Analóg mikrohullámú összeköttetések zajának számítása kézi kalkulátorok segítségével

Analóg mikrohullámú összeköttetések zajának számítása kézi kalkulátorok segítségével DR. CSERNOCH JÁNOS Orion ÖSSZEFOGLALÁS A szerző a cikk első részében a zajszámítás menetét tárgyalja. A cikk második részében a zajszámitás konkrét programja és folyamatábrája található Texas TI programmable T58C kalkulátor esetén. DR. CSERNOCH rülele analóg és digitális JÁNOS mikrohullámú rendszertechnika, továbbá elektromágneses hullámok ter 1954-ben fejezte be tanulmányait az Eötvös jedése. A Kandó Kálmán Loránd Tudományegyetem fizikus szakán. Miklán ezeket a témákat ok Villamosipari Főiskorohullámú műszerek és tatja. Több közlemény rádiólokátorok gyártástechnológiájával foglal Tudományok Kandidá szerzője. A Műszaki kozott. Mai szakmai te- tusa". Bevezetés A programozható kis kalkulátorok elterjedése kapcsán felmerült az igény olyan programok kidolgozására, melyek kis kalkulátoron is lefuttathatok. Ezzel lényegében nemcsak a nagy számítógéppel kapcsolatos adminisztráció takarítható meg, hanem a program akkor is lefuttatható, ha a vonaltervező nem a vállalat területén, hanem pl. attól távol, valahol kiküldetésben van. Természetesen ami a tárolható adatokat és a programlépéseket illeti, szerényebbeknek kell lennünk. Az alábbi példában egy Texas TI Programmable T58C kalkulátoron lefuttatható programot ismertetünk max. 24 programlépéssel és 3 memóriával. A program két részből áll: 1. Szakaszcsillapítás-számítás 2. Zajszámítás A szakaszcsillapítás-számítás az elején két elágazó utasítást tartalmaz attól függően, hogy az RF szakasz tartalmaz-e sík tükröt, vagy kettős paraboloidot (1. ábra). A három zajszámítás (TF, TV és kísérőhang) a szakaszcsillapításhoz csatlakoztatható. Ami az összeköttetés hosszát illeti, csak a TF átvitel esetén van korlátozás (max. 84 km), de ha a kiértékeléstől eltekintünk, akkor ez is megszüntethető. Ami a zajszámítás menetét és a zajelőírásokat illeti, a dolgozat a CCIR előírásokra támaszkodik (1), (2), (3), (4), (5). A program a következő eredményeket szolgáltatja (R/S): 1. Szakaszcsillapítás-számítás a) Vevő bemenőszint b) Fading tartalék 2. TF zajszámitás a) Bemenő szinttől függő zaj OdB fading esetén (P 2 ) pw -ban. b) Bemenő szinttől függő zaj 3 db fading esetén (P ZFO ) pwo-ban. c) összzaj az összeköttetés elejétől számítva (PZTOT) pw -ban. d) NPR db-ben. Beérkezett: 1985. II. 6. (*) évfoluam 1985. 6. szám 251

2nd StflgO Van G az RF szakaszon" síktükör IGEN AOT alapatviteli csillapítás számítása GTOA NEM 2nd St flg 1 Van Q az RF szakaszon.kettős poraboloid IGEN AOka alapatviteli csilapitás számítása GTOA NEM Ao alapatviteli csillapítás számítása. t GTOA _ t 2nd Lbl A vevő bemenöszint ésfbding tartalék számítása. * 137? 138 IFzajszámitás Az összeköttetés Összzajónak es az NPR-nek a számítása. R/S 9138 TV képcsatorna Az összeköttetésvizometrikus jql,zaj visszo nyának számítása. R/S 9 138 TV hangcsatorna Az összeköttetés pszofometrikus jel/zaj viszonyának számítása. R/S Lábra. A zajszamitás folyamatábrája. H 921-1 3. Tv képcsatorna zajszámítása Vizometrikus jel/zaj viszony az összeköttetés elejétől számítva. 4. Tv hangcsatorna zajszámítása Pszofometrikus jel/zaj viszony az összeköttetés elejétől számítva 1 mw hasznos jelre vonatkoztatva. Végezetül megjegyezzük, hogy a program minden változtatása nélkül T59 kalkulátoron is lefuttatható mágneskártya segítségével. Más típusú kalkulátor alkalmazása esetén a program értelemszerűen átírható a közölt példa alapján. 252

