Györtelek község helyi hulladékgazdálkodási terve a évekre

Átírás

1 I./ Bevezetés A Kormány a gazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 35. -ban elrendeli a helyi gazdálkodási tervek készítését. Az önkormányzatok sok szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években kialakult ennek jogi szabályozása. A települési gazdálkodási tervnek ketts szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élk által legfontosabbnak tekintett helyi gazdálkodási gondokat, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Ezek figyelembe vételével készül el Györtelek község helyi gazdálkodási terve. I.1./ A tervkészítés általános adatai A terv elkészítéséért felels megnevezése: Györtelek Község Önkormányzata 4752 Györtelek Kossuth u. 19. Tervezési szint: Györtelek település A gazdálkodási terv készít neve: Gellén László környezetvédelmi felülvizsgáló szakért KÖVITERV PLUSZ Kft Mátészalka Almáskert u. 11. Idtartama: A tervezés bázis éve: I.2./ A település bemutatása A 49. sz. fúton haladva érünk Györtelek településre. A Szamos bal partjára települt hajdani falu nagyobb részét a folyó elhordta a templommal együtt a XIX. század elején, de megmaradt a régi futca egyik házsora. A ma 1477 hektár terület község a Szamos átvágása óta a holtág mellett fekszik. A jellemzen soros elrendezés szalagtelkeken 461 lakás áll. Helyi különlegesség, hogy itt nincsenek külön, a házzal szembeni oldalra épült nyári konyhák. Bár az 1772 f lakosú község már átépült, modernizálódott, a Kossuth utcán (a régi Alsó utcán) még láthatóak a népi építészet szép emlékei, mindegyik ház tornácos. A lakók általában mezgazdaságból élnek. Györtelek közigaztatása: január 01-tl Ököritófülpös községrl vált le, önálló polgármesteri hivatala van. Györtelek a Szatmári síkság, a Nyírség és az Ecsedi-láp találkozásánál lév település, a megyeszékhelytl 63 km-re keleti irányban található. A községet átszeli a 49. számú fközlekedési út, melyen keresztül halad át a Romániába és Ukrajnába irányuló forgalom, másrészt a Nyíregyháza, Debrecen és Vásárosnamény Záhony felé irányuló forgalom is, így rendkívül balesetveszélyes. A községet átszeli a Mátészalka - Csenger és a Mátészalka - Zajta vasútvonal, az autóbusz közlekedés is jelents kapocs a környez településekhez. Belterülete: 178 ha 4001 m 2 Külterülete: 1298 ha 8455 m 2 Összesen: 1477 ha 2456 m 2-1 -

2 Demográfiai adatok A lakóépületek száma: 461. A településen a tömbházas kiépítés egyáltalán nem jellemz, helyette kertes, családias beépítés található. A település állandó lakosainak száma 1772 f. A következ táblázat a település évi demográfiai adatait szemlélteti: Életkor lakos 0 14 évig évig évig évig év felett 309 Összesen: 3119 Gazdasági tevékenységek Ipar A településen jelentsebb ipari üzem nincs. A közeli Mátészalka településen lév ipari üzemekbe jár a munkaképes lakosság jelents része dolgozni. A településen 19 vállalkozói mködési engedélyt, valamint 1 db magánszállás engedélyt adtak ki. - regisztrált munkanélküli 130 f - tartós munkanélküli 93 f - pályakezd munkanélküli 20 f - munkanélküli járadékot kap 7 f - ellátásban nem részesül 10 f Mezgazdaság A lakosság fként szántóföldi gazdálkodással (mintegy 80 %), és gyümölcstermesztéssel (fként alma) foglalkozik. A községben az állattartással foglalkozók száma folyamatosan csökken. Általában sertés és baromfitartás dominál, a szarvasmarha-tartás már csak néhány családban jellemz. Jelenleg a településen jelentsebb mezgazdasági üzem nem mködik. A lakosság fleg saját felhasználásra termel kis mennyiség kalászost, illetve folytat gyümölcstermesztést. Erdgazdaság Az erdterületek a település összes területének 10 %-át teszik ki (150 ha). Meghatározók a Holt-Szamos melletti fasorok, erdk, ahol a honos fafajokat fedezhetjük fel. Idegenforgalom A település idegenforgalma nem jelents, bár jelents tartalékokkal rendelkezik természeti értékei kapcsán. Meghatározó lehet a falusi turizmus, a víziturizmus a Szamos folyó közelsége folytán. Nevezetességei: A falu református temploma egyszer, klasszicista, félkörívvel záródó teremtemplom. Följegyeztek itt egy 1731-bl vagy 1759-bl való református fatemplomot, - 2 -

3 amelyet a Szamos elöntött. Helyette 1781-ben új fatemplomot építettek, 1822-ben téglából emelték a most látható templomot, az 1765-bl való fatornyát 1871-ben cserélték fel a mai, boltozott helyiségekkel körülvett eklektikus homlokzati toronnyal. A falunak van még egy katolikus temploma is. Lebontották már az 1843-ban épített régi paplakot. A volt Csizmadiakúria 1990óta védett memlék. A XX. század fordulója után épülhetett sajátos stílusban, a helyi termelszövetkezettl vásárolta meg az Önkormányzat. A községben a Kossuth u. 80. sz. alatt található a Háborús Emlékm. Út-, vasút- és víziúthálózat A település futcája egyben országos közlekedési út a Sz.-Sz.-B. Megyei Állami Közútkezel KHT. kezelésében lév 49. sz. fkl. út. Jelents az átmen forgalom, a nemzetközi közúti áruszállítás jelents része Románia és Ukrajna felé itt halad keresztül. A település vasútállomása a belterület szélén található. A község közelében lév Szamos folyó nem hajózható, a víziúthálózat ezért nincs is. Domborzati viszonyok Területileg hazánk talajföldrajzi természeti tájbeosztása szerint a Szatmári síkság tájegységébe tartozik. A területre a fiatal alluviális képzdmények jellemzek, melyet több méteres vastagságban holocén képzdmények fednek. Ezen képzdmények között is a legfiatalabbak az öntésagyagok és az öntésiszapok, amelyek a vizsgált területen nagy százalékban fordulnak el. A területen a holocén képzdmények felszíne szinte egyhangú, a legmagasabb és legalacsonyabb pontok között alig van magasság-különbség. Fontosabb környezeti jellemzk Éghajlati jellemzk A terület éghajlata kontinentális, amely a mérsékelt melegben, a mérsékelt száraz nyárban és a hideg télben nyilvánul meg. Az évi középhmérséklet 9,5 10 C között változik, az éves napsütéses órák száma, pedig Ezen a területen a tavasz általában késn kezddik, s gyakran elfordulnak tavaszi fagyok. Az évi csapadék átlagértéke 611 mm. A csapadék megoszlása nem mindig kedvez a mezgazdaságnak. A szélviszonyokat vizsgálva azt lehet elmondani, hogy az északi északkeleti légáramlások a leggyakoribbak. Csapadék A környez területen lév 7 db csapadékmér állomás közötti észleléseinek feldolgozása alapján a sokéves átlagcsapadék nagysága: 611 mm. A havi átlagok a következk: hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves mm A legnagyobb éves csapadék 1974-ben volt 910 mm, a legkisebb 1994-ben volt, 391 mm. A legtöbb es júniusában hullott, 229 mm

