ANGIOSPERMATOPHYTA - zárvatermők

Supraregnum Superregnum Regnum Subregnum EUKARYOTA METAKARYOTA PLANTAE VIRIDIPLANTAE ANGIOSPERMATOPHYTA - zárvatermők 1. DICOTYLEDONOPSIDA (Magnoliopsida) - kétszikűek A zárvatermő fajok 3/4 része (>165e faj), ennek kb. fele fás(odó) szárú. CRONQUIST rendszerében a kétszikűek 6 alosztályra és 64 rendre vannak osztva. EHRENDORFER szerint a legalsó 1. fejlődési szint a Polycarpicae tipikusan határozatlanul nagyszámú, feltűnő, de differenciálatlan, spirálisan álló, többnyire egynemű virágtakaró és kétivarú virág sok szabad termőlevéllel (Magnolidae és Ranunculidae). 1. kétszikű alosztály MAGNOLIIDAE 8 rend 39 család 12000 faj Alapvető kiindulási csoport, amelyből a többi zárvatermő kialakulhatott. Eleinte sok ősi és primitív bélyeg (apocarp vagy monokarp termőtáj 90%, sokszirmú-leplű esetleg sziromtalan virágtakaró, sok centripetálisan eredő porzó spirálisan >50%, egynyílású pollen 67%, magban gyakran kicsi embrió endospermiummal, egyeseknél több sziklevél), amelyek megtalálhatók még a többi alosztály fejletlenebb taxonjainál. Aztán oligomerizációval ciklikus (2-3) 5-tagú virág. Izokinolin és hozzá hasonló alkaloidok jellemzőek, leggyakrabban benzil-izokinolin és aporfin, de ezek ritkán máshol is megjelennek. Gyakoriak az illóolajok is. 1a éterikus olaj-sejtek a parenchimatikus szövetben, pollen nagyrészt uniaperturát vagy abból származó, a sziromlevelek (ha vannak) a csészékkel és a murvalevelekkel homológok 2a uni- bi- vagy multiaperturát esetleg inaperturát pollen 3a egyformán legősibbnek tekinthetők, családjaikban az összes zárvatermő primitív bélyeg megtalálható (más-más arányban keveredve a levezetettekkel), a többiek közös ősei ezek ősei közt keresendők. Fásodó szárúak, a virágtakaró kettős vagy lepel. Kiegyenlített trópusi vagy meleg-mérsékelt övi klíma. MAGNOLIALES LILIOMFÁK Winteraceae winterafélék Degeneriaceae degeneriafélék Magnoliaceae liliomfafélék Annonaceae annonafélék Myristicaceae szerecsen- vagy muskátdiófélék LAURALES BABÉRVIRÁGÚAK Lauraceae babérfélék Calycanthaceae fűszercserjefélék 3b legtöbbjük lágyszárú vagy csak másodlagosan fásodó, sok ősi tulajdonsággal közvetlenül kapcsolódnak a Magnoliales-hez. PIPERALESPiperaceae ARISTOLOCHIALES FARKASALMÁK Aristolochiaceae farkasalmafélék 2b tri- vagy sexaperturát pollen ILLICALES CSILLAGÁNIZSVIRÁGÚAK 1b éterikus olaj-sejtek nincsenek, pollen nagyrészt triaperturát vagy abból levezethető, a szirmok (ha vannak) staminodiális eredetűek 4a állóvíziek és lágyszárúak. Nincsenek tracheák (csak Nelumbo gyökerében). NYMPHAEALES TÜNDÉRRÓZSÁK Nymphaeaceae tündérrózsafélék Nelumbonaceae lótuszfélék Cabombaceae kabombafélék Ceratophyllaceae tócsagazfélék vagy borzhínárfélék 4b szárazföldiek vagy néha víziek és lágyszárúak vagy kevesebbszer (feltehetően másodlagosan) fásodók. Tracheáik vannak. RANUNCULALES BOGLÁRKÁK

