A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács Alapszabálya Miskolc 2013
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács Alapszabálya A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács alakuló ülésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A tanács neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács Székhelye: 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Telefon: +36 46 530-116 E-mail cím: tehetseg@borsod-ped.hu Honlap: www.borsod-ped.hu; www.borsodtalentum.hu Működése kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére. Kiadásait pályázati forrásokból, valamint természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból fedezi. A Tehetségsegítő Tanács fogalma A Tehetségsegítő Tanács helyi vagy térségi kezdeményezésre létrejött szerveződés, amely a tehetségek felkutatását, fejlesztését célozza meg, elősegíti a tehetségesek produktumainak hasznosulását, hozzájárul a szükséges erőforrások biztosításához. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács célja Összefogni, koordinálni azokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az itt élők számára értékes, a tehetségsegítés érdekeit segítő kezdeményezéseket, melyek előremozdítják a tehetséggondozás ügyét, lehetővé teszik az erőforrások jobb kihasználását, hatékonyabb felhasználását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács feladatai - A megyében folyó tehetségsegítő tevékenységek koordinálása; - A tehetségsegítők közötti információáramlás elősegítése, információs felületet működtetése; - A tehetségsegítő, tehetségfejlesztő tevékenységek széles körben való megismertetése; - Tehetségpontok alakításának elősegítése; - Tehetségsegítő tanácsok létrehozásának segítése; - A hátrányos helyzetű, a rászoruló és a hátránnyal élő tehetségek felkutatásának és segítésének támogatása és szorgalmazása; - A tehetségfejlesztés, tehetségsegítés meglévő anyagi forrásai hatékonyabb felhasználásának elősegítése; - A tehetségfejlesztésbe bevonható újabb források feltárása, elosztásának koordinálása; - A meglévő jó gyakorlatok megismertetése, igénybevételüknek hatékonyabbá tétele; - A pályázati lehetőségek megismertetése, és a partnereket pályázatokon való sikeres részvételének tanácsadással történő segítése; 2
- Szakmai fórumok létrehozása, szervezése (például tehetségnapok indukálásával, konferenciák szervezésével); - A partnerek szakmai fejlődésének segítése (például továbbképzések, tanácskozások, kiállítások szervezése és támogatása); - Más regionális és országos tehetségsegítő tanácsokkal való kapcsolattartás és együttműködés; - Partnerei menedzselése, és érdekképviselete; - A tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítése. A fenti feladatokat nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács partnerei a) Szakmai partnerek Szakmai partnerek lehetnek: Tehetségpontok, tehetséggondozó műhelyek Közoktatási és felsőoktatási intézmények Járási Tankerületek TÁMOP-3.4.4-es pályázaton nyertes intézmények (hálózatépítés) Szakmai civil szervezetek Határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek, más külföldi partnerek Tehetségsegítő természetes személyek b) Társadalmi partnerek Társadalmi partnereknek tekintjük azokat, akik: Illetékes döntéshozóként szakmai megrendelést, támogatást adnak a programok elindításához. (Állami szervek, önkormányzati testületek, szakbizottságok.) Helyi társadalmi szereplőként megfogalmazzák igényüket a programok elindítására, illetve támogatóként állnak a már működő kezdeményezések mellé. (egyházak, szülői szervezetek, civil szervezetek, közvéleményt formáló erővel bíró magánszemélyek.) c) Gazdasági partnerek Gazdasági partnerek lehetnek: Kamarák Egyéni vállalkozások Gazdasági társaságok 3
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanácsbeli tagság keletkezése, megszűnése: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács alapító tagjai: - Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségi társulásai (a képviseletre javasolt: vezető, vagy delegáltja); - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet (a képviseletre javasolt: vezető, vagy delegáltja); - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Alelnöke - Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a képviseletre javasolt: polgármester, vagy delegáltja); - a Miskolci Egyetem (a képviseletre javasolt: rektor, vagy delegáltja), - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (a képviseletre javasolt: elnök, vagy delegáltja). A tagok az együttműködő