Általános tájékoztató, történelem szak, II. évfolyam Történelem szakon a II. évfolyam oktatását a Mediévisztikai (Középkortudományi) Tanszék látja el, ugyanis a magyarországi felsőoktatási gyakorlattól eltérően egyetemünkön egy (teljes) év jut a közép-kor oktatására. Tantárgyi követelmények 1. Bevezetés a középkortudományba A tantárgyat egy féléven át, heti 2 órában előadások formájában oktatjuk. A félév végén írásbeli számonkérést követően a hallgatók gyakorlati érdemjegyet kapnak. A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a középkori történelem tanulmányozásához nélkülözhetetlen ún. alap-, segéd- és rokontudományokkal, azok tárgyával, sajátos módszereivel, a középkorkutatás fontosabb kérdéseivel, újabb eredményeivel. Az egyes ún. segédtudományokról az elemi alapismeretek leginkább a következő összeállításokból sajátíthatók el (a felsorolt irodalom tájékoztató jellegű, a számonkérés az előadásokon elhangzottakon alapul): * Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeállította Borsa Iván. Budapest 1959. (Oklevéltan, Kronológia, Pecséttan, Címertan). * Történeti segédtudományi alapismeretek II. Összeállította Borsa Iván, Bottló Béla, Ila Bálint. Budapest 1963. (csak a genealógia és a történeti földrajz kell) * A történelem segédtudományai. Szerk.: Kállay István. Budapest 1986. * Lederer Emma: A történelem tárgya, módszere, a segéd- és rokontudományok elemei. (Kézirat) Budapest 71990. * A történelem segédtudományai. Szerk.: Bertényi Iván. Budapest 1998. 2. Egyetemes történelem A tantárgy az egyetemes, ezen belül az európai történet középkori korszakának (4-15. század) fejlődéstörténetét foglalja magába. A tananyagot előadások és szemináriumok formájában oktatjuk 2 féléven keresztül. Mindkét félévben kötelező a hallgatóknak felvennie egy nyugati és egy keleti (bizánci v. iszlám) témájú előadást, amelyekből az első félév végén kollokválni kell. Az eddigi gyakorlat szerint az évfolyamok felének vagy kétharmadának az első félévben kell felvenni egy egyetemes történeti szemináriumot, míg a másik felének vagy egyharmadának a Bevezetés a középkortudományba című tárgyat kell hallgatni. A második félévben pedig fordítva: akik az első félévben Bevezetés... előadásra jártak és abból gyakorlati érdemjegyet szereztek, azoknak ekkor egyetemes szemináriumot kell felvenniük, amiből természetesen gyakorlati jegyet kell szerezni. (Amennyiben a tanszéki órakínálat ezt lehetővé teszi, a Bevezetés... és az egyetemes történeti szeminárium egyazon félévben is hallgatható, ebben az esetben a következő félévben egyiket sem kell felvenni. A szigorlatra való jelentkezés feltétele ugyanakkor az egyetemes történeti szemináriumon szerzett gyakorlati jegy és a Bevezetés... előadásból szerzett gyakorlati jegy. 3. Magyar történelem A tantárgy a magyar nép történetének a kezdetektől 1526-ig terjedő időszakát foglalja magába. Mindkét félévben kötelező egy magyar történeti előadást hallgatni, amelyekből az első félév végén kollokválni kell. Az előadás nem tartalmazza a tematika szerinti teljes anyagot, csak egyes korszakok főbb kérdéseivel foglalkozik. Az előadó a szigorlati követelményeken túlmenő, maga által kijelölt forrásokat és szakirodalmat is számonkérhet, ezt a félév elején közli a hallgatókkal. Az előadások mellé mindkét félévben kötelező egy-egy magyar történeti szemináriumot is felvenni és azon érvényes gyakorlati érdemjegyet szerezni.
Szigorlati követelmények két részből állnak, úgy mint 1. írásbeli részből, amelynek kérdéscsoportjait az év elején megkapják a hallgatók. Ez a lista tartalmazza azokat a legfontosabb évszámokat, fogalmakat, amelyekből a szigorlati teszt összeáll. Az (rásbeli célja elsősorban a tárgyi tudás felmérése, a történeti fogalmak szabatos (rásbeli számonkérése. Az (rásbeli rész tartalmaz topográfiai és források felismerésére, értelmezésére vonatkozó kérdéseket is. Egy részjegyet szereznek belőle a szigorlók. 2. szóbeli részből, amelyben a legfontosabb követelmény, hogy a hallgató tudjon a szigorlati kérdésekre logikusan felépített és szabatosan kifejtett, a szaknyelv (terminológia) ismeretét tükröző összefüggő válaszokat adni. A kollokviummal ellentétben a szigorlaton a hallgató húzza a tételt. Egyetemes történelem szóbelije két részből áll, egyrészt Nyugat-Európa, másrészt Kelet-Európa és az iszlám világ történetéből kapnak egy-egy részjegyet a hallgatók. Magyar történelem témájából is két kérdést, illetőleg részjegyet kapnak a hallgatók. Az egyik kérdés a középkor első, a második annak a késői korszakából hangzik el. A szigorlati kérdés egyike tartalmazhat a történeti földrajzi kézikönyvek, forráskiadványok, szakirodalom ismeretére irányuló kérdéseket is. Az öt részjegy átlaga alkotja a szigorlati jegyet. Ha az öt részjegy bármelyike elégtelen (1), akkor az egész szigorlat elégtelennek minősül, pótszigorlattal ismétlendő. ad 1. szigorlati írásbeli tájékoztató Egyetemes történelem Fogalmak A személyekhez: ki volt, mikor működött; az évszámokhoz az eseményt, eseményhez évszámot; csaták éve és jelentősége, kik vívták; országok és
Szigorlati írásbeli tájékoztató területek esetében a politikai és földrajzi meghatározás; fogalmakhoz rövid szabatos meghatározás. Az események évszám szerint is kérdezhetők! Az ismétlések a készülést kívánják segíteni!) - A - Aachen; aacheni szerződés; Abbasszidák; I. Abd-el Rachman; Adrianopoliszi csata; Aetius; agrártörvény (mezőgazdasági törvény, Bizánc); Aistulf longobárd király uralkodása és szerepe;akkon ostroma; akolythus; I. Alarik; albigens; Alcuin; alderman; I. Alexiosz Komnenosz; Nagy Alfréd tevékenysége; allodium; Almohádok; Almoravidák; Alp Arszlán; I. Anastasius keletrómai császár; az anagni merénylet; Angelosz dinasztia; a nápolyi Anjou dinasztia; Ankarai (Angora) csata; annatae; antrustio; apostasia; Aquinói Szent Tamás; német Aranybulla; Arius és tanításai, ariánus; Arnulf metzi püspök; Arnulfinger dinasztia; arte; asylum; Szent Athanasius működése és szerepe; Austrasia; Avignoni pápák: V. Kelemen, XXII. János, XI. Gergely; Azincourt-i csata; - B - baccalaureus; bailiff; I. Bajazid; bannum; Bari ostroma; basileus; Caesareai Baszileusz; I. Baszileiosz császár; II. Baszileiosz császár, a bizánci "reconquista " eredményei; Bázeli