XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár
Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Szükséges a szennyvíztisztító telepet üzemeltető önkormányzatok számára szennyvíziszap kezelési és elhelyezési program kidolgozására vonatkozó kötelezettség előírása Valamint javasolható az országos szennyvíziszap kezelési és elhelyezési stratégia és eszközrendszer kidolgozása A szennyvíziszapok szakszerű elhelyezésére és hasznosítására vonatkozó forrásigény felmérése
KEOP-7.9.0/12-2013-0009 Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projekt-fejlesztési koncepció készítés 1449/2013. (VII. 16.) Korm. határozat Kedvezményezett: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Konzorcium: Környezetgazdálkodási és Közműfejlesztő Kft. Innosystem Kft. TRENECON Kft. Revivo Kft. Öko Zrt. Tartalom: Stratégia 2014-2023 Program 2014-2017
Alaphelyzet Szennyvíztisztító telepek 602 db 2 000 LE feletti biológiai szennyvíztisztító telep 236 db 2 000 LE alatti biológiai szennyvíztisztító telep A keletkező iszap jelenlegi mennyisége 2013. év végi szennyvíz terhelés: 8 750 148 LE becsült keletkező iszaptömeg: 179 378 t sza/év (20,5 kg/le év) Energetikai hasznosítás 2012. év: biogáz helyben felhasználása 617 millió MJ/év, biogáz energia 200 millió MJ/év, villamos energia 18 millió MWh/év
Iszapkezelés 2012. Forrás: TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról.
Hasznosítás, ártalmatlanítás megyénként 2013 Forrás. Szennyvíziszap Stratégia és Program tervezet
Megállapítások Az iszapkezelés kismértékben elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak
Teendők Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot Az energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, fokozatos kiépítése Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése
Keletkező mennyiségek 2013-2027 Forrás. Szennyvíziszap Stratégia és Program tervezet
Az iszapkezelés térségi változása 2013-2027 Forrás. Szennyvíziszap Stratégia és Program tervezet
Iszapkezelési létesítmények 2027-ben Forrás. Szennyvíziszap Stratégia és Program tervezet
Meghatározó a mezőgazdaság A mezőgazdasági felhasználás feltételei nem szigorodnak szigorodnak Forrás. Szennyvíziszap Stratégia és Program tervezet
Technológiák gazdaságossága A fajlagos nettó haszon jellemzően nő a kapacitás növekedésével (térségi iszapkezelő rendszerek) A komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása kedvezőbb, mint az energetikai hasznosítás A mg. hasznosításnál alig alacsonyabb a fajlagos nettó haszon rekultivációs hasznosítás esetén A szennyvíziszap RDF-el való együttégetése kedvezőbb a monoégetésnél A szállítási megoldások társadalmi hasznosság vizsgálata alapján egyértelműen a közúti szállítás optimális
Fejlesztési igények felmérése Mintegy 0,5 millió LE igényt merült fel közös rothasztásra Közel 1 millió LE igény merült fel a közös víztelenítésre (ezek részben mobil víztelenítőket jelentenek) Igen nagy igény merült fel a közös komposztálásra (ezek részben elégíthetők ki a szennyvíztisztító telepeken, részben az önálló, vagy más célú komposztálókon) Megjegyzés: Az alacsony kapacitású telepek komposztálóit, különösen, ha a telep 2000 előtt épültek, általában célszerű lesz felszámolni, és a komposztálást az iszapkezelési térségi központban, vagy valamely önálló komposztálóban végezni 0,2 millió LE megalapozott igény van a közös szárításra
Energetikai hasznosítás 2040-re az energetikai hasznosításnak el kell érnie a 70 000 t/év, más szcenárió szerint a 95 000 t/év iszap szárazanyag nagyságrendet (100-120 ezer tonna kapacitás). Erre az időpontra kell megvalósítani a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közös fejlesztéseket: a Budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt megvalósítása (középtávon 54.000 iszap tsza/év vegyes hulladékkal égetve), csatlakozás a meglévő erőművekhez (Mátrai erőmű, Vértesi Erőmű (középtávon egyenként 20 000-30 000 iszap tsza/év) csatlakozni az esetleges további RDF energetikai hasznosító mű beruházásokhoz (távlatban összesen akár 25 000-45 000 iszap tsza/év is lehet).
Finanszírozás Fejlesztések: Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2.2.2 és 2.2.3 és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2.1 intézkedéseinek keretében A mezőgazdasági támogatási rendszerbe is szükséges a megfelelő ösztönzőket beépíteni A közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítása érdekében szükségessé válhat a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezése
Az akadályok nem törhetnek meg; minden újabb akadály az elszántságomat fokozza. (Leonardo da Vinci)
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Millenáris, 2015. október 14-16