A vámügynök tevékenysége az egyszerűsített vámeljárási rendszerben

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Nappali tagozat Logisztika szakirány A vámügynök tevékenysége az egyszerűsített vámeljárási rendszerben Készítette: Gáspár Kinga Budapest 2005

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. A VÁMOKRÓL ÁLTALÁBAN... 5 2.1 VÁMUNIÓ:... 5 2.2 A VÁM FOGALMA:... 5 2.3 VÁMPOLITIKA:... 6 2.4 VÁMKÓDEX:... 6 2.5 A VÁM SZEREPE ÉS HATÁSA (FUNKCIÓJA):... 7 2.6 A VÁMOK CSOPORTOSÍTÁSA:... 8 2.7 VÁMJOGI HELYZET:... 9 2.8 VÁMELJÁRÁSOK:... 10 3. ÚJ SZÁMÍTÓGÉPESÍTETT ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDSZER NCTS:... 16 3.1 NCTS RENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA... 16 3.2 NCTS RENDSZERBEN TÖRTÉN ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS... 18 4. EGYSZERSÍTETT ELJÁRÁSOK... 20 4.1 TEVÉKENYSÉGI VÁMBIZTOSÍTÉK... 21 4.2 A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE:... 21 4.3 AZ ENGEDÉLY KIADÁSÁNAK FELTÉTELEI:... 21 4.4 A NYILVÁNTARTÁSNAK A KÖVETKEZ ADATOKAT KELL TARTALMAZNIA:... 22 4.5 AZ EGYSZERSÍTETT ÁRUNYILATKOZATOK:... 23 4.6 EGYSZERSÍTÉSEK... 24 4.6.1 ÖSSZKEZESSÉG... 26 4.6.2 BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁS ALÓLI MENTESSÉG :... 32 4.6.3 KÜLÖNLEGES RAKOMÁNYJEGYZÉKEK... 34 4.6.4 KÜLÖNLEGES ZÁRAK HASZNÁLATA... 35 4.6.5 AZ ELÍRT SZÁLLÍTÁSI ÚTVONAL ALÓLI MENTESSÉG... 35 4.6.6 ENGEDÉLYEZETT FELADÓI STÁTUSZ:... 36 4.6.7 ENGEDÉLYEZETT CÍMZETTI STÁTUSZ:... 40 4.6.8 KÜLÖNÖS EGYSZERSÍTETT ELJÁRÁS HASZNÁLATA:... 43 5. A VÁMÜGYNÖK... 44 5.1 KÉPVISELETI JOG... 44 5.2 2003. ÉVI CXXIV. TÖRVÉNY A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL:... 45 5.3 A VÁMÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG FONTOSSÁGA... 46 5.4 AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI... 47 1

5.5 VÁMÜGYNÖK MKÖDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE... 48 5.6 A VÁMÜGYNÖK ÁLTAL NYÚJTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK:... 50 6. ÖSSZEFOGLALÁS:... 55 7. FELHASZNÁLT IRODALOM... 56 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 57 2

1. Bevezetés 2004. május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A csatlakozás számos változást hozott a vámügyintézések terén. Át kellett vennünk az Európai Unió joganyagát, a jogharmonizáció is nagyrészt megvalósult már. Gondot okozott, hogy a Csatlakozási Szerzdés csak 2004. április 30-án jelent meg és számos jogszabályhoz késn lehetett magyarul hozzájutni. Sajnos a csatlakozás utáni idszakban volt még néhány olyan kérdés, melyre nem volt válasz. Például a csatlakozást követen, már nem lehetett közvámraktárakba betárolni a közösségi árukat és még nem volt szabályozás az áfa-raktárak tekintetében. Ez azt eredményezte, hogy a vámügynökök, gazdálkodók nem tudtak mit kezdeni az Unió területérl érkez árukkal. A megoldás 2004. július 10-ig váratott magára, hiszen ekkori hatállyal lépett életbe az áfa-raktár, mely a jövedéki termékek kivételével, a közösségi áruk korlátlan ideig történ tárolására alkalmas. Vámszempontból az egyik legszembetnbb változás a vámkezelések számának visszaesése. Erre persze már fel volt készülve a Vám-és-Pénzügyrség, éppen ezért csökkentette a vámkezelések helyét. Mára már a tavaly május 1-je eltti 300 vámkezelési helybl csak ötven maradt meg. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam az egyszersített eljárások adta lehetségeket, illetve azok elnyeit, valamint azt, hogy a vámügynök tevékenysége mennyiben tudja segíteni a gazdálkodók mködését akár egyszersített eljárásban, akár normál eljárásban. Mivel az egyszersítések körét bvítette az NCTS rendszer (Új Számítógépesített Tranzit Rendszer) bevezetése, ezért fontosnak éreztem, hogy bemutassam az új rendszert, annak elnyeit és hibáit. Számos vámügynökség mködését szüntette meg a csatlakozás okozta változás, mivel az Európai Unióból érkez árukat már nem kell vámkezelni, nincs vámfizetés, a 3

gazdálkodóknak csak ÁFA- kötelezettségük van. Kérdés, hogy miként tudnak továbbra is fennmaradni a vámügynökségek, milyen szolgáltatásokkal tudják bvíteni korábbi szolgáltatásaik skáláját, hogy megállják helyüket, felvegyék a versenyt az Európai Unió bels piacán. 4

2. A vámokról általában 2.1 Vámunió: Az egységes piac azt jelenti, hogy az Unió úgy mködik akár egy nemzeti piac, azaz egyetlen gazdasági térség, az áruk szabadon mozoghatnak a tagállamok között. A termékek szabad kereskedelmének biztosítása érdekében kellett létrehozni a Vámuniót és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozásokat eltörölni. 1957-ben aláírták a külügyminiszterek az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom alapító szerzdését. 1959. január 1-jén megtörtént a vámlebontás els lépése, aztán évrl évre csökkentették a tagországok közötti ipari vámokat és egyre szabadabb lett a hat tagország közötti kereskedelem. 1968. július 1-jére megszntek a bels vámok és létrejött a vámunió. A vámunió létrehozásának célja a szabad és egyenl verseny a hat tagállam között, valamint egy közös küls tarifarendszer, mely lehetvé teszi a közös politika alkalmazását a harmadik országokkal szemben. Mivel Magyarország 2004. május 1. óta az Európai Unió teljes jogú tagja, a vámunióval kapcsolatos közösségi joganyagot közvetlenül kell alkalmazni a vámigazgatási eljárások során. 2.2 A vám fogalma: A vám egy olyan kötelez közteher, mely a vámhatáron átlép áruk után fizetend és amelyért az állam ellenszolgáltatást nem nyújt. A kiszabásra kerül vám alapja a vámáru vámértéke. A vámérték a vámárunak az a pénzben kifejezett értéke, amelybl a fizetend vám, díjak, illetékek, adók alapját képezik. Az Európai Unióban beszedet vámok a közösség közös bevételeit képezik. A vámot beszed tagállam egy meghatározott %-ot kap a befizetett vámból. 5

