1 SEPA Ipari területek elő-megvalósíthatósági tanulmány Közép-Dunántúl Készítette: 2010.12.15 Közép-Pannon Nonprofit Kft.
2 Tartalom 1. Áttekintés... 3 1.1 Célok... 3 1.2 Az elemzés háttere és a SEPA területek rövid bemutatása... 4 2. SEPA területek szervezeti és funkcionális jellemzői... 8 2.1 Szervezeti háttér... 8 2.2 Funkcionális szempontok... 8 3. A kiválasztott SEPA területek részletes bemutatása... 9 3.1 Tapolcai laktanya... 9 3.2 Oroszlányi ipari park...15 4. Benchmarking elemzés...20 5. Befektetési környezet...22 6. Keresleti előrejelzés...26 7. Összegzés...29 8. Mellékletek...31 8.1. A tapolcai SEPA terület fényképei...31 8.2. Az oroszlányi SEPA terület fényképei...36 8.3. A SEPA nemzetközi egyeztetetésen elhangzott előadás anyaga...39
1. Áttekintés 3 1.1 Célok A Közép-Pannon Nonprofit Kft partnerségével megvalósuló SEPA projekt 3 év alatt történő megvalósításában 7 ország (Magyarország, Bulgária, Szlovénia, Olaszország, Románia, Görögország és Szerbia) 9 szervezete vesz részt, az INTERREG Southeast Europe program keretében. A SEPA projekt célja olyan környezeti fenntarthatósági módszertan kidolgozása, amely megalapozza, illetve segíti a barnamezős iparterületek környezetvédelmi szempontú reorganizációját, illetve elősegíti új környezeti szempontból fenntartható ipari területek kialakítását a dél-kelet európai régió országaiban. A projekt közvetett célja olyan működő, vagy tervezés alatt álló iparterületek felkutatása, kiválasztása ahol a környezeti szempontú iparterületi reorganizációs elképzelés megvalósítható. A projekt 5. munkacsomagjának részeként egyrészt megalapozó vizsgálatok segítségével egy előzetes előválogatási folyamat után minden partner régióban két potenciális SEPA terület előzetes elemzése történik meg. Ezt a partnerek egy közösen kidolgozott, egységes tematika alapján a jelen előmegvalósíthatósági tanulmányok segítségével végzik el. Az előmegvalósíthatósági tanulmányban a két érintett potenciális SEPA terület közül kiválasztásra kerül az, amelyre részletes megvalósíthatósági tanulmány készül. Szintén az 5. munkacsomag részeként elkészül az összes régió SEPA terület bencmarkingja. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a jó gyakorlatok átvételre kerüljenek, illetve beépüljenek az egyes SEPA területek fejlesztési tevékenységébe. Az itt leírt feladatok megvalósítási folyamatát mutatatja a következő ábra:
4 1.2 Az elemzés háttere és a SEPA területek rövid bemutatása A Közép-Dunántúl potenciális SEPA területeinek kijelölése módszertanilag négy fő tevékenység alapján történt meg: 1. Elsőként előre meghatározott szempontok alapján elkészült a Közép-dunántúli Régió meghatározó fejlesztési dokumentumainak áttekintése. Ennek keretében a megalapozó helyzetelemzések, fejlesztési célok és intézkedési területek, valamint a kiemelt fejlesztési célok összesítése zajlott. Ennek eredményei alapján kiválasztottuk a régió azon területeit (kistérségeit), amelyek korábbi és jelenlegi fejlesztési irányai illeszkednek a projekt céljaihoz. 2. Ezt követte a 2000. óta a régióban működő, Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által koordinált regionális projektcsatorna rendszerben lévő projekt tervek áttekintése. Ez kiterjedt a pályázati forrásokkal támogatott, illetve a kezdeti fejlődési szakaszban lévő projektekre is. 3. A régió meghatározó gazdaságfejlesztési szakértőivel, illetve szakpolitikai döntéshozóival fókuszcsoportos beszélgetés történt a potenciális területek azonosítása érdekében. 4. Végül 2010.11.25-én Goriziában (Olaszország) a SEPA projekt munkamegbeszélésén az összes projekt partner számára bemutatásra kerültek a magyarországi potenciális SEPA területek, az itt kapott javaslatok is beépültek az anyagba.
A kiválasztási és előkészítési folyamatban (a magyarországi projekt partneren kívül) a következő szervezetek vettek részt: Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Középdunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, a régió kereskedelmi és iparkamarái, valamint a régió közép- és nagyvárosainak önkormányzatai. 5 A fenti módszerrel a régió három megyéjéből összesen öt terület alkalmasságát vizsgáltuk. A helyszíni egyeztetések alapján a tapolcai volt honvédségi ingatlan együttes, illetve az oroszlányi ipari parkhoz kapcsolódó barnamezős volt bányaterület került kiválasztásra. Mindkét esetben három kiválasztási kritérium dominanciája érvényesült. Ezek a kedvező földrajzi fekvés, a környezetbarát ipari tevékenységek megjelenése a fejlesztési célok között, valamint a tulajdonosok, illetve kezelést végzők megalapozott fejlesztési stratégiája. Az első potenciális SEPA terület a Tapolca határában lévő, 2006. óta használaton kívül lévő volt honvédségi ingatlan együttes. A terület a Balaton-felvidék központi területén, Magyarország egyik meghatározó turisztikai és természeti attrakciójának központjában helyezkedik el. A térség ipari hagyományait elsősorban a helyi ásványi erőforrásokhoz kapcsolódó nehézipar és feldolgozóipar határozza meg. A térségről elmondható, hogy a viszonylagosan fejlett Közép-Dunántúl kevésbé fejlett kistérsége. A SEPA területet adó korábbi laktanya együttes kialakítása mintegy száz évvel ezelőtt kezdődött. A II. Világháborút követően elsősorban mint légvédelmi bázis működött, egészen 2006-os bezárásáig. A két laktanyából, illetve egy reptérből álló ingatlancsoport összesen több mint 200 ha területű. Jelenleg két önkormányzat (Tapolca és Lesencetomaj) tulajdonában, illetve kezelésében van. A fejlesztés szempontjából lényeges, hogy a Régióban hat további hasonló honvédségi terület van, azonban ezek hasznosítási irányai eltérőek, nem illeszkednek a projekt céljaihoz. Ki kell emelni azt is, hogy a 2006-os bezárás óta a tulajdonos önkormányzatok folyamatos tárgyalásokat folytattak elsősorban külföldi befektetőkkel, azonban minden esetben csak részhasznosítás történt volna, amely a terület egészének egységes fejlesztését nehezítette volna. Végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tulajdonosok, egyben, komplex reorganizációval kívánják a területet hasznosítani (ld. ábra).
