Hulladékgazdálkodási terv

Készítette: GRÜNVALDNÉ SIPOS ANETT KÖRNYEZETMÉRNÖK FELÜLVIZSGÁLÓ CÍM: AJKA, DANKÓ U. 6. TEL.:88/202688; 20/2230258; NYILV. SZÁM: KVVM 698/2003; 463/2003

I. FEJEZET A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI A terv elkészítéséért felels szerv: Pápa Város Önkormányzata; 8500 Pápa, F u. 12. Tervezési szint: Helyi hulladékgazdálkodási terv Tervezés báziséve: 2002.év ( ettl való eltérés a dokumentációban megjelölt) Tervezési idszak: 2004-2008 Készült: 2004. július-augusztus Készít: GRÜNVALDNÉ SIPOS ANETT KÖRNYEZTMÉRNÖK AJKA, DANKÓ U. 6. 20/2230258 2

Elzmények, a helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A 2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról- IV. fejezetének 35. -a értelmében, a települési önkormányzatoknak az illetékességi területükre az OHT-ban és THT-ban foglalt célokkal és a települések rendezési terveivel összhangban helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgozniuk, amelyet Önkormányzati Rendeletben hirdetnek ki. A terv szerkezeti felépítését és tartalmi elemeit a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A tervet hat évre kell elkészíteni és két évente értékel beszámolóval aktualizálni kell. A rendelet értelmében (11. ) a tervet tájékoztatásul meg kell küldeni az illetékes megyei önkormányzat részére. A tervet a Környezet védelmének általános szabályairól szóló tv. (1995. évi LIII. 48. (2)) alapján el kell küldeni véleményezés céljából a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak. A területi környezetvédelmi hatóság szakmai véleményérl harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. A város tervének elkészítésére Pápa Polgármesteri Hivatal irodánkkal kötött megállapodást. A hulladékgazdálkodási terv készítéséhez szükséges adatok, információk összegyjtésére adatlapot bocsátottunk a közszolgáltatók és az intézmények rendelkezésére, majd elvégeztük annak elemzését és feldolgozását. társult települése az Észak-Balatoni Települési Szilárd Kezelési Konzorciumnak, melynek hulladék kezelési rendszer ISPA projektjét 2002./HU/16/P/PR/017 számon jóváhagytak. A projekt keretében Szentgálon kerülne megvalósításra egy regionális hulladékkezel m, a településeken (így Pápán is), pedig gyjtszigetek, hulladékudvarok, komposztáló m. A projekt Pápa esetében nem finanszírozza a jelenlegi hulladéklerakó rekultivációját. A VII. fejezetben ismertetésre kerül cselekvési programban szerepl összegeknél feltüntetésre került a projekt keretében megvalósítandó tervek, oly módon hogy a felelsnél jelöltük a konzorciumot is. A tervben támaszkodtunk az irodánk által a városi hulladéklerakóról készített felülvizsgálatra. A korábbi (1983-ig mköd) hulladéklerakó esetében helyszíni bejárást tettünk annak területén, mely jelenleg a Talajergazdálkodási Kft. telephelye. 3

A dokumentáció mellékleteként csatoljuk a település korábbi és jelenlegi hulladéklerakóinak fényképeit valamint a 2003. év végén bevezetett szelektív gyjtéshez használt edényzet fotóját. A tervet a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A helyi hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítése és tartalmi elemei segédlet iránymutatásai alapján készítettük el. A hulladékmérleg tartalmazza a városba beérkez és a városból kijutó hulladékokat. A VI. fejezetben a tervezési területen képzd és/vagy ott kezelt hulladékok mennyiségével számoltunk. Adatszolgáltatók: A felhasznált adatok és információk f szolgáltatói a település önkormányzatának mszaki osztálya, a Közszolg Kft., a Pápai Víz- és Csatornam Kft., Gróf Eszterházy Kórház- Szakambulancia, a Batthyány Lajos Szakképz Iskola, a GAESZ, valamint a tervben szerepl szállító és kezel cégek. 4

története: A város els írásos emléke 1061-bõl való. A jelenlegi város területén körülbelül tíz-tizennégy, jórészt Árpád kori településre utaló nyomokat találtak. A XIV. századtól civitas (polgári kiváltságokkal felruházott város), a XV. század elejétl oppidum (mezváros). A ferences rend a XV. századtól, a pálos rend a XVII. századtól van jelen a városban. Szerepük a városiasodásban volt jelents. Ugyanígy meghatározóak voltak a várost lakhelyül választó fúri családok. A kés középkorban a protestantizmus egyik legjelentsebb központja a Dunántúlon. A Pápai Református Kollégium intézményrendszere (fiskola, teológiai akadémia, fiskolai könyvtár, gimnázium, kereskedelmi középiskola; valamint nnevel intézet, gyakorló elemi iskola, polgári leányiskola, leánylíceum, tanítóképz) meghatározó szerepet töltött be a város életében. A város református iskolája a XVI. századtól mködik. Ebbl az idszakból származik az els írásos adat a városban létez céhszervezetrl. Vára középkori építés, fontos végvár, melyet az Eszterházy család építtetett át kastéllyá. A város keleti részén vadasparkot létesítettek. Az Eszterházy család befolyásával ersödött a katolicizmus, de a protestáns vallás napjainkban is meghatározó. A XVIII. században költözhetnek elször zsidó családok a városba, amely a XIX. századra már jelents izraelita központtá válik. Szerepük az iparosítás terén is jelents. Ekkor kezddött meg a manufaktúrák alapítása (Pl. A múlt században itt mköd cserépgyár jogutóda a Herendi Porcelángyár. Dohánygyárának jogutóda az Egri dohánygyár). A XIX. század végén, a XX. század elején ért a városba a vasút, mely az ipar fejldésére volt jótékony hatással. A II. világháború és az azt követ idszak alatt semmisült meg, illetve került rendkívül rossz állapotba több történelmi épület (pl. a Várkastély, a Zsinagóga, az Eszterházy könyvtár). 1929 és 1945 között megyei város, 1945 és 1983 között járási székhely volt. A városépítés terén elért eredményeiért 1989-ben Hild-érmet kapott. Pápa gazdasága: A régió vállalkozásainak 13 %-a a pápai térségben található. Pápa jellemezhet mezgazdasági és kulturális központként. A város környékén fejlett agrárvállalkozások találhatóak (pl: Agroprodukt Rt) Legtöbben a Pápai Hús és az Elekthermax Rt-knél dolgoznak még ma is. Az árbevétel szempontjából is ezek a cégek a listavezetk. Az ipari vállalkozások átlagos tkeereje jónak mondható a pápai térségben. 5