partnereket területi, illetve szakmai alapon képviselik a tanácsban. Új tag felvételéről a tanács közgyűlése egyszeri többséggel dönt. Az új tag felvételének előfeltétele, legalább 2 tagsággal rendelkező szervezet (vagy annak delegáltjának) ajánlása, együttműködési szándéknyilatkozat aláírása. Tagság létrejöhet a tanács elnökségét képviselő személy(ek) felkérése és annak elfogadása által is. Az ajánlásra vonatkozó rész ebben az esetben nem alkalmazandó. A tanácsi tagság megszűnik a jogi személy megszűnésével, kilépésével, visszahívásával vagy kizárással. A kilépést írásban kell közölni a tanács elnökével. A visszahívást azok az együttműködő partnerek kezdeményezhetik, akiket területi, vagy szakmai alapon az adott tag képvisel. A tag visszahívása a képviselt együttműködő partnerek legalább felének írásos nyilatkozata alapján történik meg. A visszahívott tag helyére ugyanezen együttműködő partnerek javasolhatnak új tagot a tanácsba. A javaslattétel a képviselt együttműködő partnerek legalább felének írásos nyilatkozata alapján történik meg. A javasolt új tagot a tanács egyszerű szótöbbséggel választja tagjai sorába. A tanács szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja a tanács azon tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A tanács tagjainak adatait az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza. Az együttműködési nyilatkozatokat az Alapszabály függeléke tartalmazza. A tanács tagjainak jogai és kötelezettségei A tanács minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a tanács minden döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag (jogi személy esetén képviselője útján) gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag képviselője megválasztható. 4
Szervezeti felépítés A Borsod Abaúj-Zemplén megyei Tehetségsegítő Tanács élén a háromtagú elnökség áll, munkáját Felügyelő Bizottság felügyeli. A tanácsba a partnerek által delegált tagok (1-1) tartoznak. A tanács, feladatainak legmagasabb szintű ellátásának érdekében tagjai közreműködésével szakmai csoportokat állíthat fel. Elnökség A tanács tagjai közül - egyszeri többséggel - 3 főből álló elnökséget választ, tagjai az elnök, az elnökhelyettes és a titkár. Az elnökség megbízatása 2 évre szól, az újraválasztás nem korlátozott. Két tanácsülés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem kizárólagosan a tanács, illetve az együttműködő partnerek döntési hatáskörébe tartozik. Döntéseiről a következő tanácsülésen köteles beszámolni. Az elnökség minimum 2 tag esetén határozatképes. Az elnökség szükség esetén tart ülést, amit az elnök hív össze. Az összehívást az elnökség bármely tagja kezdeményezheti. Az elnökségi ülésre a tagokat napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntéseket is. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő tag aláírja. Az elnökség köteles az elnökség által hozott döntésekről naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők személye is. Az elnökség az ügyrendjét maga határozza meg, de nem lehet ellentétes a tanács alapszabályával. A tanács elnökségi tagjainak adatait az Alapszabály 2. sz. melléklete tartalmazza. A tanács működési rendje A tanács közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A tanács szükség esetén, de évente legalább két alkalommal tart ülést, amit az elnök hív össze. Az összehívást a tanács bármely tagja kezdeményezheti. A tanács ülésére a tagokat napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A tanács üléseit az elnök vezeti, illetve akadályoztatása esetén a tanács által választott levezető elnök. 5
A tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntéseket is. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a tanács által választott hitelesítő tag írja alá. A tanács a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén, az eredeti napirenddel megismételt ülésre kerül sor, mely a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes. A tanács ülései nyilvánosak, azokon megfigyelőként bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint meg kell hívni. A tanács döntéseit nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének támogatásával lehet meghozni. A határozathozatalban nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnybe részesül, illetve megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt. A tanács elnöksége köteles a tanács által hozott döntésekről naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők személye is. A határozatokat tartalmazó határozatok könyvébe a döntéseket