KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK SEMMELWEIS EMLÉKE MŰALKOTÁSOKBAN A BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEN* írta: SÓS JÓZSEF (Budapest) AZ utókor a múlt nagyjainak megbecsülését szobrokkal, festményekkel és más művészi alkotásokkal fejezi ki. Gyakori eset, hogy a hátramaradt kortársak nagy nekibuzdulással javasolják szobor felállítását, bizottságot alakítanak, gyűjtést rendeznek. Az emlékalkotás kérdése azután egyre csendesedik. Ez történt a budapesti Orvostudományi Karon Balogh Kálmán és Markusovszky Lajos emlékműveinek létesítésével is. Annyira halványult az emlékezés, hogy elmaradt a művészi alkotás. Semmelweis esetében az utókor nem volt feledékeny. Szülővárosa és működésének fő helye nagyméretű köztéri szoborral fejezte ki háláját. Stróbl Alajos alkotása előbb az Erzsébet téren, később egykori főorvosi működésének színhelye, a Rókus Kórház (ma Semmelweis Kórház) előtti téren áll. A talapzatán ülő és gyermekét tartó női alak felnéz Semmelweisre, az anyák megmentőjére". A szoboravatáskor (1906. szept. 29 30.) nevezték el Semmelweisről az addigi Újvilág utcát, amelynek saroképületében első klinikája működött (vele szemben találjuk Semmelweis emléktábláját). A nagyszerű Stróbl-szobor gipszmodellje ma a népszerű orvosi előadóteremnek, a Semmelweis-teremnek az előadói asztala mellett áll, de a nőalak itt a falba illesztett domborművű Semmelweis-portréra néz fel. Stróbl Alajos (1856 1926). A századforduló legkiválóbb magyar szobrásza, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Nyugodt, neobarokkból realistává nemesedett szobrász, akinek az országban számos alkotása áll. Legismertebb emlékszobrai: Szent István, Arany, Jókai és Semmelweis Budapesten; Széchenyi Szegeden, Erzsébet királyné Miskolcon, Dobó Egerben, ö készítette az Operaház Liszt-, Erkel- és Cherubini-szobrait, Zichy Mihály síremlékét és a Kossuth-mauzóleum szobordíszét. Lyka Károly 47 nagyméretű szobrát említi. Portrészobrászatban szinte naturalista módon törekedett az egyén karakteres és hű ábrázolására. Szobra nemcsak jó és szép szobor, de Semmelweis valósághoz hű megjelenítése is. Semmelweis tanári működésének színhelye, a budapesti egyetem orvosi kara ma önálló Orvostudományi Egyetem. Nagy tanárának emlékét ápolja és ébren * Sós József professzor szíves hozzájárulásával azoknak az érmeknek a képeit, amelyeket számunkban Varannai Gyula is ismertet, csak egy helyen, Varannainál közöljük. Sós József közleményében Varannai neve alatt jelezzük a képek számát. 9 Orvostörténeti Közi.
