Idegrendszer 1. Felépítés Csak sejtekből áll Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) - f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai: Támasztósejt o Támasztja, védi és táplálja az idegsejtet o az axon köré képezi a védőhüvelyt 2. Működés elemi-idegi jelenségek Nyugalmi potenciál o 90 mv o Működik a Na-pumpa Akciós potenciál o izomsejtek, mirigysejtek és idegsejtek tudják előidézni o kell hozzá egy küszöb értékű inger, ha ezt elérte a sejt, innentől kezdve az akciós potenciál lezajlása független az inger nagyságától (A Na-K pumpa hatása megszűnik) o Depolarizáció: inger hatására kinyúlnak a Nacsatornák a sejthártyában. A Na ionok beáramolnak, elosztja magát (a csúcspotenciálig) o Repolarizáció: kinyílnak a K- és Cl-csatornák, így a K + kiáramlik, a Cl - kiáramlik pontosan egyenlő mértékben. Ilyenkor a membrán nem ingerelhető újra (egyirányú ingerszállítás) o Ezután helyreáll a Na-K pumpa, visszaáll a nyugalmi potenciál. Oldal 1 / 8
o akciós potenciál = ingerület így szállítjuk az ingerületeket a testünkben. o A csúcspotenciál nagysága az adott sejt típusától függ, az inger erősségét a csúcspotenciál sorozat gyakorisága kódolja. Ingerület vezetése o Pontról pontra Az axon sejtjei mindig a mellettük lévő sejtet ingerlik, sebessége itt 1-2 m/s A velős hüvelyeket átugrálja, itteni sebessége 120 m/s. o Sejtről sejtre (szinapszis) Fajtái: idegsejt-idegsejt (axo-axonos, axo-szomatikus) idegsejt izomsejt (axo-dendrikus) idegsejt-mirigysejt Működése: elektromos nem egyirányú 2-3 nm szinaptikus rés kémiai serkentő 20-30 nm szinaptikus rés Transzmittere az acetilkolin / noradrenalin kémiai gátló 20-30 nm szinaptikus rés Transzmittera a γ-aminovajsav o reflex = az idegrendszer működési egysége 3. Gerincvelő felépítése 4. Agy részei Agytörzs o fehérállomány és szürke magvak találhatók benne o Híd a gerincvelőt köti össze a nagyaggyal, ill. kisaggyal jelentős magcsoport a légzésszabályzó központ o Középagy testtartás járás pupillareflex izomtónus agykéreg ébrenléti állapotát ellenőrző magcsoport Oldal 2 / 8
Köztiagy: o a 3. agykamra körül található o Alul van a hipotalamusz, és felül a talamusz o Talamusz az összes felszálló pálya kéreg előtti utolsó átkapcsoló állomása (kivétel a szaglás) o Hipotalamusz a vegetatív fővezér éhség, jóllakottság hűtés-fűtés érzelmi központ hormonrendszer központja Nagyagy 5. Vegetatív idegrendszer A belső, zsigeri szerveinket irányítja akaratunktól függetlenül. Legfontosabb központja a hipotalamusz, a limbikus rendszer külső körével. Alsóbb központja még az agytörzsben és a gerincvelőben van. A zsigeri szerveket kettős beidegzéssel látja el: SZIMPATIKUS (piros) A gerincvelő mellkasi és ágyéki szakasza A gerincvelőhöz közel A lebontó anyagcsere irányába tolja el Általános hatású, egyszerre több szervet befolyásol (cannon-féle küzdj vagy menekülj végreakció) Kilépési hely Átkapcsolási hely Hatása a sejtekre Hatása a szervezetre PARASZIMPATIKUS (kék) Az agytörzs (kevert agyidegek segítéségével) a gerincvelő keresztcsonti szakasza Az effektorhoz közel, vagy ennek a falában lévő dúc A felépítő folyamatok felé tolja el az egyensúlyt Behatárolt, egyszerre csak egy szervet tud befolyásolni. Noradrenalin Átvivő anyag Acetil-kolin Adrenalin hormon Segítője Nincs (együtt működnek) Mindegyik a szervezet homeosztázisát (belső egyensúlyát) őrzi meg, kivéve a mellékvese, az csak szimpatikus beidegzést kap, mert itt olyan homeosztázist befolyásoló hormonok keletkeznek, melyek mennyiségét semmilyen szituációban nem lehet visszavenni. A mellékvese előtt nincs átkapcsolás, a központtól kapja a mozgató parancsot. A mellékvese termeli az adrenalint is (még a szimpatikus késés sem befolyásolja a termelődést). Oldal 3 / 8
