Egy jövıkép cselekvés nélkül csupán ábrándozás. Egy cselekvés jövıkép (tervezés) nélkül rémálom.

Egy jövıkép cselekvés nélkül csupán ábrándozás. Egy cselekvés jövıkép (tervezés) nélkül rémálom. 1. Bevezetés A szociálpolitika célkitőzései sokat változtak az elmúlt évtizedekben, hazánkban és az egész világon egyaránt. A folyamatos törvényi változások arra ösztönzik az önkormányzatokat, hogy a hatékony feladatellátás érdekében mőködjenek együtt. Az együttmőködések társulások, kistérségi régiók létrejötte következtében sorra születnek szociális helyzetelemzések, térképek, koncepciók. Ezeknek a létrejötte döntıen meghatározza egy adott település, régió jövıképét. Az ellátási kötelezettségek teljesítése az ország több településen nem megoldott. Hiányoznak mind helyi, megyei és regionális szinteken azok a szükségletorientált felmérések, amelyek hozzájárulhatnak a hatékony szolgáltatástervezéshez. Az elmúlt évtizedekben az ország különbözı régiói, kistérségei, települései között egyre nagyobb gazdasági, foglalkoztatási és szociális különbségek jöttek létre. Ahol a társadalmi különbségek érezhetıbbé váltak, ott a helyi szociális rendszer iránti szükségletek is megnövekedtek. A rendelkezésre álló erıforrások azonban sok helyen kevésnek bizonyulnak, és csak a szükséges jogszabályban elıírt minimális ellátásokra korlátozódnak. Az Európai Unió politikájának alapelveit figyelembevéve hazánknak is törekednie kell az egyenlıtlenségek leküzdésére, gazdasági és szociális kohézió erısítésére. A partnerség, együttmőködés az együttgondolkodás mindannyiunk feladata, azért, hogy a megfogalmazott célok ne csak innovációs lehetıségek legyenek, hanem összefogással, együttgondolkodással megvalósulhassanak. Ahhoz, hogy a város szociális koncepciójában megfogalmazott célok megvalósuljanak, szükség van a folyamatos tervezésre, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Ehhez elengedhetetlen a területen dolgozó szociális szakemberek, a mindennapi ellátásban dolgozók és a helyi önkormányzat folyamatos párbeszéde, partnersége, közös nyelve. Az egyént elıtérbe helyezı gondozás, a szolgáltatások korszerősítése, a lakókörnyezetben biztosítandó szolgáltatások feltételeinek fejlesztése kiemelt fontosságú. Ahhoz, hogy Zalalövırıl elmondhassuk fejlıdı kisváros, figyelnünk kell a lakosság igényeire, szükségleteire. Ehhez elengedhetetlen a város egészségmegırzése és a megfelelı szociális gondoskodás biztosítása, a megfelelı tervezés. 1

Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1999. évi módosítása (1999. évi LXXIII. tv.) határozta meg a fenntartó (állami, nem állami és egyházi fenntartó) fogalmát, feladatait, az intézményekkel kapcsolatos tevékenységét, felelısségét. A fenntartóknak központi szerepe van az ellátások megszervezésében, mivel a törvényi szabályozásból adódóan biztosítaniuk kell a fenntartott intézmények tárgyi-személyi feltételeit és a biztonságos mőködés kereteit. A szociális törvény 2001. évi törvénymódosítása (2001. évi LXXIX. Törvény) tovább bıvítette a fenntartó kötelezettségeit, több területen: ellátási szerzıdésekre vonatkozó szabályok bıvítésével, szolgáltatástervezési koncepció elkészítésével, egyes szolgáltatások intézményen kívüli szervezettel történı ellátásának lehetıségével. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítése az ún. állami fenntartók önkormányzatok számára jelent többletfeladatot. Az 1993. évi III. törvény értelmében: 58/B. (2) A 2000 fı feletti lakosságszámú települési önkormányzatok helyi szociálpolitikai kerekasztalt kell létrehozniuk, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából. 90/A. Ha az önkormányzat fenntartói feladatainak, illetve szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatalok kötelezhetik megfelelı határidı kitőzésével a feladat végrehajtására. 92. (3.) A törvényi szabályozás értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı személyek részére biztosítandó feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A koncepció határozatlan idıtartamú, de a település képviselıtestületének kétévente felül kell vizsgálni és beépíteni az aktuális változtatásokat. A szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásának és elfogadásának módja: A szolgáltatástervezési koncepciót elfogadása elıtt a helyi önkormányzat véleményezteti a településen érintett intézményvezetıkkel, kisebbségi önkormányzat képviselıivel, helyi szociálpolitikai kerekasztallal, valamint a Szociálpolitikai Tanács területi szervével. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítését követıen szükséges a helyi képviselıtestület döntése. A koncepció szakmai tartalmának meghatározása önkormányzati, szociális szakemberek feladata. A koncepció elkészítése során történı egyeztetés révén az ellátásszervezésben közvetlenül érintett szakemberek együttmőködve vesznek részt az elıkészítés és a kidolgozás folyamatában. A szociális törvény megfogalmazza, hogy a koncepció végleges elfogadása során az önkormányzatnak a kinyilvánított véleményeket lehetıség szerint figyelembe kell vennie. (Szalai 2004) A szociális törvény értelmében a települési koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. Az összehangolásnak kettıs célja van: egyrészt, hogy a megyei és a 2

