PEDAGÓGIAI PROGRAM. Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2.

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2014. szeptember 1. Összeállította: általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes kollégiumvezető 1

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA 1. BEVEZETŐ... 6 1.1 PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE... 8 1.2 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 9 1.3 JOGI STÁTUS, ALAPADATOK... 10 1.4 A KÉPZÉSI MODELL SZERKEZETE... 11 1.5 AZ INTÉZMÉNY NÉVADÓJA... 13 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 15 2.1 A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A NAT SZERINT... 15 2.1.1 Erkölcsi nevelés... 15 2.1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 15 2.1.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 16 2.1.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 16 2.1.5 A családi életre nevelés... 17 2.1.6 A testi és lelki egészségre nevelés... 17 2.1.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 18 2.1.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 18 2.1.9 Pályaorientáció... 18 2.1.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 19 2.1.11 Médiatudatosságra nevelés... 19 2.1.12 A tanulás tanítása... 20 2.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 20 2.2.1 Az iskola önmeghatározása és funkciói... 20 2.2.2 Kiindulási alapelvek... 21 2.2.3 A közös tantestületi célrendszer... 22 2.2.4 Az iskola képzési rendje... 22 2.2.5 Feladatok, célok, választási lehetőségek olyamonként... 24 2.2.5.1 4 (5) olyamos szakmai alapozó képzés... 24 2.2.5.2 4 olyamos szakközépiskolai képzés... 24 2.2.5.3 4 és 6 olyamos gimnáziumi képzés:... 25 2.2.5.4 13-14. olyam... 26 2.2.5.5 3 olyamos szakiskolai képzés... 26 2.2.6 Felnőttoktatás... 27 2.2.6.1 A képzés sajátosságai... 27 2.2.6.2 Érettségi vizsga... 29 2.2.7 Tanórán kívüli tevékenységek... 30 2.2.8 Az iskola élet- és munkarendje... 31 2.2.9 Az iskolai hagyományok őrzése és ápolása... 32 2.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 34 2.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 36 2.5 A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA... 38 2.5.1 Az iskola nevelőtestülete... 38 2.5.2 A nevelőtestület döntési jogköre... 40 2.5.3 A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 40 2.5.4 Az osztályfőnök feladatai... 41 2.6 A TANULÓK FELVÉTELÉRE ÉS ÁTVÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, RENDELKEZÉSEK... 43 2.6.1 Felvételi eljárás a középiskola 9. olyamára... 43 2.6.2 Alkalmassági vizsga a katonai tagozatra... 44 2.6.3 Felvételi eljárás a szakiskola 9. olyamára... 45 2.6.4 Felvételi eljárás a hat olyamos gimnáziumi képzésre... 45 2.6.5 A szakképzésre vonatkozó felvételi előírások... 45

2.6.6 A felnőttoktatásra vonatkozó felvételi előírások... 46 2.6.7 Tanuló átvétele másik iskolából... 46 2.7 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA... 47 2.8 JAVÍTÓVIZSGA SZABÁLYZATA... 50 2.9 A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN... 52 2.9.1 Az iskola tanulói... 52 2.9.2 Tanulók részvétele az intézmény döntési folyamataiban... 53 2.10 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 54 2.10.1 Sajátos nevelési igényű tanulók... 54 2.10.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók... 55 2.10.2.1 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók... 55 2.10.2.2 Magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók... 57 2.10.3 Kiemelten tehetséges tanulókat segítő tevékenység... 58 2.10.4 Hátrányos (halmozottan hátrányos) helyzetű tanulók... 60 2.10.5 Rászoruló tanulók... 61 2.11 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSA... 62 2.12 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 64 2.12.1 Egészségfejlesztési program... 65 2.12.2 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 66 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 68 3.1 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEI... 68 3.2 HELYI TANTERVEK... 84 3.3 KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM... 85 3.4 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 88 3.5 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 91 3.6 ÉRETTSÉGI VIZSGÁK FAJTÁI... 91 3.7 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI... 93 3.8 HÁZI FELADATOK, AZ OTTHONI (TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉS ALAPELVEI... 114 3.8.1 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok... 114 3.8.2 Az otthoni (tanulószobai) felkészülés alapelvei... 114 3.8.3 Az otthon végzett feladatok célja... 115 3.9 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI 115 3.9.1 Az ismeretek számonkérésének formái és értékelése... 115 3.9.2 A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyainak érdemjegy-meghatározási szabályai... 117 3.9.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere... 119 3.10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 121 3.11 A TANULÓI MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI.... 122 3.12 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK TERVE... 124 3.12.1 A tanulók beilleszkedésének segítése... 125 3.12.2 A felzárkózás segítése... 126 3.12.3 Kompetenciafejlesztés... 127 3.12.4 Képességfejlesztő tanulási-tanítási módszerek... 128 3.12.4.1 Differenciálás... 128 3.12.5 A tanulás tanítása... 130 3.12.5.1 A tanulás feltételei és ennek ismerete... 130 3.12.5.2 A tanulás kérdéskörei... 130 3.12.5.3 A tanulást segítő körülmények... 130 3.12.6 Mentálhigiénia... 131 3.12.6.1 Alapelvek... 131 3.12.6.2 Célok... 131 3.12.6.3 Általános feladatok... 131 3.12.6.4 Részletes feladatok... 132 3.12.7 Műhelymunka, a tanári együttműködés formái... 132 3.12.7.1 Általános cél... 132