tartja. Ennek az emlékezésnek tárgyi fenntartói azok a műtárgyak, amelyek Sem melweist ábrázolják, vagy munkáját idézik. A z Orvostudományi Egyetemnek száznál több tanári olajfestmény portréja, néhány szobra, több domborműve és több száz emlékérméje az a műgyűjtemény, amely a múlt nagy tanárainak em lékét művészi m ó d o n örökíti m e g. E b b ő l több m i n t 20 műtárgy Semmelweiszszel kapcsolatos.* Dombormű-portrék talál hatók a Budapesti Orvos tudományi Egyetem K ö n y v tárában (az, olvasóterem fa lában) és az I. számú K ó r bonctani Intézetben is. A kö zel egy méter átmérőjű dombormű a nagy szobor arcának e műfajba történt átmintázásával készült. E két domborműhöz ha sonló az I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati K l i n i k a folyosójának falában látható. A z arc i t t nagy koszorú for májú keretben v a n, alatta pedig díszes emléktábla szö veggel. ( 1. kép). A nagy S t r ó b l által al I. kép k o t o t t szobor inspirálta Berán Lajost is, aki d o m bormú-formába átmintázta. A 80 x 60 m m nagyságú emlékplakett bronzba és ezüstbe öntve látható az egyetem gyűjteményében. (Varannai 1 2. kép) A könyvtárban levő dombormű annak is emléke, hogy Semmelweis v o l t a tanári könyvtárnak a vezetője éveken át, ő készítette a könyvtárról az első n y o m tatott katalógust. Semmelweis tette korszerűen kezelt közkönyvtárrá a kezdet ben tanári, m a j d kari, ma pedig országos orvostudományi könyvtári funkciót betöltő egyetemi könyvtárat. A tanári tanácsteremnek a rektori-dékáni székkel szembeni falán, a főhelyen van a T h a n M ó r által 1884-ben festett arcképe (olajfestmény). T h a n 10 évvel fiatalabb v o l t Semmelweisnél. Semmelweis fiatal egyetemi tanár korában köz kedvelt volt a pesti társaságban. T h a n ismerte. A rendelt portrét ugyan Semmel weis halála után festette, de azt nemcsak fénykép után, hanem emlékei alapján is készítette. A z átvevők a tanári karban részben még Semmelweis tanártársai és * Megemlíthetjük még a Baross utcai klinika épületének homlokzatán elhelyezett életnagyságú Semmelweis-szobrot, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem 300 éves jubileuma (1935) alkalmából az aulában felállított Semmelweis-mellszobrot, amely az Orvostudományi Kart. reprezentálta a központi egyetemi épületben.
barátai (Lenhossék József anató mus, Jendrassik J e n ő fiziológus Wagner János, belgyógyász és kórtanos, Korányi Frigyes bel gyógyász, Kovács József sebész), részben tanítványai (Kézmárszky Tivadar szülész) voltak. O t t v o l tak az átvevő karban i d. Bókay János, Gebhardt Lajos, N a v r a t i l I m r e és Balogh Kálmán, akiket még Semmelweis halála előtt ha bilitáltak magántanárokká, és így szoros kapcsolatban voltak a kar ral és Semmelweisszel. A z átvevők arcképet kívántak. A művészet korszelleme ekkor nálunk még az akadémikusi pontosság, a hű ábrá zolás v o l t. T h a n maga is ennek az irányzatnak a képviselője. í g y nem kételkedhetünk a portré őszinteségében (2. kép). A portré klasszikus szép kép, muzeális ér ték. J o b b r ó l középmagasán T h a n aláírása és az évszám látható. 2. kép A balra előre néző arc a sötét hát térből hangsúlyosan kiemelkedik. Hasonló olaj-arckép v a n a I I. számú Szülészeti Klinikán (Külső K l i n i k a i Telep). Ezt 1883-ban festette T h a n M ó r (3. kép). Than Mór (1828 1899), jogi tanulmányok után Barabás Miklósnál tanult. A sza badságharc alatt Görgey mellett hadi festőként működött. Ott készült képeit az elnyomatás alatt elkobozták és megsemmisítették. 