Európai Unió, 2010 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett

Európai Bizottság BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM a higiéniai csomag rugalmasságról szóló egyes rendelkezéseinek értelmezéséről Gyakran feltett kérdések Iránymutatás az élelmiszer-ipari vállalkozók számára

Európai Unió, 2010 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SEC(2010) BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM a higiéniai csomag rugalmasságról szóló egyes rendelkezéseinek értelmezéséről Gyakran feltett kérdések Iránymutatás az élelmiszer-ipari vállalkozók számára MUNKADOKUMENTUM: NEM FELTÉTLENÜL TÜKRÖZI A BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATOK NÉZETÉT HU HU

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Kérdések és válaszok... 4 2.1. Hagyományos élelmiszerek... 4 2.2. Hús és húskészítmények... 5 2.3. Tej és tejtermékek... 8 2.4. Méz... 9 2.5. Gyümölcs- és zöldségfélék... 10 HU 2 HU

1. BEVEZETÉS Ez a dokumentum a higiéniai csomag rugalmasságról szóló egyes rendelkezései jobb megértésének alapjául szolgálhat, amelynek segítségével a tagállamok majd hatékonyabban tudják használni ezeket a rendelkezéseket. Hangsúlyozni kell, hogy a higiéniai rendeletek rugalmassága nem csak az ebben a dokumentumban említett pontokra korlátozódik. A higiéniai rendeletekben foglalt rugalmassági rendelkezések a következő lehetőségeket kínálják: az alábbiak alkalmazása: i. a higiéniai rendeletek mellékleteiben előírt bizonyos követelményektől való eltérés vagy ezek alóli mentesség, ii. a higiéniai rendeletek mellékleteiben előírt bizonyos követelmények kiigazításai, néhány tevékenység kizárása a higiéniai rendeletek hatálya alól. A rugalmassági rendelkezések alkalmazásához a tagállamoknak általában nemzeti intézkedéseket kell elfogadniuk. A rugalmassági rendelkezések végrehajtásának alapelvei a szubszidiaritás és az átláthatóság: az átláthatóság elve alapján az ilyen nemzeti intézkedések mindegyik tervezetéről tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállamot, a szubszidiaritás elve alapján a helyi problémák megoldására helyzetüknél fogva a tagállamok a legalkalmasabbak. Ezt az iránymutatást a higiéniai rendeletek végrehajtásához kapcsolódó útmutatókkal együtt kell használni: Útmutató a 852/2004/EK rendelet (általános higiéniai követelmények) bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásához, Útmutató a 853/2004/EK rendelet (állati eredetű termékek különleges higiéniai követelményei) bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásához, Útmutató a HACCP-elveken alapuló eljárások végrehajtásához és bizonyos élelmiszer-ipari vállalkozásokban a HACCP-elvek könnyebb végrehajtásához. Ezekben a dokumentumokban, amelyek az alábbi linken az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság honlapján közzé vannak téve, megtalálhatók a szakkifejezések és a higiéniai rendeletek végrehajtási szabályainak magyarázatai: http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/hygienelegislation/guide_en.htm Különös figyelmet kell szentelni A higiéniai csomag rugalmasságról szóló egyes rendelkezéseinek értelmezéséről Iránymutatás az illetékes hatóságok számára c. HU 3 HU

