Az informatika és a felsıoktatás,



Hasonló dokumentumok
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért

ziesedése az informáci

Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Bakonyi Péter c.docens

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

A K+F+I forrásai között

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Konjunktúrajelentés 2009

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS szeptember 5.

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai Április Bihall Tamás MKIK alelnök

Hungarian Association of IT Companies. Tamas Klotz, Secretary General

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

FP7 Research for SMEs pályázat. Vántora Virág Székesfehérvár, október 3.

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

IVSZ MENTA IKT = Versenyképesség + Munkahelyteremtés. Laufer Tamás Elnök

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Tájékoztató a évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

Részvételi és szponzorációs ajánlat

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Konjunktúrajelentés 2010

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása.

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Mennyit ér valójában a tartalom?

I formá m ció i s s t ársa s da d lo l m Ált l a t lá l nos s t u t dniva v ló l k B F D. B a B kon o yi P é P t é er c Fıi ı sk s ol o a l i tanár

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

A Kormány iparfejlesztési tervei a vegyipari stratégia intézkedései

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle évi kiadás

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1.

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana július

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

Készült: Modern Vállalkozások Programja Megyei INFOrmációsnap Miskolc

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség céljai, a mérnökképzés súlyponti kérdései az ipar igényeinek tükrében. Dr. Palkovics László

Pályázatok irányai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

sanofi-aventis/chinoin Zrt. Csanyikvölgyi Gyógyszer Gyáregység Kinczel Péter, gyáregység igazgató

Infokommunikációs tervek 2025

Magyar tıke külföldön. Budapest nov. 6.

IKT megoldások az ipar szolgálatában

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP PROGRAM)

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök

Tudás, alkotás, érték

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A globális világrendszer kialakulása

Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben. Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

Közép-Dunántúli Régió

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

Mit értünk klaszterek alatt?

Információs társadalom

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

1. Pillér: Digitális infrastruktúra

Átírás:

Az informatika és a felsıoktatás, az IKT ágazat kiemelkedı szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlıdésében Elıadó: Dr. Máthé János vezérigazgató, NETvisor Zrt Beszállítói és integrátori képzés, képesség, készségfejlesztı konferencia 2009. április 23.

Indíttatás, tartalom Egy ország sikere, a globális versenyben való helytállása ma már attól függ, mennyire veszi komolyan az információtechnológiát, mint iparágat és annak alkalmazását. A több mint 360 tagvállalatot képviselı Informatikai Vállalkozások Szövetségenek (IVSZ) legfontosabb feladata és egyben célja a magyarországi IKT-szektor fejlesztése, mivel ha az IKT-vállalatok prosperálnak, akkor egész Magyarország fejlıdik, versenyképesebbé válik. Az NFGM az IKT ágazat legnagyobb tagsággal rendelkezı szervezetét, az IVSZ-t kérte fel az IKT ágazati stratégia kialakítását megalapozó szakmai tanulmány elkészítésére. Jelen elıadás ezen tanulmányból több idézetet tartalmaz. A következıkben az IVSZ elemzés legfontosabb megállapításait egészülnek ki a NETvisor tíz éves mőködésének tapasztalataival, s ezen tapasztalatok alapján megfogalmazott néhány javaslattal. 2

Az IVSZ meghatározása az IKT szektorra Az IKT szektor alatt az Információs és Kommunikációs technológiával foglalkozó vállalkozásokat kell érteni. Ezen belül megkülönböztetett területek: IT hardver és szoftver cégek (számítógép hardver, irodai eszközök, adatkommunikációs- és hálózati eszközök, végfelhasználói kommunikációs eszközök és szoftverek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások), Telekommunikációs szolgáltatók (vezetékes hang- és adat-, mobil kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozások és kábeltévé szolgáltatók), Professzionális IT szolgáltatók (rendszerintegrátorok, karbantartást nyújtó cégek, IT tanácsadók és egyéb IT szolgáltatást végzı vállalkozások). Lehatárolás: Az alkalmazott IKT definíció szőkebb az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) és EU ICT-nél, a tanulmány IKT szektorának nem része a: vezetékek, kábelek gyártása, elektronikai komponensek gyártása, rádió és televíziós átviteli és fogadó berendezések, készülékek, mérési, tesztelési készülékek, ipari folyamatirányítás eszközei, háztartási eszközök nagykereskedelme, ipari gépek nagykereskedelme. 3