települési koncepciók tartalma ne jelöljön ellentétes innovációs stratégiai célokat, megállapításokat, másrészt a megyei önkormányzat ezáltal még átfogóbb tájékoztatást kapjon a megye területén felmerülı igényekrıl, és késıbbi, jövıbeni fejlesztéseit megyei, kistérségi szinten ehhez mérten tudja igazítani. A törvény lényeges szabályként említi a települési és megyei önkormányzat koncepciójának összhangját, ha a két koncepció nem épül egymásra, vagy tervezete eltérı, akkor egyeztetést kell tartani a két fél között. A megyei közgyőlés elnöke a véleményezett koncepciót visszaküldi a települési önkormányzat jegyzıjének. Ezután a települési önkormányzat pénzügyi bizottsága véleményezi a koncepciót, majd a polgármester a képviselıtestületi ülésre elıterjeszti. A településen mőködı szociálpolitikai kerekasztal folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalt feladatok megvalósulását. A koncepció elfogadása után gondoskodni kell közzétételérıl, helyi médiában, külön kiadványban nyilvánosságra kell hozni. Az önkormányzatnak az elfogadást követıen kétévente gondoskodnia kell a meghatározott feladatok felülvizsgálatáról, aktualizálásáról. Minden megalapozott szociális tervezés elıfeltétele, az adott település, közösség szükségleteinek, igényeinek megismerése, feltérképezése. A szociális tervezésnek a realitásokból kell kiindulnia, mindig az adott helyi közösség valós szükségleteit figyelembe véve. Az emberi szükségletek településenként, térségenként eltérıek, ezért nem lehet egy egységes értékrendszert kialakítani, mivel különbözı tényezık élveznek prioritást. A települési szükségletfelmérés helyzetelemzés lehetıséget biztosít a hiányzó információk megszerzésére, kitérve a demográfiai mutatók, ellátások milyenségére is. Megismerteti a település vezetését a helyben megjelenı problémákkal. Megoldási lehetıséget mutat a megkérdezettek révén a hatékony feladatellátásról. Visszajelzést ad a mőködı intézményekrıl, a lakossági igényekrıl. A helyzetfelmérés elkészítése során lehetıség nyílik egyes problémacsoportok térbeli dinamikájának és a köztük lévı átfedések megjelenítésére, folyamatábrák készítésére, krízisintervencióra. Az önkormányzati döntés-elıkészítésben fontos szerepe van a település szociális térképének. Nagy segítséget nyújthat a szociális intézmények optimális elhelyezésében, újfajta ellátások bevezetésénél, a közösségi erıforrások felmérésénél. Ahhoz, hogy a partneri együttmőködés hatékony legyen, szükség van a másik elismerésére, bizalomra, empátiára. A helyben hozott terveknek, döntéseknek illeszkednie kell a régió, térség stratégiai tervezésébe, programjába. A helyi partnerség hatékony mőködése érdekében együtt kell mőködni az oktatás, mővelıdés intézményeivel, civil szervezetekkel, valamint mindazokkal, akik a helyi 3

szolgáltatásokra rászorulnak. Ezáltal lehetıség nyílik a helyi szolgáltatók eredményes összehangolt munkájára, az intézmények hatékonyabb együttmőködésére. A helyi nyilvánosság (kábeltévé, újság, ügyfélszolgálat, tájékoztató kiadványok, felvilágosító információnyújtás) döntı szerepet tölt be a helyi társadalom életében. Az 1993. évi III. törvény 2005. évi módosításában, 2005. július 1-tıl minden településen kötelezı alapellátás a szociális információs szolgáltatás biztosítása. Célja, hogy a szociális biztonság megvalósításához szükséges ellátásokat és szolgáltatásokat igénylık megfelelı tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetıségérıl és az igénybevételükre vonatkozó szabályokról. A szociális ellátásokhoz való egyenlı hozzáférés, az esélyegyenlıség biztosítása érdekében különös jelentıséggel bír a szociális jellegő ellátást vagy szolgáltatást igénylık megfelelı tájékoztatása. A partneri együttmőködés legfontosabb elvi szempontjai: szubszidiarítás, integráció, szolgáltatások hatékonyságának növelése. Szerepköre kiterjed a helyi szociálpolitika kialakítására, integrált cselekvési program kidolgozására. Ahhoz, hogy mindez hatékonyan mőködjön, szükség van, világos és egyértelmő elvek és célok kidolgozására. A jól meghatározott jövıkép révén tudja a település meghatározni, hogy hova is szeretne eljutni, a koncepcióalkotás alapjául szolgál, annak meghatározó része. A jövıkép meghatározása fontos a település demográfiai helyzetének elırevetítésében, az egészségi állapot jövıbeni meghatározásában, foglalkoztatás tekintetében, lakáshelyzet alakulásában, szociális intézmények ellátotti számának bıvülése tekintetében. A jövıkép meghatározása mellett fontos a település lakóinak életét meghatározó alapelvek szociális szolgáltatások fejlesztésével, mőködtetésével függnek össze meghatározása. Ahhoz, hogy a helyi szociálpolitika jövıképe megvalósuljon szükséges az értékek meghatározása helyi szinten, középpontba helyezve a szolgáltatások kliensközeli biztosítását, egyénre szóló ellátások középpontba helyezését a szociális biztonság megteremtését. 4

2. Zalalövı Város helyzetképének bemutatása 2.1. Zalalövı helyzetét bemutató általános adatok Ahhoz, hogy a koncepcióalkotás hiteles legyen, a koncepció elvi alapjait, a település helyzetelemzését és a lehetséges fejlesztési irányokat is számba kell venni. Szem elıtt kell tartani a település jövıképét, értékeit, alapelveit, számba véve a település demográfiai adatait, szociális ellátások jellemzıit, foglalkoztatásra vonatkozó adatokat. Zalalövı az ország dinamikusan fejlıdı, felértékelıdı határrégiójának a része. A Göcsej és az İrség határán fekvı átkelıhely az ısidık óta lakott a település. Zalalövı már a római korban város volt a Borostyán út mellett Municipium Aelium Salla néven. Zalalövı Zala megye észak-nyugati részén a Zala folyó mellett helyezkedik el, 3196 lakosú kisváros. Területe 53,176 km², külterületén 118 lakos él. Zala megye népességének 9,1 %-a él Zalalövın. Zalalövı történetében folyamatos fejlıdés figyelhetı meg, amelynek következtében a polgárosodás jellemzıi is fellelhetıek. A rendszerváltás után Zalalövı gazdasága visszaesett, nagyarányú munkanélküliség jellemezte a települést egészen a Zalalövıt İrihodossal összekötı vasútvonal építésének kezdetéig (1999-ig). 2000. július 1-jével Zalalövı városi címet kapott. A város több térségi feladatban is jelentıs szerepet vállal: oktatás, egészségügy, közigazgatási feladatok, gyámhivatal, szociális feladatok ellátása, valamint kulturális mővelıdés területén. Földrajzi elhelyezkedésébıl adódóan térségi szerepkört tölt be: kereskedelem, idegenforgalom, közbiztonság, közlekedés, sport, valamint különféle szolgáltatások terén. Intézményi ellátottság: Az oktatás, az egészségügy, szociális ellátások, az intézményi ellátottság, a kulturális szerepkörök a városi lét legmélyebb lényegét képezik. Ezen intézmények fejlettségi szintje mindennél jobban jelzi egy település urbanizációs fokát és a falvaktól eltérı jellegét. A városban mőködı Óvoda 100 gyermek befogadására képes, de évek óta fontos lenne a bıvítés. A helyi Általános Iskola tanulóinak létszáma egyre kevesebb 1999-ben 412 beíratott tanuló volt, 2005/2006 tanévben már csak 326. Pedagógus ellátottsága megfelelı, kiemelkedı az informatikai oktatás, tehetséggondozás és a speciális nevelési szükséglető gyermekekkel való foglalkozás. A város Mővelıdési Háza, amely alapfokú mővészeti iskolaként is funkcionál szintén jelentıs a város életében a kultúrális élet terén. Rendezvényei, mővészeti csoportjai megyei és országos szinten is kiemelkedıek. Az 1989-ben épült Egészségház épületében háziorvos és gyermekorvosi rendelés is mőködik. Ma már a hétközi és a hétvégi ügyelet is megoldott a városban, valamint tervben van a Mentıállomás építése is. Zalalövın egy fogszakorvos látja el a fogászat körébe tartozó feladatokat a térségre is kiterjesztve. 1998-ban alakult meg társulás keretében a Családsegítı-és Gyermekjóléti Szolgálat, a mai Szociális Alapszolgáltatási Központ elıdje. 5