Pápán mköd telefon társaság a HUNGAROTEL, mely a vezetékes vonallal való ellátottságot biztosítja a térségben. Önkormányzatához az alábbi intézmények tartoznak: Batthyány Lajos Szakképz Iskola Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Bocsor István Középiskolai Kollégium Erkel Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola Tarczy Lajos Általános Iskola Munkácsy Mihály Általános Iskola Weöres Sándor Általános Iskola Nevelési Tanácsadó Városi Óvodák: 10 intézmény Jókai Mór Mveldési Központ Jókai Mór Városi Könyvtár Kiállítóhelyek és Rendezvények Koordinációs Központja Városi Televízió Városi Sportcsarnok Bölcsödék 3 intézmény P.V.Ö. Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat Gróf Eszterházy Kórház és Rendelintézeti Szakrendel Tüdbeteg Gondozó Intézet P.V.Ö. Egészségügyi Alapellátási Intézet Egyesített Szociális Intézmény Otthonházak 3 Intézmény Idsek Gondozó Háza Gondozási Központ Hajléktalan Szálló Fogyatékosok Nappali Intézménye Családok Átmeneti Otthona Szobabérlk Háza Pápa lakosságának száma 2002 évben 33066 f volt. 6

Közlekedés: A Pápát érinti a Gyr-Celldömölk fvonalú vasút, a Tatabánya-Pápa mellékvonal alacsony teherforgalommal és a Pápa-Csorna mellékvonal. Pápán helyi járatú autóbusz közlekedés megoldott, szolgáltató a Bakony Volán Rt. A városi átmen forgalmat az új elkerül út nagymértékben csökkentette. Jellemz a városban a viszonylag magas kerékpárforgalom. Geológia: A kristályos alaphegységet alkotó alpi kzetek Sopron és Kszeg környékén ma is a felszínen vannak. Északnyugatról délkelet felé haladva ezek a Répcevonal mentén a mélybe süllyednek, majd ettl kissé keletre, Mihályi térségében a mai felszínt el nem ér boltozat formájában újból kiemelkednek. Délkelet felé a Rábavonal mentén újra lesüllyednek. A Rábavonaltól délkeletre a mezozóos alaphegység uralkodóan karbonátos kzetekbl álló vonulatai alkotják a medence aljzatát, majd a Bakony-hegység északnyugati peremén és Ugod térségében mészkövek formájában újra a felszínre kerülnek. Ezeket a medencealjazatot képvisel, mélyen települ kzeteket a miocén korban számos, az izzón folyó magmából feltör kzet törte át. Ezek egy része nem tudott a felszínre kitörni, így a már említett tengeri üledékek közé bepréseldve a mélyben merevedett meg a magma. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert Pápa térsége alatt is ilyen, a mélyben megmerevedett lávából keletkezett kzetet értek el a mélyfúrások. Ezzel szemben számos kitörés a felszínre jutott, és itt vulkáni kúpok formájában merevedett meg a felszínre kiöml láva. Ilyen vulkáni képzdmények vannak Pápa környékén is, hogy csak a Somló- és a Ság-hegyet említsük. A Kisalföld és így Pápa térségében is a felszínen található üledékes kzeteket fleg az s- Duna rakta le a pleisztocén korban. Erre az idszakra esik a 600 ezer évesre becsült európai jégkorszak, ami ugyancsak kivette részét hazánk területén is a durva és finomszemcsés üledékes kzetek lerakódásaiban. A jégkorszakok kzetátformáló tevékenységüket a pleisztocén geológiai korban fejtették ki. A jégkorszakokat a hidegebb és melegebb, nedves és száraz idszakok váltogatták. Ezek voltak 7

a meleg és hideg, majd száraz és nedves idszakok váltakozásai. Tudományosan ezeket glaciális és interglaciális idszakoknak nevezik. A jégkorszakok éghajlati váltakozásainak megfelelen a folyók vízhozama is változott. Az ersebb vízfolyások által szállított és lerakott törmelékeket a még ersebb vízfolyások újra mozgásba hozták. Úgy ez az anyag áthalmozódott. Ezért találjuk ma a felszínen a legkülönfélébb településekben ezeket az üledékeket. Kéregmozgások hozták létre a mai Rába-völgyet. Az ebben folyó s-rába már a Grázimedencét körülvev hegyek törmelékeit szállította. Ezekbl alakultak ki a Pápa és környékén található kavicsteraszok. A pleisztocén geológiai kor után a holocén kor következik. Ebben napjaink földtani folyamatai játszódnak le. A pleisztocén és a holocén korban a földfelszíni képzdményeket már nemcsak a geológiai erk, hanem a rajta megtelepedett növény- és állatvilág is képes átformálni. Az 1700-1850-es évekig nem sok változás történt. Ebben az idszakban még Pápa és közvetlen környékén mocsarak és ingoványos területek uralták a vidéket. Ettl az idtl kezdve Pápa és közvetlen környékének természeti arculata teljesen megváltozott. A sok helyen felszín közelben vagy a felszínen lev pannóniai agyagok nyersanyagául szolgálnak a tégla- és cserépiparnak. Ez az iparág Pápán is megtalálható volt, a környéken pedig jelenleg is megvan. Nagy mennyiségben van kavics és homok is a környéken. A területtel érintkez délkeleti részen lev Bakony-hegység peremén a mészk és a dolomitféleségek a számottevek. Hidrogeológia: A város és közvetlen környékén lev pannóniai rétegek általában vízszegények, fleg agyagos képzdmények. Ez az oka annak is, hogy ezen a területrészen természetes források nem találhatók. A területrész a Marcal vízgyjt területéhez tartozik. A domborzati viszonyoknak megfelelen hajdan a Bakony-hegység peremétl délkelet-északnyugati irányban lefolyó több állandó és idszakos vízfolyás létezett. Ilyen volt elssorban a Tapolca patak, majd a Séd, Gerence stb. A mai Tókertváros és a Várkert déli részén sással-náddal bentt mocsaras tó terült el. Ezek a hajdani mocsaras, lápos területek szoros kapcsolatban voltak a Marcal két oldalán elterül 8

