Melyek az áruajánlás speciális szabályai az egyes áruféleségeknél?

Varga Andrea Melyek az áruajánlás speciális szabályai az egyes áruféleségeknél? A követelménymodul megnevezése: Az áruforgalom lebonyolítása A követelménymodul száma: 0004-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-020-30

AZ ÁRUK CSOPORTOSÍTÁSA, ÁRURENDSZEREK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Ön egy kereskedelmi egység dolgozója. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulók arra kérik, hogy magyarázza el, mit jelent az EAN 13 kódolási rendszer. Nézzen utána, hogy pontosan mit is jelent ez, és magyarázatát írja le az alábbi helyre! A leírtakat beszélje meg szaktanárával, és szükség esetén egészítsék ki azokat! 1

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az áru minden, ami szükségletet elégít ki és adásvétel tárgyává válik. Az áruk tárgyiasultság szerint lehetnek termékek, szolgáltatások és információk. Árucsoport: az áruk valamilyen szempont (pl. típus és felhasználási cél) szerint egynemű halmaza. AZ ÁRUK EGY LEHETSÉGES CSOPORTOSÍTÁSA Az árukat csoportosíthatjuk például felhasználási cél szerint. E szempont alapján két nagy csoportba sorolhatók: 1. fogyasztási cikkek (ezek lehetnek: napi tömegcikkek vagy tartós fogyasztási cikkek), 2. termelési eszközök. Fogyasztási cikk: Minden olyan terméket és szolgáltatást fogyasztási cikknek nevezünk, melynek a célja a lakossági igények kielégítése. A fogyasztási cikkek köre a piac elvárásai szerint változik. Azok a termékek és szolgáltatások piacképesek, melyek iránt megfelelő mértékű kereslet mutatkozik. A fogyasztási cikkek többféleképpen is csoportosíthatók. A felhasználásuk szerint beszélhetünk tartós fogyasztási cikkekről és napi tömegcikkekről. 1. ábra. Napi tömegcikkek 1 1 http://www.fogyasztok.hu/cikk/20100831/gfk-egyre-kevesebbet-koltunk-napi-fogyasztasi-cikkekre (2010. október 13.) 2

Napi tömegcikkek: napi használatra gyártott termékek, melyeket a napi alapszükségleteink kielégítése céljából vásárolunk. Ezen cikkek jellemzője, hogy nagy mennyiségben gyártják, nagy a raktározási igénye, és a gyártás csak nagy tömegben éri meg. A napi tömegcikkek közé tartoznak például az élelmiszerek. Tartós fogyasztási cikkek: azok a termékek, melyeket hosszú ideig történő használatra gyártottak. Ilyen termékek például a szórakoztatóelektronikai cikkek, háztartási gépek. A tartós cikkre jellemző, hogy egy megvásárolt termék lecserélése csak huzamosabb használat után történik meg. Árukat és minőségüket tekintve változatosak lehetnek. 2. ábra. Tartós fogyasztási cikk 2 A napi és a tartós cikkek között a különleges igényeket kielégítő termékek a luxustermékek, melyek drágábbak, általában kézzel vagy nagyon fejlett technikával gyártott cikkek. A luxustermékeket különleges igények kielégítésére készítik. Az ilyen termékeknél a használhatóság mellett komoly szerepet kap a presztízshatás. A luxustermékeket leginkább a magas ár és a kimagasló minőség jellemzi. 3. ábra. Luxustermék 3 2 http://www.nol.hu/gazdasag/20100216-kipakoltak_a_fogyasztoi_kosarbol (2010. október 13.) 3

AZ ÁRUCSOPORTOK FORGALOMKÉPESSÉGE A különböző árucsoportok forgalomképessége alatt az eladhatóságukat értjük. Az eladhatóság árucsoportonként más és más. A legnagyobb tömegben eladott termékek az úgynevezett napi tömegcikkek. Mivel ezek a termékek a napi szükségleteket elégítik ki, keresletük az esetleges áremelés esetén sem csökken lényegesen. A tartós cikkek forgalmában nagy változást tud okozni az esetleges áremelés vagy árcsökkentés. Mivel nem az alapszükségleteket elégítik ki (nem létszükséglet), áremelés esetén a forgalom csökken, árcsökkentés esetén viszont jelentősen növekedhet. A luxuscikkeket általában magas áron kínálják. Ezeknél a termékeknél komoly szerephez jut a presztízs. Az ilyen cikkeknél nem a tömegárusítás a cél. A magas árat kevesen tudják megfizetni, az árcsökkentés pedig többnyire elriasztja ezeket a vásárlókat éppen a presztízshatás miatt. AZ ÁRURENDSZEREK KIALAKULÁSA Az áruk csoportosításával, meghatározott szempontok szerinti rendezésével az árukat rendszerbe foglalhatjuk. Ennek szerepe, hogy optimális készletgazdálkodást valósíthassunk meg, könnyen be tudjuk azonosítani az árukat, és egyszerűbbé váljon a statisztikai adatszolgáltatás. 1. Hagyományos árurendszerek A hagyományos árurendezési elvek minden árucsoportnál jól alkalmazhatók. Csoportosítása: 1. Felhasználási cél szerint: fogyasztási eszközök, termelőeszközök. Ez a csoportosítás tükrözi a kereskedelmi szakosodást is. 2. Az áruk tulajdonsága szerint: (az áruk kémiai, fizikai, fiziológiai jellemzői alapján) szín, tápérték, teljesítmény, képpont stb. 3. Megmunkálási fok szerint: nyersanyagok, félkész termékek, késztermékek, hulladék (keletkezhet: az előállításkor vagy a termék felhasználása után, pl. csomagolóanyag). 4. Földrajzi eredet szerint: abban az esetben van nagyobb szerepe a földrajzi eredet jelölésének, amikor az a termék minőségének jelölését jelenti pl. tokaji bor, Cognac, indiai tea, skót whisky, hollóházi porcelán stb. 5. Áruszállítási és raktározási szempontból: utalhat a termék kiszerelésére (ömlesztett vagy darabáru), a halmazállapotra (folyékony, szilárd, gáz), az áruk kezelésére (törékeny, gyúlékony, mérgező). 6. Speciális szempontok: ilyenek lehetnek például: méret, tömeg, technológia stb. 3 http://www.vezess.hu/hirek/harommillios_bentley_laptop/15761/ (2010. október 13.) 4

