XX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. FEBRUÁR 2. ÁRA: 1775 Ft ÖNKORMÁNYZAT SPORT TURISZTIKA AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra TARTALOM I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK Oldal 2008. évi CXII. törvény a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról... 483 2008. évi CXIII. törvény a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról... 489 2/2009. (I. 9.) Korm. rendelet a Sármellék országos jelentõségû polgári repülõtéren állandó nemzetközi személy- és áruforgalmat lebonyolító légi határátkelõhely megnyitásáról... 494 3/2009. (I. 10.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról... 494 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról... 506 328/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról... 506 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól... 506 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthetõ bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról... 514 174/2008. (XII. 31.) FVM rendelet a Tihanyi védett eredetû borról... 514 1/2009. (I. 7.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrõl szóló 16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet módosításáról... 516 1/2009. (I. 10.) ÖM rendelet az országgyûlési képviselõk idõközi választása költségeinek normatíváiról, tételeirõl és elszámolási rendjérõl... 516 II. RÉSZ ÖNKORMÁNYZAT MeHVM közlemény a települési és a területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésbõl nyújtott általános mûködési támogatás éves összegérõl... 526 Pályázati felhívás az E-közigazgatási Díjra... 526 A Magyar Köztársaság önkormányzati miniszterének nyilvános pályázati felhívása a pénzügyi gondnokok névjegyzékébe történõ felvételre... 526 A tartalomjegyzék a 482. oldalon folytatódik.
482 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám IV. RÉSZ TURISZTIKA 2008. december 31-én a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában szereplõ idegenvezetõk jegyzéke... 528 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynökségek... 743 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynökségek... 743 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett, illetve végrehajtható hivatalból történt törlések... 745 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltoztatás miatt... 745 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt... 746 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése vagyoni biztosíték köteles tevékenységi körrel történõ szûkítése miatt... 746 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hivatalos nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határozatok 2008. december 1. és 2008. december 31. között... 747 Budapest Fõváros Közgyûlése Gazdasági Bizottságának pályázati felhívása a 2009-ben, Budapesten megvalósuló, nemzetközi, illetve országos jelentõségû, önálló turisztikai vonzerõvel bíró programok marketingjének és megrendezésének támogatására... 748 V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl... 751 Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának 2007. évi pénzügyi beszámolója... 751 VI. RÉSZ HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 483 I. rész Jogszabályok 2008. évi CXII. törvény a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról* 1. A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 19. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A zeneszerzõk és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zenemûveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zenemûvekbõl vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelõ szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás idõpontját követõ hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében fizetendõ díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei mûvekkel kapcsolatos szerzõi jogok közös kezelését végzõ szervezet köt szerzõdést a hangfelvétel-elõállítóval. 2. (1) Az Szjt. 21. -a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: Az olyan mûvek szerzõit, valamint az olyan mûveket kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelõ díjazás illeti meg. (2) Az Szjt. 21. -a (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegébõl negyven százalék a kiadókat illeti meg. 3. Az Szjt. 23. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A terjesztés joga kiterjed a mû egyes példányainak a nyilvánosság részére történõ haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt mûvek szerzõi e jogukat a 78. (2) bekezdésének megfelelõen gyakorolhatják. A filmalkotások szerzõi e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás idõpontját követõ hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. * A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el. 4. Az Szjt. a következõ 23/A. -sal egészül ki: 23/A. (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végzõ könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi mûvek és kottában rögzített zenemûvek szerzõit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelõ díjazás illeti meg. (2) A díjat a közös jogkezelõ szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelõs miniszter (e alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg. (3) A szerzõk díjigényüket csak közös jogkezelõ szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás idõpontját követõ hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûvek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelõ szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követõ elsõ naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg. (5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani; a díj a tárgyévet követõ harmadik naptári negyedév elsõ napján esedékes. 5. (1) Az Szjt. 34. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mû, film részlete, vagy kisebb terjedelmû ilyen önálló mû, továbbá képzõmûvészeti, építészeti, iparmûvészeti és ipari tervezõmûvészeti alkotás képe, valamint fotómûvészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerzõ megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehetõ, feltéve, hogy az átvevõ mûvet nem használják fel üzletszerûen. Átvételnek minõsül a mû olyan mértékû felhasználása más mûben, amely az idézést meghaladja. (2) Az Szjt. 34. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A mû iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mû felhasználásához az eredeti mû szerzõjének engedélye is szükséges. 6. Az Szjt. 35. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyûjteménynek minõsülõ kép-, illetve hangarchívum a mûrõl másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges, b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,
484 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám c) megjelent mû kisebb részérõl, illetve újság- vagy folyóiratcikkrõl belsõ intézményi célra készül, vagy d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi. 7. Az Szjt. 39. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 39. Az országos szakkönyvtárak a mû egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel mûködtetett adatbázisra. 8. Az Szjt. V. fejezete a következõ új alcímmel és 57/A 57/C. -okkal egészül ki: A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ alkotása (árva mû) esetén 57/A. (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerzõdés megkötése érdekében a szerzõ felkutatására az érintett mûtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerzõ felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mû átdolgozására (29. ) nem jogosít. (2) Az (1) bekezdésben említett díjat a szerzõ személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követõen kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja; ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Magyar Szabadalmi Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele. (3) Ha a szerzõ személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szerzõ, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a szerzõ személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdõdõ hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a szerzõ személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévõ mértékig, az engedély alapján még hátralévõ idõtartamig, de legfeljebb a szerzõ személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a szerzõ személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly elõkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az elõkészületnek a szerzõ személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévõ mértékéig lehet megkezdeni és folytatni. (5) A szerzõ a felhasználási engedély hatályának megszûnésétõl vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított öt évig követelheti a felhasználótól az õt megilletõ díj, illetve a díj letétbe helyezése esetén a Magyar Szabadalmi Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követõen a Magyar Szabadalmi Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelõ szervezetnek, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ mûvének egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak. Ha az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ mûvének egyéb felhasználásait több közös jogkezelõ szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlõ arányban részesülnek. A Nemzeti Kulturális Alap a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetõvé tételére fordítja. (6) Ha a szerzõ a (3) (5) bekezdések alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása a szerzõi jogi perekre irányadó szabályok szerint bírósági útra tartozik. (7) Az (1) (6) bekezdések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik. 57/B. (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 57/A. -ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos hivatalból vagy kérelemre történõ értesítésre vonatkoznak; b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja; c) nem alkalmazhatók a Ket.