6 Ennek része a többcélú turisztikai hasznosítás (szállásférőhelyek, élményfürdő, szabadidőpark, edzőközpont), a logisztikai és raktárbázis kialakítása, valamint a környezetbarát ipar telepítése. Mindezt a gazdasági mellett olyan céllal, hogy a természeti környezet és az ipari hasznosítás közötti ellentmondást oldják. A második potenciális SEPA terület az Oroszlányban található barnamezős, volt bányászati terület, amely a zöldmezős Ipari Parkba ékelődve jelenleg részben hasznosított. A terület a korábbi dunántúli-középhegységi nehézipari tengely magterületén helyezkedik el, a szocialista iparosításhoz kapcsolódó urbánus térben. A térség adottságaiból és korábbi hasznosításából adódóan szinte kizárólag ipari tradíciókkal, ezen belül is bányászati és energiatermelési tapasztalatokkal rendelkezik. A tapolcaihoz hasonlóan ez is a viszonylag fejlett Közép-Dunántúl belső perifériájának tekinthető. A potenciális SEPA terület jelenlegi hasznosítási sémája a következők szerint alakul:
A terület a térségben már nem működő szénbányák kiszolgáló iparterülete volt, a mintegy 60 ha barnamezős ingatlan együttes egyes területei vegyipari és gépipari tevékenységekkel hasznosítottak. 7 A potenciális SEPA terület tulajdonviszonyai rendezettek, a terület egésze a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában van, míg kezelését és fejlesztését az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. végzi. A tulajdonos és a város önkormányzata fejlesztési elképzeléseiket a zöldmezős és barnamezős területek összevont hasznosítására alapozzák, alapvető céljuk, hogy az Ipari Park területét kiterjesszék. A hasznosítással kapcsolatosan sem ágazati, sem funkcionális preferenciájuk nincs, illetve a tapolcai területtel ellentétben részterületek hasznosításában is gondolkoznak. Vagyis a jelenlegi ipari parkhoz hasonlóan próbálják kezelni a barnamezős területet, amelyre a szolgáltatások tekintetében nem terveznek külön fejlesztéseket.
2. SEPA területek szervezeti és funkcionális jellemzői 8 2.1 Szervezeti háttér Az előző fejezetben röviden bemutatott két potenciális SEPA terület fejlesztése szervezeti szempontból hasonló és egymástóé jelentősen eltérő elemeket is mutat. A lehetséges működési modell tekintetében mindkét potenciális SEPA terület a magántőke bevonásra alapozva kívánja a fejlesztéseit megvalósítani. E tekintetben a legfontosabb különbség, hogy Tapolcán úgy kívánják bevonni a magántőkét, hogy a terület egyben, egységes koncepció mentén hasznosuljon. Ezzel szemben Oroszlányban a hasznosítási koncepció alapja, hogy a területet részenként értékesítsék, ágazati megkötések nélkül. A működési modell is mutat különbségeket. Oroszlány esetében viszonylag kis számban, de terveznek olyan tevékenységeket, amelyek minden betelepülő számára elérhetőek. Ezeket, illetve a közös működtetésekkel kapcsolatos feladatokat az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. látja majd el. Ezzel szemben Tapolcán jelenleg az önkormányzat saját erőforrásaiból oldja meg a működtetést, a tervezett beavatkozások, különösen a mindenki által elérhető szolgáltatások szükségessé teszik egy önálló projekt cég létrehozását. 2.2 Funkcionális szempontok A két potenciális SEPA terület kiválasztásánál is figyelembe vett funkcionális szempontok a következők: - Mindkét terület földrajzi fekvése kedvező, közel vannak a gazdasági fejlődés magterületeihez, ezzel a fejlődés későbbi szakaszaiban a végfelhasználók számára az együttműködések lehetősége biztosított. Emellett földrajzi helyzetük a tervezett tevékenységek térségi beágyazódása szempontjából is kedvező. - Eltérő mértékben, de mindkét terület esetében megtalálhatók azok az egyik esetben kizárólag ipari, a másik esetben ipari és szolgáltatási tevékenységek, amelyek a környezetbarát tevékenységek megvalósítására alapoznak. E tekintetben a tapolcai SEPA terület elképzelései jobban kidolgozottak, egyrészt a termálvíz hasznosítás előtérbe helyezése, másrészt a környezetbarát iparok preferenciája miatt.
3. A kiválasztott SEPA területek részletes bemutatása 9 3.1 Tapolcai laktanya Alapjellemzők A korábban leírtak szerint az első potenciális SEPA terület a Tapolca határában lévő, 2006. óta használaton kívül lévő volt honvédségi ingatlan együttes. A terület a Balaton-felvidék központi területén, Magyarország egyik meghatározó turisztikai és természeti attrakciójának központjában helyezkedik el. A térség ipari hagyományait elsősorban a helyi ásványi erőforrásokhoz kapcsolódó nehézipar és feldolgozóipar határozza meg. A térségről elmondható, hogy a viszonylagosan fejlett Közép-Dunántúl kevésbé fejlett kistérsége. 2006-ban Kormányzati döntés alapján Tapolca város önkormányzata tulajdonába kerültek a volt honvédségi laktanyák. Ezek a területek úgynevezett A1-es állami területként szerepeltek, szabályozás nélkül, illetve különleges honvédségi területként nyilvántartva. A város az integrált fejlesztési stratégiájában fontos szerepet szán az újonnan birtokába került hasznosításra váró területeknek. Így az északi területen logisztikai, kereskedelem, szolgáltatási, és részben a meglévő lakótelephez kapcsolódó humán funkciókat kíván telepíteni, a déli területen, tekintettel annak értékes flórájára, különleges turisztikai területként kíván fejlesztéseket kezdeményezni. A volt honvédségi terület, messze esik a városközponttól, mégis fontos volt a város életében, amíg a honvédség birtokolta a területet. 2006-ban döntött a honvédség a kiürítésükről, és a déli (Kinizsi), valamint az északi (Csobánc) laktanya az önkormányzathoz került (az északi laktanya nyugati részének kivételével, amely a közigazgatási határnak megfelelően Lesencetomaj község tulajdona lett). A terület elhelyezkedését mutatják a következő légi felvételek.