Munkalehetıségek: A városban a legnagyobb foglalkoztató az olasz Elanders Nyomdaipari Kft., majd pedig Zalalövı Város Önkormányzata. Zalalövın a korábbi kisipari szövetkezetek utódai a magánvállalkozások, Kft-k lettek, amelyek fıként a fafeldolgozás terén meghatározóak. A városban több kisebb vállalkozás is próbálkozásnak indult az elmúlt években és ezekbıl ma is jó néhány mőködik: orvosi mőszereket összeszerelı olasz Kft, varroda, fémipari vállalkozás, kenyérgyár. A régi termelıszövetkezeti épületeket állattenyésztésre hasznosítják. Lakóépületek száma, állaga: Az 1960-as évek végéig jelentıs építkezések nem voltak a városban. A családok életmódjában elfogadott volt a többgenerációs nagycsaládok együttélése. A 70-es években a társadalom döntı részét érintı életszínvonal javulás megmutatkozott a magán építkezések tekintetében is, elkezdıdött egy közösséget összekovácsoló társadalmi munkában zajló kaláka építkezés. Zalalövı lakásállománya építés év szerint 300 250 200 150 100 50 0 267 280 153 115 28 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1999 2000-2004 Forrás: KSH 2005. Területi adatok Legmegfelelıbben szemléltetni az egységnyi lakásra és lakószobára jutó lakók számának változásával tudjuk. A településen 1949-ben 100 lakásra 421, míg 1990-ben már csak 301 lakó jutott. A lakószobák tekintetében a változás még szembetőnıbb: 1949-ben 337, 1990-ben 126 lakó jutott 100 szobára. Lakások szobaszáma 1960-2000 1960 1970 1980 1990 2000 Lakások száma 896 927 1004 1159 1274 1 szobás 625 407 252 173 140 2 szobás 230 448 532 511 489 3 és több 18 72 220 475 645 szobás Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Területi adatok 6

A város rendelkezik a kisvárosi infrastruktúrális szinttel. A település teljesen villamosított, 100 %-os a vezetékes vízzel és 90 % a csatornával való ellátottság, a vezetékes gáz biztosítása nem megoldott minden háztartásban. Napjainkban az épülı házak száma elmarad a korábbi évek adataitól. Ez egyrészt a lakosságszám jelentıs csökkenésével, másrészt a családalapítás és a házasságkötések számának csökkenésével is magyarázható. Lakások komfortosság szerinti megoszlása Zalalövın - 2001 Komfortosság Lakások Száma % Összkomfortos 365 30,1 Komfortos 541 44,6 Félkomfortos 111 9,2 Komfort nélküli 151 12,5 Szükség és egyéb lakás 44 3,6 Összesen 1212 100,0 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Területi adatok Közbiztonsági szervek: Zalalövın 1994-ben alakult a városi Rendırırs majd létrejött a településen a Polgárır Egyesület. A Rendırırs a városon kívül még 11 település lakosainak védelmét látja el. Az állandó rendıri jelenlét biztosítása, a polgárırséggel és a lakossággal való jó együttmőködés is hozzájárult ahhoz, hogy a város és környéke nem számít bőnügyileg fertızött körzetnek. A közlekedés a településen jónak mondható, három közút találkozásánál fekszik. A szlovén-magyar vasútvonal kiépítésével új lehetıségek jelentek meg Zalalövı közlekedésében, elindult egy nemzetközi árú és személyszállító vonal a településen keresztül. A város rendelkezik pályaudvarral és buszállomással. A városból eljáró munkások számára a közlekedés biztosított. 7

3. Zalalövı Város népességi és demográfiai helyzetképe Hazánk csökkenı népességszáma Zalalövın is érzékelhetı. Városunk lélekszáma évrıl-évre fogy. A településen a népesség az 1949. évi népszámlálások adatai szerint 3700 fı volt, 2005-re ez 3196 fıre csökkent. A demográfiai változások Zalalövın és a külterületeken egyre kedvezıtlenebbül alakulnak. 1949-ben a népesség 32,5 %-a lakott külterületen, ma már csak 4%-a. Ezért is indokolt a nagyfokú odafigyelés, a segítségnyújtás a külterületen élı lakosok számára is. Zalalövı külterületein leginkább napjainkra a nyugdíjas korosztály maradt. A fiatal családok többsége a városba költözött vagy eltelepült Zalalövı környékérıl. Az üresen maradt házak zömét nagyvárosokban élı családok, illetve külföldi állampolgárok vásárolták meg hétvégi háznak. A népességszám alakulása Zalalövın 1870-2001 2005 2001 1990 1980 1970 1960 1949 1930 1920 1910 1900 1890 1880 1870 1812 1973 2309 3196 3264 3469 3648 3753 3940 3700 3567 3214 3021 2735 Lakosságszám év/fı 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Területi adatok 8