1850-től Bécsbe, majd német, belga és párizsi, később római tanulmányútra ment. Itthon történeti, mitológiai, egyházi, életkép-, tájkép- és arcképfestéssel foglalkozott. Sok freskót is festett (Vigadó, Keleti Pályaudvar, Operaház, Nemzeti Múzeum, Ferencvárosi tp.) és díjakat nyert. Lötz mellett a falfestészet legkiválóbb hazai művelője. Az 1880-as években Velencében és Firenzében élt, azután a budapesti képtár igazgatója lett. Akadémikus művészete és hatása alapján szerepét a hazai festészetben úgy érté kelik, mint Vörösmartyét az irodalomban. Egyetemünkön I d. Bókay János és Semmelweis portréi láthatók tőle. Nemcsak a T h a n által készített Semmelweis-portrékkal, hanem a dombormű arcképekkel kapcsolatban is meg kell g o n d o l n i, hogy a művészi ábrázolás t ö b b m i n t pillanatfelvétel az emberről. Nemcsak az arc formáit rögzíti a megfelelő helyzetben, hanem az ábrázoltnak egy korszakát fejezi k i úgy, ahogy azt a m ű vész érzi. Gyakran úgy is, ahogy közfelfogásunkban, emlékeinkben és elképze lésünkben megformálódott. I3I
A z ábrázolt halála után készült portrékban a közfelfogás szerint kialakult érzelmi és magatartási kifejezés rendszerint erős. Ez ér vényes a Semmelweis-portrék nagy részére is* A szigorú, az igazságá ért harcra kész embert formálják meg hangulatilag, miközben az arc formái, anatómiai hűsége tökéletes marad. A fali domborművek, a szobor emlékek és a 2 Than-portré m e l lett 10 érem őrzi Semmelweis e m lékét az Orvostudományi Egyete men. Berán Lajostól bronz mellkép, 220 m m átmérőjű, kerek. Készült 1906-ban (Varannai 3. kép). E nagyobbik Berán-féle portrén szi gorú kifejezést adnak az arcnak a szemöldökök között, a h o m l o k ráncolódásából eredő függőleges árkok. A dús szemöldök és az éles tekintetű szemek mellett ez fokozza szinte komor tekintetűvé a portré hangulatát. B á r a lefelé hajló nagy bajusz takarja a szájat, érezni, hogy az ajkak szigorúan összeszorítottak. A haj i t t is dús a tarkón és a halántékon, felkopaszodott a h o m l o k o n. A felirat a peremen belül körben: Semmelweis Ignác F ü l ö p 1818 1865. Berán Lajostól ólom emlékérme, 98 m m átmérővel. A portré Semmelweis na gyon i s m e r t ábrázolása. T a n á r korában, a Kozmata-fénykép után 1860-ban mutatja be. A komoly, kissé szigorú és éles tekintetű embert állítja elénk. A z t az embert, a k i az emlékeinkben él. A magas h o m l o k és szúrós tekintetű szemek uralják az arcképet annak ellenére, hogy a nagy bajusz dominálni szokott. A m a gas peremen belül köriratban a név, a születés és az elhalálozás évszáma látható. A Zsolnay-féle porcelánból készült érme lényegében azonos a Berán által öntött ólomérmével. A z arc, a ruházat, a felirat stb. egyezik. Ezen az érmén Sem melweis tarkója mellett a háttérből kidomborodó Berán L a j o s " felirat olvasható. Hasonló a 90 m m átmérőjű bronzportré is Berántól. A művész e változatok kal kísérletezett, hogy minél tökéletesebben állítsa elénk Semmelweist. Berán Lajos (1882 1943) Teles Ede tanítványaként kezdte, majd Bécsben foly tatta tanulmányait. Szobrász, de főleg éremművész. Az arcképek domborművű megalkotásában szerzett különös elismerést. Trefort, Thaly, Fadrusz, Erkel, Petőfi és Körösi Csorna Sándor dombormű-arcképei ismert művei emléktáblákon és érméken. Az állami pénzverde igazgatója volt.
Balikó Sándortól 132x104 mm méretű bronz mellképét ismerjük, amely 1925-ben készült. Az érem Semmelweist kissé törtebb, soványabb állapotban mutatja, mint a Berán-féle érmék. Ebben a hatásban annak is szerepe van, hogy a dombormű peremezett felületében viszonylag kicsi a portré és, így kisebb testű ember benyomását kelti. Kétségtelenül ilyen is lehetett Semmelweis fáradtabb napjaiban. Zsinórozott magyar ruhában bemutatott mellkép. Az arc félprofil, balra előre néző, tehát a jobb arcfélt mutató, úgy mint a Berán-portrék is. A portré alatti téglalap mezőben név és évszám, a háttér bal felső szögletében a szerző neve olvasható (Varannai n. kép). Balikó Sándor (1869 1928) szobrász Fadrusz János tanítványa. Művei közül a Fadruszról és Semmelweisről készített plaketteket említik legjobb munkáinak. Más felfogású a Szántó Gergely által mintázott 68 mm átmérőjű bronzérem. Az előbbiektől eltérően balra néző fej. A lógóbb bajusz révén inkább Stróbl megjelenítéséhez hasonló. 