dokumentumra, amely ezzel a gyakran feltett kérdésekről szóló dokumentummal párhuzamosan kerül kidolgozásra. Az ebben a dokumentumban és e dokumentum alkalmazásában használt sajátos szakkifejezések az alábbi táblázatban szerepelnek. Szakkifejezés higiéniai rendeletek általános uniós higiéniai követelmények különleges uniós higiéniai követelmények Értelmezés a 852/2004/EK, a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet a 852/2004/EK rendelet idevágó követelményei a 853/2004/EK rendelet idevágó követelményei 2. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2.1. Hagyományos élelmiszerek 1. kérdés: Hazámban nagy hagyománya van a sajttermelésnek. A sajt juhtejből készül, és hegyvidéki gazdaságban állítják elő. A termelés hagyományos jellege miatt (a hegyekben magasan fekvő kunyhókban) nehéz, sőt majdhogynem lehetetlen megfelelni a helyszínekre vonatkozó uniós szabályoknak. Nehéz továbbá teljes mértékben megfelelni az ilyen termékek szállítására a hegyekből a helyi üzletekbe vonatkozó szabályoknak is. Az EU ezért be fogja-e tiltani az ilyen termékek előállítását? Nem, az EU a hagyományos élelmiszereket a tagállamok értékes és pótolhatatlan örökségének tekinti, amely egyben az Európai Unió öröksége is. A higiéniai rendeletek ezért rugalmasságot biztosítanak, különösen az ilyen típusú termékek előállításához, feltéve hogy a termék biztonságos. A gazdaságokban végzett sajttermelés szabályait a 8. kérdésnél olvashatja. 2. kérdés: Az élelmiszer, amelyet termelek, mikor minősül hagyományos jellemzőkkel rendelkező élelmiszernek, és milyen eltérések biztosíthatók ilyen élelmiszerekhez? A hagyományos jellemzőkkel rendelkező élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket hagyományosan a tagállamokban állítanak elő, és amelyek(et): a) történelmileg hagyományos termékekként ismertek el, vagy b) a hagyományos eljárással kapcsolatos, nyilvántartásba vett technikai referenciáknak megfelelően vagy a hagyományos előállítási módszereknek megfelelően készültek, vagy HU 4 HU

c) hagyományos élelmiszer-ipari termékekként az uniós 1, nemzeti, regionális vagy helyi jogszabályok oltalma alatt állnak. Az ilyen élelmiszerek esetében az uniós jogszabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a következőktől eltérést biztosítsanak: általános higiéniai követelmények azon a helyszínen, ahol az ilyen termékeket a jellegzetességek létrejöttéhez szükséges környezetben tartják (különösen nem sima, vízhatlan, nedvszívó vagy a korróziónak nem ellenálló anyagból készült falak, mennyezetek és ajtók, és természetes földtani falak, mennyezetek és padlók), ilyen helyszíneken alkalmazandó tisztítási és fertőtlenítési intézkedések és ezek gyakorisága a különleges környezeti flóra figyelembevétele céljából, azokkal az anyagokkal szemben támasztott követelmények, amelyekből a kifejezetten az ilyen termékek előállítására, csomagolására és kiszerelésére használt eszközök és berendezések készülnek. Ezeket az eszközöket és berendezéseket folyamatosan megfelelő higiéniai állapotban kell tartani, valamint rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell. Amennyiben az Ön terméke megfelel a fenti követelményeknek, és tudni szeretné, hogy országában a rugalmasság miként alkalmazható, forduljon az illetékes hatósághoz. 3. kérdés: Hagyományos előállítási módszerek használata esetén van-e lehetőség további rugalmasságra? Van. Ha az élelmiszert hagyományosan a tagállamokban állítják elő, és a 2. kérdésre adott válaszban említetteken kívül más követelmények kiigazítására is szükség van, az uniós jogszabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a higiéniai rendeletekben foglalt követelmények kiigazítása érdekében nemzeti intézkedéseket fogadjanak el. Amennyiben Ön hagyományos előállítási módszert alkalmaz, vagy hagyományos feldolgozást vagy terjesztést folytat, és tudni szeretné, hogy országában a rugalmasság miként alkalmazható, forduljon az illetékes hatósághoz. 2.2. Hús és húskészítmények 4. kérdés: Hentesüzletet vezetek. Azt hallottam, hogy üzletemnek meg kell felelnie valamennyi uniós szabálynak, és az EU-nak engedélyeznie kell. Tudna tanácsot adni abban, hogy milyen követelményeket kell teljesítenem ahhoz, hogy megfeleljek a jogszabályoknak?" 1 Az említett eltérésre igényt lehet tartani az uniós jogszabályok oltalma alatt álló, hagyományos különleges termékeknek minősülő termékek esetében, amelyek az 509/2006/EK rendelet értelmében szerepelnek a nyilvántartásban, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékek esetében, amelyeket az 510/2006/EK rendelet értelmében hagyományos módon állítanak elő. HU 5 HU