2. Kód típusú árurendszerek Az áruk sokasága, a munkafolyamatok megkönnyítése, a technika fejlődése miatt merült fel az igény az áruk könnyű beazonosítására. A termékek már nem az áru tulajdonságai, áruismereti elvei szerint lettek csoportosítva, hanem kódolva vannak. A kódolás egyezményes jelek alkalmazását jelenti, ami információt fejez ki. Egyes kereskedelmi hálózatok saját belső kódrendszert dolgoztak ki (Spar, Cora, Tesco stb.). Ezek a kódrendszerek csak az üzlethálózat tagjai számára hozzáférhetők, ők tudják az adatokat feldolgozni és az a saját hálózatukban jól használható. A nemzetközi kereskedelem törekvése már régóta az, hogy a forgalomban lévő árucikkekre egységes rendszert hozzanak létre úgy, hogy az az egész világra érvényes legyen. A rendszer lényege az, hogy az áruk beosztása, osztályba sorolása meghatározott tulajdonságok alapján történjen. Ennek érdekében az ENSZ Statisztikai Hivatala kidolgozta az Egységes Nemzetközi Kereskedelmi Osztályozások jegyzékét. 4 Magyarországon leggyakrabban alkalmazott kódrendszerek: - EAN Európai Áruazonosító Kódrendszer (European Article Numbering) - ETK egységes termékkód - VTSZ- kereskedelmi vámtarifaszám - BTO belföldi ermékosztályozás Európai Áruazonosító Kódrendszer EAN Az EAN nemzetközi társaság, székhelye Brüsszel. Működésének jogi alapja a belga jogrendszer. Ma már több Európán kívüli ország is tagja, az elnevezését azonban megőrizték. Az EAN célja, hogy szabályozza a termékazonosítás rendszerét, összehangolja a különböző tagországokban alkalmazott termékazonosító kódrendszereket. A rendszert az egész világon alkalmazzák. Az EAN-kód tartalma, külső megjelenési formája nemzeti és nemzetközi szabályok alapján kerül meghatározásra. A tagországokban dolgozó irodák adják ki a termelőknek az azonosító kódszámot, és biztosítják a kódrendszer zavartalan működési feltételeit. Az EAN-számkódrendszer alapváltozatában 13 pozíciójú, de van egy rövidebb változata is, amely 8 számjegyből áll. 1982 után az EAN a felépítésében változáson ment keresztül, ugyanis a belépő tagországok számának növekedésével az országazonosító számjeleket kettőről háromra emelték. Az EAN-13 felépítése: - 1-3. számjegy: a termék országazonosító kódja (hol bocsátották ki). Magyarország azonosító kódja: 599-4-8. számjegy: a gyártó (importáló) vállalat azonosítója - 9-12. számjegy: a termék azonosító kódja - 13. számjegy: ellenőrző szám (az ellenőrző szám egy speciálisan számított érték, melyet ez előző tizenkettő számból alakítanak ki) 4 http://sdt.sulinet.hu/player/default.aspx?g=9eee122d-2b22-475b-b61a-3a7518433632&cid=c1c51390-d71e- 4458-a619-57d681cb3bb4 (2010. október 16.) 5

A termékek csomagolásán a számkódot és a vonalkódot együtt kell feltüntetnie a gyártónak (csomagolónak). Az EAN-8 kódot rövid kódnak is nevezik. Ez a kód szintén az országazonosítóval kezdődik, és az ellenőrző számmal végződik. De mitől rövidebb? A 13-as kódrendszerből lett lerövidítve, mégpedig úgy, hogy a gyártó azonosító számából elveszik a 7-8. számjegyet, valamint a termékazonosítóból a 9-11. számjegyet. Az előzőeknek megfelelően az EAN-8 felépítése: - 1-3. számjegy: országazonosító kód - 4-7. számjegy: a termék azonosító száma - számjegy: ellenőrző szám Hazánkban ezt a rendszert a cégek a belső cikkszámozásuknál alkalmazzák. Belső cikkszám kialakítására ott van szükség, ahol nem lehet közvetlenül a terméken vonalkódot elhelyezni. Pl. zöldség, gyümölcsfélék, péksütemények, hidegkonyhai termékek stb. A belső cikkszámozásnál kombinálható az ár, a darab, a tömeg leolvashatóságával. Belső kód felépítése: - 1-2. számjegy: a cég jelzőszáma - 3-6. számjegy: egyedi belső cikkszám - ellenőrző szám - 8-11. számjegy ár-, darab-, tömegmező A belső cikkszám kialakítása úgy kell, hogy megtörténjen, hogy a kereskedelmi egységben alkalmazott eszközökkel feldolgozható legyen, valamint a hozzárendelt vonalkód értelmezhető legyen a számítástechnikai eszközzel (pénztárgép-szkenner). Ezeket a vonalkódokat kézi vagy asztali etikettcímke-nyomtatóval készítik, melyek öntapadós címkére kerülnek fel, azokat ragasztják a termékekre. 4. ábra. Egy ismert hazai ásványvíz vonalkódja 5 5 http://fogyasztok.hu/cikk/20090625/vonalkod_aru_azonositas_tudnivalok (2010. október 14.) 6