-nek az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései; d) a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseit a Fõvárosi Bíróság az 57/C. -ban foglaltak szerint nemperes eljárásban vizsgálja felül. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás megindítására a Fõvárosi Fõügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését a Fõvárosi Fõügyészséggel is közli. (3) Az 57/A. (1) bekezdése szerinti kérelemért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani. (4) Az árva mûvek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat ideértve a (3) bekezdés szerinti díj mértékét külön jogszabály állapítja meg. 57/C. (1) Az 57/B. (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétõl számított harminc napon belül a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 485 irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. (4) Az 57/B. (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel megfelelõen irányadók. 9. Az Szjt. 66. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. -ban, a 23. (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. -ban szabályozott vagyoni jogokra. 10. Az Szjt. 86. -ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 86. (1) A szerzõi és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelõ közös jogkezelõ szervezetekrõl a kultúráért felelõs miniszter nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásba közös jogkezelõ szervezetként csak egyesület (Ptk. 61 64. ) vehetõ fel. Országosan csak egy-egy egyesület vehetõ nyilvántartásba különösen a következõ mûvekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos szerzõi, illetve szomszédos jogok kezelésére: a) irodalmi, illetve zenei mûvek, b) egyéb alkotómûvészeti alkotások, c) filmalkotások, d) elõadómûvészi teljesítmények, e) hangfelvételek, f) filmelõállítói teljesítmények. 11. Az Szjt. 87. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A nyilvántartásba vett szervezet által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a kultúráért felelõs miniszter a nyilvántartásba vett szervezetek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett szervezetnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követõen is. 12. (1) Az Szjt. 88. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az az egyesület vehetõ a közös jogkezelõ szervezetek nyilvántartásába,] b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentõs részét képviseli azáltal, hogy 1. e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy 2. e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és az e jogosultak jogainak közös kezelését végzõ, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerzõdéseket kötött, vagy ilyen szerzõdések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik; (2) Az Szjt. 88. -ának (2) (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (2) Annak megállapításakor, hogy a szervezet az érintett jogosultak jelentõs részét képviseli-e, illetve, hogy több szervezet közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, mûveik, illetve szomszédos jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni. (3) A szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó mûvek vagy szomszédos jogi teljesítmények, valamint a különbözõ felhasználások olyan adatbázisát, amely lehetõvé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára. 13. Az Szjt. 89. -ának (2) (4) bekezdése a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges a 88. (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas névsorát, amely a tagok (jogosultak) teljes nevét és lakcímét (székhelyét) tartalmazza. (3) A kultúráért felelõs miniszter a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítõben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplõ szervezetekrõl és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekrõl a kultúráért felelõs miniszter a Hivatalos Értesítõben közleményt jelentet meg. (4) A szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ szervezetekrõl vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat a kultúráért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg. 14. Az Szjt. a következõ 89/A. -sal egészül ki: 89/A. (1) Ha a törvényben elõírt közös jogkezelést végzõ közös jogkezelõ szervezetet törlik a nyilvántartásból, a kultúráért felelõs miniszter a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitûzött, de legalább hat hónapos határidõn belül kezdeményezzék szervezetük közös jogkezelõ szervezetként való nyilvántartásba vételét. (2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott határidõ elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelõ szervezet által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a kultúráért felelõs miniszter által a hirdetményben megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelõ szervezet nyilvántartásba vételét a kitûzött határidõn belül kezdeményezik, és a szervezetet
486 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új szervezet osztja fel, ellenkezõ esetben a kultúráért felelõs miniszter kijelöli azt a közös jogkezelõ szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidõ elteltét követõen a törlés idõpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között. (3) Ha az (1) bekezdésben említett határidõ elteltéig nem kezdeményezik a törvényben elõírt közös jogkezelõ szervezetként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új jogkezelõ szervezetet nyilvántartásba nem veszik. (4) A közös jogkezelõ szervezet a nyilvántartásból történõ, (1) bekezdés szerinti törlése esetén a törlés jogerõre emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés idõpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani. 15. Az Szjt. 90. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 90. (1) A szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ szervezet abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres idõközönként megállapítja és az e szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldi a kultúráért felelõs miniszternek az egyes felhasználási módok tekintetében a felhasználókra indokolatlan megkülönböztetés nélkül vonatkozó jogdíjakat és a felhasználás egyéb az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás). A tervezett alkalmazás idõpontja nem lehet korábbi, mint a megküldéstõl számított három hónap. (2) A díjszabást a kultúráért felelõs miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítõben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében. (3) A díj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges körülményét. A díjszabáshoz indokolást, és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. (4) A kultúráért felelõs miniszter a díjszabásról annak kézhezvételét követõen haladéktalanul véleményt kér a jelentõs felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitõl, valamint ezt követõen a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökétõl és a 20. -a (1) bekezdésében és a 21. -a (1) bekezdésének elsõ mondatában meghatározott díj, valamint a 26. -a (8) bekezdésének második mondatában szabályozott felhasználás tekintetében az informatikáért felelõs minisztertõl. A véleményezést a díjszabásnak a kultúráért felelõs miniszterhez történõ benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. A 20 21. -okban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minõsülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. (5) A kultúráért felelõs miniszter attól a jelentõs felhasználótól, illetve felhasználói érdekképviselettõl köteles véleményt kérni, aki véleményezési szándékát a kultúráért felelõs miniszternek az adott évben a kultúráért felelõs miniszter honlapján a díjszabás benyújtását követõen haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétõl számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejûleg benyújtja a (6) vagy a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot. (6) Jelentõs felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelést végzõ szervezethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelõzõ naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj 10%-át. (7) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkezõ jogi személy, amely létesítõ okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történõ képviseletére, továbbá a közös jogkezelést végzõ szervezet által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezet tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelõzõ naptári évben az adott díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj legalább 25%-át megfizette. (8) A közös jogkezelést végzõ szervezet a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követõen haladéktalanul nyilatkozik, és a nyilatkozatot a megkeresõ felhasználónak, illetve érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá a kultúráért felelõs miniszternek megküldi. A kultúráért felelõs miniszter a felügyelet körében ellenõrzi, hogy a közös jogkezelõ szervezet nyilatkozata a valóságnak megfelel-e. (9) A kultúráért felelõs miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzõi jogi szabályokkal összhangban áll. A miniszter a jóváhagyásról a (4) bekezdésben meghatározott határidõ lejártát követõ harminc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerõre. (10) A díjszabást a közös jogkezelést végzõ szervezet a jóváhagyást követõen a Hivatalos Értesítõben a saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott a Hivatalos Értesítõben korábban nyilvánosságra hozott díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt. A közös jogkezelõ szervezet az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott díjszabásban tételesen meghatározott díjakat érvényesítheti a Központi Statisztikai Hivatal által az arra az idõszakra megállapított fogyasztói árindexszel megemelt mértékben is. E szabályokat megfelelõen alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 90/A. alapján a kultú-