3.12.7.2 3.12.7.3 A műhelymunka eredményességének feltétele... 133 A műhelymunka formái... 133 3.12.8 Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek... 134 3.12.9 Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése... 134 3.12.10 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 135 3.12.11 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 136 3.13 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPELVEK... 137 3.13.1 Egészségnevelési alapelvek... 137 3.13.2 Környezeti nevelés alapelvei... 138 4. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA... 140 4.1 ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS ÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS KIFUTÓ RENDSZERBEN... 140 4.1.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás... 140 4.1.2 Az iskolarendszerű képzések óratervei... 142 4.1.3 Szakmacsoportos alapozó oktatás és az informatika tantárgyak óraszámai (11-12. (13.). olyam)... 143 4.2 ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS AZ EGYSÉGES NÉGYÉVFOLYAMOS SZAKKÉPZÉSRE ÉPÜLŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS, ÉS ISKOLAI RENDSZERŰ, NAPPALI MUNKAREND SZERINTI FELNŐTT OKTATÁS... 144 4.2.1 Új típusú szakirányok... 144 4.2.2 Szakközépiskolai ágazati szakképzés a 9-12. olyamon... 144 4.2.2.1 Gépészet ágazat... 147 4.2.2.2 Informatika ágazat... 153 4.2.3 Érettségi utáni képzési rendszer 2014/2015-es tanévtől... 154 4.2.3.1 OKJ 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus... 154 4.2.3.2 OKJ 54 523 01 Automatikai technikus... 160 4.2.3.3 OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus... 164 4.2.3.4 Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04)... 168 4.3 SZAKISKOLAI KÉPZÉS - ISKOLAI RENDSZERŰ OKTATÁS. ÉS ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS NAPPALI MUNKAREND SZERINT 172 4.3.1 2+2 képzés (kifutó rendszerben)... 172 4.3.1.1 Elektrotechnika-elektronika szakirány... 173 4.3.1.2 Gépészeti szakirány... 177 A gépi forgácsoló képzés... 177 4.3.2 Új kerettanterv szerinti 3 olyamos képzés... 180 4.3.2.1 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport... 180 Villanyszerelő képzés... 180 4.3.2.2 Gépészeti szakmacsoport... 186 Gépi forgácsoló képzés... 186 CNC gépkezelő képzés (szakképesítés ráépülés)... 191 4.4 ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS ESTI MUNKAREND SZERINT... 193 GÉPI FORGÁCSOLÓ... 198 4.5 A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS BEMUTATÁSA... 201 4.6 A SZAKMAI MENTOR FELADATAI... 202 5. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 204 5.1 A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE... 204 5.1.1 Személyi feltételek... 204 5.1.2 Tárgyi feltételek... 205 5.1.3 A működés szervezeti keretei... 206 5.2 A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI... 206 5.2.1 Nevelési célkitűzéseink... 206 5.2.2 Nevelési feladataink... 207 5.2.2.1 A tanulás tanítása... 207 5.2.2.2 Az erkölcsi nevelés... 209 5.2.2.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 209 5.2.2.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 210 5.2.2.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 211 5.2.2.6 A családi életre nevelés... 211 5.2.2.7 A testi és lelki egészségre nevelés... 212 5.2.2.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 213 5.2.2.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 214

5.2.2.10 Pályaorientáció... 214 5.2.2.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 215 5.2.2.12 Médiatudatosságra nevelés... 215 5.3 A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI... 217 5.3.1 Önkiszolgáló tevékenység... 217 5.3.2 Tanulói önkormányzat... 217 5.3.3 Interperszonális kapcsolatok... 217 5.4 A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 218 5.4.1 A tanulók életrendjének pedagógiai elvei... 218 5.4.2 A tanulók tanulásának pedagógiai elvei... 218 5.4.3 A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei... 218 5.4.4 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei... 218 5.4.5 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei... 218 5.4.6 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei... 218 5.4.7 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei... 218 5.4.8 A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei... 219 5.4.9 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei... 219 5.4.10 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 219 5.5 KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE... 219 5.5.1 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások... 219 5.5.1.1 Tanulást segítő foglalkozások... 219 5.5.1.2 Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások... 220 Csoportvezetői foglalkozások... 220 Kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások... 220 A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások... 221 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások... 221 5.6 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSAINAK TERVE... 221 5.6.1 A felzárkóztatás célja és feladatai... 221 5.6.2 A tehetséggondozás célja és feladatai... 222 5.6.3 Társadalmi beilleszkedés segítése... 222 5.7 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 222 5.8 GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM... 223 5.9 HAGYOMÁNYÁPOLÁS... 223 5.10 KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLÁKKAL ÉS A SZÜLŐI HÁZZAL... 224 5.10.1 Kapcsolat az iskolákkal... 224 5.10.2 Kapcsolat a szülőkkel... 225 5.11 A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ZÁRADÉKA... 226 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 227

