EGYSÉGES NYOMOZÓ HATÓSÁGI és ÜGYÉSZSÉGI BŰNÜGYI STATISZTIKAI RENDSZER

EGYSÉGES NYOMOZÓ HATÓSÁGI és ÜGYÉSZSÉGI BŰNÜGYI STATISZTIKAI RENDSZER 2010.01.15. KITÖLTÉSI SZABÁLYZAT Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Legfőbb Ügyészség

Oldal 1

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK....... 3 B AZ ADATLAPOK KITÖLTÉSE, ELLENŐRZÉSE ÉS HITELESÍTÉSE... 4 C AZ ADATLAPOK KIEMELÉSE, ILLETŐLEG AZ ADATOK IRM-NEK TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁSA... 7 D EGYÉB FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK..... 8 II. KÜLÖNÖS SZABÁLYOK.... 9 III. KÜLÖNÖS SZABÁLYOK BŰNCSELEKMÉNYI ADATOK... 17 TERHELTI ADATOK.... 27 ELJÁRÁS-BEFEJEZÉSI ÚTMUTATÓ.. 35 ÖSSZEVONT BT (BŰNCSELEKMÉNYI ÉS ELKÖVETŐI) ADATLAP ÖSSZEVONT BA (BŰNCSELEKMÉNYI ÉS AZONOSÍTÁSI) ADATLAP B (BŰNCSELEKMÉNYI) ADATLAP T (ELKÖVETŐI) ADATLAP Oldal 1

Oldal 2

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A. A L A P V E T Ő R E N D E L K E Z É S EK Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában az adatokat rögzítők, illetőleg az adatlapokat kitöltők, továbbá az ellenőrzők és a hitelesítők kötelesek biztosítani a valóságnak megfelelő adatszolgáltatást. 1. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló 59/2007. (XII. 23.) IRM rendelet értelmében az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENyÜBS) megfigyelési egységei: a) a bűncselekmény, b) az elkövető (terhelt) c) a sértett Az ENyÜBS megfigyel egyes, a nyomozó hatóságokra és az ügyészségekre vonatkozó adatokat, valamint egyes büntetőeljárási adatokat is. 2. Az ENyÜBS-ben az adatokat: a. összevont BT (bűncselekményi és elkövetői) b. összevont BA (bűncselekményi és azonosítási) c. B (bűncselekményi) és d. T (elkövetői) adatlapokon (a továbbiakban együtt: adatlap) kell rögzíteni. Az adatokat az adatlapokon lévő okban, illetőleg a kódszótárakban nevesített válaszokhoz tartozó számérték (kód) megadásával kell rögzíteni (lásd 11. pont). 3. Az adatlapok kitöltésének időszerűsége: a. A bűncselekményre vonatkozó adatok kitöltésénél a bűncselekmény elkövetésekor meglévő jellemzőket kell figyelembe venni. b. Az elkövetőre vonatkozó adatokat az eljárás során keletkezett iratok alapján kell kitölteni. c. A büntetőeljárásra vonatkozó adatoknál az adatlap kitöltésekor meglévő állapot szerint kell a okat kitölteni. Oldal 3

4. Az ENyÜBS-ben a nyomozó hatóság elektronikusan, az ügyészség számítógéppel nyomtatott vagy nyomtatványként rendszeresített adatlapon (a továbbiakban: papíralapú adatlap) rögzíti az adatokat. Az adatok rögzítése során alkalmazni kell a nyomozó hatóság intranet hálózatán is folyamatosan közzétett és frissített ENYÜBS kitöltési dokumentumokat. 5. Az ENyÜBS-ben az adatokat az ügyész ideértve a katonai ügyészt, a nyomozó ügyészt, az ügyészségi titkárt, az ügyészségi nyomozót és az ügyészségi fogalmazót is (a továbbiakban együtt: ügyész), a Rendőrség nyomozó hatóságának a tagja (a továbbiakban: rendőr), illetőleg a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságának a tagja (a továbbiakban: pénzügyőr) rögzíti. 6. Az ENyÜBS-ben csak az adatlapokon lévő kódnégyzetben rögzített adatok minősülnek statisztikai adatnak. Az adatlapon szerepelő egyéb információk csak a kitöltést és az ellenőrzést szolgálják, amely információk nem kerülnek be a bűnügyi statisztikai adatállományba. 7. Az adatlapok kitöltése során a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: IRM) által kiadott, folyamatosan frissített és karbantartott logikai ellenőrző programot (ellenőrző algoritmust) kell alkalmazni. Az ellenőrző algoritmus ellenőrzi a rögzített adatok tartalmi és logikai összefüggéseinek a helyességét. 8. A nyomozó hatóságok és az ügyészség az IRM által rendelkezésre bocsátott logikai ellenőrző programban nem végezhetnek módosítást. A logikai ellenőrző program működésével összefüggő észrevételeket és javaslataikat az IRM-nek továbbítják. Az IRM szükség szerint gondoskodik a logikai ellenőrző program módosításáról. B. A Z A D A T L A P O K K I T Ö L T É S E, E L L E N Ő R Z É S E É S H I T E L E S Í T É S E 9. Az adatlapok kitöltési rendje: Az összevont BT adatlapokon történik az egy elkövető által elkövetett egy bűncselekmény számbavétele. A B adatlapokon történik a többi önálló bűncselekmény számbavétele. A T adatlapokon történik a több önálló elkövető számbavétele. Az összevont BA adatlapokon történik az elkövetett bűncselekmény és az azt elkövetők együttes számbavétele. 10. Az adatlapok számozott okból állnak, a különböző adatlapokon az azonos tárgykörre vonatkozó oknak és az azokhoz tartozó kódnégyzeteknek a számozása valamennyi változatnál megegyezik. Oldal 4

11. A ok címei, pontjai és alpontjai nevezik meg az adatköröket. A válaszokat a kódszótárak tartalmazzák. A kódszótárban a fogalmak kódszámmal vannak ellátva, ezeket az adatlapok ai, pontjai, illetőleg alpontjai melletti kódnégyzetbe/kódnégyzetekbe kell beírni. Eldöntendő ( igen/nem válaszlehetőséget megfogalmazó) kérdések esetében az adatlapok ai tartalmazzák a válaszlehetőséget is, ilyen esetekben az adatlapok ai szerinti válaszlehetőséghez tartozó kódszámot kell beírni az adott melletti kódnégyzetbe. 12. Az adatlapot akkor kell kitölteni, ha a bűnügyi statisztikai adat rögzítésére okot adó büntetőeljárási döntésre, azaz a) a feljelentés elutasítására, b) a nyomozás részbeni mellőzésére, c) a nyomozás felfüggesztésére, d) az eljárás felfüggesztésére, e) a nyomozás megszüntetésére, f) vádemelésre, g) a vádemelés részbeni mellőzésére, h) közvetítői eljárásra utalásra, i) a vádemelés elhalasztására, j) feljelentésre külföldi államnál, továbbá k) a büntetőeljárás átadására kerül sor (a továbbiakban együtt: büntetőeljárási döntés). 13. Az adatlapokat annak a nyomozó hatóságnak, illetőleg ügyészségnek az eljárásában kell kitölteni, amelyiknek az eljárásában a büntetőeljárási döntés meghozatalára sor került. 14. Ha a nyomozó hatóság saját hatáskörben hoz büntetőeljárási döntést, akkor a rendőr, illetőleg a pénzügyőr elektronikus úton rögzíti a bűnügyi statisztikai adatokat. 15. Ha az ügyész saját hatáskörben hoz büntetőeljárási döntést, a bűnügyi statisztikai adatokat papíralapú adatlapon rögzíti, és az adatlapot megküldi az ügyészségi statisztikusnak. 16. Ha a büntetőeljárási döntés meghozatalára az ügyész jogosult, de a nyomozást a nyomozó hatóság folytatta, akkor a nyomozó hatóság a saját eljárásában keletkezett bűnügyi statisztikai adatokat elektronikusan rögzíti és ezt követően nyomtatott adatlapon a nyomozás irataival együtt eljuttatja az ügyésznek. Ilyen esetben az ügyész a büntetőeljárási döntésének megfelelően folytatja és befejezi az adatlap kitöltését. Oldal 5