zsinat; bazilika; Thomas Becket; Beda Venerabilis; behetria; Beliszariosz és hódításai; Aniani Szent Benedek; Nursiai Szent Benedek; beneficium; Beneventum; Clairvaux - i Szent Bernát; bogumil; bojár; II. Boleszláv cseh fejedelem; Szent Bonifác; VIII. Bonifác pápa; I. Borisz cár uralma Bulgáriában ; Bouillon Gottfried; Bouvines-i csata; Brétigny; Brogne alapítása; Burgundia; a burgundok letelepítése Savoyában; a burgund királyság egyesülése a Birodalommal annak harmadik országául; burgus; - C - Camaldoli alapítása és a camaldoli reform jellegzetessége; Capeting dinasztia; capitulare; Capitulare de villis; caritas; carruca; Cartusia (Grand- Chartreuse) alapításának éve és alapítója; Cassiodorus Senator; Catalaunumi csata; census; 4. (chalcedoni) egyetemes zsinat; civitas; Clermont-i zsinat; Cluny alapítása és alapítója; comes (grafio); communa; compagnia; condottiere; conquistador; conversus; Corpus iuris civilis (16. századi elnevezés) részei; cortes; cour; Courtrai csata; Covadonga; craft; Crécy; curia Romana; curtis; Nicolaus Cusanus; - D - Petrus Damiani;decima; Decretales Pseudoisidorianae; Decretum Gratiani; dekretisták; denarius; devotio moderna; diaconus; Dictatus papae; diffidatio; dime; dinár; dioecesis; Dionysius Exiguus; dirhem; doctor decretorum;
Szigorlati írásbeli tájékoztató doge; Szent Domonkos rendjének alapítása; Domesday Book; Donatio Constantini; donjon; ducato; Dunstan canterbury érsek és működése; Dusán István "Szerbia, Dulla, Hum, Zéta, Albánia és a Tengermellék királya"; Mi volt Duurstede? - E - earl; Ebroin;échevin; Meister Eckhart; Edictum Chlotarii; Egbert király és jelentősége; egyetemek (soroljon föl 13. századi franciaországi, itáliai, hispániai, angliai egyetemeket); egyetemek (soroljon föl 3 olyan egyetemet, melyek a 14. században az akkori német és lengyel királyság területén jöttek létre); egyetemek (krakkói, bécsi egyetemek alapítása); a svájci Eidgenossenschaft keletkezése és tagjai; Einhard; emir; emporium; Ermanarik; exarcha; exarchátus; excommunicatio; exorcista; - F - factor; felonia; I. Ferdinánd kasztíliai király uralkodása; Assisi Szent Ferenc rendjének alapítása; Ferrara-Firenzei zsinat; fiorino d'oro; flagellans; foederatus; foedus; fondaco; Fondaco dei Tedeschi; frairies; francia királyok: Capet Hugó, Jámbor Róbert, I. Henrik, I. Fülöp uralkodása; fraternitas; I. Frigyes német császár; II. Frigyes német császár; I. Fülöp francia király; II. Fülöp Ágost francia király; IV. Szép Fülöp francia király; fuero; - G - Gallipoli oszmán törökök általi elfoglalása; garas; Geiserik; I. Gelasius pápa; georgos; Gerbert d'aurillac; I. Gergely pápa; VII. Gergely pápa; IX. Gergely pápa; XI. Gergely pápa;a germánok áttörik a Rajna-vonalat; gesta; ghibbelin; gilde; gonfaloniere; Fernando Gonzales és Kasztília keletkezése; Gorm (Öreg) működése időben és országa; Gorze alapítása; Granada visszavétele; Gratianus és Theodosius változtatásai a római állam, a keresztény vallás és egyház viszonyában; gros; Grosse Ravensburger Gesellschaft; grosso; grossus; Gerhard Groote;guelf; - H - Habsburg dinasztia; hanza; IV. Hadrián pápa; Hadrianopoliszi csata; haeresis; haradzs; Hastingsi csata; Henotikon ; I. Henrik; II. Henrik; VI. Henrik császár; I. Henrik francia király; II. Henrik angol király; VII. Tudor Henrik; a britanniai angolszász Heptarchia királyai (legalább 5); I. Herakleiosz császár; hermandad; hidalgo; hidzsra; hierarchia ordinis; hierarchia iurisdictionis fokozatai a nyugati egyházban; hof; Hohenstaufen dinasztia; Hohenzollern dinasztia; homagium; hufe; Capet Hugo; Humbertus de Silva Candida;
Szigorlati írásbeli tájékoztató - I - ikonodúlia; iktá; imám; III. Ince pápa; IV. Ince pápa; ingenuus; interdictum; investitura; Sevillai Isidorus; Dél Itáliát és Máltát elfoglalják a normannok; Dél-Itália és Szicília uralkodói a Hohenstaufenek kiirtásától 1494-ig; ius hospitalitatis; II. Ivan Aszen bolgár cár uralkodása; I. Ivan Danyilovics ("Talita"; Moszkva nagyfejedelme; III. Iván moszkvai nagyfejedelem; - J - Földnélküli János angol király; XII. János pápa; XXII. János pápa; Kantakuzénosz János; Jarmuki csata; Bölcs Jaroszláv Rusz fejedelme és legfontosabb eredményei; Jeanne d'arc; a johanniták alapításának időpontja és helye; juratus; I. Jusztiniánusz; - K - kalifa; Kalka menti csata; Kalmari Unió (mettől meddig); Nagy Kanut; Knut) és országai; kardinális; Karoling dinasztia; Karoling család nemzedékrendje; Pipin, Arnulf, Martell Károly, Heristali Pipin); a keleti frank Karolingok uralkodási évükkel; Nagy Károly; Nagy Károly háborúi (szász hadjáratok, a longobárd királyság megszűntetése, a beneventói hercegség hódoltatása, Barcelona bevétele, a hispán mark keletkezése, az avar háború, a bajor hercegség megszűntetése, aacheni szerződés); Kopasz Károly uralkodása; III. (Vastag) Károly császársága;kathar; katia; III. Nagy Kázmér lengyel király; V. Kelemen pápa; Klodvig; kogge[n]; koldulórendek; kolostorreformok: eltérések a lotharingiai, a cluny és az itáliai kolostorreformok között; Komnenosz dinasztia; konciliarizmus; konklávé; Nagy Konstantin; Konstantinápoly, mint új főváros felavatása; Konstantinápoly arab ostroma; VII. Bíborbanszületett Konsztantinosz császársága, irodalmi művei; Konstanzi zsinat; konzul; a kordovai egyesített muzulmán állam szétesése, a kalifátus megszűnése; Kordova kalifátus; a kordovai emirátus kezdete; Kulikovói csata; - L - Jámbor Lajos; Német Lajos; II. Lajos császár és itáliai király uralkodása; IX. Szent Lajos francia király; XI. Lajos francia király; Bajor Lajos uralkodása, konfliktusa a pápával; Lancester dinasztia; Las Navas de Tolosai csata; I-IV. lateráni zsinat; lector; legisták; Legnanoi csata; III. Isauriai Leo uralkodása; V. Kopronymosz Leo; VI. Bölcs Leo császár és működése; I. Leo pápa; IX. Leó pápa;letus; Lewes; lidis; homo ligius; litus; Liudolfinger (szász) dinasztia uralkodói; locator; I. Lothár uralkodása; I. Lothár halála, új Karoling utódállamok Lothár országa területén; Lübeck alapítása; Luxemburg dinasztia; ki alapította Luxeuilt és Bobbiót?; I-II. lyoni zsinat; - M - magánegyház (Eigenkirche); a Magna Charta és tartalma; maior; maior domus; maire; Makedón dinasztia; mancipia; manicheus; manor; mansus; I.