4 Hóadatok A legközelebbi Vámosoroszinál végzett észlelések alapján megállapítható, hogy: hó november-március idszakban lehet, s a legtöbb hó általában januárban, februárban halmozódik fel. a hóborításos napok száma átlag 36. A maximum es tél folyamán volt, 82 nap, de volt olyan év is, hogy nem alakult ki mérhet hóréteg. a sokéves közepes hóvastagság 9,4 cm, a max. 21,4 cm. a legnagyobb hóvastagság 41,9 cm volt ( ) 104,3 mm-es hóvíztartalom mellett. Léghmérséklet Vámosoroszi állomás adatai alapján a jellemz átlagos léghmérsékleti adatok a következk: hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves Átlag C o -2,2-0,1 5,4 11,1 16,3 19,3 21,0 20,2 16,2 10,4 4,4-0,3 10,2 Az éves átlaghmérséklet a legnagyobb 1994-ben volt, 12 o C, a legalacsonyabb 1987-ben, 7,2 o C. Hidrogeológiai jellemzk A terület f esésiránya a Szamos és a Keleti övcsatorna között Kelet-Nyugati. A terület talajai genetikai osztályozás szerint a Szamos mentén a volt Ecsedilápon kívüli területeken nemkarbonátos öntés és öntés réti talaj, máshol lápos réti talaj, kotus láp talaj és telkesített rétláp talaj, talajfizikai osztályozás szerint agyag 50 %, vályog, agyagos vályog 30 %, tzeges kotu 20 %, vízgazdálkodási tulajdonságaik szerint ersen víztartó talajok. A volt Ecsedi láp a Kocsordi és Lápi fcsatornák vízgyjtjére esik, ahol a tzeges kotus terület aránya 60 % körül van. A talajvíz az Északi öblözetben átlagosan 3,2 m-re, a Keleti öblözetben 1,8 m-re, a többi helyen 1,5 m-re van a terep alatt. A mély fekvés területeken a talajvíz szintje belvizes idszakokban a terepszint közelébe emelkedik. A mértékadó vízhozam kiszámításánál figyelembe vett lefolyási tényez értéke átlag 0,33. A terület nagy részén - fleg a volt Ecsedi láp területén - megtörtént a táblásítás és az üzemi vízrendezés még az 1970-es évek elején, néhány helyen talajcsövezéssel. Az átlagos csatornasrség 2,31 km/km2 A terület belvízi adottságai a cm vastag kotus talajréteg alatt lév vízzáró agyagtalaj, a kis csatorna és terepesések, a magas talajvízszint, a nyomás alatti rétegvíz, a jelents román vízátvezetések miatt igen kedveztlenek. Természetvédelem Természeti értékei: A festi szépség Szamos holtág, ahol egyre többen keresnek felüdülést. Nagyon sokan fedezték fel a hely értékét, és építenek, vásárolnak hétvégi házat, horgásztanyát

5 I.3./ A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A helyi gazdálkodási terv készítésének elsdleges célja, hogy a jogszabályokban leírtak teljesüljenek, azaz a Hulladékgazdálkodási törvény 56. -a (7.) bekezdésben meghatározott szervesanyag csökkentés, valamint a Hulladékgazdálkodási törvény 56. -a (8.) bekezdésében meghatározott csomagolási hasznosítási arány teljesüljön. A terv elérend célként határozza meg az egészségkárosító hatások megszüntetését és csökkentését. A stratégiák kidolgozása során több prioritást is figyelembe vettünk. Ezek a következk: A képzdésének megelzése A már meglév és keletkez ok nagy arányú újrahasznosítása A nem hasznosítható ok megfelel ártalmatlanítása A képzdött szelektív gyjtése A gazdálkodási terv a szelektíven gyjtött (biológiailag bontható, ill. nem bontható anyagok) és a kiemelten kezelend áramokra (szennyvíz és szennyvíziszap), illetve a csomagolási ok (papír, manyag, üveg) szelektív gyjtésére helyez kiemelt hangsúlyt. I.4./ Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek, együttmködések formái A tervezés során az alábbi hatóságokkal és szervezetekkel egyeztettünk: Györtelek Község Önkormányzata Fels-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelség BECKER PANNÓNIA Kft. SZAMOS Informatikai és Közösségi Hálózati Fejleszt és Fenntartó KHT. II./ Alaphelyzet bemutatása II.1./ A tervezési területen keletkez, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó ok, mennyisége és eredete Szilárd A település szilárd lerakó teleppel nem rendelkezik, korábban sem volt. A BECKER PANNÓNIA Kft. eltt a közszolgáltatást a fehérgyarmati székhely FIX Kft. végezte, a ot akkor is a fehérgyarmati lerakóba vitték. Györtelek Község Önkormányzata 1999-ben Közszolgáltatási Szerzdést kötött a Becker Pannónia Kft-vel (3000, Hatvan, Esze T. u. 2.), hogy Györtelek község közigazgatási területén ellássa a települési szilárd gyjtési szállítás és elhelyezéssel kapcsolatos közfeladatokat. Szerzdéskötés kapcsán a szerzd felek rögzítik, hogy az Önkormányzat a évi XLIII. Tv. 56..(9) (10) bekezdésben foglaltak alapján megbízza a Közszolgáltatót, hogy Györtelek község közigazgatási területén, - az Önkormányzat mindenkor hatályos rendeletében elírtak szerint lássa el a települési szilárd, ezen belül a szelektív gyjtés-szállítás és - 5 -