17. Az ügyész a hatáskörébe nem tartozó büntetőeljárási döntések adatlapjait csak abban az esetben módosítja, ha a nyomozó hatóság döntését felülbírálja. Ilyen esetben az ügyész a felülbírálatnak megfelelően tölti ki az adatlapot. Az ügyész a nyomozó hatóság felülbírált büntetőeljárási döntései, a nyomozó hatóság felülbírálattal nem érintett büntetőeljárási döntései, valamint a saját hatáskörébe tartozó büntetőeljárási döntések adatlapjait együttesen továbbítja az ügyészségi statisztikusokhoz. 18. Az adatokat rögzítő rendőr, illetőleg pénzügyőr közvetlen szolgálati elöljárója, vezetője, továbbá a Rendőrség, illetőleg a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi statisztikusa ellenőrzi a kitöltött adatlapokat és azok tartalmát. Az ügyész ideértve az ügyészségi titkárt, az ügyészségi nyomozót és az ügyészségi fogalmazót is által kitöltött adatlapokat és azok tartalmát az eljáró ügyész és az ügyészségi statisztikus ellenőrzi. 19. Az adatlapokon rögzített adatokat ellenőrző személy a hiányos, hibás vagy logikátlan adatot (adatokat) kijavítja, vagy a kitöltőt egyszerűbb megítélésű ügyekben nyolcnapi, bonyolultabb megítélésű ügyekben tizenöt napi határidő tűzésével felhívja a kijavításra. A javítást a határidőn belül végre kell hajtani. 20. Az ügyészségi statisztikus a 15. pontban és a 17. pontban írtak szerint a neki megküldött papíralapú, illetőleg a 17. pontban írt esetben a nyomozó hatóság által nyomtatott adatlapokat az ellenőrzést követően, elektronikus adatrögzítés céljából megküldi a nyomozó hatóság bűnügyi statisztikusának. 21. A nyomozó hatóság bűnügyi statisztikusa az ügyészségi statisztikustól kapott papíralapú adatlapokat a 14. pontban írtak szerint elektronikusan rögzíti, és elvégzi az adatok ellenőrzését. 22. Az adatlapok ellenőrzését követően kerül sor az adatok hitelesítésére. a. Az ügyész az általa kitöltött papíralapú adatlapot aláírásával és az adott ügyészi szerv bélyegzőjével hitelesíti. b. Az elektronikus adatlap hitelesítése az elektronikus adatrögzítést támogató számítógépi megoldásban végrehajtott adatlezárással történik. i. A nyomozó hatóság által saját hatáskörben meghozott büntetőeljárási döntések adatlapjait (14. pont) a kitöltést követően a kitöltést végző rendőr, illetőleg pénzügyőr, majd az ellenőrzést követően a nyomozó hatóság bűnügyi statisztikusa hitelesíti. ii. A 16. pont szerinti esetben a nyomozó hatóság által rögzített részadatokat a kitöltést végző rendőr, illetőleg pénzügyőr hitelesíti. A teljes adattartalmat az ügyész a 22/a. alpontban írtaknak megfelelően hitelesíti. A nyomozó hatóság bűnügyi statisztikusa a 21. pontban írtak teljesülését követően a teljes bűnügyre vonatkozóan elvégzi az adatok hitelesítését. Oldal 6

23. A hitelesítés felelősségvállalást jelent a közölt adatok pontosságáért, a kitöltés teljességéért és az adatok logikai összefüggéseiért (helytállóság). A hitelesítést követően az adatlap tartalma az adott szinten kitöltő, illetve az adott szinten azt hitelesítő által nem módosítható. Változtatásra csak a javításra felhívást követően van lehetőség. C. A Z A D A T L A P O K K I E M E L É S E, I L L E T Ő L E G A Z A D A T O K IRM- N E K T Ö R T É N Ő T O V Á B B Í T Á S A 24. A statisztikai adatok a jogorvoslattal nem támadható büntetőeljárási döntés meghozatalát illetőleg ha a büntetőeljárási döntés ellen jogorvoslatnak van helye, a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló idő elteltét, vagy a jogorvoslati kérelem elbírálását követően kerülnek rögzítésre. 25. A nyomozó hatóság a saját hatáskörben meghozott büntetőeljárási döntések esetén adatlap jegyzék megküldésével értesíti a bűnügyi statisztikust az adatok hitelesítéséről. Az adatlap jegyzék másod- és harmad példánya a házi iratok (ügyirat másod-, illetve harmadpéldánya) részét képezi. 26. Ha a büntetőeljárási döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye, az adatlap kiemelésére a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló idő eltelte, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálása után kerülhet sor. Ha a büntetőeljárási döntéssel szemben jogorvoslattal éltek és a jogorvoslat elbírálója megváltoztatja a jogorvoslattal érintett büntetőeljárási döntést, akkor az adatlapokat erre figyelemmel kell kitölteni. 27. A 26. pont szerinti esetben a jogorvoslatot elbíráló ügyész utasítást adhat a nyomozó hatóságnak a 26. pontban írtaknak megfelelő kitöltésére. Ha azonban a jogorvoslat elbírálásának eredményeként olyan büntetőeljárási döntés születik, amelynek meghozatalára kizárólag az ügyész jogosult, akkor az adatlap kitöltése az ügyész kötelessége. 28. Az egyazon bűnügyben kiállított valamennyi adatlapot együttesen kell kezelni. 29. Az ellenőrzött és hitelesített, hibátlan adatlapokat ügyenként folyamatosan a. elektronikus formátum esetén a nyomozó hatóságok bűnügyi statisztikusai az IRM-nek továbbítják, b. papíralapú adatlap esetén az ügyészségi statisztikusok a megyei rendőrfőkapitányság bűnügyi statisztikusainak továbbítják, akik a 21. pontban írtak szerint gondoskodnak a papíralapú adatlapok változtatásoktól mentes tartalommal történő elektronikus rögzítéséről, az IRM által kiadott logikai ellenőrző programmal történő ellenőrzéséről, majd az IRM-nek történő továbbításáról. 30. Az IRM az adatokat feldolgozza, a további feldolgozáshoz szükséges adatállományt a Rendőrségnek, a Vám- és Pénzügyőrségnek, illetve a Legfőbb Ügyészségnek átadja Oldal 7

