Helyi esélyegyenlőségi program Újrónafő Község Önkormányzata 213-218
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...1 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...38 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...41 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...43 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...43 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...44 1. A HEP IT részletei...44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...44 A beavatkozások megvalósítói...45 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...46 3. Megvalósítás...5 A megvalósítás előkészítése...5 A megvalósítás folyamata...51 Monitoring és visszacsatolás...53 Nyilvánosság...53 Érvényesülés, módosítás...55 4. Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Újrónafő Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Újrónafő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található. Az északi-hanság szélén a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett bekötőúton közelíthető meg. Mosonmagyaróvártól 8 km-re délnyugatra fekszik. Magyarország egyik legfiatalabb települése. A település élete szorosan összefonódott a tőle 8 km-re lévő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 16 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 19-tól 1921-ig felépített itt 1 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. A hajdúsági magyarokat tartották alkalmasnak arra, hogy őrállói legyenek a nyugati határszélen a magyar életnek. Az 194-41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el. Gazdálkodásukat családonként birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt. 1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel, a település neve ekkor lett Újrónafő. A község középpontjától 1 km-re fekszik Császárrét település rész, melyen már az 186-as években virágzó gazdaság volt Albrecht főherceg tulajdonában. Az államosítás után lett a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság tulajdona. 195 előtt Mosonszentpéterhez, majd 195 után közigazgatásilag Újrónafőhöz csatolták. A lakók egy része helyben maradt, sok család azonban Újrónafőn telepedett le. A második településrész Hársfamajor (Franck-puszta) a Franck család tulajdona volt, szintén 1 kilométerre feküdt a központtól, ez később a Lajta-Hanság tulajdona lett, majd a lakott, infrastruktúrával ellátott szép gazdasági részt az 197-es évek elején eltüntették, lakóit áttelepítették Újrónafőre. 1973-199-ig Mosonszolnok társközsége volt a település, majd 199 októberében vált ismét önállóvá. A községben kiépült a szennycsatorna, a vezetékes ivóvízhálózat, a telefonhálózat, a gázvezeték, a kábeltévészolgáltatás. A falu mezőgazdasági jellegű. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten 6 család él a mezőgazdaságból. A többiek Mosonmagyaróváron tevékenykednek. 3
9 8 7 6 5 4 3 2 1 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén Fő Változás 27 846 28 85 1% 29 844 99% 21 835 99% 211 85 12% 212 839 99% Lakónépesség 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 422 424 846 5% 5% -2 évesek 34-14 éves 71 62 133 53% 47% 15-17 éves 13 13 26 5% 5% 18-59 éves 221 272 493 45% 55% 6-64 éves 18 21 39 46% 54% 65 év feletti 74 56 13 57% 43% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6-64 éves 5% 65 év feletti 19% Állandó népesség - nők -14 éves 18% 15-17 éves 3% 65 év feletti 13% 6-64 éves 5% Állandó népesség - férfiak -14 éves 15% 15-17 éves 3% 18-59 éves 55% 18-59 éves 64% 4
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) -14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 21 211 171 123,4% 28 124 123 1,8% 29 127 128 99,2% 21 126 128 98,4% 211 13 133 97,7% 212 132 125 15,6% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 14,% Öregedési index (%) 12,% 1,% 8,% 6,% 4,% 2,%,% 21 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 28 2 38-18 29 27 28-1 21 27 28-1 211 19 4-21 212 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH- TSTAR -5 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217-1 -15-2 -25 5
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 28 5 5 29 15 9 6 21 8 8 211 9 11-2 212 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Újrónafő község 1 fő alatti kistelepülés. A KSH adatainak vizsgálata alapján Újrónafő község lakosságának az utóbbi években az országos csökkenő tendenciával szemben stagnált. A népesség nemenkénti megoszlása kiegyenlített, öregedési indexére jellemző, hogy egyre fiatalodóbb tendenciát mutat, így az elöregedés nem veszélyezteti a települést, viszont az elvándorlás minden évben kimutathatóan magasabb, mint a településre beköltözők. Értékeink, küldetésünk Az Esélyegyenlőségi Program megalkotásával az Önkormányzatnak szándékában áll javítani elsősorban a mélyszegénységben élők és a gyermekek csoportjába tartozó emberek élethelyzetét, akik esetében a legtöbb probléma kimutatható a településen. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Újrónafő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 6
