. Ezeket a fajokat csillaggal jeloltiik a 2. tablazatban. Koziiliik csak a Ceratina nigrolabiata-t emlitik ritka fajkent (HARIS 1996). Ennek ellenere az altalunk gylijtott Ceratina fajok kozott ez a faj kepviseltette magat a legnagyobb peldanyszammal, 4 egyedet talaltunk be16le ket teriileten. Az els6 harom teriileten nagyjabol megegyezik a gylijtott fajok szama (19-22 faj), a levendulasban azonban a fajszam 42, ami az e16z6 adatokkal osszevetve kiugr6an magas, majdnem, vagy tobb mint ketszerese a tobbi teriilet fajszamanak. Ez az eredmeny arra utalhat, hogy az Oslevendulas rendkiviil kedvez6 e16hely a vadmeheknek, es va16sziniileg nemcsak a levendulaviragzas miatt, hanem az e16hely mozaikossaga miatt is. 2. tablazat. A Tihanyi-felszigeten gyiijttitt vadmehfajok listaja (a gyujt6helyek azonositasat lasd az l. terkepen, *; a fajt eddig meg nem mutattak ki a teriileten). Table 2. List of bee species collectcd on the Tihany Pcninsula (for the numbers of thc sampling sites sec Figure I., *: specics had not been found formerly in Tihany). GyiijtOhelvek 1 2 3 4 COLLETIDAE Hylaeus angustatus + + Hylaeus brevicornis + + Hylaeus communis + Hylaeus con/usus + + Hylaeus gibbus + Hylaeus hyalinatus + Hylaeus lineolatus + Hylaeus signatus + HALICTIDAE Halictus COil/ilsus + Halictus eurygnathus (simplex) + + + + Halictus Kessleri + + + + Halictus langobardicus + Halictus scabiosae + Halictus quadricinctus + + Lasioglossum clypeare + Lasioglossum convexiusculum + Lasioglossum glabriusculum + + Lasioglossum griseolum + Lasioglossum laevigatum + Lasioglossum laticeps + + + Lasioglossum lativentre + Lasioglossum malachurum + Lasioglossum marginatum + 21

HAVAS E., SAROSPATAKJ M. & JOZAN ZS. Gyiijtfihelyek 1 2 3 4 Lasioglossum minutissimwn + + Lasioglossum morio + + + Lasioglossum obscuratum + + + Lasioglossum pauxillum + + + + Lasioglossum subhirtum + Lasioglossum trichopygum + Rhophites hartmanni + Sphecodes ephippius (divisus) + Sphecodes monilicornis + * Pseudapis diversipes + + ANDRENIDAE Andrena jlavipes + + Andrena ovatula + MEGACHILIDAE Anthidium scapularum (fituratum) + Anthidium manica/lim + Heriades truncorum + Megachile centuncularis + + Megachile maritima + Megachile pilicrus + Megachile pilidens + Megachile octosignata + Megachile rotllndata + Megachile versicolor + Megachile,villoughbiella + Osmia (Anthocopa) bidentata + Osmia (Hoplitis) leucomelaena + Osmia (Hoplitis) rufohirta + Osmia brevicornis (atrocoerulea) + Osmia caerulescens + Osmia melanogaster + Osmia tunensis aurulenta + + ANTHOPHORIDAE Ceratina chalybea (callosa) + + Ceratina cucurbitina + + Ceratina nigroaenea + * Ceratina nigrolabiata + + APIDAE Apis melli/era + + Bombus hortorum + Bombus humilis + + + Bombus lapidarius + + + Bombus lucorum + Bombus pascuorum + + Bombus silvarum ssp distinctus + Bombus terrestris + + + + 19 22 19 42 22