hatalmas mocsaras területekkel. Megsznésük az 1771-ben végbevitt nagy folyószabályozási munkálatokkal kapcsolhatóak össze. A Pápa és környékének vízfolyásait, tavakat és mocsarakat a területtl délkeletre lev Bakony hegység peremén feltör karsztforrások látták el vízzel, (Tapolcaf forrásai) ahogy a Tapolca patakot is. A tapolcafi források újra feltörését egyelre csak remélni lehet. Ehhez szükség van arra, hogy minden olyan bányászat megsznjön a Bakony hegység területén, ami a bányavágatokból vizet emel ki. A közüzemi ivóvíz ellátását a Pápai Vízm Rt. végzi, esetében a felszín alatti karsztos- és rétegvíz a jellemz nyersvízbázis. A tisztított szennyvíz a Marcalba kerül, mely víz sajnos nátriummal terhelt. Itt említjük meg, hogy a pápai húsüzem konyhasólé hulladékára nincs hasznosítási lehetség. Morfológia: A táj morfológiáját geológiai felépítése, töréses szerkezete, majd a rajta végbemen lerakódási és letarolási folyamatok határozzák meg. A pápai terület szorosan beleillik és kapcsolódik a Kisalföld délkeleti peremén kialakult morfológiai viszonyokhoz. Az eredeti felspannóniai rétegek nagyjából vízszintesen települtek. Erre rakódtak le a késbbi korok üledékei. Ezek az üledékek általában laza szerkezetek, és így a területen délkeletészaknyugati irányban lefutó számtalan kisebb-nagyobb vízmosás mélyen bevágódhatott a laza üledékekbe és lankás dombokká formálták a vidéket, kisebb-nagyobb halmokat, dombokat hoztak létre. A töréses szerkezetek általában nagyobb völgyületeket alakítanak ki, ezekben legtöbbször folyórendszerek helyezkednek el. Ilyen a Rába és a Répce völgye is. Ezekben a morfológia síksági jelleget mutat. Ilyenekben helyezkedik el a Pápai-síkság is Éghajlati szempontból Pápa és környéke beletartozik a Dunántúl szárazföldi, mérsékelt övezet zónájába. Pápa és környékének évi középhmérséklete 50 év átlagából számítva 10,4 C. A pápai térség a Bakony-hegység védelmében helyezkedik el. Nagy az éves hingadozás. Az uralkodó széljárás itt is az északi. Gyakori a déli szél, ami legtöbbször csapadékot hoz. Legritkábban a keleti szél fordul el, akkor is nagyon gyenge. Ennek oka az, hogy a területet kelet fell a Bakony-hegység határolja, és így a keleti szeleket felfogja. Pápa környékének évi átlagos csapadékmennyisége 656 mm. 9

A sok helyen felszínközelben vagy a felszínen lev pannóniai agyagok, melyek nyersanyagai a tégla- és cserépiparnak. Ez az iparág Pápán is megtalálható volt, a környéken pedig jelenleg is megvan. Nagy mennyiségben van kavics és homok is a környéken. A területtel érintkez délkeleti részen lev Bakony-hegység peremén a mészk és a dolomitféleségek a számottevek. 10

Környezeti jellemzk: A térség mérsékelten hvös éghajlatú, de már a mérsékelten meleg övezet határán fekszik. A napfényes órák száma éves viszonylatban 2000 óra. Az évi középhmérséklet 9,5 és 10,0 C körüli. A fagymentes idszakok hossza: 182-190 nap. A csapadék évi mennyisége 600-700 mm közötti értékre tehet. Az átlagos szélsebesség 3,2 m/s körüli és jellemzen É-i és D-i. Pápa levegjét a közlekedés légszennyezése és kismértékben az ipari tevékenység befolyásolja, alapveten jónak mondható. A zöldterület nagysága megtartott a városban. II. FEJEZET A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE Azok a hulladékok, amelyek a település területén adottak (ott keletkeznek, valami miatt ott vannak, illetve a településre beszállított és onnan kiszállított hulladékokat), és azokról a települési önkormányzatnak kell gondoskodnia. A következ hulladékok kerülnek ismertetésre: a településen keletkez - a közszolgáltató által begyjtésre kerül települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékokból szelektíven gyjtött frakciók (veszélyes és nem veszélyes), az önkormányzat felelsségi körébe tartozó veszélyes hulladékok (pl. kórházi hulladékok, állati hulladék), a kiemelten kezelend hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék), a területen felhalmozott és nem megfelelen kezelt vagy ártalmatlanított (pl. illegálisan lerakott vagy elhagyott) hulladékok. II.1. II.1.1. A TELEPÜLÉSEN KELETKEZ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Nem veszélyes hulladékok II./1. táblázat A keletkez nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség Települési szilárd hulladék 17392,8 Lakosságnál képzdött települési folyékony hulladék (csatorna nélkül) 193105 1 Kommunális szennyvíziszap 9300 Rácsszemét 547 11

Mennyiség Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* 0 Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* 62,4 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* 0 Összesen 220407,2 * csak az önkormányzatok felelsségi körébe tartozó tevékenységekbl keletkez hulladék szerepel 1 100l/f/nap vízfogyasztásból számítva, melybl szennyvízként 80% jelenik meg. A csatornázatlan területek nagysága 20% (33066f*0,1m 3 /nap*365*0,8*0,2) II.1.2. Szelektíven gyjtött, kiemelten kezelend hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyjtött, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség* Veszélyes hulladékok olajok 0,12 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 Kiselejtezett gépjármvek 0 Egészségügyi hulladékok 34,7 Állati eredet hulladékok 1,0 Növényvéd-szerek és csomagoló eszközeik 0,763 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 21 Gumi 0 Egyéb hulladék 0 Összesen: 57,583 * csak az önkormányzatok felelsségi körébe tartozó tevékenységekbl keletkez hulladék szerepel II.1.3. Csomagolási hulladékok II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Szelektíven gyjtött mennyiség Papír és karton csomagolási hulladék 0 Manyag csomagolási hulladék 21 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 12

Szelektíven gyjtött mennyiség Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 21 II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Az illegálisan elhelyezett kisebb mennyiség (útszéli árokparti) hulladékok a településen évente felszámolásra kerülnek, úgy, hogy a közszolgáltató a pápai hulladéklerakóra szállítja és lerakással ártalmatlanítja. II.2.1. Nem veszélyes hulladékok II./4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igényl nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Nincs ilyen típusú hulladék. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igényl kiemelten kezelend hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Nincs ilyen típusú hulladék. II.2.3. Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igényl csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Nincs ilyen típusú hulladék. II.3. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE II.3.1. Nem veszélyes hulladékok II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre beszállított Településrl kiszállított Települési szilárd hulladék 589,2 1 0 13