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 211. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 211. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 211. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Újrónafő Község Önkormányzat jelenleg hatályos esélyegyenlőségi programja, mely 21-216 közötti időszakra terjedően tartalmazza a helyzetelemzést, valamint az arra alapozott akciótervet. Mivel a program még a korábban hatályban volt jogszabályok szerint került elkészítésre, valamint elfogadásra, így az nem a jelenlegi öt célcsoportra fókuszál. A korábban elkészített program a nők és fogyatékkal élők csoportját 7
emelte ki, holott a legégetőbb problémák nem ezen a két területen mutatható ki, így a program tartalma ma már csak fenntartásokkal, illetve kiegészítésekkel, pontosításokkal alkalmazható. Az önkormányzat helyi szabályozásában a szociális ellátásokra vonatkozó rendeltében tartalmaz lakókörnyezetre vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokhoz képest kiegészítő szabályokat. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása feltételeként mely a mélyszegénységben élők csoportját érinti előírja a lakókörnyezet rendezettségét, melyek meglétét az illetékes ügyintézők rendszeresen ellenőrzik. Egyéb, célcsoportokra vonatkozó helyi szabályozás nincs. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az önkormányzat 214. évi költségvetési koncepciója célként rögzíti, hogy a következő évben is biztosítani szükséges a takarékos gazdálkodást, egyúttal azonban biztosítani kell továbbra is a hivatali ügyintézést helyben, elérve mindezzel azt, hogy a helyben élő emberek számára elsősorban a mélyszegénységben élők és idősek csoportjának - alapvető hivatalos ügyek intézése mellett elérhetővé váljanak olyan kiegészítő szolgáltatások, mint a fénymásolás, fax és elektronikus levél küldése, telefonálás, tájékoztatás, segítségnyújtás más szervekkel, hatóságokkal, közszolgáltatókkal kapcsolatos ügyintézéshez. A település 211-214. közötti időszakra vonatkozó gazdasági programja a helyi esélyegyenlőség javításaként tartalmazza, hogy az informatikai hozzáférés bővítéseként biztosítani kell, hogy az internet a lakosság széles köre részére elérhető legyen, mely érdekében a hivatali nyitva tartás ideje alatt két számítógép áll a lakosság rendelkezésére. A gazdasági program tartalmazza továbbá, hogy a foglalkoztatás elősegítésénél cél a munkanélküliség csökkentése, különös tekintettel a császárréti lakosokra. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, valamint rendszeresen együttműködik az illetékes munkaügyi hivatallal. Az egyes közszolgáltatások biztosítása, valamint azok színvonalának javítása érdekében a gazdasági program tartalmazza, hogy anyagi lehetőségek tükrében folyamatosan el kell végezni a közintézmények akadálymentesítését, mely nagymértékben javítaná a mozgáskorlátozott fogyatékkal élők esélyeit. A szociális alapellátás az önkormányzat a kistérség településeivel együtt fenntartott intézmények útján gondoskodik. A program rögzíti, hogy az önkormányzat képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, ennek keretében évente felülvizsgálja gyermekvédelmi rendeletét a jogszabályi változások tükrében, támogatja, hogy a Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül a ciklus alatt is működjön logopédus, gyermekpszichológus, a családsegítő, valamint a gyermek gyógytornász. A képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Újrónafő Község Önkormányzata az óvodai ellátással kapcsolatos feladatait Jánossomorja várossal és Várbalog községgel társulási formában biztosítja. Elsősorban szociális és gyermekjóléti feladatait a mosonmagyaróvári kistérséghez tartozó másik 26 településsel együtt, társulásos megoldásként látja el. Ide tartozó ellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubja, fogyatékkal élők nappali ellátása, hajléktalanok nappali ellátása, hajléktalanok átmeneti szállása, családsegítés, gyermekjóléti, gyermekek átmeneti otthona. 8
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. A program elkészítéséhez adatokat kértünk az illetékes munkaügyi központtól, valamint az egészségbiztosító pénztártól, de az előbbi esetben kapacitás hiányára, utóbbi esetben a közös praxisra tekintettel adathiányra hivatkozva nem kaptunk adatokat. A hiányzó adatok a program elkészítését nem hátráltatta. 9