A TIHANYI-FELSZIGET VADMEH FAUNAJA Koszonetnyilvanitlis: Szeretnenk kaszanetet mondani VERS JOZSEF tajegysegvezet6 termeszetvedelmi 6mek a tanacsokert es irodalmakert, valamint a terepen nylijtott segitsegeert. Kaszanjuk Balatoni Nemzeti Park Igazgat6sagnak, hogy lehet6seget teremtett a felszigeten folytatott vizsgalatokra, valamint a Kazep-Dunanmli Kamyezetvedelmi, Terrneszetvedelmi es Vizligyi Felugyel6segnek, hogy a vizsgalatokhoz szlikseges kutatasi engedelyt kiadta. Kaszanetet mondunk BAKONYI GABoRnak, a SZIE Allattani es Allat6kol6giai Tanszek vezet6jenek, aki megteremtette a cikk inisanak karulmenyeit, valamint ertekes tanacsokat adott a kezirat elkeszitesehez. Kaszanjuk a SZIE Allattani es Allat6ko 16giai Tanszek munkatarsainak a munkank soran nylijtott segitseguket. Irodalom BAUER N., FUTO J., KENYERES Z., KOPEK A., REGENYE 1, SELYEM A., TURCsANYI I. & VERS 1 (2002): A Tihanyi-felsziget. - A Balaton~felvidek termeszeti ertekei 111. Veszprem, 68 pp. BLACK, S.H., SHEPARD, M. & ALLEN, M.M. (2001): Endangered invertebrates: the case jor greater attention to invertebrate conservation. Endangered Species UPDATE 18: 42-50. FUTO 1, BAUER N. & KENYERES Z. (2002): A Tihanyi-jelsziget tervezett Europa Diplomas terulete Terrneszetvedelmi Kezelesi Terv, Zirc, III pp. HARIS A. (1996): A Borzsony-hegyseg hartyasszarnyu~aunajanak alapvetese. Gancal Alapitvany, Vile, pp. 29-48. JOZAN Zs. (1989): A Tihanyi Tajvedelmi Karzet fullankos faunaja (Hymenoptera, Aculeata), I. A Bakonyi Termeszettudomanyi Muzeum Ko::.lemenyei 8: 79-110. JOZAN Zs. (I992a): A Beda-Karapancsa Tajvedelmi Karzet fullankos hartyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunajanak alapvetese. Dunantuli Dolgozatok Termeszettudomanyi Sorozat 6: 219-246. JOZAN Zs. (l992b): A Boronka-melleki Tajvedelmi Karzet el6vilaga. - Dunantlili Dolgozatok Termeszettudomanyi Sorozat 7: 163-210. JOZAN Zs. (1995): Adatok a tervezett Duna-Drava Nemzeti Park fullankos hartyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunajanak ismeretehez. Dunantlili Dolgozatok Termeszettudomrinyi Sorozat 8: 99-115. J6ZAN Zs. (2001): Somogy megye fullankos hartyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunaja. Natura Somogyiensis I: 269-293. J6ZAN Zs. (2006): A Mecsek fullankos hartyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunaja. - Folia comloensis 15:.219-238. KEARNS, c.a. & INOUYE, D.W. (1997): Pollinators, flowering plants and conservation biology. BioScience 47: 297-307. MATHESON, A., BUCHMANN, S.L., O'TOOL, c., WESTRICH, P. & WILLIAMS, I.H. (eds.) (1996): The conservation ofbees. Academic Press, London, 252 pp. M6czAR M. (1957): Mehfelek - Apidae. Hymenoptera III. In: Magyarorszrig rillatvilriga, Fauna Hungariae J9, XIII. katet, 13. fuzet, Akademia Kiad6, Budapest, 76 pp. M6czAR M. (1958): Muveszmehek - Megachilidae. Hymenoptera III. In: Magyarorszrig rillatvilriga, Fauna Hungariae 35, XIII. katet, 12. fuzet, Akademia Kiad6, Budapest, 76 pp. M6czAR M. (1960): Osmehek - Colletidae, Faldi mehek - Melittidae. Hymenoptera III. (In: Magyarorszrig rillatvilaga, Fauna Hungariae 64, XIII. katet, 9. fuzet, Akademia Kiad6, Budapest, 76 pp. M6czAR M. (1967): Karcsumehek - Halictidae. Hymenoptera III. (In: Magyarorszag allatvilriga, Fauna Hungariae 85, XIII. k6tet. II. fuzet, Akademia Kiad6, Budapest, 116 pp. O'TOOL, C. & RAw A. (1991); Bees ojthe World. Blandford Publishing, London, pp. 191. Ovm M. (2001): Elr5hely-terkepezes (A-NER) a Tihanyi~felszigeten. Zald Zala Termeszetved6 EgyesUlet, 77 pp. SCHMIEDEKNECHT, O. (1930): Die Hymenopteren Nord- und Mitteleuropas. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1062 pp. 23

HAVAS E., SAROSPATAKI M. & JOZAN Zs. TANAcs L. (1981): The Apoid fauna of the Hortobagy National Park. In: The Fauna ofthe HortobQgy National Park. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 313-320. TANAcs L. & J6ZAN Zs. (1999): The Apoid fauna of the Aggtelek National Park (Hymenoptera). In: The fauna of the Aggtelek National Park. Hungarian Natural History Museum. Budapest, pp. 591-608. New data on Apoid fauna of Tihany Peninsula ENIKO HAVAS I, MIKLOS SAROSPATAKl 1 & ZSOLT J OZAN 2 I Szcnt Istvan University, Department of Zoology and Animal Ecology, Faculty of Agricultural and Environmental, Sciences, Pater K. u. 1. 2103 Godo1l6, Hungary. E-mail: Havas.Eniko@mkk.szie.hu 2H-7453 Mernye, Rak6czi Ferenc str. 5. ALLATTANI KOZLEMENYEK (2008) 93(2): 17-24. Abstract. The last bee faunistical survey of Tihany peninsula was carried out in 1989. The results of his survey showed, that the Apoidea fauna of this area is very divers and species rich. We aimed to collect new data on the bee fauna of the peninsula. We collected bees by window traps and individual netting in summer of 2006. We found 65 Apoidea species. There were some rare and faunistically special species (Lasioglossum griseolum, Lasioglossum subhirtum, Rhophites hartmanni. Ceratina cucurbitina, Ceratina nigroaenea) and there were two species (Pseudapis diversipes,and Ceratina nigrolabiata) which had not been found formerly in Tihany. The most species rich area of the peninsula was the old lavender fields in the west part of the peninsula, where we found 42 bee species. We plan to continue the field surveys in 2008 in order to have more detailed faunistical data from Tihany. Keywords: window trap, individual netting, faunistical study. 24