10
A terület hasznosítása szempontjából lényeges a terület alatt húzódó geológiai törésvonal, amely mentén az előzetes feltáró fúrások alapján hasznosítható termálvízvagyon található. A hasznosítási koncepció kidolgozása is ennek figyelembevételével történhet meg. 11 Területhasználati adottságok Kizárólag Tapolca közigazgatási területén van a volt Kinizsi laktanya /4507 hrsz./, míg a Dobó laktanya részben Tapolca belterületén /4511hrsz./, és részben Lesencetomaj külterületén fekszik. /Lesencetomaj 088/2 hrsz./ A déli (Kinizsi) laktanya teljes területe különleges turisztikai területbe (Ktt) került besorolásra, ahol a célkitűzések szerint turisztikai, egészségturisztikai beruházások megvalósítása van előirányozva. Az egybefüggő, nagy kiterjedésű terület egységes hasznosítását tervezi a város, ezért az utakkal nem került kisebb terület felhasználási egységekre bontva. Az északi (Csobánc) laktanya kettős hasznosítása tervezett. A lakóterület, illetve a közút felé eső területeken, a lakó funkcióhoz kapcsolódva elsősorban a humán jellegű hasznosítást lehetővé tevő szabályozást kellett kidolgozni. A belső feltáró utakkal lehatárolt terület felhasználási egységek településközpont vegyes (Vt13) övezetbe kerültek besorolásra. A terület fennmaradó területei pedig kereskedelmi, szolgáltató területbe (Gksz1) kerültek. Utóbbi területen valósítható meg a környezetbarát ipari hasznosítás is. A terület infrastruktúrája A Tapolca közigazgatási területén lévő ingatlanok Tapolca város belterületén, valamint az azzal szomszédos Lesencetomaj község külterületén találhatók. Vonalas infrastruktúra tekintetében az alaphálózat teljes körű kiépítettsége jellemző, amely a tervezett fejlesztéseket figyelembe véve jelentős kapacitásbővítésre szorul. A terület közlekedési infrastruktúrája ellentmondásos. Az ingatlan együttesen áthalad egy közforgalmú vasúti vonal, amely kiváló vasúti összeköttetést biztosít. Emellett a korábbi honvédségi leszállópálya és kiszolgáló épület kisgépek számára biztosítja a légi megközelítést is. Ezzel szemben a térség távol esik az országos közúthálózat fő tengelyitől, közúti megközelíthetősége átlag alatti. Az ingatlan együttes megközelíthetősége a következőkkel jellemezhető:
- Tapolcát és környékét légi úton elérni a Tapolcától 42 km-re lévő Sármellék, Fly Balaton repülőtér igénybevételével lehet. 12 - Autópálya használat esetén az M7-es autópályát Balatonszentgyörgynél vagy Balatonakarattyánál kell elhagyni, Tapolca Balatonszentgyörgytől 43 km-re, Balatonakarattyától 80 km-re van. - Tapolca városba és környékére el lehet jutni a 84-es számú főútról Sümeg irányából a 7319-es út, Lesencetomaj irányából a 7301-es út, valamint a 71-es főútról a 7318-as Szigliget-Tapolca összekötő út közbeiktatásával. - Vasúti megközelíthetőség is biztosított, a Balaton déli partja felől Balatonszentgyörgy- Tapolca, 26-os számú vasútvonal, míg az északi part felől a 29- es számú Budapest-Tapolca vasútvonal vehető igénybe. - A Tapolca- Szombathelyi, 20/26-os számú vasútvonal a nyugati országrész felől biztosítja a vasúti elérhetőséget. Ez a Kinizsi laktanya és a Dobó laktanya között halad át, a vonalról iparvágány ágazik le, melyet a honvédségi vasúti szállítás miatt építettek ki. Az iparvágány szolgált többek között a harcjárművek vasúti szállításának megoldására, ezért az iparvágány mellett a vagonokra felhajtás céljából rámpát létesítettek, a rámpa és az iparvágány ma is használható, hasznosítható. - A volt honvédségi területhez kapcsolódik egy alagcsövezett, füves repülőtér is, mely kisgépek fogadására alkalmas. A repülőtér nem önkormányzati tulajdon, a légi irányítást szolgáló épület a volt Kinizsi laktanyában van. - Az épületek felújítandó víz- csatorna, elektromos és részben gáz közműhálózattal vannak ellátva, ezek a volt Dobó laktanyai épületek gázellátása kivételével mérést biztosító átadóátvevő állomás közbeiktatásával csatlakoznak a városi hálózatra. Épületállomány A volt Dobó laktanya tapolcai, 114506 m2-es belterületi közigazgatási területén lévő épületállományát 44 db épület alkotja. Ezek többnyire az ötvenes-hatvanas években beton
alapokra, tégla falazattal, lapos tetővel készültek, további hasznosításra alkalmasak. Az épületek szerkezetein tartószerkezeti problémákra utaló jelek nem láthatók. Az épületeket összekötő utak aszfaltozottak. 13 A volt Kinizsi laktanya területe 283850 m2, - rajta 59 db eltérő rendeltetésű és méretű, jellemzően téglából, vasbeton gerendás födémmel, hagyományos technológiával épített egy, két- és háromszintes, részben alápincézett épületekkel beépítve. Az épületek között van nagy alapterületű földszintes legénységi konyha és étkező, acélvázas központi gázüzemű kazánház, panelből épült legénységi épület, több acélvázas, szerelt raktár. A laktanya területén található egy 3710 m2 alapterületű volt hangárépület acél vázszerkezettel, tégla kitöltő falazattal, a hozzáépített műhelyekkel. A sportolás célját valamikor salakos, most fűvel benőtt labdarúgópálya és még ma is igen jó állapotú, használható bitumenes sportpálya szolgálta. Az épületállomány állékonyság tekintetében itt is megfelelő, a tartószerkezetek jelentősen nem károsodtak. A volt laktanya területét két vasúti fénysorompóval ellátott vasúti átjárón lehet megközelíteni, ennek különösen megosztás esetén van nagy jelentősége. Az épületállomány további hasznosításának lehetősége nagyban függ a konkrét fejlesztések jellegétől. Egy részük bontásra szorul, illetve csak jelentős szerkezeti átalakításokkal hasznosítható. Fejlesztési célok Az önkormányzat célja több lépcsős fejlesztés megvalósítása. Ennek első elemeként a déli területen elsősorban turisztikai funkció meghonosítása, melynek keretében szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, wellness, sport és ezeket kiszolgáló létesítmények települhetnének ide, amely kiegészülhet a használaton kívüli sportrepülőtér hasznosításával. Ezt követően az északi laktanya területén a környezetet nem szennyező ipar, szolgáltatások vagy más gazdasági funkció tervezett. Ehhez a funkcióhoz csatlakoznának más, nagy területet igénylő, a központtól távol is életképes tevékenységek: sport, kereskedelem, kisebb üzemek, összességében szignifikáns mennyiségű munkahelyet teremtve.
