PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998. (IV. 29.) rendelete az állatok tartásáról * Általános rendelkezések

Átírás

1 PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998. (IV. 29.) rendelete az állatok tartásáról * Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében, helyi társadalmi viszony rendezésére az állategészségügyről, közegészségügyről, valamint a természet- és környezetvédelemről szóló előírásokra figyelemmel, a helyi állattartás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki, illetve amely e rendeletben meghatározott állatok tartásáról gondoskodik. 2. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. 3. E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: Haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek: * A 6/2000. (II. 25.), a 8/2002. (IV. 26.), a 6/2003. (II. 28.), az 5/2004. (III. 26.), a 8/2009. (III. 27.) és a 25/2009. (X. 30.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

2 2 - Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, sertés, juh, kecske. - Kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb, máshová nem sorolt prémes állat és a méh. Kedvtelésből tartottak: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek: - Eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, stb. kivéve ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek. II. A haszonállattartás szabályai Belterületi állattartás 4. (1) Haszonállatot belterületen csak (telekkel rendelkező) családi házas beépítésű ingatlanokon, az építési, állat- és közegészségügyi, valamint tűzrendészeti előírások alapján engedélyezett haszonállat elhelyezésére szolgáló, könnyen tisztítható, hézagmentes burkolattal ellátott épületben, építményben; baromfi- és húsgalamb tartás a szomszédos épületek védelme érdekében bekerített baromfiudvaron lévő épületben, egyéb galamb megfelelően biztosított galambdúcban vagy röpdében tartható úgy, hogy az állattartó épületek megközelíthetősége, a járulékos épületek, építmények biztosítottak legyenek. (2) A város belterülete haszonállattartás szempontjából övezetekbe sorolt. Az övezeti besorolás a város rendezési tervéhez, a kialakult beépítésekhez, ingatlanhasználathoz és az ingatlan nagyságához igazodik. (1) I. övezet Állattartó övezetek 5.

3 3 Kossuth utca mindkét oldala; Kálvin János utca páros oldala; Damjanich utca páratlan oldala a Kálvin János utcáig; Szent István utca páros oldala a 22. számig; a Zrínyi utca páros oldala a Bezerédi utcáig, páratlan oldala a 9. számig; Rákóczi utca páratlan oldala a Bezerédi utcáig, páros oldala a Csillag utcáig; Bajcsy-Zs. utca páratlan oldala a Kiss Ferenc utcáig, páros oldala a 16. számig; Petőfi utca páratlan oldala a 13. számig, páros oldala a 6. számig; Gagarin utca; Hősök tere; Hajdú utca; Honvéd utca; Kismester utca; Bocskai utca a Szent István és a Damjanich utcáig (központi belterület). Ezen övezetben haszonállat nem tartható. (2) II. övezet Az I. övezetbe be nem sorolt, 750 m 2 -nél (200 n.öl) kisebb ingatlanok. Ezen övezetben csak saját szükségletre tartható állat, épületben, a 7.. (3) bekezdésében előírt védőtávolság betartása mellett. Nagy haszonállatból maximum 10 db, kis haszonállatból maximum 200 db tartható. Méhcsaládokból 60 db tartható. (3) III. övezet A II. övezetbe be nem sorolt, m 2 -es (kb n.öl) területű ingatlanok. Ezen övezetben nagy haszonállat összesen 30 db, kis haszonállat 300 db tartható. Méhcsaládokból 100 db tartható. (4) IV. övezet A III. övezetbe be nem sorolt, 1500 m 2 -nél nagyobb területű (300 n.öl feletti) ingatlanok. Ezen övezetben nagy haszonállat 75 db-ig, kis haszonállat 500 db-ig tartható. Méhcsaládokból 120 db tartható. I. zártkerti övezet Zártkerti állattartás 5/A. A város észak-keleti részén a főútvonallal elválasztott (jelentősen beépített) zártkerti rész és a jóléti tavak mellett a város déli részén található zártkertek. A hobbi állattartáson kívül saját célú baromfitartás engedélyezett 50 db-ot meg nem haladó mértékben.