6 elhelyezéssel kapcsolatos közfeladatokat. A település szilárd át havi egy alkalommal, zsákos begyjtéssel a Becker Pannónia Kft. szállítja el a fehérgyarmati szilárd lerakó telepre, melyet köteles ott kezelni, egyben a telep üzemeltetése a közszolgáltató feladata. Települési folyékony A település területén zárt csatornahálózaton, illetve szippantókocsival jut a szennyvíz a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telepre, melynek üzemeltetje a KRISTÁLYVÍZ KHT (4700 Mátészalka Kocsordi u. 2.) A lakóépületek száma: 461 db Az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma: 407 db, (88 %) - a még bekapcsolásra várók száma: 54 db A szennyvízvezeték hálózatra bekapcsolt lakások száma: 66 db (14,3 %) - szennyvíz csonkkal ellátott lakások száma: 147 db, - tehát a 66 rácsatlakozott lakáson kívül még 81 db lakás eltt van a csonk, a hálózatra történ rácsatlakozás mszaki feltételei adottak. - a szennyvíz vezetékre történ rákötés még hiányzik: 395 db (85,7 %) lakásnál, melybl 81 db lakás azonnal ráköthetne. A bekötcsonk kiépítése szükséges 314 db lakásnál. A szennyvízhálózatra nem csatlakozott lakásoknál szippantókocsival hordják a szennyvizet a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telepre. A jöv egyik fontos feladata a rákötési arány növelése, a szippantott szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a nem megfelel szennyvízgyjt aknák felszámolása, melyek nagy része szikkasztóként mködik, szennyezve a felszín alatti talajt és vízkészletet. Veszélyes A veszélyes okat a településen lév gazdálkodó szervezetek az érvényes jogi szabályozás szerint nyilvántartják, engedéllyel rendelkez vállalkozónak adják át szállításra, majd kezelésre. Ezen üzemektl, vállalkozóktól a fehérgyarmati szilárd lerakó telepre nem jut ki veszélyes. A településen szelektív gyjtés nincs, ezért a lakosságtól kis mennyiség veszélyes (szárazelemek, festékes göngyölegek, tintapatronok, stb) kerülhet a lerakó telepre. Egyéb veszélyes : a lakosoktól elhullott állati tetem keletkezhet. Elhelyezésük nincs megoldva, ugyanis a legközelebbi állati -átvev telep, mely az ATEV Rt. kezelésében van, Fehérgyarmaton található. A tervezési területen keletkez évi szilárd, nem veszélyes mennyiség adatait a BECKER PANNÓNIA Kft. szolgáltatta. Ezek a következk: A évben Györtelek településen keletkezett mennyisége: 245 tonna (624 tömörített m 3 ) Megbontva ez a mennyiség: - a lakosságnál keletkezett 225 tonna (572 m 3 ) - gazdálkodó szervezeteknél keletkezett

7 - önkormányzati intézményeknél keletkezett 20tonna (52 m 3 ) A gyjtés havonta egyszer történik. A keletkezett ból egyáltalán nem hasznosítottak semmit. A lerakáson volt a f hangsúly, ami abban merült ki, hogy a fehérgyarmati telepre kiszállított ot a területre kihelyezték, majd géppel újra tömörítették a lefedés eltt. II.1.1./ Az adatgyjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A lerakott minségi összetételérl nyilvántartás híján nincsenek megbízható információink. A összetételére vonatkozóan ezért tájékoztató jelleggel a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei szilárd gazdálkodási rendszer adatait használtuk fel a helyszíni összehasonlító elemzés után. Az adatok a települési szilárd összetételére vonatkoznak, térfogatszázalékban. Település papír % manyag % fém % üveg % textil % veszélyes % szerves % egyéb % összes % Város 16 14,5 3,0 3,0 6,0 1, ,5 100 Község 16 8,0 3,0 3,0 6,0 1, A terepi felméréseink során végzett elemzések eredményei megegyeznek a fenti táblázat községekre vonatkozó adataival. II.1.2./ A keletkez ok és éves mennyiségük Nem veszélyes ok II./1 táblázat A keletkez nem veszélyes ok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd ok 245 Települési folyékony 300 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási ok és egyéb inert ok* n.a. Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok** n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok* n.a. Összesen:

8 *A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatnak is kötelessége január 01-tl nyilvántartást vezetni a felelsségi körébe tartozó minden keletkezett mennyiségrl, valamint azokon a helyeken ahol: - a foglalkoztatottak létszáma eléri, vagy meghaladja a 10 ft; - vagy a veszélyes ok éves mennyisége meghaladja a 200 kg-ot; - vagy a nem veszélyes ok mennyisége meghaladja a 200 kg-ot; - vagy az építési bontási ok mennyisége meghaladja az 5000 kg-ot. Be kell jelentkeznie a Hulladék Információs Rendszerbe (HIR) a hivatkozott rendelet 6. és 7. számú mellékletének kitöltésével, és a környezetvédelmi hatósághoz történ benyújtásával, valamint éves bejelentést kell tennie ezen okról a felügyelség részére. Az adatok ezen nyilvántartás, adatszolgáltatás alapján lesznek pótolva. **A fehérgyarmati szilárd lerakó telepen, ha üzemelni fog a komposztáló, valamint a szerzdött közszolgáltatást végz BECKER PANNÓNIA Kft., ha beindítja a komposztálható anyagok szelektív gyjtését és elszállítását, - várhatóan 2008-ban, akkor ez az adat is ismert lesz. A fenti táblázat adatai kizárólag Györtelek községre vonatkozó adatokat tartalmazza, tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító telep más település szennyvizeit is fogadja (Tunyogmatolcs, Géberjén, Fülpösdaróc). A telepen keletkez szennyvíz iszapot a szennyvíztisztító telepen víztelenítés után komposztálják. Az erre vonatkozó vízjogi üz. eng. sz.: /2002. VKSZ: 10/ Szelektíven gyjtött, kiemelten kezelend áramok II./2 táblázat Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó, a települési szilárd tól elkülönítetten gyjtött, kiemelten kezelend áramok és éves mennyiségük (tonna/év) Veszélyes ok Nem veszélyes ok Hulladék Mennyiség (t/év) Hulladékolajok - Akkumulátorok és szárazelemek - Elektromos és elektronikai ok - Kiselejtezett gépjármvek - Egészségügyi ok 0,25 Állati eredet ok - Növényvédszerek és csomagoló eszközeik - Azbeszt - Egyéb ok Csomagolási ok összesen Gumi Egyéb n.a. n.a. n.a. n.a

