Tolna Város Önkormányzatának 5/2004 (III.2.) Ör. rendelete az állatok tartásáról

Tolna Város Önkormányzatának 5/2004 (III.2.) Ör. rendelete az állatok tartásáról Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. -ban és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján figyelemmel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezéseire a helyi állattartás egyes szabályait az alábbi rendeletben határozza meg: 1 I. fejezet Általános rendelkezések 1. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. E rendelet hatálya kiterjed Tolna Város közigazgatási területén valamennyi állattartóra. 3.. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: 4. a./ haszonállat: - nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske. - kisállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshová nem sorolt prémes állat. 1 Módosította Tolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 46/2008 (XI.28.) önkormányzati rendelete 1. -a. Hatályos: 2008. december 1-től.

2 b./ kedvtelésből tartott állatok: - eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehéregér, stb., kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják. c./ 2 veszélyes állatok: - veszélyes állatnak minősülnek a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM- FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt fajok egyedei. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 5. (1) A város közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál - a szakhatóságok egyetértése esetén - az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők. 6. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján - a felmerülő költségek megtérítése ellenében - az állat elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. 2 Módosította Tolna Város Önkormányzat Képviselő- testületének az állatok tartásáról szóló 3/2008 (II.1.) önkormányzati rendelete 2. -a. Hatályos: 2008. február 15-től.

3 (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. 7. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. III. fejezet A haszonállattartás szabályai Belterületi állattartás 8. (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település e rendelet 1. számú melléklete szerinti övezetekre tagolódik. (2) 3 9. (1) Az I. sz. állattartási övezetben (a továbbiakban: övezet) haszonállat és veszélyes állat nem tartható. (2) A II. sz. övezetben nagyállatot nem, kisállatot pedig maximum 50 db-ot lehet tartani. (3) A III. sz. övezetben ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly nem, egyéb nagyállat legfeljebb 4 db, kisállat pedig maximum 50 db tartható. (4) A IV. sz. övezetben a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírások betartásával ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly legfeljebb 5 db, sertés, juh, kecske legfeljebb 15 db, kisállat pedig maximum 100 db tartható. (5) Galamb - a 11.. (2) bekezdésében foglalt kivétellel az egyéb állatok számától függetlenül maximum 50 db tartható, abban az esetben, ha számunkra galambdúc vagy megfelelő ketrec biztosított. 3 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 46/2008 (XI.28.) önkormányzati rendelete 4. (1) bekezdése. Hatálytalan: 2008. december 1-től.

4 (6) 4 Külterületi állattartás 10. Külterületen a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. IV. fejezet Haszonállat tartásának korlátozása 11. (1) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén - függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 9. értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik - tilos haszonállatot tartani. (2) Lakóház padlásán vagy erkélyén galambot szabadon tartani nem lehet. (3) 5 (4) A 300 m 2 alatti telkeken haszonállat nem tartható. V. fejezet Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 12. (1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (3) Az állattartási épületek és építmények elhelyezésével a város bármely területén, beleértve a külterületet is az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési 4 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 46/2008 (XI.28.) önkormányzati rendelete 4. (1) bekezdése. Hatálytalan: 2008. december 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzat Képviselő- testületének az állatok tartásáról szóló 3/2008 (II.1.) önkormányzati rendelete 3. -a. Hatályalan: 2008. február 15-től.

5 követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet által előírt védőtávolságokat kell betartani. Az ezekben a jogszabályokban szabályozott védőtávolságokon túl állattartási épület csatlakozó vízvezetéktől 2 m-re, közösségi létesítménytől pedig legalább 50 m-re helyezhető el. (4) Trágyalé- és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint a csatlakozó vízvezetéktől és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. 13. (1) Lakóépületben és annak nem lakás célját szolgáló egyéb helyiségében (pince, fáskamra, garázs, padlás, stb.) haszonállat a (2) bekezdés kivételével nem tartható. (2) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített lakások céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható. (3) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak. VI. fejezet Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások 14. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 15 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. (4) Az ingatlan tulajdonosában (használójának) szükség szerint gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. (5) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

6 (6) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. 15. (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni. 16. (1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. (2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. 17. (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak. (3) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. 18.