1. Példák teljes összeköttetések zajának számítására 1.1. Szakaszcsillapttás-számitás Adott egy 4 RF szakaszból álló mikrohullámú összeköttetés a következő adatokkal: RF szakaszok száma: 4 (a megoldásban az z'=l, 2, 3 és 4 számozás az érvényes). A) Csillapítás-adatok A) 1. Kereten belüli csillapítások (negatív előjellel) Adóoldal (minden RF szakaszra érvényes) Széles sávú cirkulátor csill. Légelzáró csill. Izolátor csill. Iránycsatoló csill. Szűrőváltószűrő csill. Keskenysávú cirkulátorátmenet csill. Keskenysávú cirkulátorátmenet száma (poz) Hullámvezető kereten belüli csill. Vevőoldal (minden RF szakaszra érvényes) Széles sávú cirkulátor csill. Légelzáró csill. Izolátor csill. Iránycsatoló csill. Szűrőváltószűrő Keskenysávú cirkulátorátmenet csill. Keskenysávú cirkulátorátmenet száma (poz) Hullámvezető A AKSZC = -=25 db A AKL =-,í db A AKIZ =-,25 db A AKIR =-,1 db ^ AKSZVSZ db A AKKC =-,25 K AKC =4: db db A A K T = -,14 db AVKSZC= -,25 db A V K L --Q,\ db A VKIZ =-,25 db = -,1 db \-VKSZVSZ Z 1, db A v/?kc =-,25 db -é db A VKH =-,U db A) 2. Antenna és antennatápvonal jellemzői Adóoldal Tápvonal csillapítása a ATA - pv [db/m] Tápvonalhossz l ATA - PV [m] Adóantenna nyeresége G A Radom csillapítása A ARA Vevőoldal Tápvonal csillapítása a VTÁ - pv [db/m] Tápvonalhossz l VTA - PV [m] Vevőantenna nyeresége G v Radam csillapítása A VRA Beiktatott A p csillapítás (fix) A) 3. Adóteljesítmény P A [W] Küszöbérték [dbw] A) 4. RF szakasz adatai Frekvencia [MHz] RF szakasz hossza [km] Diffrakciós csillapítás =1 2 3 4 -,9 -,9 -,9 -,9 2 13,5 26 35 38,5 45 45 45 -,75 -,75 -,75 -,75 -,9 -,9 -,9 -,9 14,3 24 43 15 45 45 45 45 -,75 -,75 -,75 -,75 -,7,7,7,7 815 815 815 815 19,6 45,4 28,2 6,5 - - - B) Csillapítás számítása B) 1. RF szakasz Alapátviteli csillapítás 253:

A = 2 log / [MHz] - 2 log d KP [km] - 32,447-136,51-143,81-139,68 126,93 (értelemszerűen) RF szakasz csillapítás AW^GA+GV+AO+ÁM - 37,93 (értelemszerűen) 53,1 53,81 56,68 B) 2. Kereten belüli csillapítás Adóoldal A A ~ A A KSZVSZ+A AKL +A AKIZ +A AKIR + +A AKSZVSZ -\- K AKC +A AKKC +A AKC 1<*B] -2,84 Vevőoldal A V =A A -2,84 B) 3. Antennatápvonal-Tendszer Adóoldal z = l 2 3 4 A AT =RATÁPV^ATÁPU+A A R A -2,55-1,965,9,9 Vevőoldal A VT=A ATA - PV A VTA - DV +A A R A +A P -2,37-2,91-4,62-2,1 B) 4. Pótlólagos csillapítás A ZO =A A +A V +A AT +A VT -,267 -,555-13,39-11,68 B) 5. Teljes szakaszcsillapítás ARFTOT=A RF +A ZU -63,282-64,366-63,7-48,61 B) 6. Vevő bemenőszint P VdB = log P A +A RFTT -64,83-65,92-64,61-5,15 B) 7. Fading tartalék 8,17 7,8 8,39-52,84 1, 2 TF zajszánitás A) Zajadatok 1 2 3 4 A) 1. Terheléstől független adatok Adó-vevő alapzaj P B [pwo] 2 2 2 2 Modem teljes zaj P mod [pwo] 7 Antenna hátrasugárzás P ant [pwo] 2,5 2,5 Rendszerérték S TF 139,5 139,5 139,5 139,5 Közepes fading A FD A) 2. Intermoduláció Adó-vevő intermod. P V AINT [pwo] 4 4 4 4 Tápvonalintermod P 1NTW [pwo] 2 2 2 2 Tartalékolás P tart [pwo] 3 B) Zajszámítás B) 1. Bemenő szinttől függő zaj Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony PZOÍB ~STF+A RFTT 76,223 75,134 76,44 9,89 Bemenő szinttől függő zaj odb fading esetén P JO -» mim log ~^ B [pwo] 23,89 3,65 22,73,81 Bemenő szinttől függő zaj átlagfading esetén 254