Az alábbi táblázat az országazonosító kódokat tartalmazza 6 : Kód Ország 00-09 Amerikai Egyesült Államok 10-19 Lefoglalt EAN-hez csatlakozó UCC (USA) 20-29 Kiskereskedelmek és kiszállítók lokális használatára 30-37 Franciaország 400-440 Németország 45 Japán 46 Oroszország 471 Tajvan 474 Észtország 475 Lettország 477 Litvánia 479 Srí Lanka 480 Fülöp-szigetek 481 Fehéroroszország 482 Ukrajna 484 Moldva 485 Örményország 486 Grúzia 487 Kazahsztán 489 Hong Kong 49 Japán 50 Egyesült Királyság 520 Görögország 528 Libanon 529 Ciprus 531 Macedónia 535 Málta 539 Írország 54 Belgium és Luxembourg 560 Portugália 569 Izland 57 Dánia 590 Lengyelország 594 Románia 599 Magyarország 600-601 Dél-Afrika 609 Mauritius 611 Marokkó 613 Algéria 619 Tunézia 622 Egyiptom 625 Jordánia 6 http://www.ident.hu/static.php?page=technologiak/vonalkod_02ean13 (2010. november 13.) 7

626 Irán 64 Finnország 690-692 Kína 70 Norvégia 729 Izrael 73 Svédország 740-745 Guatemala, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama 746 Dominikai Köztársaság 750 Mexikó 759 Venezuela 76 Svájc 770 Kolumbia 773 Uruguay 775 Peru 777 Bolívia 779 Argentína 780 Chile 784 Paraguay 785 Peru 786 Ecuador 789 Brazília 80-83 Olaszország 84 Spanyolország 850 Kuba 858 Szlovákia 859 Csehország 860 Jugoszlávia 869 Törökország 87 Hollandia 880 Dél Korea 885 Thaiföld 888 Szingapúr 890 India 893 Vietnam 899 Indonézia 90-91 Ausztria 93 Ausztrália 94 Új-Zéland 955 Malajzia 959 Pápua Új-Guinea 977 Periodikusok (ISSN) 978 Könyvek (ISBN) 979 Zene (ISMN) 980 Visszafizetési receptek 99 Kuponok 8

A vonalkód rendszer létrejötte Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében alkalmazzák a vonalkódot. A vonalkód az EAN-kód gépi értelmezése. A vonalkód: szélesebb és keskenyebb csíkok, és ezeket a csíkokat szélesebb és keskenyebb üres közökkel megjelenített szimbólum. A vonalak hosszúsága változó lehet, információt a vonalak és az elválasztó közök hordoznak, ezért az olvashatóságot a vonalkód hosszúsága nem befolyásolja. Vonalkódot különböző nyomtatási eljárásokkal lehet előállítani. Az előrecsomagolt termékeknél már a csomagolóanyag készítésekor kerül fel a vonalkód, így állítható elő a legkisebb költséggel. Ez az ipari nyomtatási eljárás. A forgalomba kerülő termékek több mint 80%-án van vonalkód. A többi termékre vagy a nagykereskedelem vagy a kiskereskedelem helyezi rá a vonalkódot. Ez a címkenyomtatás (etikett címke), ami öntapadós címkére ofszetnyomtatási vagy termonyomtatási eljárással készülhet. Leggyakrabban fehér alapon fekete vonalakkal készülnek a vonalkódok, de sokfajta színkombináció létezik. Vannak színek, melyeket nehezen tud értelmezni a vonalkód-leolvasó, ezért ezeket a színkombinációkat kerülik. Ilyen színek pl. a piros, lila, bordó vonalak, valamint a nagyon halvány színek. 5. ábra. A vonalkód színei 7 Vonalkód rendszer a kereskedelemben A vonalkód alkalmazásával nagymértékben megkönnyíthető és meggyorsítható a kereskedelmi munka. A pénztárak áteresztőképessége nő, a vásárlónak ezáltal kellemesebb lesz a vásárlás, a pénztárosok hibázási lehetősége tulajdonképpen minimális lesz. A vonalkód alkalmazásának előnyei: - Nem szükséges a termékek egyedi árazása, de fontos, hogy a vásárló megfelelően tájékoztatva legyen az árakról. Ez ártájékoztató táblákkal, polcsínbe elhelyezett etikettcímkével történhet. 7 http://www.gyartastrend.hu/cikk/aktualisabb mint_valaha (2010. október 14.) 9