7 A város belterületén közterületen (utcán, parkban, árokparton, temetőben, stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni.

8 VII. fejezet A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai Állatvédelmi közegészségügyi szabályok 19. (1) A kedvtelésből tartott állatok gazdái kötelesek megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (ajándékozás) gondoskodni. (4) Az állat tulajdonosa egyéb elhelyezés hiányában köteles felajánlani az állatot a legközelebbi állatvédő szervezetnek, illetve ilyen lehetőség hiányában az önkormányzat részére. 20. A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező. VIII. fejezet Az eb- és macskatartás szabályai 21. (1) Az eb- és macskatartás a város egész területén az alábbi feltételekkel megengedett: (2) I. sz. állattartási övezetben lakásonként legfeljebb 1 eb és 2 macska tartható, amennyiben a tartás egyéb feltételei biztosítottak. E rendelkezések a vakvezető kutya tartására nem vonatkoznak. (3) A II., III., IV. sz. állattartási övezetben legfeljebb 2 eb és 3 macska tartható. (4) Külterületen 5 eb és 5 macska tartható, amely nem minősül eb- és macskatenyészetnek.

9 22. (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épséget ne veszélyeztessen, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (2) Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad. (3) Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül - (2) bekezdésben felsorolt terület kivételével közterületre kivinni tilos. (4) Harapós vagy támadó természetű ebet nappal biztonságos módon szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. (5) Harapós eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kel elhelyezni. (6) Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen, esetleg a közös használatú helyiségekben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (7) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet állítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 23. Tilos az ebet bevinni: - játszótérre, - élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba, piac területére, - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sportintézmény területére, - ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, - a temető területére, valamint - A Duna parti sétányon, (0262/1-/2-/3 helyrajzi számú közterületen) a Bogyiszlói úttól a csónakházig terjedő szakaszon a strand területére. 24. A közterületen őrizetlenül hagyott eb befogásáról, elszállíttatásáról az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos két héten belül a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. A két hét eltelte után az ebet az önkormányzat által megbízott gyepmester szakszerűen elpusztíthatja, vagy értékesítheti. 25. Az eb és macskán kívüli kedvtelésből tartott állatok (4.. b./) pont a lakásban engedély nélkül tarthatók:

10 Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai 26. Az eb- és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minősül, kivéve a 30.. (1) bek-ben foglalt esetet. 27. (1) 6 Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges. (2) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ), továbbá az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és az építési telekkel határos telkek használóinak előzetes beleegyezését is. (3) Többlakásos épületben eb- és macskatenyészet létesítésére engedély nem adható. IX. fejezet Veszélyes állatok tartásának szabályai 28. (1) Veszélyes állat csak családi házas ingatlanokban tartható. A tartást a jegyző engedélyezi a természetvédelmi hatóság, valamint az ÁNTSZ, illetve az egyéb szükséges szakhatóságok szakvéleményei alapján. (2) A veszélyes állatokat zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (3) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó hatósági eljárás a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet figyelembevételével a jegyző hatáskörébe tartozik. (4) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat a) eltűnését a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes állami szervének is, b) elhullását a jegyzőnek és az állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni. 6 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 3/2008 (II.1.) önkormányzati rendelete 4. -a. Hatályos 2008. február 15-től.

