Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból alulról építkező folyamat, amely segít megfogalmazni a települések, kistérségek problémáit, szükségleteit. A közösség részvételével keresi a megfogalmazott problémák megoldására, a szükségletek kielégítésére a válaszokat. A közösségfejlesztési folyamat segítségével a lakosság kezdeményezővé válik, és képes lesz önállóan cselekvések, programok elindítására. Mit keres a közösségfejlesztés egy megyei közművelődési intézetben? Ha a 2007. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről megnézzük itt is megtaláljuk a közösségfejlesztés létjogosultságát: a megyei önkormányzat a megye települései, önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése Miért jó a közösségfejlesztés? A közösségfejlesztés során képessé tett települési közösségek a változások felé nyitottá válnak, megfogalmazzák problémáikat és megoldásokat keresnek rájuk, ennek érdekében elkezdenek cselekvéseket kezdeményezni. Tudatos kommunikációt építenek ki, a fejlesztési programok felkészült partnereivé válnak. Közösségi hálózatépítés: Kezdeti lépések: 2000-ben elhatároztuk, hogy intézetünk szeretne közösségfejlesztéssel foglalkozni, szükséges lenne a megyében a településeket, kistérségeket képessé tenni, hogy kezükbe vegyék életük irányítását. Megkerestük a Közösségfejlesztők Egyesületét, akiktől szakmai segítséget kértünk és kidolgoztuk közösen az első közösségfejlesztési programot a megyében. Ózd térségének feltárása, ami azt jelentette, hogy minden településre eljutottunk a kistérségben és egy kérdőív segítségével feltártuk a települések infrastruktúráját, valamint megkerestük a már létező civil szervezeteket, valamint szerveződéseket. E mellett elindult Királd mélyfeltárása, ami azt jelenti, hogy egy hosszútávú 3 éves társadalomfejlesztési munka kezdődött el ekkor a településen. Megerősítő terepek: 2002- ben elkezdtünk dolgozni az ózdi kistérség másik településén, ahová egy már működő civil szervezet meghívására érkeztünk és ahol egy közösségi felmérés folyamatát segítettük végig. 2003-ban még szintén ebben a kistérségben egy másik településen volt egy két éves közösségfejlesztési folyamat. Egy másik kistérségben szintén egy civil szervezet meghívására kezdtünk el dolgozni 2002- ben. Kiteljesedés: Nem csupán településeken belül, hanem települések közötti együttműködések létrejöttét is segíteni kezdtük. Ennek egyik terepe Észak- Abaújban volt/van, ahol hét település aktív emberei kezdtek el együtt gondolkodni mit is tehetnének ők a térségükért. A két éves folyamat eredményeképpen megalakult egy egyesület, amely erőteljesen képviseli ennek az összefogásnak az érdekeit a térségben.
HEFOP projekt: ez a támogatás adott arra lehetőséget, hogy egyszerre párhuzamosan négy kistérségben kezdjünk hozzá közösségfejlesztési és felnőttképzési program lebonyolításához. Ez a két év volt az, amely tudatosította bennünk, hogy itt egy megyei hálózatépítés történik, ezért ezt a projektet bővebben szeretném bemutatni: - A projekt célja: A kistelepüléseken élők lehetőségeinek javítása a felnőttképzés elérhetőségének biztosításával. A felnőttképzést, a közösségi kezdeményezéseket segítő szakemberek hálózatának felépítése megyei, illetve kistérségi szinten egyaránt. Ennek a programnak a keretében négy kistérségben kezdődött el a hálózatépítés. Ehhez kistérségenként közművelődési szakembereket, valamint intézményeket, illetve a négy kistérségből a települések aktív embereit vonunk be. - A projekt célcsoportjai: a megyében dolgozó közművelődési szakemberek, a négy kistérség lakossága, a szükségletfeltárás során megtalált aktív emberek. - A projekt tevékenységei: Közművelődési szakemberek számára elkészítettük a közösségi tanulás és tanítás elmélete és gyakorlata tananyagot és lebonyolítottunk egy képzést. A négy (mezőcsáti, sátoraljaújhelyi, edelényi és ózdi) kedvezményezett kistérségben sorkerült a szükségletfeltárásra, ahol képzési szükségleteket tártunk fel egy kérdőív segítségével és a közösségi viszonyokra kérdeztünk rá egy interjú keretében. A négy kistérségben 120 