- A téves árbeütések száma megszűnhet, ha mégis túlszámlázás van, az nem a pénztáros hibája, hanem a termék adatrögzítésénél (bevételezésénél) hibáztak. - A vonalkódok gyorsan és hibátlanul olvashatók a vonalkód helyzetétől függetlenül. - Vonalkód minden csomagolóanyag-típusra nyomtatható (papír, műanyag, fa, fém, üveg, kombinált, textil). - A vonalkód jól elkülönül és megkülönböztethető minden egyéb információtól. A vonalkódok elhelyezésére ajánlásokat dolgoztak ki, ennek megfelelően a legkedvezőbb a csomagolás talpán, ha ez nem lehetséges, akkor a csomagolás hátoldalán, oldalán. A vonalkód semmilyen információt nem takarhat! A vonalkód leolvasásának elve: - jelérzékelés, - az érzékelt jel átalakítása, - átalakított jel feldolgozása. A vonalkód leolvasásához úgynevezett Auto-ID (Automatic Identification - Automatikus azonosítás) eszközöket alkalmaznak. Vonalkód-leolvasó eszközök: - Fényceruzák: ritkán alkalmazott leolvasó eszköz. Oka, hogy a sérült, szennyezett kódot nem tudja értelmezni, gyakran az ép kód leolvasása is csak két-három leolvasás után jön létre. A ceruza végén egy rubingolyó (fehér fényt bocsát ki) van, ami a leolvasás miatt állandó kopásnak van kitéve, valamint gyorsan elszennyeződik. A pénztáros szempontjából sem kényelmes eszköz, mert az áru továbbítását csak egy kézzel tudja végezni. - Olvasópisztolyok: vörös színű lézerfényt bocsátanak ki. Drágábbak, mint a fényceruzák, de már messzebbről is olvasni tudják a vonalkódot, így nem szükséges ahhoz hozzáérinteni. A felépítésük következtében több irányból is értelmezni tudják a vonalkódot. Kevésbé sérülékenyek. 6. ábra. Lézeres vonalkódolvasó 8 8 http://www.juta-soft.hu/vonalkodolvaso.htm 10

- Fix fénysugarú, pultba építhető szkennerek: a pénztáros pultba építhetők, elhelyezhetők függőleges és vízszintes beépítéssel. Hálószerűen bocsátják ki a lézerfényt, így ezek a berendezések is alkalmasak a többirányú vonalkód-leolvasásra. A technika fejlődésének következtében kombinálhatják mérleggel is, a bolti vagyonvédelem szempontjából ez nagyon előnyös megoldás. A vonalkódokat nem minden esetben tudják leolvasni a berendezések, ennek több oka is van, pl. sérült, szennyeződött, párás (gyorsfagyasztott, hűtött termékeknél) a kód. A ma használatos pénztárgépek már alkalmasak a vonalkód alatti EAN-kód beütésével is feldolgozni az adatokat. 9 7. ábra. Beépíthető pultszkenner 10 A vonalkód és az EAN-kódrendszer alkalmazásával a kereskedelemben a teljes munkafolyamat automatizálhatóvá vált. A rendszer alkalmazásával a készletnyilvántartást naprakészen tudják kezelni, felkészülhetnek az előre tervezhető feladatokra (pl. árváltozás), statisztikai adatokat kérhetnek le stb. Ez a feladat az EPOS vagy POS rendszerrel valósul meg (EPOS Electronic Point of Sale, POS Point of Sale). A rendszer lényege, hogy a leolvasott vonalkódot vagy begépelt EAN-kódot a pénztárgép értelmezi, a vásárló felé jelzi a termék nevét, árát, fizetendő összeget, blokkot készít, a bolti nyilvántartás felé pedig jelzi a készlet mennyiségi és értékbeni változását. A készletváltozást a pénztárgépek rögzíthetik a saját memóriájukba, vagy rögtön továbbítják a központi számítógép felé. Ha a saját memóriába rögzítik, de van hozzákapcsolt központi számítógép, akkor záráskor továbbítják az adatokat. 9 http://sdt.sulinet.hu/player/default.aspx?g=9eee122d-2b22-475b-b61a-3a7518433632&cid=c1c51390-d71e- 4458-a619-57d681cb3bb4 (2010. október 16.) 10 http://www.juta-soft.hu/pultszkenner.htm 11

Egységes termékazonosító kódrendszer ETK Magyarországon 1984. január 1. óta alkalmazott kódrendszer, mely teljes mértékben beleilleszkedik a nemzetközileg alkalmazott EAN rendszerbe. Tulajdonképpen az EAN bevezetésével szerepét vesztette, ugyanis az elve megegyezik az EAN elvével, de nem tartalmazza az országazonosítót és az ellenőrző számot. Az EAN teljes körű alkalmazásáig jól szolgálta a termékazonosításokat, ugyanis az ETK számok is megjeleníthetők voltak vonalkóddal is, így számítógépes nyilvántartásban alkalmazható volt. Az ETK felépítése: az első öt számjegy a gyártó azonosítója, az utolsó négy számjegy a termékazonosító. Az EAN kód annyiban különbözik, hogy az ETK kódrendszer számsora elé került az országkód három számjeggyel (magyar termék esetén 599), valamint az utolsó számjegy egy ellenőrző szám, melyet az előző 12 számjegyből számít ki a gép. Belföldi termékosztályozás BTO Mint már az előzőekben említésre került, a nemzetközi termékazonosításhoz, az Európai Unióban alkalmazott termékazonosításhoz kellett kidolgozni a hazai rendszert. Ez a BTO 1996. január 1-jei bevezetésével megvalósult. Hogyan is harmonizál a magyar árurendszer a nemzetközivel? A BTO összetételében harmonizált az Európai Unióban alkalmazott tevékenységi osztályozással, tevékenységek szerinti termékosztályozással, termékcsoportok, konkrét termékek meghatározásával. Az Ipari Termékek Jegyzékét váltotta fel a BTO rendszer azzal a céllal, hogy harmonizáljon az Európai Unióban alkalmazott termékosztályozási rendszerrel. A BTO alkalmassá tette a termelésben, anyaggazdálkodásban, a bel- és külkereskedelemben a termékek azonosítását. Lehetővé vált a termékek egységes (SI-rendszer szerinti) mértékegységben történő nyilvántartása. A BTO-számot 10 számjegyű pozícióval alkották meg. Az első négy számjegy az előállító szakágazat európai kódja, a következő két számjegy a tevékenység szerinti egységes EUkód, az utolsó négy számjegy a termék konkrét beazonosítására szolgált. Példa: 1561 31 3300 Búzadara durumbúzából 1561 31 3500 Búzadara közönséges búzából és tönkölyből Vámtarifaszám VTSZ 1997. január 1-től került bevezetésre a kereskedelmi vámtarifaszám rendszer, ami a hazai gazdaság védelme, a nemzetközi kötelezettségek összhangjának megteremtése érdekében jött létre. A VTSZ alapja a HS valamint a CN rendszer. Hogyan épül fel a vámtarifaszám: az első négy szám a HS rendszer száma, a következő két számjegy a HS rendszer kötelező alszáma, a következő két számjegy a CN rendszer alszáma, az utolsó két számjegy a magyar bontást tartalmazza. Példa: 1512 19 91XX napraforgómag-olaj emberi fogyasztásra 1601 00 91XX szárazkolbász 12