IVSZ helyzetelemzés: IKT szektor FactSheet FACTSHEET A magyar IKT szektor Mutató 2006 2007 Változás Foglalkoztatottak száma (fı) 52 100 55 700 +6,7% Keresleti oldalon foglalkoztatottak száma (fı) 63 000 66 000 +4,8% IKT+ foglalkoztatottak száma (fı) 115 100 121 700 +5,7% magasan képzett, jól fizetı, magas adóbefizetést generáló munkahelyek!!! Belföldi IKT árbevétel (Mrd Ft) 1 742 1 768 +1,5% IT árbevétel (Mrd Ft) 566 590 +4,2% Telco árbevétel (Mrd Ft) 902 886-1,7% Közvetített IT értékesítés (Mrd Ft) 274 292 +6,5% Informatikai export tevékenység (Mrd Ft) 783 849 (32%) +8.4% Teljes belföldi és export IKT árbevétel 2 525 2 617 +3,6% a GDP százalékában (%) 10,6 10,3 FDI állomány (M Euro) 5 314 Mőködı IKT vállalkozások száma 12 700 13 000 +2% 4

IVSZ helyzetelemzés: az IKT szektor jelentısége a gazdaságban A gazdaság szerves részeként az IKT szektornak komoly hozzájárulása van a hazai GDP-hez, foglalkoztatási szempontból az egyik legdinamikusabban növekvı ágazat. A hazai GDP 10.3%-át adja az IKT szektor. A hazai gazdasági növekedés 25%-át az IKT szektor adta az elmúlt 8 évben. 8 év alatt a foglalkoztatottak száma megháromszorozódott, a vállalkozások száma megduplázódott. Az IKT gazdasági hatása a felhasználása, alkalmazása révén jóval erısebb más iparágakban, mint az IKT szektor saját kibocsátása. Az IKT új szolgáltatási formákat hozott létre, mint az e-kereskedelem, e- bankolás, e-közigazgatás, ezek az új szolgáltatási formák növelik a gazdaság hatékonyságát. 5

Gazdasági-társadalmi környezet Válságok minden tekintetben Pénzügyi Gazdasági Politikai ÉRTÉKRENDI Nem vállalkozásbarát (fontosság felismerésének hiánya, akarat hiánya, korlátozott mozgástér) 6

A NETvisor Zrt. bemutatása Tevékenység: Informatikai és távközlési rendszerintegráció, alkalmazás fejlesztés, IT szolgáltatások, szoftver technológiai kutatások Alapítás: 1998 Nettó árbevétel 2008-ban: 1 546 MFt Alkalmazottak 2008-ban: 47 fı (átlag), (41 fı felsıfokú, 6 fı középfokú végzettséggel) 4 divízió: Hálózati rendszerintegráció Távközlési rendszerek Szoftver technológiai kutatás Kutatás-fejlesztés 7

A NETvisor együttmőködése a hazai egyetemekkel ELTE Informatikai Kar Software technológiai kutatások Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipai Mérnöki Kar ITC infrastruktúrák üzemeltetése BME Informatikai és Villamosmérnöki Kar Távközlési OSS/BSS rendszerek 8

Esettanulmány: Egy 47 fıs IKT KKV adóterheinek alakulása 2 000 000 Árbevétel és adókötelezettség alakulása 1 500 000 1 000 000 500 000 0 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Árbevétel ( ezer Ft) Adókötelezettség ( ezer Ft) 9