A higiéniai rendeletekben a hentesüzlet fogalma nincs meghatározva. Az uniós higiéniai szabályok attól függően alkalmazandók, hogy a létesítményben ténylegesen milyen tevékenységeket végeznek. Először is meg kell róla bizonyosodnia, hogy csak nyilvántartásba vételre, vagy engedélyezésre van-e szükség. (A nyilvántartásba vétel azt jelenti, hogy információkat kell küldenie a létesítménye/tevékenységei szerint illetékes hatóságnak, az engedélyezés pedig azt, hogy az ilyen kérelmet követően az illetékes hatóságnak látogatást kell tennie a létesítményben, és engedélyeznie kell azt, még mielőtt az megkezdi a működését.) A köznyelvben hentesüzletként ismert létesítmények, amelyek közvetlenül a végső fogyasztót látják el hússal vagy húskészítményekkel (állatokat nem vágnak le), kiskereskedelmi létesítményeknek minősülnek. Ezeket tehát csak nyilvántartásba kell venni. Az ilyen üzletekre az EU jogszabályai engedélyezést nem írnak elő. A tagállamok azonban nemzeti szinten nemzeti intézkedéseiknek megfelelően előírhatnak engedélyezést. Azt, hogy vannak-e ilyen nemzeti intézkedések, az illetékes hatóságtól kell megérdeklődni. Másodsorban vannak bizonyos uniós követelmények, amelyeket alkalmazni kell a hentesüzletekre. Alkalmazni kell pl. az általános higiéniai követelményeket, ideértve a HACCP-alapú eljárásokat is. Ne feledje, hogy különösen a kisebb üzletekben a HACCP-alapú eljárásokat rugalmasan lehet végrehajtani. A tagállamok a Bizottsággal együttműködve útmutatót dolgoztak ki arról, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozásoknál a HACCP-alapú eljárások végrehajtása során a vállalkozás mérete és a tevékenységek szerint hogyan értelmezendő a rugalmasság. Az útmutató az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság következő honlapján található: http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/hygienelegislation/guidance_doc_haccp_en.pdf Ezen túlmenően néhány tagállamban az élelmiszer-ipari ágazatok a helyes gyakorlatokhoz nemzeti útmutatókat dolgoztak ki, amelyeket az illetékes hatóságok értékeltek. Ezeket az útmutatókat önkéntes alapon lehet használni, és az élelmiszeriparban a higiéniai követelmények végrehajtásához hasznos gyakorlati eszközként szolgálhatnak. A helyes gyakorlatról szóló összes nemzeti útmutatót elküldik a Bizottságnak, amely ezekről jegyzéket vezet. A jegyzék az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság következő honlapján található: http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/hygienelegislation/register_national_guides_en.pdf A tagállamok végezetül folyamodhatnak a rugalmassági rendelkezésekhez és nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el, hogy kiigazítsák a hentesüzletek kivitelezésére, tervezésére és felszerelésére irányadó követelményeket. 5. kérdés: HU 6 HU