A népességszám alakulása Zalalövın 2000-2005 Év Lakosságszám Születések száma Halálozások száma 2000 3270 (nı:1650; férfi:1620) 28 41 2001 3255 (nı:1642; férfi:1613) 35 50 2002 3237 (nı:1621; férfi:1616) 36 43 2003 3225 (nı:1623; férfi:1602) 29 49 2004 3210 (nı:1615; férfi:1595) 28 41 2005 3196 (nı:1610; férfi:1586) 17 39 Forrás: Zalalövı Város Polgármesteri Hivatal Népesség nyilvántartó adatai - 2005 A város lakosságának száma folyamatosan csökken, ezért fontos, hogy a fiatalok letelepedését, megtartását segítı programok kidolgozása. Hatékony szociálpolitikai intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a problémák orvosolhatók legyenek és a demográfiai változások a településen pozitív irányba mozduljanak el. A népesség változását alapvetıen két tényezı befolyásolja: a természetes szaporodás vagy fogyás, illetve a vándorlási különbözet. Egészen 1980-ig a születések száma meghaladta a halálozásokét, de a vándorlási különbözet állandóan negatív volta csökkenést produkált. Napjainkra a halálozások száma felülmúlta a születésekét és minden eddiginél nagyobb lett a vándorlási különbözet negatívuma is, ezért jelentısen csökkent Zalalövı népessége. 2000-2005 között jelentısen csökkent a születések száma, ugyanakkor a halálozások száma nıtt. Legkritikusabb évnek a 2005-ös évet tekinthetjük, mivel akkor 17 gyermek született élve és a halálozások száma 39 volt. Évente legalább 20-al többen halnak meg Zalalövın, mint ahányan születnek. A halandóság romlása a férfiak között sokkal lényegesebb, mint a nıknél, amely rendkívül nagy mortalitásnak a következménye. A születésszám csökkenése összefüggésbe hozható a településen a bölcsıdei ellátás hiányával is. A munkaerıpiacra mielıbb visszakerülni szándékozó kismamák gyermekeik felügyeletét nehezen tudják megoldani. Kedvezıtlen a migráció aránya is. A fiatalok többsége a várostól távol vállal munkát, a helyi munkalehetıségek hiánya miatt. Többségük már ott alapít családot, aminek következtében a város lakossága folyamatosan csökken, jelentıs a településrıl való elvándorlás is. A bevándorlás mértéke nagyon alacsony a településen, a szőkös infrastrukturális lehetıségek kevésbé teszik vonzóvá idegenek, turisták részére a városba való beköltözést. A népesség struktúrájának egyik legfontosabb mutatója a korösszetétel alakulása. Ezt befolyásolja a természetes szaporulat, hat a vándorlásra, alapvetıen meghatározza a gazdasági aktivitást, ugyanakkor kihat a népesség gazdasági aktivitására is, amely Zalalövın is megfigyelhetı. Mindezen túl döntı a 9

korstruktúra és annak alakulása a hosszú távú stratégiai tervezésnél, az egészségügyi, szociális és az oktatási rendszer tekintetében egyaránt. Lakónépesség megoszlása korosztályok szerint 2000-2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi 0-4 év 79 69 76 75 88 70 90 72 80 76 70 75 5-14 év 221 180 221 177 213 157 191 165 196 150 150 182 15-29 év 384 322 380 318 369 313 388 301 367 310 306 363 30-59 év 668 655 670 654 676 667 667 670 678 665 671 691 60 - X 268 424 266 418 270 414 266 415 274 414 413 275 összesen 1620 1650 1613 1642 1616 1621 1602 1623 1595 1615 1610 1586 3270 3255 3237 3225 3210 3196 Forrás: Zalalövı Város Polgármesteri Hivatal Népesség nyilvántartó adatai - 2005 A kormegoszlási adatokat vizsgálva látható a fiatalkorúak arányának nagymértékő csökkenése, a 14 éven aluliak aránya csupán az összlakosság 6,4 %-a. Figyelemreméltó a városban élı 60 éven felüliek száma: a lakosság 21 %-a 60 év feletti. A 60 év felettiek majdnem annyian élnek egyedül, mint családban vagy élettársi kapcsolatban. A településen a lakosság korstruktúrája tehát öregedı, amely további népesedéscsökkenést eredményez. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor elképzelhetı, hogy a lakosságszám 2010-re 3000 fı alá süllyed. A demográfiai adatok alakulásának fontos tényezıje a házasságkötés és a családalapítás. A településen domináns együttélési forma a család. Legnagyobb arányú a kétgyermekes családok száma, de jelentıs az egy gyermeket nevelık száma is a településen. 10

Családok összetétele, szerkezete Zalalövı - 2001 9% 1% 3% 1% 1% 14% Gyermekét egyedül nevelı anya Gyermekét ergyedül nevelı apa 2% Házaspár gyermek nélkül Házaspár 1 gyermekkel Házaspár 2 gyermekkel 21% 28% Házaspár 3 vagy több gyermekkel Élettársi kapcsolatban élık gyermek nélkül Élettársi kapcsolatban élık 1 gyermekkel 20% Élettársi kapcsolatban élık 2 gyermekkel Élettársi kapcsolatban élık 3 vagy több gyermekkel Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Területi adatok A településen továbbra is domináns együttélési forma a család. Legnagyobb arányú a kétgyermekes családok száma, de jelentıs az egy gyermeket nevelık száma is. Továbbra is nagy arányban vannak azok a házaspárok, akiknél még nincsen gyermek. Házasságkötések száma Zalalövın 2000 2001 2002 2003 2004 2005 12 7 9 14 6 6 Forrás: Zalalövı Város Polgármesteri Hivatal Népesség nyilvántartó adatai - 2005 A táblázatban a házasságkötések adatai csak a városban kötött házasságokat mutatja, ezért nem számít teljeskörőnek. A vizsgált idıszakban kiemelkedı a 2003. év 14 házasságkötés volt a városban, szinte valamennyi ifjú pár építkezni kezdett és családot alapított. Ezeknél a családoknál jellemzı a több gyermek vállalása. Napjainkra a városban mind az építkezési mind a családalapítási kedv is alábbhagyott. 11