Szigorlati írásbeli tájékoztató Manuel;Manzikerti csata; mare nostrum; Páduai Marsilius; Martell Károly maiordomus és dux Francorum működési ideje; V. Márton pápa; mavali; mayer; mercator; Meroving dinasztia; métier; I. Mieszko lengyel fejedelem, a keresztény Lengyelország kezdetei; Kerulláriosz Mihály pátriárka; I. Miklós pápa; Milánói edictum; ministerialis (dienstmann); II. Mohamed; Simon de Monfort; monofizita, a monofizitizmus tanításai; Montecassino alapítása; mozarab; mulk; mundina; muvallad; Myriokephaloni csata; - N - Nancy; Narszesz és hódításai; a német lovagrend alapításának időpontja és helye; Nesztoriosz és a nesztoriánizmus, nesztoriánus; Neustria; 1. (nicaeai) egyetemes zsinat; 7. (nicaeai) egyetemes zsinat; Nyssai Gergely; - O - oblatus, oblata; Odilo apát; Odoaker; officium; Szent Olaf működése időben és országa; Omajjádok; az Omajjád emirátus, majd kalifátus fennállása Hispániában (évtől évig); Oresztes; ordines minores; ordines maiores; Orleans felszabadítása (Jeanne d'arc); ostiarius; Oszmán emir; az oszmán törökök elfoglalják Athént, Moreát, Trapezuntot; Nagy Otto; II. Otto; III. Otto; II. Przemysl Ottokár cseh király;; - P - Palaialogosz dinasztia; Pachomius; paroikos; Partitio Romaniae (a Bizánci Birodalom felosztása, IV. keresztes hadjárat); patarén; Szent Patrik; Patrimonium Sancti Petri; Pelagoniai csata; Pelayo; Petrus Lombardus; Photius; Piast dinasztia; Kis Pipin uralkodása; Ki volt Henri Pirenne?; II. Pius; Plantagenet dinasztia; poblationes; podesta; Poitiers-i csata; portus; precaria; Prémontré alapítása és alapítója; presbyter; primogenitura; Przemysl dinasztia; Franciaország, Anglia és Hispánia egyházi primatiái; privilegium minus (osztrák); Prokopiosz; pronoia; püspök; - Q - Quadrivium; Mi volt Quentovic? - R - I. Ramiro aragón király uralkodása; Rechnitz; reconquista; reformpápák: IX. Leó, VII. Gergely, IV. Hadrián, III. Sándor, III. Ince, IX. Gergely, IV. Ince, VIII. Bonifác; Ricimer; Erős; Merész) Róbert; Jámbor Róbert francia király; II. Roger; Rollo; Rómát beveszik a gótok; Rómát kifosztják a vandálok; I. Romanosz Lakapenosz; Rózsák harca Angliában; I. Rudolf német császár; Rurikida dinasztia; Jan von Ruysbroek; - S - Saint-Claire sur l'epte; Nagy Sancho, navarrai király; III. Sándor pápa; saria; schisma; senioratus; septem artes liberales; sheriff; seigneur; senechal; servi quotidiani; servitia; servus de corpore; Heinrich Seuse; signoria; Simeon cár uralma Bulgáriában; simonia; Sluys; solidus (nomiszma, be-
Szigorlati írásbeli tájékoztató zant); Spoletum; stewart; Stilicho; a strassburgi eskü és kultúrtörténete; studium generale; subdiaconus; Suger apát; Sutri zsinat, az egyházreform kezdetei; Szaladin; a száli frank dinasztia tagjai és uralkodási évük Németországban és a Birodalomban; Szicíliát elfoglalják az arabok; I. Szilveszter pápa; II. Szilveszter pápa;sztratégosz; sztratióta; synodus; - T - Taille; Johannes Tauler; teloneum; a templomosok alapításának időpontja és helye; Tertry; thema; Nagy Theoderik királysága; Nagy Theodosius; timár; Timur Lenk; Tamerlan); III. Toledói zsinat; Toledó visszavétele; tonlieu; II. toruni béke; törzsi hercegségek; trivium; Tudor dinasztia; - U - "Unam Sanctam" bulla; II. Jagelló Ulászló lengyel-litván király; usura; - V - vakf; valdens; Valois dinasztia; vassus; vassi dominici; Nagy Szent Vazul; a verduni birodalomfelosztás és az új regna határai; vilain; villa nova, ville neuve; villicus; virgate; Visconti család; Szent Vlagyimir Rusz fejedelme és legfontosabb eredményei; Vouillé-i csata; - W - Nagy Waldemár dán király; Wallia;Welf dinasztia; Wettin dinasztia; Whitby zsinat; Wittelsbach dinasztia; wormsi konkordátum; Wulfila; Ulphilasz); John Wyclif; - Y - yardland; - Z - zecchino; ziamet; zunft; Évszámok 325; 375; 378; 381; 406-407; 410; 429 (vandálok); 451; 476; 507; 622; 627; 687; 711; 751; 756; 774; 800; 843; 855; 911; 955; 962; 1046; 1054; 1066; 1071; 1075; 1085; 1095; 1099; 1122; 1147-1149; 1176; 1187; 1189-1192; 1204; 1212; 1214; 1215; 1223; 1231; 1242; 1265; 1268; 1278; 1282; 1291; 1302; 1315; 1335; 1346; 1347; 1356; 1358; 1380; 1386; 1410; 1414-1418; 1431; 1453; 1492; valamint a betűrendes listán szereplő események és uralkodók évszámai. Történeti földrajzi nevek GALLIA * folyók: Dordogne, Garonne, Loire, Meuse, Mosel, Rajna, Rhône, Saône, Szajna. * tájak: Aquitania, Austrasia, Auvergne, Bretagne, Burgundia, Champagne, Flandria, Gascogne, Languedoc, Maine, Neustria, Normandia, Poitou.
Szigorlati írásbeli tájékoztató * városok: Bouvines, Cambrai, Chartres, Clermont, Cluny, Lyon, Nevers, Orléans, Párizs, Poitiers, Reims, Verdun. HISPANIA * folyók: Duero, Ebro, Guadalquivir, Guadiana, Minho, Tajo. * tájak: Aragónia, Asturia, Galicia, Granada, Kasztília, Katalónia, León, Navarra, Portugália. * városok: Cordoba, Granada, Lisszabon, Navas de Tolosa, Oviedo, Porto, Santiago, Toledo. BRITANNIA * folyók: Humber, Ouse, Severn, Temze. * tájak: Bernicia, Deira, Essex, Kelet-Anglia, Kent, Mercia, Northumbria, Sussex, Wales, Wessex. * városok: Cambridge, Canterbury, Clarendon, Hastings, Lancaster, London, Oxford, Salisbury, Whitby, York. ITALIA * folyók: Adda, Adige, Pó, Tiberis, Volturno. * tájak: Egyházi állam, Lombardia, Pentapolis, Toscana. * városok: Aversa, Benevento, Bologna, Ferrara, Firenze, Genova, Milano, Monte Cassino, Palermo, Pavia, Pisa, Ravenna, Rimini, Róma, Salerno, Spoleto, Tagliacozzo, Torino, Velence, Verona. KÖZÉP-EUROPA * folyók: Bug, Duna, Elba, Fulda, Inn, Maas, Majna, Moldva, Neisse, Odera, Rajna, San, Visztula, Warta, Werra, Weser. * tájak: Bajorország, Frízföld, Galícia Kujávia, Lodoméria, Lotharingia, Mazóvia, Ostfália, Pomeránia, Szászország, Szilézia, Thüringia, Westfália. * városok: Augsburg, Basel, Boroszló, Gnieznó, Habsburg, Köln, Königsberg, Konstanz, Krakkó, Lublin, Mainz, Poznan, Quedlinburg, Strassburg, Trier, Worms. BALKÁN * folyók: Aliakmón, Boszna, Dráva, Drina, Marica, Meszta, Morava, Neretva, Olt, Száva, Sztruma, Timok, Vardar. * tájak: Achaia, Bosznia, Bulgária, Dalmácia, Horvátország, Macedónia, Macsói bánság, Rácország, Zéta. * városok: Belgrád, Durazzo, Hadrianopolis, Jajca, Nikaia, Raguza, Serdica, Spalato, Szaloniki, Szerém, Tirnovo, Várna, Vidin, Zára.