Településre beszállított Településrl kiszállított Települési folyékony hulladék 0 0 Kommunális szennyvíziszap 2313 2 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb 0 0 inert hulladékok Mezgazdasági és élelmiszeripari nem 0 62,4 3 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 2902,2 62,4 1 Beszállítás a Közszolg Kft. által Bakonyszcsrl (280,8 t), és Bakonykoppányból (308.4 t) 2 Beszállítás Kup szennyvíztelep préselt 192,75 t; Nagyalácsony, Dabrony, Nemesszalók szennyvíztelep srített 1927,5 t ; Csót, Béb, Ugod szennyvíztelep préselt 192,75 t 3 Kiszállítás a GAESZ konyhákból ételmaradék Szállító: Biofilter Kft. II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok II./8. táblázat: Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Településre beszállított Településrl kiszállított olajok 0,12 1 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármvek Egészségügyi hulladékok 34,7 2 Állati eredet hulladékok 1,0 3 Növényvéd-szerek és csomagolóeszközeik 0,763 4 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Csomagolási hulladékok összesen 21 5 Gumi 0 Egyéb hulladék 0 Összesen: 57,583 1 Kiszállítás Nitrokémia Rt. Balatonfzf égetbe 2 Kiszállítás Septox Kft. által Budakeszi égetbe 3 Kiszállítás ATEV Rt. által Gyrbe minségtl függ feldolgozás vagy égetés 4 Kiszállítás Nitrokémia Rt. Balatonfzf égetbe 5 Kiszállítás Septox Kft. által Budakeszi égetbe 0 14

II.3.3. Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre beszállított Településrl kiszállított Papír és karton csomagolási hulladék 0 Manyag csomagolási hulladék 21 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetétel kompozit 0 csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 21 II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA A településen hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerül, illetve nem kezelt hulladékok típusai, mennyisége, a hulladékok hasznosítási aránya, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 4 Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 17982 100 0 Települési folyékony hulladék 0 0 8330 1 184775 2 96 Kommunális szennyvíziszap 11613 3 100 0 0 Rácsszemét 547 4 100 0 Mezgazdasági és élelmiszeripari nem 62,4 4 veszélyes hulladékok Összesen 12222,4 17982 193105 %: az összes keletkez arányában szenyvíztelepen kezelt szippantott 2 nem kezelt (vélheten a talajban elszikkad v. illegális szippantás) 3 komposztálás után mezgazdasági hasznosítás 4 komposztálás 15

II.4.2. Kiemelten kezelend hulladékáramok II./11. táblázat Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok olajok 0,12 1 100 Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármvek Egészségügyi hulladékok 34,7 2 100 Állati eredet hulladékok 1,0 3 100 Növényvéd-szerek és 0,763 4 100 csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 21 5 100 Gumi Egyéb hulladék Összesen: 56,58 1,0 1-5 Magyarázat ld. II/8 táblázatnál. Az önkormányzati felelsség körébe tartozó kiemelten kezelend hulladékáramok között nincs olyan, amelynek a kezelésére a településen kerülne sor. Minden ilyen típusú hulladék kiszállításra kerül a településrl. ld. II/8 táblázat. II.4.3. Csomagolási hulladékok II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Papír és karton csomagolási hulladék Manyag csomagolási hulladék 21 100 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen 21 Az önkormányzati felelsség körébe tartozó kiemelten kezelend csomagolási hulladékok között nincs olyan, amelynek a kezelésére a településen kerülne sor. Minden ilyen típusú hulladék kiszállításra kerül a településrl. ld. II/9 táblázat. 16

III. FEJEZET A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET MSZAKI KÖVETELMÉNYEK III.1. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE A tervezési területen folyó, hulladékkezelésre kiadott engedélyek (begyjtés, szállítás, hasznosítás, egységes környezethasználati engedély), felsorolása, száma, valamint a tevékenységet végz vállalkozások megjelölése. III/13. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Pápai Víz- és Csatornam Rt. Boroszlán Rt. Agroprodukt Rt. Talajergazdálkodási Kft. Pápai Víz- és Csatornam Rt. Cím Pápa, Küls Veszprémi út 1. Pápa, Aradi u. 1. Pápa, Szent I. u. 12. Pápa, László M. u. 1. Pápa, Küls Veszprémi út 1. Telephely Hrsz. A tevékenység helye Pápa, 4678/4, 4678/5, 0977 Pápa, 0977/2 Pápa külterületi földek Pápa, 4678/4, 4678/5, 0977 * az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték Tárgy* Szennyvízelvezetés és kezelés Szennyvíztisztításból származó hulladék komposztálása Szennyvíziszap komposztjának mezgazd. területen történ hasznosítása Emészt gödörbl származó iszap begyjtés és szállítás Települési szennyvíziszap szállítása Engedély száma 30346-43/04 KDT KÖF 38941-1/2003 KDT KÖF 782-3/2004 131-2/2002 VM-i NTSZ 2951/7/2004. NYDT KÖF 30346/2003 KDT KÖF Engedély érvényességi ideje 2009. dec.31.-ig 3 év 2009. július 19-ig 2007. július 3 évig IV. FEJEZET AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az általános kötelezettségektl eltér, az önkormányzat felelsségi körébe tartozó, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések (pl. szelektív gyjtési módok, visszavételi lehetségek, kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyjtési, elkülönítési megoldások). Speciális elírások nem vonatkoztak még 2002-ben a területre, de 2003. év végétl bevezetésre került a szelektív gyjtést szolgáló kezdeményezés. 17

18

V. FEJEZET A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK A településen folytatott hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek bemutatása, a kapcsolódó begyjtés, kezellétesítménybe való szállítás, valamint a hasznosító technológiák, kapacitásuk, a telephely és üzemeltet ismertetésével. V.1. HULLADÉKOK GYJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA Pápán a lakosság hulladékát egyedileg is beszállíthatja a lerakóra bármely napszakban és hétvégén is. Ezzel a lehetséggel az illegális lerakásokat kívánják csökkenteni. A lakosság által végzett (saját gépjármvel) történ beszállítások naponta 15-20 db-ra tehetk. Lehetség van a városban az egyedi, alkalomszer konténer megrendelésre is, melyet építkezésekhez szoktak elssorban igénybe venni. 2003-óta történik a város 15 pontján elhelyezett gyjtpontokon a szelektív gyjtés manyag, üveg és papír csomagolóanyagra. A gyjtpontok általában az áruházak, bevásárlóközpontok mellett találhatóak. A sajátos kialakítású gyjtkonténerek ürítése célgéppel történik. Ezek a jármvek a csomagolási hulladékot a lerakó területére szállítják, ahol tárolják elszállításig. Szükség esetén lehetség van arra, hogy a Közszolg a manyag hulladékot bálázza. A lerakóról történ elszállítást már nem a Közszolg Kft. végzi. 2003-ban a papír szelektív gyjtését is a Közszolg Kft. végzi a fent említett módon. A szelektív gyjtésre vonatkozóan nincsenek további adatok, mivel a lerakóról történ els elszállítások a vizsgálattal egyidben történnek. A településen keletkez veszélyes hulladékként feltüntetett hulladékok a Batthyány Lajos Szakképz Iskola tangazdaságánál keletkezik, ahol a szelektív gyjtése megtörténik, majd a gyjthelyrl a megnevezett vállalkozások szállítják el ártalmatlanításra. Az egészségügyi hulladék a Kórház és Rendelintézetnél keletkezik, ahol az egészségügyben használt nem veszélyes csomagoló anyagokat is külön gyjtik. Mezgazdasági és élelmiszeripari hulladék egyrészt a közterületi növényzeti hulladékokból (f, fa nyesedék stb.) másrészt az önkormányzati tulajdonban lév konyháról, mint ételmaradék keletkezik. V./14. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyjt szervezetek 19