A fejlesztés központi eleme a település térségi szerepének erősítése. Ennek egyik része a repülőtér felhasználóbarát fejlesztése, és közforgalom céljára való megnyitása. Ez több elemében is illeszkedik a jelenlegi nagytérségi, országos és Európai Uniós célkitűzésekhez is: 14 - Egyrészt kapcsolódik a Balaton Egységes Gazdaságfejlesztési Térség Koncepciójához - Az Európai Parlament általános célú és üzleti repülés fenntartható jövőjének menetrendjéről szóló, 2007. január 11-i bizottsági közleményéhez (COM(2007)0869) - Az Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalására az általános célú és üzleti repülés fenntartható jövőjének menetrendjéről (2008/2134(INI)) szóló dokumentumához. Az első ütemben kiemelt fejlesztési terület lehet a sportturisztikai szolgáltatások fejlesztése és sportlétesítmények építése. Ilyen szerepet tölthet be pl. a sport és rekreációs szabadidős outdoor és indoor kínálat, illetve a különböző sportágakban hazai és nemzetközi versenyek szervezése és ezek infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Szintén az első ütemhez kapcsolódik az integrált szállás és szolgáltatási komplexumok fejlesztése, amely új minőségi keresletet generál és növeli a város turisztikai attraktivitását. A resort típusú komplex kínálatot biztosító turisztikai és szabadidős létesítmények létrehozásával megvalósulhat a piaci szegmentáció és önálló desztinációként minőségi, egyedi, célcsoport-orientált, komplex és fenntartható turisztikai termék jöhet létre. A második ütem az ipari hasznosítást célozza, az északi laktanya területén. E tekintetben kiemelt prioritást élveznek azok az ágazatok, amelyek a régió kulcsiparágaihoz kapcsolódnak, ezek esetében is különösen azok, amelyek alacsony energiaigényűek, illetve működésük során tudják hasznosítani a rendelkezésre álló termálvíz készletet. Emellett olyan tevékenységek preferáltak, amelyek magas hozzáadott érték előállítására képesek. Egyéb adottságok A terület, ugyan barnamezős terület, jelenleg nem hasznosított, a folyamatos állagmegóvás mellett más tevékenység a területen nem folyik. A térségben hasonló típusú terület nincs, illetve az ilyen célú hasznosítás is korlátozott. Emiatt a terület árak becslése is nehéz. Ennek pontosítása a megvalósíthatósági tanulmány készítési szakaszban lesz lehetséges.
A fejlesztés szempontjából lényege, hogy a tervezett tevékenységek munkaerő igénye mintegy 2000 fő, amely mintegy tíz éves időtávon belül jelentkezik. Ennek biztosítása a térségben megoldott, beavatkozást igényel azonban, hogy a helyi szakképzési tevékenységet át kell alakítani, a várható igényeknek megfelelően. 15 Összességében a tapolcai potenciális SEPA terület erősségei és lehetőségei a következők: - Erősségek o komplex hasznosítási célok, o a természeti értékek és az ipari hasznosítás közötti ellentmondások oldása, o rendezett tulajdonviszonyok, o önkormányzati elkötelezettség, o területhasználati szabályozottság. - Lehetőségek o a fejlesztés jellegéből adódóan integrálható a régió kiemelt projektjeinek rendszerébe, amely jelentős többlet finanszírozást, o a terv illeszkedik a Balaton Egységes Gazdaságfejlesztési Térség Koncepciójához, annak kulcselemét jelentheti, o a termálvíz hasznosítás szakpolitikai támogatottsága, o volt honvédségi területek komplex rahabilitációja kapcsolódik a nemzeti fejlesztéspolitikai célokhoz. 3.2 Oroszlányi ipari park Alapjellemzők A második potenciális SEPA terület az Oroszlányban található barnamezős, volt bányászati terület, amely a zöldmezős Ipari Parkba ékelődve jelenleg részben hasznosított. A terület a korábbi dunántúli-középhegységi nehézipari tengely magterületén helyezkedik el, a szocialista iparosításhoz kapcsolódó urbánus térben. A térség adottságaiból és korábbi hasznosításából
adódóan szinte kizárólag ipari tradíciókkal, ezen belül is bányászati és energiatermelési tapasztalatokkal rendelkezik. 16 A Dunántúli-középhegységet és Komárom-Esztergom megyét korábban különösen jellemző energetikai és nehézipari tengelyek (Kelet-Nyugat irányú és Délnyugat- Északkelet irányú) egyik kiemelt tagjának szerepét évtizedekig Oroszlány töltötte be. Ez a szerep, ha mára csökkent is a városban, az energetika és bányászat kapcsán azért kiemelt tényezőként még megmaradt (Vért Zrt. Bokodi Erőmű, Márkushegyi Bányaüzem, mint az ország utolsó mélyművelésű szénbányája). Ezen túl a város sikerrel kapcsolódott be a korábbi energetikai tengely városait jellemző ipari-gazdasági szerkezet átalakításba az Ipari Park kialakításával és fejlesztésével. A potenciális SEPA terület a település belterületi részébe déli irányból ékelődik be és gyakorlatilag a városközponti részének a széléig nyúlik fel. A korábbi nehézipari, bányászati ipari területek és berendezések mára teljes mértékben barnamezős területekké váltak és több szempontból is jelentős településrendezési, településszerkezeti, városképi, környezetvédelmi és természetesen gazdaságfejlesztési problémákat okoznak. A terület déli és délnyugati részén már megvalósult a diverzifikáció, illetve újabb területek revitalizálása az Ipari Park kialakításával és betelepülésével. A terület fejlesztését indokolja, hogy a rendszerváltást követően Oroszlány város gazdasági szerkezete gyökeresen átalakult, amely eredményeként a bányászaton alapuló város a korszerű iparra és szolgáltatási tevékenységre támaszkodó településsé vált. Az ipari szerkezetváltás megtörtént, Oroszlány 1997. évben megszerezte az Ipari Parki címet. A kiépített területen jelenleg 5-6 infrastruktúrával, vagy részleges infrastruktúrával rendelkező terület van még. Infrastrukturális jellemzők A gazdasági termelőegységet, ipari parki üzemeket kivéve a terület lakott részei sajnos nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, ez igaz a vonalas létesítményekre és a közszolgáltatásokra is. A területen semmiféle közszolgáltatás, vagy igazgatási, kereskedelmi, oktatási intézmény sem található a kifejezett ipari- gazdasági- termelő funkció miatt is.
