IV. Béla dénárával keltezett tőr a visegrádi Alsóvárból



Hasonló dokumentumok
IV. Béla dénárával keltezett tôr a visegrádi Alsóvárból

Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról

Kutatási jelentések. Tíz év középkori régészeti kutatásai Visegrádon

14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról

^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza

Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról

Előzetes programterv

ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

I. számú katonai felmérés térkép letöltés ideje: február 21.

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum

Előzetes jelentés a Visegrádon feltárt bronzöntő műhelyről

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Kutatási beszámoló. Összefoglaló a kisnánai vár évi tavaszi-nyári ásatásairól

régészeti feltárás július 28-ig végzett munkáiról

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák június-július

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

Szíriai albarelló a visegrádi királyi palotából

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

3. Buzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. a kápolna és az északkeleti palota (Lapidarium Hungaricum 2.), Budapest 1990.

Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről

2006. november 28-ig végzett munkáiról

f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002.

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...

Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok

ADATOK A NAGYVÁZSONYI VÁR KÖZÖTT VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSÁHOZ

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

Beszámoló a visegrádi királyi palota konyhájában végzett évi feltárásról

Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Életút: TANULMÁNYOK 1969 Érettségi Tömörkény István Ipari Szakközépiskola 1977 Kőszobrász-restaurátor diploma Magyar Képzőművészeti Főiskola

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

A visegrádi vár fejlesztése

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

Pomáz, Nagykovácsi puszta

BUDAPEST RÉGISÉGEI XLI

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

Új régészeti leletek délkelet Erdélyben. Kiállításkatalógus. Sepsiszentgyörgy, 2003, 68 o., 14 tábla.

A Visegrád-Sibrik dombon feltárt maradványok története

Vandálok a Hernád völgyében

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Jelentés a kisnánai vár 2010-es megelőző feltárásának második üteméről

Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora

Láng Orsolya BTM Aquincumi Múzeuma 1031 Budapest, Záhony u.4.

ZÁRÓJELENTÉS. A pécsi egyházmegye püspöki várai Pécs püspökvár. Szászvár vár régészeti emlékanyagának monografikus feldolgozása kutatási témáról.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

A szászvári vár évi feltárásából származó fém- és éremanyag

KUTATÁSI JELENTÉS I.

Feltárási dokumentáció

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

Templomok és vallásosság a XVIII. századi Visegrádon

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Hitetek mellé tudást

(A településről készült katonai felmérés1785-ből)

AZ AQUINCUMI ORGONA KÁBA MELINDA

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon

Lakás, Környezet, Munkahely - XX. századi iparvárosok arculata, társadalma és termelése tudományos konferencia

RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ. Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

ıl Tétel a négy világ urának székhelye

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB G 2 TR Dr. Aszalós Éva X

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TARTALOM. Előszó 11. Bevezetés 13. I. A kutatások rövid története és jelenlegi állása 15. II. A vár területén végzett korábbi feltárások 23

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

E-1. Polgármesteri Hivatal energetikai célú fejlesztése. Meglévő állapot M=1:500 Helyszínrajz

Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének június 30-i ülésére

Lakossági Fórum. Miskolc, Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB G 2 MI Dr. Ionescu Klára X

Átírás:

A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István IV. Béla dénárával keltezett tőr a visegrádi Alsóvárból Nyomtatott kiadás: Kováts István: IV. Béla dénárával keltezett tőr a visegrádi Alsóvárból. Testis Temporum Vita Memoriae. Ünnepi tanulmányok Pálóczi Horváth András 65.születésnapjára. Studia Caroliensia. A Károli Gáspár Református Egyetem Folyóirata VII. évf. 2006.3-4. (Budapest, 2006.) 271 279. 2012