Ranunculaceae boglárkafélék Berberidaceae sóskafafélék vagy (sóska)borbolyafélék PAPAVERALES PIPACSVIRÁGÚAK Papaveraceae mákfélék Fumariaceae füstikefélék EHRENDORFER szerint a Polycarpicae feletti fejlődési szinteken a termőlevelek száma 5-re vagy kevesebbre csökken és sok esetben összenőttek. A 2. Apetalae (sziromtalanok) szinten a kisszámú, láthatatlan vagy igen egyszerű virágtakarójú virágok jellemzőek (Hamamelidae és Caryophyllidae). 2. kétszikű alosztály HAMAMELI(DI)DAE 11 rend 26 család 3400 faj csodamogyoró-alakúak vagy varázsmogyoró-alakúak Leginkább szélporozta családok sokszor erősen redukált és sziromtalan virágokkal (gyakran barkában és egyivarúak). Másodlagosan újra rovarbeporzás lehetséges. Közvetlenül a Magnoliidae után, mert erősen redukált virágok más alosztályokban is, de itt ősi alakok, igy mai képviselői egy nagyon korai (alsó-kréta vége felé) leágazás eredményei (ezért itt is sok kicsi, izolált és reliktum jellegű család!). Talán az évszakos klíma hatására kialakult szélbeporzás és a lombhullatás együtt a kréta korszakban új perspektívákat nyitott a mérsékelt öv meghódítására, amit azonban a rovarbeporzó Rosidae-Dilleniidae a kréta korszak végére már be is hozott! 1-5, 7-9, 11 kevés fajszámú, nem jelentős rendek TROCHODENDRALES HAMAMELIDALES CSODAMOGYORÓ-VIRÁGÚAK, VARÁZSMOGYORÓ-VIRÁGÚAK Hamamelidaceae csodamogyorófélék vagy varázsmogyorófélék (incl. Altingiaceae) Platanaceae DAPHNIPHYLLALES DIDYMELALES EUCOMMIALES URTICALES CSALÁNVIRÁGÚAK Moraceae eperfafélék Cannabaceae Urticaceae Ulmaceae szilfélék (korábban külön Celtidaceae ostorfafélék) LEITNERIALES JUGLANDALES DIÓTERMÉSŰEK Juglandaceae MYRICALES VIASZFAVIRÁGÚAK FAGALES KUPACSOSTERMÉSŰEK 3 (6-12) termőlevél, a termést egy megfásodott tengelyképlet veszi körül (kupacs) Fagaceae bükkfélék Nothofagaceae délibükkfélék 2 (3) termőlevél Betulaceae-nyírfélék CASUARINALES KAZUÁRFA-VIRÁGÚAK vagy VASFAVIRÁGÚAK

3. kétszikű alosztály CARYOPHYLLIDAE 3 rend 14 család 11000 faj Közvetlenül a Ranunculaceae csoporthoz (vagy őseihez) kapcsolódó, fiatal csoport (alig 70 millió éve alakulhatott ki). Erős tendencia a centrális és alapi placentáció irányában (Centrospermae). Sokukban betalainok, melyek (néhány Basidiomycota kivételével) máshol ismeretlenek. Leginkább lágyszárúak, a trópusi fásodóknál rendellenes másodlagos növekedés vagy másképpen rendellenes szár-struktúra. A legnagyobb rendben (CARYOPHYLLALES) endospermium helyett perispermium. Csak kevés forrtszirmú taxon. 