9 *A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatnak is kötelessége január 01-tl nyilvántartást vezetni a felelsségi körébe tartozó intézményeiben keletkezett mennyiségekrl ben még nem álltak rendelkezésre ezen adatok. Az elírt nyilvántartás alapján lesznek pótolva a mennyiségek. Részletesen lásd a II./1. sz. táblázat alatti hivatkozást. Az egészségügyi veszélyes okat a SEPTIKER Kft. veszi át további kezelésre. Csomagolási ok II./3. táblázat A csomagolási ok és éves mennyiségük (tonna/év) évben nem történt szelektív gyjtés a csomagolási ok körében. II.1.3./ A területen felhalmozott ok és éves mennyiségük Nem veszélyes II./4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igényl nem veszélyes ok és mennyiségük A településen nincs felhalmozott, tekintettel arra, hogy szeméttelepe a településnek nincs, és korábban sem volt. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend áramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó, a területen felhalmozott, kiemelten kezelend áramok nincsenek. Csomagolási ok II./6. táblázat A településen felhalmozott csomagolási ok nincsenek. II.1.4./ A településre beszállított és onnan kiszállított ok és éves mennyiségük Nem veszélyes ok II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes ok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Településre beszállított Településrl kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd ok Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap

10 Építési, bontási ok és - - egyéb inert ok* Mezgazdasági és - élelmiszeripari nem veszélyes - ok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem - - veszélyes ok* Összesen *A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatnak is kötelessége január 01-tl nyilvántartást vezetni a felelsségi körébe tartozó intézményeiben keletkezett mennyiségekrl ben még nem álltak rendelkezésre ezen adatok. Az elírt nyilvántartás alapján lesznek pótolva a mennyiségek. Részletesen lásd a II./1. sz. táblázat alatti hivatkozást. A településre beszállított és onnan kiszállított kiemelten kezelend áramok II./8. táblázat Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend áramok és mennyiségük (tonna/év) Veszélyes ok Nem veszélyes ok Hulladék Településre beszállított (t/év) Településrl kiszállított (t/év) Hulladékolajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai ok Kiselejtezett gépjármvek Egészségügyi ok Állati eredet ok Növényvédszerek és csomagoló eszközeik , Azbeszt 0 0 Egyéb ok 0 0 Csomagolási ok összesen 0 0 Gumi 0 0 Egyéb

11 Csomagolási ok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási ok évben nem voltak. II. 1.5./ A tervezési terület éves mérlegének bemutatása Nem veszélyes ok Hulladék Hasznosítás Hasznosítás Égetés Égetés Lerakás Lerakás Szv. tisztítás Szv. tisztítás t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd ok Települési folyékony Kommunális szennyvíz iszap Építési, bontási ok és egyéb inert ok Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok Ipari és egyéb nem gazdálkodói nem veszélyes ok Összesen: A bázisévben még nem volt szelektív gyjtés és a keletkezett okról sem volt nyilvántartás. A helyszíni felmérések nem adnak megfelel szakmai hátteret ahhoz, hogy mennyiségi adatokat lehessen meghatározni. Pontos adattal rendelkezünk a BECKER PANNÓNIA Kft-tl kapott elszállított szilárd mennyiségre vonatkozóan, de annak összetételérl k sem rendelkeznek nyilvántartással. A folyékony tekintetében a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telep üzemeltetjétl, a KRISTÁLYVÍZ KHT-tól kaptunk adatokat a bázisévben a szennyvíztelepre szippantókocsival, illetve zárt vezetéken érkez szennyvíz, illetve a keletkez szennyvíziszap mennyiségérl, annak további sorsáról

12 II./ 10. táblázat A nem veszélyes ok éves mennyisége, mérlege és a kezelési arányok bemutatása A szennyvíztisztító telepen keletkezett szennyvíz iszap mennyiség a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telepen kerül komposztálásra, jelenleg hatósági engedély hiánya miatt még nem történt szántóföldi elhelyezés. A KRISTÁLYVÍZ KHT évtl üzemeltetje a szennyvíztelepnek, azóta nem történt szennyvíziszap kiszállítás a teleprl. Kiemelten kezelend áramok II./11. sz. táblázat Az önkormányzat felelsségi körébe tartozó kiemelt áramok éves mennyisége, mérlege és a kezelési arányok bemutatása Hulladék Hasznosítás Hasznosítás Égetés Égetés Lerakás Lerakás Egyéb Egyéb kezelt kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes ok Hulladék olajok Akkumulátorok és szárazelemek Kiselejtezett gépjármvek Egészségügyi ok 0, Állati eredet ok Növényvédszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb Nem veszélyes ok Csomagolási ok összesen Egyéb ok Összesen 0, *A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatnak is kötelessége január 01-tl nyilvántartást vezetni a felelsségi körébe tartozó intézményeiben keletkezett mennyiségekrl ben még nem álltak rendelkezésre ezen adatok. Az elírt nyilvántartás alapján lesznek pótolva a mennyiségek. Részletesen lásd a II./1. sz. táblázat alatti hivatkozást

13 Csomagolási ok II./ 12. táblázat évre vonatkozóan nem volt csomagolási az önkormányzat felelsségi körébe tartozóan. III. A kezeléssel kapcsolatos alapvet mszaki követelmények Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvet, a települési gazdálkodást érint mszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó gazdálkodási tevékenységet érint hatósági szabályozással foglalkozunk részletesen. III.1./ Engedélyek megnevezése, felsorolása, száma) III./13 táblázat A területen folyó, kezelésre elírt engedélyek megnevezése, felsorolása, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma KRISTÁLYVÍZ KHT Fehérgyarmat Város Önkormányzata BECKER- PANNÓNIA Kft Mátészalka Kocsordi u Fehérgyarmat Kiss E. u Fehérgyarmat Kölcsey u. 27. Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telep Fehérgyarmati szilárd lerakó telep Fehérgyarmati szilárd lerakó telep Vízjogi üzemeltetési engedély Mködési engedély Hulladékkezelési engedély /2002 FETIVIZIG /2003. FETIKÖFE 84-8/2003. FETIKÖFE BECKER- PANNÓNIA Kft Fehérgyarmat Kölcsey u. 27. Fehérgyarmati szilárd lerakó telep Hulladékszállítási engedély /11/2003. OKTVF Budapest III.1./ A településen folyó, kezelésre elírt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése. Települési szilárd ok A települési szilárd ok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvet iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkez települési szilárd ot a környezet szennyezését megelz módon köteles gyjteni. A települési gyjtése és tárolása csak megfelel gyjtedényben történhet