Szigorlati írásbeli tájékoztató Magyar történelem Fogalmak a középkori magyar történelem írásbeli részéhez (rövid, de pontos definició szükséges, a nemzetségek nevének ismerete, egyházaknál rendi hovatartozás, lokalizálás) - A - Aba nemzetség; adomány (donatio); agilis; ajtónállómester; Ákos nemzetség; alispán; almádi monostor; ancilla; annata; anyaegyház (monostor); apát; apostoli királyság; apród; aranybulla; aratores; asztalnokmester; Atyusz nemzetség; audiencia; augsburgi csata; aviticitas; bajvívás; - B - Balog nemzetség; Báncsa nemzetség; bandérium; Bárkalán nemzetség; báró; Becse-Gergely nemzetség; becsü; besenyők; billogos; Bogát-Radvány nemzetség; bolgár-törökök; bő; böszörmények; bucsú; budai káptalan; bullások; - C - centurio(natus); collecta; comes; comitatus; commendator; condicionarius; confraternitas; curia, curtis; Csák nemzetség; Csanád nemzetség; csatári monostor; csontmezei csata; csornai premontrei prépostság; darócok; - D - de genere; debreceni csata; déli harangszó; descensus; dézsma(bérlet); dicator; dispensator (sáfár); doboji csata; dukátus; dusnokok (torlók); - E - egyházi nemesek; egytelkes nemesek (kuriális nemesek); ellentmondás (contradictio); erdélyi vajda; erdőispánság; exemptio; falunagy (villicus); - F - familiáris; familiaritás; farkashidai szerződés; fassio (örökbevallás); fehérvári káptalan(ok); fej- és jószágvesztés; fejváltság; Fekete Sereg; fekete magyarok; feketehalmi csata; felségsértés; fiúsítás; főesperesség; fogott bírák; főkapitány; főkegyúri jog; földbér (cenzus, terragium); földeskü; főnemesség; fősáfár; fövenyi csata (bökénysomlói csata); füstadó; - G - galambóci csata; garamszentbenedeki bencés apátság; generalis congregatio (nádori, megyei közgyűlés, országos gyűlés); Geregye nemzetség; gubernátor; Gútkeled; gyanús bíró; gyepü(elve); Győr nemzetség; gyula; - H - hadnagy (maior exercitus); hadoszlás; Hahót nemzetség (Buzádhahót); Hármaskönyv; (Tripartitum); harmincad; hatalmaskodás(ok); hatalombaj; határispán; hatvani premontrei prépostság; Héder nemzetség; hegyvám; Hermán nemzetség; hetes (hebdomadarius); hetipiac; hídvám; hitbér; hiteleshely(ek); hód-tavi csata; homo regius: királyi ember; Hontpáz-
Szigorlati írásbeli tájékoztató mány nemzetség; horvát-szlavón bán (dalmát-horvát bán, tengermelléki bán); hospes; huszad (vám); hűtlenség (nota infidelitatis); - I - Igmánd nemzetség; Igyfon erdő; immunitas; in(ek); inquisitio (tudományvétel); isaszegi csata; ispán; ispánság; ítélőmester (protonotarius); itinerárium; ius regium (királyi jog); izbeg (üzbég ["szökevény"]); izmaeliták (böszörmények); jajcai bánság; Ják nemzetség; jáki bencés apátság; jászói premontrei prépostság; jászok; jegyajándék; jobagio (jobbágy); jobbágyfiú; jobbágyköltözés; jobbágyporta; jobbágytelek; jövevény nemzetségek (advena); juhötvened; - K - Kacsics nemzetség; Kalandosok Társasága (kalendások); káliz(ok); kamara haszna (lucrum camerae); kamarás (cubicularius); kamarásmester; kancellár; Kán nemzetség; Kaplyon nemzetség (Kaplony); kápolnaispán; kapornaki bencés apátság; káptalan; Kartal nemzetség (Kurszán); kastély (castellum); Káta nemzetség; keltjobbágyfiú; kenyérmezei csata; kerci ciszterci apátság; kereszténypénz; keresztes konvent; kés (adókés, cultellus, tizedkés); kikiáltás (proclamatio); kikiáltó (várkajátó); kilenced; kincstartó; királybíró; királyi ember (homo regius); királyi jog (ius regium); királyi titkár (secretarius); királyi szolgálónépek; királyi város (civitas); királyketteje; királynéi tárnokmester; királynéi udvarbíró; királynéi város; kiváltságos egyház; kői káptalan; Kökényesradnót nemzetség; kolozsmonostori bencés apátság; kolozsmonostori egyezmény; Koppán nemzetség (Katapán); koppánmonostori bencés apátság; közbecsü; köznemesség; közszabadság; kucsói bánság; különös jelenléti bíróság (praesentia specialis); kunok bírája; kunok; kuriális nemesek; kündü; - L - leánynegyed (quarta puellaris); lébényi bencés apátság; lechnici karthauzi kolostor; lekéri bencés apátság; leleszi premontrei prépostság; levelesítés (proscriptio, proskribálás); liber; libera villa; liberi denarii; libertinus; litteratus (deák); lófő székely; lovász(ok); lovászmester; lövő(k); lövöldi karthauzi kolostor; - M - macsói bánság; madocsai bencés apátság; magánegyház (Eigenkirche, propria ecclesia); mágnás; magszakadás; maior exercitus (hadnagy); majki premontrei prépostság; mansio; mardurina (marturina, nyestbőradó); megye; menedékkői karthauzi kolostor; mezőváros (oppidum); miles; Miskolc nemzetség; mogyoródi csata; mohácsi csata; Monoszló nemzetség; mórichidai premontrei prépostság; mortuarium; muhi csata; munera (ajándék [adó]); munus (ajándék [adó]);
Szigorlati írásbeli tájékoztató - N - nádor (palatinus); Nánabeszter nemzetség; nándorfehérvári bánság; nándorfehérvári csata; nemzetségi monostor; nikápolyi csata; nobilis; nota infidelitatis (hűtlenség); nyestbőradó (mardurina marturina nyestadó); nyögér; nyolcad (oktáva, törvényszéki nyolcad); nyúlszigeti premontrei prépostság; nyúlszigeti apácakolostor; - O - óbudai apácakolostor; obulus (féldénár); ócsai premontrei prépostság; octava (nyolcad); officialis (tiszttartó); őr(ök); örökbecsü; öröklött birtok (possessio hereditaria); örökös comes (comes perpetuus); örökös főispánság; oroszlámosi monostor; oroszországi vajda; örsi prépostság (felsőörsi prépostság); Örsúr nemzetség; országbáró(k); országbíró (iudex curie regie); országgyąlés; országos vásár; ősiség (aviticitas); Osli nemzetség; ozorai bánság; - P - pannonhalmi bencés apátság; pápai tized; pápai tizedjegyzék; pápóci ágostonos prépostság; pásztói ciszterci