11 X. fejezet Szabálysértési rendelkezések 29. (1) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a./ állatáról nem gondoskodik megfelelően, b./ e rendeletben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart, c./ csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart, d./ az ebet úgy tartja, hogy az a többi lakás lakóinak nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja, e./ ebet játszótérre kivisz, illetve kienged, f./ harapós és támadó természetű ebet közterületen szájkosár nélkül vezet, g./ az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy, ha az eb által közterületen okozott szennyeződést nem távolítja el, h./ a veszélyes állat tartására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, i./ aki a trágya tárolására és elszállítására vonatkozó előírásokat megszegi. (2) A szabálysértési eljárás lefolytatására az önkormányzat jegyzője jogosult. XI. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 30. (1) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. (2) E rendelet egyes szabályait kell alkalmazni a vonatkozó felsőbb szintű jogszabályok mellett a méhtartásra is azzal, hogy méhek csak családi házas ingatlanokon a szomszédok nyilatkozatai alapján tarthatók. (3) 7 A rendeletben szabályozott állattartási formák tekintetében meghatározott darabszámoktól eltérni egyedi elbírálás alapján külön engedéllyel lehet. Az engedély kiadására a veszélyes állatokra vonatkozó engedély kivételével - a polgármester jogosult. 31.. (1) Ezen önkormányzati rendelet 2004. március 2. napján lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetéséről kifüggesztés útján a jegyző gondoskodik. 7 Beiktatta Tolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 46/2008 (XI.28.) önkormányzati rendelete 2. -a. Hatályos: 2008. december 1-től.

12 (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Az állatok tartásról szóló - 20/1994. (X.1.) Ör. rendelet, - 23/1994. (XII. 1.) Ör. rendelet, - 9/2000. (IV. 18.) Ör. rendelet, - 9/2001. (IV. 10.) Ör. rendelet, - 17/2001. (X. 30.) Ör. rendelet. (4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. (5) E rendelet mellékletei: - az állattartási övezetek utcák szerinti felsorolása (1. sz. melléklet), - az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok (2. sz. melléklet). T o l n a, 2004. március 1. dr. Szilák Mihály polgármester Ezerné dr. Huber Éva jegyző Záradék: Ezen önkormányzati rendelet a mai napon kihirdetésre került. T o l n a, 2004. március 2. A kiadmány hiteléül: Ezerné dr. Huber Éva jegyző

13 I. sz. állattartási övezet: Az állattartási övezetek utcák szerinti felsorolása a./ Többszintes lakótelepek, illetve lakóházak: 1. sz. melléklet 8 Deák F. utcai többszintes társasházak (75/1-75/7, és 92-94-es házszám), Alkotmány utcai többszintes társasházak (hrsz.:2893/102), Kossuth L. utca, Szekszárdi utca, Vásártér, Fáy A. tér, Bajcsy-Zsilinszky utcai többszintes társasházak (970/85, 970/86, 970/50, 970/41, 970/17, 970/23, 970/88, 970/55, 970/15, 970/58, 970/80, 970/57-es hrsz-ú ingatlanok) b./ Sor- és társasházas beépítésű lakóterületek: Katona J. utcai lakások, Kápolna ltp., Lotz K. utca, Ybl M. utca, Kosztolányi utca, Komjáth A. utca, (sorházas beépítés 8-tól a 30-as házszám), Textilház, Víztorony utca Bartók B. u. és a Bányaköz közötti szakasz (15/5-23/A házszám és a 2511/31 hrsz-ú ingatlan) II. sz. állattartási övezet: Víztorony u. I. sz. övezetbe nem tartozó részei (1-14-es és 16-45-ös házszám), Szekszárdi u., Árpád utca, Bajcsy-Zsilinszky utca a Garay utcától a Hősök teréig (1-19-es és 108-132-es házszám), Festetich utca Malom utcától a Fürdőház utcáig (1-16-os és 127-136-os házszám), Kossuth L. utca, Dombori utca, Piactér, Szt. Imre utca, Malom utca, Fürdőház utca, Bezerédj u., Bezerédj tér, Selyemgyár u., Arany J. u., Magaspart u., Aldunasor u., Garay utca, Pajta-tér, Wesselényi u., Lehel u., Deák F. utca a Kossuth Lajos utcától a Vásártéri többszintes társasházakig és az Árpád utcától a Széchenyi utcáig (1-30-as és 76-91-es házszám), Damjanich utca, Jókai u., Madách u., Major-köz, Szedresi u. MOL benzinkúttól a Tavasz utcáig (páros oldal 6-40-es, és páratlan oldal 1-27-ig házszám), Kodály Z. u., Váci M. u., Radnóti u., Babits M. u. (páratlan oldal 1-41. házszám), Fusz János utca Mözsi utcák: Dózsa tér, Szt. István u. K-i oldala Petőfi u-tól az óvodáig (1-37-es és 113-136-os házszám) Tolnai u. Petőfi u-tól az iskoláig (1-5-ös és 64-72-es házszám), Iskola utca, Petőfi u. páratlan oldala III. sz. állattartási övezet: Festetich utca II. sz. övezetbe nem tartozó részei (17-126-os házszám), Rákóczi u., Béri B. Á. u., Homokdomb u., Dózsa Gy. u., Balassi B. u., Kazinczy u., Gém u., Erkel F. u., Liszt F. u., Mester u., Határ u., Dohány u., Tavasz u., Móra F. u., Kinizsi u., Zrínyi M. u., Mikszáth u., Tompa u., Petőfi u., Deák F. utca I-II. sz. övezetbe nem tartozó részei (31-74-es házszám), Bercsényi u., Széchenyi u., Eötvös u., Katona J. u., Sport u., Toldi u., Tóth Á. u., Alkotmány utca I. sz. övezet a.) pontjába nem tartozó 8 Módosította Tolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 46/2008 (XI.28.) önkormányzati rendelete 3. -a. Hatályos: 2008. december 1-től.