1. BEVEZETŐ A hazánkban végbement alapvető társadalmi, politikai, gazdasági változások lényegesen meghatározzák, illetve befolyásolják az oktatásügy alakulását. Az oktatási rendszerben és a helyi társadalmi környezetben zajló változás az iskolától folyamatos szerkezeti, tartalmi megújulást kíván, amely elől kitérni nem lehet. A jövő szakembereiért érzett felelősségvállalás körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatás valamennyi résztvevőjétől. Nevelőtestületünknek minden kihívással szembe kell néznie, és az ebből adódó változásokat fel kell vállalnia. Iskolánk hosszantartó tervszerű munka során jutott el egy elismerten magas szintre. Több vonatkozásban is az ország legjobb szakközépiskolái közé kerültünk. Ezt igazolja a felsőoktatásba bejutott tanulóink aránya, helytállása, valamint a különböző versenyek eredményei is. A reáltantárgyak kiemelt oktatásának és a gyakorlati képzés előtérbe helyezésének eredőjeként a műszaki felsőoktatási intézmények szívesen látják a nálunk végzett diákokat. Figyelnünk kell a környezet jelzéseire. Alapítványi működésünknek köszönhetően képesek vagyunk rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az országban elsők között reagáltunk a szerkezetváltásban lezajló folyamatokra, sok külső kapcsolatot kezdeményeztünk. Korszerű eszközparkunknak köszönhetően a szakmacsoportos alapozó képzésben a tanulók a legkorszerűbb technikával és technológiákkal ismerkednek meg a szakterületükön belül. A szakképzésben az eszközparknak köszönhetően a gyakorlati foglalkozásokon eljutnak arra a szintre, hogy munkába állásuk után szinte azonnal a termelésbe állíthatók. Az iskola hírnevének köszönhetően keresett a szülők és a tanulók körében egyaránt. Egyre több tanuló jelentkezik első helyen hozzánk az általános iskolákból. Választásukban meghatározó a családi, ismeretségi körbe tartozók pozitív véleményalkotása, ajánlása. A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az általános emberi értékek tisztelete. Kiemelt feladatunknak tartjuk a tanulási esélyegyenlőség megvalósítását, fenntartását. Ennek megfelelően az iskolai élet szervezésében, irányításában, az intézmény feladatainak

végrehajtásában a tanulókkal történő foglalkozás minden formájában törekszünk a hátrányok csökkentésére, a tanulók közötti egyenlő elbánásra. Olyan légkör kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli.

1.1 PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE A Pedagógia Program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, - 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet, - 202/2007. (VII. 31) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendelet, - 229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról, - 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, - az intézmény alapító okirata.

1.2 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IGAZGATÓ ÜZEMI TANÁCS SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG Általános igazgatóhelyettes osztályfőnöki munkaközösség humán tárgyak és testnevelés munkaközössége reál tárgyak munkaközössége idegen nyelvi munkaközösség iskolatitkár felnőttoktatás IDB -patronáló GYIV felelős Szabadidő szervező Műszaki igazgatóhelyettes villamos-informatika munkaközösség gépész munkaközösség oktatástechnológus rendszergazda felnőttképzés szakképzés felnőttoktatás Kollégiumvezető kollégiumi nevelőtanárok kollégiumi ügyintéző kollégiumi technikai dolgozók Gazdasági igazgatóhelyettes iskolai technikai dolgozók és ügyviteli alkalmazottak 9

1.3 JOGI STÁTUS, ALAPADATOK Az intézmény neve: Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. Az intézmény telephelye: 3300 Eger, Kistályai út 18. Az intézmény alapító szerve és címe: Wigner Iskola Közalapítvány; 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. Az intézmény felügyeleti szerve és címe: Wigner Iskola Közalapítvány; 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. Az intézmény fenntartó törvényességi felügyeletét ellátó szerv: Heves Megyei Kormányhivatal; 3300 Eger, Kossuth u. 9. Az intézmény vezetője: A Wigner Iskola Közalapítvány Kuratóriuma által kinevezett igazgató Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, kollégium) Az intézmény gazdálkodási jogköre Alapítványi fenntartású, bankszámlával rendelkező, önálló gazdálkodású intézmény, amely a fenntartó alapítvány előírásai és a vonatkozó jogszabályok betartásával látja el feladatait. Vagyon feletti rendelkezési jog: Az Eger Megyei Jogú Város és a Wigner Iskola Közalapítvány együttműködési megállapodása szerint. 10