P 2FD =P Z -num log [pwo] 47,78 61,33 45,45 1,63 B) 2. Bemenő szinttől független zaj 1 2 3 4 "IND -PB F, 5, 3 Szakasz teljes zaj P Z T O T = PZFD+PÍND [pwo] 197,78 173,83 127,95 81,63 NPR CCIR 9 log 18,5 [CCIR] 48,54 45,8 44,51 43,86 PzTOT NPR KGST log ^ 16,5 [KGST] 5,54 47,8 46,51 45,86 PzTOT B) 3. Zajok a szakasz elejétől számítva (i. = Y) Bemenő szinttől független zaj Í^INDO) [pwo] 15 262,5 345 425 Bemenő szinttől függő zajok összege OdB fading esetén É P zo(i) [pwo] 23,89 54,56 174,71 78,9 í=i Bemenő szinttől függő zajok Összege átlagfading esetén 2 p ZFD(Í) [pwo] 47,78 9,11 154,56 156,2 i=l Teljes zaj OdB átlagfading esetén PTOTO = ÉPZO(Í) + ÉPIM>(Í) [P w l (=i i=i Teljes zaj Ap D átlagfading esetén 1 7 3> 8 9 3 1 7 > 6 4 2 2 > 2 8 5 3 > 9 PTOT = É P ZH(,I) + ÉPINP(I) [P W o 1 9 7 > 7 6 3 7 1 > 6 1 4 9 9 > 5 6 58 1> 19 1=1 i=l Az összeköttetés hossza L=Id RP =19,6+45,4+28,2+6,5=99,7 [km] A vonatkozó előírás 5 km<is84 km esetére P CCÍfi =3L+2 [pwo]=3-99,7+2=499,l [pwo] Megjegyzés: hosszabb összeköttetés esetén a szóban forgó ajánlás 84 km<l=sl67 km esetén P cc/fi =3L+4 [pwo] 167 km < 1.3=25 km esetén P cc/í? = 3L+6 [pwo], 1.3. Tv-képcsatorna zajszámitása A) Zajadatok Adó-vevő alapzaj P BÁB Modem teljes zaj P moddb Antennasugárzás P antdb Rendszerérték S TV 1 2 3 4-77 -72-8 148,8-77 -77-77 oo -77 148,8 oo -77, 148,8. OO. -8 148,8 255

RF szakasz csillapítás A RFTT 63,282 Átlagfading A FD 1%-os időhányadhoz tartozó jel/zaj (referenciahálózatra vonatkoztatva) RF szakasz száma a referenciahálózatban -64,366-63,7 X 1 = 57 db %ef-2-49,61 B) Zajszámüás B) 1. Szintek átszámítása pw-ra (vonatkozási teljesítmény 1 mw) Adó-vevő alapzaj log [ p W ] P B = 9 num 19,95 19,95 19,95 19,95 Modem teljes zaj P moi =' num log pfp-] [pw] 63, Antenna hátrasugárzás P ant = 9 num log [PW] 19,95 19,95 B) 2. Bemenő szinttől függő zaj számítása Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony PzdB = ^TV + A RFTOT 85,52 84,43 85,73,19 Bemenő szinttől függő zaj OdB-es fading esetén P í = 9 num logj- zpdb [pw] 2,81 3,6 2,67 9,57-- 2 Bemenő szinttől függő zaj átlagfading esetén ^=^ num log[~4f] [PW] 5,61 7,21 5,34 1,91-- 1 B) 3. Bemenő szinttől független zaj Hozzájárulás IND" ^ B + Pmod + ^ant [pw] Teljes zajhozzájárulás átlagfading esetén 93,5 39,91 39,91 29,95 PzH = PzPD + PlND [PW] 98,66 47,11 45,25 3,14 B) 4. Zajok a szakasz elejétől (í=l) számítva Bemenő szinttől független zaj Í*W [PW] 93,5 132,95 172,86 23,81 Bemenő szinttől függő zajok összege odb fading esetén í ZPM) [pw] 2,81 6,41 9,8 21,38 Bemenő szinttől függő zajok összege átlag fading esetén ZÍW= [pw] 5,61 12,82 18,16 18,35 Teljes zaj (odb átlagfading) P TT = ZP 2 O(Í)+2PWD ( ÍPW] 1=1 i=l Teljes zaj (A FD átlagfading) 95,86 139,36 181,94 211,99 PTOT ZPZKM+ZPWD!=1 i=l ( [pw] 98,66 145,77 191,2 222,16 256