A visegrádi Alsóvár területén kisebb szünetekkel 1959 és 1969 között folyt régészeti kutatás Héjj Miklós és Szőke Mátyás vezetésével. 1 E munkák során előkerültek az 1544 után betelepült török kori lakosság egyszerű házai és hulladéktároló gödrei 2 egy, a 14. század közepére-második felére keltezett harangöntő műhely nyomai 3, valamint több középkori épületmaradvány is. Többé-kevésbé tisztázódtak az erődrendszer - a lakótorony, a várfalövek az őrtornyok és kaputorony, valamint a völgyzáró falak - építési periódusai, építéstörténete is. 4 E munkálatok során bebizonyosodott, hogy a lakótorony és környezete a 13. század második felétől a 17. század végéig folyamatosan lakott és egyes időszakokban sűrűn beépített terület volt. Az ásatások folyamán természetesen hatalmas mennyiségű, zömmel későközépkori és törökkori leletanyag került elő; csekélyebb számúak az erődrendszer korai, 13. századi korszakára datálható leletek. Ennek okai között megemlíthetjük, hogy a török korban beköltöző lakosság sűrűn ásott gabonásvermei és szemétgödrei jelentősen megbolygatták a középkori rétegeket és az is, hogy a lakótorony területén mindenütt legalább 1, 5, de nem ritkán a két 1 Héjj Miklós: Visegrád-Alsóvár. RégFüz. Ser. I. 13. (1960) 101-102., Héjj Miklós: Beszámoló jelentés az 1961. évi munkákról az Archeológiai Értesítő számára. ( MKM Adattár, 1961. 8. ) Héjj Miklós: Visegrád- Alsóvár. RégFüzSer. 1. 17. (1964)8687, SzőkeMátyás: Alsóvár. RégFüz. Ser. I. no. 21. 1968, 83, SzőkeMátyás: VisegrádAlsóvár. RégFüz. Ser. I. no. 22. 1969, 95, SzőkeMátyás: VisegrádAlsóvár. RégFüz. Ser. I. No. 3. 1970, 103-104. 2 Gerelyes Ibolya.: Török kerámia a visegrádi Alsóvárban. In: Communicationes Archaeologicae Hungariae 1987, 167-179. 3 Szőke Mátyás: Harang öntőforma köpenyrészének töredékei Visegrádról. In: Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Katalógus, szerk.: Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. Székesfehérvár, 1982, 317-324. 4 Héjj Miklós: A visegrádi Alsóvár lakótornyának építéstörténete. In: Műemlékvédelem, X. évf. 1966, 1. szám, 1-9. Szőke Mátyás: Visegrád. Alsóvár, Salamontorony. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 202, 1985. Bozóki Lajos: Adalékok a visegrádi alsóvár építés-és helyreállítás-történetéhez. In: Műemlékvédelem XXXIX. Évf. 1995, 2. szám 81-98. 1. A XX-XXI. szelvények az Alsóvár alaprajzán métert is meghaladó, zömmel koraújkori-újkori feltöltés található. 5 Az Alsóvár késő Árpád-kori leletei között, de a magyarországi középkori régészeti leletanyagban is egyaránt egyedinek számít az a jól keltezhető rétegből származó tőr, amelynek rövid ismertetése következik az alábbiakban. E helyütt szeretném megköszönni Szőke Mátyás múzeumigazgatónak, hogy hozzájárult a lelet közléséhez, valamint Buzás Gergelynek és Gróf Péternek, akik tanácsaikkal és észrevételeikkel segítették munkámat. A lelőhely és környezete 1968-ban júliustól októberig az Alsóvár területén a belsővár keleti felében folyt régészeti kutatás; az ásatást Szőke Mátyás vezette. Az északkeleti kaputorony déli oldala előtt kijelölt XXI. szelvényben (1.kép) átvágták a 14-15. századi agyagos feltöltést, ez alatt több 13-14. századi pusztulási(?)réteg került elő. Az itt is megfigyelt törökkori gödrök alsó része ez utóbbi rétegeket is átvágta, illetve részben megbolygatta. 6 A nagyobb mennyiségű 13. századi kerámiával keltezett rétegből került elő a tőr, a XXI. szelvény nyugati felének mélyítése köz- 5 Héjj Miklós: Jelentés a visegrádi Alsóvár területén végzett kutatásokról. ( MKM Adattár, ltsz. 1959. 47. ) 6 Szőke Mátyás: Visegrád-Alsóvár. Ásatási napló, MKM Adattár, ltsz.: 1968. 13. 2