A tervezett SEPA területet, vagyis a városrész ipari, gazdasági- termelő funkciót betöltő fejlesztésbe bevonni tervezett területeit, melyet egyben az ipari park déli kiterjesztésének területei is lehetnek, a következő fénykép, illetve térkép mutatja. 17
Területhasználati jellemzők A potenciális SEPA terület területhasználati, illetve szolgáltatási adottságai több tekintetben fejlesztésre szorulnak. A szükséges fejlesztési irányok a következők: 18 - Önkormányzat általi területvásárlások - Potenciális gazdasági szereplők körében a területekkel kapcsolatos igények felmérése - A megszerzett területeken infrastruktúra kialakítása - Újabb kiközvetíthető területek kialakítása és kiajánlása - Könnyűipari szektor betelepülésének ösztönzése, előtérbe helyezése - Az ipari területek közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a déli elkerülő út és további, belső feltáró út kiépítésével - Ipari Park szolgáltatásaink bővítése és a már felmerült igényekhez történő igazítása: - Közepes árfekvésű, önkiszolgáló étterem a foglalkoztatottak részére, - Megfelelő színvonalú üzleti szálloda kialakítása, - Inkubátorház/szolgáltatóház kialakítása, - Kamionparkoló/várakozó, kamionterminál és mosó építése, - Ipari, technológiai víz biztosítása a szennyvíztelep tisztított vizéből (távvezetékkel) Fejlesztési célok A terület fejlesztése az önkormányzat tervei alapján több lépcsőben valósulhat meg. Napjainkra a fejlesztés három üteme közül az I., mintegy 40 hektáros és a III. ütem 20 hektáros területe nagyrészt kiépült és betelepült (ezek a zöldmezős területek). Jelenleg mintegy 2 300 főnek biztosítanak munkát. (Az Ipari Parkban foglalkoztatottak száma a gazdasági válság előtti időszakban volt a legmagasabb, mintegy 2 500 fő). A II. ütemben a város a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában lévő ipartelep újraszervezésével mintegy 60 hektáros iparterületet kíván kialakítani (barnamezős, potenciális SEPA terület). A terület fejlesztésének iránya a gazdasági, vállalkozói övezet kialakítása, ipari park növelése és ezekkel kapcsolatos alap és kiszolgáló infrastruktúrák kiépítése. A város testébe leginkább
beékelődő északi részén közösségi, rendezvény, sport, szabadidős szolgáltatói együttes kialakítása lehet. 19 Egyéb adottságok A terület részben jelenleg is hasznosított, mozaikszerűen vegyipari, illetve gépipari termelő üzemek ékelődnek a barnamezős területbe. Mivel a jelenlegi adottságok jelentős bontási és területrendezési beavatkozásokat tesznek szükségessé, illetve a környező területek is ipari hasznosításúak, a terület árak becslése nehéz. Ennek pontosítása a megvalósíthatósági tanulmány készítési szakaszban lesz lehetséges. A fejlesztés szempontjából lényeges, hogy a térség munkaerő kínálata jelentős, illetve a Vértesi Erőmű várható 2014-es bezárása után további jelentős munkaerő szabadul fel. Mindezek alapján a becsül 1500-1800 fős munkaerő igény helyben biztosítható. Összességében az oroszlányi potenciális SEPA terület erősségei és lehetőségei a következők: - Erősségek o jelentős ipari tapasztalatok, o helyben rendelkezésre álló munkaerő o önkormányzati elkötelezettség, o helyi beszállítói lehetőségek. - Lehetőségek o nehézipari reorganizáció támogatottsága, o már itt lévő termelő vállalatok kapcsolatrendszerének mozgósítása.