D. E G Y É B F E L E L Ő S S É G I S Z A B Á L Y O K 31. Felelősséggel tartozik az iratkezelő, illetve az ügyészségen a büntetőjogi ügyvitel kezelője a papíralapú adatlapok kiemeléséért, egymáshoz tartozásuk biztosításáért és továbbításukért. 32. Felelősséggel tartozik a nyomozó hatóság statisztikusa és ügyintézője, illetve az ügyészségi statisztikus és az ügyész a. a jelen kitöltési szabályzat megfelelő alkalmazásáért, b. az adatlapok egyes ainak a jelen kitöltési szabályzatnak megfelelő, a kódszótárban írtak szerint történő kódolásért, c. az adatlapok logikai összefüggéseinek ellenőrzéséért, d. a papíralapú adatlapok egymáshoz tartozásának a biztosításért és nyomon követhetőségéért. 33. Az ügyészségi büntetőjogi ügyvitelért felelős személy az ügyviteli szabályok szerint, az adatlapot ügyészi utasításra köteles az ügyiratból kiemelni és a büntető nyilvántartásba történő bejegyzés után, megküldeni a statisztikusnak. 34. A feldolgozott papíralapú adatlapokat a megyei rendőr-főkapitányságok a feldolgozást követően visszajuttatják a megyei főügyészségi statisztikusnak. A megyei főügyészségek statisztikusai felelősek az ügyész által nyomozott ügyek adatlapjainak, valamint a megyei rendőr-főkapitányságok által a feldolgozást követően visszajuttatott papírlapú adatlapoknak a tárolásáért. Az adatlapok megyei főügyészségek statisztikusai által történő tárolásra az ügyészségi iratkezelési szabályok vonatkoznak. Oldal 8

II. KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 1. Adatlapot kell kiállítani a büntetőeljárásban feltárt minden bűncselekményről, valamint minden a feljelentésben szereplő olyan cselekményről, amellyel összefüggésben az eljárás, illetőleg a nyomozás során eljárási, illetőleg nyomozási cselekményt végeztek. Adatlapot kell kiállítani továbbá minden elkövetőről és minden sértettről, feltéve hogy a jelen kitöltési szabályzat egyik esetre vonatkozóan sem rendelkezik másként. 2. Az adatlapok kitöltési rendje a következő: a. egy bűncselekmény és egy elkövető esetén egy összevont BT lap, b. egy bűncselekmény és több elkövető esetén egy összevont BA lap és minden elkövetőről egy-egy T lap, c. több bűncselekmény és egy elkövető esetén egy bűncselekményről és az azt elkövetőről egy összevont BT lap és minden további bűncselekményről egy-egy B lap, 1. felnőtt korú elkövető esetén a BT lapot a legsúlyosabban büntetendő bűncselekményről kell kitölteni, 2. fiatalkorú elkövető esetén a BT lapot a legsúlyosabban büntetendő, fiatalkorúként elkövetett bűncselekményről kell kitölteni, 3. gyermekkorú elkövető esetén a BT lapot a legsúlyosabban büntetendő, gyermekkorúként elkövetett büntetendő cselekményről kell kitölteni, 4. amennyiben az elkövető gyermekkorúként és fiatalkorúként, illetőleg fiatalkorúként és felnőtt korúként is követett el bűncselekményeket, akkor a fenti 2/c/2-3. alpontok szerint kell eljárni. d. több bűncselekmény és több elkövető esetén bűncselekményenként az a) - c) pontban foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy 1. minden elkövetőről csak egy T lap (T adatlap-rész) kerülhet kitöltésre, 2. több bűncselekmény és több elkövető esetén a legsúlyosabban büntetendő bűncselekménytől kezdve bűncselekményenként BA lapokon kell adatokat szolgáltatni (egy-egy BA és elkövetőnként egyegy T lap), 3. az ügyben szereplő további olyan bűncselekmény(ek)ről, amely(ek)et csak egy a többi elkövető között szereplő elkövető követett el, bűncselekményenként külön B lapot kell kitölteni (egy-egy B lap), Oldal 9

4. az elkövetőkre vonatkozó azonosítási adatokat az általuk elkövetett bűncselekmények közül a legsúlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt alkalmazott büntetőeljárási döntés szerint kell kiállítani (egyegy T lap), 5. összevont BT lapot csak abban az esetben kell kitölteni, ha az adott ügyben más (a többi elkövető között nem szereplő) elkövető önállóan követett el bűncselekményt (egy BT lap, mint az egy bűncselekményegy elkövető esetben). 3. Nem kell T lapot kiállítani azaz csak B lapot kell kiállítani a büntetőeljárási döntésről: a. a feljelentés elutasításakor, (1) ha a cselekmény: i. nem bűncselekmény (001) ii. nem bűncselekmény, hanem szabálysértés (002) iii. a bűncselekmény gyanúja hiányzik (003) b. egyéb befejezés esetén: (4) i. nyomozás felfüggesztése, mert nem állapítható meg az elkövető kiléte (006) ii. nyomozás felfüggesztése (038) iii. kábítószer élvező gyanúsítottal szembeni nyomozás felfüggesztés (055) c. eltereléskor: (5) i. közvetítői eljárásra utalás (051) 4. Vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárásra utalásról döntés esetén a határozat alaki jogerőre emelkedését követően kell kitölteni és kiemelni az adatlapokat az elterelés formájától függően a következők szerint: a. A közvetítői eljárásra utalásról döntés esetén B adatlapot kell kiállítani (bűncselekményenként egyet-egyet), majd a közvetítői eljárás eredményét követően meghozott új büntetőeljárási döntésről megszüntetés, vádemelés elhalasztása, vádemelés új adatlapot kell kiállítani adatlapot (jellemzően BT vagy BA) és azt ki kell emelni az aktából. b. A vádemelés elhalasztása esetén a bűncselekmények és az elkövetők számához igazodva kell az adatlapokat kiállítani (lásd 2. pont). A vádemelés elhalasztása eredményére figyelemmel alkalmazott újabb büntetőeljárási döntésről nem kell adatlapot kiállítani. 5. Egy bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően egy adatlapot kell kiállítani, ha természetes egység valósul meg, ha folytatólagos egység valósul meg, vagy ha összefoglalt bűncselekmény valósul meg. Oldal 10

a. Természetes egység valósul meg: 1. ha az elkövetési magatartás a tárgyi oldal több ismérvével összefüggésben a bűncselekmény alapeseti törvényi tényállásának keretein belül marad, 2. természetes egységbe tartoznak az egynemű és az összefüggő cselekménysorú bűncselekmények, azok az esetek, amikor több cselekmény idézi elő az eredményt, továbbá 3. a mulasztással megvalósuló és 4. a veszélyeztetési bűncselekmények, valamint 5. az ismétlődéssel megvalósuló, vagy 6. logikailag folyamatosnak értékelendő bűncselekmények, s végül 7. az állapot bűncselekmények esetén b. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető egységes akarat elhatározással, azonos sértett sérelmére, szoros idő- és térbeli kapcsolatban többször valósítja meg ugyanazon törvényi tényállást, 1. ha a vagyont károsító bűncselekmény sértettje gazdálkodó (jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb jogalany, magánszemély), akkor is, ha a bűncselekményt a gazdálkodó különböző vagyoni elemei tekintetében követik el, 2. magánokirat-hamisítás vétség elkövetése esetén, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú ugyanazon vagy több magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelesség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják fel és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak. c. Összefoglalt bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető kettő vagy több, külön-külön is bűncselekménynek minősülő, de egy másik tényállásban összefoglalt bűncselekményt valósít meg. Kivétel, ha papíralapú adatlap kitöltésére kerül sor. Ilyen esetben az azonos módon, önálló bűncselekményként elkövetett köz- és magánokirat hamisítások esetén egy adatlapot kell kiállítani, és az adatlap felső szélén feltűnő módon fel kell tüntetni a rendbeliséget (pl. "220 rb." magánokirat-hamisítás). Ekkor az adatlap 41. ának megválaszolásánál az elkövetett bűncselekmények számát ezek összegével kell jelölni. 6. Ha ugyanolyan bűncselekményt azonos sértett sérelmére, rövid időközökben, többször követnek el, és az elkövető ismeretlen maradt, minden bűncselekményről külön adatlapot kell kiállítani, mert az elkövető személye ismeretének hiányában nem állapítható meg folytatólagosság. Oldal 11