Összefoglalásként válasz a felvetett esetre A kódrendszer lényege az, hogy az áruk beosztása, osztályba sorolása meghatározott tulajdonságok alapján történjen. EAN-13 felépítése: 1-3. számjegy: a termék országazonosító kódja (hol bocsátották ki). (Magyarország azonosító kódja: 599) 4-8. számjegy: a gyártó (importáló) vállalat azonosítója 9-12. számjegy: a termék azonosító kódja 13. számjegy: ellenőrző szám (az ellenőrző szám egy speciálisan számított érték, melyet ez előző tizenkettő számból alakítanak ki) TANULÁSIRÁNYÍTÓ Az alábbi kérdések megválaszolása, illetve a feladatok megoldása hozzásegíti Önt, hogy az elsajátított ismeretek birtokában képes legyen megérteni az árurendszerek alkalmazásának jelentőségét. A kérdések megválaszolásához információkat gyűjthet a gyakorlati munkahelyén és felhasználhatja tapasztalatait, megfigyeléseit. 1. feladat Nézzen utána, hogy gyakorlati munkahelyén néhány jellemző áruféleség milyen országokból származik! Írja le országazonosítójukat és származási helyeiket az alábbi helyre! 13

2. feladat Nézzen utána gyakorlati munkahelyén, hogy mely kódrendszert alkalmazzák a leggyakrabban! Érdeklődje meg és írja le, miért ezt, illetve ezeket alkalmazzák! 14

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Nézzen utána, hogy az alábbiakban felsorolt EAN-kódok milyen származási helyre utalnak a termékeknél! Válaszát írja le a kijelölt helyre! 690-695, 900-919, 387, 300-379, 520, 540-549, 599, 400-440, 869, 629 2. feladat Nézzen utána, hogy az alábbiakban felsorolt országoknak mi az EAN-kódjuk! Válaszát írja le a kijelölt helyre! Anglia, India, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Mexikó, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Államok/Kanada 15

3. feladat Nézzen utána, hogy a képeken látható termékek milyen országból származhatnak? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 8. ábra. Sütőzacskó 9. ábra. Dohányáru 16

10. ábra. Gabonapehely 11. ábra. Száraztészta 17

12. ábra. Kristálycukor 13. ábra. Szénsavas üdítő 18

MEGOLDÁSOK 1. feladat 690-695 Kína, 900-919 Ausztria, 387 Bosznia-Hercegovina, 300-379 Franciaország, 520 Görögország, 540-549 Lichteinstein, 599 Magyarország, 400-440 Németország, 869 Törökország, 629 Egyesült Arab Emirátusok 2. feladat 500-509 Anglia, 890 India, 859 Csehország, 640-649 Finnország, 385 Horvátország, 590 Lengyelország, 750 Mexikó, 800-839 Olaszország, 840-849 Spanyolország, 000-139 Egyesült Államok/Kanada 3. feladat 90-91 Ausztria, 482 Ukrajna, 590 Lengyelország, 90-91 Ausztria, 858 Szlovákia, 54 Belgium/Luxemburg 19

AZ ÁRUAJÁNLÁS SPECIÁLIS MÓDJAI A FŐBB ÁRUCSOPORTOK ÁLTALÁNOS TERMÉKJELLEMZŐIHEZ KAPCSOLÓDÓAN ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Ön egy kereskedelmi egység dolgozója. Az üzlet vezetője arra kéri Önt, magyarázza el a tanulónak, hogy az Önök ruházati üzletében hogyan történik az áru ajánlása, bemutatása. Írja le az alábbi helyre, hogy mit mondana el a tanulónak az áruajánlás és árubemutatás módjairól, szabályairól egy ruházati üzletben! A leírtakat beszélje meg szaktanárával, és szükség esetén egészítsék ki azokat! 20