2.3 Vámpolitika: A vámpolitika a külfölddel fennálló gazdasági kapcsolatok állami szabályozásának egyik eszköze. A vámpolitika a vámok gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai felhasználására és alkalmazására vonatkozó elvek, célok, eszközök és módszerek összefügg rendszere. A vámpolitika céljai: Egy ország vámpolitikája nemzeti vámtarifájában, vámjogszabályaiban és a más államokkal kötött két vagy többoldalú nemzetközi szerzdésekben ölt testet. Az Európa Unió vámpolitikája már az alapításának és az egységes piacnak is fontos elem volt. Csak úgy mködhet a közös piac, ha az Unió valamennyi tagállamában egységes elvek és szabályok alapján mködik a vámigazgatás, azaz fontos a jogharmonizáció, a Közös Vámtarifa és Vámkódex alkalmazása. A Közösség vámpolitikájának célja polgárainak és vállalkozásainak érdekei védelme, a kereskedelem fejlesztése és a tisztességes verseny biztosítása. 2.4 Vámkódex: Az Európai Közösség Tanácsa által 1992. október 12-én a 2913/92-es rendelettel elfogadott Közösségi Vámkódex a közösségi jogalkotás területén egy rendkívül fontos szakasz lezárását jelentette. Elször is azért, mert a bels piac kialakításának ez volt az utolsó lépése, másodszor pedig azért mert eddig a pontig ez volt a legjelentsebb munka a jogalkotásban. A Közösségi Vámkódex végrehajtási utasításait a Bizottság 1993. július 2-án fogadta el a 2454/93. számú rendeletével. Mely jóval terjedelmesebb, mint a Tanács rendelete, 915 cikket és 113 mellékletet tartalmaz. 1994. január 1-jén léptek életbe ezen jogszabályok, melyeket minden tagországnak kötelezen be kell tartania. A Vámkódex rendelkezik a Közösség és a harmadik országok kereskedelmi forgalmáról. A Vámkódex célja, hogy összefogja az általános szabályokat és az alkalmazandó eljárásokat anélkül, hogy tartalmazná az egyes árucikkekre külön-külön vonatkozó szabályozást. A Közösségi Vámkódex megteremtette a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó vámjogi és vámeljárási szabályozást, azaz nemzetek felettivé, közösségivé vált a szabályozás. Így azonos feltételek vonatkoznak a bels piacon mködknek. Az 6

egységes Vámkódex megkönnyítette a közösségi Vámjog alkalmazását a tagállamok vámhatóságai és a gazdasági szereplk számára is. A jogszabály három f részre tagolódik: 1. Bevezet rész: 2. Központi rész 3. Utolsó rész 253 cikkbl áll a Vámkódex, melyek 9 címbe vannak foglalva: I. Általános rendelkezések II. A vámbeszedés anyagi jogi szabályai III. A Közösségi vámterületre való beléptetés IV. Vámeljárások V. Kiléptetés a Közösség vámterületérl VI. Különleges vámhatósági intézkedések VII. A vámteher VIII. Jogorvoslat IX. Záró rendelkezések A Vámkódex egyik újdonsága, hogy korlátozza, vagy akár töröl is egyes vámellenrzéseket és formaságokat, azért hogy rugalmasabbá tegye a közösségi külkereskedelmet. A Vámkódex egységes alkalmazásának céljából létrehozták a Vámkódex Bizottságot, mely a tagállamok képviselibl áll és vezetje pedig az Európai Bizottság egyik képviselje. 2.5 A vám szerepe és hatása (funkciója): 1. Költségvetési-bevétel szerz funkciója van 2. A hazai termelést védi: Ha a fogyasztók és importrök a külföldi termékeket részesítik elnyben, mert azok jóval alacsonyabb áron vannak jelen az adott piacon, akkor a hazai termelk védelme érdekében növelik a vámokat. A vámteher ártöbbletként jelenik meg az importáruk árában. Lényeges, hogy a vámteher mértéke legalább olyan magas legyen, hogy a külföldrl behozott termékek árát legalább a hazai termékek árszintjére emelje. 7

3. Jelents gazdasági szabályozó tényez, mivel a vámok mértékének változtatása hatással van az ország importjára és exportára, befolyásolja a hazai termelést és fogyasztást. A vám tulajdonképpen árképz elem, mert az importáru belföldi árát növeli, ezáltal csökkenti a külföldrl behozott áru versenyképességét a hazai termékekkel szemben, vagy az exportr nyereségét csökkenti. 2.6 A vámok csoportosítása: A vámokat többféle módon csoportosíthatjuk. A legfontosabb csoportosítási szempontok és vámtípusok: 1. Jogi státusz szerint: Szerzdéses vámok: két vagy többoldalú nemzetközi szerzdésen alapuló vámok Autonóm vámok: az adott ország saját érdekeinek megfelelen az állami törvénykezés önállóan határozza meg és foglalja jogszabályokba 2. Kivetési alap szerint: Értékvám: az importált áru pénzben kifejezett értékének meghatározott %- át kell vám címén megfizetni (ez a leggyakoribb) Mértékvám: a vámáru tömege, darabszáma, vagy más mértékegysége szolgál a vám alapjául Vegyesvám: a az értékvám és mértékvám kombinációja Csúszóvám: ilyenkor a vámok mellett az adott ország egy mozgó elemet (csúszóvámot) is alkalmaz 3. A külkereskedelmi forgalom irányát tekintve: Behozatali (import) vámok: ez a jellemz az országok többségére Kiviteli (export) vámok: néhány ország alkalmazza utasforgalomban Átviteli (tranzit) vámok: forgalomelterel hatása miatt alig alkalmazzák 4. Idtartam szempontjából: Állandó 8

Ideiglenes Szezonális: általában a mezgazdasági termékek termelinek védelme céljából alkalmazzák 5. Gazdaságpolitikai szempontból megkülönböztetjük: Fiskális vámok: az importot terhel, az állami bevétel növelését és nem a forgalom korlátozását célzó vámok Védvámok: i. Kiegyenlít vámok: a belföldi és külföldi termelési költségek közötti árkülönbözetet egyenlítik ki, pl. antidömping amikor az alacsonyabb világpiaci ár és a drágább hazai termékek közötti különbséget szüntetik meg. ii. Nevelvámok: mértékük nagyobb, mint a kiegyenlít vámoké. Céljuk, hogy segítsék azokat a termelket, akik versenyképes termékeket elállítani még nem képesek. Segítik az új iparágak kifejldését iii. Tiltóvámok: céljuk egyes áruk importjának megakadályozása 2.7 Vámjogi helyzet: Az áru vámjogi szempontból lehet közösségi és nem közösségi helyzet. Közösségi árunak nevezzük azokat az árukat, amelyek teljes egészében a Közösség vámterületérl származnak, azaz nem tartalmaznak importárut. A Közösség vámterületén gyártott olyan áruk, amelyeket közösségi áruk felhasználásával gyártottak. Az olyan importáruk is idetartoznak, amelyek a vámkezelés eredményeként a Közösség bels piacán már szabadon lettek bocsátva. Nem közösségi áruk körébe tartoznak a fenti meghatározástól eltér áruk, beleértve azokat is, amelyek eredetileg közösségi áruk voltak, de a Közösség vámterületét ténylegesen elhagyták. Az áru vámjogi sorsáról az áru felett rendelkez személynek kell döntenie majd vámeljárást kezdeményeznie. Az alábbi lehetségek közül választhat az áru felett 9

rendelkez személy: az áru vámeljárás alá vonása: ebben az esetben a vámáru-nyilatkozatban jeleznie kell a szándékát az áru vámszabad területre, vagy vámszabad raktárba való betárolása az áru megsemmisítése, az áru felajánlása az államkincstár számára. 2.8 Vámeljárások: Az áru felett rendelkez személy dönti el, hogy melyik vámeljárást alkalmazzák, tehát az kérelmére történik a vámeljárás, mely az árunyilatkozat leadásában nyilvánul meg. A vámkezelést ezen okmány alapján végzi általában az a vámhivatal, ahol az árut vámkezelés céljából bemutatták. A Vámkódexben az alábbi vámeljárások lehetségesek: szabad forgalomba bocsátás, árutovábbítás, vámraktározás, aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal, passzív feldolgozás, kiviteli eljárás. A vámeljárásoknak kétféle lebonyolítási módja van: normál eljárásban egyszersített eljárásban Az árumozgás iránya szerinti vámeljárások csoportosítása: 1. behozatali irányú vámeljárások 2. kiviteli irányú vámeljárások Vannak még olyan vámkezelések is melyek a fenti csoportok egyikéhez, sem tartoznak: 10