7. Több bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően a rendbeliségtől függően, több adatlapot kell kiállítani alaki vagy anyagi halmazat megvalósítása esetén. a. Alaki halmazat, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg. b. Anyagi halmazat, ha az elkövető több cselekménye több bűncselekményt valósít meg. 8. Az üzletszerűen elkövetett ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményeket önálló bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően külön-külön adatlapot kell kiállítani, kivéve, ha a. a részcselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak, b. az üzletszerűség az alaptényállás eleme, c. az elkövetési magatartás folyamatos jellegű (lásd: 37/2007 Bk. vélemény). 9. Külön adatlapot kell kitölteni az alapcselekményhez kapcsolódó orgazdaságról és bűnpártolásról (utólagos bűnkapcsolatok), valamint az alapcselekményhez kapcsolódó feljelentési kötelezettség elmulasztásáról, függetlenül attól, hogy az alapcselekmény elkövetőjét és a bűnpártolót, az orgazdát, illetőleg a feljelentési kötelezettségét elmulasztót egy büntetőeljárásban, vagy különböző büntetőeljárásokban vonják felelősségre.. 10. Új adatlapot kell kiállítani azokról a bűncselekményekről, amelyekkel kapcsolatosan a folyamatban volt eljárást/nyomozást azért szüntették meg, illetőleg azért függesztették fel, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható, ám később a nyomozás folytatására, vádemelésre vagy megszüntetésre került sor (utólagos eljárás). Kivéve a. ha az elévülési időn belüli nyomozás tovább folytatását követően i. a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették (2001, 2002), vagy ii. a nyomozást felfüggesztették, mert nem volt megállapítható az elkövető kiléte (4006) b. az eljárás-befejezés oka elévülés (2017), c. elévülési időn belül a nyomozás továbbfolytatására került sor és az annak eredményeként hozott büntetőeljárási döntés megegyezik a korábbi büntetőeljárási döntéssel, feltéve az a./i alpont szerinti esetben, hogy az elkövető nem vált ismertté. Oldal 12

Az elkövető ismertté válása esetén az általános szabályok szerint kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Az utólagos eljárás esetén annyi B lapot kell kiállítani, amennyit a korábbi alakszerűen megszüntetett/felfüggesztett eljárásokban is kiállítottak, függetlenül attól, hogy folytatólagosság vagy egyéb törvényi egység került később megállapításra. Ebben az esetben a 11. számú ba U betűt kell rögzíteni. Ebben az esetben a bűnügyi statisztikai számbavétel nem igazodik a számba vett bűncselekmény büntetőtörvényi minősítéséhez. 11. Új adatlapot kell kiállítani: a. az ügyész vagy a nyomozó hatóság által meghatározott időre felfüggesztett ügyekben az eljárás befejezésekor, a befejezés módjának megfelelően, b. ha az egyébként utólagos felderítés alkalmával az elkövetőnek újabb bűncselekményét derítik fel, c. ha a nyomozó hatóság az ügyész által elrendelt nyomozás továbbfolytatása során új elkövetőt von be gyanúsítottként az eljárásba, vagy a nyomozás korábbi adataihoz képest új bűncselekményt derít fel, d. ha az ügyész a gyanúsításban közölt tényállás alapján a bűncselekményt a korábbi folytatólagos egység, természetes egység vagy összefoglalt bűncselekmény helyett többrendbeli bűncselekményként minősíti. 12. Magánvádas bűncselekmény esetén, ha abban nyomozást folytattak, és emiatt az ügyész emelt vádat, az adatlap kitöltését a nyomozó hatóság megkezdi, majd az ügyész az adatlap kiállítását befejezi. Ha a közvádas bűncselekmény miatt indult ügyben csak magánvádas bűncselekmény állapítható meg, nem kell adatlapot kiállítani. 13. Ha egy bűncselekménynek több elkövetője van, és azokkal szemben más más büntetőeljárási döntést hoztak, a BA lap B részén a legsúlyosabb büntetőeljárási döntést, míg a BA lap A részén valamennyi elkövető vonatkozásában a reá vonatkozó büntetőeljárási döntést kell megjelölni. 14. Ha egy bűncselekménynek több sértettje van, akkor a sértettek számának megfelelően kell rögzíteni a sértettre vonatkozó összes adatot. Kivéve papíralapú adatlapon történő adatrögzítés esetén, amikor is a B lap sértetti részén a. annak a sértettnek az adatait kell kitölteni, aki a nagyobb sérelmet szenvedte el, b. azonos sérelem elszenvedése esetén annak a sértettnek az adatait kell kitölteni, aki az ügyben elsőként szerepel, c. amennyiben a bűncselekmény sértettjei közül valamely sértett fokozott büntetőjogi védelemben részesül (például: hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy, védekezésre képtelen személy, stb.) ezen sértett adatait kell rögzíteni. Oldal 13

15. Ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik és a nyomozás lefolytatására távollétében kerül sor, az adatlap terhelti részét a rendelkezésre álló adatok alapján kell kitölteni. 16. Bíróság elé állítás esetén, az alkalmazott indítványtól függetlenül büntetőeljárási döntésként egységesen a bíróság elé állítást (3025) kell megjelölni. Bíróság elé állítás esetén meg kell várni a bíróság arra vonatkozó döntését, hogy az ügy alkalmas-e bíróság elé állításra. Amennyiben meghiúsult a bíróság elé állítás, akkor a tényleges büntetőeljárási döntés jogcíme szerint kell az adatlapot kiállítani. 17. Ha az ügyész további nyomozási cselekmények elvégzéséről rendelkezik, akkor az adatlapokat visszaküldi a nyomozó hatóságnak, és a nyomozó hatóság a nyomozás folytatása eredményének megfelelően megkezdi az adatlap(ok) kiállítását, majd a részben kiállított adatlapokat az ügyésznek megküldi a nyomozás irataival együtt. 18. Hamis vád és hamis tanúzás bűncselekmények esetén az adatlapot a nyomozás eredményeként a tényleges büntetőeljárási döntés típusa és jogcíme szerint kell kitölteni. Abban az esetben, ha a feljelentés elutasítására, vagy a nyomozás megszüntetésére a Btk. 236. -ban vagy a 240. -ban meghatározott feltételek hiánya miatt kerül sor, akkor az adatlap 8. ában meghatározott büntetőeljárási döntés típusaként és jogcímeként az 1057-es, vagy a 2057-es válaszokat kell kivezetni. Ilyen esetekben a T oldal 24. és 41. át az eljárás során beszerzett adatok alapján kell kitölteni, függetlenül attól, hogy gyanúsítottkénti felelősségre vonásra sor került-e. 19. Az adatlapon a. Ha a büntetőeljárási döntés meghozatalára az ügyész jogosult, akkor i. az ügyész tölti ki a 8.,10., 28. okat, és ii. ellenőrzi a 4., 13., 16., 21., 23., 24., 25., 26., 34., 37., 38., 40., 41. ok helytálló kitöltését. Ha az ellenőrzés során a bűncselekmény minősítését megváltoztatja, a szükséges változásokat az adatlap minősítés változtatással érintett ain köteles végigvezetni akkor is, ha azok kitöltése és ellenőrzése egyébként a nyomozó hatóság feladata. A bűncselekmények minősítésének kérdésében és rendbeliség megállapításánál az ügyészi döntés az irányadó. b. A többi ot a rendőr, illetőleg a pénzügyőr tölti ki és annak helytállóságát a közvetlen szolgálati elöljárója (vezetője) ellenőrzi. c. Nyomozó hatósági hatáskörben történő nyomozásmegszüntetéssel befejezett olyan ügyekben, amikor az adatlap nem kerül az ügyészhez, a 28. ot a rendőr, illetőleg a pénzügyőr tölti ki és annak, valamint a többi nak a helytállóságát a kitöltő közvetlen szolgálati elöljárója (vezetője) ellenőrzi. Oldal 14