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 487 ráért felelõs miniszter jóváhagyó határozatát jogerõs határozattal hatályon kívül helyezi. (11) A díjszabás alkalmazása során az egyenlõ bánásmód követelményét meg kell tartani. (12) Az (1) (12) bekezdések szerinti eljárásban a Ket. nem alkalmazható. 16. Az Szjt. a következõ 90/A. -sal egészül ki: 90/A. (1) A kultúráért felelõs miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelõ szervezet jogszabálysértésre hivatkozással a Fõvárosi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. -ának (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és a minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendõ díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendõ díj közötti különbözettel el kell számolni. (2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezõt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezi. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendõ díj mértékével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével. (3) A szerzõdési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minõsül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet jogszabály elõírásának megfelelõen határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelõ szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekû felet biztosíték adására kötelezi. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelõen alkalmazandók. 17. Az Szjt. 93. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 93. (1) A közös jogkezelési tevékenység felett az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. -ával összhangban gyakorolt felügyelet körében a kultúráért felelõs miniszter évente, illetve szükség esetén ellenõrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelõ szervezetnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belsõ szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzõi jogi jogszabályokba. (2) A közös jogkezelést végzõ a 86 89. -ok alapján nyilvántartásba vett szervezet a felügyelet ellátásához megküldi a kultúráért felelõs miniszternek a) az alapszabályát; b) a szervezeti és mûködési szabályzatát; c) a felosztási szabályzatát; d) az ügyintézõ és képviseleti szerve tagjainak névsorát; e) az éves beszámolóját; f) a külföldi közös jogkezelõ szervezetekkel kötött képviseleti szerzõdéseit. (3) A kultúráért felelõs miniszter a felügyelet körében ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli megteszi a következõ intézkedéseket: a) írásban figyelmezteti a közös jogkezelõ szervezet ügyintézõ és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzõi jogi jogszabályoknak megfelelõ mûködés helyreállítására, és erre megfelelõ határidõt tûz; b) megkeresi az ügyészséget a szervezet törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából; c) ha az a) pontban említett határidõ eredménytelenül telt el, vagy a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tõle eredmény, törli a közös jogkezelést végzõ szervezetet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítõben közzéteszi. A törlésre a 89/A. szabályai alkalmazandók. (4) A kultúráért felelõs miniszter a (2) bekezdésben felsoroltakat rendszeres idõközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a szellemi tulajdon védelmével összefüggõ feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából. 18. Az Szjt. 94. -a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: (11) Ha a jogosult a 35. (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve hanghordozót terhelõ és megfizetett díj mértékét. 19. Az Szjt. 94/B. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkezõ bizonyításáig azt kell szerzõnek tekinteni, aki a mûvet sajátjaként a Magyar Szabadalmi Hivatalnál önkéntes mûnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mû nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 20. Az Szjt. 100. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) A közös jogkezelõ szervezet a járulék összegérõl, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a kultúráért felelõs miniszter irányítása alatt mûködõ minisztérium hivatalos lapja útján tájékoztatja. 21. Az Szjt. 104. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az egyeztetõ testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elõsegítse. A közös jog-
488 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám kezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztetõ testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelõs minisztert és a kultúráért felelõs minisztert. 22. Az Szjt. 105. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az egyeztetõ testület eljárási szabályzatát a szerzõi jogi szakértõ testület dolgozza ki, és az igazságügyért felelõs miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelõzõen be kell szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért, továbbá az informatikáért felelõs miniszternek a véleményét. 23. Az Szjt. 112. -ának (4) (5) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és az Szjt. 112. -a a következõ (6) (7) bekezdésekkel egészül ki: (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ alkotása felhasználásának engedélyezésére vonatkozó eljárás részletes szabályait és az eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját továbbá az ilyen alkotások nyilvántartásának részletes szabályait. (5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy a) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett önkéntes mûnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint b) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelõs miniszterrel, a kultúráért felelõs miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben az önkéntes mûnyilvántartással összefüggõ eljárásokért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa. (6) Felhatalmazást kap a kultúráért felelõs miniszter, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az igazságügyért felelõs miniszterrel egyetértésben a szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ szervezetekrõl vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa. (7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelõs miniszter, hogy az igazságügyért felelõs miniszterrel egyetértésben az e törvény 23/A. -ának (4) bekezdése alapján a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzõt megilletõ díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa. 24. Az Szjt. 113. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép: 113. E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 91/250/EGK irányelve (1991. május 14.) a számítógépi programok jogi védelmérõl; b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a mûholdas mûsorsugárzásra és a vezeték útján történõ továbbközvetítésre alkalmazandó szerzõi jogra és a szerzõi joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról; c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelmérõl; d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülõ szerzõi és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történõ összehangolásáról; e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti mûalkotás szerzõjét megilletõ követõ jogról; f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésérõl; g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzõi joghoz kapcsolódó egyes jogokról; h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzõi jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról; i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetõvé tételérõl, valamint a digitális megõrzésrõl 6. (a) és (c) alpontja. 25. E törvény 2009. február 1-jén lép hatályba. 26. (1) Az Szjt. e törvény 1. -ával megállapított 19. -a (1) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követõen adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni. (2) Az Szjt. e törvény 4. -ával megállapított 23/A. -a alapján a szerzõt megilletõ díjat a 2010. december 31-ét követõen kölcsönzött mûpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához, beszedéséhez és felosztásához szükséges adatokat 2011. január 1. napjától kezdve kell gyûjteni, ennek alapján a díjakat 2012-ben kell elõször felosztani. (3) Az Szjt. e törvény 10 17. -ával és 21 22. -ával megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult eljárásokra kell alkalmazni. Amíg a közös jogkezelõ szervezet a díjszabást a Hivatalos Értesítõben a jóváhagyást követõen nyilvánosságra nem hozza, addig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre az utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt. 27. (1) E törvény 1 24. -a és 28 31. -a 2009. február 2-án hatályát veszti. (2) E 2009. február 2-án hatályát veszti.