6. Mozgató működés Lehet vegetatív (effektora a simaizom, vagy mirigy), de lehet szomatikus is (effektora mindig a vázizom) Idegizom felépítése: o mozgató idegsejt ingerület hatására (acetil-kolin) a vázizomrost membránját befolyásolja (sejthártya) o az izomrostban az ingerület kiváltja a Ca 2+ ionok kiszabadulását a SER-ből, mely aktiválja a miozin ATP bontó hatását. o miozin így lebontja az ATP-t, a kinyert energiával pedig berántja maga közé az aktin szálakat az izomrost összehúzódik o izomrángás = összehúzódás + elernyedés A harántcsíkolt izom képes tartós összehúzódásra, egészen addig, míg az idegrendszer erre parancsot ad neki. Lehet automatikusan is működtetni, ún. feltétlen reflexekkel (pl. térdreflex). A harántcsíkolt izom akaratlagos működését két pályarendszer szabályozza: PIRAMIS nagyagykéreg homloklebenyeik piramissejtjei a finom, precíz, akaratlagos mozgások irányítója. Tanult mozgások tanulása. Kiindulás Szerep EXTRAPIRAMIDÁLIS nagyagykéreg, homloklebeny piramissejtjei A már automatikussá volt mozgások irányítója. Nagy izomtömeg mozgatása. Érzelmi reakciók mozgásai. Homloklebeny Homloklebeny (Piramis sejt) (kéreg alatti mag) Középagy Középagy Nyúlt agy (középagyi magvak) (piramis Lefutás Nyúltagy átkereszteződés) Mozgató rost Mozgató neuron (itt kereszteződik) (gerincvelő) Mozgató rost Mozgató rost Vázizom Vázizom Izomtónus Serkenti Gátolja befolyásolás A két pályarendszer összekapcsolását a kisagy végzi. Oldal 4 / 8
Hormonrendszer 1. Hormontermelő szövetek mirigyhám idegszövet neuroszekréciós sejtjei A hormonokat mindig exocitózissal a vérbe ürítik, és úgy jut le a célsejtig. Hormonok csoportosítása: o Peptid típusú (fehérjehormon) 51 aminosavas inzulin A vér útján jutnak a célsejtbe, ahol bekapcsolódnak a célsejt membránjában lévő receptorba. Ettől megváltozik a receptor térszerkezete, így aktiválja az alatta lévő enzimfehérjét, mely az ATP-ből ciklikus AMP-t alakít ki. A ciklikus AMP (second messenger) aktiválja az aktuális enzimet. o Szteroid típusú mellékvesekéreg hormonjai ivarmirigyek hormonjai A sejten kívül fejtik ki hatásukat. o Aminosav származékok 1 db aminosav valamilyen átalakított változata pl.: tiroxin 2. Hormontermelő szervek 2.1. Tobozmirigy o A 3. agykamra tetején van o A napi ritmust szabályozza o A melatonin nevű hormont termeli, mely a nappali aktivitást határozza meg (nappal kevesebb) o Serdülőkor előtt gátolja a nemi érést. 2.2. Agyalapi mirigy (hipofízis) o Egy nyélen keresztül lóg le a hipotalamuszról az ékcsont török-nyergébe o Elülső lebeny a garathámból származik ez a nagyobb szoros kapcsolatban áll a hipotalamusz kicsi neuroszekréciós sejtjeivel. Növekedést serkentő hormon egész testre hat csontok/izmok fehérjeszintézisét szabályozza növeli a vércukorszintet hatását csak megfelelő mennyiségű tiroxinnal éri el Pajzsmirigysejt serkentő hormon Mellékvese serkentő hormon Ivarmirigyekre ható hormon Tüszőserkentő (here, petefészek) Sárgatest-serkentő (tesztoszteron, ovuláció) o Középső lebeny Embereknél csökevényes Tejelválasztást serkentő (tejtermelés) Oldal 5 / 8
o Hátulsó lebeny idegszövet eredetű (neurohipofízis) itt végződnek a hipotalamusz nagyméretű neuroszekréciós sejtjei. Csak raktározza a hormonokat. Vazopresszin (vízháztartás) Oxitocin (a méh és a tejtermelés simaizmaira hat, érzelmi kötődések kialakítója) o Összes hormonja peptid típusú 2.3. Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy o a gége pajzsporcán helyezkedik el o 2 lebeny o Hámszövet építi o Tiroxin aminosav származék növeli a mitokondrium áteresztő képességét általános hatású hormon, minden sejtre hat fontos az egyedfejlődésben (növekedés, agy fejlődése) Ha szüléstől fogva kevés = kreténizmus (jóindulatú hülyeség), törpenövés, szellemileg elmaradottság Ha felnőtt kortól kevés hízás, állandó fázás, hajhullás, szellemileg leépülés (mixoödéma: fel is puffad, könnyen kezelhető szájon át történő tiroxin pótlással) Mindkettőt okozhatja jódhiány is. Túlműködés = Basedow-kór, melynek tünetei a fogyás, ingerlékenység, állandó hőemelkedés, nyaktérfogat nagyobbodása (=strumma), kidülledt szem o Kalcitonin ellentett hormonként együttműködik a parathormonnal a vér Ca 2+ szintjét szabályozza magas Ca 2+ szintnél kezd termelődni, a felesleges Ca 2+ -t a csontokba építi be. Magas Ca 2+ szint: érelmeszesedés Alacsony Ca 2+ szint: csontritkulás, izomgörcs (fulladás) o Parathormon növeli a Ca 2+ szintet, növeli a Ca 2+ leadást a csontokból a vérbe Növeli a táplálékból felszívódó Ca 2+ mennyiségét Növeli a Ca 2+ visszaszívását a vérbe Ingere a vér csökkenő Ca 2+ szintje 2.4. Mellékvesék (2 db) o A vese csúcsán helyezkedik el o Kéregállomány (középső csíralemez, mirigyhám) A kéreg alulműködése baktériumos fertőzéshez vezethet, ami miatt a kéreg elpusztul, és ez pár órán belüli halált jelent A túlműködés magas vérnyomást, hízást válthat ki, ill. nőknél a férfias jellegek felerősödését. Külső zóna só és vízháztartás szabályzó hormonok nem hat rá az ACTH, a vér ozmózisnyomása szabályozza Oldal 6 / 8
Aldoszteron Na + visszaszívását serkenti a vesébe kis mértékben a víz visszaszívására is hat Középső zóna Cukorháztartást szabályzó hormon Kortizon a vércukorszintet növeli a raktározás érdekében Ezekre hat az ACTH (mellékvese serkentő hormon) Belső zóna Androgén hormonok Férfi nemi hormonok Izomhormonok A másodlagos nemi jellegre hatnak, az ivarmirigyekben lécő nemi hormonokkal együtt o Velőállomány (külső csíralemez, idegszövet) Adrenalin szimpatikus hatásra termelődik a küzdj vagy menekülj reakciót váltja ki növeli a vércukorszintet növeli a glükonanfenezist??????????? Túl sok adrenalin magas vérnyomást eredményez Nonadrenalin 2.5. Hasnyálmirigy o a gyomor alatt és mögött helyezkedik el o kettős elválasztású mirigy. 90-95%-a külső: hasnyál, a belső (Langerhans- szigetek) pedig termeli az inzulint és a glukagont. o β inzulin képes csökkenteni a vércukorszintet (egyedüli) ingere a növekvő vércukorszint nincs köze a hipotalamuszhoz ennek segítségével veszi fel a sejt a vérből a cukrot (vagy elraktározza, vagy segíti a zsírsavak kialakulását) Serkenti a glükóz biológiai oxidációját Hiánya a cukorbetegség Autoimmun az immunrendszer egyszerűen megöli a β-sejteket inzulinadagolással kezelhető Időskori a β-sejt öregszik, nem termel elég inzulint Diétával kezelhető o α glukagon növeli a vércukorszintet Ha az inzulin túl sok cukrot bont le, azonnal korrigál a májból ingere a vércukorszint csökkenése 2.6. Petefészek o ciklikusan működik a serdülőkortól a menopauzáig o ciklus első napja a menstruáció első napja o menstruáció = elsorvadt méhnyálkahártya lelökődése és távozása vérzés kíséretében Oldal 7 / 8
o a ciklust a tüszőserkentő hormon indítja el, elkezdi növelni a soron következő tüszőt, így érik a petesejt o Az érlelődő tüsző termeli az ösztrogént, ami csökkenti a tüszőserkentő hormont. A ciklus közepén a hipotalamusz kioldó faktora megnöveli a sárgatest-hormon szintjét, ami kiváltja az ovulációt (tüszőrepedést) a petesejt kilökődik. o A tüszőből sárgatest lesz, ami a ciklus második felében a progeszteront termeli, ami gátolja a sárgatest serkentő hormont. o A ciklus elején az ösztrogén regenerálja a méh nyálkahártyáját, a progeszteron pedig védi az elsorvadástól. HA nincs megtermékenyítés, akkor a sárgatest a ciklus végére elsorvad, csökken a progeszteronszint, így a nyálkahártya elsorvad és leválik a következő ciklus elején. 2.7. Here o A herezacskóban helyezkedik el o A csatornák közti szövetekben helyezkednek el a Leydig-sektek, melyek a tesztoszteront termelik, mely a sárgatest-hormont serkenti. o Az ivarsejttermelésre a tüszőserkentő hormon hat. o Mindkettőt folyamatosan termeli. Oldal 8 / 8