árutovábbítás, vámszabadterületi ki- és betárolás. A vámkezelés hatása szempontjából: 1. Vámáru jelleget megtartó vámeljárások 2. Vámáru jelleget megszüntet vámeljárások 2.8.1 Felfüggeszt vámeljárások: Küls árutovábbítási eljárás Vámraktározási eljárás Aktív feldolgozás Vámfelügyelet melletti feldolgozás Ideiglenes behozatal Felfüggeszt eljárásban vámkezelt nem-közösségi árura az eljárás idtartama alatt nem kell vámot fizetni. 2.8.2 Gazdasági vámeljárások: A Vámkódexben szerepelnek a gazdasági vámeljárások, amelyekre vámhatóság által kiadott külön engedély mindig szükséges. Gazdasági vámeljárások olyan vámeljárások, amelyek mind közösségi, mind nem közösségi áruk vonatkozásában adott körülmények között alkalmazhatók. Sajátosságuk, hogy felfüggeszt hatályúak, likviditási terhektl mentesítik a gazdálkodót, azonban elég bonyolult adminisztrációval járnak. Gazdasági vámeljárások lehetnek: Passzív feldolgozás Vámraktározási eljárás Aktív feldolgozás Vámfelügyelet melletti feldolgozás Ideiglenes behozatal Gazdasági vámeljárások lebonyolítására azok a személyek kérhetnek engedélyt, akik: A közösségben letelepedettek 11

Saját maga végzi vagy végezteti a feldolgozást, átalakítást, tárolást vagy ideiglenes behozatalt. Az egyes gazdasági vámeljárásokra vonatkozó speciális szabályokat külön-külön tárgyalja a Vámkódex és annak végrehajtási rendelete. Gazdasági vámeljárások engedélyezése: A Vámkódex és végrehajtási rendelete 2001. év közepétl a gazdasági vámeljárásokra vonatkozó engedélyezési eljárást egységesen kezeli, azaz formailag azonos nyomtatványon kell megkérni valamennyi eljárás engedélyezésére vonatkozó kérelmet. Valamely gazdasági vámeljárás megkezdése eltt abból az alaphelyzetbl kell kiindulni, hogy annak végzéséhez vámhatósági engedély szükséges Viszont az engedély iránti kérelem benyújtására már több lehetséget is biztosítanak a közösségi vámjogszabályok. Normál esetben a nemzeti feltételekkel kiegészített formanyomtatványon kell a kérelmet elterjeszteni, de bizonyos esetekben nem kell a fenti engedélyezési eljárást lefolytatni, hanem elégséges a vámeljárásra vonatkozó írásbeli, illetve az ideiglenes behozatal egyes eseteiben a szóbeli árunyilatkozat benyújtása. Abban az esetben, ha valamely gazdasági vámeljárás engedélyezését árunyilatkozat benyújtásával kérik, a vámhatóság megkövetelheti a kérelmeztl egy olyan kiegészít okmány benyújtását, mely tartalmazza azokat az árunyilatkozaton nem szerepl, de az adott gazdasági vámeljárás engedélyezéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat, mint például: a kérelmez, a nyilatkozó és az üzemeltet neve és címe; a feldolgozás vagy az áru felhasználásának jellege; az áru és az ellentételez vagy feldolgozott termékek mszaki leírása és beazonosításuk módja; az EK végrehajtási rendelet 70. mellékletének megfelelen a gazdasági feltételek kódja; becsült hozamkulcs vagy a kulcs meghatározásának módszerei; a becsült feldolgozási idszak; a javasolt lezáró vámhivatal; 12

a feldolgozás vagy felhasználás helye; javasolt átadási (elszámolási) alakiságok; szóbeli árunyilatkozat esetén az áru értéke és mennyisége. Az engedély kiadásának feltételeként elírt biztosíték mértéke az adott vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának idpontjában a szabad forgalomba kerülés során felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak (ha azok szóba jöhetnek) együttes összege. Ez a vámbiztosíték mértékére és rendelkezésre állására vonatkozó szabály jelen eljárások mellett az átmeneti megrzés, az egyszersített eljárások és a halasztott vámfizetési engedély esetében is érvényes. Az engedély kérelemhez nyújtott biztosíték összegét, de legalább 1000 eurónak megfelel, a vámkódexben a vámokra meghatározott átváltási árfolyammal átszámított forintban meghatározott összeget a kérelmez a forgalmi adatai vagy üzleti terve alapján állapítja meg. 2.8.3 A vámeljárások szükséges okmányai: 1. Az árunyilatkozat: A vámkezeléseket az árunyilatkozat és a szükséges okmányok kitöltésével lehet kérni. Árunyilatkozat benyújtása nélkül vámkezelésre nem kerülhet sor. Az árunyilatkozat adására az áru felett rendelkezésre jogosult vagy az általa megbízott személy jogosult. Az árunyilatkozat benyújtásának módjai: Szóbeli árunyilatkozat: ezt csak természetes személy adhatja, nem kereskedelmi forgalomban Elektronikus módon: adatfeldolgozás segítségével Írásbeli árunyilatkozat: hivatalos nyomtatványon történik a benyújtása. Az adott árura vonatkozó, törvény szerint meghatározott adatokat tartalmaznia kell. Ezek az adatok vonatkozhatnak: a feladóra, a címzettre, az áru mennyiségére, megnevezésére, értékére, a mellékelt okmányok 13

