A KUNSZÁLLÁSI TÓTH PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KUNSZÁLLÁS 2013.
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 5 2. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése... 6 3. Az intézmény szervezeti felépítése... 8 3.1. Szervezeti diagram... 8 3.2. Az intézmény vezetője... 8 3.3. Az intézmény vezetősége... 9 3.4. A nevelőtestület... 9 3.4.1. A nevelőtestület felépítése, jogai... 9 3.4.2. A nevelőtestület értekezletei... 9 3.5. Szakmai munkaközösségek... 10 3.5.1. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 10 3.6. Kiadmányozás rendje... 11 3.7. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 11 3.8. Átadott feladat- és hatáskörök... 12 3.8.1. Az igazgató-helyettes feladatkörébe átruházott ügyek... 12 3.8.2. A nevelőtestületek feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 12 3.9. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje... 13 3.10. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 13 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 14 4.1. Az alapító okirat... 15 4.2. A pedagógiai program... 15 4.3. Az éves munkaterv... 15 4.4. A tankönyvellátási rendje... 16 4.5. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 24 4.5.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 24 4.5.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 25 5. Az intézmény munkarendje... 25 5.1. Az általános iskola működés rendje, nyitva tartása... 25 5.2. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 27 5.3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 27 2
5.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 28 5.5. Munkaköri leírás-minták... 28 5.5.1. Igazgató munkaköri leírása... 28 5.5.2. Igazgató-helyettes munkaköri leírása... 32 5.5.3. Tanár munkaköri leírása... 34 5.5.4. Tanító munkaköri leírása... 36 5.5.5. Napközis nevelő munkaköri leírása... 39 5.5.6. Osztályfőnöki feladatköri leírás... 41 5.5.7. Szakmai munkaközösség vezető feladatköri leírása... 44 5.5.8. Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladatköri leírása... 45 5.5.9. Iskolatitkár munkaköri leírása... 47 5.6. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, benntartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet... 50 5.7. A dohányzással kapcsolatos előírások... 52 5.8. Intézményi védő, óvó előírások... 52 5.9. A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 53 5.10. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére... 53 5.11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 54 5.12. Az iskolai sportkör, kapcsolattartás formái és rendje... 56 6. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 57 6.1. Az iskolaközösség... 57 6.2. Az alkalmazotti közösség... 57 6.3. A szülői közösségek... 57 6.4. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje... 58 6.5. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje... 59 6.5.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok... 59 6.5.2. A diákönkormányzat... 59 6.5.3. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása... 59 6.5.4. Iskolagyűlés (diákközgyűlés)... 60 6.6. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága... 60 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 60 7.1. Kapcsolat az iskola egészségügyi szolgálattal... 61 7.1.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere... 61 7.1.2. Az iskolai védőnő feladatai... 61 7.1.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 62 8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 62 8.1. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 62 8.2. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 62 3
8.3. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 63 8.4. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 64 9. Hagyományápolás formái... 65 9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 65 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 67 10.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 67 10.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 67 10.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 68 10.4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 68 10.4.1. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása:... 68 10.4.2. A könyvtár szolgáltatásai a következők:... 69 10.4.3. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja... 69 10.4.4. A szolgáltatások igénybevételének feltételei... 69 10.4.5. A könyvtárhasználat szabályai... 69 10.4.6. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje... 69 10.4.7. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata... 70 10.4.8. A tanári kézikönyvtár... 70 10.5. 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 70 10.6. 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 73 10.7. 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 76 10.8. 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 77 10.9. 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 79 10.10. Könyvtár-pedagógiai program... 80 11. Záró rendelkezések... 87 12. Mellékletek... 89 12.1. Adatkezelési szabályzat... 90 4
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 5
Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskolatitkári irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete az alábbi pontok szerint fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Kunszállási Tóth Pál Általános Iskola 2. Feladatellátási helye(i) 2.1. Székhelye: 6115 Kunszállás, Kossuth utca 12. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 201320 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. általános iskolai nevelés-oktatás: 6.1.2. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.3. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 6115 Kunszállás, Kossuth utca 12.: 224 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: 1-8. évfolyam 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: 7.1. 6115 Kunszállás, Kossuth utca 12. 7.1.1. helyrajzi szám: Kunszállás, belterület 376 hrsz. 7.1.2. hasznos alapterület: nettó 1264 nm 7.1.3. intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 6
8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat 7
3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Szervezeti diagram 3.2. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a nevelőtestület vezetéséért, a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, az iskola szervezeteivel a megfelelő együttműködésért, a pedagógus etika normáinak betartatásáért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében az igazgató-helyettesre, a szakmai munkaközösség vezetőkre átruházhatja. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgató-helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában 8
szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgató-helyettes a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.4. A nevelőtestület 3.4. 1. A nevelőtestület felépítése, jogai A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógus munkájuk támogatására egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 3.4.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, 9
