Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés



Hasonló dokumentumok
László Tamás (Golder Associates); dr. Soós Miklós (Auroscience Kft.); Lonsták László, Izing Imre (GeoConnect Kft.)

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

Technológia-verifikáció

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

LCA - életciklus felmérés

Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.

Speciális építési, tájrendezési feladatok környezetvédelmi kármentesítési munkák során

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

Szabadföldi kísérletek

Modern mérnöki eszköztár kockázatalapú. környezetmenedzsment megalapozásához

GOP /1 2009/0060 projekt Indító rendezvény május 05. Bay-Logi, Miskolc-Tapolca

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek

Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

Kutatás-fejlesztés a Golder Zrt-nél KSZGYSZ, Sikeres és tanulságos kármentesítési esetek március 24.

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

1 Bevezetés. 2 On-line adatlapok

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA MOKKA Konferencia, 2007

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

dinamikus rendszerben

Környezeti kármentesítések mőszaki tervezése

Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata

Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN

RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA

Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI KONFERENCIA A NITROGÉNMŰVEK ZRT.-NÉL VÉGREHAJTOTT BERUHÁZÁSOK ÉS HATÁSUK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

Korrupció a kármentesítési projektek esetében A tenderek pontatlan információszolgáltatása lehetőséget ad a nyertes irányított kiválasztására.

A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

Németországban a kármentesítéssel kapcsolatban immár 30 év szenvedésselteli tapasztalataival rendelkezünk. Szennyezett talajok és talajvíz 150 év

100% BIO Natur/Bio kozmetikumok és testápolás

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Smart City Tudásbázis

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezeti Kármentesítési Program I. TERVEZÉSI SEGÉDLET

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A környezetvédelmi kármentesítés

A programban együttm KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA

Élelmiszerbiztonság és innováció

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

IV. ÖKOINDUSTRIA. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

A közeljövő feladatai az ivóvíztisztítás területén

Készítette: Témavezető: Dr. Gruiz Katalin

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

Innovációs folyamat a szennyvízkezelésben: az alga és az MFC története

AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Dr. Horváth Amanda emlékére

LEAN BESZÁLLÍTÓ FEJLESZTÉSI PROGRAM

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése

A KEOP pályázati rendszere

Az Ipar 4.0 területi összefüggései, a digitális ökoszisztéma vállalati szereplőinek területfejlesztési elvárásai

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban

Az OKKP Közlekedési alprogramjai Simon Szabolcs NFM

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

1 Bevezetés. 2 On-line adatlapok

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Kockázat alapú karbantartás kialakítása a TPM rendszerben

Hosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

Átírás:

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu

Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések készültek a felhasználókról: Tulajdonosok Kármentesítéssel foglalkozó cégek : tervez*k, kivitelez*k Stb.

Helyzetkép Felhasználók 89% lakóhelyén, munkahelyén kapcsolatba került már kármentesítési problémával vagy a korai figyelmeztet* rendszerekkel 95 % szüksége van, vagy várhatóan szüksége lesz a korai figyelmeztet* rendszerek és a kármentesítés témakörét érint* új módszereket és az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat bemutató eszköztárra, adatbázisra a döntéshozataluk el*készítéséhez

Igények Eszközök Statikus adatbázist CD-n 11 % CD és on-line technológia kombinációját 15% Dinamikus adatbázist on-line elérhet*séggel 26 % Dinamikus adatbázist on-line elérhetséggel, kiegészítve döntéstámogató szakérti rendszerrel 42% használna fel szívesen. = Nincs válasz 6%

Érdekl*dés a módszerek iránt I. Ha egy adatbázisban kipróbált és bizonyított korai figyelmeztet rendszerre vonatkozó információkat találnak a hazai és nemzetközi alkalmazási körülmények és eredményességük körültekint* leírásával 68 % kármentesítési technológiai módszereket találnak a hazai és nemzetközi alkalmazási körülmények és eredményességük körültekint* leírásával, 89% figyelembe venné azt munkája során.