apátság; pataki erdőispánság; pécsváradi bencés apátság; pensa; personalis praesentia: személyes jelenléti bíróság; personalis praesentiae locumtenens: személynök; péterváradi ciszterci apátság; pilisi ciszterci apátság; placetum regium; pohárnokmester; Pok nemzetség; pornói ciszterci apátság; poroszló (pristaldus); portális adó; pozsegai káptalan; pozsonyi béke; pozsonyi káptalan; praeco (1): börtön; praeco (2): csősz; praesentia personalis: személyes jelenléti bíróság; praesentia specialis: különös jelenléti bíróság; prediális nemesek; prédium; pristaldus: poroszló; proclamata congregatio: közgyűlés, kikiáltott; proclamatio: kikiáltás; proscriptio: levelesítés; proskri-bálás: levelesítés; protonotarius: ítélőmester; provisor (udvar-bíró); quarta puellaris: leánynegyed; quarta: leánynegyed; - R - Rábaköz; Rád nemzetség; rajki premontrei prépostság; Rátót nemzetség; rátóti premontrei prépostság; révvám; rigómezei csaták; Rosd nemzetség; rovó (dicator, dikátor); rozgonyi csata (1312); - S - Sági premontrei prépostság; salarium; salvus conductus (menlevél); sanctifer(ek); Sárkányos Társaság; savniki ciszterci apátság; secretarius: királyi titkár; sedes iudicaria: megyei törvényszék; sedria (megyei törvényszék, sedes iudicaria); segesdi ispánság; serviens; sói bánság;
Szigorlati írásbeli tájékoztató sókamara(ispán); soltész; somogyvári bencés apátság; specialis praesentia: különös jelenléti bíróság; státusper; statutum; stefaniták; supplicatio; szabácsi bánság; szabad dénárok (liberi denarii, szabadok dénárai); szabad királyi város; szabadispánság; Szák nemzetség; Szalók nemzetség; szászok; szávaszentdemeteri monostor; százdi apátság; szebeni káptalan; szegedi béke: váradi béke; szék; székelyek; székelyispán; székes-káptalan; széki apátság: cikádori ciszterci apátság; székkapitány; szekszárdi bencés apátság; személynök (personalis praesentiae locumtenens); személynöki város(ok); Szemere nemzetség; Szentemágocs nemzetség; szentgotthárdi ciszterci apátság; Szent György Lovagrend; szentjobbi bencés apátság; szentjogi apátság: szentjobbi bencés apátság; szentkirály szabadjai (szentmáriahegyi apátság: borsmonostori ciszterci apátság; szepesi apátság: savniki apátság; szepesi grófság; szepesi káptalan; szepesi tízlándzsások; szerecsen dénár; szkalkai bencés apátság; szlavón bán; szolgálónépek (conditionariusok, kondicionariusok); Szolnok nemzetség; szörényi bánság; szreberniki bánság; - T - Tálnok(ok); tárnoki város(ok); tárnokmester; tárnokok; tárnokszék; társaskáptalan; tatai bencés apátság; Tekele nemzetség; telek; telekkatonaság; temesvári csata (1514); temesvári országgyűlés (1397); tengermelléki bán: horvátszlavón bán; természetes báró(k) (barones naturales); terragium: földbér; Tibold nemzetség; tihanyi bencés apátság; tiszttartó (officialis); titeli káptalan; titkos kancellár; tizedkés: kés; tízlándzsások: szepesi tízlándzsások; Tomaj nemzetség; tömény (tümen)(topuszkói apátság (toplicai apátság); torinói béke; torló(k): dusnok(ok); Tripartitum: Hármaskönyv; tudományvétel (inquisitio, köztudomány); tümen: tömény; Türje nemzetség; turóci premontrei prépostság; Turul nemzetség; - U - udvarhely(ek); udvari apród; udvari familiáris; udvari ifjú; udvari lovag; udvarispán; udvarnok(ok); udvarnokispán; udvarnok-jobbágy(ok); ügyvédvallás; ülnök (assessor); uradalom; urbura; urburaispán; úriszék; útkényszer; üzbég ("szökevény"); - V - Vaja nemzetség; vallonok; vár (castrum); váradelőhegyi prépostság: váradhegyfoki prépostság; váradhegyfoki premontrei prépostság; Váradi egestrum; váradi béke (1444); várispán; várjobbágy; várkajátó; várkonyi jelenet; várnagy (castellanus); várnai csata (1444); várnemes; várnép; város (civitas); városbíró; városi kiváltság; városkönyv; vásárhely(ek); vásárhelyi
Szigorlati írásbeli tájékoztató apácakolostor; vásárvám; vasvári káptalan; vátyi ispánság; végvár; végvidék (confinia); Verőce; veszprémvölgyi apácakolostor; vexillifer (zászlóvivő); vexillum: bandérium; vicebán (albán); vicecomes: alispán; villicus: falunagy; visegrádi királytalálkozó; vlachok; vránai perjel (aurániai perjel); - Z - zagoriai grófság (ispánság); zágrábi ciszterci apátság; Záh nemzetség (Zách Zács); zalavári bencés apátság; zálogbirtok; zálogolás; zárai béke (1358); zirci ciszterci apátság; zobori bencés apátság; Zovárd (nemzetség); Zsadány nemzetség; zsámbéki premontrei prépostság; zselicszentjakabi bencés apátság; zsidóadó; zsidóbíró; zsidóprefektúra. Évszámok Az összes magyar király uralkodási éve, 933 955 973 996 1001 1074 1083 1091 1102 1217-18 1222 1231 1232 1233 1278 1301 1312 1335 1351 1367 1396 1404 1405 1412 1437 1444 1448 1456 1463 1485 1506 Történeti földrajzi nevek Tájak elhelyezkedése és népességének jellege a 10-15. században: Székelyföld, illetve a székely székek mindegyike, Szászföld-Királyföld, Barcaság, Csallóköz, Erdély, Etelköz, Göcsej, Jászság, Levédia, Nyírség, Magna Hungaria, Mátyusfölde, Ormánság, Őrség, Szepesség, Szerémség, Szigetköz, Szilágyság, Temesköz, Vendvidék, Zselic. Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Bosznia, Szerbia, Halics, Stájerország, Krajna, Havasalföld, Moldva. Folyók: Duna, Morva, Morava, Drina, Lajta, Vág, Nyitra, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog, Tisza, Szamos, Körösök, Berettyó, Maros, Olt, Küküllők, Rába, Zala, Sárvíz, Dráva, Száva, Mura, Zagyva. A Magyar Királyság és társországaihoz tartozó püspökségek alapítási időszaka és püspöki székhelyei. 13-15. századi vármegyék és székek Szabad királyi, bánya-, és erdélyi szász városok fekvése, névváltozataik (latin, német), jogállása (tárnoki, helynöki stb.).