20. Az adatlapokon az adatok szolgáltatása (Általános Szabályok 11. pont) a. egyszerű kiválasztással (igen/nem), illetve b. kódszótárból a nyomozás adatai alapján megállapítható válasznak megfelelő kódszám megadásával, vagy c. számérték beírásával, illetőleg d. a feldolgozást segítő betűkód megadásával történik. Ha a válasz valaminek az értékét, vagy számszerűségét fejezi ki, akkor a számjegyeket jobbra ütköztetve, helyi értékének megfelelően a kérdéshez tartozó kódnégyzetbe kell beírni. Ahol a válasz egy időpont, a kódnégyzetet úgy kell kitölteni, hogy balról jobbra haladva az első négy helyre az évet, két helyre arab számokkal a hónapot, míg az utolsó két helyre a napot kell beírni, Ha a kérdést nem kell megválaszolni, akkor elektronikus adatlap esetén a program a kérdésre adandó válaszadási lehetőséget automatikusan letiltja. Papíralapú adatlap esetén ezeket a kódnégyzeteket üresen kell hagyni. 21. A fiatalkorúak ügyésze az általános szabályok szerint jár el az adatlapok kitöltésekor és hitelesítésekor. Abban az esetben, ha az ügyben fiatalkorú és felnőtt korú terhelt is szerepel és az ügyész a fiatalkorú elkövetővel szemben elkülönítés nélkül megszünteti az eljárást, vagy a vádemelés elhalasztásáról határoz, majd a jogorvoslatra nyitva álló határidő elteltét követően az iratokat a további eljárás lefolytatására másik (általános hatáskörű) ügyésznek küldi meg, akkor a fiatalkorú elkövetővel szemben eljáró ügyész kitölti az intézkedésével kapcsolatos okat, de valamennyi adatlapot (az ügyész által részben kitöltött, illetve a nyomozó hatóság által további feldolgozáshoz kiállított adatlapokat) az utóbb eljáró ügyésznek megküldi. Az utóbb eljáró ügyész a büntetőeljárási döntésnek megfelelő tartalommal kiállítja és hitelesíti az adatlapokat, illetve intézkedik a papíralapú adatlapok kiemeléséről. Az adatlapok együttes, a valóságnak megfelelő kitöltése és kiemelése az utóbb eljáró ügyész feladata. Ez az eljárási rend megfelelően alkalmazandó a nyomozó ügyészségek és a katonai ügyészség olyan ügyeiben is, amikor a nyomozó ügyészég, illetőleg a katonai ügyészség hatáskörébe tartozó, valamint általános hatáskör alá eső bűncselekmények egyazon ügyben történő feldolgozására kerül sor. Oldal 15

22. A korábbi kiemelt bűncselekmény kategória 2009. január 1.-jével történt megszüntetésére figyelemmel valamennyi a jelen kitöltési szabályzat mellékleteként kiadott, a bűncselekmények kriminalisztikai jellemzőire vonatkozó útmutatóban szereplő valamennyi bűncselekményről az ott megjelöltek szerint ki kell tölteni az elkövetés helyszínére, eszközére, módszerére, tárgyára, a sértettre, az adóbevétel csökkenés, az elkövetési érték, a kár, a vagyoni előny, a vagyoni hátrány összegére és megtérülésére vonatkozó okat. Egyes bűncselekményeknél két-, illetve háromszintű módszer kiválasztási mechanizmus került meghatározásra, ezek kitöltési metódusát elektronikus adatlap esetén a program, papíralapú adatlap esetén a módszer kódszótár határozza meg. Oldal 16

III. EGYEDI SZABÁLYOK B Ű N C S E L E K M É N Y I A D A T O K 1. AZ ADATLAP LÉTREJÖTTE Az 1. számú kódszótár alapján kell kitölteni. A ot csak az ügyész töltheti ki, az első kitöltéshez viszonyítottan. Eredeti (1) a kitöltött, ellenőrzött, az eljárás befejezésekor kiemelt adatlap. Törölt (2) az az eredetiként kiállított adatlap, amelynek bármely okból így különösen: téves minősítés, egység-többség téves értelmezése, stb. a törlése vált szükségessé. Újonnan felvett adatlap (3) az eljárás kezdetekor nem ismert, de a későbbiek során akár a tárgyi, akár az alanyi oldalon jelentkező új adatok rögzítése érdekében szükségessé váló adatlap. Zárolt (4) a nyomozó hatóság által kiállított olyan adatlap, amelyet a közvetítői eljárásra utalásra figyelemmel az ügyész korábban félretett (lásd: Különös Szabályok 3-4. pontjai). 2. A NYOMOZÓ HATÓSÁG MEGNEVEZÉSE A 2. számú kódszótár alapján kell kitölteni. 3. A NYOMOZÓ HATÓSÁG IKTATÓSZÁMA Az ügyirat iktatószámát, vagy ügyészi nyomozás esetén a büntető ügyvitel nyilvántartási számát kell a kódnégyzetbe bejegyezni. Ha a nyomozást rendőrőrs folytatja, akkor a rendőrkapitányság iktatószámát kell feltüntetni. Az iktatószám kódolása úgy történik, hogy a hoz tartozó első öt kódnégyzetbe, jobbra Oldal 17

ütköztetve, az iktatószámot, az utolsó négybe pedig az iktatás évének négy számjegyét kell beírni. Utólagos felderítés esetén azt az iktatószámot kell beírni, amelyen az utólagos felderítést befejezik. Egyesítés esetén valamennyi adatlapra azt az iktatószámot kell a kódnégyzetekbe beírni, amelyen a nyomozást befejezték. 4. AZ ÜGYBEN KITÖLTÖTT "B" (BT, BA, B) LAPOK SZÁMA A ot egy ügyben csak egyszer kell kitölteni. 5. A BŰNCSELEKMÉNY MINŐSÜLÉSE A ba a Btk. megfelelő szakasz, bekezdés, pont, alpont számát vagy betűjelét kell bejegyezni. A hoz tartozó kódnégyzetekbe a bűncselekményt a 3. számú kódszótárban foglaltaknak megfelelően képzett kódszámmal kell jelölni. Ha a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény és ezért a feljelentés elutasítására, vagy a nyomozás bűncselekmény hiányában történő megszüntetésére kerül sor, a ba a feljelentett cselekmény, illetőleg a nyomozásmegszüntető határozatban megjelölt bűncselekmény minősülésének megfelelő kódot kell beírni. 6. A BŰNCSELEKMÉNY STÁDIUMA A 4. számú kódszótár alapján kell kitölteni 7. A BÜNTETŐELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZŐJE Az 5. számú kódszótár alapján kell kitölteni. a. A kódszótárban 1-3 és 5-6. kódszámokkal megjelölt szervek csak akkor tekinthetők eljárást kezdeményezőknek, ha a szerv az általa észlelt, vagy Oldal 18