Az összeköttetés hossza 2%-os időhányadhoz tartozó zajelőírás: X 2 =X 1 +4=61 db L = 99,7 km X x^$7 db 2%-os időhányadhoz tartozó zaj előírás: ÍW^o+lOlog-^ Megjegyzés: az utóbbi előírást ns5 esetén vesszük csak figyelembe Vizometrikus jel/zaj viszony 9 = 66,55 db TOT 1.4. Tv hangcsatorna zajszámítás a) Zajadatok Adó-vevő alapzaj P BáB Modem teljes zaj P ModiB Antenna P, ant db Rendszerérték S TVH RF szakasz csillapítás ARFTOT Átlagfading A PD 1%-os időhányadhoz tartozó zajelőírás referenciahálózatra vonatkoztatva (CCITT Rec. P. 53 szerinti régi hálózatra) RF szakaszok száma a referencia-hálózatban Megjegyzés: a CCIR Rec. 468 1 szerinti új hálózatra vonatkozó zajelőírás X x = 4 dbmops 1-7 141,7-64,277 B) 1. Szintek átszámítása pw-ra (vonatkozási teljesítmény 8 mw) Adó-vevő alapzaj 141,7-64,365 3 4 elhanyagolható elhanyagolható 141,7 141,7-7,7 X 1 = 44 db OpS n REP =2-58,11 P B = 8-9 num log J [ PW] Modem teljes zaj 1 2 3 4 P mod =8- num log Antenna hátrasugárzás \P moddbl L J [pw] 8 P ant =8-9 num log r P a n t d B l [ P W] B) 2. Bemenő szinttől függő zaj Bemenő szinttől függő jel/zaj ^2 db STV + A R P T O T [odb] 78,418 77,334 78,63 93,9 : 9 num l og[-%^][pw] 7=1 i 115,16 147,81 9,55 3,93 Bemenő szinttől függő zaj átlagfading esetén ZPZFD=P*O num log j-^j [pw] 23,33 295,53 219, 7,85 B) 3. Bemenő szinttől független zaj PlND^B + ^mod + Pant [pw] Teljes zajhozzájárulás PzFD + PlND [PW] 8 3,33 295,53 219, 7,85 257

B) 4. Zajok a szakasz elejétől számítva Bemenő szinttől független zaj 2" P IND( [pw] 8 8 8 8 Bemenő szinttől függő zajok összege odb fading esetén 2 p Jí) [P W J 1 1 5 > 1 6 2 6 2 ' 9 8 3 7 2 > 5 3 3 7 6 ' 4 5 Bemenő szinttől függő zajok összege átlagfading esetén P ZPD (i) [pw] 23,33 525,96 745,5 752,9 Teljes zaj odb átlagfading esetén PTOT=Z p zo(+z P WD(Í) [pw] 915,16 62,98 1972,53 1176,93 Teljes zaj A FD átlagfading esetén 1 2 3 4 PTOT = 2 PZH( + 2 *WD [pwj 3 1326 1545 1553 /=i í=i Az összeköttetés hossza L=99,7 km ^ i ~44 2%-os időhányadhoz tartozó zajelőírás X 2 =X 1 4= 48 dbm ps 2%-os időhányadhoz tartozó arányos zajelőírás í > Eí.dB = ^2o ^ 'REF n P ELdB= -54,98 db mps Megjegyzés: az utóbbi előírást ns5 esetén vesszük csak figyelembe. 1 mw teljesítményre vonatkoztatott jel/zaj viszony P TOr db = log ^ - = 55,9 db PTOT 2. Zajmérleg számítása gépi úton Az alábbiakban közöljük a zajmérleg számítását Texas kalkulátor segítségével. (TI Programmable T58C, vagy TI Programmable T59). A program két blokkból áll: 1. Zaj számítás Szakaszcsillapítás-számítás + TF zajszámítás Szakaszcsillapítás-számítás + TV zajszámítás Szakaszcsillapítás-számítás+kísérőhang zajszámítás. 2. Mélyfodingszámítás TF mélyfodingszámítás TV mélyfodingszámítás Kísérőhang mélyfodingszámítás Megjegyezzük, hogy a szakaszcsillapítás-számítás mind a három zajszámítás esetén azonos. így először a szakaszszámítást közöljük. A különböző zajszámításokat illeszteni lehet a szakaszcsillapítás-számításhoz. A programlépéseket is ennek megfelelően számoztuk. (A mélyfadingszámítást itt most nem közöljük.) 2.1. Szakaszcsillapítás-számítás Memóriaeloszlás (Partitioning, 3-2 nd OP17): 239,29 Betáplálandó adatok: RF szakasztávolság d KP [km] STO 1 Antennatápvonal hossza (adó) l A [m] STO 2 Antenna tápvonal hossza (vevő /y [m] SUM 2 (az összeget ellenőrizni) Adóantenna nyeresége G At, STO 3 Vevőantenna nyeresége G vi SUM 3 (az összeget ellenőrizni) Frekvencia/ [MHz] STO-4 258