jelzésére, az áru tarifális és statisztikai besorolására. 2. Az Egységes Vámárunyilatkozat (EV): Általános írásbeli árunyilatkozatként az EV-t alkalmazzák, bár lehetség van más okmányok árunyilatkozatként való benyújtására is (nemzetközi vámokmányok, CMR fuvarlevél vámpéldánya, stb.). Az Egységes Vámárunyilatkozat egy 8 vagy 4 példányos nyomtatvány, amelynek az egyes példányait részgarnitúraként is fel lehet használni. Ha a 8 példányos EV kerül alkalmazásra, akkor az alábbi példányokat kell kitölteni a forgalom iránya szerint különböz vámkezelésekhez: Kivitel: 1., 2., 3. sorszámú példány Behozatal, raktározás: 6., 7., 8. sorszámú példány Árutovábbítás: 1., 4., 5., 7. sorszámú példány A 4 példányos EV alkalmazásakor összevonják a : 1-6, 2-7, 3-8 és a 4-5 példányokat. Az EV megjelenési formáját nemzetközi elírások határozzák meg, azért hogy bármely ország vámhatóságai fogadhassák számítógépes rendszerükben. Ha a vámáru-nyilatkozat egynél több tételre vonatkozik, akkor EV Pótlapot is kell mellékelni. Az árunyilatkozat adatai egyszer írható lezárt CD lemezen is benyújthatók XML formátumban bármely vámhivatalban, külön elzetes engedélyezés nélkül. Ez a formátum azért jó, mert így közvetlenül fel tudják dolgozni az árunyilatkozat adatait, tehát ez még nem jelent elektronikus árunyilatkozat adást. A benyújtott CD azonosítása céljából a CD-n és a tokon is fel kell tüntetni a benyújtó gazdálkodó vámazonosító számát (VPID) és a dátumot, valamint a napi sorszámot. A CD-n szerepl fájlokra vonatkozóan vírusellenrzést kell végezni, melynek a naplóját kinyomtatva a CD mellékleteként kell benyújtani. Egy CD több árunyilatkozat adatait is tartalmazhatja. EV kitöltését segít számítógépes program: Az EV-program egy olyan számítógépes program, melynek segítségével sokkal 14

egyszerbb az EV, EUR1, vagy EV pótlap kitöltése. Nemcsak okmány kitöltésre alkalmas, hanem kalkulációkat (vámok, ÁFA) is lehet vele végezni, valamint az okmányok kinyomtatása is lehetséges. Van egy adatbázisa a programnak, melyben szerepelnek a cégek adatai, így egyszeren rá lehet keresni akár név, vagy adószám alapján a cégre és nem kell az EV kitöltésével bajlódni. A program adatbázisát folyamatosan lehet bvíteni. EV-programot használhatja a vámügynök, vagy más olyan személy, aki az okmányok elkészítésével foglalkozik. A program telepít lemezét bárki megvásárolhatja, a frissítéseket pedig rendszeresen elküldi a CD-t forgalmazó cég. 3. Egyéb csatolandó okmányok Számla: Akkor kell az árunyilatkozathoz számlát csatolni, ha a vámkezelésre vonatkozó elírások ezt szükségessé teszik. A számlán kötelez feltntetni: o Az eladó és vev nevét, címét, telephelyét o A kiállítás dátumát o A számla számát o A szállítási és fizetési feltételeket o A csomag jellegét és darabszámát o Az áru megnevezését, tömegét, térfogatát, vételárát o Az áru azonosításához szükséges adatokat o A vámáru származási országát Származási igazolás: A vámkedvezményeket származási igazolás benyújtásával lehet igénybe venni. A nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások alapján 6000 euro értékhatárig számlanyilatkozatot és 6000 euro felett pedig az EUR.1 Szállítási Bizonyítványt kell származási igazolásként alkalmazni. Preferenciális vámeljárás során a FORM A nevezet bizonyítvány szolgál a származás igazolására. Fejld vagy a legkevésbé fejlett országok részére biztosított kedvezmény, illetve vámmentesség igénybevételekor 15

nyújtják be. Vámértékbevallás A vámkezelést kérnek csatolnia kell a vámkezelési kérelemhez a vámértékbevallást, mely 1.000.000 HUF értékhatár felett kötelez. A vámhivatal kiszámítja, hogy az ügyfélnek mennyi vámterhet, ÁFA-t illetve környezetvédelmi díjat kell fizetnie. Növény-és állategészségügyi bizonyítvány: A növény-és állategészségügyi felügyelk állítják ki ezt a bizonyítványt. Az állatok és növények nemzetközi forgalmában azért alkalmaznak növény-és állategészségügyi bizonyítványt, hogy megakadályozzák a betegségek, korokozók terjedését. Ezen bizonyítvány meglétét az EV 44-es rovatában kell feltüntetni. 3. Új Számítógépesített Árutovábbítási Rendszer NCTS: 3.1 NCTS rendszer rövid bemutatása Az NCTS rendszer ( New Computerised Transit System ) egy számítógépesített árutovábbítási rendszer, mely a Tranzit Egyezményhez csatlakozott országokban a közúti árutovábbítás regisztrációs rendszere. Azért hozták létre ezt az új rendszert, hogy az árutovábbítást egyszerbbé és gyorsabbá tegyék. Az NCTS rendszer lehetvé teszi a vámhatóságok közötti gyorsabb és biztonságosabb információáramlást, a csalások minél nagyobb fokú kiküszöbölését. Segítségével a vámhatóságok és az ügyfelek is folyamatosan nyomon követhetik a szállítmányok állapotát és pillanatnyi helyzetét, valamint lehetség nyílik a szabályszer közúti árutovábbítási eljárások gyorsabb elintézésére. Az eltte lév rendszer az OTS (Old Transit System, VÁMREG) nem volt alkalmas az NCTS-ben elírt EDI (Elektronikus Adatcsere) információcsere lebonyolítására ezért az EU által központilag kifejlesztett MCC+ECN rendszert kellett átvenni, amely rendszer alkalmazásának végs határideje 2004. május 1 volt. 16

Magyarországon els lépésben 2003. október 1-jén vezették be ekkor normál eljárásban papír alapon és elektronikus úton is megengedett volt a vám elé állítás. Egyszersített eljárást alkalmazó engedélyezett feladó / címzett csak elektronikus úton tehette meg árutovábbítási kérelmét. Azonban 2005. január 1-tl az árutovábbítást csak elektronikus úton benyújtott vámáru-nyilatkozattal lehet kérni. 2004. február 1-jén teremtette meg a Vám és Pénzügyrség a Kommunikációs Központhoz való csatlakozás feltételeit, ekkor terjesztették ki az MCC rendszer alkalmazását egyszersített eljárásokra, valamint normál eljárás esetén az elektronikus üzenetcsere alkalmazására. 2004. május 1-tl már kötelez volt az NCTS rendszer teljes kör és kizárólagos használata. Azért hogy a NCTS rendszert zökkenmentesen be tudják vezetni, az átállás normál eljárásban szkített hivatali lista alapján történt. A listára azon vámhivatalok kerültek fel, amelyek várhatóan a csatlakozást követen is jogosultak a tranzitegyezmény szerinti közúti árutovábbítási eljárásokban, valamint azok a határ - és belterületi hivatalok, amelyeknek gazdaságilag és vámellenrzés szempontjából is indokolt volt a rendszerhez való csatlakozás. Az NCTS rendszeren keresztül a Vám-és Pénzügyrség elször csatlakozott egy olyan nemzetközi informatikai rendszerhez, amely az egész kontinenst átfogja. Országos szinten egy központ fogadja a bejelentéseket. A kommunikáció titkosított és hiteles. Az indított szállítmány egy azonosítót kap és minden további mvelet erre az azonosítóra hivatkozik (MRN, Movement Reference Number) 2005. február 28-tól már nem lehetséges a modemes kapcsolattartás, hanem kizárólag interneten keresztül lehet elérni a rendszert. 2005. december 1-tl a keresési eljárásokat várhatóan elektronikusan lehet majd végezni, ami azt fogja jelenteni, hogy a napjainkban általános többhónapos keresést akár napokon belül is el lehet végezni. 17