a más módon tudomására jutott bűncselekmény miatt büntetőeljárást kezdeményez. b. Önfeljelentés, ha valaki bűncselekmény miatt saját magát jelenti fel. c. Önfeljelentés az is, ha az elkövető a nyomozás során olyan általa elkövetett bűncselekményről tesz feltáró vallomást, amely a nyomozó hatóság előtt ismeretlen volt. Ekkor az adatlapra a 13. választ kell bejegyezni. d. Ha a bűncselekmény miatt később más is tesz feljelentést, akkor az a személy már nem tekinthető az eljárás kezdeményezőjének. 8. A BŰNÜGYI STATISZTIKAI ADAT RÖGZÍTÉSÉRE OKOT ADÓ BÜNTETŐELJÁRÁSI DÖNTÉS A 6. számú kódszótár alapján kell kitölteni. A bűnügyi statisztikai adat rögzítésére okot adó büntetőeljárási döntést (Általános Szabályok 12. pont, a továbbiakban: büntetőeljárási döntés) tartalmazó 8. két részre oszlik, a 8/a. és a 8/b. pontokra: a. A 8/a. pont tartalmazza a büntetőeljárási döntés típusát. b. A 8/b. pont tartalmazza a büntetőeljárási döntés jogcímét. Elkobzási indítvány és vagyonelkobzás indítványozása esetén statisztikai lap nem tölthető ki, az adatlapot az elkobzási, vagyonelkobzási indítványt megelőző büntetőeljárási döntésről (pl. nyomozás megszüntetés, megrovás) kell kiállítani. Ha a nyomozásmegszüntetés oka az, hogy az adott bűncselekményt már jogerősen elbírálták a 8/b. pontba a 020. választ kell írni Kegyelem (eljárási, egyéni vagy közkegyelem) alkalmazása esetén az adatlap 8. ában a büntetőeljárási döntés feljelentés elutasítása esetén 1018., nyomozás megszüntetése esetén 2018 kódot kap. E kódszámok alkalmazásakor a 24. hoz tartozó kódnégyzetben a "9"-es azonosító használata csak közkegyelem esetén megengedett. Ismeretlen elkövető esetében magánindítvány hiánya miatt nyomozás megszüntetésre nem kerülhet sor. Oldal 19

9. STATISZTIKAILAG RELEVÁNS IDŐPONTOK A bűnözés jellemzőinek, valamint a bűnüldözés alapvető időszerűségi jellemzőinek a meghatározásához szükséges négy időpontot tartalmazza a. A dátumok felépítése: első négy karakteren a teljes év, az 5-6. karakteren arab számmal a hónap, a 7-8. karakteren a nap. a. Az elkövetés időpontja: A bűncselekmény elkövetésének évét és hónapját kötelező meghatározni. Ha az elkövetés napja nem állapítható meg, az elkövetés időpontjának a hatóság tudomására jutásának időpontját kell tekinteni, kivéve ha, az elkövetői minőség megállapításához kedvezőbb nap vehető figyelembe. A kedvezőbb időpontot kell figyelembe venni: i. Ha az elkövetés időpontja befolyásolja az elkövető gyermekkorú vagy fiatalkorú státuszát, az időpontot úgy kell megállapítani, hogy az elkövetőt gyermekkorúként lehessen regisztrálni. ii. Ha az elkövetés időpontja befolyásolja az elkövető fiatalkorú vagy felnőtt korú státuszát, az időpontot úgy kell megállapítani, hogy az elkövetőt fiatalkorúként lehessen regisztrálni b. Az elkövetés naptári időpontja meghatározásának egyéb, fontos feltételei: i. Előkészületnél, az ennek minősülő utolsó tevékenységi nap. ii. Kísérletnél a bűncselekmény végrehajtására irányuló utolsó tevékenység napja. iii. Befejezett bűncselekménynél az, az időpont, amikor az elkövető a tényálláshoz tartozó tevékenységet (elkövetési magatartást) kifejtette. iv. Tiszta mulasztásos bűncselekménynél az a nap, amelyen az elkövető kötelességének büntető jogi következmény nélkül még eleget tehetett volna. v. Állapot bűncselekménynél a jogellenes állapot megszűnésének napja. vi. Folytatólagos és törvényi egységben elkövetett bűncselekménynél az a nap, amikor az elkövető a tényálláshoz tartozó utolsó tevékenységét kifejtette. c. A feljelentés időpontja: a feljelentés, a bejelentés, a nyomozó szerv észlelése (a továbbiakban: feljelentés) érkezésének időpontját kell beírni. d. A nyomozás elrendelés (feljelentés elutasítás) időpontja: minden esetben okiratban igazolható, pontos dátum. Oldal 20

e. A nyomozás befejezés (megszüntetés, elterelés) időpontja: i. a határozathozatal, az utolsó iratismertetés az időpontja, ii. ha az ügyész további nyomozási cselekményt végzett, vagy további nyomozási cselekmény elvégzéséről rendelkezett, a nyomozás befejezésének időpontja az a nap, amikor a nyomozási cselekményt elvégezték. Ha már folyamatban lévő eljárásban újabb, az ügyhöz tartozó bűncselekmény miatt tesznek feljelentést, a 9/b és a 9/c pontoknál az új feljelentés érkezésének időpontját kell beírni. Az ilyen esetekben arra kell figyelemmel lenni, hogy a 9/a pontban nem szerepelhet későbbi dátum, mint a 9/b, illetőleg a 9/c pontokban, mivel logikailag kizárt az, hogy a bűncselekményt az elkövetését megelőző időben jelentsék fel, illetőleg hogy a bűncselekmény nyomozását az elkövetését megelőző időben kezdjék. A nyomozás felfüggesztése esetén a felfüggesztés időpontját kell rögzíteni. Korábban felfüggesztett nyomozás folytatása esetén a 9/b és 9/c pontok kódnégyzeteibe a nyomozás folytatása elrendelésének időpontját kell beírni. Korábban felfüggesztett nyomozás (4038) elévülés jogcímén történő megszüntetése esetén a 9/b, a 9/c és a 9/d pontok kódnégyzeteibe a megszüntető határozat időpontját kell beírni. Utólagos felderítésnél a 9/b és a 9/c pontok kódnégyzeteibe a nyomozásfolytatás elrendelésének időpontját kell beírni. 10. A FELÜGYELETI JOGKÖRBEN ELJÁRÓ ÜGYÉSZSÉG A ot csak a nyomozó hatóság nyomozását felügyelő ügyész töltheti ki, a katonai ügyész és a nyomozó ügyész nem. a. megnevezés A 2. számú kódszótár alapján kell kitölteni. b. iktatószám A 3. számú kitöltési szabályainak a megfelelő alkalmazásával kell kitölteni c. minősítést megváltoztatta igen/nem válasz kiválasztásával és kódolásával történik. d. érkeztetés időpontja a dátumot arab számmal kell kitölteni (évszám Oldal 21