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM ÁRUBEMUTATÁS Az árubemutatás az értékesítés egyik leglényegesebb mozzanata. Az árubemutatásnak két formája lehet: személyes és személytelen árubemutatás. 1. A személyes árubemutatás A személyes árubemutatásnál a vevő közvetlenül meggyőzhető és befolyásolható a döntésben. Ha egy konkrét terméket szeretne, az nem igényel különösebb bemutatást, de ha a segítségünket kéri, ajánlani kell a választékból, meg kell győzni a termék jó tulajdonságairól, de becsapni, félrevezetni nem szabad. A személyes árubemutatás eltérő feladatokat jelent az áru jellegétől, ismertségétől, a vevő vásárlási szándékának határozottságától függően. Amennyiben a vevő vásárlási szándéka csak az értékesítés folyamatában alakul ki, akkor segíteni kell több választékelem bemutatásával. Az árubemutatás akkor jó, ha annak során a vevő megismerheti a terméknek a használat szempontjából lényeges tulajdonságait. A terméket lehetőség szerint életszerűen mutassuk be, olyan formában, ahogyan a vevő azokat majd használni fogja. Ha a keresett áru nem, vagy nem a vevő által kért választékban kapható, akkor helyettesítő cikket kell ajánlani, vagy tájékoztatni kell, hogy várhatóan mikor érkezik áru. A hagyományos értékesítésű üzletekben van rá igazán szükség, ahol a vevő nem fér közvetlenül az áruhoz, csak az eladó személyes közreműködésével. Az önkiválasztó (perszelekciós) értékesítési mód esetében akkor van szükség az eladó segítségére, ha a termék használata, működése, összetétele, felhasználhatósága ismeretlen a vevő számára. Az eladónak kell felmérnie, hogy mikor van szükség a segítségére. (Ez érvényes az önkiszolgáló és a minta utáni értékesítési módra is.) 2. A személytelen árubemutatásnál A személytelen árubemutatásnál az árunak kell eladnia önmagát. Olyan állványokon célszerű elhelyezni őket, hogy jól láthatóak legyenek. A színükkel, csomagolásukkal ösztönzik az impulzív vásárlásokat is. Impulzív vásárlásnak nevezzük azon vásárlásokat, melyek eredetileg nem álltak a vevő szándékában. Ilyenkor az áruról szerzett kedvező benyomások, impulzusok alapján hirtelen hozza meg vásárlási döntését. A jogszabály előírja, hogy a vevőket érkezési sorrendben kell kiszolgálni, az általuk kért minőségben és mennyiségben. A nem előrecsomagolt áruféléket előttük kell mérni és csomagolni. Az árubemutatás személyes és személytelen módja szorosan kapcsolódik az áruhoz és az adott bolt értékesítési formájához. Például valószínű, hogy ha a vásárló kér 20 dkg füstölt baromfipárizsit szeletelve, akkor nem várja el az eladótól, hogy ehhez részletes áruismeretet, illetve árubemutatást tartson. 21

Az árubemutatás leggyakrabban a hagyományos értékesítési mód esetén kerül előtérbe. A helyes árubemutatás során az eladó közreműködése révén szinte az áru valamennyi tulajdonságával megismerkedhet. A személyes árubemutatásnál törekedni kell arra, hogy a vevők érzékszervei közül minél többet foglalkoztassunk. 3. Hogyan lehet árut bemutatni a vevőnek a gyakorlatban? - A szövetet, selymet, ruhaanyagot az eladó a vállára helyezve mutassa be, hogy a vevő láthassa, hogyan fog mutatni az alakon. - Konfekcióárut vállfán, egy másfél méter távolságról célszerű megmutatni. - A nyakkendőt formába kötve, ügyes mozdulattal kell bemutatni. - Asztali lámpát, csillárokat bekapcsolt állapotban mutassunk be. - Televíziót működés közben célszerű bemutatni. - Az ékszereket a női eladó lehetőleg testen mutassa be, mert összehasonlíthatatlanul szebben mutat például egy karkötő a csuklón, mint a pulton. - Elektronikai eszközök, edények, különböző használati cikkek forgalma is nőhet, ha árubemutatókon mutatjuk be őket, működés közben. 14. ábra. Árubemutatók 11 - Élelmiszereknél forgalmas időpontokban célszerű árubemutatókat tartani, hogy a vevőknek lehetőségük legyen megkóstolni azokat stb. 11 http://www.fogyasztok.hu/cikk/20080609/termekbemutato_arubemutato_toborzas_es_buktato (2010. október 19.) 22

15. ábra. Borkóstoló 12 16. ábra. Sajtbemutató 13 Az önkiszolgáló üzletekben a személyes árubemutatás lehetősége csökken. Ilyenkor az árunak saját magát kell eladnia. Ezt legkönnyebben a csomagolással, árukihelyezéssel érhetjük el. Az eladók ebben az értékesítési formában csak az alkalmas pillanatban avatkoznak bele a vásárlási döntés folyamatába. Hagyni kell az önkiszolgáló értékesítési módban a vevőt nézegetni, válogatni. Az eladó akkor segít, ha a vevő megkéri, vagy ha látja, hogy a vásárló bizonytalan, tanácstalan. Az önkiszolgáló értékesítési módnál az alábbi esetekben van szükség az áru személyes bemutatására: - az áruk kezelésére, felhasználására vonatkozó információk kérése esetén, - új termék bevezetése esetén, - hiánycikk esetén helyettesítő termékekre vonatkozó információk nyújtásakor stb. 12 http://www.programturizmus.hu/area-koszeg-kisterseg-vas-megye-magyarorszag.html (2010. október 20.) 13 http://www.programturizmus.hu/tdestination-sajt-es-gasztronomiai-fesztival-kistelek.html (2010. október 20.) 23