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 489 28. (1) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) 1. számú mellékletének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] e) Kép-, illetve hangarchívum: hangok vagy képek, illetve ezek összekapcsolódó zárt egységet alkotó, vagy önálló részekbõl zárt egységbe szerkesztett együttesébõl álló dokumentumok gyûjteménye. (2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. -a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény rendelkezéseit] a) az iparjogvédelmi és a szerzõi jogi eljárásokban, [csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérõ szabályokat nem állapít meg.] 29. (1) Az Szjt a) 21. -ának (7) bekezdésében az Az (5) bekezdésben szövegrész helyébe az A (6) bekezdésben szövegrész, b) 38. -ának (5) bekezdésében a kép- és hangarchívumok szövegrész helyébe a közgyûjteménynek minõsülõ kép-, illetve hangarchívumok szövegrész, valamint c) 88. -ának (1) bekezdésében az az egyesület szövegrész helyébe a szervezet szövegrész lép. (2) A kulturális törvény 1. számú mellékletének o) pontjában a kép- és hangarchívumok szövegrész helyébe a kép-, illetve hangarchívumok szövegrész lép. 30. (1) Hatályát veszti az Szjt. 88. -a (1) bekezdésének e) pontja. (2) Hatályát veszti az Szjt. 23. -ának (7) bekezdése. 31. E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülõ szerzõi és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történõ összehangolásáról 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja; b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzõi joghoz kapcsolódó egyes jogokról 2 3. és 5 6. cikkei; c) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetõvé tételérõl, valamint a digitális megõrzésrõl 6. (a) és (c) alpontja. 2008. évi CXIII. törvény a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról* 1. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. -a a következõ d) ponttal egészül ki: d) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. 2. Az Utv. 7. -a a következõ (3) (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) (6) bekezdés megjelölése (6) (9) bekezdésre változik: (3) A tároló elem elektronikus formában tartalmazza kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat). (4) A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben, b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem elõterjesztésekor történõ személyes megjelenését a kezelõorvos által kiállított igazolás szerint egészségi állapotuk nem teszi lehetõvé, d) külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, amennyiben a további tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható fel. (5) A (4) bekezdés alapján kiadott útlevél érvényességi ideje a 18. életévét be nem töltött személy számára kiadott okmány kivételével egy év. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke * A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el.
490 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám 3. (1) Az Utv. 9. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár az ezt bizonyító igazolás alapján, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlõ okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható. (2) Az Utv. 9. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának idõtartamáig, de legfeljebb a 7. (5) bekezdésben foglalt kivétellel két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlõ okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év. 4. (1) Az Utv. 16. (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást vagy annak megszüntetését a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében külön törvényben meghatározott értesítésre kötelezett szerv; b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében külön törvényben meghatározott döntésre jogosult szerv értesítése alapján jegyzi be a nyilvántartásba. (3) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmányt a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenõrzését végrehajtó szerv; b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelõ és elmeorvosi intézet visszatartja. (2) Az Utv. 16. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás törlését követõen haladéktalanul értesíti az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából. 5. Az Utv. 19. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja. 6. Az Utv. a következõ 23/A. -sal egészül ki: 23/A. (1) A külföldre utazási korlátozás bejegyzésérõl vagy törlésérõl az útlevélhatóság haladéktalanul dönt. (2) Az úti okmány visszatartása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az a külföldre utazási korlátozás bejegyzése elleni fellebbezésben támadható meg. 7. Az Utv. a következõ 24/A. -sal egészül ki: 24/A. (1) A központi adatkezelõ szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggõ feladat- és hatáskörében: a) felügyeletet gyakorol a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát mûködtetõ települési (fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyzõ) nyilvántartási tevékenysége felett; b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét; c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít; d) mûködteti a nyilvántartás informatikai rendszerét. (2) A körzetközponti jegyzõ a 24. a) g) pontjában meghatározott, illetve a külpolitikáért felelõs miniszter a 24. -ban meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelõ szervet. 8. (1) Az Utv. 32/A. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetõvé tevõ módon elõállított személyes adatait] b) a Rendõrség határforgalom-ellenõrzést végzõ szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elembõl történõ olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból, (2) Az Utv. 32/A. (1) bekezdés a következõ c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik: [A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetõvé tevõ módon elõállított személyes adatait] c) a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elembõl történõ olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmezõ a tároló elem tartalmát ellenõrizhesse, 9. Az Utv. 42. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 42. E törvény 7. (2) (4) bekezdése, 20. (2) bekezdése, valamint 32/A. -a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 10. (1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete IX. fejezet I. cím 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél ér-