1.4 A KÉPZÉSI MODELL SZERKEZETE Az intézmény fiatal kora ellenére a műszaki szakemberképzés jelentős bázisa, ahol középiskolai képzés folyik elektrotechnika-elektronikai, gépészeti és informatikai szakmacsoportban, szakiskolai képzés elektrotechnika-elektronikai és gépészeti szakmacsoportban, 4 és 6 olyamos gimnáziumi képzés, valamint rendelkezik érettségire épülő technikusképzéssel, és felnőttoktatással is. A 2004/2005-ös tanévtől nyelvi előkészítő osztály indításával új képzési forma került bevezetésre, amelyben az idegen nyelv és az informatika oktatása a meghatározó. Minden tanévben egy angol nyelvi osztály indítását tervezzük. A képzés első négy, illetve öt (nyelvi előkészítő olyammal kezdve) évében a hangsúly a közismereti, az általánosan művelő tárgyak tanulásán van. A 2013/2014. tanévtől a 9. olyamon gépészet, villamosipar és elektronika, illetve informatika ágazatokon folyik az oktatás. A 10. (11) olyamon egységes tananyag alapján folyik az oktatás az egyes olyamok valamennyi osztályában, a nyelvi előkészítőt végzettek idegen nyelvi, valamint informatikai tananyagának bővülése mellett. A 10. (11.) olyamokon szakmai előkészítő oktatás folyik szakmai orientációs tárgy keretein belül. A 11-12. (12-13.) olyamon az előbbiek gyarapításával egyidejűleg széles szakmai alapozás folyik, amely választás alapján továbbtanulásra, ill. a szakképzési szakaszba való bejutás feltételét jelentő emelt szintű szakmai érettségi vizsgára készít fel. A 2011-12-es tanévtől a nyelvi előkészítő és a hagyományos 9. olyamon is indítottunk reáltagozatos képzést, kiemelten kezelve a matematika és a fizika oktatását. Ugyanezen tanévtől újra indítottunk katonai osztályt, remélve, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sikeresen tudunk együttműködni a honvédséggel. A hagyományos szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem foglalja magába a 9 10. olyamos alapozó képzést, így a tanulók már a kilencedik olyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. olyam végén szakmai vizsgával zárul és a sikeresen vizsgázók szakképesítést szereznek. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik olyamon az iskolai, míg a tizedik és tizenegyedik olyamon külső szakmai gyakorlat is kiegészít. 11

A szakiskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a megváltozott gazdasági feltételek miatt pályakorrekcióra szorultak számára érettségit adó felnőttoktatást indítunk. A 9-10. olyamot befejezettek, illetve a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők számára kétéves, a többieknek előképzettségtől függően három, illetve négyéves a képzés. Lehetőségeink szerint 6, illetve 4 olyamos általános és/vagy reáltagozatos gimnáziumi képzést indítunk. Tanulóink továbbtanulási esélyeinek biztosításához olyamonként 15 fő jelentkezése esetén emelt szinten oktatjuk a matematikát, a fizikát, az informatikát és az idegen nyelvet. Ezekből a tantárgyakból biztosítja az iskola az emelt szintű érettségi vizsga lehetőségét is. Más, az intézmény szakképzési területéhez nem kötődő közismereti tárgyból azonban nem tudja az emelt szintű érettségiztetést felvállalni. A közismereti tantárgyak óraszáma és a 11. (12.) olyamtól a szabadon tervezhető órák választhatósága miatt a műszaki pályától időközben eltávolodó tanulók számára sem zárja el az eredményes továbbtanulás lehetőségét. Ily módon pl. a közgazdasági, a jogi, vagy a pedagógus pálya is reálisan elérhető az itt végző fiatalok számára. A 12. (13.) évet érettségi vizsga zárja le, a tanuló egy tárgyat szabadon választhat a kötelezőek (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) mellett. Ez egyrészt a közvetlen továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, másrészt azt a tudásanyagot kéri számon, amely vagy az intézményen belül, vagy a szakmacsoport egy másik iskolájában lehetővé teszi a választott témában korszerű felkészültségű szakemberek képzését. Kötelezően választandó vizsgatárgy szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy A 13. és 14. év szakonként speciális szakmai képesítést ad a gazdaság mindenkori igényeinek megfelelően. Iskolánkban jelenleg olyamonként három-öt osztályban folyik az oktatás. A 9. olyamon gépészet, villamosipar és elektronika, informatika ágazatokon folyik az oktatás a 10. (11.) olyam egységes képzése után a szakközépiskolai osztályokban az elektrotechnikaelektronika, a gépészet vagy az informatikai szakmacsoportban folytatódik az ismeretszerzés, a gimnáziumi osztályokban igény szerint fakultatív rendszerben (a kötelező érettségi tárgyakból, valamint fizika, és informatika tantárgyakból) emelt óraszámban biztosítjuk az érettségire való felkészülést. 12