14 A települési szilárd szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójármvel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A települési lerakóra csak akkor kerülhet, ha a ot kezelték, tulajdonságainak olyan megváltoztatása érdekében, amely révén a mennyisége vagy környezetre gyakorolt hatása csökken. El kell végezni a lerakóba érkez ok szemrevételezéssel történ vizsgálatát, nyilvántartását. A lerakó üzemeltetjének az alábbiakban megemlített tényezkrl ellenrzési és megfigyelési programot kell vezetnie (pontos iránymutatás a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet 3.sz. mellékletében): Meteorológiai adatok Csurgalékvíz és gáz ellenrzés Monitoring rendszer üzemeltetése Állapotleírás A lerakót kerítéssel körül kell keríteni, és rizni kell. A lerakót úgy kell bekeríteni és véderdt létesíteni, hogy a lerakóról a ne szóródjon szét a környez területekre. A rendeleti elírásoknak nem megfelelen mköd lerakók lezárásáról a környezetvédelmi felügyelség gondoskodik. A gyjt sziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethet. A gyjt sziget: szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható -összetev elkülönített begyjtését kell lehetvé tenni elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történ megközelítésre kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyjtjármhöz illesztett rendszer legyen; a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyjtedényzet célgéppel történ ürítése biztosítható legyen. a begyjtött ot a gyjtsziget üzemeltetjének a gyjtsziget edényzetébl rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyjtött ot a további kezelést végz telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni. a gyjt sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történ cseréjérl a gyjtsziget üzemeltetjének kell gondoskodnia. A gyjt szigeteken gyjtend ok listája EWC Papír és karton EWC Üveg EWC Manyagok

15 A fenti anyagok szelektív gyjtése van tervezve a gyjt szigeten, mely június 01-ig valósul meg. Települési folyékony ok és iszapok A települési folyékony ok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet tartalmaz alapvet iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkez települési folyékony ot mszakilag megfelel (zárt) tartályban köteles gyjteni, azt a begyjtésre jogosult kezelnek átadni. Az illetékes vízügyi hatóság határozza meg, hogy a települési folyékony elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehet igénybe. A nem veszélyes-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó és csatornaiszap helyezhet el, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani a települési folyékony begyjtésére, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A szállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi elírások betartása mellett a sajátosságait figyelembe vev speciális szállítójármvel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelel szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végz felelssége, hogy a birtokában lév ot engedéllyel rendelkez kezelnek adja át további kezelésre. Egyedi zárt szennyvíztároló: Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencébl áll; a szennyvizek ártalommentes gyjtésére és a szennyvízbl keletkez települési folyékony idszakos tárolására szolgál; az ebben gyjtött települési folyékony ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a gazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerint további kezelés után biztosított. III.3./ Az elírásoktól eltér helyi mszaki követelmények Nincsenek az elírásoktól eltér helyi mszaki követelmények. IV./ Az egyes okra vonatkozó speciális intézkedések Állati eredet Az állati okkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szabályozza

16 Az állati okat veszélyességétl függen három osztályba sorolja be. Az egyes osztályba sorolt okra különböz kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati ok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati ok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezel és feldolgozó üzemek végezhetik el. A 3. osztályba sorolt állati okat 24 órán belül össze kell gyjteni, és el kell szállítani állati gyjt helyre, vagy gyjt-átrakó telepre, vagy kezel és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömeg, kedvtelésbl tartott állatokat az állati birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számítót 1,5 m-re elföldelheti, megfelel nyugalmi vízszint mellett. Hulladék olajok A olajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet fogalmazza meg. Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: birtokos), aki a tevékenysége során keletkez olaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban elírt feltételeknek megfelelen nem tudja elvégezni, köteles a olajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni. A munkahelyi és az üzemi gyjtés, tárolás, begyjtés és szállítás során a olaj birtokosa olaját nem keverheti össze más veszélyes okkal. Elsbbséget kell biztosítani a olajok regenerálással történ hasznosításának, feltéve, hogy ezt a mszaki és gazdasági körülmények lehetvé teszik. Ha a olajokat nincs lehetség hasznosítani, akkor égetéssel történ ártalmatlanításukat kell megvalósítani. Energiahordozónak kell tekinteni azokat a olajokat, amelyek nem tartalmaznak 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban PCB-t, illetve PCT-t, továbbá olyan veszélyes szennyez anyagokat, amelyek az égetés során veszélyeztetnék a környezetet. Ha a olajakat energiahordozóként hasznosítják - önmagukban vagy termékkel keverve (együttes égetés) -, akkor égetésük során a mindenkor hatályos, a ok égetésére vonatkozó levegtisztaság-védelmi jogszabály elírásait kell megtartani. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek 5/2001. (II.23. ) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól Alapvet intézkedések: A PCB-t tartalmazó transzformátorok mködtetése csak addig folytatható, amíg a bennük lev PCB eleget tesz a dielektromos követelményekre vonatkozó szabványoknak, illetve elírásoknak, feltéve, hogy e transzformátorok jól mködnek és nem szivárognak. Tilos az új transzformátorokat PCB-vel, illetve PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni, továbbá a használatban levket utánatölteni vagy újratölteni