ben 2, 30-2, 50 méter mélységből. 7 Kísérőleletei között sötétszürkére égett edénytöredékek, állatcsontok, egy koncentrikus körökkel díszített agancs kés-vagy szerszámnyél 8, egy dárdahegyként meghatározott vastárgy, valamint egy késő románkori kettős oszloplábazat 9 voltak. Ez alatt a réteg alatt egy habarcsos szintet lokalizáltak, amelyben megtalálták a kaputorony falazott reteszcsatornáját; ez utóbbi az északkeleti kaputorony és a völgyzárófal csatlakozásánál feküdt, úgy, hogy a völgyzárófal átlósan ráépült a kaputoronyhoz csatlakozó végére. 10 Az 1969-ben folytatódó ásatás több ponton módosította az előző évi kutatás eredményeit. Az északkeleti kaputorony déli oldala előtti terület feltárásával tisztázták a kaputorony építésének időpontját és a várudvar északkeleti részének legkorábbi terepviszonyait. Eszerint a kaputorony és a völgyzárófal legalsó szakasza a 13. század második felében épült. Ebben az időszakban a völgyzárófal belső oldala mellett árokszerű mélyedés húzódott, amely a kaputorony előtt félkörösen kiszélesedett. A 14. század elején az addigra már jórészt feltöltődött árkot, illetve a kaputorony előtti mélyedést agyaggal véglegesen betöltötték és így a várud- 7 Leltári száma: 69. 48. 1. Jelenleg a Mátyás Király Múzeum Régészeti Gyűjteményében található. 8 Leltári száma: 69. 48. 2. Jelenleg a Mátyás Király Múzeum Régészeti Gyűjteményében található. 9 Leltári száma: 69. 47. 1. Jelenleg a Mátyás Király Múzeum Régészeti Gyűjteményében található. 10 Szőke Mátyás: Visegrád-Alsóvár. Ásatási napló, MKM Adattár, ltsz.: 1968. 13. és a dokumentációhoz tartozó fényképtáblák 93. -94. képe. MKM Adattár, ltsz.: 1968. 28. 2. ) 2. Egyélű vastőr az Alsóvárból, 13. század második fele 3 varnak ezen a részén teraszt hoztak létre. Erre épült fel az a kőépület, amelyet a padlószintről előkerült érmek a 14. század első harmadára datálnak. 11 Az 1968. évi XXI. szelvény és annak folytatásaként a várudvar felé nyitott XXII. szelvény közös tanúfalából került elő az a IV. Bélakori ezüstdénár 12 amely a kaputorony építéséhez kapcsolódó rétegben feküdt és így biztosan keltezi a torony és az azzal egybeépült völgyzá- 11 Szőke Mátyás: Visegrád-Alsóvár. RégFüz. Ser. I. No. 3. 1970, 103-104. 12 C. N. H. I. 260. Unger Emil: Magyar Éremhatározó, Budapest, 1974. 241, XIV. tábla. Az érem leltári száma 69. 83. 1.