1a magkezdemény 1 vagy több, a legtöbb családnál van betalain és nincsen anthocianin és ellágsavak. CARYOPHYLLALES SZEGFŰVIRÁGÚAK (Centrospermae - központi magvúak) Phytolaccaceae álkörmösfélék epigin virág, monochlamydeus színes leplek, szukkulens növények újvilági Cactaceae kaktuszfélék és óvilági Aizoaceae kristályvirágfélék hipogin virág, monochlamydeus zöld leplek Chenopodiaceae libatopfélék hipogin virág, monochlamydeus száraz hártyás leplek Amaranthaceae disznóparéjfélék hipogin virág, dichlamydeus kettős virágtakaró Portulacaceae porcsinfélék és Caryophyllaceae szegfűfélék 3 alcsaládja: Alsinoideae lúdhúrfélék (csillaghúrfélék); Silenoideae = Caryophylloideae habszegfűfélék; Paronychioideae ezüstvirágfélék = Herniarioideae (= Illecebraceae porcikafélék) 1b magkezdemény magányos, nincsen betalain, de van anthocianin, emellett protoanthocianin és/vagy ellágsavak. POLYGONALES KESERŰFŰVIRÁGÚAK Polygonaceae keserűfűfélék PLUMBAGINALES KÉKGYÖKÉRVIRÁGÚAK Plumbaginaceae kékgyökérfélék vagy ólomvirágfélék EHRENDORFER szerint a Polycarpicae feletti fejlődési szinteken a termőlevelek száma 5-re vagy kevesebbre csökken és sok esetben összenőttek. A 3. és 4. fejlődési szinteken a kettős virágtakaró dominál (azonban ezek nem annyira egységes taxonok, hanem inkább a fejlődési ágak végén töbször kialakult, tehát polifiletikus tulajdonságokat hordozó csoportok!). A 3. szinten (Dillenidae és Rosidae) a szirmok már staminodiális eredetűek (a csésze felel meg a Polycarpicae egyszerű virágtakarójának), a sziromlevelek vagy szabadok Dialypetalae (szabadszirmúak) vagy összeforradásuk esetén többnyire mindkét porzókör megmarad Sympetalae Pentacyclicae (forrtszirmú ötkörösek). A kiindulási törzsalakok azonban még viselhetnek egyszerű leplet és 2(-3) porzókört, a specializálódás során mind bonyolódás (FABALES, CUCURBITALES), mind leegyszerűsödés (EUPHORBIALES, SALICALES) megfigyelhető. 4. kétszikű alosztály DILLENIIDAE 13 rend 77 család 25000 faj Fejlettebbek, mint a Magnoliidae (már legtöbbjük syncarp!), de nem érik el a az Asteridae levezetettségi szintjét, pedig a legfejlettebbeknél (33%) megjelenik a forrtszirmúság! Elég szembetűnően körülhatárolt, azonban a párhuzamos Rosidae alosztálytól morfológiailag nehezen elválasztható csoport (de pl. ahol nagyszámú a porzó, ott azok centrifugális sorrendben alakulnak ki és fejlődnek). Jellemző a magházankénti 1- nél több magkezdemény (kb. 33% parietális placentációjú) és ritka a porzótáji eredetű nektár-discus. Gyakori a mustár-olaj vagy iridoid-vegyületek vagy tannin jelenléte. Lágyszárúak vagy fásodók, sokuk rendes fatermetű. A magban ritkán perispermium. 1a legtöbbször elkülönült termőlevelek (apocarp), nagyszámú porzó, magokon arillus és jól fejlett endospermium gyakori DILLENIALES DILLÉNIAVIRÁGÚAK Dilleniaceae Paeoniaceae bazsarózsafélék 1b termőlevelek összetett termővé olvadnak össze, porzók nagyszámútól a kevésig, arillus és endospermium van vagy nincsen 2a inkább szabadszirmúak (ritkábban sziromtalanok vagy elvétve forrtszirmúak), porzók száma sok vagy kevés, pálhalevél van vagy nincs 3a gyakoribb az axiális placentáció (parietális ritka)