A 2013/14-es tanévtől kezdődően a szakmai oktatást a 9-12. olyamokon kell megszervezni. A 9. olyam elején három ágazat közül választhatnak a diákok: az informatikai, a villamosipar és elektronika, valamint a gépészet ágazatok közül. A választott szakiránynak megfelelő szakmai tantárgyból kötelező szakmai vizsgát tenni. A 2014/15. tanévtől lehetővé kívánjuk tenni a szakiskolai képzésben történő részvételt az érdeklődő diákok számára villanyszerelő, gépi forgácsoló és CNC gépkezelő szakképesítésekben. Az érettségi vizsgával rendelkezők számára indított szakok és OKJ számaik a következők: GÉPÉSZET ÁGAZAT 1. Gépgyártástechnológiai technikus (OKJ 54 521 03 ) VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZAT 1. Elektronikai technikus (OKJ 54 523 02) 2. Automatikai technikus (OKJ 54 523 01) INFORMATIKA ÁGAZAT 1. Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04) A fenti szakképesítések az OKJ alapján, a kerettantervek szerint folynak, indulásukat a jelentkezők igénye határozza meg. 1.5 AZ INTÉZMÉNY NÉVADÓJA WIGNER JENŐ (1902-1995) Budapesten született, az evangélikus gimnázium diákja volt, érettségi vizsgája után a berlini Technische Hochschulén folytatta tanulmányait. 1925-ben doktorált kémiából, 1926 és 1928 között a főiskola fizikai tanszékének asszisztense volt. Egy évig hasonló állást töltött be a göttingeni egyetemen, majd 1929-ben a berlini Technische Hochschule magántanára lett. 1930- ban az USA-ba utazott és a princetoni egyetemen adott elő matematikai fizikát. 1938-tól az egyetem professzora. A második világháború éveiben a chicagói egyetem metallurgiai laboratóriumában működő elméleti fizika-csoport tagjaként részt vett a "Plutonium Project" 13

munkálataiban, mellyel hozzájárult az első atomreaktor megvalósításához. E munkát 1946 és 1947 között az Oak Ridge-i Clinton Laboratories kutatási és fejlesztési igazgatójaként folytatta. Az amerikai matematikai, fizikai és filozófiai társaságokon és a National Academy of Sciences-en kívül több külföldi akadémiának és tudományos társaságnak is tagja. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta Az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért. Bár élete, munkássága külföldi helyszínekhez kötődik, mindig magyarnak vallotta magát. Kedvenc költője Vörösmarty volt, s felüdülést a magyar népdalok és a magyar viccek adtak számára. Tehetségét, tevékenységét az újabb ismeretek feltárása, a jövő szolgálatába állította. Szellemi hagyatéka példa lehet a ma tanárai és diákjai számára egyaránt. 14

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A NAT SZERINT A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Ezek beépítése és alkalmazása biztosított a helyi tantárgyi tanterveken keresztül. 2.1.1 Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza 15

és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2.1.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 2.1.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában 16

támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 2.1.5 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A felnőtt élet legfontosabb szociális támogató és mentális, sőt testi egészséget meghatározó tényezője a házasság. Ennek szerepét és fontosságát a végzős tanulók egészségnevelési óráin is megbeszéljük (iskola egészségügyi szolgálat). 2.1.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A célok megvalósításában a pedagógusok munkáját 17

egészségfejlesztési órák, egyéni elbeszélgetések, diáknapi, kollégiumi programokhoz való kapcsolódással segíti az iskola egészségügyi szolgálat. 2.1.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segít magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az önkéntesség, önkéntes munka iránti elkötelezettség jegyében a 2012/2013. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben, az érettségi vizsgák előfeltételeként került bevezetésre az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. 2.1.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 2.1.9 Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet 18

kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 2.1.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 2.1.11 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 19