Első résztávolság d lp km vagy d ATK [km] STO 5 (kettős paraboloid vagy síktükör) Második résztávolság d 2p [km] vagy d vlk [km] STO 6 (kettős paraboloid vagy síktükör d RP =d lp + d 2P = d ATV + d VTK ) Síktükör geometriai felülete A T [m 2 ] STO 7 Eltérítés szöge, ö [f-ok] STO-8 (síktükör esetén) Tápvonal csillapítása méterenként «[db/m] 2 nd Prd 2 (A szorzatot ellenőrizni I) Kereten belüli csillapítás (adó oldal) A A STO 9 Kereten belüli csillapítás (vevő oldal) A v SUM-9 (összeget ellenőrizni!) Megjegyzés: az utóbbi kettő a széles sávú cirkulátor, a légzáró, az izolátor, az iránycsatoló, a szűrőváltó, a keskenysávú cirkulátorok és a tápvonal csillapításának összege. Diffrakciós és egyéb csillapítás összege A dm STO 15 Kettős antenna nyeresége G l STO 17 (kettős paraboloid) Kettős antenna nyeresége G 2 SUM 17 (Az összeget ellenőrizni!) Küszöbszint P kü [dbw] STO -19 142,75 STO-21 32,447 STO-22 64,894 STO-23 Adóteljesítmény-szint log P A dbw STO-24 (A P A adóteljesítményt W-ban kell behelyettesíteni. Az első RF számítása előtt a következő műveleteket végezzük el: Zérus, ill. STO-27 Zérus, ill. STO-28 Zérus, ill. STO-29 A továbbiakban egy összeköttetés számításán belül ezekhez a memóriákhoz nyúlni nem szabad (27, 28 és 29). A szakaszcsillapítás számítás elágazó utasításokat tartalmaz. A programok beindítása előtt a következő műveletek elvégzése szükséges: Csak adó- és vevőantennával ellátott RF szakasz esetén: RST R/S Síktükörrel ellátott RF szakasz esetén: RST-2 nd St flg - R/S Kettős paraboloiddal ellátott RF szakasz esetén: RST - 2 nd St flg 1 R/S Az alapátviteli csillapítás képletei a következők: Csak adó- és vevőantennával ellátott RF szakasz esetén: A = 2,447-2 log d RF [km]-2 log / [MHz] Síktükörrel ellátott RF szakasz esetén: A T = -2 log (D ATK [m] [m]) + 2 log A T [m] cos A/fi^ k] -142,75 Kettős paraboloiddal ellátott RF szakasz esetén A oka = G x + G 2-4 log / [MHz]-2 log d lp [km] 2 log d 2p [km]-64,894 db Program: (A tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom.) 2.2. TF zajszámítás Betáplálandó adatok: S TF = Rendszerérték (pozitív előjellel) STO-11 Bemenő szinttől független zajok összege PBB = PB + PANT + P VA-INT + P RES + P INT-W STO 12 (P B =adó-vevő alapzaj P ANT =antenna hátrasugárzás, ill. interferencia PVA-INT=adó-vevő intermoduláció P R ES=tartalékoló automatika zaja PINT-W tápvonal intermoduláció) P ma/ =Modem teljes zaj STO-13 L=]?ÜRF a z összeköttetés hossza STO 14 259