3.2 NCTS rendszerben történ árutovábbítási eljárás 3.2.1 Eljárás az indító vámhivatalban: NCTS rendszerben az egységes árutovábbítási eljárás menete egyszerbb. Az indító vámhivatalban az EV-t egy példányban kell benyújtani, az EV 1.számú példányát. Többféle áru szállítása esetén a rakományjegyzéket is be kell nyújtani. A vámhivatal rögzíti az EV adatait a számítógépes rendszerben és kinyomtatja a Továbbítási kísér okmányt, amely két példányból tevdik össze. Az A példány, az árutovábbítási eljárás kísér okmánya, a B példány pedig a visszpéldány. A tételjegyzék is két példányból áll, ugyancsak A és B lapokból. Az indító vámhivatal az árutovábbítást kér részére visszaadja mind a Továbbítási kísér okmány két példányát, mind a tételjegyzék két példányát. Ezeket az okmányokat az áruval együtt a rendeltetési vámhivatalnál (vagy az engedélyezett címzettnél) be kell mutatni. 3.2.2 Eljárás az átlép vámhivatalban: Az átlép vámhivatalban be kell mutatni az árut, vagy a vámzárral ellátott szállítóeszközt és a Továbbítási kísér okmányt. Be kell nyújtani a kísér okmány A példányáról készített másolatot, egy TC10 Határátlépési igazolást. Az átlép vámhivatal ellenrzi az azonossági jeleket és lebélyegzi a Továbbítási kísér okmány A példányát. 3.2.3 Eljárás a rendeltetési vámhivatalban: A rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni az árut/ vámárut, a Továbbítási kísér okmány A példányát és a tételjegyzék A példányát. Mindezek után az árutovábbítás befejezettnek tekinthet. Ha a fkötelezett igényt tart rá, akkor a kérelmére, az áru rendeltetési hivatalba való megérkezését a TC11 okmányon igazolják neki. A rendeletetési vámhivatal a Továbbítási kísér okmány B Visszpéldányát visszaküldi az indító vámhivatalba, amely az árutovábbítási tételét kivezeti. 18

Fkötelezett INDÍTÓ VH. ÁTLÉPTET VH. RENDELT VH. Címzett!" (,"'" ""-.23/ ((,""""-../ $%&"'" "" (01" " ()!"""" "*+,"" *" 4 "" # """ Az ábrán látható, hogy az indító vámhivatal egy elzetes érkezési értesítést küld a rendeltetési vámhivatal felé. Majd a rendeltetési vámhivatal visszaküldi az IE 06 érkezési jelentést. Ezt az üzenetet 8 napon belül köteles elküldeni. Ha nem érkezik meg az indító vámhivatalhoz az IE 06 jelentés, akkor automatikus újraküldés valósul meg. Az érkezési jelentés megküldését követ 6 napon belül el kell küldenie az IE 18, ellenrzés eredménye üzenetet. Az indító vámhivatal 14 nappal az indítás után kezdheti meg az eljárás befejezésének ellenrzését. 19

Az NCTS rendszer egyik hibája, hogy a garancia felszabadítása még nem teljesen tökéletes. Elvben jó a koncepció, de számítástechnikailag még van mit csiszolni, mivel elfordul, hogy néha elvesznek az adatok és ilyenkor nem szabadul fel automatikusan a garancia. Ha nem szabadul fel a garancia, akkor elképzelhet, hogy a vámügynök nem tud újabb árutovábbításokat indítani, mert garanciája le van kötve. 4. Egyszersített eljárások A vámkezelések egyszerbbé tételére, gyorsítására valamint szabályszer aklamazására az Európai Unió bevezette az egyszersített eljárások jogintézményét A vámhatóság bizonyos feltételek mellett engedélyt adhat arra, hogy az írásbeli vámáru nyilatkozat bizonyos adatainak megadását és/vagy bizonyos okmányainak csatolását elhagyják, ezt nevezik egyszersített vámáru - nyilatkozatnak az adott vámeljárás alá vonására irányuló kérelem kíséretében, valamilyen kereskedelmi vagy adminisztratív okmány benyújtása a vámáru nyilatkozat helyett az árut nyilvántartásba jegyezzék (a dátumnak szerepelnie kell), azaz helyi vámkezelés A fentiekben említett mindhárom esetben fontos, hogy az adott dokumentum legalább az áru azonosításához szükséges adatokat tartalmazza. A nyilatkozattevnek bizonyos határidn belül kiegészít vámáru nyilatkozatot kell adnia, amely lehet általános, idszakos vagy összegz jelleg. Az egyszersített eljárások egyik nagyon fontos elnye, hogy a gazdálkodók számára hamarabb felszabadítható az áru, mint normál eljárásban, azaz még mieltt a vámeljárás befejezdne. Egyszersített vámeljárások alkalmazásával a vámhatóság személyes jelenléte nélkül tudja fogadni és indítani, azaz függetlenül a vámhivatalok nyitvatartási idejétl, vagy zsúfoltságától. Így a vámügyintézés idszükséglete nem befolyásolja az áru átvételének idejét, a gyártást, felhasználást, vagy kereskedést. Ily módon nemcsak 20

idt, hanem költséget takarít meg az engedélyes. Az egyszersített vámeljárás érdekessége, hogy az információ mozog az ügyfél és a vámhivatal között, nem pedig az áru vagy a szállítóeszköz. 4.1 Tevékenységi vámbiztosíték Az egyszersítések mögött kell, hogy legyen valamilyen garancia, hiszen az engedélyes olyan eljárást alkalmaz, mely megellegez valamit, tehát olyan vámeljárást jelent, mely tevékenységi vámbiztosítékhoz kötött. Van azonban kivétel, ugyanis egyszersített vámeljárásban lebonyolított aktív illetve passzív feldolgozás, ideiglenes kivitel és az áru kiviteli ellenrzése esetén nem kell tevékenységi vámbiztosíték. 4.2 A kérelem benyújtásának helye: Az engedélyt az a fvámhivatal adja ki, amelynek illetékességi területén a kérelmez könyvelési helye található. Könyvelési hely alatt azt a helyet kell érteni, ahol az egyszersített eljárás alá vont áruk vámjogszabályok által meghatározott nyilvántartásait vezetik. Fentiek alól kivételt képeznek a hiányos árunyilatkozat-adás, illetve a gazdasági vámeljárások. Hiányos árunyilatkozattal történ szabad forgalom számára történ vámkezelés esetén a hiányos árunyilatkozat adást a vámhivatal engedélyezi (a hiányos árnyilatkozat elfogadásával), ahol a vámeljárást kérték. Gazdasági vámeljárások esetén az egyszersített vámeljárásra vonatkozó engedélyt az a fvámhivatal adja ki, aki a gazdasági vámeljárást engedélyezte. 4.3 Az engedély kiadásának feltételei: Az egyszersített nyilatkozattételi eljárás és a helyi vámkezelés engedélyese az engedélyez fvámhivatal által jóváhagyott, a vámellenrzés céljára is megfelel 21