félévi és év végi osztályozó értekezlet, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint kettő, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 7 munkanapot követően kell elkészíteni. A nevelőtestületi értekezletről (igazoltan vagy igazolatlanul) távol lévő nevelőtestületi tag az értekezletről készült jegyzőkönyv aláírásával (dátum + aláírás) igazolja az értekezleten hozott döntések (határozatok) megismerését és elfogadását. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a testület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. 3.5. Szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, összegző véleményük figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárás Az intézményben két munkaközösség, az alsó- és felső tagozatos munkaközösség működik. 3.5.1. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A munkaközösségek vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bízza meg határozott időre, legfeljebb öt évre. 10
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről. 3.6. Kiadmányozás rendje Az intézményvezető kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 3.7. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgatót az iskolaigazgató-helyettes, a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, vagy egyéb megbízott pedagógus közalkalmazott helyettesíti(k). Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettes gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.) A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási 11
intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 3.8. Átadott feladat- és hatáskörök 3.8.1. Az igazgató-helyettes feladatkörébe átruházott ügyek Az igazgató-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a pedagógusok eseti, helyettesítési megbízásairól való döntést ruházza át. Az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát átadja. 3.8.2.A nevelőtestületek feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, erősítik a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az átruházott hatáskör nem adható tovább. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 12
3.9. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A szakmai munka belső ellenőrzését ellenőrzési terv szerint az igazgató, az iskolaigazgató-helyettes, végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból (munkaköri leírásuk alapján) következően saját területükön végzik. A munkaközösség-vezető(k) az ellenőrzési feladatokat a munkaköri leírásuk alapján látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, valamint az illetékes vezetőt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 3.10. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai Az intézményvezető - a közalkalmazott közvetlen munkahelyi vezetőjének javaslatára vagy véleményének kikérése mellett kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a gyermekek körében végzett, nevelés céljait szolgáló kötelező foglalkozáson kívül nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Az intézményfenntartó megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. Felosztás elvei a következők. Oktató-nevelő munkáját kiemelkedő színvonalon látja el: 13
sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz versenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Pedagógiai többletfeladatokat vállal: részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában, pályázatok készítésében részt vesz. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el: következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez: rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában, tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. Az intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk. 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 14
4.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 4.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. 15
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján el kell helyezni. 4.4. A tankönyvellátási rendje A tankönyvellátás közfeladat Az iskolai tankönyvellátás megszervezését a közoktatási törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, Magyarország költségvetési törvénye, a 2011. évi CXC. köznevelési törvény és a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet szabályozza. A tankönyvellátás a Magyarország Alaptörvényében meghatározott művelődéshez való jog érvényesülését szolgáló olyan közfeladat, amelyben a tankönyvek előállítása és a tanulókhoz történő eljuttatása piaci viszonyok között valósul meg. A tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó - a szülő és a tanuló - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni. A tankönyv ugyanis olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg. Ezáltal minden szülőnek gondoskodnia kell arról, hogy gyermekének az iskola által megkívánt tankönyvek rendelkezésére álljanak. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes (könyvtári állományból kölcsönözhető, használt tankönyv) tankönyvellátásban részesüljön. I. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, hány tanuló részére szükséges a napköziben tankönyveket biztosítani, hányan kérnek használt tankönyvet, hány tanuló jogosult ingyenes tankönyvre vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. A felmérés eredményéről minden év január 20-áig tájékoztatja a diákönkormányzatot, a szülői közösséget, a nevelőtestületet és kikéri véleményüket a tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátást a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Könyvtárellátó) biztosítja. Legfőbb feladata a tankönyvek megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése. 16
A tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelést az iskolánk a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg minden év március utolsó munkanapjáig. A tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. A pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével tesszük meg. A megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendelünk tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor, amely az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvpiac korlátozásának fontos eszköze a tankönyvjegyzék kiadása Az oktatási miniszter az oktatásért felelős minisztérium honlapján minden év október 1- jéig kiadott tankönyvjegyzékre azok a könyvek kerülhetnek fel, amelyeknek beszerzési ára nem haladja meg a miniszter által meghatározott összeget A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet a rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül köteles választani. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Egyeztetési és tájékoztatási kötelezettség A törvény értelmében a tankönyvellátás rendjéről, tankönyv megvásárlásához nyújtott támogatások felhasználásának módjáról, a tankönyvrendelésről, a rendelés teljesítéséről az iskola csak az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértése illetve a vélemények kikérése után dönthet. Minden iskolának törvényi kötelezettsége, hogy írásban értesítse, hirdetményben vagy más módon tájékoztassa a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. A tájékoztatás és az egyeztetések elmaradása mulasztásos törvénysértés. II. Az ingyenes tankönyvellátás finanszírozása Állami hozzájárulás a tanulók ingyenes tankönyvellátásához 17
