Az OKJ jelenlegi rendszere A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola
Célok A közeljövőben az érettségi után elérhető szakképzések felé irányítják a fiatalokat, akik a felsőoktatásból kimaradnak. (Közel 30 ezer diák.) Magyarországon több ezer magáncég foglalkozik szakképzéssel és felnőttképzéssel új esélyek. Az új OKJ-s képzési rendszer átalakításának legfőbb célja, hogy létrejöjjön egy egyszerűbb, átláthatóbb szisztéma, amelynek előnyeit részben a cégek élvezik majd, hiszen így a képzés jobban használható számukra (Bihall Tamás)
Célok Az új OKJ-s rendszert egységes szerkezetbe vonják a felnőttképzési rendszerrel. A szakmai kompetenciák hangsúlyozása. Áttekinthetőbb rendszer. A megvalósítás jogszabályi háttere: 2011. évi CLXXXVII. Törvény Országos Képzési Jegyzék 150/2012. (VII.6.) Korm. Rendelet
Változások Megszűnnek a szakképesítés-elágazások. Több szakképesítés megszűnik (munkaerő-piaci kereslet hiányában). Az OKJ-ban külön kell megjeleníteni a kizárólag iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben oktatható szakképesítéseket. Minden szakképesítésnél fel kell tüntetni a felnőttképzés keretében alkalmazható képzési formát/munkarendet, amely praktikusan tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T) lehet. (A képzés munkarendje). A szakképesítések képzési idejénél már nem a maximális, hanem a kötelező óraszámot kell feltüntetni.
Új struktúra - modulok megváltozott szerkezeti felépítés, eltűntek az elágazások, az alap, rész- és ráépülések maradtak, illetve bizonyos szakképesítéseknél megjelentek szakmai irányok, a modulok nem jelennek meg az szvk-kban, abc sorrend lesz az eddigi szakmacsoportok helyett, 2013. január 1-től egy szakképesítés szakmai tartalmát úgy ismerhetjük meg, hogy a szakképesítéshez megkeressük az szvk-t, ahol olvasható lesz, hogy milyen modulokból épül fel a szakma, és a modulszámok alapján kikeressük a kormány modulrendeletéből, hogy milyen szakmai tartalom kapcsolódik hozzá.
Új szvk-k a gazdasági és pedagógus szakértők egyaránt részt vettek a változtatásban az adott szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozik az adott szvk kiadása, tehát ezek megjelentetése a különböző minisztériumokon múlik áttérés a komplex vizsgáztatásra, ami azt jelenti, hogy amik eddig az szvkkban modulhoz kapcsolódó vizsgafeladatok voltak, ezeket a szakértők komplex vizsgafeladattá alakították át a képzési időtartam alatt adható felmentés a modulok tanulása alól, de a vizsgánál nem lesz felmentés, ott a teljes komplex vizsgát teljesíteni kell az szvk-k legfontosabb, leghangsúlyosabb része a vizsgakövetelmény rész
Azonosító számok 7 számjegy A hétjegyű azonosító 1-2. számjegye utal a szakképesítés szintjére, amelyből 12 változat létezik. A kétjegyű szintkódok kapcsolódnak a korábbi jelölésrendszerhez, de a második számjegy immár az adott szakképesítés szinten belüli helyét és típusát is mutatja (alapvetően az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető rész-szakképesítés [1], szakképesítés [2] és szakképesítés-ráépülés [3], illetve a [4] és [5] számjegy a jellemzően iskolai rendszerű képzésben megszerezhető szakképesítésekre utal). Például a Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadót felváltó Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés 54-es szintű, amely arra utal, hogy emeltszintű szakképesítésről van szó, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. Mind a Bérügyintéző, mind a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés 51-es szintű, amely arra utal, hogy felső középfokú rész-szakképesítésekről van szó, amelyek érettségi végzettséghez kötöttek és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhetők meg.
Köszönöm a figyelmet!