A személytelen árubemutatás egyik különleges esete az impulzív vásárlás. Impulzív vásárlásnak nevezzük azon vásárlásokat, melyek eredetileg nem álltak a vevő szándékában. Ilyenkor a vevők az áruról szerzett kedvező benyomások, impulzusok alapján hirtelen hozzák meg vásárlási döntésüket. Gondoljunk csak arra, mikor egy pékség előtt megyünk el, s az illatok hatására betérünk az üzletbe, hogy vásároljunk, pedig eredetileg nem volt szándékunkban. Összefoglalásként válasz a felvetett esetre A ruházati termékek esetében is érvényes, hogy egyes termékekhez feltétlenül szükség van személyes árubemutatásra. Elsősorban itt is érvényes, hogy azon termékeket szükséges bemutatni, melyeket hagyományos módon értékesítenek, vagy melyek mérést igényelnek. Ilyenek például a méteráruk, rövidáruk. A divatáruk nagy részét ma már önkiszolgáló értékesítési módban kínálják megvételre. Egyre ritkább az önkiválasztó értékesítési mód, ahol nagyobb szüksége volt a vásárlóknak az eladó segítségére. Ettől függetlenül, ha a vevő segítséget kér, vagy az eladó látja, hogy tanácstalan, akkor szükség van személyes árubemutatásra is. Néhány árubemutatási technika a gyakorlatból: A szövetet, selymet, ruhaanyagot az eladó a vállára helyezve mutassa be, hogy a vevő láthassa, hogyan fog mutatni az alakon. Konfekcióárut vállfán, egy másfél méter távolságról célszerű megmutatni. A nyakkendőt formába kötve, ügyes mozdulattal kell bemutatni. Kötöttárut lehetőleg kézben vagy a vásárló teste elé tartva kell bemutatni. Az esernyőt kinyitva kell mutatni, hogy színezése, mintája jól látható legyen. Egyszerkétszer nyissuk ki és csukjuk be, hogy a vevő láthassa a szerkezet működését is. Kalapot, sálat, kendőt, tükör előtt, a vevő fején, nyakán, ügyesen eligazítva kell bemutatni. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Az alábbi kérdések megválaszolása, illetve a feladatok megoldása hozzásegíti Önt, hogy az elsajátított ismeretek birtokában képes legyen az áruk szakszerű személyes vagy személytelen bemutatására. A kérdések megválaszolásához információkat gyűjthet a gyakorlati munkahelyén és felhasználhatja tapasztalatait, megfigyeléseit. 24

1. feladat Gyűjtse össze, és írja le, hogy a gyakorlati munkahelyén hogyan történik az áruk személyes bemutatása! 25

2. feladat Gyűjtse össze, és írja le, hogy a gyakorlati munkahelyén hogyan történik a személytelen árubemutatás! 3. feladat Játsszák el az alábbi termékek árubemutatását az osztályon/csoporton belül! Egy terméket több leendő bolti eladó is bemutathat. A többiek pedig kérdéseket tehetnek fel a vásárló szemszögéből. laptop, elegáns, alkalmi szoknya, parfüm, karóra, szekrénysor, elektromos gyerekjáték, olívaolaj, személygépkocsi, tolltartó, női nejlonharisnya 26

4. feladat A személytelen árubemutatás lényege, hogy az áru adja el önmagát! Készítsen rajzot, melyre érvényes a fenti állítás! Lehet ez egy csomagolás, esetleg árukihelyezés is. 27

5. feladat Írjon példát saját tapasztalataiból az impulzív vásárlásra, amikor nem volt szándékában vásárolni, de a körülmények hatására mégis elcsábult! 28

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Döntse el, hogy személyes (SZ), vagy személytelen (NSZ) árubemutatás szükséges az alábbi termékek értékesítésénél! Amennyiben mindkettő lehetséges, azt is jelölje (M)! 15 dkg trappista sajt. tej. öltöny. Mp 4 lejátszó. 90 cm vászonanyag. mobiltelefon. alma. arany ékszer. mosógép. szőnyeg. 2. feladat Hogyan és milyen érveléssel mutatná be az alábbi termékeket? Válaszát írja le a kijelölt helyre! Egy női bőrkesztyűt 29

Egy arany nyakéket Egy férfinyakkendőt Egy tiszta selyem alapanyagú méterárut Egy állólámpát 30

Egy kötött pulóvert 3. feladat Az alábbi termékeknél hol alkalmazná a személyes árubemutatást, és hogyan mutatná be a terméket? Ahol a személytelen árubemutatást választaná, ott indokolja meg, hogy miért! Válaszát írja le a kijelölt helyre! 17. ábra. Rizses lecsókonzerv 14 14 http://milstory.blog.hu/2009/10/12/083_a_konzerv (2010. november 13.) 31

18. ábra. Harisnya 15 15 http://www.galazrt.hu/hun/web/termekeink/harisnya/index.php (2010. november 13.) 32

19. ábra. Gyümölcsök 16 16 http://users.atw.hu/be-healthy/html/vitaminok.html (2010. november 13.) 33

20. ábra. Arany fülbevaló és gyűrű 17 17 http://www.goldtrend.hu/index.jsp?id=61&artnr=00300838&akt=0&brandid=&catid=11 (2010. november 13.) 34

21. ábra. Folyékony púder 18 18 http://megkaplak.comli.com/kifejezes/make+up+kozmetikai+term%c3%a9kek+arc+smink (2010. november 13.) 35