A házasságkötések átlagos életkora is lényegesen magasabb az elızı éveknél (nıknél 25-28 év). Okként több tényezı is megemlíthetı: iskolai tanulmányok kitolódása, családalapítás lehetıségeinek nehézsége (lakáshiány), munkavállalás problémái. A fiatal házasok többsége tervez gyermeket, de többnyire egyet, esetleg kettıt. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a reprodukciós folyamat pozitívra forduljon. A jelenlegi helyzet magyarázható egyrészt azzal is, hogy a nık többsége kénytelen minél elıbb munkába állni, a jobb megélhetés reményében. Másrészt a nık számára fontos tényezıvé vált a karrier. Zalalövı helyzetét súlyosbítja az is, hogy a város nem rendelkezik bölcsıdei ellátással. Az anyáknak kevés esélyük van arra, hogy a gyermek három éves kora elıtt munkát vállaljanak. A problémára megoldás lenne családi napközi létrehozása a településen. A településen megnıtt a házasságon kívül együtt élık aránya is. Nem egyértelmő azonban, hogy ezek a házasságon kívül az együtt élı párok milyen arányban házasodnak össze az együttélés után és, hogy ezek mennyire tartósak. Kérdés az is, hogy a születések aránya milyen képet mutat a házasságon kívül és élettársi kapcsolatban élık esetében. Zalalövın a házasságon kívüli születések között két erısen eltérı típust lehet megkülönböztetni: fiatal egyedülálló lányok, nık szülnek nem tervezett gyermeket, illetve élettársi kapcsolatban élı párok tudatosan vállalnak gyermeket. A korábbi évekkel ellentétben a születésszámot, így a település demográfiai mutatóját is szabályozza a modern fogamzásgátlók elterjedése és az abortusz legalizálása. A népességfogyás azonban nemcsak a gyermekszülési kedv csökkenésének a következménye, hanem ugyancsak fontos oka a korai halálozás, fıleg a férfiak körében. Összefoglalva elmondható, hogy a város demográfiai mutatói egyre kritikusabb képet mutatnak. A születések csökkenésével egyre jobban csökken a leendı aktív korúak száma, ezzel a település esetében is - mint országos viszonylatban - az elöregedés folyamata figyelhetı meg, amely újabb feladatok ellátásának bevezetésére kötelezi a településünk önkormányzatát. 3.1. Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok A városban a Gondoskodás Alapítvány segít a munkanélküliek problémájának megoldásában. A politikai rendszerváltás következtében Zalalövın is jelentısen magasra emelkedett a munkanélküliek száma: 1991 januárjában meghaladta a százat, két év múlva pedig már a háromszáz fıt is. A helyi munkanélküliek számát növelte az 1992. év végén megkezdıdött Termelıszövetkezetek felszámolása, valamint az ingázó lakosok körében jelentkezı magas számú munkanélküliség. 1993 elejére a minden negyedik aktív korú lakos munkanélküli lett. Az Alapítványt a munkanélküli válság kezelésére hozták létre 1992-ben. Az alapítvány céljai a következık voltak: munkanélküliség kezelése, megelızése, továbbképzések, átképzések, tréningek szervezése. A Zala Megyei Munkaügyi Központ és a Munkaügyi Kutatóintézettel közösen dolgozták ki a kistérségi foglalkoztatási programot. Kezdeményezései a következık voltak: 12

Lokális Információs Központ - 1993: A munkanélküliek ellátása naprakész információkkal és nyilvántartásokkal. Lövıi Érdekegyeztetı Tanács (LÉT): Feladata a helyi munkáltatók, munkavállalók érdekképviseletek, munkanélküliek, önkormányzat, egyéb szervezetek érdekeinek ütköztetése és integrálása. Munkaerıpiaci Felkészítı Programok, személyiségfejlesztı tanfolyamok, kommunikációs programok szervezése. A szervezet 2002-tıl a rehabilitációs Foglalkoztatást Segítı Szolgálat programban, majd vele párhuzamosan 2003.10.01-tıl a 4M Brit - Magyar Rehabilitációs Munkaerıpiaci Programban vesz részt. A 4M program célja: a megváltozott képességő, fogyatékos munkavállalókat kapcsolatba hozza a munkáltatókkal. 2005-ben indította el a Zalai Falvakért Egyesület az ÚTJELZİ címő programját, hogy segítse a zalai falvakban élı munkanélkülieket. Ennek révén Foglalkoztatási Információs Pontok alakultak ki a megyében. Zalalövın a Salla Mővelıdési Központban található. Zalalövın 1000 fı alattira tehetı azon aktív korúak száma, akik részére munkalehetıség nyílik a városban. Tudni kell, hogy az állásokat nem kizárólag helybeliek töltik be. A korcsoportos analízisbıl jól kitőnik, hogy a városban a munkaképes lakosságszám 1800 fı körüli. Az aktív lakosság nagy része kénytelen ingázni fıként Zalaegerszeg és Zalalövı, valamint a Vas megyei települések között, ami napi kb. 50 km távolságot és 1,5 órás utazást jelent. A városban 1990 óta csökkent a mezıgazdaságban dolgozók száma, ezzel egyidıben jöttek létre a kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom területén vállalkozások, ahol már szakképzett dolgozókat alkalmaztak. A városban a szellemi foglalkozásúak aránya is jelentısen változott 1998 után. Az önkormányzat intézményeiben is szakképzett munkaerıket kezdtek alkalmazni, emelkedett a diplomával rendelkezık száma. A magyar-szlovén vasútvonal építésével megnıtt a közlekedésben dolgozók száma, egyre több család érkezett és telepedett le a városban az alföldi régióból a jobb megélhetés reményében. A munkanélküliek száma a városban a kedvezıtlen munkalehetıségek miatt folyamatosan emelkedı tendenciát mutat, amelynek következtében átalakulnak a családon belüli szerepek, pszichés problémák alakulnak ki. A munkahelyvesztés rányomja a bélyegét az egyén és a család mindennapjaira. Kilátástalanság, apátia válik jellemzıvé a családok többségénél. A tartós munkanélküliek esetében ezekhez a problémákhoz további mentális zavarok, deviáns viselkedésformák, esetleges betegségek társulhatnak, amelyek még jobban megnehezítik a munka világába való visszaintegrálását. 13

A regisztrált munkanélküliek száma életkor szerinti megoszlásban 2000-2004 2000 2001 2002 2003 2004 Életkor férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı 16-25 év 8 4 10 3 11 7 10 3 8 9 26-40 év 9 14 11 15 7 7 13 9 21 24 40-62 év 30 15 32 20 37 17 29 22 29 16 összesen 47 33 53 38 55 31 52 44 58 49 Forrás: Zala Megyei Munkaügyi Központ 2004. A regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 2000-2004 Iskolai 2000 2001 2002 2003 2004 végzettség férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı 8 ált. kevesebb 2 2 1 2 2 2 1 4 3 2 8 általános 19 15 18 12 16 8 17 21 13 13 Szakmunkás k. 17 9 21 15 22 8 22 12 25 16 Szakiskola 1 1 - - - 2-2 - 2 Szakközépiskola 1-3 3 4 6 4 2 7 6 Technikum 5 1 6 1 2-5 - 4 1 Gimnázium 3 5 3 4 8 4 3 3 6 6 Fıiskola - - 1 1 1 1 - - - 3 Összesen 48 33 53 38 55 31 52 44 58 49 Forrás: Zala Megyei Munkaügyi Központ 2004. A táblázat adataiból jól látható, hogy a munkanélküliség leginkább a negyven éven felüli korosztályt, azon belül is fıként a férfi lakosságot érinti. Az adatok csak a regisztrált munkanélküliek számát mutatják. Emellett nagy számban vannak azok az egyének, akik nem regisztráltatták magukat, de már huzamosabb ideje nem dolgoznak. Ez a társadalmi réteg jórészt feketemunkából él. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a fiatal korosztályra. A városban a pályakezdı munkanélküliek száma évrıl-évre emelkedik. Helyi szinten nagyon nehéz elhelyezkedni a fiataloknak, fıleg megfelelı tapasztalat és gyakorlat nélkül. A frissen végzettek többsége a megyeszékhelyen vállal munkát és már ott is alapít családot. Akik felsıfokú intézményben tanulnak, azok többsége már a fıiskolai évek alatt próbál munkahelyet keresni, ami rendszerint szintén Zalalövıtıl távol esik. 14