* Települési szilárd Szennyvíziszap begyjtés Települési folyékony Települési folyékony Élelmiszeripari Begyjt, szállító neve Közszolg Kft. Pápai Víz- és Csatornam Rt. Talajergazdálkodási Kft. Csizmadia Sándor Biofilter Környezetvédelmi Kft. Székhely (település) Pápa, Anna tér 11. Pápa, Küls- Veszprémi út. 1. Pápa. László M. u. 1. Mihályháza, Petfi u. 37. Törökbálint, Kinizsi út 15. Begyjtött hulladékmennyiség a tervezési területen 17982-2313 2300 Begyjt kapacitása 6303 30000m 3 /év 2027 - * a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladék szerinti bontásban Begyjtésre használt szállítóeszköz 5 IFA konténer szállító, 1 NISSAN konténer szállító, 3 hulladékgyjt felépítménnyel felszerelt tehergépkocsi, 1 darus konténer szállító végzi Szippantó kocsi és konténeres gyjtés Szippantó kocsi Szippantó kocsi Kezel megneve Közszolg Kft. Pápai Ví Csatorna Rt. Pápai Ví Csatorna Rt. Pápai Ví Csatorna Rt. 62,4 10000 t/év n.a. Biofilter V./15. táblázat: A területen mköd, egyéb kiemelt hulladékot begyjt szervezetek a tervezés idpontjában * olajok, növényvédszerek és csom. eszközei Begyjt, szállító neve Buchwald Bt. Székhely (település) Veszprém, Szeglethy u. Begyjtött hulladékmennyiség 0,12 Begyjt kapacitása Begyjtésre használt szállítóeszköz teherautó Állati eredet ATEV Gyr, 1,0 tehergépkocsi Egészségügyi Manyag csomagolási Septox Kft. Septox Kft. Budapest, Komáromi. u. 2. Budapest, Komáromi. 34 21 Kezelésre begyjthet: EWC 18 fcsop: 2950 t/év Kezelésre begyjthet: Tehergépkocsi zárt felépítménnyel Tehergépkocsi zárt Átvev kezel megnevezése Nitrokémia Rt. ATEV Rt. Gyr Septox Kft. Budakeszi éget Septox Kft. Budakeszi 20

* Begyjt, szállító neve Székhely (település) Begyjtött hulladékmennyiség Begyjt kapacitása u. 2. EWC 15 fcsop.: 75 t/év, * a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban Begyjtésre használt szállítóeszköz felépítménnyel éget Átvev kezel megnevezése kezel Konzorcium tevékenysége következtében a városban a hulladékudvarok és szelektív gyjtszigetek számának növelésére, így az elkülönítetten kezelt hulladék mennyiségének növekedésére lehet számítani. A térségben számítani lehet (Veszprém) elektronikai hulladék bontó és feldolgozó üzem létesítésére. V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése Települési szilárd hulladék lerakó: A Közszolg Kft. a megjelölt ingatlanon lakossági kommunális hulladék ártalmatlanítást (lerakás) végez. A tevékenység a területen 1983-óta folyik, gödör feltöltés, majd dombépítés prizma kialakítás technológiával. A Kft. rendelkezik a hulladék gyjtéshez, valamint a hulladékkezeléshez szükséges gépekkel. A hulladéklerakón tömörítést is alkalmaznak A telephelyen állandó felügyelet van, de a szolgáltató a beszállításokat naponta 6-14 óráig végzi. A telephelyen nincs hídmérleg. A lerakón az alábbi gépekkel végeznek munkát: körmöskerék futómvel felszerelt homlokrakodó, lánctalpas földtoló. Jelenleg a lerakóra naponta 80-85 db szállító járm érkezik be hulladéklerakásra. A településen a hulladékot 110 l-es kukában valamint konténerben is gyjtik. A hulladékok gyjtése a kukák esetében heti egy alkalom, a konténerek esetében heti két alkalom. A szállítást 5 IFA konténer szállító, 1 NISSAN konténer szállító, 3 hulladékgyjt felépítménnyel felszerelt tehergépkocsi, 1 darus konténer szállító végzi. A gépjármvek 21

javítását Bodor és Társa javító mhelyben (Pápa) végeztetik a húsipari jármtelepen. A jármvek tankolása a Hódoska majorban lév benzinkútnál történik. Pápán a lakosság hulladékát egyedileg is beszállíthatja a lerakóra bármely napszakban és hétvégén is. Ezzel a lehetséggel az illegális lerakásokat kívánják csökkenteni. A lakosság által végzett (saját gépjármvel) történ beszállítások naponta 15-20 db-ra tehetk. Lehetség van a városban az egyedi, alkalomszer konténer megrendelésre is, melyet építkezésekhez szoktak elssorban igénybe venni. A jelenleg elhelyezett hulladéktest térfogata : 567000 m 3, melynek szakirodalomi adatok alapján számított tömege 340200 t értéknek vehet. A hulladék lerakása kezdetben a volt téglagyári gödör feltöltésével kezddött, majd domb építés, prizma létesítés folyik. A terepi felszíntl a hulladék depónia teteje 10 méteres magasságban található. A depót több szintes mveléssel hozták létre. Települési folyékony hulladék Szennyvíztisztítás: A szennyvíztisztítás folyamata az alábbiak szerint vázolható: 20mm-es durvarács 5 mm-es finom rács Krofta flotáló Elülepít Anoxikus medence (1800 m 3 ) Levegztet (2*3000 m 3 ) Dorr utóülepít 2*30 Befogadó (Mezlaki Séd) Szennyvíz tisztításból származó hulladékok kezelése: A folyékony települési hulladék tisztításából származó iszap komposztálását végzi a Boroszlán Rt. A kezelés során a víztelenített iszaphoz, valamint a stabilizált iszaphoz a C:N arány valamint a nedvességtartalom beállítása érdekében frészpor, faapríték, szalma, ágnyesedék adalékot használnak, melyet a kezeltéren kevernek össsze. A komposztálás beindítására oltóanyagot használnak 2,5 t mennyiségben. A keverékbl prizmát képeznek. A folyamat során víz és CO 2 távozik. A prizmát a levegztetés miatt forgatják. 10 hét után az anyagot a komposztáló térre viszik és gúla alakban tárolják 1 hónapig az utóérés miatt. A kész komposztot mezgazdasági hasznosításra viszik. Mezgazdasági hasznosítás: A komposztált szennyvíziszap mezgazdasági hasznosítását az Agroprodukt Rt. végzi saját használatú földjein (Pápa 01051/2 a; 01051/2 b; 01054 a; 01054 b; 01060; 01227; 01235/14, /15; 01237; 01240/2; 01244; 01248; 01251; 01260 c; hrsz-ú táblákon) a 782-3/2004 NTSZ 22

engedély (továbbiakban I. sz. engedély) alapján. A (Mezlak 0247, 0261/71 Pápa 01007, 01009, 01020, 01022, 01127, 01129, 01131, 01135, 01123, 01090, 01105, 01114, 01119, 0109/7, 0107 hrsz-ú táblákon) a 131-2/2002 NTSZ engedély (továbbiakban II. sz. engedély) alapján. A komposztot a mezgazdasági területen beszántják. 23