ad 2. szigorlati szóbeli tájékoztató Egyetemes történelem) Összeállította: Kozma Béla Témakörök 1. Általános kérdések. A középkor fogalma, a fogalom történelmi-historiográfiai alakulása a reneszánsztól Cellariusig és Hornig. A formációelmélet tévedései: középkor = feudalizmus korszaka. Az időszak belső periodizációja: 4-8. század, átmenetek; 8-11. század = korai, 11-13. század = klasszikus, 14-15. század = kései középkor. A középkori világ három fő civilizációja: Európa, Bizánc, muzulmán világ. A bizánci történet periodizációja. 2. Átmeneti időszak (300-750). Első korszak (300-610): az Imperium Romanum a 4-6. században. A nyugati és keleti császárság. Szentháromságtani és krisztológiai viták. Justinianus uralkodása: Kísérlet a Birodalom helyreállítására. Háborúk a perzsákkal és a barbárokkal. Az autokratikus uralmi rendszer kiteljesedése. A nyugati császárok és a patricius Romanorum Ravennában. Császár, államfogalom, jog a késő római államban. A Barbaricum változásai a 2. századtól: nagy törzsek kialakulásának folyamata. A hun támadás és a migrationes gentium: gótok, vandálok, burgundok, szvévek, frankok, szászok útja a "honfoglalásig". A "barbár" államok keletkezése római földön. A római-barbár kettősség. A tolosai nyugati gót, a vandál, a burgund, a keleti gót királyság. Odoaker 476-os "államcsínye". A frank foglalás és államalapítás eltérő vonásai. Jüt, szász, angol és más germán királyságok keletkezése a római Britanniában. A barbár népek krisztianizációja: az arianizmus és jelentősége. Kelták Walesben a Hadrianus-falon túl, Írországban és Bretagne-ban. Az ír monasztikus egyház. A szlávok vándorlása Közép- és Dél- Európában a 7. század közepéig. Az avar hatalom a Kárpát medencében. Avar és szláv betörések a Balkánra. Nyugati és keleti szláv törzsek és népek az államalapítás előtt. Arábia az Iszlám előtt. Második korszak (610-750): A Mediterraneum megváltozott képe a 7. században. Új politikai alakulatok, új intézmények, középkori vonások. Herakleiosz császár és a hérakleioszi dinasztia uralma Bizáncban. A bizánci állam és társadalom átalakulása: a szabad paraszti kisbirtok megerősödése, a thema - rendszer. A képromboló mozgalom. Az arab előretörés megállítása Kis-Ázsiában. Bolgár honfoglalás a Balkánon, harcaik a bizánciakkal. Mohamed működése és az Iszlám létrejötte. Arabia egyesítése. Az Omajjádok
kalifátusa. Az Iszlám győzelmei a Közel-Keleten: Bizánc keleti és afrikai tartományainak, valamint a szasszanida birodalom meghódítása. Nyugaton: Afrika és Hispánia elfoglalása. A kalifátus államszervezete, intézményei. Tulajdon- és birtokformák, jogrend, adórendszer. Az arab kultúra. Európa: a toledói nyugati gót királyság (510-711), a longobárd királyság és hercegségek (568-774), a frank királyság Arnulf és Pipin arisztokrata felkelésétől Kis Pipin királyságáig. A királyi legitimáció új formái: felkenés, koronázás. Új birtok- és tulajdonformák: beneficium, precaria, "in stipendium ". A szabadság (libertas ) fokozatainak kialakulása a parasztság körében. Britannia a Heptarchia kíséret jellegű királyságaitól a wessexi dinasztia alatti egyesítésig. Az angolszász egyház sajátos helyzete: a Rómához kötöttség. A skót királyság kialakulása. Az ír misszió és az angolszászok a kontinensen. Winfrid-Bonifác és Európa alapjainak megvetése. 3. Korai középkor (750-1066). Első időszak (750-888 [1040]): A frankok országa és birodalma Kis Pipintől III. Vastag Károly trónfosztásáig. Hódító és pacifikáló háborúk. A Patrimonium Sancti Petri létrehozása. Intézmények: királyi udvar, kápolna és kancellária, palotagróf, birodalmi tanács, birodalmi gyűlés, grófságok, őrgrófságok, missaticum. Alcuin, a Karoling reneszánsz, a Karoling mínuszkula. Királyi öröklési rend: országfelosztások - Verdun, I. Lothár halála (855): a keleti és nyugati frank, az itáliai, burgundiai és lotharingiai királyság létrejötte és az utóbbi felosztása. A Karolingok és a pápaság: egyházreform- és kolostorreform-kísérletek. A császárság. Középkori birtokviszonyok és függési formák alakulása: allodium, beneficium, feudum. A gazdálkodás jellege és keretei: dominium, villa, mansus. Servus és liber. A magánegyház és invesztitúra: az egyházi hűbériség kezdetei. Nagy Károly császársága és a "két császár"-kérdés. Az aacheni szerződés. A Balkán-félsziget a 9. században: a bizánci hatalom újjászervezése, a balkáni themák. A képrombolás második szakasza és felszámolása Theodóra császárné és III. Mihály alatt. Phótiosz patriarcha és az egyházszakadás. A morvaországi misszió. Krum bolgár birodalma. Borisz felveszi a kereszténységet. A bolgár állam Szimeon alatt. A kijevi Rusz és Bizánc. A makedon dinasztia. I. Baszileiosz. VI. Leo uralkodása. A bizánci művelődés fénykora: a makedon reneszánsz. II. Niképhorosz Phokasz és Tzimiszkész János uralkodása. A bolgár állam meghódítása. Bizánci előretörés Szíriában. II. Baszileiosz uralkodása. A bizánci társadalom átalakulása: az arisztokrácia kialakulása. A császári törvényhozás kísérletei a középbizánci állam társadalmi alapjának megőrzésére. Az udvar (fővárosi) és a katonai (vidéki) arisztokrácia. A parasztság helyzetének megváltozása. Szvjatoszláv a kijevi Rusz fejedelme. A kijevi Rusz felveszi
a kereszténységet. Új államok kialakulása a peremvidéken. Az Abbaszida kalifátus. Az arab birodalom felbomlása. Új muzulmán területi alakulatok keletkezése a Közel-Keleten, Afrikában, Hispániában és a Mediterraneum más területein. Az arab-muzulmán társadalom alakulása (880-1066). Az államalapítások nagy korszaka: Európa fogalma. A hűbériség kiteljesedése. A hűbériség intézményei: senior, vazallus, homagium, a hűbériség személyi és dologi oldala és forrásai. Paraszti és lovagi hűbéri szolgáltatások és szolgálatok. Járadékformák. Norman, szaracén és magyar kalózhadjáratok és kalandozások Európában. Norman hódítások, kolonizáció, államok alapítása az Atlantikumban, Normandiában, szerepük Dél- Itáliában, Angliában, Írországban, a kijevi Rusz létrejöttében. Arabok Szicíliában, Provence-ban, Krétán. A szerzetesség és a kolostori világ válsága. A nemesi pápaság (907-1046) Rómában. A "saeculum obscurum " szellemi világa Európában. A kései Karolingok nyugati frank királysága és a Capetingek Franciaországa I. Henrikig (1031-1060). A széttagolódás elmélyülése. A Capetingek felemelkedése Erős (Merész) Róberttől Capet Hugóig. A norman hercegség keletkezése. Feudális "anarchia": tartományok, territoriumok, magánháborúk. A királyi hatalom leépülése. Az utolsó Karolingok Keleten: Arnulf és Gyermek Lajos. I. Konrád: átmenet a frankok királyságától Németországig. Törzsi hercegségek keletkezése. A szász (Liudolfing) dinasztia uralma (918-1024): I. Henrik, Ottó császár, II. Ottó, III. Ottó, II. (Szent) Henrik. Harc a magyarok, szlávok ellen és Itáliában. A császárság, III. Ottó és a Renovatio imperii Romanorum programja. Az ottói egyházpolitika. A száli dinasztia (1024-1125) kezdetei: II. Konrád és III. Henrik. A másodvazallusok és miniszteriálisok szerepének növekedése. Hódítások. III. Henrik: a német hatalom csúcspontján. III. Henrik szövetsége az egyházreform híveivel, szerepe a sutri zsinaton (1046). Az itáliai királyság 888-962 között: őrgrófságok. A friauli, spoletói és ivreai dinasztiák harca a királyságért. 951: Ottó itáliai király, 962: Ottó császár. A városok és püspökök Itáliában. A városok növekedésének kezdetei. Az olasz városok harcának kezdetei a communa -jogért. Itália bizánci (Velence, Nápoly, Amalfi stb.), longobárd (Benevento és utódállamai: Benevento, Salerno, Capua), arab hercegségei és territoriumai a norman egyesítésig Dél-Itáliában. A muzulmán Hispánia a berber-arab hódítástól a kalifátus megszűnéséig (1031), I. Abd-el Rahman kordovai emirátusa, III. Abd-el Rahman kalifátusa. Intézmények története, kultúra. A taifák keletkezése. A hispániai keresztény államok létrejötte: Pelayo és az aszturia-leoni királyság, Kasztília kiválása ebből, majd Aszturia-Leon egyesülése Kasztíliával. A hispániai őrgrófság feltagolódása és de facto önállósodása: a pamplonai-navarrai királyság, a barcelonai grófság és Aragónia kezdetei.