18,5 STO-18 2 STO- A zajszámítás képletei a következők: a) CCIR alapon vett zajviszony (NPR)cc«=1og (P ZTT = teljes zaj) ^ZTOT 1 9 IPWOJ b) KGST alapon vett zajviszony (NPR) KQST = log ^ZTOT 1 9 IPWOJ -18,5 db -16,5 db c) Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony db-ben Pzo<IB = S'TF+A FÍFTT. (A R F T T negatív) Bemenő szinttől függő zaj OdB fading esetén P ZD [pwo] = 9 num log Bemenő szinttől függő zaj 3 db fading esetén Pzfű=2P Z d) 5 km-<ls84 km hosszú összeköttetés esetén a megengedett zaj P CCIR [pwo] = 3L [km]+2 [pwo] Program: (A tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom.) 2.3. TV zajszámítás (képcsatorna) Betáplálandó adatok: S TV = Rendszerérték (pozitív előjellel) STO 11 P BDB =Adó-vevő alapzajszint STO 12 P moidb Modem teljes zajszint STO 13 (Ha nincsen modulátor P ma ub 9 db) P moddb = Antenna hátrasugárzás STO 14 X 2 =57 + 4=61 db STO-18 (2%-os időhányadhoz tartozó zajajánlás CCIR Recommandation. X 1 = 57 db) n REF =RF szakaszok száma a referenciahálózatban STO 2 n = RF szakaszok száma a szóban forgó összeköttetésen STO A zajszámítás képletei a következők: a) Átszámítások: Adó-vevő alapzaj P B [pw] = 9 num log PBÚB Modem teljes zaj P moi [pw] = = = 9 num log Antenna hátrasugárzás P anl [pw] = 9 num log b) Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony db-ben PzodB ==^TV+A RPTOT (A R F T T negatív) Bemenő szinttől függő zaj db fading esetén P ZO [pw] = 9 num log ^ - - ^ j Bemenő szinttől függő zaj 3 db fading esetén P ZFD [pn]= =2 P z c) A 2% időhányadhoz tartozó arányos zajelőírás: P EliB =X 2a +\\o^nref (Nem kötelező!) d) Vizometrikus jel/zaj viszony P 2TOT = log PZTOT (PzT&r ^z összeköttetés zaja az összeköttetés elejétől számítva.) c) Referenciafeszültség:,7 V p _ p Program: (a tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom). 9 26 Híradástechnika XXXV1.

2.4. TV zajszámitás (hangcsatorna) Betáplálandó adatok: S TVH Rendszerérték (pozitív előjellel) STO 11 P BdB = Adó-vevő alapzajszint STO 12 P modd Modem teljes zajszint STO 13 (Ha nincs modulátor P mí!ib ~ 9 db9) Pontig Antenna hátrasugárzás STO 14 (Ha ez elhanyagolható P anddb = 9 db) X 2 =-44-4=-48 dbmps STO-18 (2%-os időhányadhoz tartozó zajszintajánlás. CCIR Recommendation Xj=44 dbmps. n REF =RF szakasz száma a referenciahálózatban STO 2 n=rf szakasz száma a szóban forgó összeköttetésen STO 11 A zajszámítás képletei a következők: a) Átszámítások: Adó-vevő alapzaj P fi [pw] = 8-9 numlog PBÍB Modem teljes zaj P mod [pw] = 8-9 num log P/noddB [ r p L antdb b) Bemenő szinttől függő jel/zaj viszony db-ben P zodb '= z S TVH + A KFTT (ARFTOT negatív) Bemenő szinttől zaj db fading esetén P zo [pwj=8-9 num log ^ ^^f 5 j Bemenő szinttől függő zaj 3 db fading esetén P ZFD [pw] = 2P ÍO c) A 2%os időhányadhoz tartozó arányos zajelőírás P^^X^-I-IO log (Nem kötelező!) d) 1 mw bemenő jelteljesítményre vonatkoztatott pszofometrikus jel/zaj viszony (P z^- or = Az összeköttetés zaja az összeköttetés elejétől számítva.) e) Max. bemenő teljesítményszint: 9 dbm~8 mv Program: (a tételes programot minden érdeklődőnek szolgáltatom). IRODALOM [1] CCIR Recommendation 421 3 Requirements for the transmission of television signals over long distances. (System I excepted). [2] CCIR Recommendation 393-2. Allowable nőise power in the hypothetical reference circuit. [3] CCIR Recommendation 395-1. Nőise in the radio portion of circuits to be established over real links- [4] CCIR Recommendation 289-1. Permisible nőise in the hypothetical reference eircuit. [5] CCIR Recommendation 54. Performance characteristics of khz type sound-programme circuits. 261