V./16. táblázat A hulladékkezel telepek bemutatása Kezel vállalkozások megnevezése, címe Közszolg Kft. Pápa, Anna tér 11. Pápai Víz- és Csatornam Rt. Pápa, Küls-Veszprémi út 1 Boroszlán Rt. Pápa, Aradi u. 1. Nitrokémia Rt. Fzfgyártelep, Munkás tér 2. * engedélyben szerepl kód Kezelési (D) kód* Kezelt hulladék Települési szilárd Települési folyékony Kapacitás 17982 15000 m 3 /nap Kihasználtság (%) 100% 61% R3 szennyvíziszap 10800 m 3 100 % EWC 02 01 08 EWC 13 02 05 EWC 13 02 06 EWC 13 02 07 EWC 20 01 19 200 120 50 20 10 80% ában mködik a Talajergazdálkodási Kft., mely ugyan nem az önkormányzati felelsségi körébe tartozó hulladékokat kezeli, de számításba vehetek. A Kft. állati eredet hulladékok komposztálása, olajos iszapok kezelése, veszélyes hulladékok szállítása tevékenységekre engedéllyel rendelkeznek. Kezel vállalkozások megnevezése, címe Talajergazdálkodási Kft. Pápa, László M. u. 1. Talajergazdálkodási Kft. Pápa, László M. u. 1. Kezelési (D) kód* D9; R3 Komposz -tálás Kezelt hulladék Szintetikus ken olajok, szeparátorból származó keverék Fáradt olajos talaj, növ. olajjal szennyezett talaj, gyapjúmosodai iszap Kapacitás 50 450 Kihasználtság (%) 50% Állati eredet hulladék 14 000 95% V./17. táblázat A tervezés idpontjában mköd válogató szervezetek bemutatása Nem történik a telepen válogatás. V./18. táblázat A tervezés idpontjában mköd hasznosító szervezetek bemutatása Székhely Pápa, Szent I. u. 12. Üzemeltet neve, címe Agroprodukt Rt. Hasznosítási (R) kód* Kezelt hulladék Komposztált szennyvíziszap Létesítmény kapacitása I. engedély 29 t/ha/év Kezelt hulladék mennyisége 11613 24

Székhely Üzemeltet neve, címe Hasznosítási (R) kód* Kezelt hulladék Létesítmény kapacitása II. engedély 75 t/ha/év * a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód, ha szerepel az engedélyben V./19. táblázat Hosszabb távon tovább mköd lerakók bemutatása Kezelt hulladék mennyisége Telephely Lerakó típusa Pápa, 0503/2 hrsz. Nem veszélyes települési szilárd hulladéklerakó Gyjtési körzet Pápa, Bakonyszcs, Bakonykoppány Lerakott hulladék Települési szilárd Lerakott hulladékmennyiség 17982 Nincs Engedélyezett kapacitás (m 3 ) Potenciális szabad kapacitás (m 3 ) Várhatóan 2-3 év. A hulladéklerakó külterületén helyezkedik el. A terület megközelítése a Téglagyári útról történik. A hulladékszállítás is ezen az úton keresztül bonyolódik. A telephely kerítéssel körülkerített, bár némely helyen fellelhet annak hiányossága. Ennek oka a károkozás, illegális behatolás az üzemi területre. A telepet É-ról és Ny-ról mezgazdasági terület, D-rl a település lakóterülete, K-rl pedig a volt téglagyári telephely határolja réttel. A K-i irányban felszíni víz is található, mely két kisebb tó formájában jelenik meg. A hulladék lerakása kezdetben a volt téglagyári gödör feltöltésével kezddött, majd domb építés, prizma létesítés folyik. A terepi felszíntl a hulladék depónia teteje 10 méteres magasságban található. A depót több szintes mveléssel hozták létre. A lerakón az alábbi gépekkel végeznek munkát: körmöskerék futómvel felszerelt homlokrakodó, lánctalpas földtoló. Jelenleg a lerakóra naponta 80-85 db szállító járm érkezik be hulladéklerakásra. A településen a hulladékot 110 l-es kukában valamint konténerben is gyjtik. A hulladékok gyjtése a kukák esetében heti egy alkalom, a konténerek esetében heti két alkalom. A szállítást 5 IFA konténer szállító, 1 NISSAN konténer szállító, 3 hulladékgyjt felépítménnyel felszerelt tehergépkocsi, 1 darus konténer szállító végzi. A gépjármvek javítását Bodor és Társa javító mhelyben (Pápa) végeztetik a húsipari jármtelepen. A jármvek tankolása a Hódoska majorban lév benzinkútnál történik. 25

Pápán a lakosság hulladékát egyedileg is beszállíthatja a lerakóra bármely napszakban és hétvégén is. Ezzel a lehetséggel az illegális lerakásokat kívánják csökkenteni. A lakosság által végzett (saját gépjármvel) történ beszállítások naponta 15-20 db-ra tehetk. Lehetség van a városban az egyedi, alkalomszer konténer megrendelésre is, melyet építkezésekhez szoktak elssorban igénybe venni. A hulladék beszállítások az éppen kijelölt mvelési területre történnek, ahol megtörténik a lerakás. A telephelyi munkagépekkel a lerakott hulladékot elterítik, majd tömörítik. A terület mvelésének végeztével a beszállított inert hulladékkal megtörténik a takarás. A gyjtött hulladék mennyiségét hídmérleg hiányában becsült m 3 mennyiségben regisztrálják, amit a szállító jármvek fordulószámaiból számolnak. A lerakó üzemeltetéséhez kapcsolódik 1 db fogadó épület. A telepen egy telepr, egy kompaktor kezel és 1 f térmester végez munkát. A telep rzése naponta 24 órában történik. A területen jelenleg 1 db figyelkút található. Az 1981-ben készült terv értelmében a téglagyári üzemelés alatt kialakított gödrök a talajfelszíntl 3,5 m-es mélységek, melyek betöltésére került elször sor. A lerakónak kialakított terület 1981-es összes területnagysága 56447 m 2 -ben meghatározott, melybl a gödrök területe 35464 m 2, a mezgazdasági (szántó) és rét területe pedig 16545 m 2. A gödrök kitermelésénél azok talpmélységét még 50 cm-re lemélyítették. Mszaki szigetelésre nem került sor. A hulladéktestnél lemélyített talajvizsgálati furat (1 sz., mely az eredeti terepszint szint felett 3 méterre halad) rétegsorából látható, hogy a feltöltés a megfúrt terepszinttl 6,8 m-es mélységig halad, így a fentieket alátámasztja. Az 1981-es terv 2015-ig számolt a mködéssel, és a depó maximális magasságát 159,8 m (Balti feletti szint) határozta meg, és 933000 m 3 -re vette a kapacitást. Ehhez viszonyítva a 2,5-3 éves mködés még biztosítgató. A számításaink alapján jó közelítéssel megkapható a jelenleg elhelyezett hulladéktest térfogata : 567000 m 3. Szakirodalomból vett adatok alapján a deponált hulladék srségét, a végzett tömörítéssel is kalkulálva 600 kg/m 3 értékben határozzuk meg, így az elhelyezett hulladék tömege 340200 t értéknek vehet. A lerakó létesítményei: A telephelyen belül elhelyezked fogadóépület, melyben iroda, raktárrész és a szociális helyiségek találhatóak. Az épülettl nem messze a konténer és kocsimosó placc helyezkedik el, ami egy betonozott kb. 16-18 m 2 -es terület. A mosáshoz vezetékes vizet használnak fel. 26

Nemrégiben került kialakításra egy, a lerakó területén elhatárolt rész kijelölésére, melyen a szelektíven gyjtött hulladékok kerülnek elhelyezésre. Ehhez a területhez kapcsolódik egy db MK-2500 típusú bálázó gép is, mely 1,2-0,8-0,8 m-es bálákat képes készíteni. A depó körül övárok rendszer húzódik, melyet rendszeresen tisztítanak. A kitermelt földet a lerakón helyezik el. Az övárok a depó felszínére hullott csapadékot így összegyjtheti. Tapasztalatok alapján elmondható azonban, hogy csak a hirtelen lezúduló csapadék esetén kerül az övárokba víz. A hulladéklerakó morfológiáját a mellékletben közölt térképen bemutatjuk. A hulladéktest magassága eléri a 10 métert. A K-i és É-i oldalon a meredek rézs ellenére a növényzet jól megtelepedett (a képeken is látható). A bejárat felöli rész lankásabb, ott a hulladéktest magassága 5 méter körüli. A hulladéklerakó mesterséges szigeteléssel nem rendelkezik. A kialakításnál sor került a hajdani agyag nyerhelyek gödreinek kiegyenlítésére és lefejtésére, mely által a hulladék befogadására alkalmas gödör térfogata megntt. V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése A településen korábban mköd, jelenleg részben rekultivált és telephelyként üzemel települési hulladéklerakó bemutatása: A volt városi lerakó a Gyri u. mellett található. Jelenleg a Talajergazdálkodási Kft. végez rajta komposztálási tevékenységet, a terület is a Kft. tulajdona. Az itt bemutatásra kerül lerakó 1983-ig mködött Pápán. Feltételezheten a 60-as évek elejétl. A településen keletkez hulladékokat az akkori Városgazdálkodási Vállalat szállította. A telepen nem történt hulladék válogatása, sem tömörítés. Korábbi mszaki dokumentáció beszámol arról, hogy a területen folyékony hulladékok elhelyezése is történt. Az 1980-83-as hulladék mennyisége laza köbméterben 35000-40000/ év mennyiség volt. Arra vonatkozóan, hogy a telephelyen pontosan mennyi hulladék és mióta került lerakásra nincs pontos adat. A területrl nyert adatok alapján irodánk számításokat végzett, mely alapján jó közelítéssel a hulladéktest térfogata ~80000 m 3. A lerakót bezárása után a Városgazdálkodási vállalat terítette és földdel takarta, mely alapján beszélhetünk a részleges rekultivációról. Jelenleg a terület növényzettel jól borított a széls részeken (felteheten, ahol a mvelést már korábban befejezték) 4-6 m-es fák is megtalálhatóak. Erre vonatkozóan fotókat is készítettünk, mely a mellékletben megtalálható. A területen a Talajergazdálkodási Kft. 4 db figyel kutat üzemeltet. 27

V./20. táblázat Engedély nélküli, használaton kívüli, nem megfelel mszaki védelemmel rendelkez lerakó és az ott lév hulladékok mennyisége Helyszín Pápa, Gyri út 0245/3 hrsz. Lerakott hulladék megnevezése Települési szilárd és folyékony test térfogata ~80000 m 3 V.2. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELÍRTAKON TÚL ISMERTETEND TÉNYEZK V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A településen másodnyersanyag hasznosítást végeznek az alábbi cégek: Senior Fémkereskedés Schmidt Ferenc vállalkozó Pápa, Téglagyári út 23. 89/313821 fém visszanyerése hulladékból Észak-dunántúli MÉH Rt. telepe Harcos László vállalkozó Pápa, Gyri út 3. 89/313306 papír begyjtés V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkez biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebbl a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelkapacitás és a késbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A települési hulladék lerakón elhelyezett hulladékok tömegének 25%-a biológiailag lebomló hulladék, ami ában jelen terv adataival számolva 4496 t hulladékot jelent. V./21. A biohulladékokat kezel telephelyek adatai A városban Önkormányzati mködtetésben 2002-ben sem a terv készítés idpontjában nincs ilyen telep. Egyéb Önkormányzati érdekeltségen kívüli (ld. feljebb) a Talajergazdálkodási Kft-nél. A házi komposztálókba kerül biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyisége a helyi tervben így nem szerepel. A házi komposztálást azonban a lehetséges eszközökkel szorgalmaznia kell az önkormányzatnak, saját létesítményei tehermentesítése érdekében. Mszaki becsléssel a háztartásokban komposztálható mennyiséget 500 t/év körüli 28

értékben határozhatjuk meg, az azonban nem tudható, hogy ebbl mennyi valósul meg, így a továbbiakban jelen tervben eltekintünk ettl. 29

V.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE V.3.1. A településen keletkez települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyjtés -körzetenként V./22. táblázat A településen keletkez települési folyékony hulladék mennyisége Leé (m 3 /év/f) Mennyiség * m 3 /év Keletkez szennyvíz 965527 Csatornahálózaton el nem 193105 1 vezetett össz mennyiség *100 l/nap/f mennyiséggel számolva, melynek 80%- a szennyvíz mennyiség (ld. II/1. táblázat) 1 csatornázottsággal számítva V./23. táblázat A begyjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyjt neve Székhelye Talajergazdálkodási Pápa, László Kft. M. u. 1. Csizmadia Sándor 1 Mihályháza, Petfi u. 37. 1 Környezetvédelmi engedélye nincs. Begyjtk, szállítók Begyjtött mennyiség t/év Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év Kezelési mód 6303 30000 szennyvíztelepre 2027 - szennyvíztelepre V. 3.2. A települési folyékony hulladék kezelése V./24. táblázat A települési szippantott folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség Kezeltelep üzemeltetje Szennyvíz tisztító telepen alkalmazott tisztító eljárás 8330 Pápai Víz- és Csatornam Rt. 30

V. 4. A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE V.4.1. A településen keletkez települési szennyvíziszap mennyisége V./25. táblázat A szennyvíztisztítók közmveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztítás Összes mennyiség Szárazanyag tartalom Pápa, Szabó D. u. 36. 9300 18-20% Kup 192,75 15-18% Nagyalásony, Dabrony, Nemesszalók rendszer 1927,5 3-4% Csót, Béb, Ugod 192,75 15-18% Össz: 11613 V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzi, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A pápai szennyvíztelepre érkezik lakossági és ipari szennyvíz is, melynek kezelése, tisztítása együtt történik. A Pápa szennyvíztelep, a Kup szennyvíztelep, a Nagyalásony, Dabrony, Nemesszalók rendszer valamint a Csót, Béb, Ugod szennyvíz rendszer szennyvíziszapja komposztálásra kerül. Szennyvíztisztításból származó hulladékok kezelése: A folyékony települési hulladék tisztításából származó iszap komposztálását végzi a Boroszlán Rt. A kezelés során a víztelenített iszaphoz, valamint a stabilizált iszaphoz a C:N arány valamint a nedvességtartalom beállítása érdekében frészpor, faapríték, szalma, ágnyesedék adalékot használnak, melyet a kezeltéren kevernek össze. A komposztálás beindítására oltóanyagot használnak 2,5 t mennyiségben. A keverékbl prizmát képeznek. A folyamat során víz és CO 2 távozik. A prizmát a levegztetés miatt forgatják. 10 hét után az anyagot a komposztáló térre viszik és gúla alakban tárolják 1 hónapig az utóérés miatt. A kész komposztot mezgazdasági hasznosításra viszik. Mezgazdasági hasznosítás: A komposztált szennyvíziszap mezgazdasági hasznosítását az Agroprodukt Rt. végzi saját használatú földjein az I. számú és a II. számú engedély alapján. A komposztot a mezgazdasági területen beszántják. 31

V./26. táblázat Hasznosítást végz neve A települési szennyvíziszap hasznosítása Hasznosítás módja Szennyvíziszap hasznosítás Hasznosítási terület nagysága (ha) Alkalmazott technológia Engedélyezett mennyiség [m 3 /év] Boroszlán Rt. R 3 - komposztálás 10800 V./27. táblázat A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása A szennyvíziszap hasznosításra kerül teljes mennyiségben, melyet komposztálnak és a komposzt kerül szántóföldi beszántásra. VI. FEJEZET AZ ELÉREND HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetségeknek összevetése után a feltárt kezelési, hasznosítási hiányosságok megoldásához szükséges célok megfogalmazása. VI.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE VI.1.1. A képzd hulladék mennyiségének várható alakulása VI./28. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 2002 2005 2008 Települési szilárd hulladék (kevert)* 17393 14273±50 10370±50 Települési folyékony hulladék szippantott 8330 18330±10 88330±10 Nem kezelt települési folyékony hulladék 184775 174775 8223 1 Rácsszemét 547 549±5 576±5 Kommunális szennyvíziszap 9300 9328±20 9794±20 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert n.b. n.b 2609 2 ±20. hulladékok Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 62,4 63±5 64±5 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.b. n.b. n.b. hulladékok Összesen 220397 217318 119966 1 90%-os csatornázottsággal számolva 32

2 megjelenik a szelektivitás miatt * A szelektív gyjtés miatt csökken VI./29. táblázat A képzd települési szilárd hulladékból szelektíven gyjtött hulladékáramok tervezett mennyisége 2002 2005 2008 Veszélyes olajok 0,12 2±0,5 5±0,5 hulladékok Akkumulátorok és szárazelemek 0 5±1 7±1 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 5±1 7±1 Kiselejtezett gépjármvek 0 1±1 1±1 Egészségügyi hulladékok 1 34,7 38,24±2 40,1±2 Állati eredet hulladékok 1 1 2±1 2±1 Növényvédszerek és csomagoló eszközeik 1 0,763 1±1 1,5±1 Azbeszt 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 Nem Csomagolási hulladékok veszélyes összesen 21 2000±10 * 2200±10 * hulladékok Gumi 0 20±2 20±2 Egyéb hulladék: Bio hulladék 0 1087±10 2174±10 Összesen: 57,583 3161,24 4457,6 1 Már 2002-ben sem került lerakásra * (hulladék-összetételbl számított) VI./30. táblázat A képzd szelektíven kezelt csomagolási hulladék tervezett mennyisége 2002 2005 2008 Papír és karton csomagolási hulladék 0 1390±20 1529±20 Manyag csomagolási hulladék 21 348±10 383±10 Fa csomagolási hulladék 0 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 0 Vegyes összetétel kompozit csomagolási 0 0 0 hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 262±20 288±20 Textil csomagolási hulladék 0 0 0 Összesen 21 2000 2200 VI.1.2. A lerakott mennyiség csökkentési céljai Az OHT-val és a területi tervvel összhangban megfogalmazott csökkentési célok és mennyiségek táblázatban kerülnek feltüntetésre hulladék típusok szerint. 33

A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Települési szilárd hulladék: A lerakott mennyiség csökkentési céljainak megadása. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitzések alapjai a Hgt. 56. -a szerint: A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony hulladékok: A csökkentési cél a csatornahálózat bvítése. Amilyen mértékben n a csatornázás, azzal arányosan csökkennie kell a tengelyen szállított szennyvíz mennyiségnek. A vízfogyasztás növekedésével a keletkez mennyiség várhatóan növekedni fog. Ilyen esetben a folyékony hulladék szakszer kezelése érdekében mindenképpen a folyékony hulladék kezelési közszolgáltatáshoz szükséges gyjtkocsik és kezellétesítmények biztosítása lehet a cél. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program elrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkez és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minségének szigorú ellenrzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkitzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakérti vélemények hosszútávon is a keletkez hulladék mennyiségének évenkénti kis mérték növekedését 34