Zalalövı 7 éves és idısebb lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása - 2001 Népesség Iskolai végzettség Férfiak % nık % összesen % 8 évfolyamnál kevesebb 253 17,1 342 22,1 595 19,6 8 évfolyam 423 28,6 549 35,5 972 32,1 Érettségi 488 32,9 301 19,4 789 26 középiskola nélkül Érettségivel 245 16,5 277 17,9 522 17,2 Fıiskola, egyetem Oklevél nélkül oklevéllel 15 59 1, 3,9 12 67 0,8 4,3 27 126 0,9 4,2 Összesen 1483 100,0 1548 100,0 3031 100,0 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Területi adatok Zalalövı népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása - 2001 Gazdasági Népesség aktivitás férfiak % nık % Összesen % Foglalkoztatott 699 43,7 510 31,1 1209 37,4 Munkanélküli 82 5,1 30 1,8 112 3,5 Inaktív keresı 380 23,8 669 40,8 1049 32,4 Eltartott 437 27,4 429 26,3 866 26,7 Összesen 1598 100,0 1638 100,0 3236 100,0 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Területi adatok A foglalkoztatottak foglalkozási fıcsoport szerinti megoszlása Zalalövın 2001 Foglalkozási fıcsoport Népesség fı % Vezetı, értelmiség 142 11,7 Egyéb szellemi 141 11,7 Szolgáltatási 191 15,8 Mezıgazdasági 62 5,1 Ipari, építıiprai 573 47,4 Egyéb 100 8,3 Összesen 1209 100,0 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Területi adatok 15

A települése legfontosabb feladata a munkahelyteremtés, hiszen a munkanélküliség révén a hátrányos helyzetben lévık száma tovább emelkedik, amely további feladatokat ró a város szociálpolitikájára. A családok többsége csak végsı esetben támaszkodik a szociális ellátórendszerre, saját munkavégzés révén kívánja az életfeltételeket megteremteni. 16

4. Szociális ellátások jellemzıi Zalalövın A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 86. - a szerint a települési önkormányzat köteles biztosítani: a) szociális információs szolgáltatást, b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) valamint 2000 fınél több állandó lakos esetén családsegítést, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekjóléti szolgáltatást. A városban mőködı szociális ellátórendszer bemutatásakor a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekjóléti szolgáltatásokat is vizsgáljuk, annak ellenére, hogy a jogszabály által elıírt koncepciókészítés csak a szociális szolgáltatásokra terjed ki. Az egységes áttekintés azért is fontos, mert az ellátások megszervezése egy intézményen belül történik, és ezáltal válik teljessé a város által nyújtott szociális szolgáltatások köre. Zalalövı Város Önkormányzata a szociális igazgatás és a gyermekvédelem ellátásairól, azok igénybevételérıl helyi rendeletet alkot. Zalalövı Város Önkormányzat Képviselıtestületének 4/2006 (II. 28.) sz. rendelete alapján történik a város szociális és gyermekvédelmi ellátásainak, feladatainak biztosítása. Célja, hogy a város Képviselıtestülete eleget tegyen a szociális és a gyermekvédelmi törvény által elıírt szabályozási kötelezettségeknek, megállapítsa az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenırzés rendjét. A szociális gondoskodás biztosítása érdekében a Városi Önkormányzat, valamint annak intézményei (Szociális Alapszolgáltatási Központ), továbbá a településen mőködı oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttmőködni, a tudomásukra jutott gondoskodást igénylı problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A kedvezıtlen törvényi változások következtében azonban nagy nehézséget okoz az önkormányzat számára újabb alapellátások, kötelezı feladatok bevezetése. A költségvetési törvény évrıl-évre nehezebbé teszi a hatékony feladatellátást. A kötelezı feladatok megvalósításának minden fenntartó igyekszik eleget tenni, sokszor erején felül. Az új szolgáltatások bevezetése személyi, tárgyi feltételek bıvítésével jár együtt, ami jelentıs többletköltséget eredményez. Minden önkormányzat a felmerülı igényeknek megfelelıen fogalmaz meg innovatív terveket, elképzeléseket, amelyek a település érdekeit szolgálják, és speciális szolgáltatások bevezetését eredményezhetik. Ahhoz, hogy mindezek a gyakorlatban is megvalósulhassanak szükséges a stabil anyagi biztonság. Szociálisan rászoruló csoportok köre: Zalalövı Város lakossága elöregedıben van, az alacsony születésszám és a fiatal lakosság elvándorlása következtében. A nagyfokú munkanélküliség, a létbizonytalanság következtében egyre több ember szorul támogatásra, segítségre. Rászoruló csoportok köre: - jövedelem nélkül élık 17

- gyermeküket egyedül nevelı szülık, akik szociálpolitikai támogatásokból tartják el családjukat - alacsony nyugdíjjal, betegen, magányosan, elszigetelten élı idısek - családi, illetve jövedelmi okokból veszélyeztetett kiskorúak és családtagjaik - nagycsaládosok, ahol alacsony az egy fıre esı jövedelem - külterületeken élı gyermekes családok, idısek - aktív korú tartós munkanélküliek - deviáns viselkedésmódot tanúsítók és családtagjaik - életvezetési, szociális problémáik adósságot felhalmozó családok - speciális helyzető csoportok fogyatékkal élık - hajléktalanok. Finanszírozás: A szociális szolgáltatások ellátásának terén egyre több szereplı jelenik meg. Az önkormányzatok saját hatáskörben döntenek, hogy saját intézmény révén, ellátási szerzıdéssel vagy társulási formában biztosítják a feladatellátást. Ez az állapot folyamatos versenyhelyzetet teremt, alkalmazkodást a változásokhoz. Az egyes szociális ellátások pénzbeli finanszírozását, a központi költségvetés biztosítja. A költségvetési törvény alapján a szociális és gyermekjóléti alapellátási szolgáltatások financiális költségeit a központi költségvetés meghatározott állandó lakosságszám alapján biztosítja, amelyekkel az önkormányzatok szabadon rendelkezhetnek. A települési önkormányzatok által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz az állam az állandó lakosok után járó szociális célú állami normatív támogatással járul hozzá. Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás révén Zalalövı Város Önkormányzata jogosult a kiegészítı állami normatívák igénybevételére is. Az új szolgáltatások megteremtéséhez, fejlesztéséhez külön törvényben meghatározott céltámogatásokat biztosít az állam, valamint fontos figyelembe venni a szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó pályázati lehetıségeket is. 18