nyilvántartást köteles vezetni, amelybl megállapíthatók az eljárás alatt álló áruk adatai. Feltételként határozza meg a jogszabály, hogy a kérelmeznek megfelel mérték vámbiztosítékot kell nyújtania. 4.4 A nyilvántartásnak a következ adatokat kell tartalmaznia: az engedély számát, az engedélyez fvámhivatal nevét, az egyszersített eljárás formáját; az engedélyes, megbízó nevét, címét, vámazonosító számát (VID számát), telephelyét vagy az eljárás végzésére a vámhivatal által engedélyezett egyéb helyet; a nyilvántartás sorszámát; az egyszersített árunyilatkozat azonosítószámát vagy a helyi vámkezelés nyilvántartási sorszámát és az áru kiadásának dátumát, az esetleges megelz vámeljárás azonosítószámát; az árunyilatkozat 31., 33., 36., 37., 38. és 47. rovatában lév adatokat, továbbá az áru értékét devizában és forintban, az áru cikkszámát (vagy azzal azonos elkülönítést lehetvé tev számát), különös mértékegységben kifejezett mennyiségét, a vámtartozás összegét jogcímenként; az egyszersített vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárás azonosító- vagy tételszámát, vámfizetéssel járó vámeljárás esetén a pénzügyi teljesítés adatait; az egyszersített árunyilatkozathoz, valamint a vámeljárást lezáró vámigazgatási eljáráshoz tartozó egyéb okmányok megnevezését, azonosítószámát és dátumát, továbbá a tiltó, korlátozó rendelkezések betartására vonatkozó okmány esetén, a fenti adatokon túl annak érvényességét, valamint a felhasznált mennyiséget és/vagy értéket és a maradványt; minden egyéb adatot, amely az áruk azonosításához szükséges lehet. A nyilvántartást az engedélyesnél hozzáférhetvé kell tenni a felügyeletet ellátó fvámhivatal számára. 22

4.5 Az egyszersített árunyilatkozatok: Hiányos vámáru-nyilatkozat: A szabad forgalomba bocsátást célzó hiányos vámáru nyilatkozatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: Az EV 1., 14., 21., 31., 37., 40., 54. rovatának adatait Az áruk pontos leírását Az áru vámértékét, vagy egy ideiglenes értékmegjelölést Minden olyan adatot, amelyre szüksége lehet a vámhivatalnak ahhoz, hogy azonosítsa az árut, vagy hogy további rendelkezéseket hozzon Ha okmányokat is kell csatolni, akkor legalább azokat az okmányokat kell csatolni, amelyeket a bejelentett áru szabad forgalomba bocsátása eltt be kell nyújtani. Lehetség van azonban arra is, hogy még ezen okmányok elhagyásával is elfogadják a vámáru-nyilatkozatot, de akkor igazolni kell, hogy az adott okmány létezik és hogy a nyilatkozattev akaratán kívüli okok miatt nem csatolták. Ezekben az esetekben fontos, hogy az ily módon lemaradt adatokat feltüntessék a vámáru-nyilatkozaton. A vámhatóság lekönyveli a kiszámított fizetend vámösszeget. Ha hiányzó adatok miatt csökkentett vámtétel alkalmazására kerülne sor, akkor ezen csökkentett vámtétel alapján kiszámított behozatali vámot lekönyvelik és szükséges egy olyan biztosíték nyújtása, amely fedezi a különbséget a csökkentett vám és a ténylegesen fizetend vám között. Egyszersített nyilatkozattételi eljárás: A nyilatkozattev engedélyt kaphat arra, hogy a szabad forgalomba bocsátás iránti nyilatkozatot egyszersített formában tegye meg az áru bemutatásakor. Ennek az egyszersített vámáru-nyilatkozatnak legalább azokat az adatokat kell tartalmaznia, mely az áru azonosításához szükséges. Formája lehet az egységes vámokmányon tett hiányos vámáru-nyilatkozat, vagy egy valamilyen kereskedelmi okmány, amelyhez csatolták a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet 23

Helyi vámkezelési eljárás: Helyi vámkezelési eljárást azok alkalmaznak, akik saját telephelyükön kívánják szabad forgalomba bocsátani az árukat. Ahhoz, hogy valaki megkapja erre az engedélyt, kérelmet kell benyújtania a vámhatóságokhoz. Akkor utasítják vissza ezt a kérelmet, ha a kérelmez csak esetenként kívánja szabad forgalomba bocsátani az árut, vagy ha megsértette a vámjogszabályokat. Az engedélyben a vámhatóság meghatározza az eljárások szabályait, azt, hogy milyen árukra vonatkozik az engedély, mikor kell kiadni a vámárut mi az a határid, amíg a kiegészít vámáru-nyilatkozatot be kell nyújtani a vámhivatalhoz melyek azok a feltételek, melyek mellett a általános, idszakos, vagy összegz vámáru nyilatkozatot kell tenni az árukra vonatkozóan 4.6 Egyszersítések Az illetékes vámhatóságok a fkötelezett vagy címzett kérelmére a következ egyszersítéseket engedélyezhetik: Összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség Különleges rakományjegyzékek Különleges zárak használata Az elírt szállítási útvonal alóli mentesség Engedélyezett feladói státusz Engedélyezett címzetti státusz Különös egyszersített eljárás használata: Vasúton vagy konténerben szállított áruk esetén Légi úton szállított áruk esetében 24

Tengeren szállított áruk esetében Csvezetéken szállított áruk esetében Bizonyos körülmények között minden tagállamnak joga van arra, hogy egyszersített eljárásokat engedélyezzen olyan árukra, amelyeket nem kell egy másik tagállam területén szállítani. Engedély megadása egyszersítésre: Az egyszersítési engedélyek megadásának egyik feltétele, hogy a kérelmez a Közösség területén letelepedett személy legyen. Ezt az engedélyez vámszervnél kell igazolni három hónapnál nem régebbi cégkivonattal vagy cégmásolattal, egyéni vállalkozói igazolvány másolatával, illetve a gazdálkodó szerv nyilvántartására jogosult más (államigazgatási) szerv igazolásával. Másik fontos kritérium, hogy a kérelmeznek olyannak kell lennie, akirl a vámhatóság tudja, hogy az eljárásból adódó kötelezettségeinek eleget tud tenni, vagy aki rendszeresen alkalmazza az egységes árutovábbítási eljárást, vagy igazolni tudja az engedélyezett címzett státuszhoz, hogy az egységes árutovábbítási eljárás keretében rendszeresen kap árut. A kérelmeznek megbízható vámadósnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vám vagy adójogszabályokat. Fontos, hogy a kérelmez olyan nyilvántartást vezessen, amely lehetvé teszi, hogy a kiadott egyszersítési engedélyt hatékonyan lehessen ellenrizni. Írásban, dátummal és aláírással ellátva kell benyújtani az egyszersítés iránti kérelmet, valamint tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely igazolja, hogy a kért egyszersítés valamennyi feltétele teljesült. A kérelmeznek ahhoz a vámhatósághoz kell benyújtania kérelmét, amelyik ugyanabban a tagállamban van, mint ahol letelepedett. A kérelem benyújtásától számítva legfeljebb 3 hónapon belül meg kell adni az engedélyt vagy el kell utasítani a kérelmet. Ha elutasítják a kérelmet, akkor a kérelmet és az azt elutasító határozatot meg kell rizni a kérelem elutasítása szerinti naptári év végétl számított három évig. Az engedély elfogadása esetén az engedélyes megkapja a dátummal ellátott és aláírt 25