Nagy Sancho király (1035) örökségének felosztása. Navarra, Kasztília és Aragónia királyság. A reconquista kezdetei. Az egyesített angolszász királyság Egberttől az 1066-os norman hódításig. A skót állam kialakulása. Az ír államalakulatok kezdetei. A dán királyság kialakulása a jellingi királyi dinasztia alatt. Norvégia kezdetei az oslofjordi Ynglingar dinasztia alatt. A svéd királyság kezdetei (12. század) a skandináviai fejlődés sajátosságai. A tengermelléki horvátok fejedelemsége I. Trpimirtől Tomislav királyságán (910-928) keresztül a magyar királysághoz való csatlakozásig. Nagy-Morávia. Csehország egyesítése a Przemysl-dinasztia alatt. Függése a német királyságtól. A lengyel állam kezdetei I. Mieszkótól a királyság felosztásáig. 4. "Klasszikus" középkor: a középkor virágzása (11-13. század, 1066-1270) A szerzetesi és kolostorreform indulása: Brogne, Gorze, Cluny, stb. jelentősége. Az itáliai kolostorreform formái: Camaldoli, Cava dei Tirreni. Hirsau, Citeaux, Grande-Chartreuse, Prémontré, a reguláris kanonokrendek. Cél: az eredeti, Nursiai Szt. Benedeki regula megvalósítása, a magánegyházi és magánkolostori rendszer felszámolása, az egyház libertas-ának biztosítása. 13. század: új típusú és szervezetű rendek létrehozása. A koldulórendek: domonkosok, ferencesek, ágostonrendi remeték és karmeliták. Az egyházreform indulása a sutri zsinat után: IX. Leó, VII. Gergely, II. Orbán, IV. Hadrián, III. Sándor, III. Ince, IX. Gergely, IV. Ince és VIII. Bonifác működése. A római pápai kúria kialakulása. Európa szellemi fellendülése: önálló irodalmi műfajok és önálló korstílusok kialakulása a művészetben. Az új teológia-filozófia: a skolasztika. Európa alkotása: az egyetem - korporatív, privilegizált jogi személy és felsőoktatási intézmény. Általános, nagyméretű fellendülés az élet minden területén. Politikai konszolidáció. A mezőgazdasági termelés növekedése, a termőterületek bővítése (irtások stb.) és a termelési technika fejlődése révén. A lakosság számának emelkedése, a társadalmi csoportok és rétegek helyzetének javulása, emelkedése és egységesülése: a középkori társadalomszemlélet általánossá válása: oratores, bellatores, laboratores (mercatores). Európa terjeszkedése: keresztesháborúk Hispániában, Baltikumban, muzulmánok kiűzése Szicíliából és Máltáról, hadjáratok a Szentföldre: a jeruzsálemi királyság európai mintájú felépítése. Az észak-itáliai városok lesznek a Földközi tengeri, az északnémet városok az északi és keleti tengeri kereskedelem urai. A városi önkormányzatok kivívása. Az európai pénzrendszer kiteljesedése: a dénár után a garas (12. század), majd az önálló aranypénz (Firenze: fiorino, Velence: ducato ) megjelenése. Politikai konszolidáció: az Isten békéje és a Treuga Dei elterjedése. Új fajta hűbéri viszony: a ligesse.
A norman államok (Anglia, Dél-Itália) sajátosan erős központosítása. Franciaország I. Fülöptől IV. (Szép) Fülöpig. A királyi dominium, majd az ország egyesítése. Új intézmények a kormányzatban. II. Fülöp Ágost, IX. (Szent) Lajos és IV. (Szép) Fülöp központosítási eredményei. IV. Henrik: a pápaság-császárság első harca - az invesztitúraharc - meggyöngíti a német királyságot. 1125: Németország gyakorlatilag választott királyság. A törzsi hercegsége feldarabolódása, territoriális fejedelemségek kialakulása. Barbarossa Frigyes harcai az északolasz városok fölötti hatalomért és a pápasággal. A keleti terjeszkedés. A német hűbériség: a Heerschild. A Hohenstaufenek és a pápaság. II. Frigyes Németországban és Dél-Itáliában. A választófejedelmi curia kialakulása. Interregnum: két király de iure, de facto egy sem. A Habsburgok eredete. Rudolf király. A Babenberg-örökség megszerzése. A Hanza-szövetség és Svájc kezdetei. Az északolasz városok de facto önálló városállamokká válása. Győzelem a környező feudálisok fölött. Gazdasági növekedés és politikai pártharcok. III. Ince pápa állammá változtatja a Patrimonium Sancti Petri-t. A "recuperationes ". A normanok 1090-re birtokba veszik egész Dél-Itáliát + Máltát. Centralizált államok. II. Roger egyesíti és királyi címet vesz föl. Latin, görög és arab népelemek együttélése. Három kancellária: görög, arab, latin. Nyugati és keleti kormányzati intézmények együttes megléte. A keleti és nyugati kultúrjavak kicserélődésének színhelye Dél-Itália. Öröklés révén VI. Henrik Hohenstaufen német királyra száll. Első tervek egy nagy Mediterrán birodalom létrehozására Konstantinápoly elfoglalása révén. II. Frigyes centralizált hivatalnok-állama. A melfi konstitúciók. Harc a pápasággal. Dél- Itália pápai hűbér a melfi hűbéreskü (1059) óta. Frigyes után a pápa Anjou Károly provence-i grófnak, a francia királyi család tagjának adja. A Hohenstaufenek veresége és kiírtása. A "szicíliai vecsernye": Péter aragón király behívása, harc az Anjouk és Aragóniaiak között. Dél-Itália megosztása (1442-ig): Nápoly: Anjou, Szicília: Aragón. A reconquista nagyméretű előtörése Hispaniában (1064: a Barbastro-háború, az első igazi kereszteshadjárat, francia részvétellel, 1085: Toledo bevétele). Aragónia egyesül Barcelona-Katalóniával és elfoglalja Valenciát, tengeri hatalom lesz. Kasztília nagy területeket hódít, de a portugál grófság, majd királyság kiszakad belőle. A muzulmán taifákat ideiglenesen előbb az Almoravidák, majd az Almohádok fegyveres szektája fogja össze, de a Las Navas de Tolosai csata véget vet az ibériai muzulmán területszerzési kísérleteknek. A félsziget keresztény államainak sajátos társadalmi szerkezete. Első rendi gyűlések Európában: cortes -ek, behetriá -k, hidalgo -k. Lovagrendek. Hermandad -
