Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2008. (V.5.) Kt. számú rendelete az állattartás helyi szabályairól

Átírás

1 Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2008. (V.5.) Kt. számú rendelete az állattartás helyi szabályairól Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 31. (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya Ercsi Város közigazgatási területén folytatott állattartásra, illetve a 2.. b-h.) pontjában meghatározott állatok tartóira terjed ki. 2. E rendelet alkalmazásában a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, póniló, strucc. c) kis állat: sertés, juh, kecske. d) egyéb kis állat: baromfifélék (liba, kacsa, tyúkféle, pulyka, stb.), galamb, házinyúl. e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény. f) haszonállat: a továbbiakban a b) e) pont alattiak. g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér stb. h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 3. (1) A város közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása az építésügyi, a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával történhet. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál a szakhatóságok egyetértése esetén az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők. 4. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy

2 előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítése ellenében az állat elszállításáról az önkormányzat által alkalmazott gyepmester gondoskodik. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. (5) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről és magánterületről is köteles eltávolítani. 5. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. III. fejezet Az állatok tartása és elhelyezése 6. Belterületi településrészen a kedvtelésből tartott állatokon kívül a.) haszonállat a 2. d.) pontja szerinti egyéb kis állat kivételével - nem tartható: a Mártírok út Bajcsy-Zsilinszky Endre út Lejtősor utca Panoráma utca Búzavirág utca - Villanytelep utca Dózsa György út Türr István utca Damjanich utca - Csokonai utca Kárpáti Jenő utca Szőnyi István utca Duna (folyam) Híd utca - Mártírok út által határolt területen, valamint a Budai Nagy Antal utca Móra Ferenc utca Bercsényi Miklós utca - Dózsa György út által határolt területen. b.) haszonállat tartható: az a.) pontban meghatározott területen kívül a 9. -ban meghatározottak szerint a 600m 2 -es vagy annál nagyobb ingatlanon. 7. A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 6. értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik tilos haszonállatot tartani. 8. A 6.. a.) pontjában meghatározott területen ingatlanonként maximum 2 eb, valamint maximum 2 macska tartható. 9. A 6.. a.) pontjában meghatározott területen kívül eső ingatlanokon tartható: a) nagy állatból legfeljebb 2 darab b) saját ellátásra nevelt maximum 3 kisállat, c) egyéb kisállatból galamb kivételével maximum 30, továbbá legfeljebb 3 eb, 3 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig. 10. (1) Külterületen a jogszabályok betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. 11. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás

3 céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget. (5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára külön helyet kell biztosítani. 12. (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni. 13. (1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. (2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. IV. fejezet Az eb- és macskatartás szabályai 14. (1) Az eb tulajdonosa, tartója köteles a jegyzőnek a.) 15 napon belül bejelenteni, ha az eb - a 3 hónapos kort betöltötte - elhullott - új tulajdonoshoz került - tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott b.) azonnal bejelenteni, ha az eb eltűnt, illetve elveszett (2) Az eb és a macska tulajdonosa köteles állatait a jó gazda gondosságával tartani, gondozni, megbetegedése esetén, gyógyításáról gondoskodni. (3) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja. (4) Többlakásos lakóépületben, társasházban lakásonként legfeljebb 1 eb és 1 macska, családi házas ingatlanon legfeljebb 2 eb és 2 macska szaporulata pedig, 3 hónapos korig tartható. Többlakásos lakóépületek lakásaiban eb- és macskatenyésztés nem folytatható. 15. (1) Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (2) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a

4 biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni, vagy nyakörvénél fogva kell vezetni. 16. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán, szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni. (7) Ha az eb tulajdonosa nem szándékozik ebét vagy szaporulatát továbbtartani, köteles elhelyezésükről gondoskodni, illetve a napi tartás díjának vállalásával kérheti a gyepmester által történő elszállítást. A szállítás költsége is az eb tulajdonosát terheli. (8) Az eb és macska tartását meg kell tiltani, ha a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírást megsértik. (9) Veszélyes és veszélyesnek minősített eb külön jogszabályban előírt feltételek megléte esetén a jegyző engedélyével tartható. 17. Tilos a macskát és az ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) a temető területére, f) a játszótér területére. 18. (1) A település területén csak a 3 hónapos kort követő veszettség elleni védőoltásban részesült ebet szabad tartani. (2) Minden 3 hónapnál idősebb ebet a tulajdonosa köteles évente, a három hónapos kort elérteket 30 napon belül a saját költségére beoltatni és féregteleníteni. (3) A veszettség elleni kötelező oltások rendjét külön jogszabály tartalmazza. Az oltás területenkénti időpontját és a helyét a jegyző határozza meg és intézkedik annak kihirdetéséről. A tulajdonos köteles: a.) az eboltási igazolványt, illetve az eb egyedi jelzésére szolgáló számozott bilétát a következő védőoltásig megőrizni és az ellenőrzésre jogosult személynek felmutatni, elvesztése esetén annak pótlásáról