1925-ben készült. A hátlapon Az anyák megmentője" szövegen belül könyveken ülő meztelen anya, ki a két kezével maga elé tartott csecsemőjében gyönyörködik (Varannai 12 13. kép). Szántó Gergely (1886 1962), festő-és plakettművész. Kezdetben inkább festett, később érméket mintázott. Ismertebb munkái: Széchenyi, Arany, Madách, Jókai, Eötvös József és Kőrösfői Kriesch Aladár portréérméi. Éremművészetével az 1926. évi philadelphiai világkiállításon kitüntetést szerzett. Egész éremsorozatot készített Semmelweisről Reményi József. Egyik érméje 100 mm átmérőjű kör alakú portré bronzba öntve. A Reményi által alkotott portrék Semmelweist majdnem szemben, csak kissé balra tekintő helyzetben ábrázolják. Némileg stilizált forma, csaknem az egész érmét kitölti. A ruha gallérja és a nyakkendő már csak kis részben került e domborműre. Az oldalszakáll és az oldalt hegyesre formált nagy bajusz más jelleget ad a portrénak, mint amit Berán ábrázolásain megszoktunk, vagy Balikó és Szántó művein láthatunk. A peremen belül jobbról Semmelweis, balról Ignác Fülöp szöveg olvasható. 1818" 1865" Reményitől 70 mm átmérőjű kerek portré bronzból öntve. Mintázása azonos az előbbivel. Reményitől 210 mm átmérőjű kerek bronz mellkép. E nagyobb méretű portrén az arc ábrázolása ugyanaz, mint a kisebb érmén. A domborműre azonban a mellkas felső része is rákerült, és a nevet és évszámokat tartalmazó feliraton belül tágasabb, levegősebb tér van. Az azonos arc ellenére ez ad más jelleget a domborműnek. A fiatalosabb, divatosabb szakállt és bajuszt viselő Semmelweist kezdőbb tanár korában ábrázolja, mint a Berán-portrék (Varannai 4. kép). Reményi Józseftől 100 mm átmérőjű allegorikus öntvény. A domborművön öt alak látható. Két anya, két kisgyermek és egy férfi. A gyerekek meztelenül, a felnőttek tüllszerű lepelbe öltöztetett alakok. A formák tradicionálisak, a körérme egész felületét kitöltik. A lent elhelyezett, féltérdre ereszkedett nő a mozgó, elmenni akaró gyereket segíti kezeivel. Az álló nőhöz és a karján ülő gyerekhez a férfi szól. Az érme peremén belül köriratban olvasható szöveg:
Csodás felfedezéséért csak az anyák hálája jutott neki osztályrészül" (Varannai 7. kép). A Semmelweis-díj emlékérmét is Reményi készítette (4. kép). Az Egyetem 1958-ban alapította a Semmelweis-díjat és emlékérmét (azonos a Varannainál említett 4. képpel). Kiemelkedő tudományos munkásság jutalmazására évenként az egyetem tanácsa adja ki. Az első négy évben mint egyetemi kitüntetés, saját tanárai elismeréseként került kiadásra. Ezután miniszteri jóváhagyással országos jellegű kitüntetéssé alakult. Azóta nemcsak a budapesti egyetemhez tartozó tanárok, hanem az ország bármely kiváló orvoskutatója elnyerheti. A Semmelweisérem eddigi kitüntetettjei: Rusznyák István (1959), Gegesi Kis Pál (1960), Babies Antal (1961), Issekutz Béla (1962), Ivanovics György (1963), Petényi Géza (1964), Ernst Ernő (1965), Földváry Ferenc (1966) és Baló József (1967). A Semmelweis-érmét és -díjat a felkért jelöltnek tudo- 5. kép