Gazdaságomban sertéseket és szarvasmarhákat tenyésztek. Ezen kívül szeretnék állatokat vágni a gazdaságomon található hentesüzlet számára, húst és néhány hagyományos húskészítményt szeretnék előállítani, hogy ezeket a termékeket az üzletemben közvetlenül a fogyasztóknak értékesíthessem. Gazdaságom kapacitása igen kicsi, és az összes termékemet csak az üzletembe küldeném. Véleményem szerint a helyszínnek csak a hentesüzletekre irányadó követelményeknek kell megfelelnie. Jól gondolom? Meg kell felelnie a hentesüzletek kapcsán a 4. kérdésben kifejtett követelményeknek. A higiéniai rendeletek szerint azonban csak az elsődleges termelést és a kiskereskedelmi tevékenységeket nem kötelező engedélyezni. Az állatok levágása nem elsődleges termelés, és nem tekinthető kiskereskedelemnek sem. Az állatok gazdaságban végzett levágását a megfelelő általános higiéniai szabályoknak, valamint a vágóhidakra alkalmazandó különleges uniós higiéniai szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A gazdaságban a vágásra használt létesítményeket az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell. Amennyiben a vágást hentesüzletet vezető személyek végzik, a vágásra használt létesítményeket az illetékes hatóságnak mindig engedélyeznie kell, akár gazdaságban történik a vágás, akár nem, és a létesítményeknek meg kell felelniük a vágóhidakra vonatkozó követelményeknek. A tagállamok azonban folyamodhatnak a rugalmassági rendelkezésekhez, és nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el, hogy kiigazítsák az ilyen létesítmények kivitelezésére, tervezésére és felszerelésére irányadó követelményeket. Azt, hogy vannak-e ilyen nemzeti intézkedések, az illetékes hatóságtól kell megérdeklődni. 6. kérdés: Van egy kis kapacitású vágóhidam, és mellette egy darabolóüzemem. A vágóhidat ezidáig az illetékes hatóság a nemzeti szabályoknak megfelelően jóváhagyta. Azt hallottam az illetékes hatóságtól, hogy 2010. január 1-jétől a vágóhidat a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően kell engedélyeztetni, máskülönben nem működhet tovább. Szerintem nem indokolt megkövetelni a kizárólag helyi szinten húst előállító kis létesítményektől, hogy feleljenek meg a szigorú uniós szabályoknak. Sőt szerintem kellene adni valamennyi időt az élelmiszer-ipari szereplőknek ahhoz, hogy megfelelhessenek az uniós követelményeknek. Az uniós higiéniai jogszabályokban nincs meghatározva a kis élelmiszer-ipari vállalkozások fogalma, és nincsenek különleges követelmények, amelyeket ezekre kell alkalmazni. 2004- ben a tagállamok abban a megközelítésben egyeztek meg, hogy minden létesítmény (ideértve a kis vágóhidakat és darabolóüzemeket is) hozhat forgalomba élelmiszert a Közösségben, feltéve hogy a higiéniai rendeletekkel összhangban engedélyezték őket. A kiskapacitású létesítmények, amelyeket az előző rendszer alatt csak a nemzeti piacokra hagytak jóvá, négyéves átmeneti időszakot kaptak ahhoz, hogy megfeleljenek az uniós szabályoknak. Ez az átmeneti időszak 2009. december 31-én véget ért. A higiéniai rendeletekben foglaltak szerint tehát 2010. január 1-jétől az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak meg kell felelniük az uniós szabályoknak, beleértve az illetékes hatóság engedélyezését is. HU 7 HU

A tagállamok azonban élhetnek a higiéniai rendeletekben foglalt rugalmasság lehetőségével, és szükség esetén az ilyen típusú létesítmények esetében kiigazíthatják a higiéniai rendeletek mellékleteiben előírt követelményeket, pl. az ilyen létesítmények kivitelezésére, tervezésére és felszerelésére irányadó követelményeket. Ez azt jelenti, hogy a további működéshez be lehet vezetni a követelmények bizonyos kiigazításait, amelyeket nemzeti intézkedésekként kell megszövegezni, és amelyekről a nemzeti hatóságoknak értesíteniük kell a Bizottságot. Azt, hogy vannak-e ilyen szabályok, az illetékes hatóságtól kell megérdeklődni. 2.3. Tej és tejtermékek 7. kérdés: Van egy kis gazdaságom (10 tehén), és szeretnék (nyers) tejet eladni a gazdaságban és a közeli város üzletének. Milyen követelményeknek kell megfelelnem? A gazdaságban végzett fejés és tejtárolás elsődleges termelésnek tekintendő, és a nyers tej alapterméknek minősül. Az uniós követelmények alóli mentesség tehát bizonyos feltételek mellett lehetséges. A nyers tej közvetlen értékesítése esetén az uniós követelmények alóli mentességnek a következők a feltételei: a nyers tejet (feldolgozatlanul) a gazdálkodó szállítja, vagy a nyers tej közvetlenül a végső fogyasztóhoz vagy a helyi kiskereskedelmi üzlethez kerül, és a nyers tejet kis mennyiségekben szállítják. Amennyiben a nyers tejet kis mennyiségekben közvetlenül a végső fogyasztóhoz vagy a helyi kiskereskedelmi üzlethez szállítják, amely közvetlenül a végső fogyasztónak értékesíti a tejet, az ilyen tevékenység mentesül az általános és különleges uniós higiéniai követelmények alól. Nincs szükség engedélyezésre. A tagállamokban azonban az ilyen tevékenységekre nemzeti intézkedéseket kell elfogadni. Ha nem fogadtak el nemzeti szabályokat, vagy tevékenysége nem felel meg a nemzeti szinten megállapított szabályoknak, az általános és különleges uniós higiéniai követelményeket kell alkalmazni. Önnek mint gazdálkodónak tehát az alábbiakról kell megbizonyosodnia: elfogadták-e tagállamában a nyers tej közvetlen értékesítésére irányadó nemzeti intézkedéseket, tagállamában mi tekintendő kis mennyiségnek, és élhet-e ezzel a lehetőséggel, melyek a tagállamában alkalmazandó szabályok. 8. kérdés: HU 8 HU