2.1.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.2.1 Az iskola önmeghatározása és funkciói Intézményünk 1996 októberében vette fel nevébe a műszaki, informatikai középiskola elnevezést, amely egyben önmagunk meghatározása is. A műszaki jelleg az iskola megalapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak. A korábbiakban tevékenységünk egyegy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakközépiskolai képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként a széleskörű gépész, villamos illetve informatikai szakmai előkészítéssel számos országos képesítés elérését teszi lehetővé a szakmacsoportokhoz tartozó valamennyi technikus és szakiskolai területen. Az informatika meghatározó a gépész illetve villamos szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. Középiskolaként biztosítjuk tanítványainknak az általános műveltség a nélkülözhetetlen idegen nyelvi ismeretek megszerzésének a lehetőségét. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő 20

felkészítéssel minden irányban nyitott a továbbhaladás útja, de megalapozzuk a szakirányú továbbtanulást is. Helyzetünket alapvetően meghatározza a szakközépiskolai képzés kialakítása, a kerettantervek kidolgozása és az új szakmai képesítések kerettanterveinek bevezetése. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. 2.2.2 Kiindulási alapelvek Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert nyomán) A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése annak, ami az egyén (személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. 21

Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. 2.2.3 A közös tantestületi célrendszer A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése pedagógiai munkánk legfontosabb célkitűzése, ami az iskolai élet valamennyi területére, a tanórai nevelés valamennyi tantárgyára feladatokat ró. Ez magába foglalja a tehetségek gondozását és a hátrányos helyzetűek segítését is. Célunk tehát: Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítsunk ki a tanulókban. Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítsuk az érettségire, a többirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészülést. Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában mind a munkaerőpiacon mind a továbbtanulásban sikeresen érvényesülhessenek. Minden tanulónk számára biztosítsuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Kiemelt feladatként tekintünk az esélyegyenlőség megteremtésére, az oktatáshoz és tudáshoz való szabad hozzáférésre. A részterületek közül kiemelt céljaink közé tartozik az egészséges életmódra nevelés. 2.2.4 Az iskola képzési rendje Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Ebben a rendszerben készítjük fel négy év alatt a gimnáziumi osztályokat érettségi vizsgára, a szakképző osztályokat pedig szakmai elméleti és gyakorlati oktatás keretében szakmai érettségire. A nyelvi előkészítő olyamon öt év a képzési idő. A szakiskolai képzésben három év alatt juthatnak el a tanulók a szakképesítés megszerzéséig. Az érettségi utáni szakképzés is hagyományos osztálykeretben történik, előképzettségtől függően egy vagy két év alatt. A 22

szakképző osztályok szakmai gyakorlati képzését meg tudjuk oldani az iskolán belül. A felnőttoktatásban indított osztályok órabeosztása nem ütközik a nappali rendszerben résztvevő osztályok órabeosztásával így a személyi és infrastrukturális feltételek számukra is biztosítottak. A helyi tantervben megfogalmazott képzési és nevelési célok megvalósítása érdekében a törvényi előírások által nyújtott lehetőségeken belül csoportbontásokat is lehetővé kell tenni. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás tanévkezdéskor az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Az osztálycsoport rendszertől eltér az olyami bontás, amely továbbtanulási szándék, a választott érettségi szint, illetve a speciális érdeklődés alapján a teljes olyamot rendezi csoportokba az osztálykeretektől függetlenül. Munkaközösségi rendszer Az elméleti szakmai felkészültség és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a munkaközösségek, amelyekbe az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki, humán (magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi ismeretek, ének-zene, testnevelés), idegen nyelv (angol, német), természettudományi (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz), villamos-informatika, gépész (rajz- és vizuális kultúra, szakmai tantárgyak), kollégiumi. Az egyes munkaközösségek élén megbízott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi ütemterv alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet. Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők segítségével biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. 23

A munkaközösségek készítik elő és szervezik a házi tanulmányi versenyeket és felméréseket. Segítik a pályakezdő nevelők munkáját. Tájékoztatják a tanulókat a különböző pályázati lehetőségekről. Fontos feladat a munkaközösségeken belüli munkamegosztási arányok egyensúlyának megvalósítása. El kell érni, hogy a munkaközösségek jellemzői a jó szakmai felkészültség, problémaérzékenység és megoldó készség, kulturált vitaszellem legyen. A munkahelyi foglalkozásokon, a szervezési feladatokon túl egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a pedagógiai, szakmai kérdések megvitatása. A nevelők többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket. 2.2.5 Feladatok, célok, választási lehetőségek olyamonként 2.2.5.1 4 (5) olyamos szakmai alapozó képzés 9-10. (11.) olyam: - A felzárkóztatás, a szintre hozás, amelyben a kerettantervek szerinti általánosan művelő tanítás folyik. - A 10. (11.) olyam minden évben részt vesz az országos mérésben, melynek eredményét felhasználjuk a következő tanév szakmai munkája, tervezése során. - Emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezhetnek a tanulók az iskolában idegen nyelvből (német, angol), matematikából, fizikából, informatikából, szakközépiskolások az adott szakmacsoport szakmai előkészítő tantárgyából, ha a jelentkezők számára olyamszinten eléri a 15 főt. Kevesebb létszám esetén városi egyeztetés biztosítja számukra a választott érettségi lehetőségét. 11-12. (13.) olyam: - Az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítés szakasza, melyet mintegy 70 %-os közismereti képzés és kb. 30 %-os szakmai alapozás jellemez. 2.2.5.2 4 olyamos szakközépiskolai képzés A 2013-14. tanévtől felmenő rendszerben került bevezetésre az új típusú szakközépiskolai képzés. Ennek keretén belül négy éven keresztül magas óraszámban ismerkedhetnek meg a 24