4. Benchmarking elemzés A potenciális SEPA területek régióbeli helyzetének és alkalmasságának megítélése érdekében az előválogatás során megvizsgált további három területet is bevonva készült el az egyszerűsített benchmarking elemzés. Mivel a részletes benchmarking elemzés a Megvalósíthatósági tanulmány része lesz, itt csak a feladatleírásnak megfelelően vázlatosan tekintjük át a benchmarking eredményeket. 20 A vizsgált területek fő adottságai a következők: Tapolca SEPA terület Oroszlány SEPA terület Összehasonlítási terület 1. Összehasonlítási terület 2. Összehasonlítási terület 3. terület nagysága 210 ha 60 ha 42 ha 11 ha 38 ha tulajdonviszonyok rendezett rendezett rendezett vegyes vegyes jelenlegi nincs ipari ipari/kereskedelmi ipari nincs hasznosítás vállalkozások 0 6 12 4 7 száma közlekedési fejlesztésre kiépített fejlesztésre szorul kiépített kiépített hálózat szorul energiaellátás kiépített fejlesztésre kiépített fejlesztésre kiépített szorul szorul vízellátás kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített épület állomány részben bontásra szorul részben bontásra szorul részben bontásra szorul részben bontásra szorul részben bontásra szorul szükséges munkaerő (mennyiség) munkaerő (minőség) 2000 1800 200 150 300 szakképzett szakképzett és betanított szakképzett és betanított szakképzett és betanított szakképzett és betanított kidolgozott fejlesztési irányok komplex ipari/turisztikai, ágazati preferenciákkal ipari ipari és kereskedelmi hasznosítás projekt cég értékesítés értékesítés projekt cég értékesítés szervezeti formája komplexitás igen nem nem nem nem kármentesítés nem szükséges nem szükséges szükséges nem nem ipari ipari
ágazati preferenciák kezelő szervezet pénzügyi megalapozottság turizmus, környezetbarát ipar települési önkormányzat részleges tervek szükséges szükséges nincs nincs nincs nincs önkormányzati vagyonkezelő cég kidolgozásra szorul települési önkormányzat kidolgozásra szorul magán kidolgozásra szorul települési önkormányzat kidolgozásra szorul 21 működési költségek kidolgozásra szorul kidolgozásra szorul kidolgozásra szorul kidolgozásra szorul kidolgozásra szorul beszállítói adottságok zöld ipari orientáció alternatív energiaforrások rendelkezésre állása hiányos jó jó hiányos jó igen nem nem ismert nem ismert nem ismert igen nem nem nem nem Az összehasonlítás eredményeiből kiemelhető, hogy a vizsgált területek közül egyedül a tapolcai volt honvédségi ingatlan együttes rendelkezik komplex, pontos fejlesztési irányokat megjelenítő fejlesztési tervvel. Ennek megfelelően az ágazati preferenciák is itt jelennek meg hangsúlyosan, kiemelt hangsúllyal kezelve a környezet-orientált iparágak és szolgáltatási tevékenységek fontosságát. Összességében minden vizsgált terület rendelkezik azokkal az alapadottságokkal, amely alapján potenciális SEPA terület lehetne. Azonban az összehasonlítási területek mindegyike kis méretű, így nem rendelkezik azzal a kritikus mérettel, amely előzetes ismereteink alapján egy SEPA terület kialakításához szükséges. Az egyes területek fejlesztéseinek kidolgozottsági foka igen eltérő, a legtöbb esetben a tervezés valamilyen szakaszában van. Három terület kifejezetten a beszállítói adottságok kihasználására építené fejlesztéseit. A tulajdonviszonyok mindenhol rendezettek, illetve rendezhetőek, a szükséges munkaerő helyben, illetve kistérségi szinten rendelkezésre áll. A szükséges alapinfrastruktúra mindenhol rendelkezésre áll, azonban kapacitásaik, illetve minőségük minden esetben elégtelenek, fejlesztésre szorulnak.
5. Befektetési környezet A befektetési környezet elemzését több, egymásra épülő elem segítségével végeztük el. Ezeket, illetve kapcsolódásukat mutatja a következő ábra: 22 Makro környezet Iparág Piac Szervezet Stratégiai partnerek A két potenciális SEPA terület befektetési környezetét számos a térségek szempontjából külső (makro szintű) tényező befolyásolja, amelyekkel a fejlesztések során tervezni kell (beruházói és betelepülői oldalról egyaránt). Ezek közül a legfontosabbak a következők: - 2007. óta Magyarországon csökken a beruházási volumen; - Növekszik Magyarország befektetői kockázati megítélése; - Az euro bevezetésének csúszása miatti árfolyam ingadozás még középtávon is nehezen tervezhetővé teszi a beruházásokat; - Az adózási környezet a többi kelet-közép-európai országhoz viszonyítva kiszámíthatatlanabb; - A támogatási politika disszonanciái jellemzők; - Egyes iparágak relatív térnyerése tapasztalható. A két terület szempontjából fő elemeiben azonosak az iparági preferenciák, hiszen azokat a Közép-dunántúli Régió programozási dokumentumai tartalmazzák. Ez alapján a SEPA területek betelepülői preferáltan a következő ágazatokból kerülnek ki:
- mechatronika - autóipar 23 - anyagtudomány és technológiák - infokomminukációs technológiák - logisztika - környezetipar - élelmiszeripar Ágazati szempontból a tapolcai SEPA terület rendelkezik határozott stratégiával. Az ő esetükben a környezetipar, különösen a megújuló energiákhoz köthető technológiák jelentik az elsődleges befektetési célterületet. Ez kiegészül a tervezett logisztikai tevékenységgel. Az oroszlányi SEPA terület esetében nincs határozott ágazati irányultság, a szomszédos zöldmezős ipari parkban működő vállalkozások tevékenységéből következően elsősorban a műanyagipar, illetve az autóipar jelenthet ágazati célt. Emellett a befektetési környezetet fontos ágazati meghatározói azok a tevékenységek, amelyek az elmúlt öt évben az FDI domináns elemei: - Feldolgozóipar: elsősorban gyártás áthelyezési és gyártás centralizációs céllal; - SSC bővítés: elsősorban költség csökkentési és termelékenység racionalizálási céllal; - K+F fejlesztés: elsősorban együttműködés fejlesztési és bérkutatási céllal. A piac és a stratégiai partnerség szempontjából egyrészt tulajdonosként és üzemeltetőként fontos szerepe van a két település önkormányzatának. A befektetési környezet alakításában az önkormányzatok jelenleg és a fejlesztésekhez kapcsolódóan a következő tevékenységeket látják el: - Ágazati irányok meghatározása és hatékony kommunikációja; - Szakmai befektetés ösztönzési kiadványok készítése, rendezvényeken való megjelenés; - Befektetés-támogató szervezeti egységek létrehozása (akár szervezeten belül, akár új szervezet létrehozásával);
- Vissza nem térítendő támogatások közvetítése a potenciális befektetők felé; - Városfejlesztési stratégia kidolgozása, amely mindkét esetben elsősorban a már kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégiákat és egyéb ágazati dokumentumokat jelent. 24 A stratégiai partnerségek kérdése szempontjából az oroszlányi potenciális SEPA terület van kedvezőbb helyzetben. Ennek oka a terület mellett ma is működő ipari park, amely elsősorban a beszállítói tevékenységek szempontjából jelent kedvező adottságot. Ezt erősíti a közeli Tatabánya, amely szintén jelentős feldolgozóipari kapacitásokkal rendelkezik. Ezzel szemben Tapolcán és térségében sincs az együttműködések alapját jelentő ipari tevékenység. Mindkét SEPA területen lehetőség viszont a klaszterizáció erősítése, e tekintetben a régió iparági klasztereiben való részvétel stratégiai partnerségek alapját jelentheti. A potenciális piacok tekintetében is vannak hasonlóságok és eltérések a két SEPA terület között. Mindkettő esetében igaz, hogy a hazai feldolgozóipar fő felvevőpiacaihoz igazodva elsősorban Németország, Ausztria, illetve a szomszédos EU országok jelenthetik a fő felvevőpiacot. Tapolca esetében a turisztikai szolgáltatások miatt a potenciális piac kiegészül lakossági szereplőkkel is, elsősorban a belföldi turizmusban résztvevőkre építve.
