Dr. Katonáné dr. Pehr Erika A gyermekvédelem felelősség(e) A k k j i k éd l h á A gyermekek jogainak védelme határon belül és kívül Budapest,2009. október 8-9.
Mottó Gyengeségeink y g g és kínjaink nem jelentik okvetlenül azt, hogy bűnösök vagyunk. (T.De Quincey)
Felelősségünk abban áll, hogy döntéseink a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálják (megelőzés, védelem és részvétel)
A különleges védelem és más elbánás ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 40. cikke, Európa Tanács R (2003) 20. számú ajánlása (emberi méltóság, ártatlanság vélelme, alsó korhatár vélelme, l alternatív tí büntetések, té elterelés) lé
Biztosítani kell a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer intézményei és a fiatal korosztályok devianciáival foglalkozó gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egyéb szociális és oktatási intézmények közötti együttműködést.
Si Szignalizáció liáió Büntetőeljárás lefolytatása során felderített olyan okokról és körülményekről, amelyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették, tájékoztatni kell a bűnözés megelőzésére illetékes állami, vagy önkormányzati szervet, a bíróság, az ügyész, vagy a nyomozó hatóság olyan ténytt állapít meg, körülményt észlel, l amely miatt más állami, önkormányzati szerv törvényben meghatározott feladata bírósági, közigazgatási, vagy más eljárás kezdeményezése, lefolytatása (védelembe vétel kezdeményezése). )
Gyermeki jogok 1. Jóléti elv: Elsődleges kérdés: miért követte el? Központi elem: az elkövető, Cél: egyéni szükségletre reagálás, Jővőkép: megelőzés, magatartásváltozás, helyreállítás.
Gyermeki jogok 2.Büntető elv: Elsődleges kérdés: mi a megfelelő büntetés, Központi elem:bűncselekmény, lk büntetés, Cél: tettarányos következmény. Jövőkép:igazságos büntetés, elrettentés, megtorlás.
Gyermekkorúak és fiatalkorúak 1.) Egyik irány a gyermeket védi ( 1901. évi gyermekvédelmi törvény, gyámtörvény, árvaszéki rendszer), 2.) A másik irány a bűnelkövetőket állítja a középpontba (1908.évi Büntetőnovella), 3.) A két irány találkozása, együttműködése.
Gyermekvédelmi itö törvény Biztosítja: gyermek mindenekfelett álló érdekét, a gyermek saját családjában való nevelkedésének jogát (18. cikk), a gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás ellen (19.cikk) a fogyatékos gyermek fokozott védelmét, a gyermeket megillető helyettesítő védelmet, a gyermek elhelyezésének időszakos felülvizsgálatát (20.cikk) (átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek jogai, speciális szükségletű gyermek jogai)
Gyermekvédelmi rendszer Személyes gondoskodást Pénzbeli ellátások nyújtó ellátások Hatósági intézkedések Javítóintézet Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Esztergom Védelembe vétel Aszód Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Kalocsa Családba fogadás Budapest Szőlő u. Gyermektartásdíj megelőlegezése Zalaegerszeg Utógondozói ellátás elrendelése Rákospalota Otthonteremtési támogatás Fót Ideiglenes hatályú elhelyezés Debrecen Átmeneti nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel Nevelési felügyelet elrendelése Utógondozás elrendelése
Gyermekjóléti szolgáltatás Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások Gyermekjóléti Gyermekvédelmi alapellátások szakellátás Otthont nyújtó ellátások Gyermekjóléti szolgálat Gyermekjóléti központ Gyermekek k napközbeni ellátása Bölcsőde Családi napközi Utógondozói ellátások Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Nevelőszülő Gyermekotthon Utógondozó otthon Gyermekek átmeneti gondozása Házi gyermekfelügyelet Alternatív ellátások Helyettes szülő Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona
A gyermekvédelem fogalomrendszere
Egységes fogalmak Veszélyeztetettség, Gyermekek k bántalmazása, á elhanyagolása yg (rossz bánásmód), Ítélőképessége birtokában levő gyermek, Különleges és speciális szükségletű gyermek.
Veszélyeztetettség tttté A veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. (A veszélyeztetettség mérése.)