tanulók az egyes szakmák ismeretanyagával. A 12. olyam végén, szakmai érettségi vizsgát tesznek, amely abban különbözik az eddigiektől, hogy kötelező az adott szakirányhoz tartozó szakmai tárgyból érettségi vizsgát tenni. 2.2.5.3 4 és 6 olyamos gimnáziumi képzés: Az alapfokú nevelés-oktatás törvény szerinti szakaszolása (bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő szakaszok) a szakrendszerű oktatás 7-8. olyamra történő áttétele, a helyi pedagógiai programoknak ehhez való igazítása lehetőséget és biztatást ad, hogy az átlagosnál tehetségesebbnek vélt tanulókkal a fejlesztő szakaszban (7-8. olyamon) már a középiskolai közegben foglalkozzunk. A gimnáziumi oktatás célkitűzései 1.) Magas szintű, tartalmas idegen nyelvtudás elsajátítása - angol - legalább egy, másodikként felvett idegen nyelv ismerete 2.) A természettudományos műveltség sokoldalú megalapozása 3.) A számítástechnikai, informatikai ismeretek rendszerezése, felhasználói szintű ismerete, gyakorlati alkalmazásának készségszintű elsajátítása, 7-10. olyam: - a tanulók kapjanak jó számítástechnikai, informatikai alapképzést, ismerjék meg az infokommunikációs technológiákat - a 7-8. olyamon, a NAT szerinti fejlesztő szakaszban célunk és feladatunk a már megalapozott kompetenciák megerősítése (országos kompetenciamérés), bővítése, hatékonyságának és variabilitásának növelése - fogalmazzák meg a diákok saját középiskolai és távolabbi céljaikat - ismerjék meg azokat a lehetőségeket, melyeket az iskola, vagy más középiskolák biztosítanak számukra céljaik eléréséhez a hat olyamos képzés esetén a negyedik középiskolai év végén (10. olyam végén) megalapozottan, tudatosan tudjanak dönteni, választani a 11-12. olyamokra felkínált lehetőségek közül. 11-12. olyam: Az utolsó két évben a hat olyamos képzésben is ugyanazokat a lehetőségeket biztosítjuk, mint a többi ágazaton tanulóknak. A gimnáziumban a 11. olyamtól kezdődően munkába állást 25

előkészítő ill. segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható az iskola profiljának megfelelő műszaki területen. A gimnáziumban a tanuló felkészülhet továbbtanulásra, munkába állásra az iskola jellegének megfelelő szakmai területre. 2.2.5.4 13-14. olyam - Az érettségi utáni szakmai képzés szakasza. - 2013/2014-es tanévtől kezdődően a szakmai érettségi vizsgával rendelkezők számára az adott szakirányhoz tartozó szakmai tanulmány esetén a 13. olyamon megszerezhető a szakképesítés A fenti szabályozás alapvető dokumentumai: - Érettségi vizsgaszabályzat; - Szakmai és vizsgáztatási követelmények; - A szakmai vizsgáztatás szabályai; - Beiskolázási szabályzat; - A szakképzési szakaszba történő belépés feltételei. 2.2.5.5 3 olyamos szakiskolai képzés Az új szakképzési törvény szerint a három olyamos szakiskolai képzés egy olyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a két olyamnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai olyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat. A három olyamos képzésnek számos előnye van amellett, hogy a közismereti tárgyakkal párhuzamosan lehetőséget ad a szakma ismeretének elsajátítására. A képzés során növekszik a gyakorlati képzés óraszáma. E szerint a diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben. A tanulók a duális képzésben a szakma gyakorlása során előforduló és szükséges feladatok begyakorlásával sajátítják el a szakmai fogásokat. A három olyamos képzésen mindhárom olyamon egységes oktatás folyik 30 % elméleti óra, 70 % gyakorlati óra megvalósításával. 26