haladéktalanul bejegyzi az ülést levezető elnök, és a jegyzőkönyv valamelyik hitelesítője aláírja a bejegyzést. A határozat ezt követően válik érvényessé. A tanács elnöke köteles a tanács, illetve az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt érinthet, a döntés meghozatalától számított 30 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek megküldeni. A tanács iratait a titkár kezeli. A tanács tagjai közül, vagy akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával szükség szerint megbízni. A pénztáros részére díjazás is megállapítható. A tanács rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni az együttműködő partnereket közgyűlési formában, és tájékoztatni őket az előző közgyűlés óta eltelt időszakra vonatkozóan a tanács működéséről. Ezen közgyűléseken az együttműködő partnerek javaslatot tehetnek a tanács tevékenységére, a tanács által kezelt ügyekre. Az együttműködő partnerek folyamatosan élhetnek írásban javaslattétellel a tanács felé, kérhetnek tájékoztatást a javaslatukkal kapcsolatos folyamatokról, döntésekről, intézkedésekről. A tanács elnöke köteles a megkereséstől számított 30 napon belül írásban válaszolni. A javaslattokkal kapcsolatos döntésről a tanács a döntéshozataltól számított 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni minden érintettet. A tanácsnak létre kell hoznia és működtetnie kell egy olyan tájékoztató, interaktív portált (informatikai felületet), ahol az együttműködő partnerekkel a folyamatos információáramlás megvalósul. A portál működtetésére a tanács tagjai közül, vagy akár kívülálló személyt, vagy szervezetet is megbízhat a tanács, aki részére díjazás is megállapítható. 6
A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tanács könyvvizsgálót is megbízhat, aki tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően végzi, tevékenységéért díjazásban részesül. A tanács megszűnésével az esetlegesen keletkezett vagyona a szétosztásra kerül a tagjai között a befizetések arányában. A munkacsoportok A tanács feladatainak legmagasabb szintű ellátásának érdekében szakmai csoportokat állíthat fel. A munkacsoportok alakításáról a tanács dönt bármely tagjának ajánlása alapján. A munkacsoportokat a tanács elnöksége által felkért személy vezeti. A munkacsoport tagjait a munkacsoport vezetője kéri fel. A munkacsoport vezetőjének megbízatása maximum 1 évre szól. A munkacsoportoknak évente legalább 1 alkalommal össze kell ülniük, éves munkatervet és tevékenységükről éves beszámolót készítenek, melyeket a tanács elnökségének nyújtanak be. A munkacsoport megszüntetéséről, a tanács dönt. A munkacsoportok felsorolását az Alapszabály függeléke tartalmazza. A felügyelő bizottság A tanács mellett három tagból álló felügyelőbizottság működik. A felügyelőbizottság megbízása kettő és fél évre szól. A felügyelő bizottságot az együttműködő partnerek ajánlásának figyelembevételével a tanács választja. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottságba megválasztott személy a tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni azokat a társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag. A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen: - összehívja a tanács rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a tanács határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a tanács vagy az együttműködő partnerek érdekeit. 7
- köteles megvizsgálni a tanács ülésének napirendjén szereplő minden olyan előterjesztést, amely a tanács kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. - ellenőrzi a tanács működését. - jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől. - megvizsgálhatja, illetve betekinthet a tanács irataiba. A felügyelő bizottság köteles a tanácsot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a tanács működése során olyan jogszabálysértés vagy a tanács és az együttműködő partnerek érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a tanács döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki a tanács elnökségének tagja vagy elnöke. A tanács felügyelőbizottsági tagjainak adatait az Alapszabály 3. sz. melléklete tartalmazza. A tanács képviselete A tanács képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy a tanács nevében az elnök és a titkár, míg az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a titkár, a titkár akadályoztatása esetén az elnök és az elnökhelyettes járhat el, tehet jognyilatkozatot. A képviselők rendelkeznek a tanács esetleges számlája felett is. Miskolc, 2013. június 19. 8