3. Tőrábrázolás a gelencei templom Szent László- legendáján, 14. század eleje. (László 1993. után) rófal építését a 13. század második felére. 13 Az érem kísérőleletei között bemélyített, körbefutó vonalakkal díszített sötét-és világosszürke, helyenként kormos, Árpád-korinak meghatározott fazéktöredékek, padlótégla-darabok, vascsat, sarkantyú, lóvakaró stb. kerültek elő. 14 A visegrád-alsóvári tőr (2. kép) A vasból kovácsolt tőr egyélű, markolata gazdagon díszített, középső részén anyaghiány mutatkozik. Felületén vonalkákból, köröcskékből és hálómintából kialakított vésett, geometrikus díszítés van, két oldalán 2-2 egymással párhu- 13 Szőke Mátyás-Buzás Gergely: A visegrádi Alsóvár a XIII. században. In.: Várak a 13. században. (Burgen im 13. Jahrhundert). Castrum Bene 1989. (Szerk.: Horváth László) Gyöngyös, 1990, 121-127. 14 Szőke Mátyás: Ásatási napló, 1969. Leltári szám nélkül. A naplót és a XXI-XXII. szelvények metszetrajzait Szőke Mátyás bocsátotta rendelkezésemre, amit itt is szeretnék megköszönni. zamosan futó bemélyített vonallal keretelt hornyolattal. A nyél lezárását csónak alakú, külön darabból kialakított tag adja, amely a nyéltüskére van erősítve. A tüske erősen korrodálódott. A tőr teljes hossza 35 cm, a markolat hossza 11, 5 cm. A penge szélessége a 4, 9-0, 9 cm, folyamatosan keskenyedő, vastagsága 0, 6-1 cm. A nyélborítás anyaga gímszarvas ( Cervus elaphus L. 1758)agancsszárból készült és több külön darabból pontosan összeillesztett, szegecselt. 15 Noha felmerült, hogy a markolat hiányzó felületén esetleg mára már elenyészett bőr díszítés lehetett, valószínűbb, hogy e helyütt is hasonló, agancs nyersanyagú rátét díszíthette a nyelet. 16 15 A markolat nyersanyagát Alice M. Choyke és Bartosiewicz László határozták meg, segítségüket ezúton is köszönöm. 16 Vörös István megfigyelése és szíves szóbeli közlése, segítségét e helyütt külön is szeretném megköszönni. 4

4. Tőrábrázolás a kakaslomnici templom Szent László-legendáján, 14. század eleje (László1993. után) Tőrök és tőrhasználat a középkorban A középkorban általánosan elterjedtnek számított a tőr-amelyet tulajdonképpen bármilyen társadalmi állású ember hordhatott önvédelmi fegyverként vagy díszként- használata; széles körű ismertségét az írásos források, képi ábrázolások és ásatásokból származó leletek egyaránt megerősítik. A különböző tőrfajták közül egyértelműen elkülöníthető a bicellusnak nevezett fegyver; ez kétélű, közepes hosszúságú, markolata két oldalon szarvszerűen felhajlik. 17 Nyugat-Európában ezt a számtalan változatban létező, ívelt keresztvasú tőrt (ún. quillon-tőr ) általánosságban 1250-1500 közé keltezik 18 és több ábrázolása is ismert. 19 Elterjedtségére utal az is, hogy az 1409-1410 körül íródott, gazda- 17 Kubinyi András: Bicellus. Adatok egy középkori fegyverfajta meghatározásához. In: Budapest Régiségei 23. (1973), 189-193. 18 Fegyvertípusok enciklopédiája. Hét évezred fegyvereinek kézikönyve. (Szerk.: Reviczky Béla). Budapest, 1995, 32, 1. kép. 19 A teljesség igénye nélkül pl. egy itáliai késő 14. századi falfestményen. Colin Platt: The English Medieval Town. Secker&Warburg, London, 1976, 97, 76. kép 5