A fejlıdés egyetlen lehetséges módja Nemzetgazdaságok korábbi összehasonlítási kategóriái Az ipari fejlettség szerint fejlett fejlıdı elmaradott Mai értékmérık miben gazdag egy ország nyersanyag emberanyag TUDÁS TUDÁS mai jelentései: fejlettség, versenyképesség Feladat: Tudás alapú társadalom létrehozása 10

IVSZ helyzetelemzés: az IKT szektor fejlıdését megatározó pillérek Pillér 1: Humán tıke IKT szektorba érkezı végzıs hallgatók mennyisége, minısége IKT szakemberek mennyisége, minısége 1 2 3 Pillér 2: Kutatás+Fejlesztés+Innováció Export kapacitás fejlesztése Hálózati hatás a növekedésben Pillér 3: Befektetés, finanszírozás Magas hozzáadott értékő munkahelyek teremtése Humán tőke K+F+I Befektetés, finanszírozás Gazdasági növekedés motorja Horizontális: Információs társadalom Lakossági PC és szélessávú Internet penetráció Vállalati, különösen KKV szektor IT infrastruktúrája Kormányzati IT infrastruktúra, Digitális Közmő Horizontális Lakosság Információs társadalom Kormányzat Fizikai infrastruktúra Vállalatok Lakosság digitális írástudása Munkaerı IT képzettsége B2B, B2C szint és mennyiség Kiválasztott pillérek. Forrás: IVSZ. Kormányzati on-line szolgáltatások 11

Mőszaki képzés helyzete, utánpótlás problémák Felsıfokú természettudományos képzés népszerősége meredeken csökken: 2001-2007 ~ 6000-8000 jelentkezı 2008 ~ 5000 jelentkezı 2009 ~ 3240 jelentkezı a 4200 szabad helyre Társadalomtudományi, a jogi és a pénzügyi karokra továbbra is többszörös a túljelentkezés. Magyarországon a természettudományos diplomák aránya az OECD országok között a legalacsonyabb, és a mőszaki területen is az utolsók között vagyunk. A jó képességő tehetséges fiatalok nem a mőszaki pályát választják. Okok: Alap és középfokú oktatásban népszerőtlennek a természettudományos tantárgyak Mőszaki pálya nem vonzó, túl felszínes ismeretek a szakmáról Nem látják sem a szakmai, sem az egzisztenciális lehetıségeket 12

Az informatikai vállalkozások igénye a pályakezdıkkel kapcsolatban Piacképes tudás Általános technológiai ismeret Szakterületi specializáció Problémamegoldó képesség Kreativitás Gyakorlati ismeretek Csapatmunkára való alkalmasság 13

Mit lehet tenni? Általános alapelvek Globális gondolkodás, lokális cselekvés Konszenzus keresés Kis lépések is jelentısek és fontosak, ha azok jó irányba vezetnek 14

Mit lehet tenni? Alapok megteremtése Alap és középfokú oktatás színvonalának visszaállítása Középfokú szakképzés újbóli megteremtése Felnıttképzés, tudatformálás Infrastrukturális fejlesztések digitális szakadék felszámolása Vállalkozásbarát gazdasági szabályozási környezet kialakítása ICT iparpolitika alapjainak lerakása 15

Mit lehet tenni? Alapok megteremtése Állami szerepvállalás a diákok és a szülık tájékoztatásában Melyek azok az ágazatok, amelyekben jelenleg munkaerıhiány van, vagy a közeljövıben munkaerıhiány várható? Melyek azok az ágazatok, ahol munkaerı túlkínálat van? Átlagos jövedelem kilátások és karrierlehetıségek ágazatonként? 16

Mit lehet tenni? Felsıoktatás Felvételi keretszámok meghatározása a társadalmi szükségszerőség alapján Ösztöndíjrendszer bevezetése Követelmény rendszer és hallgató munkafegyelem szigorítása Piacképes, gyakorlati és használható tudás biztosítása Gyakorlati-, mőhelymunka személyi és anyagi feltételeinek javítása Ipari cégek és egyetemek szorosabb együttmőködése (oktatókkal és hallgatókkal egyaránt) 17