eredeti példányt valamint annak egy vagy több másolatát. A vámhatóságok pedig megrzik a kiállított engedély egyik példányát és csatolják hozzá a benyújtott kérelmet illetve a többi igazoló okmányt. Az engedélyben meg kell határozni az egyszersítés feltételeit valamint az alkalmazásra és ellenrzésre vonatkozó szabályokat. Az engedély a kiadásának napjától érvényes. Az engedélyesnek tájékoztatnia kell a vámhatóságot minden olyan tényezrl, amely már az engedély megadása után merült fel, de befolyással lehet az engedély érvényességére, tatalmára. Ha esetlegesen visszavonják az engedélyt akkor ennek határozatában fontos jelezni a hatálybalépés dátumát valamint e dátum szerinti naptári év végétl számított három évig meg kell rizni az engedély iránt benyújtott kérelmet, az érvénytelenít határozatot és az összes igazoló okmányt. 4.6.1 Összkezesség Az összkezesség megjelenési formája a TC31 Kezességi tanúsítvány, amelynek jellemzje, hogy az lesz a fkötelezett a T1 vagy T2 eljárással történ áruszállításoknál, akinek a nevére az engedélyez vámhatóság a TC31 Kezességi tanúsítványt kiállította. A Tranzitegyezmény szerint lebonyolított áruszállítások engedélyezéséhez ez a garanciaforma a legelterjedtebb az Európai Unió országaiban. A biztosítéknyújtás alóli mentesség megjelenési formája a TC 33 Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességrl. Összkezességet egy referenciaösszeg keretében vehet igénybe a fkötelezett, amihez ki kell számolni a vámtartozásnak azt az összegét, amely az egyes árutovábbítási mveleteknél felmerülhet. Az összkezességet egy kezesnek kell nyújtania. Az engedély megszerzése: Az engedély kiadása kérelemhez kötött. A kérelmet a gazdálkodónak a székhelye szerinti 26

illetékes területi vámszervnél kell elterjesztenie. A kérelemhez mellékelni kell: Bankgaranciát A társasági szerzdést, vagy az alapító okiratot A szervezet, vagy szakág vezetjének erkölcsi bizonyítványát A cégbírósági végzést a bejegyzésrl Három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, valamint a gazdálkodó szerv nyilvántartására jogosult más államigazgatási szerv igazolását Vámszempontból való megbízhatóság igazolását Adóbejelentési lapot A vámszámlát vezet szervezet igazolását arról, hogy a kérelmeznek a kérelem benyújtását megelz évben nem volt vámtartozása Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az utolsó hat hónapban hol folytatta a kérelmez az egységes árutovábbítási eljárást Az engedély megadásához szükséges bankgarancia mértékét a referencia összeg megállapításával a kérelmeznek kell meghatároznia. Akkor engedélyezhet az összkezesség ha a kérelmez éves szinten legalább 260 fuvart kíván lebonyolítani. Az engedélyesnek három havonta felül kell bírálnia a bankgarancia mértékét és ha az eltérés 30%-nál nagyobb, akkor ki kell igazítania a bankgarancia mértékét. Az összkezesség igénybevételére vonatkozó engedély akkor adható meg, ha az adott személy: A kezességnyújtás országában letelepedett Rendszeresen alkalmazza az egységes árutovábbítást A vámhatóságok tudják, hogy az eljárásból fakadó kötelezettségeket teljesíteni tudja Nem sértette meg súlyosan az adójogszabályokat 27

Az összkezesség összege A referencia összeg megegyezik azoknak a vámtarozások összegével, amelyek legalább egyhetes idszak folyamán közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezett áruk után merültek fel. Az összeget a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal állapítja meg, a következket figyelembe véve: A múltban szállított árukra vonatkozó információk A várható közösségi árutovábbítási mveletek becsült mennyisége Az adott személy kereskedelmi nyilvántartásai Könyvelés Az adott tagállamban az árukra alkalmazandó legmagasabb vám- és díjtételek A referenciaösszeget évente felülvizsgálja a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és akár ki is igazítja. A vizsgálat alapjául az indító vámhivataloktól kapott információk szolgálnak. Az összkezesség összege csökkenthet: A referenciaösszeg 50%-ára: ha a fkötelezett biztosítani tudja pénzügyi helyzete szilárdságát valamint kell tapasztalatát a közösségi árutovábbításokra vonatkozóan (kell tapasztalat egy éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata fkötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megelzen) A referenciaösszeg 30%-ára: ha a fkötelezett biztosítani tudja pénzügyi helyzete szilárdságát, kell tapasztalatát a közösségi árutovábbításokra vonatkozóan valamint szorosan együttmködik a vámhatóságokkal (kell tapasztalat két éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata fkötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megelzen). 28

Magasabb kockázattal bíró áruk esetében vállalt összkezesség Az alábbi táblázatban felsorolt árutípusok esetében, akkor kaphat a fkötelezett engedélyt összkezesség nyújtására, ha Pénzügyi helyzete szilárd Rendelkezik kell tapasztalattal a közösségi árutovábbítási eljárásokkal kapcsolatban (kell tapasztalat: egy éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata fkötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megelzen) Együttmködik a vámhatóságokkal Ellenrzése alatt tartja a szállítási tevékenységet Magasabb kockázattal bíró áruk 1 2 3 4 5 HR-kód Az áruk megnevezése Minimum Érzékeny mennyiségek áruk kódja1 Egyedi kezesség minimális szintje ex 0102 90 Más háziasított, él 4 000 kg 1 1 500 EUR/t szarvasmarhafélék 0201 10 Szarvasmarhafélék húsa, frissen 3 000 kg 2 700 EUR/t 0201 20 vagy htve 2 900 EUR/t 0201 30 5 200 EUR/t 0202 10 Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva 3 000 kg 2 700 EUR/t 0202 20 2 900 EUR/t 0202 30 3 900 EUR/t 0402 10 Tej és tejszín, srítve vagy cukor 2 500 kg 1 600 EUR/t 0402 21 vagy más édesítanyag 1 900 EUR/t 0402 29 hozzáadásával 2 500 EUR/t 0402 91 1 400 EUR/t 29

0402 99 1 600 EUR/t 0405 10 Vaj és tejbl nyert más zsír és olaj 3 000 kg 2 600 EUR/t 0405 90 ex 0803 00 2 800 EUR/t Friss banán, kivéve a plantains fajtát 8 000 kg 1 800 EUR/t 1701 11 Nád- vagy répacukor és vegytiszta 7 000 kg 1701 12 szacharóz, szilárd állapotban 1701 91 1701 99 2207 10 Nem denaturált etilalkohol, 80 vagy 3 hl 2 500 EUR/hl nagyobb térfogatszázalék tiszta alkohol alkoholtartalommal 2208 20 Szesz, likr és más szeszes i-tal 5 hl 2208 30 2208 40 2 500 EUR/hl tiszta alkohol 2208 50 2208 60 2208 70 ex 2208 90 1 2402 20 Cigaretta dohánytöltettel 35 000 darab 120 EUR/1000 db Magasabb kockázattal bíró áruk esetében is csökkenthet a referenciaösszeg, ugyanúgy, mint a normál kockázattal bíró áruknál azzal a kikötéssel, hogy mind 50% és 30%-ra való csökkentés esetében szorosan együtt kell mködni a vámhatósággal, szállítási tevékenységet ellenrzés alatt kell tartani. 30