Van egy gazdaságom, ahol teheneket tartok, és sajtot állítok elő. Szeretném a sajtot eladni a gazdaságban vagy a helyi üzletnek. Mely uniós élelmiszer-higiéniai szabályoknak kell megfelelnem? A sajt elvben a nyers vagy hőkezelt tej feldolgozásának eredménye. A sajt ennélfogva nem alaptermék, akkor sem, ha a gazdaságban készítik. Következésképpen a gazdaságban végzett sajttermelésnek elvben meg kell felelnie a megfelelő általános és különleges uniós élelmiszer-higiéniai követelményeknek, és engedélyezésre van szükség. Amikor azonban a sajtot teljes egészében a gazdaságban állítják elő, és a gazdaságban vagy a helyi piacon (pl. heti piac, termelői piac stb.) adják el közvetlenül a végső fogyasztónak, ez a tevékenység a kiskereskedelem fogalmába tartozik. Ilyenkor ezért csak az általános higiéniai követelményeket kell alkalmazni, és ebben az esetben nincs szükség engedélyezésre. A tagállamok továbbá folyamodhatnak a rugalmassági rendelkezésekhez, és nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el, hogy kiigazítsák az ilyen létesítmények kivitelezésére, tervezésére és felszerelésére irányadó követelményeket. Azt, hogy vannak-e ilyen nemzeti intézkedések, az illetékes hatóságtól kell megérdeklődni. 2.4. Méz 9. kérdés: Méhész vagyok, és saját termelésű mézemet a végső fogyasztónak adom el. A jövőben szeretném a mézemet egy olyan létesítménynek értékesíteni, ahol a mézet becsomagolják, és az egész országban különböző üzleteknek értékesítik. Van-e különbség a követelményekben, amelyeknek meg kell felelnem? A méhészet és méztermelés elsődleges termelésnek minősül, a méz pedig alaptermék. A higiéniai rendeletek alól tehát mentesség adható az alábbi feltételek mellett: A méz közvetlen értékesítése nem tartozik a higiéniai rendeletek hatálya alá, ha a következő elveket alkalmazták: a mézet a termelő szállítja, vagy a méz közvetlenül a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül kiszolgáló helyi kiskereskedelmi üzlethez kerül, és a mézet kis mennyiségekben szállítják. Ez azt jelenti, hogy ha a mézet teljes egészében a gazdaságban állítják elő, és ott vagy a helyi piacon (pl. heti piac, termelői piac stb.) adják el kis mennyiségben közvetlenül a végső fogyasztónak, az általános és különleges higiéniai követelményeket nem kell alkalmazni, és nincs szükség engedélyezésre. A tagállamokban az ilyen tevékenységekre nemzeti intézkedéseket kell elfogadni. Ha nem fogadtak el nemzeti szabályokat, vagy tevékenysége HU 9 HU