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint kategória behatárolása országtól függően más és más. használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 62. forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a kétfős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 3-35%-át teszi ki, köztük 85. gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát az öregségi nyugdíjminimum 28.5 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. A településen 292 lakásban 812 fő él, lakásonként átlag 2,8 fő. A lakások 2 %-a alacsony komfort fokozatú, a vezetékes vízhálózat 1 %-ban, a csatornázottság 8 %-ban megoldott, és szilárd burkolatú úton az összes lakás megközelíthető. A jövedelmi, vagyoni helyzet átlagosnak mondható. Megállapítható, hogy a mélyszegénységben élők nagy része a település lakott külterületi részén, Császárréten él. Ezen a területen jellemzően magas az előre fizetős mérőfelszerelések, közműtartozások. A település belterületén pedig anyagi problémát inkább a devizahitel miatti fizetési nehézségek okoznak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya: Az elmúlt öv évben megfigyelhető, hogy - a gazdasági válság éve kivételével - csökkenést mutat. A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint az országos átlag; nemenkénti megoszlásában megfigyelhető, hogy a nők munkanélküliségi aránya meghaladja a férfiakét az utóbbi években. A munkanélküliek korcsoportos megoszlásánál látható, hogy a pályakezdők, valamint a nyugdíj előtt állók között a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 28 288 38 596 13 4,5% 15 4,9% 28 4,7% 29 285 244 529 15 5,3% 18 7,4% 33 6,2% 21 284 312 596 17 6,% 13 4,2% 3 5,% 211 277 36 583 9 3,2% 9 2,9% 18 3,1% 212 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1
8,% 7,% Álláskeresők aránya nők férfiak összesen 6,% 5,% 4,% 3,% 2,% 1,%,% 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 28 29 21 211 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 28 33 3 18 2 éves és fiatalabb fő 2 1 3 2 % 7,1% 3,% 1,% 11,1% 21-25 év fő 6 9 2 4 % 21,4% 27,3% 6,7% 22,2% 26-3 év fő 4 3 5 2 % 14,3% 9,1% 16,7% 11,1% 31-35 év fő 4 3 1 2 % 14,3% 9,1% 3,3% 11,1% 36-4 év fő 2 3 1 1 % 7,1% 9,1% 3,3% 5,6% 41-45 év fő 2 2 1 % 7,1% 6,1% 3,3%,% 46-5 év fő 3 4 3 1 % 1,7% 12,1% 1,% 5,6% 51-55 év fő 3 6 9 4 % 1,7% 18,2% 3,% 22,2% 56-6 év fő 2 2 5 2 % 7,1% 6,1% 16,7% 11,1% 61 év felett fő %,%,%,%,% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 11
35 Álláskeresők (fő) 3 25 2 15 1 5 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 28 13 15 28 4 4 8 3,8% 26,7% 28,6% 29 15 18 33 4 5 9 26,7% 27,8% 27,3% 21 17 13 3 1 4 14 58,8% 3,8% 46,7% 211 9 9 18 4 2 6 44,4% 22,2% 33,3% 212 n.a. n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 7,% 6,% 18 napnál régebben munkanélküliek aránya nők férfiak összesen 5,% 4,% 3,% 2,% 1,%,% 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 12
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők 18-29 évesek év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 28 81 75 156,%,%,% 29 8 87 167,% 1 1,1% 1,6% 21 75 78 153 1 1,3% 2 2,6% 3 2,% 211 82 79 161 1 1,2% 2 2,5% 3 1,9% 212 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2,5 Pályakezdő álláskeresők 2 1,5 1,5 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 nők férfiak b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: az alacsony iskolai végzettségűeknek nem okoz problémát az elhelyezkedés. A környékbeli településeken gyárakban betanított munkásként, vagy a mezőgazdaságban alkalmi munkásként, esetleg közfoglalkoztatottként sikerül munkát találni. Tapasztalatunk az, hogy a munkanélküliség legfőbb oka az elhelyezkedési szándék hiánya, valamint a korábban tanúsított munkamorál. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 21 671 324 347 572 271 31 99 14,8% 53 16,4% 46 13,3% 211 713 351 362 713 1,% 351 1,% 362 1,% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 13
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 28 28,% 11 39,3% 17 6,7% 29 39,% 14 35,9% 25 64,1% 21 3 2 6,7% 12 4,% 16 53,3% 211 18 3 16,7% 9 5,% 6 33,3% 212 n.a. n.a. n.a n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 45 4 35 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 3 25 2 15 1 5 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % 29 21 211 212 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 14
1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % eredményes végzők aránya (%) 29 21 211 212 213 214 215 216 217 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 29 21 211 212 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 1,9,8,7,6,5,4,3,2,1 Felnőttoktatásban résztvevők (fő) 29 21 211 212 213 214 215 216 217 szakiskola szakközépiskola gimnázium c) közfoglalkoztatás: az önkormányzat a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket maximális mértékben kihasználja, nagyon jó az együttműködés az illetékes munkaügyi központtal, valamint a környező, elsősorban mezőgazdasági vállalatokkal. Ez utóbbiak gyakran az önkormányzattól kérnek segítséget közfoglalkoztatásban alkalmazható emberekről, illetve amennyiben az önkormányzatnak már nem áll rendelkezésre fedezet további személyek foglalkoztatására, a szabad kapacitásokról tájékoztatjuk ezen vállalatokat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.): Mottó: minden lehetőség adott ahhoz, hogy az emberek dolgozni tudjanak. Mind közlekedésben, mind munkalehetőségekben kiváló adottságokkal rendelkezik a térség. 15