mányos előadáson adják át. A Semmelweis-emlékérem 75 mm átmérőjű bronzérme díszes tokban. További Semmelweis-érme az Orvostudományi Egyetem gyűjteményében a Nemzetközi Orvostovábbképző Akadémia jelvénye Semmelweis-fej ábrázolással. Ez a Közkórházi Orvos Társulat jutalomérmének redukált vereté. A 23 mm átmérőjű érme 1938-ban készült. Szerzője ugyancsak Reményi (Varannai 5. kép). Semmelweis-dombormű látható a központi épület (rektori és dékáni hivatal) lépcsőházának falában (5. kép). A földszint és I. emelet közötti fordulóban a falban 50 cm átmérőjű bronzportré-dombormű van, és alatta márványtáblán a felirat : SEMMELWEIS IGNÁC FÜLÖP 1818 1865 EGYETEMÜNKÖN A SZÜLÉSZET TANÁRA 1855 1865 A dombormű balra néző arcot ábrázol. Szerzője ugyancsak Reményi. Reményi József (szül. 1887), szobrász és éremművész. Budapesti és müncheni szobrászati tanulmányok után rendszeresen készít érméket. Klasszicizáló művész, aki szereti a formák egyszerűsítését, enyhe stilizálását. Jól ismert Liszt Ferencérméje és önarcképe. Egyetemünkön Semmelweis-érméin kívül az ifj. Bókay Jánost, Blaskovics Lászlót, Frigyesi Józsefet ábrázolók mellett még 2ü érme található tőle. Semmelweis-portré látható a rektori aranyláncon is. Ez Engelsz József ötvösművész munkája. E függő érem modernebb mintázású. A körvonalakat és a fő formákat hangsúlyozza a fej erőteljes formálása. A fej körül 1818 Semmelweis Ignác Fülöp 1805" felirat olvasható, míg a hátlapon A Budapesti Orvostudományi Egyetem Rektora" szöveg látható. Az érme 72 mm átmérőjű (Varannai 22. kép). Semmelweis arca tehát sokféle megformálásban és mégis egységesen áll előttünk. Valamennyi megjelenítés művészi módon ugyanazt az embert mutatja. A műalkotások portréi csak annyira különbözők, amennyire az ember is változik 10 év alatt, 37 és 47 éves kora között, ha életében jó és rossz napok sorozatai váltakoznak. A művészeti érték mellett bennünket a portré hűsége is izgat. Ezt néhány megmaradt korabeli fényképen ellenőrizhetjük. A koponya alapján rekonstruálhatók a lágyrészek, és megteremthető a már érzelem nélküli arc, a halotti maszk. A Sós András által a közelmúltban koponya-felvétel alapján rekonstruált arc minden lényeges vonásban megegyezik az ismert Semmelweisportrékkal. A Budapesti Tudományegyetem 300 éves fennállásakor (1935) rendezett ünnepségek alkalmával határozta el a fiatalabb orvoskar történelmi emlékei összegyűjtését. A tanárok festményportréit ekkor rendezték, és kiegészítették a Faludi Gézától vásárolt éremgyűjteménnyel. Az akkor tervezett Orvostörténeti Múzeum végül is nem egyetemi intézményként alakult meg, de éppen Semmelweis
szülőháza adott neki hajlékot. A nagy orvosok, köztük elsősorban Semmelweis emlékét azonban az Orvostudományi Kar, ma Orvostudományi Egyetem műalkotásokból álló gyűjteményével is fenntartja. Summary The succeeding generations give expression to their esteem towards the great men of the country by various works of art also. The Hungarian posterity was not forgetful even in the case of Semmelweis, Many statues, reliefs, portraits and medals made by excellent artists call to mind Semmelweis' work and personality. The Medical University of Budapest has more than 20 works of art devoted to his memory. Semmelweis was professor of the midwifes' clinic at Pest between 1855-1805. His department was a part of the Medical Faculty of the University (today independent as Medical University of Budapest). His memory is maintained and cultivated by the above mentioned works of art. Great Hungarian artists composed many excellent works devoted to Semmelweis' person. Some of them are the sculptor Alajos STRÓBL (1856-1926), Mór THAN, painter (1828-1899), Lajos BERÁN (1882-1943) and József REMÉNYI (1887-) sculptors and medal-makers, Sándor BALIKÓ (1869-1928) and Gergely SZÁNTÓ (1886-1962) plaque-makers. We can see Semmelweis' face in various formations, but he remains always the same person for us. All visualisations show him the very same man in an artistic manner. His memory remains living by these works of art in the possession of the Medical University of Budapest.