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 491 vényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának idõpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvû úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint. (2) Az Itv. IX. fejezet I. cím 5. pont d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Illetékmentes] d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat. (3) Az Itv. melléklete IX. fejezet II. cím 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. Illetékmentes a) a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, b) a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetõi engedéllyel nem rendelkezik. 11. (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 13. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 13. (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja. (2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén a törvényes képviselõ kérelemére a kiskorú törvényes képviselõinek nevét és a kiállítás idõpontja szerinti telefonszámát. (3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselõjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell. (4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejûleg ne váljon megismerhetõvé. (2) Az Nytv. 14. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyûjtik:] b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezû aláírása, illetve az újszülött arcképmása; (3) Az Nytv. 21. -a a következõ l) ponttal egészül ki: [E törvény felhatalmazása alapján a 17. (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:] l) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a központi szervtõl. (4) Az Nytv. 22. -a a következõ f) ponttal egészül ki: [E törvény felhatalmazása alapján a 17. (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:] f) az anyakönyvvezetõ. (5) Az Nytv. 29. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenõen a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelûen igazolja. (6) Az Nytv. 29. (3) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár] h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte; (7) Az Nytv. 29. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetõi engedély igazolja. A személyazonosítás céljából jogszabályban meghatározott kivételekkel a polgár nem kötelezhetõ más okmány bemutatására. (8) Az Nytv. 29. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezõ kiskorú részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselõ kérelmére kell kiadni. 12. (1) A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 14. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 14. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv az újszülött születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakcímét közli az állami adóhatósággal. Az újszülött részére az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv adatszolgáltatása alapján az adóigazolványt hivatalból adja ki. (2) A Szaztv. 21. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampol-
492 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám gárságát, valamint lakcímét közli az egészségbiztosítási szervvel. Az újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv adatszolgáltatása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki. 13. (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Starttv.) 5. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez a 2005. december 31. napja után született gyermekekre vonatkozóan] b) az állami adóhatóság az a) pont szerinti adatszolgáltatást követõ öt munkanapon belül a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait elektronikus úton átadja a kiutaló részére, továbbá kiállítja az adóigazolványt, és a gyermek lakóhelyére postai úton megküldi, valamint a kiutaló részére öt munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat. (2) A Starttv. 5. (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kiutaló] d) a számla megnyitásával egyidejûleg tájékoztatást ad a szülõnek az életkezdési támogatással kapcsolatos tudnivalókról, 14. Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: At.) 41. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az anyakönyvvezetõ a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét személyi azonosítóval teljesíti. Az adatszolgáltatással egyidejûleg az újszülött személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának kiadása érdekében az újszülött arcképét megküldi a személyazonosító igazolványt kiállító hatóság részére, a törvényes képviselõk nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére. 15. (1) E törvény 2009. június 28-án lép hatályba. (2) Ez a törvény a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. 16. (1) Az Utv. 1. (3) bekezdésében az az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Egyezményben részes tagállam területére történõ beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során szövegrész helyébe az EGT-állam területére történõ beutazáskor szöveg, a valamint ha azt nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi szövegrész helyébe a valamint nemzetközi szerzõdés alapján, illetve ha azt EGTállamnak nem minõsülõ állam belsõ joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszûnését az adott állam értesítését követõen a külpolitikáért felelõs miniszter a Hivatalos Értesítõben és honlapján haladéktalanul közzétesz szöveg, 3. (3) bekezdésében a menedékesként elismert személyekre e törvény III., IV. és V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni szövegrész helyébe a valamint menedékesként elismert személyekre e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell szöveg, 8. (1) bekezdés felvezetõ szövegében az idõtartama az szövegrész helyébe az idõtartama a 7. (5) bekezdésben foglalt kivétellel az szöveg, 8. (1) bekezdés a) pontjában a 4 éves életkor betöltéséig 2 év szövegrész helyébe a 6 éves életkor betöltéséig 3 év szöveg, 8. (1) bekezdés b) pontjában a 4 18 éves életkor közöttiek esetén 5 év szövegrész helyébe a 6 70 éves életkor közöttiek esetén a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 5 év szöveg, 8. (1) bekezdés c) pontjában a 18 éven felüliek esetén a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 10 év szövegrész helyébe a 70 éven felüliek esetén 10 év szöveg, 8. (2) bekezdésében az A 18 éven felüli állampolgár részére a magánútlevél szövegrész helyébe az A 18 70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél szöveg, az 5 éves szövegrész helyébe 10 éves szöveg, 10. (4) bekezdésében az A hazatérés céljából kiadott szövegrész helyébe az Az szöveg, 11. (1) bekezdésében az A hivatalos útlevelet a megbízatás idõtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani. mondat helyébe az A 7. (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony idõtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes. mondat, 16. (1) bekezdés b) pontjában az aki büntetõeljárás keretében õrizetben, elõzetes letartóztatásban, kiadatási õrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban szövegrész helyébe az aki elõzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban szöveg, 19. (3) bekezdés a) pontjában a bármelyik szülõ szövegrész helyébe a szülõi felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülõ szöveg, 20. (2) bekezdésében a 7. (1) bekezdésében szövegrész helyébe a 7. (2) (3) bekezdésben szöveg, 22. (3) bekezdésében az A határozat szövegrész helyébe az Az útlevélhatóság határozatának szöveg, 23. (2) bekezdésében az Az úti okmányt szövegrész helyébe az Az érvénytelen úti okmányt szöveg, a Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseletének hatósági intézkedésre feljogosított tagja szövegrész helyébe a magyar külképviselet hatósági intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselõje szöveg, illetve a veszi el szövegrész helyébe az elveszi szöveg, 23. (3) bekezdésében az átvett szövegrész helyébe az elvett szöveg, 24. i) pontjában az ideiglenes feloldása szövegrész helyébe törlése, az a hozzájáruló szerv