órás közösségi munkás képzésre került sor. E mellett még két OKJ-s (falusi vendéglátó, számítógép kezelő) és négy felzárkóztató (EU, életvezetési technikák, konfliktuskezelés) képzés is volt. - Eredmények: tervezett kontra megvalósult 20 fő közösségi tanulás és tanítás 20 fő 60 fő közösségi munkás 62 fő 30 fő szakmai képzés 45 fő 40 fő felzárkóztató képzés 65 fő 0 foglalkoztatás 4 fő 0 civil önszerveződés támogatása 3 Egyéb: 105 település felkeresése; közel 500 fővel személyes interjú; négy kistérségi összefoglaló, elemző anyag elkészítése; fórumsorozat-szervezése az eredményekről; Kapcsolat a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékével További munkák: Újabb kistérség (Bodrogköz) három településen kezdődött meg közösségfejlesztési folyamat. A Sajó mentén hat település összefogásával elindult egy települések közötti együttműködés, illetve egy ROP-os szociális gazdaságos program, melyben közösségi munkásokat képeztünk ki, akik 12 településen főállásban azzal foglalkoznak, hogy közösségi mozgásokat hozzanak létre. Molnár Aranka
Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Molnár Aranka BAZ Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet Békéscsaba, 2007. november 29. Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból alulról építkező folyamat, amely segít megfogalmazni a települések, kistérségek problémáit, szükségleteit. A közösség részvételével keresi a megfogalmazott problémák megoldására, a szükségletek kielégítésére a válaszokat. A közösségfejlesztési folyamat segítségével a lakosság kezdeményezővé válik, és képes lesz önállóan cselekvések, programok elindítására.
Közösségfejlesztés egy megyei közművelődési intézetben 2007. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről: a megyei önkormányzat a megye települései, önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése Közösségi hálózatépítés kezdeti lépései Első lépések: kapcsolatfelvétel a Közösségfejlesztők Egyesületével (2000) Közös projekt kidolgozása: Ózd- Putnok térsége, Királd mélyfeltárása (2000-2001)
A megerősítő terepek Tomor és Hét segítése (2002) Közösségi felmérés Hétben (2004-2005) Arló közösségfejlesztési programja (2003-2004) A kiteljesedés Észak- Abaúj településeinek összefogása HEFOP projekt: (2005-2007)
HEFOP projekt A projekt célja: A kistelepüléseken élők lehetőségeinek javítása a felnőttképzés elérhetőségének biztosításával. A felnőttképzést, a közösségi kezdeményezéseket segítő szakemberek hálózatának felépítése megyei, illetve kistérségi szinten egyaránt. Ennek a programnak a keretében négy kistérségben kezdődött el a hálózatépítés. Ehhez kistérségenként közművelődési szakembereket, valamint intézményeket, illetve a négy kistérségből a települések aktív embereit vonunk be. A projekt célcsoportjai: közművelődési szakemberek szükségletfeltárás során településenként megtalált aktív emberek helyi lakosság
A projekt tevékenységei: résztvevők kiválasztása a kiválasztott szakemberek képzéséhez egy 160 órás tananyag elkészítése közösségi tanulás és tanítás elmélete és gyakorlata képzés megszervezése és lebonyolítása Szükségletfeltárás a négy kistérségben: - mezőcsáti - sátoraljaújhelyi - ózdi - edelényi - 120 órás közösségi munkás tananyag elkészítése - a közösségi munkás képzés megszervezése és lebonyolítása
- a szükségletfeltárás során felszínre kerülő képzési igényekre: 2 OKJ-s; 4 felzárkóztató képzés megszervezése - értékelő konferencia és - kiadvány elkészítése Eredmények tervezett kontra megvalósult 20 fő közösségi tanulás és tanítás 20 fő 60 fő közösségi munkás 62 fő 30 fő szakmai képzés 45 fő 40 fő felzárkóztató képzés 65 fő 0 foglalkoztatás 4 fő 0 civil önszerveződés támogatása 1 Egyéb: 105 település felkeresése; közel 500 fővel személyes interjú; négy kistérségi összefoglaló, elemző anyag elkészítése; fórumsorozat-szervezése az eredményekről; Kapcsolat a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékével
További projektek még A HEFOP projekt tudatosítja bennünk a hálózatépítés tevékenységét Sajó program (2005 - ) ROP program (2006 2008) Bodrogköz