5. Szociális szolgáltatások jelenlegi helyzete Zalalövın Szociális Alapszolgáltatási Központ Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról részletesen kitér az alapszolgáltatások és szakosított ellátási formák körére. Meghatározza a kötelezıen ellátandó alapszolgáltatások körét településnagyságban a megyei és a települési önkormányzatok részére. Zalalövı Város Önkormányzata a törvényben elıírt szociális alapszolgáltatásokat a meghatározott határidıkre bevezette. A szociális alapszolgáltatások mőködtetését a Szociális Alapszolgáltatási Központ végzi külön intézményben. A szociális intézmények mőködésének alapelve: igazodjon a lakosság szükségleteihez, elsıdleges szerepet vállaljon a rászorulók szociális helyzetének javításában, egészségük megırzésében, az ellátott területen minden rászoruló számára a közvetlen létszükségleti feladatokat lássa el. Ezen elvek alapján végezzük munkánkat. A település önkormányzata segítséget nyújt azon szociális rászorulók részére, akik saját otthonukban, vagy lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi, mentális problémáik megoldásában segítségre szorulnak. Az alapszolgáltatások biztosítását a Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el Zalalövın és a térségben. A városban a szolgáltatások kezdete 1967-re nyúlik vissza. A Mővelıdési Ház egyik klub helységében 30 fı gondozottal és 2 fı személyzettel napközbeni programokat biztosítottak az oda bejáróknak, és napi egyszeri meleg étkeztetést az otthonukban rászorulóknak. Ebben a tevékenységben akkor tiszteletdíjas segítık kerékpárral segédkeztek, mivel akkor még nem állt rendelkezésre jármő az ebéd szállítására. A gondozónık szintén kerékpárral jártak ki a házi gondozást elvégezni. Zalalövı akkori vezetése 1970-ben biztosított másik épületben helyet az idısek Napközi Otthonának, ahol nem csak kényelmesebb elhelyezést nyertek a tagok, hanem is a személyzet létszámának emelésével színvonalasabbá vált a gondozás. A 80-as évek elején a napközbeni ellátás átnevezésre került, Idısek Klubjára keresztelték a szolgáltatást. Akkor 15 fı látogatta napi rendszerességgel az intézményt, és 14 fı részesült gondozásban lakóhelyén. A városi bölcsıde megszőnése által az idısek a volt bölcsıde helyére költözhettek át, és jelenleg is itt folyik a szakmai segítı munka. 2002. január elsejével a társulás megszőnt, és a helyben mőködı Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat az Idısek Klubjával fúzionált, és megalakult a Gondozási Központ-és Gyermekjóléti Szolgálat. A törvényi változások következtében 2006. január 24-tıl az intézmény Szociális Alapszolgáltatási Központ néven mőködik tovább. Jelenleg Zalalövın és 10 környezı településen látjuk el a gyermekvédelem, családsegítés és szociális ellátás feladatait külön megállapodás keretében. 19

Az intézmény egyre nagyobb szerepet tölt be a város és a környezı települések szociális problémáinak ellátásában, kezelésében. A Szociális Alapszolgáltatási Központ Zalalövı város központjában, jól frekventált helyen, felújított épületrészben fogadja az intézményhez tanácsért, segítségért forduló lakosságot. Célszerő elhelyezése, a lakosság számára könnyő megközelíthetısége segíti a megfelelı feladatmegoldást, problémakezelést. 5.1. Alapszolgáltatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében végezzük feladatainkat. A törvény célja: hogy, a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. 5. 1. 1. Étkeztetés: A szociális étkeztetés keretében az önkormányzatnak azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodnia, akik azt önmaguknak, illetve saját és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani. Étkezésben kell részesíteni az igénylıt, illetve az általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes étkezésérıl más módon gondoskodni. A településen élı fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan személyek részére lehetıséget kell biztosítani a szolgáltatás igénybevételére, és az étel saját lakóhelyre történı szállítására. Az ellátást igénylık száma minden évben emelkedı tendenciát mutat. 2000-ben 18 fı igényelte a szolgáltatást, kizárólag helyben fogyasztással. Az évek során a társadalom elöregedésével az ellátást igénylık száma is jelentısen megnıtt. Egyre több egyedül élı, magányos idıs ember kéri az ellátást, többségében nık. 20

Étkezésben részesülık életkor, nem szerinti megoszlása Zalalövın - 2005 Életkor Férfi Nı Összesen 0-5 év - - - 6-1 év - - - 14-17 év - - - 18-39 év - 1 1 40-59 év 12 4 16 60-64 év - - - 65-69 év 4 4 8 70-74 év 6 9 15 75-79 év 6 3 9 80-89 év 4 11 15 90 év felett 2 2 4 Összesen 34 35 69 Forrás: Szociális Alapszolgáltatási Központ 2005. Az étkeztetésért, a helyi szociális rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni az élelmezés nyersanyagköltsége és az elıállítási költség alapján. Az étkezésben részesülık többsége házhozszállítással igényli a szolgáltatást. A Szociális Alapszolgáltatási Központon belül mőködı Idısek Klubja tagjainak többsége az intézményben fogyasztja el az ebédet. A szolgálat épületében étkezıhelyiség szolgál az étkezés biztosítására. Aki mozgásában nem korlátozott, az maga gondoskodik az élelem hazaszállításáról. A Szociális Alapszolgáltatási Központ alkalmazásában az étkeztetést 2 gondozónı látja el, a házi segítségnyújtás biztosítása mellett. Az étel higiénikus kiosztására melegítı konyha áll rendelkezésre. A melegítı konyha az alapvetı felszereltséggel rendelkezik, de a közeljövıben tervezni kell a felújítását az ÁNTSZ és az uniós szabályok figyelembevételével. A házhozszállítás az önkormányzat Toyota kisbuszával történik, amelyért a gondozottak szállítási díjat fizetnek. Az étkezésben részesülık közül sokan élnek külterületeken, ami eléggé igénybe veszi a gépjármő mőszaki állapotát. 1-2 éven belül szükségessé válna egy fiatalabb gépjármő cseréje, ami sajnos önerıbıl nem valósítható meg. Szükséges a pályázati források folyamatos figyelemmel kísérése. 5. 1. 2. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik a Város Önkormányzata: - azokról az idıs emberekrıl, akik önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek otthonukban, vagy róluk családtag nem tud gondoskodni - azokról a pszichiátriai, szenvedélybeteg, fogyatékos személyekrıl, akik egészségi állapotukból adódóan önálló életvitelük kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek - azokról, akik egészségi állapotuk miatt igénylik az ellátást - azokról, akik a rehabilitációt követıen segítséget igényelnek a saját lakókörnyezetbe való visszailleszkedés céljából 21