5 b.) gondoskodni, az eb oltásának megtörténtét ha nem a jegyző által elrendelt veszettség elleni védőoltásban részesült az eboltási igazolvány bemutatásával a jegyzőnek bejelenteni. (4) Azt az ebet, amelyet tulajdonosa az évi kötelező oltás során felszólítás ellenére sem oltatott be, az ő költségére és veszélyére el kell kobozni és a tulajdonos ellen szabálysértési eljárást kell indítani. 19. (1) Embert mart eb tulajdonosa köteles ebét a hatósági állatorvossal haladéktalanul megvizsgáltatni, és az éves veszettség elleni kötelező oltásról szóló igazolás másolatát a megmart személynek haladéktalanul átadni. (2) A hatósági állatorvos a vizsgálat eredményét írásban haladéktalanul közli a megmart egyénnel, a háziorvossal, az eb tulajdonosával, a jegyzővel. A gazdátlan és kóbor ebekre vonatkozó szabályok 20. (1) A kóbor és a közterületen felügyelet nélkül hagyott ebeket be kell fogni, amelyről az önkormányzat a gyepmester útján gondoskodik. (2) A befogott ebeket a tartási költségek megtérítése mellett a tulajdonos 8 napon belül kiválthatja. (3) Amennyiben a befogott eb tulajdonosa ismertté válik, a jegyző ellene szabálysértési eljárást indít. (4) Az elkóborolt ebek befogására, illetve visszaszerzésére irányuló igényt a jegyzőnél lehet bejelenteni. (5) Amennyiben az eb gazdája 8 napon belül nem jelentkezik, úgy azt értékesíteni lehet, vagy az állatok védelméről szóló szabályok figyelembevételével ki kell irtani. V. fejezet Eljárási szabályok 21. (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén amennyiben nem szabálysértési eljárásra kerül sor, az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt kell alkalmazni. 22. (1) Aki e rendelet 4., 5., 6., 7., 8., 9., 11., 13., 14., 15., a 16. (1),(5) bekezdéseiben, a 17., a 18. (1),(2),(3) bekezdéseiben, és a 19., 20. -ban foglaltakat megsérti szabálysértést követ el - ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét 3.000,- Ft-tól ,- Ft-ig terjedő készpénz átutalási megbízáson (csekken) befizethető bírsággal sújthatja a közterület-felügyelő, vagy a jegyző által megbízott más személy, melyet 30 napon belül kell befizetni.

6 VI. fejezet Átmeneti rendelkezés 23. 0E rendelettől eltérő módon történő haszonállattartás esetén a rendeletben foglalt előírásoknak megfelelővé tételére az állatok tulajdonosai a rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónap haladékot kapnak. Záró rendelkezések 24. (1) E rendelet év május hó 15. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének az eb és macskatartás helyi szabályairól szóló 18/2004. (V.26.) Kt. számú rendelete. Dr. Feik Csaba jegyző Szabó Tamás polgármester Záradék: Ez a rendelet május 5-én kihirdetésre került. nagyállat és kisállat 25 állatig 25 állat felett egyéb kisállat 200 állatig 200 állat felett 1.sz. melléklet: Állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok a védőtávolság méterben meghatározva lakóépülettől pihenő épülettől fúrott kúttól ásott kúttól 1. Az állattartó épület épületmagassága legfeljebb 3 m, legnagyobb gerincmagassága 4,5 m lehet. 2. Az állattartó épületet az építési telken az e mellékletben előírt védőtávolságok megtartásával úgy kell elhelyezni, hogy az: 20 m 15 m - oldalhatáron álló főépület esetén az egyedi telek azon oldalán álljon, amelyiken a 5 m 15 m 50 m 15 m

7 főépület áll. - az egyéb beépítési mód esetén a telek hátsó, vagy oldalhatárán, vagy azoktól legalább 3 m-re álljon, - több állattartó épület létesítése esetén azokat lehetőleg egy tömegben és úgy kell elhelyezni, hogy egy épület egységes képét mutassák. 3. Az állattartó épületeknek a telekhatáron, vagy attól 3 m-re álló határfalán, illetve az arra néző tetőfelületén nyílás nem létesíthető. 4. Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az ingatlanon, illetve a szomszédos ingatlanon lévő épületek rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki. 5. Az állattartó épület a szomszédos lakótelek lakóépülettel történő beépítését nem gátolhatja. 6. Egyéb célra létesített épületben állatot tartani csak abban az esetben szabad, ha a jegyző a használati mód változását engedélyezte. 7. A zárt szivárgásmentes, trágya- és trágyalétároló ásott, vagy fúrt kúttól legalább 15 méterre létesíthető. 8. A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben. 9. Az állattartó épületeket a jogszabályban előírtak, a beépítési tervek és az e mellékletben rögzített védőtávolságok betartásával kell elhelyezni. 10. Az állattartók a meglévő és használatban álló állattartásra szolgáló épületeket, azok elhasználódásáig állattartásra - a jelenlegi övezeti előírásoktól eltérően is - használhatják. Az övezeti előírástól eltérő állattartáshoz külön engedély szükséges.