4 4 II. zártkerti övezet Az I. zártkerti övezetbe nem sorolt zártkerti ingatlanok, amelyeken a külterületi állattartásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Külterületi állattartás 6. Külterületen haszonállat építési engedéllyel létesített épületben és telepen üzemszerűen tartható, figyelembevéve az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi, környezet- és tájvédelmi, általános és helyi előírásokat és a környezeti beépítést, használatot. Nagyüzemi állattartó telep lakott területtől 1000 m- re, kisüzemi állattartó telep lakott területtől 300 m-re és a rendezési terv védőterületek előírásait betartva épülhet. III. Haszonállattartás korlátozásai és engedményei 7. (1) Tilos a város bármely területén elhelyezkedő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, sportintézmény, élelmiszert árusító üzlet, üzemi étkezde, vendéglátóipari egység, sporttelep (közösségi létesítmények) területén haszonállatot tartani. (2) Lakóház padlásán vagy erkélyén galambot szabadon tartani nem lehet. (3) IV. fejezet Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 8. (1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben, zárt (bekerített) udvaron tartható.

5 5 (2) (3) Az állattartási épületek elhelyezésével - a város bármely területén, beleértve a külterületet is - az alábbi védőtávolságokat kell betartani. a) Állattartó épületet fajra és darabszámra tekintet nélkül, továbbá trágya- és trágyalé-tárolót vízvezetéktől 3 m-re, ásott és fúrt kúttól 6 m- re lehet elhelyezni. b) Állattartó-épületek védőtávolsága lakóépülettől: nagy haszonállat: 10 db-ig 6 m 50 db-ig 10 m kis haszonállat: - baromfi 100 db-ig 3 m 100 db felett 6 m - egyéb 50 db-ig 3 m 50 db felett 6 m c) Zárt trágya- és trágyalé-tároló lakóépülettől 8 m (1) A város belterületén, közterületen (utcán, parkban, árokparton, temetőben, stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni.

6 6 (2) A legelőre hajtott állatokat csak a kivonulás időpontjában szabad elengedni a vonulási útvonalon. A tulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy a legelőre hajtott állat sem a kivonuláskor, sem a visszavonuláskor közterületen ne legeljen. V. A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 13. (1) A kedvtelésből tartott állatok részére gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani oly módon, hogy az állattartással a környezetet ne zavarják. (2) (3) Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot a legközelebbi állatvédő szervezetnek, illetve - ilyen lehetőség hiányában - a jegyző közreműködésével vagy közvetlenül a püspökladányi gyepmesteri telep részére. (5) Az állat életének kioltása kizárólag kábítás után történhet. 14. Az eb, a macska tartásának külön szabályai 15. Az eb- és macskatartás a város egész területén az alábbi feltételekkel megengedett:

7 7 a) I. sz. állattartási övezetben - társasházakban lakásonként - legfeljebb 1 eb és 1 macska tartható, amennyiben a tartás egyéb feltételei biztosítottak. E rendelkezések a vakvezető kutya tartására nem vonatkoznak. b) A II., III., IV., sz. belterületi és a zártkert I. sz. állattartási övezetben legfeljebb 2 eb és 2 macska tartható. c) Külterületen 6 eb és 6 macska tartható. A fentiekben meghatározott darabszámok nem minősülnek macska- és ebtenyészetnek. 16. (1) Eb, illetve macska erkélyen, loggián nem tartható. (2) Eb, illetve macska a lakóházak közös használatú helyiségeiben, továbbá közterületen nem tartható, nem etethető. 17. (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (2) Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (3) Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül - a (2) bekezdésben megjelölt terület kivételével - közterületre kivinni tilos, a harapós, támadó természetű, továbbá a nagytestű (45 cm magasság felett) ebet szájkosárral is el kell látni. (4) (5)

8 8 (6) Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen, esetleg a közös használatú helyiségekben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. Ennek érdekében a tulajdonos, ill. a felügyelettel megbízott személy megfelelő eszközt köteles magánál tartani. (7) 18. Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével - bevinni: - vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe, - ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, 19. Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai 20. Az eb- és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minősül. 21. (1) Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság engedélye szükséges. (2) Többlakásos épületben eb- és macskatenyészet létesítésére engedély nem adható. VI. Szabálysértési rendelkezések

9 9 22. Az az állattartó, aki e rendelet 4. (1) bekezdésében, 5. -ában, 5/A -ában, 7. -ában, 8. (1) bekezdésében, 12. -ában, okban foglaltakat nem tartja be, szabálysértést követ el, és Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. VII. Átmeneti és záró rendelkezések 23. (1) E rendeletben meghatározott állatok számán felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. (2) E rendelet egyes szabályait kell alkalmazni - a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett - a méhtartásra is azzal, hogy méhek csak családi házas ingatlanokon - a szomszédok zavarása nélkül - tarthatók. 24. E rendelet május 1-én lép hatályba. Jogharmonizációs záradék: E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. Dr. M o l n á r László s.k. polgármester Dr. B e n e Edit s.k. jegyző