KIKÖTŐI HÍREK A kolumbiai függetlenség kétszázadik évfordulója alkalmából a Kolumbiai Kulturális Minisztérium rendhagyó kiadvánnyal állít emléket az együtt élő különféle kultúráknak: tizenkilenc kötetben gyűjti egybe az afrokolumbiai irodalom legkiválóbb alkotásait, költői életműveket éppúgy, mint esszét, regényt, elbeszélést, emlékiratokat vagy éppen népi mondákat. spanyol 98 A sorozat első kötete Manuel ZAPATA OLIVELLA Changó, el gran putas című regénye. A sokoldalú szerző, aki egy személyben orvos, antropológus, folklorista és író, húsz évig kutatott, mígnem összeállt a regény anyaga. A szerző saját stílusát mitikus realizmus -nak nevezte el, mivel könyve lapjain az ősi afrikai mítoszok, mondák, hagyományok élednek újra. A joruba istenek mellett afrikai példázatok, nyelvtörők, tündérmesék, népdalok is felelvenednek a műben, valamint olvashatunk az amerikai függetlenségért vívott harcok kiváló, fekete bőrű hőseiről is. A regény tehát egyfajta eredetmítosz, kultúrákon átívelő intertextusokkal. Hazel ROBINSON ABRAHAMS No give up maan! / No te rindas! című kétnyelvű kötete ugyancsak alapítási regény: San Andrés és Providencia elfeledett múltját igyekszik rekonstruálni, különös tekintettel a XIX. századra, tehát arra az időszakra, amikor eltörölték a rabszolgaságot. A regény szerelmi szála egyetemes jelentést kap, a mesztic-lét szimbólumává, és ezáltal egy adott terület kollektív önábrázolásának példájává válik. A mű szerkezete klasszikusnak mondható: lineáris szerkezet és mindentudó narrátor jellemzi, ugyanakkor zenei regiszterei minden pillanatban visszavezetnek a múltba, egészen az afrikai gyökerekhez. Óscar COLLAZOS Cuentos escogidos. 1964 2006 című kötete csaknem fél évszázad elbeszéléseit gyűjti egybe. Collazost kritikusai realista, városi írónak mondják, aki bár a hatvanas években gyakran élt a kísérletező irodalom eszközeivel, mára írásművészete letisztult. Műveinek erejét főként az őszinte hangütésnek és a határozott, vallomásos stílusnak köszönheti. A sorozat azonban nem csupán a felnőtteket célozza meg, gyerekirodalmat is találhatunk a kötetek között: a Baudilio REVELO HURTADO szerkesztésében megjelent Cuentos para dormir a Isabela. Tradición oral afropacífica colombiana című könyv olyan meséket tartalmaz, melyeket a szerkesztő a legváltozatosabb foglalkozású, idős emberektől gyűjtött: találunk közöttük bányászt éppúgy, mint földművest, néprajztudóst, zöldségest vagy tanárt. A történetekben mégis közös, hogy az afrikai képzeletvilág elevenedik fel bennük, ám szerkezetük sok esetben talán a lejegyző iskolázottsága következtében mégis az európai vagy keleti mesékét követi. Candelario OBESO életének harmincöt éve alatt a XIX. század egyik legendás kolumbiai költőjévé, egyúttal a latin-amerikai néger irodalom egyik előfutárává vált. Apja ügyvéd, anyja mosónő: ő maga tizenhét évesen szerzett diplomát és huszonnégy esztendős korától jelentek meg rendszeresen versei, cikkei, stílusparódiái és fordításai. 1877-ben publikálták Cantos populares de mi tierra című, legfontosabbként számon tartott kötetét, melyet most, a Kulturális Minisztérium által kiadott sorozatban egybekötöttek Secundino el zapatero című verses komédiájával. Utóbbi a társadalmi felkapaszkodás buktatóit figurázza ki, miközben a XIX. század hevületével a társadalmi egyenlőség mellett teszi le a voksát. Alfredo VANÍN Obra poética című kötete pedig már a XX. század végének költészetét mutatja be: a kötetben az eső a kulcsmotívum, mely elzárja a falvakat, ahol csupasz gyerekek és frusztrált felnőttek vegetálnak egyhangú mindennapjaikban, a rabszolga-ősöktől örökölt teljes bizonytalanságban. A véletlen metaforája továbbá a kocka és a kártya: erre teszik fel a kötet szereplői életüket és akár szerelmüket is délutánonként a bárban. Az afrokolumbiai költőnőknek a ma oly divatos egyenlőség jegyében külön kötetet szentel a sorozat, bár igencsak kétséges, hogy ez a kreált autonómia nem zárja-e őket még szűkebb határok közé. A kötet fülszövege mindenesetre az autentikus női hang vitalitását és hiteles ritmusokat ígér, és persze az örök női témákat: bölcsődalt, eredetmítoszt, az ősi bölcsességek széles tárházát. A szerkesztők Guiomar CUESTA és Alfredo OCAMPO több mint ötven költőnő munkáit sűrítették ebbe a kötetbe, állításuk szerint ez a válogatás hiteles merítés a kolumbiai női költészet tárházából. A már korábban említett Manuel Zapata Olivella egy esszékötettel is helyet kapott a sorozatban. A szövegválogatás a negyvenes években kiadott újságcikkekkel kezdődik, és a kilencvenes években elhangzott konferenciák lejegyzett változatával ér véget. A szerző lebilincselő esszéstílusban értekezik az alsó kultúra, tehát az analfabéták, félanalfabéták a szerző számításai szerint a lakosság 80%-a szerepéről, mivel úgy véli, az ő szóbeli kultúrájuk képezi a kolumbiai irodalom legjelentősebb szubsztrátumát. Ugyancsak fontos szerepet kap a kötetben az a felvetés, hogy míg a görög kultúra a latin-amerikai világban is az egyik legfontosabb forrás, az afrikai örökség érzelmi-vallási szerepét alig, vagy egyáltalán nem ismerik el. A sorozat egyik, talán nem is titkolt célja lehet, hogy ezt a hiátust betöltse. (Kutasy Mercédesz) 97
98 99
100 101
102 103
104 105
106 107
108 109
110 111
SZÉPÍRÁS 11 4 11 5