négy karakter, hónap két karakter, nap két karakter) e. befejezés időpontja a dátumot arab számmal kell kitölteni (évszám négy karakter, hónap két karakter, nap két karakter) 11. KORÁBBI ELJÁRÁSI DÖNTÉS A 7. számú kódszótár alapján kell kitölteni. Az R, K és U valamint G kódok jelzik a kapcsolatot a korábban kiállított B lapok és az ügyben hozott büntetőeljárási döntésről kiállított adatlapok között. a. utólagos eljárás ( U ): korábban jogerősen befejezett eljárás újbóli folytatása (például: korábban az elkövető ismeretlen volta miatti megszüntetést/felfüggesztést követő új eljárás) b. Korábban felfüggesztett ( R ): a korábban felfüggesztett nyomozás, illetőleg eljárás folytatásakor kell regisztrálni. c. Amennyiben a több elkövetős alapügytől, egy meghatározott elkövetővel szemben indult eljárást elkülönítik, majd a nyomozást továbbfolytatják, akkor a 11. ban a korábban elkülönített kódját ( K ) kell kivezetni. d. Amennyiben a több elkövetős alapügytől, egy meghatározott elkövetővel szemben indult eljárást elkülönítik, majd felfüggesztik a nyomozást/eljárást, akkor a felfüggesztésről már új szám alatt kell az adatlapot kiállítani. Ha a korábban felfüggesztett eljárás folytatódik, az eljárás befejezésekor az adatlap kiállításánál a 11. esetében a következőkre kell figyelemmel lenni: i. Ha az ügyben csak olyan bűncselekmény van, amely már az elkülönítéssel és felfüggesztéssel érintett volt, akkor a korábban elkülönített és felfüggesztett ügy kódját ( G ) kell kivezetni. ii. Ha a nyomozás folytatása során az alapügyben nem ismert bűncselekmény miatt is eljártak, akkor a 11. üresen marad. iii. Ha az ügyben további korábban regisztrált bűncselekmény elkövetőjét azonosították, akkor a 11. ba az utólagos eljárás kódja ( U ) kerül. iv. Nem használható a G kód, ha az eljárás lefolytatásának célszerűségéből bűncselekmények kerülnek elkülönítésre. Minden más esetben a kódnégyzetet üresen kell hagyni. 12. TECHNIKAI KÓD Rövidített kitöltés esetén a 12. ba A betűt kell írni. Egyébként, teljes rekord esetén, ezt a ot üresen kell hagyni (lásd eljárás-befejezési útmutató). Oldal 22

13. A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK ÜZLETSZERŰSÉGE, SZERVEZETTSÉGE A 8. számú kódszótár alapján kell kitölteni. 14. A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK HELYE a. Belföldön történő elkövetés esetén a 9. számú kódszótárt kell alkalmazni, amely a hivatalos közigazgatási helység kódokat tartalmazza. b. Külföldön történő elkövetésnél a külföldi államok kódjaival kibővített 9. számú kódszótárt kell alkalmazni. c. Ha a bűncselekmény elkövetésének helye nem állapítható meg, akkor a 14. hoz tartozó kódnégyzetekbe a 49010000 kódot kell beírni. 15. A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK HELYSZÍNE, MÓDSZERE, ESZKÖZE, TÁRGYA. A bűncselekmény tárgyi oldali jellemzőire vonatkozó adatokat azon bűncselekmények esetében kell kitölteni, amelyekre nézve azt a bűncselekmények kriminalisztikai jellemzőire vonatkozó útmutató előírja. a. Az elkövetés helyszíne: 10. számú kódszótár alapján kell kitölteni. b. Az elkövetés módszere: 11. számú kódszótár alapján kell kitölteni. Az új adatgyűjtési rendszer lehetőséget ad arra, hogy több jellemző elkövetési módszer esetén a legjellemzőbb három módszer regisztrálásra kerüljön. Háromnál kevesebb jellemző elkövetési módszer esetén a maradék kódnégyzeteket üresen kell hagyni. c. Az elkövetés eszköze: 12. számú kódszótár alapján kell kitölteni. d. Az elkövetés tárgya: 13. számú kódszótár alapján kell kitölteni. Ha a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, a kódnégyzetbe azt kell jelölni, amire a bűncselekmény ténylegesen irányult. 16. A SÉRTETTEK SZÁMA A b) pontba a természetes személy, a c) pontba a nem természetes személy sértettek száma kerül, az a) pontba pedig a kettőnek az összege. 17. A SÉRTETT KILÉTE MEGÁLLAPÍTHATÓ igen/nem válasz kiválasztásával és kódolásával történik. Nemleges válasz esetén a Oldal 23

18. a-b) pontjait, a 19. a-b) pontjait és a 20. a-b) pontjait nem kell kitölteni. 18. TERMÉSZETES SZEMÉLY SÉRTETTRE VONATKOZÓ ADATOK I. Ebben a ban a kitöltés szabályai aszerint különböznek, hogy az adatgyűjtés papíralapú, vagy elektronikus adatlapon történik. Papíralapú adatlapon történő adatszolgáltatás esetén csak egy természetes személy sértett adatait lehet regisztrálni a Különös Szabályok 14. pontjában írtaknak megfelelően. Az elektronikus formátumú adatlap a 16/b. ban szereplő értéknek megfelelő sértetti ismétlést és kitöltést kínál fel. a. 18/a (a természetes személy sértett neme): 14. számú kódszótár alapján kell kitölteni. b. A 18/b ban a sértett betöltött életévét kell beírni. Amennyiben a sértett egyévesnél fiatalabb ( csecsemő ), betöltött hónapjainak a számát kell beírni. c. 18/c (az elkövető és a sértett kapcsolata): 15. számú kódszótár alapján kell kitölteni. d. 18/d (a sértett állampolgársága): 16. számú kódszótár alapján kell kitölteni. e. 18/e (a sértett foglalkozása): 17. számú kódszótár alapján kell kitölteni. A foglalkozás kódolására az adatlapon 6 karakter áll rendelkezésre. Az 1-3. karakter a konkrét foglalkozás kódjának a beírására szolgál (foglalkozási besorolás). A 4-5. karakteren kell jelölni azt, hogy az adott foglalkozás melyik ágazatba tartozik (ágazati besorolás). A 6. karakter szolgál a fegyveres szervek tagjai rendfokozatának, az iparban foglalkoztatottak esetében az ipari szakágazatnak, illetőleg a nonprofit szférában foglalkoztatottak esetében a nonprofit foglalkoztató szervezeti formájának a feltüntetésére (szakágazati besorolás). Az inaktív ágazatba tartozó foglalkozási kódok kiválasztásakor ágazati kódként a 4-5. karakteren kizárólag az inaktív ágazatra utaló kód választható ki. Ilyen esetben szakágazati kódként a 6. karakter helyére 0-át kell írni (például: tanuló 340 26 0). Oldal 24

Ha a bűncselekmény elkövetés időpontjában a sértett fogvatartott, akkor a foglalkozásánál a fogvatartottra vonatkozó kódszámot kell megadni (fogvatartott 092 26 0). A szakágazati besorolás nélküli foglalkozások kiválasztása esetén szakágazati kódként a 6. karakter helyére 0-át kell írni (például:borász 038 16 0; ács 001 10 0). Ha a foglalkozási kódként a választ megtagadta (900) kerül kódolásra, akkor mind ágazati kódként, mind szakágazati kódként (4-6. karakterek) 0-át kell írni (választ megtagadta: 900 00 0). f. 18/f (a sértett a foglalkozásával összefüggésben vált a bűncselekmény sértettjévé): igen/nem válasz kiválasztásával és kódolásával történik 19. TERMÉSZETES SZEMÉLY SÉRTETTRE VONATKOZÓ ADATOK II. Ez a szoros összefüggésben van a 18. tal, a kitöltés mechanizmusa annak megfelelő. a. A sértett alkoholos/kábítószeres befolyásoltsága: a 18. számú kódszótár alapján kell kitölteni b. A sértett bűncselekmény elkövetése helyén tartózkodásának jellege: 19. számú kódszótár alapján kell kitölteni 20. NEM TERMÉSZETES SZEMÉLY SÉRTETTRE VONATKOZÓ ADATOK: Ebben a ban a kitöltés szabályai aszerint változnak, hogy az adatgyűjtés papíralapú, vagy elektronikus adatlapon történik. Papíralapú adatlap esetén csak egy nem természetes személy sértett adatait lehet regisztrálni a Különös Szabályok 14. pontjában írtak megfelelő alkalmazásával. Elektronikus adatlap estén a rendszer a 16/c. pontban szereplő értéknek megfelelő sértetti ismétlést és kitöltést kínál fel. a. A bűncselekményt szervezet sérelmére és/vagy szervezet tevékenysége körében követték el: a 20. számú kódszótár alapján kell kitölteni. b. Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR): 21. számú kódszótár alapján kell kitölteni. Oldal 25