ok. Santiago de Compostela, mint európai fő zarándok-cél, Róma mellett. Az arab nyelv ismerete. Hódító Vilmos és I. Henrik norman Angliája: az angolszász arisztokrácia kicserélése francia-normanra. Birtokadományozás különálló részekben, a másodvazallusok is a király vazallusai első fokon (Franciaország: "Vasallus vasalli mei non est meus vasallus "), az erdők és vizek királyi birtok. A Danegeld fenntartása. Polgárháborúk a 12. század közepén. Az angol társadalom sajátosságai, eltérések a kontinentálistól. II. Henrik uralma, újabb központosítás. Becket Tamás működése és vértanúhalála. Földnélküli János: a franciaországi birtokok elvesztése, Magna Charta Libertatum. Harcok Skóciáért, Írországban, Wales megszerzése. Simon Monfort, s az első angol parlament. A juhtenyésztés, gyapjútermelés fellendülése. A skandináv államok konszolidációja, Dánia és Svédország terjeszkedési kísérletei Németországban és a Baltikumban. A középkori város. A városjog. Városszövetségek. Az ipar és a kereskedelem szervezete: céhek, gildák, hanzák, compagniák. Területi súlypontok és régiók: az itáliai és flandriai városok. Az észak-balti-tengeri és földközi-tengeri hajózás: a fő kereskedelmi utak a középkorban. A központi hatalom gyengülése a makedon dinasztia utolsó uralkodói alatt. Az egyházszakadás. Új külső veszélyek: normanok a Balkánon, besenyők és kunok a Dunánál, a szeldzsuk törökök Kis-Ázsiában. A mantzikerti csata. I. Alexiosz Komnénosz megszilárdítja az államot. Az arisztokrácia az új hatalom támasza. Egyházi és világi nagybirtok: kiváltságok. Velence befolyása. A keresztes hadjáratok, keresztes államok a Közel-Keleten. I. Mánuel császársága. Az Angelosz dinasztia: Bizánc hatalma megrendül. A bolgár lázadás és a második bolgár cárság létrejötte. A negyedik keresztes hadjárat és következményei. Partitio Romaniae. A latin császárság gyengesége. A görög utódállamok és a bolgár cárság versengése a birodalom helyreállításáért. A bizánci restauráció: VIII. Mihály uralkodása. A lyoni unió. A tatárok Kelet Európában és a Közel-Keleten. A második bolgár cárság. Szerbia nagyhatalom: Dusán István cár. A szeldzsukok eredete: Közép- Ázsia. Bagdad birtokukban. A nagyszeldzsuk névleges fősége alatt önálló fejedelemségeket hoznak létre a Közel-Keleten és Kis-Ázsiában (Ikoniumi szultánság). 5. A válság időszaka: kései középkor (14-15. század, kb. 1270-1480) A szerzetesség és egyház válsága a 14-15. században. A pápaság a nápolyi Anjouk (13. századvége), a francia királyok (az ún. avignoni pápaság), az olasz hatalmi viszonyok befolyása alatt. A reneszánsz pápaság. A nagy nyugati egyházszakadás. A konciliarizmus tanának keletkezése. A nemzeti egyházak kezdetei. Zsinatok. Az eretnekségek és a heterodoxia újramegerő-
södése (Wycliff, husziták stb.). A középkori eszmények, intézmények, gondolatok, eszmerendszerek megkérdőjeleződése: a pápa egyházkormányzati plenitudo potestatis-a, a skolasztika rendszere, a királyi hatalom eredete, a társadalmi és jogi egyenlőtlenség. Polgárháborúk, parasztháborúk, városi harcok. Demográfiai apály, jelentős népességcsökkenés. A várossá fejlődés megállása. Szelekciós folyamat a városok között. A magánföldesúri jövedelmek csökkentése. Pénzromlás. Pestisjárványok. A "pusztásodás": a mezőgazdasági termőterület csökkenése. A céhek "bezárkózása". A 14. század: a rendiség intézményeinek általánossá válása Európában, a rendi gyűlések szervezetének megszilárdulása, részvételi jog az adókivetésben és törvényhozásban. A 15. század végére: eltolódás az uralkodói hatalom javára, a rendek hatalmának csökkenése. Zsoldosseregek és állandó hivatalok (kancellária, kamara). Az újkori állam kezdetei. Az újkori nemzetek kezdetei. Új szellemi irányzat a humanizmus, a misztika megerősödése. Franciaország és Anglia a százéves háborút vívja: ugyanakkor belső problémák mindkét országban. Németország: politikai patthelyzet a királyság és a territorialis hatalmak ("Territorialstaaten ") között. Itália: a városköztársaságokból signoriák lesznek. A 15. század: öt itáliai nagyhatalom egyensúlya: Velence, Milánó, Firenze-Toscana, Egyházi Állam, Nápoly (1442 óta aragón, de külön uralkodóval). Politikai harcok a hispániai királyságokban: utolsó mór állam: Granada 1492-ig. Portugál "felfedezések" kezdetei (Afrika partvidéke, stb.). Az ún. kalmari unió a skandináv államok között. Lengyelország: Lokietek Ulászló, majd Nagy Kázmér egyesíti a szétdarabolódott országot. Hedvig (Jadviga) Nagy Lajos lánya és Jagelló fejedelem házasságával létrejön a lengyellitván állam, amelyben azonban döntő és meghatározó szerepet kap a nemesség. A válság ellenére új felfedezések és találmányok (a Föld gömbalakúsága, gazdasági tanok, stb.), ezeket csak az új filozófia (Nicolaus Cusanus) és az új vallásosság (devotio moderna ) kísérli meg rendszerbe foglalni, illetve az oktatásban érvényesíteni. Az oszmán török szultánság kialakulása. Bizánc kiszorul Kis- Ázsiából. Polgárháború. V. Palaiologosz János és VI. Kantakuzénosz János között. Az oszmán törökök Európában. Szerb államalakulatok Dusán István halála után. Timur Lenk az ankarai csatában megveri Bajazidot. Az oszmán hatalom újjászervezője: II. Murád. A ferrara-firenzei zsinat, az egyházi unió. Bizánc eleste. A késő bizánci korszak szellemi élete, műveltsége. Az ortodox egyház szerepe. A bolgár és szerb pat-riarkátus. A hészükhaszta mozgalom. Görög tudósok Itáliában.
Kötelező forrásismeret Rövidítések: * Bev = Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba. A feudális jog forrásai. Szerkesztette: Horváth P. Budapest 1966. Állam és Jogtudományi Karok. Egységes jegyzet. * EKK = Európa és a Közel-Kelet IV-XV. század. Egyetemes történeti szöveggyűjtemény, középkor. 1/1-2. Szerkesztette: Sz. Jónás I. Budapest 1971. * KK = Középkori Krónikások I-XVI. Szerkesztette Gombos F. A. Brassó - Budapest 1901-1913. * Krón = Krónikások, krónikák. Szemelvények középkori krónikákból. Összeállította Mezey L. I-II. (Európai Antológia, Középkor) Budapest 1960. * KTChr = Gracianszkij, N. P. - Szkazkin, Sz. D.: Középkori Történeti Chrestomathia 1-3. Budapest 1952-1956.. * Mika = Mika S.: Történelmi olvasókönyv IV. rész: A közép-kor és az újkor történelme 1648-ig. Budapest 1909. * NKVT = Nagy Képes Világtörténet 1. Gelasius pápa levele Anastasius császárhoz (494). EKKI/2, 723-732. 2. Prokopiosz: Részlet a Gót háború c. munkájából. (A keleti gótok). KTChr I, 83-84. 3. A száli frankok törvénykönyve. EKK I/2, 470-490. 4. A frank birodalom évkönyveiből (749, 750, 801). KTChr. I, 112, 117. 5. Capitulatio de partibus Saxoniae (775/790). Részletek. Bev. I, 33-34. 6. Hincmarus: De ordine palatii (részletek). Bev. I, 46-50. 7. A strassburgi eskü (842). Krón. I, 153-165. 8. Precaria (Formula). KTChr. I, 127. 9. Immunitás (Formula). KTChr. I, 133-134. 10. I. Ottó német királlyá választása és megkoronázása (936). EKK I/2, 517-518. 11. Német királyválasztás. Krón. II, 9-15. 12. I. Ottó kiváltságlevele a római egyház számára. EKK I/2, 730-734. 13. Isten békéje: a Touloujesi zsinat határozataiból. KTChr. I, 209-211. 14. A tüzes vas próbája. Perdöntő párbaj a 9. századból. Mika 32-36. 15. Házasság és család a 10-11. században. EKK I/1, 143-144. 16. Guiscard Róbert hűbéreskűje (Melfi, 1059). EKK I/2, 753. 17. Pápaválasztási dekrétum (1059). KTChr. I, 252-254. 18. Lucca város kiváltságlevele (1081). EKK I/1, 224-225. 19. A homagium. EKK I/2, 527-530.