THEALES TEAVIRÁGÚAK (GUTTIFERALES) Theaceae = Ternstroemiaceae Guttiferae=?(Clusiaceae+Hypericaeae) Actinidiaceae Elatinaceae MALVALES Tiliaceae Sterculiaceae Bombacaceae Malvaceae LECYTHIDALES NEPENTHALES KANCSÓKAVIRÁGÚAK, KANCSÓKAALAKÚAK Sarraceniaceae kürtvirágfélék, szarracéniafélék Droseraceae harmatfűfélék Nepenthaceae kancsókafélék BATALES 3b gyakoribb a parietális placentáció (axiális ritka, néha bazális vagy apikális) VIOLALES IBOLYAVIRÁGÚAK (PARIETALES FALI MAGKEZDEMÉNYŰEK) Cistaceae Begoniaceae begóniafélék Violaceae ibolyafélék Cucurbitaceae tökfélék vagy kabakfélék (régebben külön CUCURBITALES-TÖKVIRÁGÚAK,KABAKOSOK, KABAKTERMÉSŰEK) Caricaceae dinnyefafélék Tamaricaceae Passifloraceae golgotavirágfélék SALICALES Salicaceae CAPPARALES Capparaceae Brassicaceae káposztafélék (Cruciferae keresztesvirágúak) Resedaceae 2b inkább forrtszirmúak (kivéve pl. néhány Ericales), a porzók száma ritkán haladja meg a sziromcimpák számának 2-3 (-4) -szeresét, pálhalevelek nincsenek. ERICALES HANGAVIRÁGÚAK Ericaceae hangafélék Empetraceae varjúbogyófélék vagy mámorkafélék Pyrolaceae körtikefélék Monotropaceae fenyőspárgafélék DIAPENSIALES (sokszor az ERICALES-ben) EBENALES ÉBENFAVIRÁGÚAK Ebenaceae ébenfafélék PRIMULALES KANKALINVIRÁGÚAK Primulaceae kankalinfélék

5. kétszikű alosztály ROSIDAE 18 rend 116 család 60000 faj Magnoliidae ősibb csoportjaihoz kapcsolódó központi alosztály (alsó-kréta vége felé levált és evolválódott trikolpát pollen és eleinte szárnyasan tagolt, majd összetett levél, ami a modernebb taxonoknál megint egyszerűvé válhat). Magnoliidae primitív karakterei itt már nincsenek sehol. Legnagyobb családszám és kb. Asteridae-vel azonos fajszám. A párhuzamos Dillenidae alosztálytól morfológiailag nehezen elválasztható, de pl. ahol nagyszámú a porzó, ott azok centripetális sorrendben alakulnak ki. Fejlettebb tagjainál erős tendencia az 1(-2) magkezdeményű magház és az egy porzókör redukciójával kialakult nektár-discus kialakulása és a kehely alakúan kimélyült virágalap felé. Viszonylag ritka (pl. Dilleniidae-hez képest) a parietális placentáció. Gyakori a tannin és előfordul az iridoid-vegyületek jelenléte, ritka a mustárolaj és soha nincsen betalain. 1a relatíve primitív felépítésű virágok (apocarp termőtáj 1-sok termőlevéllel, sok porzó) 2a legtöbbször 2-több termőlevél (ritkábban 1, mint pl. Prunoideae) ROSALES-RÓZSAVIRÁGÚAK Grossulariineae: Hydrangeaceae Grossulariaceae Saxifragineae (máshol külön SAXIFRAGALES-KŐTÖRŐFŰVIRÁGÚAK): Saxifragaceae kőtörőfűfélék Crassulaceae varjúhájfélék Cephalotaceae ausztrálkancsófélék Rosineae: Rosaceae (Spiraeoideae,Rosoideae, Neuradoideae, Maloideae=Pomoideae) Chrysobalanaceae (máskor Rosaceae alcsaládjaként) 2b legtöbbször 1 termőlevél 3a virágtakaró leggyakrabban 5tagú (ritkán 4). Legtöbbször van szirom, 10 porzó és összetett pálhás levél FABALES HÜVELYESEK (LEGUMINOSAE) Mimosaceae mimózafélék Caesalpiniaceae lepényfafélék Fabaceae 3b virágtakaró inkább 4tagú. Legtöbbször nincsen szirom (helyette pikkelyek vagy mirigyek), 8-nál kevesebb porzó és összetett vagy egyszerű pálhátlan levél PROTEALES PRÓTEAVIRÁGÚAK Proteaceae próteafélék vagy csodafafélék Eleagnaceae 1b fejlettebb virágok (syncarp termőtáj, porzók általában 2 a virágtakaró tagjainak) MYRTALES MIRTUSZVIRÁGÚAK Myrtaceae mirtuszfélék Thymelaeaceae boroszlánfélék Trapaceae = Hydrocaryaceae sulyomfélék Punicaceae gránátalmafélék Lythraceae füzényfélék Onagraceae ligetszépefélék 4a általában paraziták vagy félparaziták SANTALALES SZANTÁLFAALAKÚAK Loranthaceae fakínfélék Viscaceae fagyöngyfélék Santalaceae szantál(fa)félék vagy zsellérkefélék RAFFLESIALES Rafflesiaceae 4b általában autotróf fajok 5a többé-kevésbé redukált virág, gyakran egyivarú is PODOSTEM(ON)ALES ÖRVÉNYVIRÁGOK HALORAGALES SÜLLŐHÍNÁRALAKÚAK Haloragaceae

EUPHORBIALES KUTYATEJVIRÁGÚAK (TRICOCCAE HÁROMREKESZESEK) Euphorbiaceae kutyatejfélék Buxaceae puszpángfélék 5b virágok többé-kevésbé rendesek, gyakran nektár-discus-szal, termőlevelenként 1-2 magkezdeménnyel 6a levelek leginkább egyszerűek, épszélűek vagy fogazottak RHYZOPHORALES Rhizophoraceae CORNALES SOMVIRÁGÚAK Cornaceae CELASTRALES KECSKERÁGÓVIRÁGÚAK Celastraceae kecskerágófélék Aquifoliaceae magyalfélék RHAMNALES BENGEVIRÁGÚAK Rhamnaceae bengefélék Vitaceae szőlőfélék LINALES Linaceae POLYGALALES PACSIRTAFŰVIRÁGÚAK Polygalaceae pacsirtafűfélék 6b levelek leginkább összetettek vagy osztottak SAPINDALES SZAPPANFAALAKÚAK (máshol ebből leválasztva RUTALES RUTAVIRÁGÚAK és/vagy ANACARDIALES-TEREBINTHALES SZÖMÖRCEVIRÁGÚAK) 7a olaj-, gyanta- és balzsamszekréció nagy mennyiségben (máshol RUTALES) Anacardiaceae = Terebinthaceae szömörcefélék (incl. Pistaceae) Simaroubaceae bálványfafélék Rutaceae rutafélék Burseraceae balzsamfafélék Meliaceae mahagónifélék 7b leveleiben nincsenek kiválasztó sejtek vagy edények (máshol SAPINDALES) Sapindaceae szappanfafélék Zygophyllaceae királydinnyefélék Staphyleaceae hólyagfafélék Hippocastanaceae vadgesztenyefélék Aceraceae juharfélék GERANIALES GÓLYAORRTERMÉSŰEK Oxalidaceae madársóskafélék Geraniaceae gólyaorrfélék Balsaminaceae nebáncsvirágfélék vagy nenyúljhozzámfélék APIALES = ARALIALES BOROSTYÁNVIRÁGÚAK = UMBELLALES vagy UMBELLIFLORAE ERNYŐSVIRÁGZATÚAK Araliaceae borostyánfélék Apiaceae(Hydrocotyloideae, Saniculoideae, Apioideae) EHRENDORFER szerint különösen levezetett 4. és egyben legmagasabb Sympetalae Tetracyclicae (forrtszirmú négykörösek) fejlődési szinten a szirmok szintén staminodiális eredetűek (a csésze felel meg a Polycarpicae egyszerű virágtakarójának), a sziromlevelek összeforrtak és csak egy porzókör marad meg (Asteridae és egyeseknél ettől külön Lamiidae).

6. kétszikű alosztály ASTERIDAE 11 rend 49 család 60000 faj Rosidae (sensu latissimo) korai alakjaiból fejlődhettek. Legrecensebb kialakulású, talán csak a Caryophyllidae fiatalabb nála. Legvilágosabban körülhatárolható, legfejlettebb forrtszirmú (nagyon kevés esetben szabadszirmú vagy sziromtalan) családok. A porzók száma csak ritkán haladja meg a szirom-cimpák számát. Termőlevél gyakran 2, ritkábban 3-5 vagy több. Izokinolinok, betalain és mustár-olaj nincsen, ritkán tannin, gyakran iridoid-vegyületek vagy más illóanyagok. Fajszámra akkora, családszámra nagyobb, mint Rosidae. 1a eléggé redukált egyivarú vagy kétivarú virágokkal, leginkább virágtakaró nélkül, 1 (2-3) porzó, főképpen víziek CALLITRICHALES Callitrichaceae mocsárhúrfélék és Hippuridaceae 1b virágok fejlettebbek, 3-nál több porzó, szárazföldiek vagy ritkábban víziek 2a magház felső állású (kivéve néhány Gesneriaceae) GENTIANALES TÁRNICSVIRÁGÚAK Gentianaceae tárnicsfélék (Gentianoideae és Menyanthoideae alcsaládok vagy külön:) Menyanthaceae vidrafűfélék Apocynaceae meténgfélék Asclepiadaceae selyemkórófélék SOLANALES BURGONYAVIRÁGÚAK Solanaceae burgonyafélék Convolvulaceae szulákfélék Cuscutaceae arankafélék Menyanthaceae LAMIALES AJAKOSVIRÁGÚAK Boraginaceae érdeslevelűek Verbenaceae verbénafélék vagy vasfűfélék Lamiaceae = Labiatae ajakosok PLANTAGINALES Plantaginaceae útifűfélék SCROPHULARIALES TÁTOGATÓVIRÁGÚAK Oleaceae olajfafélék Lentibulariaceae = Utriculariaceae rencefélék Scrophulariaceae tátikafélék Globulariaceae gubóvirágfélék Orobanchaceae vajvirágfélék Bignoniaceae szivarfafélék 2a magház többnyire alsó állású (kivéve néhány Campanulales és Rubiales) CAMPANULALES HARANGVIRÁGÚAK Campanulaceae harangvirágfélék (Campanuloideae és Lobelioideae) RUBIALES BUZÉRVIRÁGÚAK Rubiaceae buzérfélék DIPSACALES MÁCSONYAVIRÁGÚAK Dipsacaceae Valerianaceae Caprifoliaceae loncfélék Adoxaceae pézsmaboglárfélék CALYCERALES ASTERALES Asteraceae = Compositae fészkesek (Tubuliflorae = Asteroideae csövesvirágúak és Liguliflorae = Cichorioideae nyelvesvirágúak)

2. MONOCOTYLEDONOPSIDA (Liliopsida) - egyszikűek a zárvatermő fajok 1/4 része, ennek csak kb. 10%-a (főleg Palmae) kevéssé elágazó fás(odó) szárú és általában levélüstökű (tipikus kambium hiánya). Őseikat azok között a primitív kétszikűek között kell keresni, amelyek lágyszárúak és ahol a termőtáj apokarp, a virágtakaró eléggé közönséges (még nem differenciálódott), a pollen uniaperturát (ez a modern kétszikű taxonok között csak a Nymphaeales lehet, ami nem jelenti azt, hogy direkt belőlük származnak, hanem inkább azt, hogy az egyszikűek ősei hasonlítottak a mai modern Nymphaeales-re!). Nymphaeales-nél megvan a hajlam a két sziklevél egyesülésére is! CRONQUIST (és már DE CANDOLLE 1827 szerint is) az egyszikűeknek vízi őseik voltak és a párhuzamos levélerezetet levéllemezét vesztett levélnyél modifikálódása alapján származtatja. Másodlagosan aztán többféleképpen megint létrejött hálózatos erezet (Alisma, Sagittaria, Dioscorea, Smilax, Trillium). CRONQUIST rendszerében az egyszikűek 5 alosztályra és 19 rendre vannak osztva. 1. egyszikű alosztály ALISMATIDAE 4 rend 16 család alig 500 faj Legősibb egyszikű csoport, ahol a termőtáj apocarp (esetleg monocarp) és többé-kevésbé a vízi életmód jellemző (vagy ritkábban a két tulajdonságból csak az egyik). Mindig lágyszárúak. Az edényrendszer általában nem erősen fásodott. Pollen trinukleát (vízi életmód miatt, a vízi zárvatermők nagy részénél ilyen). A 4 rendből 3 szorosan kapcsolódó (sokszor egy rend!), a TRIURIDALES izolált. ALISMATALES HÍDŐRVIRÁGÚAK Butomaceae virágkákafélék Alismataceae hídőrfélék HYDROCHARITALES BÉKATUTAJVIRÁGÚAK Hydrocharitaceae békatutajfélék NAJADALES TÜSKÉSHÍNÁRALAKÚAK Scheuchzeriaceae tőzegszittyófélék Juncaginaceae kígyófűfélék Najadaceae tüskéshínárfélék Zosteraceae tengerifűfélék Potamogetonaceae békaszőlőfélék TRIURIDALES A többi alosztályok esetében a termőtáj syncarp (esetleg pseudomonomer), általában szárazföldiek vagy epifitonok (vagy ritkábban víziek és akkor gyakran talloid és szadadon úszó test) 2. egyszikű alosztály ARECIDAE 4 rend 6 család 5600 faj Általában kicsi és nagyszámú virág, gyakran 1-több buroklevéllel (spatha), gyakran torzsába rendeződve. A növények nagyon gyakran fa-alakúak és egyben relatíve széles levéllemezűek (másik véglet Lemnaceae talloid és szabadon úszó testtel, redukált virágzattal) ARECALES PÁLMAVIRÁGÚAK Arecaceae = Palmae pálmák CYCLANTHALES VILLÁSPÁLMAALAKÚAK PANDANALES CSAVARPÁLMAALAKÚAK ARALES KONTYVIRÁGZATÚAK Araceae kontyvirágfélék Lemnaceae békalencsefélék Acoraceae

3. egyszikű alosztály COMMELINIDAE 7 rend 16 család 15000 faj Legősib tagjainál a virágtakaró kettős (csésze és párta) és trimér, a levezetett taxonoknál redukálódott, nem egyértelműen trimér vagy hiányzik (tipikusan adaptáció a szélbeporzáshoz). A magház felső állású. A központi és ősi COMMELINALES taxonjainál még rovarporozta virágok, a többi rendnél a virágok a szélbeporzáshoz adaptálódás fokozatait mutatják COMMELINALES PLETYKAVIRÁGÚAK ERIOCAULALES GOMBOSVIRÁGZATÚAK RESTIONALES SZITTYÓPÁZSITVIRÁGÚAK JUNCALES SZITTYÓVIRÁGÚAK CYPERALES PALKAVIRÁGÚAK vagy SÁSVIRÁGÚAK Cyperaceae palkafélék vagy sásfélék (Scirpoideae = Cyperoideae és Caricoideae) Poaceae = Gramineae pázsitfűfélék (sokszor külön POALES rendben) HYDATELLALES TYPHALES GYÉKÉNYVIRÁGZATÚAK Sparganiaceae békabuzogányfélék Typhaceae Az utolsó két alosztálynál általános a fejlett virágtakaró, a rovar- (vagy más állat-) megporzás. A magház lehet felső állású de gyakrabban alsó. 4. egyszikű alosztály ZINGIBERIDAE 2 rend 9 család 3800 faj A csészelevelek a sziromlevelektől jól elkülönülnek, gyakrabban zöldek, ritkábban a szimokhoz hasonló textúrájúak de akkor sem hasonló alakúak. Levelük lehet keskeny és párhuzamos erezetű vagy nyeles és széles lemezű karakterisztikus szárnyasan-párhuzamos erezetű. Nem mindig külön alosztály, legtöbbször mindkét vagy csak egyik rendje (BROMELIALES) a Commelinidae, esetleg másik rendje (ZINGIBERALES) a Liliidae alosztályban. BROMELIALES ANANÁSZVIRÁGÚAK ZINGIBERALES Strelitziaceae papagájvirágfélék, Musaceae banánfélék, Zingiberaceae gyömbérfélék, Cannaceae kannafélék 5. egyszikű alosztály LILIIDAE 2 rend 19 család 25000 faj Mutatós virág, szinte sehol sincs komolyabb redukció vagy torzsavirágzat. A csészelevelek inkább sziromszerűek (alak és textúra hasonló, ezért lepellevelek), csak ritkán zöldek és csészelevél-textúrájúak. Kevés fa-alakú, viszont sokszor erősen mikotróf taxonok. A levelek tipikusan keskenyek és párhuzamos erezetűek, ritkán nyeles és széles lemezű hálózatos erezetűek (de sohasem karakterisztikus szárnyasan-párhuzamos erezetűek, mint Zingiberidae). LILIALES LILIOMVIRÁGÚAK Liliaceae (+Amaryllidaceae) sensu latissimo Iridaceae nősziromfélék Agavaceae agávefélék Aloaceae Dioscoreaceae dioszkoreafélék Pontederiaceae ORCHIDALES ORCHIDEAVIRÁGÚAK Orchidaceae (Apostasioideae, Cypripedioideae, Orchidoideae)