21. ADÓBEVÉTEL CSÖKKENÉS, ELKÖVETÉSI ÉRTÉK, KÁR, VAGYONI ELŐNY, VAGYONI HÁTRÁNY Elsősorban azoknál a bűncselekményeknél kell kitölteni, ahol a bűncselekmény elkövetésének tényállási eleme az adóbevétel csökkenés, a vagyoni előny, az elkövetési érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány. Azon bűncselekmények esetében, amelyeknek nem tényállási eleme az adóbevétel csökkenés, a vagyoni előny, az elkövetési érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány, a 21. ot akkor kell kitölteni, ha a bűncselekmények kárértékét meghatározó útmutató azt előírja. Mind papíralapú, mind elektromos formátumú adatlapon, a teljes és pontos forint összeget kell beírni. Megszűnik a 100 forintra történő kerekítés. Ugyanez a szabály vonatkozik a megtérült összegre is. A szándékos bűncselekmények kísérleti stádiuma esetén az a) és b) pontoknál nem kell kárértéket beírni. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekménynél 0 Ft kár is elfogadható. 22. ADÓBEVÉTEL CSÖKKENÉS, ELKÖVETÉSI ÉRTÉK, KÁR, VAGYONI ELŐNY, VAGYONI HÁTRÁNY MEGTÉRÜLÉSÉNEK MÓDJA A 22. számú kódszótár alapján kell kitölteni. Ha a 21/b. pont az adóbevétel csökkenés, az elkövetési érték, a kár, a vagyoni előny, a vagyoni hátrány megtérült összege kitöltésre kerül, akkor a 22. ot is ki kell tölteni. 23. A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐINEK SZÁMA A bűncselekmény elkövetőinek számán az azonos B laphoz tartozó T lapok számát kell érteni. Ebben a ban a BT és a B lapon csak egy elkövető kerülhet regisztrálásra, a BA lapon viszont minimum két elkövetőt kell regisztrálni. Ha nem kell T lapot kitölteni, a 23. hoz tartozó kódnégyzetbe 0-át kell írni/rögzíteni. A 23-24. ra minden olyan esetben válaszolni kell, ha a bűncselekmények van egy vagy több elkövetője. Az elkövetőkről mindig kell T részt is kitölteni. Ez történhet összevont BT lapon (1B és 1T, vagy nb és 1T). Oldal 26

T E R H E L T I A D A T O K A terhelti adatok körében nem kizárólag a gyanúsítottként felelősségre vont elkövetők megfigyelése történik. Ha BT lapot vagy BA lapot kell kitölteni, a hoz tartozó kódnégyzeteket áthúzni (elektronikus adatszolgáltatáskor: üresen hagyni) nem lehet, mert ilyen esetben az elkövetői adatot mindig kell közölni. 24. AZ ELKÖVETŐ STATISZTIKAI AZONOSÍTÓ SZÁMA Azon büntetőeljárási döntések esetében kell rögzíteni, ha az eljárás-befejezési útmutató azt előírja. Papíralapú adatlap esetén a kitöltési szabályi a következők: a. az 1. kódnégyzetbe az elkövető neme, a 23. számú kódszótár alapján. b. A 2-9. kódnégyzetbe a születési dátum kerül (évszám 4, hónap 2, nap 2 karakterrel). c. A 10-13. kódnégyzet magyar állampolgárnál az utolsó négy kódnégyzetbe 0000 kell rögzíteni. Külföldi állampolgárok esetén az utolsó négy kódnégyzetbe az elkövető állampolgárságát kell rögzíteni a 16. számú kódszótár alapján. d. Többes külföldi állampolgársággal rendelkező elkövető esetében azt az állampolgárságot kell alapul venni, amely állam területén az elkövető állandó jelleggel lakik, illetve huzamosabb ideje tartózkodik. e. külföldi állampolgársággal rendelkező magyar nemzetiségű elkövető esetén külföldi állampolgárságának megfelelő azonosítási számot kell képezni. f. Véglegesen külföldre távozott magyar elkövetőnél az utolsó négy kódnégyzetbe 0000 kódszámokat kell rögzíteni. g. Ha a bűnügyben a nyomozást szemben felfüggesztik függetlenül attól, hogy sor került-e gyanúsítotti felelősségre vonásra, csak B -lapot (lapokat) kell kitölteni és a 24. ba 0 -át kell rögzíteni. h. Ha a nyomozás során az elkövető személyi adatainak megállapítására nem került sor, illetőleg ha az elkövető ismeretlen, akkor a 24. hoz tartozó kódnégyzetbe 9 0000 0000 0000 kell rögzíteni. i. Ha a több elkövetővel szemben indult bűnügyben egynél több, vagy valamennyi elkövető személyi adatai ismeretlenül maradnak, akkor valamennyi ismeretlen elkövető vonatkozásában a 24. hoz tartozó kódnégyzetbe 9 0000 0000 0000 kell rögzíteni. Oldal 27

25. AZ ELKÖVETŐI MINŐSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK Amennyiben egy, vagy több elkövető több bűncselekménye miatt indult bűnügyben kerül sor adatlap kiállítására, a 25. adatait a T adatlap 5. ában megjelölt bűncselekményre tekintettel kell kitölteni. a. Az elkövetői alakzatra vonatkozó kérdést (25/a. pont) a 24. számú kódszótár alapján kell kitölteni. A közvetett tettes és a közvetlen tettes megkülönböztetését az indokolja, hogy az esetek jelentős részében az ismert elkövetőről még nem tudható, hogy a vétőképességét érintő valamely büntethetőségi akadály kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, gyermekkor, tévedés áll fenn, ezért gyanusítottkénti kihallgatására sor kerülhet. Jellemzően a vallomása alapján történik meg a közvetett tettes azonosítása és felelősségre vonása. Ezt követően szüntetik meg a közvetlen tettessel szemben a nyomozást, illetve szolgáltatnak ezzel egyidejűleg adatot a közvetett tettesre. Ilyen esetben tehát ha a közvetett tettes mellett a közvetlen tettes is azonosított mindkettőről adatlapot kell kiállítani. A közvetlen tettessel szemben alkalmazott megszüntetési mód alapján lehet arra nézve adatot szolgáltatni, hogy a közvetett tettes milyen vétőképtelen személyt vett igénybe a bűncselekmény tárgyi tényállási elemeinek a megvalósításához. Ha a közvetett tettes többes elkövetés esetén egyszerre valósít meg közvetett tettesi magatartást és más (nem közvetlen tettes kapcsán) felbujtói magatartást, akkor a közvetett tettesi minőséget kell az adatlapon kódolni. b. Ha a bűncselekményt a BT, BA és B adatlapok 13. a szerint i. csoportosan követték el: a 25/b. pontot, ii. bűnszövetségben követték el: a 25/c. pontot, iii. bűnszervezetben követték el: a 25/d. pontot, kell kitölteni. c. A 25/e. pontnál a bűnszervezetben való részvételi minőséget a 25. számú kódszótár alapján kell regisztrálni. d. Ha az elkövető egy bűnügyben több bűncselekménynél több elkövetői alakzatban vesz részt (25/a. pont), az összevont BA lap 25/a. pontjába azt kell írni, amit az adott bűncselekménynél megállapítottak. Oldal 28