14 részei (1-119-es házszám), Mező u., Fém u., Avar u., Akácfasor, Bem u., Bethlen G. u., Perczel M. u. Bocskai u., Vörösmarty u., Táncsics u., Ady E. u., Bajcsy-Zsilinszky u. II. sz. övezetbe nem tartozó részei (20-71-es házszámig és a 970/12-es hrsz-ú ingatlantól 107-es házszámig), Bartók B. u., Batthyány u., Csokonai u., Diófasor, Foki köz, Gyárvégtelep, Hajós u., Háromszög u., Jelky A. u., József A., u., Kaszárnya u., Kőrösi Cs. S. u., Munkácsy u., Rétisor u., Szedresi u. II. sz. övezetbe nem tartozó részei (a páros oldalon 42-66-os házszám), Szilágyi E. u., Szőlőhegy u., Tinódi u., Újrétisor u., Wosinsky u. Mözsi utcák: Komjáth A. u. I. sz. övezet b) pontjába nem tartozó részei (1-4-es házszám) Árpád u., Kossuth L. u., Arany J. u., Rákóczi u., Béri B. Á. u., Deák F. u., Gyöngyvirág u., Kölcsey u., Mátyás király u., Vasút u., Petőfi S. u. páros oldala, Széchenyi u., Alkotmány u., Jókai M. u., Ady E. u., Bartók F. u., Hunyadi u. IV. sz. állattartási övezet: Gólya u., Móricz Zs. u., Kisfaludy u., Hársfa u., Gárdonyi u., Béke u., Bányaköz, Napraforgó u., Palé u., Babits M. u. (páros oldal, és páratlan oldal 41. házszámtól) Mözsi utcák: Tolnai u. II. sz. övezetbe nem tartozó részei (6-60-as házszám), Temető u., Szt. István u. II. sz. övezetbe nem tartozó részei (39-112-es házszám)

15 2. sz. melléklet Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok nagyállat és kisállat: - 15 állatig - 15 állat felett egyéb kisállat: - 50 állatig - 50 állat felett a védőtávolság méterben meghatározva lakóépülettől pihenő épülettől fúrt kúttól ásott kúttól 15 m 20 m 10 m 15 m 15 m 10 m 5 m 10 m 15 m 50 m 15 m 15 m