Ítélőképessége birtokában lévő gyermek Ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes - meghallgatása során - az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni. (eljárás megindítása, meghallgatás a Gyer.ben)
Rossz bánásmód A gyermek kbántalmazása á és elhanyagolása lá (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, á a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi kdl vagy egyéb ébkizsákmányolás á minden id formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.
Zéró tolerancia elve 1. szint: a testi ti vagy szexuális abúzus létezésének tagadása. 2. szint: a társadalom felfigyel l a bántalmazás durvább formáira, a gyermekverésre. 3. szint: egyre többet foglalkoznak a testi bántalmazással és a figyelem az elhanyagolt gyermekekre irányul. 4szint:a 4. a társadalom felismeri az érzelmi abúzus, az elhanyagolás és az elutasítás, a bűnbakkeresés és az érzelmi depriváció súlyosabb megjelenési formáit.
Zéró tolerancia elve 5. szint: a társadalom szembesül a szexuálisan zaklatott gyermek súlyos helyzetével. 6szint:előtérbe 6. kerül, hogy az egészséges személyiség fejlődéséhez nemcsak megfelelő táplálásra, megelőző-gyógyító egészségügyi gondozásra van szükség, hanem szerető gondoskodásra és érzelmi biztonságra. (kampányok, jogtudatosítás)
A magyar társadalom vajon melyik fázisban van? Hasonlóság vagy különbözőség? ő 20
Pozitív szülői magatartás A család értékválasztásának a jelentősége. Pozitív szülői magatartás: nevel, képességet fejleszt, erőszakmentes, eligazítást ad és irányt mutat, megszabja a határokat, és lehetővé teszi a gyermek teljes körű fejlődését.
Gyermek ké és a média A magyar szabályozás több részből áll: egyrészt megkísérli megakadályozni, hogy a kiskorú gyermekek számukra ártalmas tartalmakat nézhessenek meg, másrészt pedig biztosítja, hogy elérhessék a kifejezetten nekik szánt műsort. Az állami szerepvállalás egyértelmű.
Gyermek ké és a média Védelemhez való jog a fejlődésre átl ártalmas környezeti tiés társadalmi dl hatások ellen (információs ártalom), Védelemhez való jog gyűlöletkeltés, erőszak,,pornográfia, Ismeretek bővítő, magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorok. (média direkt, indirekt hatása)
Biztonságos internet A 2009.évi Biztonságos Internet nap fő témája az online zaklatás volt (február 10.). Az Európai Bizottság adatai szerint Németországban már minden 5. gyermek áldozata volt az online zaklatásnak, szidalmazásnak. Nagy-Britanniában ez az érték 33%, Lengyelországban pedig 50%. Az Európai Unió kezdeményezésére 17 vezető közösségi portál már hivatalosan aláírta a fiatalkorúak jobb védelméről szóló Európai Egyezményt. (magyar internetes gyermekvédelmi stratégia szükségessége)
A távoltartás, mint büntetőeljárási kényszerintézkedés A távoltartás akkor rendelhető el,ha a bűncselekmény jellege, a sértett és a terhelt viszonya, aterhelteljáráselőtt és az eljárás során tanúsított magatartása alapján a bizonyítási eljárás sikeressége veszélybe kerülhet. olyan kiskorú személyt kell tanúként kihallgatni, aki a terhelttel közös háztartásban él, és a kiskorú vallomását a terheltnek a környezetében hagyása nyilvánvalóan befolyásolná.
Az Országgyűlés a 2009. június 22-i iülésnapján fogadta el a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényt. Ajlé jelzéseket kta családvédelmi ládédl ikoordinációért diáióét felelős szerv (kijelölt gyámhivatal) fogadja és megteszi a törvény szerinti, megelőzést étszolgáló láló lépéseket. A családvédelmi koordinációért fllő felelős szerv a konfliktus kezelésére é és feloldására törekszik és információkat szolgáltat láltt( (veszprémi é iaz első ő ügy). )
Hozzátartozók közötti erőszak Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, b) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget g súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.
Hozzátartozók fogalma Hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk. 685. b) pontjában meghatározott tt közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat.
Ideiglenes megelőző távoltartás A rendőrség az ideiglenes i megelőző ő távoltartást t akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen ö a bántalmazó és a bántalmazott tt által l előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak ő khelyszínéből, a hozzátartozók t közötti ötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség 72 órára rendeli el
A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat meghozatalát követő 24 órán belül a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút k veszélyeztető helyzet hl megszüntetése érdekében intézkedni.
Speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelemben A súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató, a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető, az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek.
Veszélyeztetett gyermekek k Veszélyeztetett gyermek: 197 450 fő, ebből: környezeti 45 170, magatartási 8310fő. Bántalmazás (testi 3121, szexuális 283, érzelmi 6079), Elhanyagolás (testi 15741, érzelmi 13832). Érintett családok száma: 89456
A gyermekkorú elkövetőketők Számuk 3.800-3.400 között mozog, ez a szám az utóbbi tíz évben nem változott jelentősen. A gyermekkorúak mintegy 60%-a vagyon elleni bűncselekményeket követ el. Ezeknek több mint a fele lopás, 15-17%-a betöréses lopás, 3-6%-a rablás. Egyéb erőszakos bűncselekményt, mintegy 6-10%-ban valósítanak meg. Az elmúlt tíz évben a 14 éven aluliak által 4 esetben követtek el emberölést.
A gyermekkorú elkövetőketők A gyermekkorú bűnelkövetők etők84%afiú %-a fiú, 40,6 406% %- a 13 éves, azaz a legnagyobb része, valamint csupán az elkövetők 34%-a követi el a bűncselekményeket egyedül, a többség társakkal. 2008-ban mintegy 10 %-kal kevesebb fiatalkorú sérelmére követtek el bűncselekmény( 8 ezer), ezzel szemben csaknem 30 %-kal nőtt a gyermekkorú sértettek száma ( 7 ezer).
Fiatalkorú elkövetők 2008. évben a bűnelkövetők 9,8 %-a volt fiatalkorú (11 438), ez a szám az előző évhez képest 4,8 %-os emelkedés mutat. Az elmúlt tíz év alatt az elkövetők aránya kisebb hullámzás mellett számottevően nem változott (1999: 2,26 %; 2008: 2,35 %), azonban 17 évesek 30%-ban vannak jelen.
Vétőképesség hiánya Spanyolország 16 év Németország 14 év Portugália 16 év Olaszország 14 év Belgium 16 év Ausztria 14 év Svédország 15 év Franciaország 13 év Dánia 15 év Hollandia 12 év Csehország 15 év Anglia 10 év Norvégia 15 év Svájc (szövetségi 7év törvény)
Belátási képesség A belátási képesség vizsgálata a gyakorlatban komplex vizsgálatot igényel, amely a fiatalkorú szellemi (jogos-jogtalan) és erkölcsi érettségét (bűnösség), valamint önkontrollját (ellenállás a rossznak) egyszerre elemzi. A német bírói gyakorlat a következő 10 szempontot vizsgálja reális életterv, képesség az önálló, indokolt döntésre, képesség a jövőre is figyelmet fordító gondolkodásra, képesség az érzelmek értelemnek történő alárendelésére, a személyiség é bizonyos fokú önállósága á a szülőkkel l szemben, önállóság az egykorú csoport tagjaival szemben, napi feladatok önálló intézése, képesség a tartós kötődésre, felnőttes szexualitás, reális beállítottság az iskola ill. a munka vonatkozásában.
Fiatalkorú elkövetők A magyar ítélkezési gyakorlatban megfelelően érvényesült az a törvényi rendelkezés, hogy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni icsak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem éh érhető ő el. A bíróságok a fiatalkorú vádlottak 55,9 %-át próbára bocsátották, 5,7 %-ával szemben pedig pénzfőbüntetést é szabtak ki. Az elmúlt évben tovább nőtt azon fiatalkorúak száma, akiket a bíróság javítóintézeti i nevelésre kötelezett.
Védelembe vett gyerekek 2008 évben a védelembe vett gyermekek száma 21.223 223 fő volt, ebből: környezeti 5046, szülői magatartás 9694, gyermeki magatartás tá 4824, gyermek káltal lelkövetett (bűn)cselekmény 1207, bántalmazás 452. A védelembe vételnél 14.335 esetben a gyermekjóléti szolgálat jelzésére indult el az eljárás.
Nevelésbe vett gyermek Átmeneti nevelésbe vétel (15 133 fő) oka: Magatartási, beilleszkedési zavar:1849 fő, Bűnelkövetés: 330 fő, Szülői elhanyagolás: 11595 fő, Bántalmazás: 623 fő, Fogyatékosság: 476 fő, Szenvedélybetegségek: 260 fő.
Súlyos disszociális tünetek Vezető tünetek a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiúk esetében: súlyos disszociális s tünet összesen 255 fiúnál volt megállapítható. Ebből súlyos beilleszkedési zavart 114 főnél, antiszociális magatartást 90 főnél állapítottak meg, az 51 gyermekkorú elkövető mellett.
Súlyos disszociális tünetek Vezető tünetek a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő lányok esetében: súlyos disszociális tünet összesen 122 lánynál volt megállapítható. Ebből súlyos beilleszkedési zavart 56 főnél, antiszociális magatartást 52 főnél állapítottak meg, a 14 gyermekkorú elkövető mellett.
Súlyos pszichés tünetek Vezető tünetként a súlyos pszichés tünetet. 278 fő esetében állapították meg Ebből: súlyos személyiségfejlődési zavar 50 fő, súlyos pszichotikus tünet 49 fő, súlyos neurotikus tünet 83 fő, pszichiátriai vezető tünet 45 fő, egyéb súlyos pszichés tünet 45 fő. (10% igényelne ambuláns ellátást, míg kb. 5% bennfekvéses ellátást).
Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció
Az elsődleges bűnmegelőzés szinterei Segítő és szolgáltató jellegű eszközök. Szerepe van a gyermekjóléti szolgálatoknak, gyermekjóléti központoknak, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményeknek, gyermek és ifjúságvédelmi koordinátoroknak.
Gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja az érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, felhívja a jelzőrendszer tagjait jelzési kötelezettségük írásban krízishelyzet esetén utólagosan történő teljesítésére, fogadja a jelzőrendszer ő jelzését, ét és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz, és erről a jelzést tevőtő tájékoztatja. j
Jelzőrendszeri tagok Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos) személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, (családsegítő szolgálat), a közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó) ) a rendőrséggel, pártfogó felügyelői szolgálattal, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Orvos és védőnő Közös feladatuk megbecsülni, hogy milyen fokú a veszélyeztetettség (alacsony, mérsékelt, súlyos), mert ennek függvényében kell dönteni a további teendőkről. A probléma súlyosságától függően kell igénybe venni más szakellátó intézmény (szakorvos, pszichiáter, pszichológus, családterapeuta, egyéb speciális szolgáltató) segítségét, g illetve a gyermekjóléti szolgálathoz, vagybűncselekmény esetén a rendőrséghez kell fordulni.
Gyermekvédelmi ifelelős lő tanulók tájékoztatása, hogy és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, jól láthatótó hl helyen közzéteszi agyermekvédelmi kédl ifldtt feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát. családlátogatás tá aveszélyeztetett tanulóknál, gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,
Rendőrség közbiztonsági feladatok (intézkedés, jelzés) bűnügyi feladatok(nyomozás elrendelése, szemle) bűnmegelőzési feladatok (képzés, tájékoztatás, programok, együttműködés) gyermekvédelmi törvényből eredő feladatok (jelzés, eljárás kezdeményezése, ideiglenes elhelyezés)
Gyermekjóléti szolgálat Ha a gyermekjóléti szolgálat a gyermek bántalmazására, elhanyagolására utaló jeleket nem tapasztal, mellőzi a segítségnyújtást. Ha egyébként a gyermek veszélyeztetettsége bizonyítható, az alapellátás (önkéntes együttműködés), vagy védelembe vétel eredményeként gondozza a gyermeket. Mellőzi a segítségnyújtást t akkor is, ha a gyermek egyéb veszélyeztetettsége sem követhető nyomon, továbbá ha a család sem kér egyéb - az alapellátás körébe tartozó segítséget.
Gyermekjóléti szolgálat Ha a gyermekjóléti szolgálat a gyermek bántalmazására, súlyos elhanyagolására utaló jeleket tapasztal, köteles hatósági eljárást kezdeményezni. A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére, továbbá a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére, vagy nevelésbe vételére.
Jegyzői gyámhatóság köteles védelembe vételi eljárást lefolytatni és mérlegeli a védelembe vétel elrendelését, mérlegeli, hogy indokolt-e a gyermek családi környezetéből való azonnali kiemelése ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésével, mérlegeli, hogy indokolt-e a városi gyámhivatal megkeresése a gyermeknek k a családból való hosszabb távú kiemelése érdekében, mérlegeli, hogy fennáll-ee bűncselekmény alapos gyanúja, ez esetben köteles büntető feljelentést tenni Be. 171. -a alapján
Gyámhivatal hatáskörébe tartozó intézkedéseket nem tartja indokoltnak, mérlegeli,hogy védelembe vételi eljárást kezdeményez a jegyzői gyámhatóságnál,vagy megszünteti az eljárást, mérlegeli, hogy indokolt-e a gyermek családi környezetéből való azonnali kiemelése ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésével, esetlegesen gyermek-elhelyezési y per indításával, mérlegeli a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perindítást, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárást folytat le és szükség esetén elrendeli a nevelésbe vételt, mérlegeli, él li hogy fennáll-e bűncselekmény lk alapos gyanúja, ez esetben köteles büntető feljelentést tenni Be.171.
Eltűnt t (szökött) gyermekek k Utcai és lakótelepi l szociális munka csellengő program, Készenléti szolgálat, Alternatív napközbeni ellátás, Gyermekek átmenti otthona (ideiglenes gondozás) Gyermekotthonok feladatai Gyermekkel koldulás (Gyj. értesítése)
Uniós gyermekvédelmi telefonszámok Hazánkban 2008. június 1-jétől a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány működteti: a gyermekek számára fenntartott segélyvonalat, amely 116-111-es számon hívható, és a 116-000-ás számon elérhető, eltűnt t gyerekeket segítő ingyenesen, előszám nélkül hívható, -"Megvagy? Eltűnt gyerekek- harmonizált európai hívószámot. A gyerektelefon 24 órás, ingyenes elérhetősége és a gyerekközpontú hívásfogadás biztosítja, hogy a gyermek meghallgatáshoz való joga érvényesüljön
Észlelő jelzőrendszer tagjainak felelőssége Jelzőrendszer elégtelen működése (felelősségre lő vonás kezdeményezése, é büntetőjogi feljelentés, egyeztető- megbeszélés, esetmegbeszélés elrendelése), lé Gyermekjogi képviselő (bírság, továbbképzés, egyeztető-megbeszélés kezdeményezése)
Gyermekjóléti szolgálat Az együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést, esetkonferenciát tart. A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a jlő jelzőrendszer tagjainak kírásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését.
Gyermekvédelmi koordinátorok Koordinálja a bűnelkövetés illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását, a veszélyeztetett gyermekek, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek kkszámára, á az átfogó értékeléséhez évente tájékoztatást kér többek között ött a jegyzőtől őtőlés a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól.
A másodlagos bűnmegelőzés szinterei A sértettek étttkés elkövetők tőkköre már kirajzolódik. Kiemelt szerepe van a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak. A védelembe vételhez kapcsoló speciális szabályok, nevelési intézkedések hiányoznak a rendszerből. A helyreállító (igazság) gyermekvédelmi szolgáltatás három alapvető modellje a mediáció, a beszélőkör és a konferenciabeszélgetés e ( Szemtől szembe program)
Mediácó előnye - áldozat Önként vesz részt a mediációban, aktív részese, alakítója a folyamatnak, az elkövetővel való találkozás segít a (bűn)cselekmény traumájának feldolgozásában, megszűnik, vagy csökken a félelemérzet, megismerheti a (bűn)cselekmény elkövetésének okait, ez segíti az újabb áldozattá válás megelőzését.
Mediáció előnye - elkövető önként vesz részt a mediációban, aktív részese, alakítója a folyamatnak, maga teszi jóvá az okozott kárt, bocsánatot t kérhet a történtekért, té t t felelősséget vállal tettéért, szembesül annak következményeivel, az áldozattal való személyes találkozás hozzájárul a bűnismétlés megelőzéséhez.
Gyermekvédelmi tükör 16 megyében teljes egészében befejeződött a gyermekotthonok átalakítása. 4 megyében és a fővárosban összesen 7 gyermekotthon átalakítását kell elvégezni. 9 megye van teljesen kész az általános iskola és diákotthon átalakításokkal, á kk l 10 megyében és a fővárosban összesen még 14 intézmény kiváltását kell elvégezni.
A harmadlagos bűnmegelőzés szinterei Rehabilitáció és reszocializáció. Speciális gyermekotthonok, javítóintézetek, pártfogói hálózat, utógondozók. Egyéni gondozási nevelési tervek. Nevelési felügyelet intézménye.
Kísérő nélküli kiskorú
Gyvt. személyi hatálya Letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként,, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;
Kísérő nélküli kiskorú Az a tizennyolcadik életévet be nem töltött harmadik országbeli állampolgár, l á aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül.
Kísérő nélküli kiskorú Idegenrendészet: olyan hatósági tevékenység, amely a külföldiek beutazásával, tartózkodásával, bevándorlásával, á l nyilvántartásával, á á l és ellenőrzésével foglalkozik. A külföldiek beutazásával kapcsolatos területek: Idegenrendészet;Menekültügy
Menekült A Magyar Köztársaság menekültként klk ismerii el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi dl csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelmel miatt származási országán kívül tartózkodik, nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
magyar állampolgárl á jogai illetikik meg, és kötelezettségei terhelik és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás és népi kezdeményezés kivételével nem rendelkezik választójoggal. jgg jogosult külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra. köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni; jogszabály vagy az egészségügyi é hatóság óá elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
Oltalmazott A Magyar Köztársaság oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási á országába áb történő ő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől l való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét ét igénybe venni.
Menedékes A Magyar Köztársaság menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a Magyar Köztársaság á területére tömegesen menekülők klők olyan csoportjába tartozik, amelyet az Európai Unió Tanácsa ideiglenesi védelemre jogosultként elismert, vagy az Országgyűlés ideiglenesi védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése miatt elmenekülni kényszerültek.
Befogadó állomás elhelyezést és ellátást nyújt, biztosítja a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges rendezett körülményeket; ellátást és szállást nyújts; megadja a legszükségesebb támogatást, tájékoztatást, elősegíti foglalkoztatásukat; elősegíti elő önkéntes hazatérését vagy bf befogadóharmadik országba távozását. á át
Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával együttműködve, e és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával 2008 januárjában indította el a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát(Bicske).
Gyermekek k ellátása Az otthon teljes körű ellátást, és 24 órás felügyeletet l biztosít. Ennek keretében, a személyiség harmonikus fejlődése és az egészséges felnőtté válás érdekében, egyéni gondozási-nevelési terv szerinti ipedagógiai imunka, gondozás, egyéni esetkezelő szociális munka, az iskolarendszerbe való integrációt ió elősegítő ő felzárkóztató flákó óoktató tevékenység, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését löléé célzó szervezőmunka ő folyik ik(44fő) (44fő).
Képzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009- ben indított gyermekvédelmi képzésének célja, hogy a hazai gyermekvédelmi szakemberek részére olyan főként jogi és interkulturális (gyakorlati és elméleti) ismereteket adjanak át, ami a szakembereket magabiztosabbá és kompetensebbé teszi a külföldi gyermekekkel, illetve családjaikkal ldjikklvégzett szociális ili munka terén (180 fő 9 helyszín).
Intézményeink
Speciális gyermekotthonok A speciális szükségletű gyermekeknél a disszociális viselkedési tünetek hátterében leginkább a szociális zavarokból eredő nevelési anomáliák vannak, ami alapvetően meghatározza a velük való más bánásmódot. A magatartási zavarban szenvedő fiatal viselkedésének hátterében jelentős identitáskrízis is tapasztalható. A speciális gyermekotthonoknak a krízis megoldása érdekében a gyermekek viselkedésébe új értékeket kell beépíteniük, új magatartási formák kialakulását kell segíteniük fj fejlesztve az intellektuális, i érzelmi és indulati életüket, a szociális készségeket.
Gyermekvédelmi tükör Jelenleg összesen 16 speciális gyermekotthon működik az országban, melyből 3 intézményt civil szervezet, 3 intézményt az SzMM, és 9 intézményt az önkormányzatok kműködtetnek. t k Ezen kívül 7 speciális lakásotthon is ellát speciális szükségletű gyermekeket.
Nevelési felügyelet személyes szabadság korlátozása( spec. gyermekotthon vezető a pszichológus, orvos kezdeményezésére), biztonsági i elkülönítő (24 óra), vagy ezt követően fekvőbeteg-ellátó intézmény, legfeljebb 36 órán belüli értesítés, 48 órán túl nevelési felügyelet kezdeményezése
Nevelési felügyelet II. gyámhivatal 8 napon belül határoz, fellebbezés nincs ( 3 napon felterjesztés) addig: kivizsgálás, állapotromlás megelőzése, veszélyeztetés té megszüntetése té bírósági felülvizsgálat 15 napon belül (fenntartás vagy megszüntetés) nevelési felügyelet felülvizsgálata (max.2 hónapi tarthat).
Pártfogó Felügyeleti Szolgálat 2003. július 1-jétől az IRM felügyelete alatt, egységes Pártfogó Felügyelői Szolgálat jött létre. Egy szervezetben működik a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenység. A pártfogók feladata: a pártfogolt ellenőrzésével, irányításával az ismételt bűnelkövetés megakadályozása, kdál á támogatás, tanácsadás, tájékoztatás segítség nyújtása a bűnelkövetők reintegrációjához, reszocializációjához.
Pártfogó Felügyeleti Szolgálat Környezettanulmány készítése(összesen: 14 946; az ügyek 18%-a), Pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: 3 678; az ügyek 5%-a, Akö közérdekű kű munka végrehajtásának á szervezése és ellenőrzése: (összesen: 16 813; az ügyek 21%-a) a,) A büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás/mediáció (összesen: 3 669; az ügyek 4%-a), A pártfogó felügyelet végrehajtása (összesen: 39 112; az ügyek 48%-a), Utógondozás: (összesen: 3 486; az ügyek 4%-a).
Fiatalkoruak pártfogó felügyelete Kötelező elrendelés: Szabadságvesztés végrehajtásának á felfüggesztése, Próbára bocsátás, Feltételes szabadságra bocsátás, Javítóintézetből ideiglenes elbocsátás. (vádemelés elhalasztása)
Speciális magatartási szabályok Erkölcsi és büntetőjogi szabályok megerősítés, Korlátozó szabályok, Egészségügyi, szociális és munka végzéssel kapcsolatos. (személyiséggel kapcsolatos problémák, kapcsolati és szociális problémák)
Javítóintézeti nevelés A javítóintézeti nevelés kettős szerepet tölt be a magyar jogrendszerben, egyrészt büntetőjogi intézmény, joghátrány, melyet et a bűncselekmény elkövetője etője szenved ed el, de nevelő hatásának kiemelkedő szerepe miatt egyfajta visszaterelő mechanizmus is, fő célja a társadalmi együttélés készségének sikeres kialakítása, a reszocializáció elősegítése bűncselekményt elkövető fiatalkorúak esetében. A javítóintézeteink kiemelkedő szakmai munkáját belföldön és külföldön ld is ismerik.
Javítóintézeti nevelés A javítóintézetekben a javítóintézeti inevelés biztosítása mellett gondoskodnak a fiatalok iskolai oktatásáról, ááó illetve képzéséről, ééő amely elengedhetetlen a sikeres társadalmi reintegrációjukhoz. iój Az intézetekben folyó nevelés célja a fiatalok korrekciós nevelése, társadalmi beilleszkedési i zavaraik megszüntetése, enyhítése, oktatása, munkafoglalkoztatása, szakmai, tanfolyami iképzése, é személyiségállapotuk figyelembe vételével a társadalomba történő ő visszairányítása. i á