17 Tilos a PCB más anyagtól történ elkülönítése további felhasználás céljából. A ká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésbb december 31-ig kell végezni. Elemek és akkumulátorok 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve aik kezelésének részletes szabályairól Alapvet intézkedések: Tilos a ká vált elemek és akkumulátorok más ba történ keverése. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt ká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyjtését megoldani, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy átadással. A ká vált elemek és akkumulátorok visszagyjtését a gyártónak, illetve forgalmazónak kell biztosítani. A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a gyártó által biztosított akkumulátorsavnak ellenálló, - illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátor esetén lúgálló- gyjtedényt, konténert kell elhelyezni, amelynek fedele csak a gyjtést végz által nyitható fel. Az elemeket és akkumulátorokat az elkülönített gyjtésre vonatkozóan a jogszabályban elírt jelöléssel kell ellátni. Egészségügyi ok 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkez ok kezelésérl szól. Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más ot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyjteni. A gyjteszközöket a sárga (fertzésveszély) színkóddal és a nemzetközi bioveszély jellel kell ellátni. Biológiai úton lebomló szerves A települési lerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat az 1995-ben képzdött mennyiséghez képest július 01. napjáig 75 %-ra, 2007 július 01. napjáig 50 %-ra, július 01. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni. Elssorban a települési ban megjelen bio, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni ig ki kell építeni a fnél nagyobb településeknél az üzemi méret komposztáló telepeket. Gumiabroncsok A hasznosítás bvítése sürgs feladat, lerakása 2006-tól nem lehetséges. A termékdíjas bevételekbl kialakított gyjtrendszer kapacitása elégséges. Kisejtezett gépjármvek 2006-ig biztosítani kell minden kiselejtezett jármre a bontásból származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg %-ban. Építési és bontási ok 2008-ig a hasznosítási arányt 50%-ra kell emelni

18 V.14. sz. táblázat A nem veszélyes okat begyjt szervezetek Hulladék Komm. szilárd Települési folyékony Begyjt, szállító neve BECKER- PANNÓNIA Kft. SZAMOS KHT. Begyjtött mennyiség (t/év) Begyjt kapacitás a (t/év) Begyjtésre használt szállítóeszköz 1 db IVECO típusú öntömöríts (5/1 arányú) célgép 1 db DETK tip. szippantókocsi Átvev-kezel megnevezése Fehérgyarmati szilárd lerakó telep a BECKER PANNÓNIA KFT. kezelésében Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telep Települési szilárd Györtelek településen a kommunális gyjt-szállító közszolgáltató tevékenységet az engedéllyel rendelkez a BECKER PANNÓNIA Kft. látja el. F tevékenységi köre a ok gyjtése, szállítása és lerakással való ártalmatlanítása. A településen a háztartásokban keletkez okat a lakosság manyag zsákba gyjt. A összegyjtését a havi egy alkalommal járó, a közszolgáltatást ellátó szervezet tulajdonában lév 1 db IVECO típusú tömöríts célgéppel látják el. A járm felépítménye pormentes változatú, 19 m 3 befogadására és 1:5 arányú tömörítésre képes. A településen nincs olyan utca, vagy ház, ahol a kommunális gyjtés ne történne meg. A gyjtés havonta egyszer történik, a jövben ezt fel kell váltania a heti egyszeri begyjtésnek. Ellátatlan körzet a településen nincs. A közszolgáltató évente kétszer lomtalanítási akciót is szervez, ekkor bevetik a konténerszállító IFA gépkocsit is. A településen begyjtött ot a közszolgáltató a Fehérgyarmat város határában található, a város önkormányzata tulajdonában lév nem veszélyes -lerakó telepre szállítja. A kezelés technológiája a ok gyjtésével kezddik, amit a szolgáltató tömöríts célgépekkel és konténerszállító gépjármvel végzi el. A nem veszélyes lerakó telepre beérkezvén a ot szétterítik, ezt S100-as típusú lánctalpas ergéppel tömörítik, majd IFA típusú billencs tehergépkocsival földet hordanak rá, így biztosítva a földtakarást. A földmunkát árokásó és homlokrakodó MTZ ergép látja el. A településen gyjt szigetek eddig nem voltak kialakítva, ahová a település lakói már szétválogatva tudnák gyjteni, a keletkezett ot. Ez a probléma a szelektív gyjtés hiányára utal, mely a terv cselekvési programjában kiemelt szerepet kap

19 V./15. táblázat A területen mköd, egyéb kiemelt ot begyjt szervezetek a tervezés idpontjában Hulladék Egészségügyi Begyjt, szállító neve Septiker Kft. Székhely (település) Nyíregyháza Váci Mihály u Begyjtött mennyiség (t/év) Begyjt kapacitása (t/év) 0,25 n.a. Begyjtésre használt szállítóeszköz Zárt, engedéllyel (ADR) rendelkez kistehergk. Átvevkezel megnevezése Septox Kft. Bp Komáromi u.2. V.1.2./ A területen folytatott kezelési tevékenység általános ismertetése, értékelése A fehérgyarmati szilárd lerakó telep 1981-tl üzemel. A telep összes kapacitása m 3, telítettségének mértéke: 80 %-os. A telephely kerítéssel körbe van kerítve, 24 órás biztonsági rszolgálat van. V./16. táblázat A kezel telepek Kezel vállalkozások megnevezése, címe BECKER PANNÓNIA Kft. Kezelési mód Rendezett lerakás földtakarással Kezelt Egyéb települési Kapacitás (t/év) Kihasználtság (%) V./17. táblázat A mköd válogató szervezetek a tervezés idpontjában Válogatás nincs a telepen. V./18. táblázat A mköd hasznosító szervezetek a tervezés idpontjában Hasznosító szervezetek nincsenek a tervezés idpontjában. V./19. táblázat Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább mköd lerakók Helyszín Lerakott megnevezése Lerakott mennyiség (m 3 ) Hulladék forrása Engedély típusa Engedélyezett szabad kapacitás (m 3 ) Potenciális szabad kapacitás (m 3 ) Fehérgyarmat Kommunális szilárd ** Fehérgyarmat térsége /2003.* ** **

20 *A lerakó környezetvédelmi mködési engedélyes december 31-ig érvényes. **laza m 3 -ben, illetve már részben tömörített m 3 -ben megadva (a tömöríts szállítójármbl származó mennyiség), melyet a lerakás után szétterítenek, tovább tömörítenek. A fehérgyarmati szilárd lerakó telep környezetvédelmi mködési engedélyének kiadásakor a teljeskör környezetvédelmi felülvizsgálat megállításai, az abban foglaltak figyelembe vételével határozott az I. fokú környezetvédelmi hatóság. V / A felhalmozott ok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése A településen nincs felhalmozott, tekintettel arra, hogy korábban sem volt szeméttelepe a településnek. V./20. táblázat Engedély nélküli, illegális lerakók, használaton kívüli, vagy nem megfelel mszaki védelemmel rendelkez lerakók és az ott lév ok mennyisége A település területén nincs illegális, vagy használaton kívüli lerakó. V.2./ A települési szilárd gazdálkodás helyzetelemzésénél elírtakon túl ismertetend tényezk V.2.1./ A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya a tervezési területen A Mátészalka és Térsége Regionális Hulladékkezel Központ (Nagyecsed) megvalósulása, üzembehelyezése után bevezethet a szelektív gyjtés, válogatás, és ezután jöhet reális célként a visszanyerés és újrahasznosítás. A települési szilárd ból történ másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, üveg, manyag frakcióknak a többi részétl történ elkülönített gyjtését és begyjtését. A település forgalmas pontjain speciális gyjtedényeket kell elhelyezni, melyben lakossági papír és üveg csomagolási ot lehet elhelyezni. A hasznosítására szolgáló létesítmények, engedéllyel rendelkez hasznosító szervezetek ismertetése: Hulladék hasznosítására szolgáló létesítmények, engedéllyel rendelkez hasznosító szervezetek nincsenek

21 V.2.2./ A területen keletkez biológiailag lebomló szerves települési ok mennyisége és ebbl a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezel kapacitás V. /21. táblázat A településen a komposztálók az alábbiak A településen nincs komposztáló, a fehérgyarmati, illetve megépített a mátészalkai komposztáló még nincs üzembe helyezve. V.3./ A települési folyékony okkal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1. Keletkez mennyiségek, begyjtés V./22 táblázat A településen keletkez települési folyékony ok és szennyvíziszapok mennyisége Mennyiség t/év Települési folyékony 300 Szennyvíziszapok 0 V./23 táblázat A szennyvíztisztítók közmveiben keletkezett iszap összes mennyisége Szennyvíztisztító m telephelye Összes termelés (t/év) Összes termelés szárazanyag t/év Tunyogmatolcs Szennyvíztisztító Telep V./24 táblázat A települési folyékony lerakóhelyi gyjtési-körzetek Begyjtk, szállítók Begyjt neve Székhelye Begyjtött mennyiség t/év SZAMOS KHT Györtelek Kossuth u. 133/c. Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év Rendeltetési hely 300 -* Fehérgyarmati Szennyvíztisztító Telep *az engedély beszerzése folyamatban van, az ügyirat a környezetvédelmi hatóságnál ügyintézés alatt

22 Az önkormányzat nem rendelkezik a települési folyékony közszolgáltatását szabályozó helyi rendelettel. Ezt a évi XLIII. törvény 21. -a kötelezen elírja. A hiányosságot azonnal pótolni szükséges. V.3.2./ A települési folyékony ok kezelése A biológiai tisztítóban évente 125 tonna szennyvíziszap keletkezik, mely a Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telepen további kezelésre komposztálásra kerül. Jelenleg a termföldön történ engedélyeztetés folyamatban van. V./25 táblázat A települési folyékony jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyiség Ártalmatlanítás módja A folyékony biológiai totáloxidációs tisztítása Elhelyezett mennyiség (t/év) 300 Üzemeltet KRISTÁLYVÍZ KHT Mátészalka Kocsordi u. 2. V.3.3./ A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése V./26. táblázat Üzemeltet neve KRISTÁLYVÍZ KHT Mátészalka Kocsordi u. 2. A települési szennyvíziszap hasznosítás Elhelyez terület Szennyvíziszap hasznosítás Terület Technológia (ha) - - Trágyaszóróval terítés, szántás Engedélyezett mennyiség (t) - A képzd szennyvíz iszapot a Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telepen érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján komposztálják. A géppel víztelenített iszapot (kb. 22% szárazanyag tartalom mellett) szalmával történ bekeverés után prizmákban deponálják, majd termföldön talajjavítás céljából elhelyezik. Az elhelyezés még nem történt meg, a hatósági engedélyeztetés a környékbeli kisgazdaságok és egyéni gazdák számára a magas költségek miatt (talajtani szakvélemény + hatósági engedélyeztetés) jelents terhet ró. A jöv határozott célja a szennyvíziszapok 100 %-os hasznosítása termföldön a szükséges szakhatósági engedélyeztetés után. A szennyvíztisztító telep a szennyvíztisztító teljes kapacitása esetén képzd szennyvíziszapot is fogadni képes komposztálás céljából

23 VI. Az elérend gazdálkodási célok meghatározása VI.1./ Hulladékkeletkezés csökkentési célkitzései a tervezési területen várhatóan keletkez ok mennyisége VI.1.1./ A képzd mennyiségének várható alakulása VI./27 táblázat (t/év) A képzd nem veszélyes ok mennyiségének várható alakulása Hulladék Települési szilárd ok* Települési folyékony ** 16170*** Kommunális szennyvíz iszap Építési, bontási ok és egyéb inert ok**** 61,3 129,8 140 Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok**** 93,1 197,2 213,2 Ipari és egyéb nem gazdálkodói nem veszélyes ok**** 27 57,1 61,7 Összesen: *a 2002-es adatot a Becker-Pannónia Kft. szolgáltatta, a 2005, 2008-as tervezett mennyiségek meghatározásánál a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei szilárd gazdálkodási rendszer adatait használtuk fel. **a település 1772 f lakosára, 100 l/nap/f keletkez szennyvízmennyiséggel számolva. ***2008-ra 75 %-os szennyvíz rákötéssel számolva, a lakosság 25 %-ánál keletkez települési folyékony mennyisége 100 l/nap/f figyelembe vételével történt. ****e sorok adatait tartalmazza a táblázat els sorának adatai. A települési folyékony mennyiségében a szennyvízcsatornázásba bekötött lakások számát 2008-ig 75 %-ra növelni kell, a évi 14,3 %-kal szemben. Ezzel n ugyan a mennyisége, azonban el kell érni a szennyvíziszapok nagymérték hasznosíthatóságát mezgazdasági területen. A települési szilárd mennyisége is n ellenben a szelektív gyjtés (papír, manyag és üveg esetében) bevezetésével az újrahasznosítás nagy százalékban megvalósulhat, mint egyik f cél a gazdálkodás területén. VI./28 táblázat A képzd települési szilárd tól szelektíven gyjtött kiemelten kezelend áramok mennyiségének várható alakulása (t/év) Veszélyes ok Hulladék Hulladékolajok 0,3 0,6 0,65 Akkumulátorok és szárazelemek* 0,3 0,6 0,65 Elektromos és elektronikai ok* 0,4 0,8 0,9 Kiselejtezett gépjármvek**** 1 2,19 2,21 Egészségügyi ok 0,25 0,3 0,35 Állati eredet ok**

24 Nem veszélyes ok Növényvédszerek és csomagoló eszközeik*** 0,45 1 1,2 Azbeszt Egyéb ok Csomagolási összesen 88,2 186,8 202 Gumi* 2,45 5,19 5,61 Egyéb *Az önkormányzat megbízása alapján engedéllyel rendelkez vállalkozó évente kétszer a veszélyes okra, valamint a gumiokra a lomtalanítási akciókhoz hasonlóan begyjtési kört szervez a településen. **Az állati eredet ok szabályos begyjtését több település közös beruházásaként megvalósuló begyjt udvaron (ATEV Rt. a szállító) kell megvalósítani. ***A növényvédszerek és csomagolási eszközeit a gyártói felelsség elve alapján a forgalmazónak kötelessége visszavételezni. **** A kiselejtezett gépjármvet a legközelebbi felvásárló telepen Dobos László MÉH Telepén (Mátészalka Ipari u. 2.) lehet leadni. Erre a lakosság figyelmét fel kell hívni. VI./29 táblázat (t/év) A képzd csomagolási ok mennyiségének várható alakulása Hulladék Papír és karton 36,75 77,85 84,15 csomagolási Manyag csomagolási 17,15 36,33 39,27 Fa csomagolási 2,45 5,19 5,61 Fém csomagolási 7,35 15,57 16,83 Vegyes összetétel 2,45 5,19 5,61 kompozit csomagolási Egyéb, kevert 2,45 5,19 5,61 csomagolási Üveg csomagolási 7,35 15,57 16,83 Textil csomagolási 12,25 25,95 28,05 Összesen 88,2 186,

25 VI.1.2./ Csökkentési célok A legfontosabb célkitzések az egyes áramok területén az alábbiakban részletezzük. Települési szilárd A megelz intézkedésekkel biztosítani kell azt, hogy a képzd és lerakásra kerül ok összes mennyisége a tervidszak végére ne haladja meg a évi szintet. El kell érni, hogy lerakásra csak a nem hasznosítható részek kerüljenek. A települési szilárd összetevit a II.1.1. pont mutatja be. Az értékekhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat július 1 napjáig 75%-ra július 1 napjáig 50%-ra július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Csomagoló anyagok A ká vált csomagolóanyagok esetében július 1. napjáig el kell érni, hogy a ká vált csomagolóanyagok: legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony A települési folyékony ok mennyiségének csökkentési célkitzéseit alapveten magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közmves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A begyjtést és mszakilag megfelel körülmények között történ kezelés szintjét növelni kell. A csatornázott területeket növelni kell. Ahol a csatornázás nem kivitelezhet, ott egyedi szennyvízkezelési létesítmény alkalmazása szükséges (pl: 2000 f alatti települések). Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program elrehaladásával folyamatosan növekedni fog. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minségének szigorú ellenrzésével, szükség esetén korlátozásokkal

26 Inert Csekélye lehetség nyílik az inert ok keletkezésének megelzésére. A lerakandó inert mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. VI./30 táblázat A csökkentési célkitzéseket az alábbi táblázat foglalja össze. Hulladék Csökkentési cél Várható mennyiség (t/év) Települési szilárd Települési folyékony Biológiailag lebomló rész lerakásra kerül hányadának csökkentése július 1-ig 75%-ra július 1-ig 50%-ra 98, július 1-ig 35%-ra 74,61 Csomagolóanyag lerakásra kerül hányadának csökkentése július 1-ig 50%-ra 93,4 - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra Csatornázottság mértékének növelése ig. 46,7 75 %-os bekötési arány elérése. Kommunális szennyvíziszap Kiemelt áramok Ahol csatornázás nem várható a gyjtkocsik és kezel létesítmények biztosítását meg kell oldani. Kommunális szennyvíziszapnál a hasznosításra nem alkalmas rész arányát csökkenteni kell. Veszélyes lerakóba jutó hányadát 2008-ig 30 %-kal csökkenteni kell. 1,68 VI.2./ Hulladékhasznosítási célkitzések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkez hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkez jövbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyjtés után hasznosító szervezeteknek történ átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bvítését, kialakítását. Települési szilárd A szelektíven gyjtött ok kezelésének, hasznosításának lehetségeit meg kell teremteni

27 A szerves anyagot tartalmazó szelektíven gyjtött ok mezgazdasági hasznosítását lehetvé kell tenni. A lerakott települési biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát 2004-ig 25%-kal, 2007-ig 50%-kal kell csökkenteni különgyjtéssel. A biológiailag lebomló anyagoknál a természetes körfolyamatokba való visszavezetés a célszer és alkalmazandó megoldás. A lerakás lehetségét ki kell zárni, mivel megfelel kezeléssel nem ot, hanem értékes hasznosuló anyagot nyerhetünk. Szennyvíziszapok hasznosítási célkitzései 100 %-os mezgazdasági hasznosítás a cél a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése után. Inert ok A hasznosítás elfeltételeként a szelektív gyjtés és elkülönített tárolás feltételeit kell megteremteni. A hasznosítás technológiai lehetségeit ki kell alakítani. Veszélyes ok El kell érni a települési szilárd veszélyes részének külön gyjtését. Növelni kell a hasznosítás mértékét. Kiemelten kezelend veszélyes áramok: Akkumulátorok, elemek Meg kell teremteni a kis kapacitással rendelkez akkumulátorok és az elemek visszagyjtését.. Elektronikai termékek Meg kell teremteni a lehetségét a lakosságnál keletkez elektronikai ok gyjt udvarokban történ visszagyjtésének. Egészségügyi ok Gondoskodni kell a szelektíven gyjtött elírásoknak megfelel ártalmatlanításáról. Állati eredet ok Hulladékgyjt telepre kell szállítani. Csomagolási ok A lakossági ok visszagyjtésének lehetségét a gyjt szigeteken kell biztosítani. Az egyes, elkülönítetten gyjtött típusok hasznosításáról anyagféleségüktl függen kell gondoskodni A csomagolási ok hasznosításában el kell érni 2005-ig az 50%-os hasznosítási arányt, úgy, hogy az anyagában történ hasznosítás összességében minimum 25 % legyen. Hasznosítási lehetségek: Papír és karton-újrahasznosítás Manyag-újrahasznosítás Fa-komposztálás, égetés Fém-újrahasznosítás Kompozit - lerakás