Általános rendelkezések 1..

Átírás

1 Moha község Önkormányzati Képviselőtestület 5/2004/V.01./ számú rendelete az állatok tartásáról és védelméről. Moha község Önkormányzati Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. tv. 44/A.. (2) és helyi önkormányzatokról szóló évi XLV. Tv (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állatok tartásáról és védelméről a következő rendeletet alkotja. Általános rendelkezések ) A rendelet célja, hogy biztosítja az állattartáshoz fűződő lakossági érdekeket, a települési, az építésügyi, a környezetvédelmi követelményeket, kijelölje az állattartásra alkalmas, illetve arra nem használható területeket, meghatározza az állattartás céljára szolgáló melléképületekhez az építmények elhelyezésének feltételeit ) A rendelet Moha község közigazgatási területére terjed ki. 2.) A rendeletben foglaltakat a gazdasági haszonállatokra, valamint a kedvtelésből tartott állatokra kell alkalmazni. 3.) A rendeletben foglaltakat minden állattartó köteles betartani ) A rendelet alkalmazásában a./ gazdasági haszonállat aa./nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, póniló, bivaly, sertés, kecske, juh, strucc ab./kishaszonállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb stb.), prémes állatok (nyúl, nutria, pézsma, hermelin stb.) b./kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, stb.) 2) A rendelet alkalmazásában állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult. Haszonállat elhelyezésére, állattartó épületekre vonatkozó szabályok ) Az állattartó épület az építési telken az 1. sz. mellékletben előírt védőtávolságok megtartásával úgy kell elhelyezni, hogy az a.) oldalhatáron álló főépület esetén az egyedi telek azon oldalán álljon, amelyiken a főépület áll b.) az egyéb beépítési mód esetén a telek hátsó, vagy oldalhatárán, vagy azoktól legalább 3 m- re álljon. c.) több állattartó épület létesítése esetén azokat lehetőleg egy tömegben és úgy kell elhelyezni, hogy egy épület egységes képét mutassák 2.) Az állattartó épületeknek a telekhatáron, illetve attól 3 m-re álló határfalán, az arra néző tetőfelületén nyílás nem létesíthető.

2 3.) Az állattartó épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az ingatlanon, illetve a szomszédos ingatlanon lévő épületek rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, s környezetre káros hatást ne fejtsenek ki. 4.) Az állattartó épület a szomszédos lakótelek lakóépülettel történő beépítését ne gátolja. Az állattartás szabályai ) Nem tartható haszonállat oktatási, nevelési, egészségügyi intézmény, gyermekjátszótér, élelmiszer tárolását, feldolgozását és forgalmazását végző létesítmény, melegkonyhás vendéglátó egység területén vagy udvarán és ezek telekhatárától légvonalban mért 50 m-es körzetben. 2.) Nem tartható nagy haszonállat a 800 m 2 területet meg nem haladó ingatlanon 3.) Azokon a 800 m2 területet el nem érő ingatlanokon, amelyeken jelen rendelet hatályba lépésekor nagy haszonállat-tartás folyik, a nagy haszonállat-tartás az állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi előírások, továbbá az állatok védelmére, tartására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával tovább tartható. Ha az ingatlanon a nagy haszonállat tartást az állattartó legalább 2 hónap időtartamra abbahagyja, annak újraindításához a szomszédos ingatlanok tulajdonosai írásbeli hozzájárulása szükséges. 4.) Az 800 m2 területet meg nem haladó ingatlanokon kis haszonállat korlátozott darabszámban összesen 100 db-ig tartható. 6.. Az 5. -ban fel nem sorolt, a település belterületén lévő ingatlanokon nagy- és kis haszonállat a kedvtelésből tartott állatokon kívül tartható az állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi előírások, továbbá az állatok védelmére, tartására vonatkozó jogszabályi rendelkezések és az 1. sz. melléklet szerinti védőtávolságok betartásával, a telekméretés a férőhely által korlátozott darabszámban. Állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi előírások ) Az állattartás során az állat- és közegészségügyi, környezet- és állatvédelmi szabályokat folyamatosan be kell tartani. 2.) A keletkező szilárd trágyát, trágyalevet zárt rendszerű tárolóban kell tárolni. Az állattartó köteles a tárolót rendszeresen üríteni, a trágya és trágyalé elszállításáról és szakszerű elhelyezéséről gondoskodik. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze. 3.) Trágyát szabadon tárolni nem lehetet, a házi kertbe kiszórt trágyát, a kiöntött trágyalevet haladéktalanul be kell ásni vagy szántani a talajba. 4.) Az állattartó köteles az etetésre használt kellemetlen szagú takarmányt lefedve tárolni. 5.) Az állattartásból eredő szagártalom csökkentéséről magasba terelt szellőzéssel, védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával és az alomanyag rendszeres cserjével az állattartó köteles gondoskodni. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó rendelkezések ) A község területén az állat- és közegészségügyi, valamint az állatvédelmi szabályok betartása mellett minden kedvtelésből tartott állat tartható.