5. Tőrábrázolás egy zürichi ház falfestményén, 14. század első fele (Stadtluft, Hirsebrei und Bettelmönch. Die Stadt um 1300. Zürich-Stuttgart, 1992.) gon illusztrált Flos Duellatorum 20 a fegyveres és fegyvertelen harc különféle módozatai között a tőrvívást is részletesen taglalja. A középkori Magyarországon a tőrhasználatra vonatkozó adatok inkább a 14-15. századra jellemzőek. A fentebb már említett, 14. században is ismert bicellus valószínűleg a 15. századra terjedt el széles körben és vált kommersz, hétköznapi fegyverré. 21 A tőrt megemlíthetjük a gyakran használt paraszti fegyverek között is. 22 A városi polgárság testamentumaiban, mustrajegyzékeiben hagyatéki leltáraiban 20 Giovanni Rapisardi: Flos Duellatorum. In armis, sine armis, equester et pedester. Padova, 1998. 21 Kubinyi, 1976, 190 22 Kubinyi András: A parasztság hétköznapi élete a középkori Magyarországon. In: A Veszprém-megyei Múzeumok Közleményei 17. (1984) 221-233, 224 a főbb fegyverfajták között szerepel. 23 Az Anjou-kortól kezdve mind több adat szól a hétköznapi élet hatalmaskodásairól, ahol a küzdő felek tőröket is használnak. 24 Több helyen ábrázolták is, köztük a Képes Krónika közismert miniatúráján 25 de feltüntették kályhacsempén, a lovagi viselet részeként 26 és dísznyereg lovagábrázolásán is. 27 Az Árpád-kori tőrhasználatról lényegesen kevesebb adat tanúskodik. A 12. századtól tekinthető ez a fegyver a lovagi felszerelés kellékének, amelyet elsősorban a közelharcban, vagy a kegyelemdöfés megadásakor használtak. Ugyanerre az időszakra tehető ennek a fegyverfajtának hazai elterjedése is. 28 Tárgyi emléke ugyanakkor a korszakból nem ismert. A visegrád-alsóvári tőrhöz hasonló, korainak mondható tőrábrázolásokkal több helyen találkozhatunk. A gelencei templom Szent László-legendát ábrázoló, 14. század eleji freskóinak középső és befejező jelenetein a király keresztvas nélküli, talán egyélű tőrt visel, 29 bár ez a fegyver egyes vélemények szerint inkább vadászkés. 30 (3. kép) A kakaslomnici templom szintén 14. század elejére datált Szent Lászlólegenda falképén a birkózási és fejvételi jelene- 23 Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Társadalom és Művelődéstörténeti Tanulmányok 32., (Budapest, 2004)208, 24. táblázat. 24 Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 116. 25 Kubinyi, 1973, 190, 2. kép 26 Boldizsár Péter: A diósgyőri vár egy Anjou-kori kályhája. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLI. 2002, 79-88, 84, 10. kép. Az adatra Kocsis Edit hívta fel a figyelmemet, segítségét e helyütt is köszönöm. 27 Dísznyereg sárkányrenddel; az 1437 körüli csontnyereg első sávjának középső részében ábrázolt lovag fegyverzetéhez tartozik tőr. In: Művészet Zsigmond király korában, 1387-1437. Katalógus II. (szerk: Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde), Budapest, 1987, 83-85,, Zs. 55. kép. 28 Kovács László: Viselet, fegyverek. In: Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Kaposvár, 2003, 284-393, 365. 29 László Gyula: A Szent László- legenda középkori falképei. Budapest, 1993, 76, 39. kép 30 Temesváry Ferenc: Vadászfegyverek. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1992, 16. 6