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 493 szövegrész helyébe az értesítésre kötelezett, illetve a döntésre jogosult szerv szöveg, az a hozzájárulás idõpontját szövegrész helyébe az az értesítés, illetve a döntés idõpontját szöveg, 28. (5) bekezdésében az A diplomata és a külügyi szolgálati útlevelek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat csak ezen okmányok kiadására feljogosított útlevélhatóság szolgáltathatja. mondat helyébe az Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthetõ. mondat, 28. (6) bekezdésében az (1) bekezdésben szövegrész helyébe az (1) (2) bekezdésben szöveg, valamint 41. (2) bekezdés e) pontjában az a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel szövegrész helyébe az az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben az útlevél kivételével az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel szöveg lép. (2) Az Utv. 4. c) pontjában, 7. (5) bekezdésében, 23. (1) bekezdésében, 26. -ában, 27. (1) bekezdésében, 28. (3) bekezdésében, 29. (1) és (3) bekezdésében, 30 31. -ában és 41. (2) bekezdés a) pontjában az útlevél hatóság szövegrész helyébe az útlevélhatóság szöveg, 5. (4) bekezdésében az útlevél hatóságnál szövegrész helyébe az útlevélhatóságnál szöveg, 23. (3) bekezdésében az útlevél hatóságnak szövegrész helyébe az útlevélhatóságnak szöveg, 24. g) pontjában az útlevél hatósági szövegrész helyébe az útlevél-hatósági szöveg, 41. (1) bekezdés a) pontjában az útlevél hatóságokat szövegrész helyébe az útlevélhatóságokat szöveg, valamint 41. (2) bekezdés a) pontjában az útlevél hatóságok szövegrész helyébe az útlevélhatóságok szöveg lép. (3) Hatályát veszti az Utv. 7. (1) bekezdés a) pontjában a saját kezû szövegrész, a 10. (1) bekezdésében az, és Magyarországról a magánútlevél kellõ idõben nem szerezhetõ be szövegrész, a 10. (2) bekezdésében az, és Magyarországról a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellõ idõben nem szerezhetõ be szövegrész, a 16. (1) bekezdés e) és f) pontja, 18. -a, a 19. (2) és (4) bekezdése, a 20. (1) bekezdés b) pontja, a 22. (1) bekezdése, a 22. (3) bekezdésében az elsõ mondat, a 23. (1) bekezdésében az az érvénytelen vagy szövegrész, a 23. (2) bekezdésében az a 19. (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 20. a), c) és e) pontjaiban meghatározott esetekben szövegrész, a 24. -ában a hatáskörére és illetékességére kiterjedõen szövegrész, a 24. i) pontjában az a köztartozás miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és idõpontját szövegrész, a 24. j) pontja, 25. -a, a 27. (1) bekezdésében a menekülteket érintõen szövegrész, a 28. (2) bekezdés második mondata, a 33. (1) bekezdés második mondata, a 33. (2) bekezdése, a 34. -a, valamint a 38. -a. (4) Hatályát veszti a) a szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról 1999. évi LXXV. törvény 82. -a; b) az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 171. -a; c) az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történõ csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetésérõl, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 11. -a; d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXII. törvény; e) a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 304. -a és 308. (1) bekezdés b) pontja; f) a személyazonosító igazolvánnyal történõ utazással összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2004. évi XV. törvény; g) az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 22. -a; h) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXI. törvény; i) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 114. -a; j) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történõ együttmûködésrõl és információcserérõl szóló 2007. évi CV. törvény 37. -a. 17. (1) Az Itv. melléklete IX. fejezet II. címének 5. pontjában a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás szövegrész helyébe a személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén a kérelemre feltüntethetõ adatok változása szöveg lép. (2) Az Nytv. 5. (1) bekezdésében a nõk esetében leánykori szövegrész helyébe a születési szöveg, az anyja leánykori szövegrész helyébe az anyja születési szöveg, 11. (1) bekezdés l) pontjában az aláírását szövegrész helyébe a valamint ha a 14. életévét betöltötte aláírását szöveg lép. (3) A Szaztv. 21. (5) bekezdés b) pontjában a leánykori szövegrész helyébe a születési szöveg lép. (4) A Starttv. 5. (1) bekezdés a) pontjában az adatokról szövegrész helyébe az adatokról és a gyermek lakcímérõl szöveg lép. (5) Hatályát veszti a) az Nytv. 2. (3) és (4) bekezdése, az Nytv. 21. g) pontjában az az anyakönyvvezetõ, valamint szövegrész; b) a Szaztv. 29. -a; c) az At. 41. (6) bekezdése.
494 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám 18. (1) E törvény 2. és 8. -a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdése és 4. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) E törvény 11. (8) bekezdése az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történõ szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A Kormány 2/2009. (I. 9.) Korm. rendelete a Sármellék országos jelentõségû polgári repülõtéren állandó nemzetközi személy- és áruforgalmat lebonyolító légi határátkelõhely megnyitásáról Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 14. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Kormány a következõket rendeli el: 1. A Sármellék (Repülõtér külterület, 047 hrsz.) országos jelentõségû polgári repülõtér állandó nemzetközi személyés áruforgalmat lebonyolító légi határátkelõhely. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 3/2009. (I. 10.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXI- II. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2/A. -a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Nem kötelezõ pályázatot kiírni],,b) az e rendelet 1. számú mellékletben meghatározott alkotómûvészeti intézményekben ellátott mûvészeti szakmai munkakörök esetén, 2. (1) A rendelet 4. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: c) közgyûjteményi intézményben az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ muzeális intézményi, könyvtári, levéltári szakmai munkakörök, (2) A rendelet 4. -ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: c) annak, aki a munkáltató alaptevékenységi körében bármilyen munkakörben már teljesítette a gyakornoki követelményeket. (3) A rendelet 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A gyakornoki idõvel kapcsolatos szakmai követelmények két részbõl állnak: az általános követelményekbõl és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekbõl. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elõ kell írni. Az intézményen belül történõ munkakör változás esetén a gyakornoktól nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését. A munkakörhöz kapcsolódó kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetõleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás.