A potenciális betelepülő szervezetek szempontjából a befektetési környezetet a fentiek mellett a következő helyi adottságok határozzák meg: 25 Adottság Tapolca Oroszlány infrastrukturális ellátottság beszállítói környezet piactól való távolság - közúti elérhetőség kedvezőtlen - vasúti elérhetőség biztosított - légi úton elérhetőség biztosított - alapinfrastruktúra kiépített - közvetlen környezetében nem biztosított - ipari tevékenység esetében korábban részletezettek szerint - turisztikai szolgáltatások esetében belföldi lakosság - közúti elérhetősége kedvező - alapinfrastruktúra teljes kiépítésre szorul - helyben és a térségben is jelentős potenciál - korábban részletezettek szerint rendelkezésre álló munkaerő - helyben rendelkezésre áll - helyben rendelkezésre áll K+F együttműködés lehetősége - 40 kilométeres távolságon belül biztosított - legközelebb Budapesten A befektetési környezet áttekintése alapján, illetve a két potenciális SEPA terület adottságainak ismeretében elsősorban export orientált, a fent említett preferált szektorokban tevékenykedő, kis- és közepes vállalkozások adhatják a betelepülők legnagyobb részét. Végül ki kell emelnünk, hogy a két terület adottságaik és fejlesztési céljaik különbözősége miatt eltérő jellegű vonzerőt jelent a potenciális betelepülők, illetve használók szempontjából. Oroszlány az ipari hagyományok és a rendelkezésre álló szabad munkaerő, valamint a közvetlen környezetében jelentős feldolgozóipari tevékenységhez kapcsolódó együttműködési lehetőség adja a fő vonzerőt. Emellett közlekedési adottságai is lényegesen kedvezőbbek. Tapolca esetében az önkormányzat elkötelezettsége, a kiépített infrastruktúra, a hasznosítható termálvíz vagyon, illetve a jól végiggondolt fejlesztési elképzelések jelenthetik a fő vonzerőt.
6. Keresleti előrejelzés A potenciális SEPA területek várható keresleti jellemzőit foglalja össze a 6. fejezet. Emellett összegzi azokat a szolgáltatásokat, amelyek a két terület fejlesztőinek tervei alapján elérhetőek lesznek a betelepülő vállalkozások számára. 26 Mivel a részletes keresleti elemzés a megvalósíthatósági tanulmányban fog elkészülni, jelen munkafázisban csak három területen foglaljuk össze a fő adottságokat. Ezek az infrastruktúrával ellátott terület, az ipari és szolgáltatási épületek, illetve a közvetlen foglalkoztatáshoz kapcsolódó várható kereslet. A keresleti igények a tapolcai potenciális SEPA terület esetében a következők: 1.év 2. év 3.év 4.év 5.év 10.év 15.év 20.év Hasznosított összes terület (ha) Infrastruktúra által elfoglalt terület (ha) 10 20 40 50 70 120 170 210 10 14 17 20 20 24 28 30 Ipari terület (ha) 5 8 10 13 15 35 50 60 Iparin belül ökoipari terület (ha) Szolgáltatási terület (ha) 5 5 5 8 10 20 35 40 10 15 25 30 30 60 95 120 Irodai (m2) alapterület 0 0 0 1000 1000 2000 2500 3000 Közvetlen munkavállalói létszám (fő) 100 500 500 1000 1500 1500 2000 2000 A keresleti igények az oroszlányi potenciális SEPA terület esetében a következők: 1.év 2. év 3.év 4.év 5.év 10.év 15.év 20.év Hasznosított terület (ha) Infrastruktúra által elfoglalt terület (ha) 5 10 15 15 20 40 50 60 2 2 2 2 5 7 7 7 Ipari terület (ha) 2 4 5 5 20 35 50 50 Iparin belül ökoipari terület (ha) Szolgáltatási terület (ha) 0 0 2 2 5 5 10 10 0 0 3 3 3 3 3 3 Irodai (m2) alapterület 0 0 500 500 500 500 500 500 Közvetlen munkavállalói létszám (fő) 100 250 400 600 1000 1500 1800 1800
A becsült keresleti, illetve felhasználási jellemzők alapján ki kell emelni, hogy Tapolca esetében lényegesen nagyobb arányt képvisel a szolgáltatási célú (elsősorban turisztikai) hasznosítás, illetve az ipari hasznosítású területeken egyértelmű a környezetbarát iparok túlsúlya. Ezzel a komplex hasznosítással szemben Oroszlány esetében klasszikus iparfejlesztési stratégia rajzolódik ki, ágazati orientáció nélkül, viszonylag alacsony szolgáltatási terület aránnyal. 27 A kereslet becslése alapján, illetve a két terület fejlesztési tervei alapján foglaltuk össze azokat a szolgáltatásokat, amelyek a betelepülők (és több esetben a térségi lakosság) számára elérhetőek lesznek. Szolgáltatások Tapolca Oroszlány Tréningek igen nem* Iparjogvédelmi szolgáltatások nem* nem Környezetvédelmi szolgáltatások igen nem Raktározás igen igen Mérések, vizsgálatok igen nem Prototípus készítés nem* nem Orvosi szolgáltatások igen nem* Étterem igen igen Bank igen igen Rekreációs lehetőségek igen nem Üzleti szolgáltatások igen nem* Konferencia központ igen nem Kiállítási terület igen nem Vagyonvédelem igen igen Munkaerő közvetítés igen igen Könyvelés, adótanácsadás igen nem*
Szállítmányozás igen igen Befektetés ösztönzés igen igen 28 Épület üzemeltetés igen nem Munkásszállás igen nem* A *-al jelölt szolgáltatások nem helyben, de szervezetten, minden betelepülő számára elérhetőek lesznek. A fejlesztést végző szervezetek által eddig elkészített előzetes tervek alapján a fenti táblázatban összesített szolgáltatási kínálat a két potenciális SEPA terület esetében jelentősen eltér. Oroszlány esetében az alapvető üzleti, illetve kiegészítő üzleti szolgáltatások jelenthetik a szolgáltatás kínálat alapját. Ez alapján a leendő betelepülők saját hálózatukra és erőforrásaikra támaszkodva tudják majd azokat a speciális szolgáltatásokat igénybe venni, amelyekre üzemszerű működésükhöz szükség lehet. Ezzel szemben Tapolcán komplex szolgáltatás kínálat kialakítását tervezik, amely jelentős hozzáadott értéket jelenthetnek az igénybe vevők számára.