A szolgáltatást sok elıítélet övezi, elfogadtatása érdekében több csatornán közelítünk az érintettek felé. Az idıs embereket személyesen otthonukba felkeressük, felmérést készítünk helyzetükrıl, miközben felvilágosító, tájékoztató munkát végzünk. Kétévente helyzetfelmérés készül a 60 év feletti lakosok körében. (Az utolsó értékelésre 2005. decemberében került sor, az értékelés eredménye a koncepció mellékletében olvasható.) Az ellátásért a helyi szociális rendeletben meghatározott összegő gondozási óradíjat kell fizetni. Az ellátást igénylık a rendeletben meghatározott módon részesülnek a szolgáltatásban, várakozó nincsen. A házi segítségnyújtásban részesülık számának alakulása 2000-2005 20 15 12 15 20 10 5 3 1 5 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: Szociális Alapszolgáltatási Központ 2005. A szolgáltatás keretében történik a gondozásban részesülık személyes ruházatának mosása és a lakóhelyre való szállítása. A gyógyszerfelíratás és kiváltás lehetıségét is egyre több idıs ember veszi igénybe a mindennapi bevásárlás mellett. A szolgáltatásra a külterületeken élı idıs emberek vannak leginkább rászorulva. A feladatellátás hatékonyabb biztosításához szükséges lenne, egy az intézmény feladatainak elvégzésére szolgáló gépkocsi. A 4/2004. (I. 28.) ESZCSM rendelet értelmében házi gondozási körzetek kialakítása vált kötelezıvé. Egy körzetet 800 lakosra vetítve kell kialakítani. Ez Zalalövın 4 házi gondozási körzetet jelent. A házi segítségnyújtás feladatait 2 szakképzett gondozónı látja el a városban, a külterületeken és az intézmény által külön megállapodásban ellátott településeken (Csöde, Hegyhátszentjakab, Kávás, Keménfa, Salomvár, Szaknyér, Zalaháshágy, Zalacséb, Salomvár, Zalaszentgyörgy,). Létszámbıvítésre nincs lehetıség, egy gondozónıre átlagosan 8-10 gondozott jut. A gondozónık továbbképzése, intézmények látogatása megoldott. A Megyei Módszertani Intézménnyel való együttmőködés hatékony. A településen a jelzırendszeres házigondozás nem került ezidáig bevezetésre, a feladatellátásra a kistérségi igények feltérképezésével és a többi település együttmőködésével lenne lehetıség. 22

5. 1. 3. Családsegítés: A szolgáltatás célja: A szociális és mentális problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elısegítése. A családsegítés magában foglalja az egyének problémamegoldó, konfliktuskezelı képességeinek fejlesztését. Arra törekszik, hogy növekedjék az emberek átlátása a szervezetek, intézmények felett, megtanulják közvetíteni szükségleteiket, megfelelıen tudjanak élni az összes elérhetı erıforrással. A családsegítés a családok egészét érintı, önkéntes, nem hatósági jellegő komplex segítségnyújtás. Szolgáltatásaink, tevékenységi körünk: A családi, szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás Életvezetési (pl.: nevelési pszichológiai, egészségügyi) tanácsadás, vagy ennek megszervezése Az egyének és családok kapcsolatkészségének javítása Egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység megszervezése Krízishelyzetben segítı beavatkozás Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése Hivatalos ügyek intézésének segítése Együttmőködés más intézményekkel, társadalmi szervetekkel, csoportokkal - Aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülıkkel való együttmőködés: A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı, hátrányos munkaerı- piaci helyzető aktív korú személyekkel való együttmőködés az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2005. júliusi módosítása értelmében. Az aktív korú nem foglalkoztatott a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttmőködni: az önkormányzat által kijelölt szervvel (Szociális Alapszolgáltatási Központ - Zalalövı), illetve az önkormányzattal az éves felülvizsgálat során. A szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülı részére az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedési programot dolgoz ki, melyrıl írásban megállapodást köt a nem foglalkoztatottal. A családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı nem tesz eleget együttmőködési kötelezettségének, a szolgálat jelzi az illetékes jegyzı felé. A szolgálat évente értékelést készít a beilleszkedést elısegítı program végrehajtásáról. Az aktív korú nem foglalkoztatottak száma évrıl-évre közel azonos számot mutat 12-16 fı között, a nemek közötti megoszlás 50 %-os, legtöbben a 45-61 év közöttiek vannak. Az aktív korú nem 23

foglalkoztatottak többsége nehezen visszaintegrálható a munka világába, szakképzettséggel kevesen rendelkeznek, alacsonyan iskolázottak. A városban a rendszeres szociális segélyben részesülık 1/3-a megváltozott munkaképességő. A Szolgálattal való együttmőködési kötelezettséget a rendszeres szociális segélyben részesülık komolyan veszik, a családgondozókkal való közös munka hatékony. A családsegítés keretében az eseti és gondozott személyek száma 2000-2005 Központ 2005. 100 80 92 60 75 60 61 63 40 46 41 20 14 19 23 15 16 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 eseti gondozott Forrás: Szociális Alapszolgált atási 5. 1. 4. Szociális információs szolgáltatás: A településen 2005. július 1-tıl került bevezetésre, amelyet a Szociális Alapszolgáltatási Központ munkatársai látnak el. Célja a szociális és gyermekvédelem területén meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és szolgáltatásokról, a helyben igénybe vehetı ellátások és szolgáltatások körérıl, feltételeirıl és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekrıl, a helyben nem elérhetı ellátások, szolgáltatások elérhetıségérıl és igénybevételük lehetséges módjairól tájékoztatást nyújtson. Az ellátás keretében tájékoztatást nyújtunk a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, a fogyatékosokkal összefüggı ellátásokkal, valamint ifjúsági ügyekkel kapcsolatban. A szolgáltatást egyre többen veszik igénybe, bizalommal fordulnak a szolgálat munkatársai felé. 5.1.5. Nappali ellátás - Idısek Klubja: A nappali ellátás keretében a hajléktalan és a saját otthonukban élı szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozása a cél. Az Idısek Klubjába felvehetı minden 18. életévét betöltött személy, aki egészségi állapotára figyelemmel támogatásra szorul. Itt lehetıség van napközbeni tartózkodásra, naponta háromszori étkezésre, társas kapcsolatokra és alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére, mosásra. Az Idısek Klubja jól mőködik az intézményben. A férıhely 20 fı, de évek óta már nagyobb az igény ennél. Heti, havi, éves programok keretében zajlik a klubtagok élete. Számos más klubbal tartjuk a kapcsolatot és szervezünk közös programokat. Célunk, hogy fejlesszük az idıs emberek még 24