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 495 (4) A rendelet 4. -a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A honvédelmi ágazatba tartozó közgyûjteményi intézményben a gyakornoknak meg kell ismernie általános szabályokon túl a Magyar Honvédség alaptevékenységéhez kapcsolódó jogszabályokat és belsõ rendelkezéseket. 3. A rendelet 5. -a és az azt megelõzõ hivatkozás helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kjt. 70. (3) bekezdéséhez] 5. (1) A magasabb vezetõ, valamint a vezetõ beosztások körét és a vezetõi pótlék minimális mértékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A honvédelmi ágazatba tartozó közgyûjteményi intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaköreinek elnevezését, fizetési osztályokba sorolását, a magasabb vezetõi, valamint a vezetõi munkaköreit, a magasabb vezetõi megbízásait a 4. számú melléklet tartalmazza. (3) A honvédelmi ágazatba tartozó közgyûjteményi intézmények munkaköri jegyzéke kizárólag az e rendelet 4. számú melléklete szerinti munkaköri megnevezéseket tartalmazhatja. 4. A rendelet 6. -a és az azt megelõzõ hivatkozás helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kjt. 23. (3) bekezdéséhez] 6. (1) Mûvészeti intézményben a magasabb vezetõ és a vezetõ beosztás ellátásával szakirányú felsõfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezõ közalkalmazott bízható meg. (2) Könyvtári és közmûvelõdési intézményben magasabb vezetõ beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki a) szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsõfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési képzettséggel, és b) legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá c) kiemelkedõ szakmai vagy tudományos tevékenységet végez. (3) Fõiskolai könyvtárosi képesítéssel rendelkezõ közalkalmazott esetén a munkáltató tíz év szakmai gyakorlati idõt is kiköthet. (4) Könyvtári és közmûvelõdési intézményben vezetõ beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki szakirányú egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel, vagy nem szakirányú egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel és felsõfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával rendelkezik, és legalább hároméves szakmai gyakorlatot szerzett. (5) Levéltárban magasabb vezetõ beosztás ellátásával csak szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkezõ, legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett és kiemelkedõ szakirányú tudományos tevékenységet folytató közalkalmazott bízható meg. (6) Muzeális intézményben magasabb vezetõ beosztás ellátásával csak szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkezõ, legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, idegennyelvtudással rendelkezõ és kiemelkedõ szakirányú tudományos tevékenységet folytató közalkalmazott bízható meg. (7) Levéltárban és muzeális intézményben vezetõ beosztás ellátásával csak szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ, szakirányú tudományos tevékenységet folytató és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett közalkalmazott bízható meg. (8) Az (1) (7) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki a magasabb vezetõ és vezetõ beosztású gazdasági, mûszaki és igazgatási közalkalmazotti munkakörökre. (9) Magasabb vezetõ, vezetõ beosztás esetén szakmai gyakorlati idõnek minõsül a szakirányú felsõfokú végzettségnek megfelelõ munkakörben, valamint az intézmény alaptevékenységének megfelelõ munkakörben korábban eltöltött valamennyi jogviszony. 5. (1) A rendelet 7. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) Az intézményvezetõ és az intézmény gazdasági vezetõ megbízás ellátására vonatkozó pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzé kell tenni. A pályázat benyújtásának határidejét minden esetben a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán történõ közzétételtõl kell számítani. (2) A rendelet 7. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A bizottság tagja a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált egy-egy tag, továbbá egy országos szakmai szervezet képviselõje is. 6. A rendelet 9. -a és az azt megelõzõ hivatkozás helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kjt. 40. (5) bekezdéséhez] 9. (1) A Kjt. 1. számú melléklete 3.6 pontja tekintetében a kulturális intézményben létesíthetõ munkakörökhöz kapcsolódó további szempont:
496 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám A szakmai tudás fejlesztése Kiemelkedõ megfelelõ kevéssé megfelelõ nem megfelelõ. (2) A Kjt. 1. számú melléklete 3.6 pontja tekintetében a közgyûjteményi és közmûvelõdési intézményben létesíthetõ munkakörökhöz kapcsolódó további szempont: A teljesítmény-követelményeknek való megfelelés Kiemelkedõ megfelelõ kevéssé megfelelõ nem megfelelõ. 7. A rendelet 20. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kjt. 75. -ához] 20. (1) A 8. (1) bekezdésében meghatározott címzetes fõigazgató, illetve címzetes igazgató címet viselõ személy pótlékra jogosult. A pótlék mértéke címzetes fõigazgató cím esetén a Kjt. szerinti pótlékalap 100%-a, címzetes igazgató esetén a Kjt. szerinti pótlékalap 50%-a. (2) A 8. (2) bekezdésében meghatározott címzetes magánénekes, illetve címzetes magántáncos címet viselõ személy pótlékra jogosult. A pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 25%-a. (3) Pótlékra jogosult az a közalkalmazott, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett koncertmesteri, illetve szólamvezetõi feladatot is ellát. A pótlék mértéke koncertmester esetén a Kjt. szerinti pótlékalap 75%-a, a szólamvezetõ esetén a Kjt. szerinti pótlékalap 50%-a. (4) Eredményességi pótlék adható annak a közalkalmazottnak, aki tevékenységével az õt foglalkoztató kulturális intézmény mûködésének minõségét, eredményességét jelentõs mértékben közvetlenül befolyásolja. A pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 25% 50%-a lehet. (5) Területi pótlék jár annak a közgyûjteményi és közmûvelõdési intézményben szakmai munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki olyan községben dolgozik, amelyik szerepel a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések jegyzékében. A pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 35%-a, melynek konkrét megállapításánál a fenntartó köteles a település valamennyi, a Kjt. hatálya alá tartozó intézményében azonos mértékû pótlékot megállapítani. (6) Pótlék állapítható meg annak a közalkalmazottnak, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett egyetemi vagy fõiskolai hallgatók, szakközépiskolások, szakmunkástanulók vagy szakmai gyakorlatot végzõk betanításával, gyakorlatának vezetésével foglalkozik. A pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 15% 35%-a lehet. 8. A rendelet 22. -a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: e) közgyûjteményi intézmény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) mûködõ, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívum. 9. (1) A rendelet 2/A. -ának hivatkozása a következõképpen módosul: [A Kjt. 20/A. (2) bekezdéséhez ] (2) A rendelet 14. -ának hivatkozása a következõképpen módosul: [A Kjt. 61. (1) bekezdéséhez] 10. (1) A rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) A rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) A rendelet 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) A rendelet 4. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. 11. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ 30. napon hatályát veszti. 12. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a rendelet a) 1. -ának (3) bekezdése, 2/A. -a (2) bekezdésének e) pontja, 3. -a, 10 11. -a, 15 17. -a, 21. -a és 22. -ának (5) bekezdése hatályát veszti, b) a 7. -ának (1) és (8) bekezdésében az önálló szövegrész, 22. -a (1) bekezdésének c) pontjában a Nemzeti Filharmónia, valamint az és az Interart Fesztiváliroda szövegrész, a 22. -a (1) bekezdésének d) pontjában a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus szövegrész hatályát veszti, c) 1. (2) bekezdésében a tölti ki szövegrész helyébe a tölti be szövegrész lép, a 22. (1) bekezdés f) pontjában a megyei mûvelõdési központ, megyei közmûvelõdési információs központ szövegrész helyébe a megyei közmûvelõdési szakmai tanácsadást, szolgáltatást végzõ szervezet szövegrész lép, a Magyar Mûvelõdési Intézet szövegrész helyébe a országos közmûvelõdési szakmai tanácsadást, szolgáltatást végzõ szervezet szövegrész lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 497 1. számú melléklet a 3/2009. (I. 10.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelethez] Kulturális közalkalmazotti munkakörök Munkakör megnevezése Fizetési osztályok A B C D E F G H I J Elõadómûvészeti intézménynél mûvészi és egyéb mûvészeti munkakörök rendezõ * * karmester, karnagy * * balettmester, koreográfus * * dramaturg * * lektor * * színész * * * magánénekes * * * magántáncos * * * * énekes, hangszeres szólista * * * táncos szólista * * * * vers- és prózamondó * * * * opera-, szimfonikus és kamarazenei tag * * * játékmester * * * korrepetítor, énekmester * * * díszlet-, jelmeztervezõ * népi zenekar vezetõ * * * festõ, szobrász, bábtervezõ * * bábkészítõ * énekkari tag * * * * * egyéb zenekari tag * * * * tánckari tag * * * * * * artista * * * pantomimes * * * segédrendezõ, asszisztens * * ügyelõ, súgó * * szcenikus * * * * segédszínész, gyakorlatos színész * * csoportos szereplõ (statiszta) * * * Alkotómûvészeti intézménynél mûvészeti szakmai munkakörök mûvészeti fõtanácsadó * * * mûvészeti tanácsadó * mûvészettörténész-kiállításrendezõ * * * kiállításrendezõ * * gyûjteménykezelõ, adattáros * Levéltári szakmai munkakörök fõlevéltáros * * * levéltáros * *
498 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám Munkakör megnevezése Fizetési osztályok A B C D E F G H I J segédlevéltáros * * * levéltári fõrestaurátor * * * levéltári restaurátor * * * levéltári segédrestaurátor * * levéltári könyvtáros * * * * * levéltári könyvtáros asszisztens * levéltári kezelõ * * levéltári fotós * * * * * * levéltári könyvkötõ * * levéltári informatikus * * * * levéltári rendszerszervezõ * * * * levéltári adatrögzítõ * * * Muzeális intézményi szakmai munkakörök fõmuzeológus * * * muzeológus * * * segédmuzeológus * * * fõrestaurátor * * * restaurátor * * * * * segédrestaurátor * * * * * mûtárgyvédelmi munkatárs (mûtárgyvédelmi asszisztens) * muzeológus asszisztens * * mûtárgyvédelmi munkatárs (múzeumi gyûjtemény- és raktárkezelõ) * * * * múzeumi könyvtáros * * * * * múzeumi segédkönyvtáros * múzeumi könyvtáros asszisztens * múzeumpedagógus * * * * * múzeumi mediátor, animátor, tárlatvezetõ * * * * * múzeumi kulturális menedzser, múzeumi közmûvelõdési szakember * * * * * múzeumi fotós * * * * * * * régésztechnikus * múzeumi kiállítástervezõ * * * * * * * mûtárgyvédelmi munkatárs (múzeumi preparátor) * múzeumi adattáros * * * * * * múzeumi informatikus * * * * múzeumi rendszerszervezõ * * * * múzeumi adatrögzítõ * * * Könyvtári szakmai munkakörök fõkönyvtáros * * könyvtáros * * * tudományos kutató * * * szaktájékoztató * * * * * formai, tárgyi feldolgozó * * * * könyvtári szakinformatikus, informatikus * * * *
3. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 499 Munkakör megnevezése Fizetési osztályok A B C D E F G H I J könyvtári rendszerszervezõ, rendszerszervezõ * * * * zenei könyvtáros * * * * gyermekkönyvtáros * * * * helyismereti könyvtáros * * * * segédkönyvtáros * könyvtáros asszisztens * raktáros * * adatrögzítõ * * * könyvtári restaurátor * * * * * Közmûvelõdési szakmai munkakörök I. közmûvelõdési szakember I. * * * közmûvelõdési szakember II. * * közmûvelõdési szakember III. * A közmûvelõdési munkát közvetlenül segítõ munkakörök tudományos kutató * * * informatikus * * * közszolgálati és közösségi média szerkesztõ és szervezõ * * * * mûvészeti vezetõ * * * * * * * népijáték- és kismesterségek oktató * marketing és reklámszervezõ * * * sportszervezõ * * * * * * * A közmûvelõdési munkát segítõ egyéb munkakörök dekoratõr * * * * mozgókép-forgalmazó * * * II. Állat- és növénykertek közmûvelõdést segítõ szakmai munkakörei közmûvelõdési szakember I. * * * közmûvelõdési szakember II. * * közmûvelõdési szakember III. * tudományos kutató * * * zoopedagógus * * * * * könyvtáros * * * * * segédkönyvtáros * könyvtáros asszisztens * fotós, videotechnikus * * * kiállításrendezõ * * * * preparátor * * zajtáros, dokumentátor, sajtóarchiváló * adattáros * Egyéb közalkalmazotti munkakörök kulturális menedzser * * * kulturális szervezõ * * * *
500 BELÜGYI KÖZLÖNY 3. szám Munkakör megnevezése Fizetési osztályok A B C D E F G H I J biztonsági szakreferens * * * * * gazdasági, mûszaki, igazgatási szakalkalmazott * * * * * gazdasági, mûszaki, igazgatási ügyintézõ * * * * ügyviteli alkalmazott * * * * mûszaki, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegítõ alkalmazott * * * * 2. számú melléklet a 3/2009. (I. 10.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelethez] Tudományos munkakörök jegyzéke Múzeumok: fõmuzeológus muzeológus fõrestaurátor felsõfokú végzettséggel rendelkezõ restaurátor felsõfokú végzettséggel és legalább 3 éves múzeumi szakmai gyakorlattal rendelkezõ múzeumi könyvtáros felsõfokú végzettséggel és legalább 3 éves múzeumi szakmai gyakorlattal rendelkezõ közmûvelõdési szakember, múzeumpedagógus Tudományos munkakör csak a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti múzeumi mûködési engedéllyel rendelkezõ intézményben létesíthetõ. Könyvtárak: Tudományos fokozattal rendelkezõ munkatárs. Az a felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ közalkalmazott, aki a könyvtári és információs tevékenység vagy az intézmény szakterületéhez kapcsolódó valamely terület elméletével, történetével, alkotói fejlesztésével foglalkozik, legalább munkaidejének fele részében. Tudományos munkakör csak az Országos Széchenyi Könyvtárban, országos feladatkörû szakkönyvtárban, egyetemi-fõiskolai könyvtárban, megyei könyvtárban létesíthetõ. Levéltár: Tudományos fokozattal rendelkezõ munkatárs: fõlevéltáros levéltáros felsõfokú végzettséggel rendelkezõ (fõ)restaurátor felsõfokú végzettséggel rendelkezõ levéltári könyvtáros Közmûvelõdés: Tudományos fokozattal rendelkezõ munkatárs: tudományos kutató Tudományos munkakör csak a megyei és országos közmûvelõdési szakmai tanácsadást, szolgáltatást végzõ szervezetekben létesíthetõ.