nem felel meg a nemzeti szinten megállapított szabályoknak, az általános uniós higiéniai követelményeket kell alkalmazni. Meg kell tehát bizonyosodnia arról, hogy: elfogadták-e tagállamában a méz közvetlen értékesítésére irányadó nemzeti intézkedéseket, tagállamában mi tekintendő kis mennyiségű méznek, és élhet-e ezzel a lehetőséggel, mely szabályokat kell alkalmaznia. Ha a mézet olyan létesítménynek kívánja szállítani, ahol a mézet becsomagolják (vagy más mézzel összekeverik és így csomagolják be), majd a kiskereskedelmi üzletekbe szállítják, már más a helyzet. Mivel a csomagoló létesítmény nem kiskereskedelmi üzlet, nem alkalmazandók a kis mennyiségű méz (lásd fent) közvetlen értékesítésére irányadó szabályok. A méz ilyen létesítményeknek történő értékesítésére az általános uniós higiéniai követelményeket kell alkalmazni. 2.5. Gyümölcs- és zöldségfélék 10. kérdés: Szeretek az erdőben áfonyát és gombát szedni. Szeretném ezeket fogyasztóknak a helyi piacon eladni. Vonatkozik erre valamilyen uniós higiéniai szabály? Az erdei bogyók és gomba begyűjtése és ezek helyi piacra szállítása elsődleges termelésnek számít, az áfonya és a gomba pedig alapterméknek minősül. Az uniós követelmények alóli mentesség tehát bizonyos feltételek mellett lehetséges. Az áfonya és gomba, valamint más gyümölcsök és zöldségek közvetlen értékesítése nem tartozik a higiéniai rendeletek hatálya alá, ha a következő elveket alkalmazzák: az áfonyát és a gombát (feldolgozatlanul) az a személy szállítja, aki begyűjtötte őket, vagy a termékek közvetlenül a végső fogyasztóhoz vagy a helyi kiskereskedelmi üzlethez kerülnek, és a termékeket kis mennyiségekben szállítják. Amennyiben az alaptermékeket a termelő szállítja (ez esetben az a személy, aki az erdőben összegyűjtötte őket) kis mennyiségekben közvetlenül a végső fogyasztóhoz vagy a helyi kiskereskedelmi üzletbe, amely a termékeket a végső fogyasztóknak értékesíti, az ilyen tevékenység mentesül az általános uniós higiéniai követelmények alól. A tagállamokban az ilyen tevékenységekre nemzeti intézkedéseket kell elfogadni. Ha nem fogadtak el nemzeti szabályokat, vagy tevékenysége nem felel meg a nemzeti szinten megállapított szabályoknak, az általános uniós higiéniai követelményeket kell alkalmazni. HU 10 HU

Meg kell tehát bizonyosodnia arról, hogy: elfogadtak-e tagállamában az ilyen termékek közvetlen értékesítésére irányadó nemzeti intézkedéseket, tagállamában mi tekintendő kis mennyiségnek, és élhet-e ezzel a lehetőséggel, mely szabályokat kell alkalmaznia. Felhívjuk figyelmét, hogy néhány tagállamban a higiéniai szabályokon túl nemzeti szabályokat határozhatnak meg az ilyen termékek minőségére vonatkozóan, sőt kötelező képzést írhatnak elő az ilyen termékeket begyűjtő, majd forgalomba hozó személyek számára. 11. kérdés: Kis gazdaságom van, és a betakarított gyümölcsből gyümölcslevet és lekvárt készítek. Szeretném őket eladni üzleteknek a régiómban. Megtehetem? Ha egy gazdaság termését vagy annak egy részét (pl. alma vagy szilva) a helyszínen gyümölcslé vagy lekvár készítésére használja, majd eladja, akkor ez a gazdaság túllépi az elsődleges termelés szintjét. A gyümölcslé vagy lekvár előállítását az elsődleges termelést követő tevékenységnek kell tekinteni, arra ennélfogva a megfelelő uniós általános higiéniai követelmények vonatkoznak. A tagállamok azonban élhetnek a rugalmassági rendelkezésekkel, és nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el ahhoz, hogy kiigazítsák az ilyen létesítmények kivitelezésére, tervezésére és felszerelésére irányadó követelményeket. Azt, hogy vannak-e ilyen nemzeti intézkedések, az illetékes hatóságtól kell megérdeklődni. HU 11 HU