Érdekl*dés a módszerek iránt II. Ha a válaszadók mikrobiológiai talajvizsgálati módszereket találnak az alkalmazási körülmények leírásával, figyelembe vennék azt munkájuk során: szennyezett terület felméréséhez 47% környezetmonitoringhoz 68% korai figyelmeztet*rendszer kiépítéséhez 37%

Érdekl*dés a módszerek iránt III. Ha a válaszadók egy adatbázisban kipróbált és bizonyított környezettechnológiai módszereket találnának az alkalmazási körülmények leírásával, figyelembe vennék azt munkájuk során szennyezett terület felméréséhez 74% környezetmonitoringhoz 84% korai figyelmeztet*rendszer kiépítéséhez 58%

Módszerek ismerete a) Vibrio Fischer teszt 25% b) Dehidrogenáz-aktivitási teszt 33% c) Biodegradációs tesztek 53% d) Gyökérnövekedési teszt 53% Egyik sem 25%

Lehetséges alkalmazások Döntésel*készítésre 90% Információ gycjtésre 65% Tanulásra 25% Hosszútávú fejlesztésekre 25% Rövid távú fejlesztésekre 15 % A vállalkozók ellen*rzésére 15% Oktatásra 10%

Döntéshozatali szempontok I. Legfontosabb: a döntéshozó szempontja. A szempontok sorrendje 1. Eredményesség 2. A problémához való viszony 3. Költségek 4. Környezeti kockázat 5. Referenciák

Döntéshozatali szempontok II. 6. EgyszerCség 7. Id*igény 8. Anyagi kockázat 9. A módszer, technológia elismertsége 10. Az ajánló személye 11. A szolgáltatást nyújtó szervezet Példák további szempontokról: emberi er*forrás, kompetencia, a hatóságok preferenciája

Jelenlegi helyzet cégek Cégek : 200 környezetvédelmi kármentesítéssel foglalkozó cég mcködik Forrás: -Kérd*ívek 2006-2007 -www.kszgysz.hu/xir.htm

Alkalmazott kockázatfelmérési Szakasz Fiziko-kémiai Biológiai Ökotoxikológiai Modelling Távérzékelés: 18 % módszerek* *cégek száma szerint Utómonitoring Állapotfelmérés 86 % 54% 27% 50% Technológia monitoring 54% 27% 14% 23% Korai figyelmeztet* rendszerek: 1 cég 59% 9% 9% 14%

Remediációs projektek 2001-2005 2005 Összesen: 815 Talajcsere 22 % Talajvízkezelése a felszínen 80 % Biológiai kezelés in situ : 3 % ex situ : 4% In situ kémiai kezelés 0.6 % Termikus kezelés in situ : 0 % ex situ: 0.1% PEREBAR 0.2 % Fizikai kezelés in situ 1 % ex situ: 5 %

Példák alkalmazott remediációs technológiákra In situ toxikus fém stabilizáció Ex situ toxikus fém stabilizáció Biológiai olaj degradáció a talajban Leveg strippelés a talajben Biodegradáció Adsorbciós víztisztítás Skimmelés, strippeléls, adsorberek Lokalizáció Pump and treat technológiák On site biológiai kezelés Ivóvízkezelés természetes alapú ion cserélvel és adsorbensekkel Aktív és passzív vízkezelés Talajcsere Leveg sparging Lokalizálás résfallal Bio -ventilláció, bio- sparging

Innovatív technoloógiák és kockázatfelmérési módszerek Definíció : INNOVÁCIÓ Példák Tesztek vegyes szennyezés gyors elemzésére Fito-toxikus reakciók Bioremediációs technológiák szénhidrogén szennyezés estén Fémkivonása ipari szennyvizekb*l speciális éleszt* baktériumok segítségével Természetes felszíni vizek rekultivációja Fito remediation Klórozott szénhidrogénnel szennyezett talaj in situ biológiai kezelése Bio-membrán stripper Kombinált remediáció Fixációs technológiák

Meghatározó szempontok cégek szerint Legfontosabb szempontok a döntés-hozatalban: 1. Költségek 2. A remediáció végrehajtásának id*igénye Ezek a szempontok a 3. és a 7. helyen állnak a felhasználók listáján.

Következtetések A gyakorlatban a remediációs technológiák nem szerepelnek a prioritási lista elején. A tulajdonosok és döntéshozók legfontosabb szempontjai szerint javítani kell az innovatív tecchnológiák költség- és id*igényét, hogy a prototípus vagy demonstrációs szakasz utána piacra juthassak. Egy megbízható információkat tartalmazó adatbázis javíthatja az innovációs technológiák piacra jutását.