50%-ra való csökkentés esetében a kell tapasztalat: két éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata fkötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megelzen 30%-ra való csökkentés esetében a kell tapasztalat: három éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata fkötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megelzen Kell tapasztalat: Az olyan kérelmezk esetében, akik az árutovábbítási nyilatkozatok benyújtására számítógépes adatfeldolgozó módszereket használnak, az elvárt kell tapasztalat idtartamát egy évvel kell csökkenteni. Mit jelent a szoros együttmködés a vámhatósággal? Ha a fkötelezett bizonyos intézkedések meghozatalával megkönnyíti a vámhatóságok számára az ellenrzések elvégzését. Ezek az intézkedések vonatkozhatnak az árutovábbítási nyilatkozatok kitöltésének meghatározott módszereire, vagy ha a fkötelezett kiegészít információkat is ad, akkor az árutovábbítási nyilatkozatok tartalmára. Abban az esetben ha a fkötelezett mindig ugyanabban a vámhivatalban mutatja be a nyilatkozatait, azzal is megkönnyíti a vámhatóságok számára az ellenrzést. Szállítási tevékenység ellenrzés alatt tartása A fkötelezett azzal tudja szállítási tevékenységet ellenrzése alatt tartani, hogy a fuvarozási mveleteket személyesen hajtja végre és magas szint biztonsági intézkedések alkalmaz, vagy olyan fuvarozót alkalmaz, akivel hosszú távú szerzdéses viszonyban áll, és aki kielégíti a magas szint biztonsági követelményeket, vagy közvetít kereskedt alkalmaz, aki szerzdéssel kötdik egy olyan szállítóhoz, aki kielégíti a magas szint biztonsági követelményeket. 31

Az összkezesség visszavonása Ha már nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek az engedély kiadásakor teljesültek, akkor azt a kezességnyújtás szerinti vámhivatal visszavonja. A kezes is visszavonhatja kötelezettségvállalását. A visszavonás a vámhivatal értesítésének napját követ 16.napon lép hatályba és ettl fogva a korábban kiadott tanúsítványok már nem használhatók fel. Az ily módon érvénytelenített tanúsítványokat vissza kell küldeni abba a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalba. 4.6.2 Biztosítéknyújtás alóli mentesség : A biztosítéknyújtás alóli mentesség megjelenési formája a TC 33 Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességrl. Abban az esetben adható, ha a fkötelezett ellenrzése alatt tartja a szállítási tevékenységet, együttmködik a vámhatóságokkal és megfelel pénzügyi forrással, tapasztalattal rendelkezik. Ebben az esetben említett kell tapasztalat három évet jelent fkötelezettként eljárva közösségi árutovábbítási eljárások során. Biztosítéknyújtás alóli mentesség esetén nem áll pénzbeli garancia az egyszersítés mögött. Ebben az esetben arról van szó, hogy a fkötelezett bebizonyítja, hogy pénzügyi helyzete stabil, megbízható vámadós, nem áll csdeljárás alatt, nincs tartozása, erkölcsi bizonyítványa rendben van, továbbá a cégkivonatot benyújtotta, rendelkezik kell tapasztalattal, a hatósággal szorosan együtt mködik, szállításait ellenrzés alatt tartja, bemutatta a könyvelését. Tehát ha engedélyt kap biztosítéknyújtás alóli mentességre, akkor nem kell pénzösszeget lekötni. A vámhivatal azonban megállapít egy összeghatárt, melynek keretében bonyolíthat le vámeljárásokat a fkötelezett. 32

Tanúsítvány A fkötelezett összkezességi tanúsítvány vagy biztosítéknyújtás alóli mentességrl szóló tanúsítvány segítségével tudja bizonyítani az összkezesség vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességét. Ezt/ezeket a tanúsítványokat a vámhatóságok állítják ki neki és az indító vámhivatalban kell bemutatni, de csak akkor ha nem informatikai technológia vagy számítógépes hálózat segítségével cserélik az adatokat. A tanúsítvány két évig lehet érvényes, ez idtartam lejárta után csak egy alkalommal és legfeljebb két évre hosszabbíthatja meg a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal. Tanúsítványt annyi példányban adják ki, amennyit a fkötelezett kér. A tanúsítvány hátoldalára fel lehet tüntetni azon személyek nevét, akiket felhatalmaztak arra, hogy az árunyilatkozatot aláírják. Az árutovábbítási nyilatkozaton fel kell tüntetni a tanúsítvány adatait. A lopottnak, elveszettnek, hamisítottnak nyilvánított tanúsítványok adatait minden tagállam elküldi a bizottságnak, amely tájékoztatja errl a többi tagállamot. Az NCTS rendszer bevezetésének hatása Az Új Számítógépesített Tranzit Rendszer fejldésének nemzetközileg meghatározott követelményeként Magyarországon 2005. június 1-jétl bevezették az árutovábbítási eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus garanciakezelést, azaz az árutovábbításhoz felhasználni kívánt garancia valódiságát, és elfogadhatóságának ellenrzését elektronikus üzenetcserék során vizsgálja a vámhatóság. Ennek a követelménynek a magyar vámhatóság a Guarantee Management System (Garanciakezel rendszer, GMS) nemzeti szint bevezetésével tett eleget. 2005. szeptember 1-jétl minden tagországnak csatlakoznia kellett a GMS-hez. A TC31/33 (összkezesség, illetleg mentesség), valamint TC32 (Egyedi garanciajegy) biztosítékok felhasználására június 1-jétl csak akkor van mód, ha az árutovábbítási eljárás megindítását megelzen a biztosítékok részleteit a Garancia Kezel Központba (GMS) az engedélyez hatóságok berögzítették. Az engedélyt kiadó vámszerv ad a kérelmeznek egy GRN számot ( Guarantee Reference Number, Garancia hivatkozási 33

szám) és ennek elektronikus felhasználásához szükséges hozzáférési (PIN) kódot. A hozzáférési kódnak 4 karakter hosszúnak kell lennie valamint alfanumerikus karaktereket is kell tartalmaznia. Az NCTS-ben minden esetben rögzíteni kell az árutovábbításhoz kapcsolódóan felhasznált garancia pontos összegét is, ami egyszersített eljárás során az engedélyezett feladónak kell bejelentenie az IE15 üzenetben. 4.6.3 Különleges rakományjegyzékek A vámhatóságok engedélyt adhatnak különleges rakományjegyzék használatára. Ezt az engedélyt az engedélyezett feladó szokta kérelmezni. Ezek olyan rakományjegyzékek, melyek elssorban formájukban, másodsorban adattartalmukkal térnek el a normál rakományjegyzéktl. Különleges rakományjegyzék használatára akkor adják meg az engedélyt, ha: Azt olyan cégek készítették, amelyek elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak nyilvántartásaik vezetésére A vámhatóságok könnyen használhatják ket a kitöltés és a rakományjegyzék formájának köszönheten Minden szükséges tételt tartalmaznak Különleges rakományjegyzék lehet fekv alapú, vagy több oszlopos illetve tartalmazhat több információt is, mint egy normál rakományjegyzék. Egy vámügynöknek, ha van engedélyezett feladói státusza, akkor azért van szüksége különleges rakományjegyzék használatára, mert ha például több ügyfél áruit indítja, akkor megvárja, amíg összegylik 1 kamionnyi áru és egyszerre indítja el. Ebben az esetben célszer kiállítani egy olyan (különleges) rakományjegyzéket, melyen az összes ügyfél összes áruja szerepel. 34