3 2.) Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a szomszédos ingatlanok lakói nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. 3.) Kedvtelésből tartott állatok tenyésztése esetén azok haszonállatnak minősülnek. Tartásukra a haszonállat tartására vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az állattartó helyre vonatkozó védőtávolságokat kell alkalmazni ) Az eb tulajdonosa köteles a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni, ha az állat: a.) a három hónapos kort elérte b.) elhullott vagy elveszett c.) új tulajdonoshoz került d.) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott. 2.) Minden három hónaposnál idősebb ebet az állattartó köteles évenként három hónapos kort elérteket harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltani. 3.) Az oltásról kapott igazolást az állattartó köteles megőrizni és tulajdon-átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni ) Ebet tartani olyan számban lehet, amely mellett az állatvédelmi szabályoknak megfelelő tartásuk biztosítható. 2.) Az eb tartója köteles éjjel nappal az ebet zárt udvarban tartani. Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb sem éjjel, sem nappal közterületre, szomszédos ingatlanra ne jusson 3.) Bekerítetlen udvaron eb szabadon nem tartható. 4.) Harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan viselkedésű ebet napközben biztos módon, zárthelyen kel tartani. Az ingatlan bejáratánál harapós kutyára utaló jelzést kell elhelyezni. 5.) Közterületen ebet sétáltatni, vezetni kizárólag pórázon lehet. 6.) Vendéglátó és élelmiszerárusító üzletbe, továbbá vakvezető kutya kivételével oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális intézmény területére, kegyeleti helyre, középületbe, játszótérre ebet beengedni vagy bevinni nem lehet. 7.) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb kizárólag a körjegyző által kiadott engedéllyel tartható. Átmeneti rendelkezések ) az 1. sz. mellékletben előírt védőtávolság nem vonatkozik a hatályba lépés előtt engedéllyel létesített állattartó épületre, de az abban történő állattartás egyéb tekintetben meg kell, hogy feleljen az e rendeletben foglalt szabályoknak. 2.) Az építési engedéllyel nem rendelkező állattartó épületeket december 31-ig át kell helyezni úgy, hogy az e jelen rendelet 1. sz. mellékletében foglalt védőtávolságoknak megfeleljen. Az állattartó épületek áthelyezése esetén a vonatkozó építésügyi jogszabályokat be kell tartani. 3.) A 7.. (2) bekezdésében előírt trágyatárolót az állattartó december 31-ig köteles megépíteni. A trágyatároló elhelyezésére az 1. sz. mellékletben írt védőtávolságokat be kell tartani. 4.) A trágyatároló megépítéséig biztosítani kell, hogy az állattartó helyen keletkező szennyvíz trágyalé a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, vízfolyásba ne juthasson, illetve az a saját telkét se szennyezze, a talajt ne fertőzze. A szilárd trágyát úgy kell tárolni, hogy a közterületről ne legyen látható. A szabadon tárolt trágyát le kell fedni, elszállításáról folyamatosan, de legalább havonta egyszer gondoskodni kell.

4 Eljárási szabályok Jegyzői hatáskörbe nem tartozó esetekben e rendelet előírásainak betartása érdekében a polgármester jogosult eljárni és intézkedni. Záró rendelkezés 14.. Jelen rendelet május 1-én lép hatályba, egyidejűleg a köztisztaságról és állatok tartásáról szóló 3/1991./IX.25./ önkormányzati rendelet 11.. és 12..-a hatályát veszti. Sárkeresztes, április 20. Kovács Sándorné polgármester Barna Endréné körjegyző Záradék: A rendelet április 16-án került egységes szerkezetbe foglalásra. Iván Szilvia körjegyző 1 Hatályon kívül helyezte Moha Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 9/2012.(IV.16.) önkormányzati rendelet 5. - a. Hatályos április 16-tól.

5 1. sz. melléklet Állattartó épületek elhelyezéséhez irányadó legkisebb távolságok 1 Kishaszonállat elhelyezésére szolgáló állattartó épület: a./ Lakóépülettől b./ Ásott kúttól c./ Fúrt kúttól, csatlakozó vízvezetéktől d./ Vezetékes vízellátás kerti csaptól e./ Közterülettől f./ Hátsó telekhatártól 10 m 1 20 m védőtávolság betartásával helyezhető el. 2 Nagy haszonállat elhelyezésére szolgáló állattartó épület, valamint trágyatároló: a./ Lakóépülettől 1 b./ Ásott kúttól c./ Fúrt kúttól, csatlakozó vízvezetéktől d./ Vezetékes vízellátás kerti csaptól e./ Közterülettől f./ Hátsó telekhatártól 1 20 m 10 m védőtávolság betartásával helyezhető el.