7. Összegzés Az első potenciális SEPA terület a Tapolca határában lévő, 2006. óta használaton kívül lévő volt honvédségi ingatlan együttes. A terület a Balaton-felvidék központi területén, Magyarország egyik meghatározó turisztikai és természeti attrakciójának központjában helyezkedik el. A térség ipari hagyományait elsősorban a helyi ásványi erőforrásokhoz kapcsolódó feldolgozóipar határozza meg. A térségről elmondható, hogy a viszonylagosan fejlett Közép-Dunántúl kevésbé fejlett kistérsége. 29 A SEPA területet adó korábbi laktanya együttes kialakítása mintegy száz évvel ezelőtt kezdődött. A II. Világháborút követően elsősorban mint légvédelmi bázis működött, egészen 2006-os bezárásáig. A két laktanyából, illetve egy reptérből álló ingatlancsoport összesen több mint 200 ha területű. Jelenleg két önkormányzat (Tapolca és Lesencetomaj) tulajdonában, illetve kezelésében van. A terület hasznosításának stratégiai irányait a többcélú turisztikai hasznosítás (szállásférőhelyek, élményfürdő, szabadidőpark, edzőközpont), a logisztikai és raktárbázis kialakítása, valamint a környezetbarát ipar telepítése. Mindezt a gazdasági mellett olyan céllal, hogy a természeti környezet és az ipari hasznosítás közötti ellentmondást oldják. A második potenciális SEPA terület az Oroszlányban található barnamezős, volt bányászati terület, amely a zöldmezős Ipari Parkba ékelődve jelenleg részben hasznosított. A terület a korábbi dunántúli-középhegységi nehézipari tengely magterületén helyezkedik el, a szocialista iparosításhoz kapcsolódó urbánus térben. A térség adottságaiból és korábbi hasznosításából adódóan szinte kizárólag ipari tradíciókkal, ezen belül is bányászati és energiatermelési tapasztalatokkal rendelkezik. A tapolcaihoz hasonlóan ez is a viszonylag fejlett Közép-Dunántúl belső perifériájának tekinthető. A potenciális SEPA terület tulajdonviszonyai rendezettek, a terület egésze a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában van, míg kezelését és fejlesztését az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. végzi. A tulajdonos és a város önkormányzata fejlesztési elképzeléseiket a zöldmezős és barnamezős területek összevont hasznosítására alapozzák, alapvető céljuk, hogy az Ipari Park területét kiterjesszék. A hasznosítással kapcsolatosan sem ágazati, sem funkcionális preferenciájuk nincs, illetve a tapolcai területtel ellentétben részterületek hasznosításában is gondolkoznak.
Vagyis a jelenlegi ipari parkhoz hasonlóan próbálják kezelni a barnamezős területet, amelyre a szolgáltatások tekintetében nem terveznek külön fejlesztéseket. 30 Összességében mindkét terület megfelel a SEPA hasznosítási kritériumoknak, azonban csak a tapolcai volt honvédségi ingatlan együttes fejlesztési elképzeléseinek illeszkedése teljes körű. A jelenlegi hasznosítási adottságok és fejlesztési tervek ismeretében e terület SEPA területi fejlesztését, ehhez kapcsolódóan megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását javasoljuk.
8. Mellékletek 8.1. A tapolcai SEPA terület fényképei 31
32
33
34
35
36 8.2. Az oroszlányi SEPA terület fényképei
37
38
8.3. A SEPA nemzetközi egyeztetetésen elhangzott előadás anyaga 39 SEPA areas in Central Transdanubia Responsible partner: CTNC 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos Pre-selection Method policy review project pipeline focus groups Involved stakeholders RDA, RIA, Chambers, City councils Selection criterias location eco-industrial zone Involved areas 5 zones from 3 counties, all maintained by the local governments 2 have been selected and personal coordinations have done 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos
40 SEPA zone A 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos SEPA zone A main characteristics Location Core area of the Balaton Highland In the most attractive touristic part o the country industrial traditions (based on local resources) less developed part of a relatively well developed N2 region History Former military garrison (two barracks) developed in the 1910s basic function after WW2: air defence base of Hungary Present use 28 + 70 + 110 hectares Closed in 2006 not in use now 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos
41 SEPA zone A main characteristics Infrastructure internal infrastructure is fully developed (enough capacities for production and services) railway connection is ok, road connections need to be developed similar initiatives central position in the former biggest military zone of Varsaw Treaty 6 similar areas in the region (but fragmented, not with organic approaches) investors analysis approx 20 potential investors till 2006, none of them are submitted demand local needs for new functions mostly foreign investors that needs particular resources and want to utilize natural resources services currently no services, all needed assistance have been managed by the municipality 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos SEPA zone A applied approach complex reorganization (production services tourism) decreasing industrial natural dualism not fragmented but integrated utilization Northern barrack Industrial production area (covering eco-industry) Southern barrack Touristic attractions and services (mainly based on thermal water) Airfield Sport and natural activities 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos
42 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos SEPA zone B 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos
43 SEPA zone B main characteristics Location Core area of the former heavy industry axis Only industrial traditions Less developed part of a relatively well developed N2 region History Former mining area (currently the power plant is still operating) Present use 40hectares (brownfield) Partly used by some firms in plastic industry and mechanical engineering private owned and managed by the municipality without valuable fixed-line infrastructure 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos SEPA zone B applied approach combination of green and brownfield increasing the territory of the IP without any branch specific goals fragmented utilization in the former periods limited services Brownfield (former mining territory), mostly unused Greenfield industrial park, mostly utilized 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos
44 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos Summary proposal for FS All needed inputs are given Pre feasibility studies are currently under preparation (will be finished in 2 weeks) Both zones give valuable inputs for planning Zone A seems to be suitable for FS and additional activities 20/12/2010 Pre-feasibility result of SEPA areas in CTD Region Dr. Szépvölgyi Ákos