Az éves központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. A 2011. évi CXC. köznevelési törvény 46. (5) bekezdés szerint térítésmentesen jár a tankönyv első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. A tankönyvtámogatás felhasználása Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és az igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével a nevelőtestület dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás teljes költségeinek átvállalására és csökkentésére, tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére: a) munkatankönyv az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania; b) munkafüzet az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakoroltatására, elsajátíttatására, alkalmaztatására; c) könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, d) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. III. Az iskolai tankönyvrendelés és az ingyenes tankönyvellátás megszervezése Az iskolai tankönyvrendelés Az iskolai tankönyvrendelés elkészítése a tanulókat, a szülőket és természetszerűen a nevelőtestületet érintő igazgatási tevékenység. A tankönyvrendelés elkészítésénél igen fontos követelmény, hogy figyelembe vegyék az iskola helyi tantervét és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. Az iskola nem készíthet olyan tankönyvrendelést, amely mellett nem biztosítható a jogszabályok végrehajtása. Úgy kell meghatározni az iskolai tankönyvtámogatási szabályokat, hogy a tankönyvek beszerezhetők legyenek az iskola számára 18
rendelkezésre álló forrásokból, továbbá az ingyenesség a megnevezett tanulói csoportok számára biztosított legyen. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63. (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tankönyvcsomag összeállítása A tankönyv ellátás biztosítására adott összegek nem tanulóra, nem osztályra és nem évfolyamra szólnak. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel-, egyetértési joggal rendelkezik. Az ingyenes tankönyvellátás Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény értelmében az iskolának az iskolától történő - tankönyvkölcsönzés, - napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, - használt tankönyvek biztosítása, - tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján kell biztosítania az ingyenes tankönyvhöz jutást az arra jogosult tanulóknak. Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek és a Könyvtárellátónak. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt tankönyv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tanuló tulajdonába kerül. A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló 19
részére értékesíthető. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált - az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával - az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. A támogatottak köre Valamennyi iskolatípus valamennyi évfolyamán ingyenesen kell biztosítani a tankönyvhöz való hozzájutást a a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült tanulónak. Az érintett körbe tartozó tanulóktól az iskola nem kérhet hozzájárulást a tankönyvek megvásárlásáért. Ingyenesség a tanuló szociális rászorultsága alapján A normatív kedvezmények kielégítését követően az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. Az iskola hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon kell elbírálni. Napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon rendelkezésére, a tanítási órákra történő felkészüléshez azoknak a tanulóknak, akik nem tudnak családi körülmények között felkészülni. illetőleg akiknél a tankönyvek megvásárlására a szülői ház nem képes. Természetesen a napközibe járó, illetve a tanulószobát igénybe vevő tanulóknak a tanórai foglalkozásokon is biztosítani kell a tankönyveket. Az igényfelmérés Az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, és felméri, hogy a. a törvényi előírások alapján hány tanulónak kell biztosítania térítésmentesen a tankönyveket (a továbbiakban: normatív kedvezmény), b. hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni az előző tanév vége előtt 20
nyilvánosságra hozott jegyzék alapján, c. hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, d. mennyien kívánnak használt tankönyvet vásárolni, e. a normatív kedvezményen túl - hirdetményben közzé tett feltételek szerint - hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben, f. hány tanulónak kell biztosítani az ingyenes tankönyveket. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához, amelyeket dokumentálni kell. Igénybejelentés, a jogosultság igazolása A tanuló illetve a szülő az iskolában ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az igénylést minden évben január 10-éig az iskola által az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint: - tartósan beteg (szakorvos igazolja vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;), - sajátos nevelési igényű (a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye igazolja), - három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. Az igénylőlaphoz- az igénylő egyetértésével- az igazolások fénymásolatát csatolni kell az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, 21
vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Abban az esetben, ha a szülőnek tudomása van az iskolaváltás tényéről, akkor azt a tanév utolsó napján be kell jelenteni a tankönyvfelelősnek. A könyvtári állomány bővítése, a tankönyvkölcsönzés Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani (tartós tankönyv). A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az ingyenességre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel jut hozzá a tankönyvekhez, a szülő nem tarthat igényt arra, hogy a tankönyveket gyermeke ingyenesen tulajdonába kapja. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv addig az időpontig marad a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Rendeltetésnek nem megfelelő, használhatatlanná vált tankönyveket egyáltalán nem lehet kölcsönözéssel kiadni a könyvtárból, ezeket le kell selejtezni. Az iskola május 31-éig - a helyben szokásos módon közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. IV. A tankönyvek beszerzése A szülő, mint megrendelő és vásárló A szülő anyagi helyzetétől függően köteles biztosítani a gyermeke oktatásához szükséges tankönyveket, de nem kötelezhető arra, hogy minden esetben új tankönyveket szerezzen be. A törvény értelmében a támogatottak körén kívül eső szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt, tartós tankönyvvel, kívánja megoldani. Az iskola a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével listát ad ki számára azokról a tankönyvekről, amelyek elengedetlenül szükségesek gyermeke oktatásához. A tankönyvellátásban résztvevők, tankönyvrendelés, a tankönyvellátási szerződés Az iskolai tankönyvellátás feladatait végzi: A) a tankönyvfelelős feladata a tankönyvellátás helyi rendjének a megszervezése. A megrendelés, listakészítés, tankönyvek átvétele, utánrendelés is feladata. Könyvtárellátónak átadja a tanulók szükséges adatait, a tankönyvek tanulókra lebontott címlistájával. Tájékoztatja a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tankönyv értékesítésének helyszínéről, 22