teknél az uralkodó oldalán széles, erős markolatú, alig kiugró keresztvasú, közepes hosszúságú fegyvert láthatunk. 31 (4. kép) A visegrádi darabhoz rokonítható a fentieken túl egy zürichi ház (Rindenmarkt 26. )falán talált, a 14. század első felére tehető falképen ábrázolt fegyveres katona oldalán lógó tőr, noha itt a markolat vége is kissé kiszélesedik. 32 (5. kép) A Visegrád-Alsóvárból előkerült tőr közeli párhuzamait a fentebb idézett ábrázolásokon véljük felfedezni. Pusztán formai alapon természetesen valószínűsíthető ennek a tőrfajtának a 14. századra is átnyúló használata; e fegyverek változását akár a kardokét nem annyira az anyagi-technológiai fejlődés, mint inkább az egymást váltó divatok befolyásolták. A korai, hagyományos típusokat a későbbiekben csak időnként módosíthatták egyes céloknak megfelelően. A visegrádi darab jelentőségét és egyediségét elsősorban a lelőkörülményekből és a kísérőleletekből következő korai keltezési lehetősége adja; a kerámialeletek - de különösen az érem - illetve a rétegek összefüggései a tőrt igen nagy valószínűséggel a 13. század második felére datálják. A 13. századi Alsóvár katonai feladatokat-vízi és szárazföldi útvonalak ellenőrzése- is ellátó erődített épületegyüttes volt. Megépítésének történelmi előzményét az 1241-42. évi mongol inváziót követő új védelmi politika jelentette. Az építkezés pontos ideje és körülményei nem ismertek, de létesítése a Fellegvár megépítését közvetlenül követő időszakra tehető 33. Az erődrendszer korai történetének tárgyi emlékei közé tartozik a fentebb röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatott tőr, amely-a rendelkezésre álló analógiák alapján-mindenféleképpen ritka darabja Árpád-kori fegyvertörténetünknek. 31 László Gyula: A Szent László- legenda középkori falképei. Budapest, 1993, 110, 106. kép 32 Stadtluft, Hirsebrei und Bettelmönch. Die Stadt um 1300. (Landesdenkmalamt Baden Württemberg und die Stadt Zürich, )Zürich-Stuttgart 1992. (HG.: Marianne und Niklaus Flüeler)87, 222. 33 Az építkezés befejezésére utalhat, hogy IV. Béla 1265 októberében már Visegrádon tartózkodott. Szőke- Buzás, 1989, 121. A Fellegvárból és az Alsóvárból álló kettős várrendszer Árpád-kori okleveles forrásaira ld.: Iván László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1685- ig. Visegrád, 2004, 16-23. Irodalomjegyzék: Bozóki Lajos: Adalékok a visegrádi alsóvár építés-és helyreállítás-történetéhez. In: Műemlékvédelem XXXIX. Évf. 1995. 2. szám 81-98. Héjj Miklós: A visegrádi Alsóvár lakótornyának építéstörténete. In: Műemlékvédelem, X. évf. 1966. 1. szám, 1-9. Héjj Miklós: Visegrád- Alsóvár. Rég. Füz. Ser. I. 13. ( 1960) 101-102. Gerelyes Ibolya. : Török kerámia a visegrádi Alsóvárban. In: Communicationes Archaeologicae Hungariae 1987. 167-179. Héjj Miklós: Visegrád- Alsóvár. Rég. Füz Ser. 1. 17. ( 1964) 86-87. Szőke Mátyás: Alsóvár. Rég. Füz. Ser. I. no. 21. 1968. 83. Szőke Mátyás: Visegrád- Alsóvár. Rég. Füz. Ser. I. no. 22. 1969. 95. Szőke Mátyás: Visegrád- Alsóvár. Rég. Füz. Ser. I. No. 3. 1970. 103-104. Héjj Miklós: Beszámoló jelentés az 1961. évi munkákról az Archeológiai Értesítő számára. (MKM Adattár, 1961. 8.) Héjj Miklós: Jelentés a visegrádi Alsóvár területén1963. évben végzett régészeti kutatásokról. (MKM Adattár, ltsz. 1963. 27.) Szőke Mátyás: Harang öntőforma köpenyrészének töredékei Visegrádról. In: Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Katalógus, szerk.: Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. Székesfehérvár, 1982. 317-324 Szőke Mátyás: Visegrád. Alsóvár, Salamontorony. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 202, 1985. Héjj Miklós: Jelentés a visegrádi Alsóvár területén végzett kutatásokról. (MKM Adattár, ltsz. 1959. 47.) 7