2.2.6 Felnőttoktatás A felnőttek képzésének társadalmi presztízse megnőtt. A life long learning - élethosszig való tanulás - gondolata egyre népszerűbb a munkavállalók és munkáltatók körében, és egyre szélesebb körben alkalmazási feltétel a középfokú végzettség. 2.2.6.1 A képzés sajátosságai Az érettségit adó felnőttoktatás négy olyamos (9-12). A 11. olyamra iskolázzuk be azokat a felnőtt (már nem tanköteles) tanulókat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal, szakiskolai végzettséggel rendelkeznek. Különbözeti vizsgát írunk elő számukra azokból a tantárgyakból, amelyek a 9-10. olyamon kötelező tantárgyak, s előzetes tanulmányai alatt ezt a tárgyat nem tanulta. (pl. régebben végezte tanulmányait.) A felnőttoktatási kerettantervek útmutatásai alapján készített helyi tantervek szerint szervezzük meg az oktató-nevelő munkát. Azok számára nyújt lehetőséget, akik munkavégzés mellett kívánják folytatni és befejezni tanulmányaikat, bár az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy mind több munkanélküli is él ezzel a lehetőséggel. Ebben az iskolatípusban az életkori sajátosságokat és a munka melletti tanulás tényét figyelembe véve járjuk végig a személyiség fejlesztésének útját. Törekszünk arra, hogy iskolába járásuk ideje alatt kifejlesszük a szabadidő eltöltésének kulturált értékrendjét. Figyelembe vesszük, hogy tanulási céljaik legtöbbjüknél már tudatosak, körülhatároltak ( pl. munkahelyi előrehaladás, újabb az OKJ-ben érettségi vizsgához kötött szakma megszerzése, továbbtanulás). Különös gondot fordítunk a lemorzsolódás megelőzésére. Évközi és év végi beszámolókon ellenőrizzük és értékeljük tanulóink teljesítményét. Ez egyértelműen tájékoztatja mind a tanulókat, mind pedig szaktanáraikat, mi az, amit már elsajátítottak, s mi az, amit még pótolni kell. Mivel a tanulók életkora és előképzettsége nagyon eltérő, az első időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítunk ezek áthidalására. A beszámolók és vizsgák formáit - írásbeli, szóbeli vagy írásbeli és szóbeli - a tantervben tantárgyanként rögzítjük, s a tanulmányok megkezdésekor ismertetjük a tanulókkal. A felnőttoktatásban résztvevő tanulók esetében a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tartható. Mind az évközi beszámolókon, mind 27

pedig az év végi vizsgán - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a tanulók tudását a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) ötfokozatú skálával mérjük. A beszámolókon kapott elégtelen osztályzatok a tanulmányok folytatását nem befolyásolják, viszont fontos, hasznosítható jelzés értékük van. A beszámolókon való személyes találkozás során a tanár nemcsak minősít, hanem a további felkészüléshez egyénre szabott útmutatót is ad. Jó tapasztalat, hogy a beszámolók, év végi vizsgák sokaságán sikeresen túljutott tanulók olyan kommunikációs készségre tesznek szert, amely az érettségi illetve képesítő vizsgák során már számottevő előnyt jelent. Az évközi és tanév végi beszámolókon a megjelenés kötelező. A tanév rendjéről, benne a beszámolók időpontjairól minden tanév szeptemberében tájékoztatja az osztályfőnök a tanulókat. A beszámolók halasztását írásban benyújtott munkahelyi vagy orvosi igazolást mellékletként tartalmazó kérvénnyel lehet kérni. Ez beadható a beszámolót megelőző időszakban, de legkésőbb a beszámolót követő 14 munkanapon belül. A beszámoló illetve vizsga halasztására engedélyt a tagozatvezető az igazgatóval történő egyeztetés után adhat, amely tartalmazza a halasztásra vonatkozó határidőt, esetleges felmentést, illetve az összevont beszámoló lehetőségét. Az a tanuló, aki év végi beszámoló halasztására kap engedélyt, s a halasztott beszámolón valamely tantárgyból elégtelenre minősítik, javítóvizsgát tehet, vagy megismételheti a tanévet.. Ha a javítóvizsga időpontja már az új tanév szorgalmi időszakába esik, úgy a felsőbb osztályban feltételesen kezdheti meg tanulmányait. Év végén csak az a tanuló számolhat be, aki év közben beszámolási kötelezettségének eleget tett. Az év végi érdemjegyet a 3 beszámoló alapján, osztályozó konferencián közösen alakítják ki az osztályban tanító szaktanárok az adott tantárgyat tanító kolléga javaslata alapján. Felsőbb osztályba léphet az a tanuló, aki az év végén minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kap. A javítóvizsga lehetőségét írásban a sikertelen év végi vizsgát követő 15 napon belül kell kérnie a tanulónak. Megszűnik a felnőtt tanulói jogviszonya, ha - évközi beszámolási kötelezettségét elmulasztja, - az év végi beszámolón nem jelenik meg, - felsőbb osztályba léphetett, vagy sikertelen javítóvizsga miatt olyamot ismételni köteles és az új tanév szeptember 15-ig az iskolában nem jelenik meg, illetve a tanév későbbi megkezdését írásban nem kéri, 28