MEGOLDÁSOK 1. feladat 15 dkg trappista sajt: NSZ tej: NSZ öltöny: M Mp 4 lejátszó: M 90 cm vászonanyag: SZ mobiltelefon: SZ alma: NSZ arany ékszer: SZ mosógép: M szőnyeg: M 2. feladat Egy női bőrkesztyűt: kézre felhúzva, hogy lássa a vásárló, viseletnél milyen lesz a divatáru. Egy arany nyakéket: a női eladó magán mutassa be az árut, mert szebb felvéve a termék, mint a pulton bemutatva. Egy férfinyakkendőt: megkötve célszerű bemutatni a terméket. Egy tiszta selyem alapanyagú méterárut: természetes fénynél, a vállon átdobva, hogy látható legyen, milyen lesz az alakon a termék. Egy állólámpát: felkapcsolva, működés közben érdemes bemutatni. Egy kosztümöt: vállfán, lehetőleg a vevőtől egy-másfél méteres távolságban lehet a legjobban a vásárlónak megmutatni. 36

3. feladat Rizses lecsókonzerv: személytelen árubemutatás, mert a terméket a vásárló ismeri, és már valószínűleg fogyasztotta, ha pedig nem, akkor a csomagoláson levő információkból tájékozódik az áruról. Harisnya: személyes árubemutatás. Az eladó a kézfejére húzhatja fel, és vagy a kézfején, vagy az ujjait szétnyitva mutatja be az árut. Gyümölcsök: személytelen árubemutatás, mert a terméket a vásárló ismeri, és már fogyasztotta is. Arany fülbevaló és gyűrű: személyes árubemutatás. A női eladó magán mutassa be a gyűrűt, a fülbevalót pedig a fülcimpája elé tartsa. Folyékony púder: személyes árubemutatás. A púdereknél is, mint a legtöbb illatszernél van teszter, vagyis mintadarab, amit szabadon kipróbálhat a vevő. Célszerű a vevő kézfején kipróbálni, hogy a vevő lássa, a púder az árnyalata illik-e a bőrszínéhez. 37

IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Horváthné Herbáth Mária Stágel Imréné: Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek. Műszaki Kiadó, 2002. Ottohál Zsuzsa - Otthál Zsóka: Az áruforgalom lebonyolítása modul. Oktató 2001 Bt., 2008. Horváthné Herbáth Mária Stágel Imréné: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, elemzése, hatása az eredményre. KIT, 2008. Kunvári Enikő Rozsonics Angéla: Kereskedelmi ismeretek a modulrendszerű képzéshez. KIT, 2009. AJÁNLOTT IRODALOM Horváthné Herbáth Mária Stágel Imréné: Alapozó kereskedelmi ismeretek és gyakorlatok. KIT, 2006. http://sdt.sulinet.hu (2010. október 21.) http://www.ident.hu/static.php?page=technologiak/vonalkod_02ean13 (2010. november 13.) 38

A(z) 0004-06 modul 020 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése 54-481-03-0010-54-04 IT kereskedő 31-341-01-0010-31-01 Bútor- és lakástextil-eladó 31-341-01-0010-31-02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 31-341-01-0010-31-03 Műszakicikk eladó 31-341-01-0010-31-04 Porcelán- és edényáru-eladó 31-341-01-0010-31-05 Ruházati eladó 31-341-01-0010-31-06 Zöldség-gyümölcs eladó 51-213-01-0010-51-01 Eseményrögzítő 51-213-01-0010-51-02 Filmlaboráns 52-341-05-1000-00-00 Kereskedő 52-341-05-0100-52-01 Bútor- és lakástextil-kereskedő 52-341-05-0100-52-02 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 52-341-05-0100-52-03 Ruházati kereskedő 52-341-05-0001-54-01 Kereskedelmi bolthálózat szervező 52-341-06-0000-00-00 Könyvesbolti eladó 52-341-07-0000-00-00 Kultúrcikk-kereskedő 52-341-07-0100-31-01 Hírlapárus, trafikos 52-341-07-0100-51-01 Kazetta- és lemezeladó, -kölcsönző 52-341-07-0100-51-02 Óra-ékszer és díszműáru eladó 52-341-07-0100-31-02 Papír, írószer eladó 52-725-01-0000-00-00 Látszerész és fotócikk-kereskedő 33-341-03-0100-31-01 Épületgépészeti anyag- és alkatrészeladó 33-341-03-0100-31-02 Gépészeti anyag- és alkatrészeladó 33-341-03-0100-31-03 Járműalkatrész-eladó 33-341-03-0100-31-04 Telepi építőanyag-eladó 33-341-03-0100-31-05 Villamossági anyag- és alkatrészeladó 33-341-03-0010-33-01 Építőanyag-kereskedő 33-341-03-0010-33-02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő 33-341-03-0010-33-03 Járműalkatrész-kereskedő 33-341-03-0010-33-04 Villamossági anyag- és alkatrész-kereskedő 51-341-01-0000-00-00 Műszakicikk-kereskedő 51-341-01-0100-33-01 Kisgép- és műszakicikk-kölcsönző 51-341-02-0000-00-00 Régiségkereskedő 31-341-03-0000-00-00 Töltőállomás-kezelő 31-341-04-0000-00-00 Vegyesiparcikk-kereskedő 31-341-04-0100-31-01 Agrokémiai és növényvédelmi kereskedő 31-341-04-0100-31-02 Gyógynövénykereskedő 31-341-04-0100-31-03 Piaci, vásári kereskedő 31-341-04-0100-31-04 Sportszer- és játékkereskedő 33-215-02-0000-00-00 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő 33-215-02-0100-31-01 Virágbolti eladó 33-215-02-0100-33-02 Virágkereskedő 51-213-01-1000-00-00 Fényképész és fotótermék- kereskedő A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 20 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató