Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása



Hasonló dokumentumok
A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály

A planetáris határréteg szerkezete. A Föld-légkör rendszer energiaháztartása. Tartalom

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére


METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI

A planetáris határréteg szerkezete

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A planetáris határréteg szerkezete

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

A lehetséges éghajlatváltozás hazai hatásait detektáló célzott meteorológiai mérıhálózat és adatfeldolgozási rendszere

Vízgazdálkodástan Párolgás

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Globális változások lokális veszélyek

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

Bottyán Zsolt egyetemi docens és Palik Mátyás egyetemi docens ZMNE, BJKMK, RLI, Repülésir.

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

A Légköri Erıforrás Munkabizottság beszámolója a közötti tevékenységrıl

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hálózat felhasználási lehetőségei a precíziós gazdálkodásban. (mezőgazdasági vállalkozások, termelők lehetséges csatlakozása)

Balatoni albedó(?)mérések

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Általános klimatológia gyakorlat

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

ÉGHAJLAT. Északi oldal

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Az almatermesztés időjárási

A Laboratórium tevékenységi köre:

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Éghajlati tendenciák és idıjárási

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az Alföld talajvízszint idısorainak hosszú emlékezető folyamatai ELTE-TTK TTK Környezettudományi Doktori Iskola Tajti Géza 2009

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György Október

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

Átírás:

1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium Megfigyelési Fıosztály Meteorológia Tanszék

2 Az agrometeorológiai mérések és az alapéghajlati mérıhálózat kapcsolódása 1. Magas színvonalú szakmai és infrastrukturális háttér 1868: Obszervatórium létesítésének alapgondolata Tormay Béla akadémikus (a létesítmény tagja volt az akkori nemzetközi éghajlati megfigyelı hálózatnak) Kerpely Kálmán igazgató, tanszékvezetı cél: a mezıgazdasági kutatások klimatikus kérdéseinek részletes elemzése 1960-tól jelenlegi helyén Dr. Szász Gábor irányításával a Debreceni Agrártudományi Egyetem keretén belül 1962: Obszervatóriummá minısítve folyamatosan korszerősített, bıvített mőszerállomány 2006: az Obszervatórium teljes körő felújítása

3 Debreceni Egyetem, ATC Agrometeorológiai Obszervatóriuma

4 Debreceni Egyetem, ATC Agrometeorológiai Obszervatóriuma

5 Az agrometeorológiai mérések és az alapéghajlati mérıhálózat kapcsolódása 2. A klímaváltozás kérdéskörének új megközelítése (NKFP6-2005-0112) A globális klímaváltozás Magyarország éghajlatára gyakorolt hatásának a jelen helyzettıl kiinduló megbízható mérési programmal történı nyomon követése. Célirányosan telepített mérıállomások az ország keleti, középsı és nyugati területén, valamint a légkör átbocsátó képességét vizsgáló mérıállomások Budapesten és Kékestetın. Elsı helyszín: Debrecen-Kismacs összetett mérési programja miatt kiemelt szerep módszertani vizsgálatok - az alapéghajlati mérıhálózat céljain túl, már jelenlegi állapotában is hasznos támogatást nyújt az agrometeorológiai célú vizsgálatok számára.

6 Az elıadás célja Az alapéghajlati mérıhálózat debreceni mérıállomásán rendelkezésre álló lehetıségek bemutatása az agrometeorológiai szakma számára. Együttmőködések kialakításának ösztönzése a magyarországi agrometeorológia szakmai képviselıi között.

7 Miben más az alapéghajlati mérıállomás? 1. Megelızı módszertani vizsgálatok az alapvetı klímaparaméterek mérési pontosságára vonatkozóan: - Hımérséklet Módszertani kert a különbözı hımérı árnyékolók összehasonlítására (Bp. Lırinc) - Csapadék A csapadékmérések megbízhatóságának vizsgálata (szél által okozott hiba BME Áramlástani Tanszék)

8 Miben más az alapéghajlati mérıállomás? 2. Az alapvetı meteorológiai paraméterek (léghım., légnedv. és szélseb.) gradienseinek meghatározása (1, 2, 4 és 10 m).

9 Miben más az alapéghajlati mérıállomás? 3. A felszín energia egyenlegét meghatározó komponensek mérése: - Szenzibilis hıáram - szónikus anemométer, 10 Hz mintavételezési idı, Eddy-kovariancia módszer; - Latens hıáram - szónikus anemométer, légnedvesség koncentráció mérı, 10 Hz mintavételezési idı, Eddy-kovariancia módszer; - CO 2 fluxus - szónikus anemométer, CO 2 koncentráció mérı, 10 Hz mintavételezési idı, Eddy-kovariancia módszer;

10 Miben más az alapéghajlati mérıállomás? 4. - Sugárzási egyenleg - négy komponensének (globál sugárzás, reflex sugárzás, légköri hosszúhullámú visszasugárzás, felszíni hosszúhullámú kisugárzás) külön-külön történı mérése;

11 Miben más az alapéghajlati mérıállomás? 5. - A teljes energia egyenleg talajkomponensének mérése - talaj hıáram, talajnedvesség, talajhımérséklet mérések.

12 Miben más az alapéghajlati mérıállomás? 6. Speciális csapadékmérı állomások az alap mérıállomás környezetében (súlyméréses elv, szélárnyékoló gallér, real-time adatelérés)

13 Miben más az alapéghajlati mérıállomás? 7. Törekvés a lehetı legmegbízhatóbb mérési eredményekre. A mérési program összetettsége és megbízhatósága lehetıséget biztosít korábban nem, vagy csak nehezebben vizsgálható folyamatok, összefüggések feltárására.

14 Hımérséklet és nedvesség szenzorok kalibrálása eltérés ( o C) 0,06 0,04 0,02 0-0,02-0,04-0,06 A 2 m-es léghımérséklet mérı helyszíni kalibrálási eredményeinek menete 2009.07-2011.10. (ref.=20 C) 2009.07 2010.06 2011.06 idı A légnedvesség mérık laboratóriumi kalibrálásának eredményei eltérés (%) 0,5 0-0,5-1 -1,5 1 m 2 m 4 m 10 m 20 40 70 94 relatív nedvesség (%)

15 Folyamatok és összefüggések vizsgálata 30 Hımérséklet átlagos napi menete, 2011. augusztus 25 20 15 10 T [ o C] T_1 T_2 T_4 T_10 Óra [CET] 0 6 12 18 24 100 90 Rh [%] Relatív nedvesség átlagos napi menete, 2011. augusztus 80 70 60 4 3 U [m/s] A szélsebesség átlagos napi menete, 2011. augusztus 50 40 Rh_1 Rh_2 Rh_4 Rh_10 Óra [CET] 0 6 12 18 24 2 1 U_1 U_2 0 U_4 U_10 Óra [CET] 0 6 12 18 24

16 Folyamatok és összefüggések vizsgálata 22 21 Parciális gıznyomás átlagos napi menete, 2011. augusztus 20 e [hpa] 19 18 17 16 15 e_1 e_2 e_4 e_10 Óra [CET] 0 6 12 18 24 20 vízgız [g/m 3 ] Vízgız sőrőség átlagos napi menete, 2011. augusztus 15 Rho_v_1 Rho_v_4 Rho_v_2 Rho_v_10 10 Óra [CET] 0 6 12 18 24

17 Rn=H+LE+Talaj+Lezárás Energiamérleg komponensek, 2011. augusztus 1-5. 1000 800 W/m 2 600 400 200 0-200 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 Nap Global Rn H LE Talaj Lezárás Bowen-arány, 2011. augusztus, fluxusmérésekbıl Bowen-arány, 2011. augusztus, gradiens-mérésekbıl Bowen-arány (H/LE) 2 1,5 1 0,5 0 Óra [CET] -0,5 0 6 12 18 24-1 -1,5-2 Bowen-arány (H/LE) 2 1,5 1 0,5 0 Óra [CET] -0,5 0 6 12 18 24-1 -1,5-2

18 Folyamatok és összefüggések vizsgálata 1 A szén-dioxid (CO 2 ) áram menete (2010. 01. 01. 06. 28.) 0.5 0-0.5-1 -1.5-2 0 30 60 90 120 150 180 CO 2 Flux [m g/m 2 s] Nap

19 Folyamatok és összefüggések vizsgálata eltérés ( o C) 0-0,1-0,2-0,3-0,4-0,5-0,6-0,7 Debrecen-Kismacs és Debrecen-Reptér 2 és 10 m-es havi átlag hımérsékleteinek különbsége, 2011 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 eltérés ( o C) 0-0,1-0,2-0,3-0,4-0,5-0,6 2 m 10 m hónapok Debrecen-Kismacs és Debrecen-Reptér 2 és 10 m-es maximum hımérséklet különbségeinek havi átlagai, 2011 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 eltérés ( o C) 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 -1,2 2 m 10 m Debrecen-Kismacs és Debrecen-Reptér 2 és 10 m-es hónapok minimum hımérséklet különbségeinek havi átlagai, 2011 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 hónapok 2 m 10 m

20 A korrigált radaros és a mért napi csapadékösszegek (2011.05.15.-16.) Hajdúböszörmény 13,5 16,4 Debrecen-Látókép Debrecen-Kismacs 13,5 14,9 Debrecen-Reptér 14,9 Haláp 19,0 Földes

21 A Debrecen Egyetem, az OMSZ és az ELTE Meteorológia Tanszékének együttmőködésével Debrecen-Kismacs mérıállomás egyedinek tekinthetı mérési programmal mőködik, amely egyaránt szolgálja: a talaj menti légtér fizikai folyamatainak, a mezıgazdaság igényei által idıszerőnek tekintett kérdések kutatását, törekedve az agrometeorológiai információs rendszer kialakításának céljaira és módjára. Az agrometeorológiához kapcsolódóan kiemelt figyelmet kapnak a vízgazdálkodás meteorológiai és talajfizikai kérdései, a vízhasznosulás, a sugárzási folyamatok a talaj menti térben, illetve a növényállományokban. A közel jövıben tervezett fejlesztések - fıleg a mélyebb rétegek vízháztartásához kapcsolódóan - további elemekkel bıvítik a mérıállomás mérési programját Az alapéghajlati mérıállomás nemzetközi beágyazódása együttmőködés a EUMETSAT SRNWP felszín közeli adatcsere programjában a rövidtávú elırejelzési modellek felszíni parametrizációjában.

22 Köszönöm a segítséget: Nagyné Kovács Eleonóra Horváth Gyula Décsei Anna

23 Köszönöm a figyelmet!