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük: helyben közoktatási intézmény nem működik, így a fiatalok legközelebb a 8 km-re található Mosonmagyaróváron vagy a 4 km-re található Győrben tudnak megfelelő képzési, át- vagy továbbképzési lehetőségekhez hozzáférni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): nincs ilyenről tudomásunk. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: A településen nem élnek olyan személyek, akik önmagukat romának vallották volna. A településen csak a helyi hivatal és az óvoda működik intézményként, így a mélyszegénységben élő személyek elhelyezkedését az önkormányzat a közfoglalkoztatás keretében tudja megoldani, döntő többségében parkgondozási feladatok végeztetésével. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: nincs ilyenről információnk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. A szociális ellátásokról szóló rendelet valamennyi szociális törvényben biztosított ellátást tartalmazza. A rendelet megfogalmazza a hatásköri rendelkezéseket, miszerint az önkormányzat képviselő testülete vagy a polgármester hatásköre-e az elbírálás. A polgármester Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozik: a) temetési segély megállapítása, b) átmeneti segély megállapítása azonnali esetben 2.,- Ft-ig. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy megemelkedett a szociális kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély, mely leggyakrabban temetési költségek kifizetéséhez, valamint közműtartozások kiegyenlítését szolgálta. Az eddig megkötött szociális kölcsönre vonatkozó szerződések közül csupán egy esetben nem tett eleget az ügyfél visszafizetési kötelezettségének, így lényegében véve egy jól bevált segélyezési formának mondható, mely az önkormányzatot sem terheli meg anyagilag, mégis nagy segítség az átmenetileg bajbajutottaknak. Újrónafő Község Önkormányzata a szociális törvény alapján az alábbi személyes gondoskodási formákat biztosítja: a) Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, d) családsegítés, e) idősek nappali ellátása. Szociális szakosított ellátásként a hajléktalanok átmeneti szállása biztosított. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az önkormányzat a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének rendjét a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás határozza meg a települési önkormányzatok egyetértésével. A Képviselő-testület attól a céltól vezérelve, hogy az aktív korúak ellátásban részesülők ne szakadjanak le a munka világában tevékenykedőktől, helyi rendeletében az ellátás megállapításának feltételeként rögzítette a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó előírásokat. Így többek között rögzítésre került, hogy az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele, az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó 16
helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozóan, szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tatása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 28 596 18 3,% 29 529 17 3,2% 21 596 19 3,2% 211 583 13 2,2% 212 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 7 Segélyezettek (fő) 6 5 4 3 2 1 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 15-64 évesek Segélyben részesülők 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak álláskeresési nyilvántartott járadékra év álláskeresők jogosultak fő fő % 28 91 38 41,8% 29 135 75 55,6% 21 117 47 4,2% 211 8 3 37,5% 212 73 17 23,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17
6,% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 5,% 4,% 3,% 2,% 1,%,% 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek év f ő rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %- ában Azoknak a, akik 3 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 28 8 1 8 9 29 3,5 7 5 21 2,3 9 8 211 2,3 6 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1 9 8 Ellátottak (fő) Segélyezettek Támogatottak Jogosulatlanok Támogatástól megvontak 7 6 5 4 3 2 1 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 A statisztikai adatokból is jól látszódik, hogy munkanélküliek helyzete kedvező és egyre javuló tendenciát mutat. Az álláskeresési segélyben részesülők arányánál nagymértékű javulás látható a 21. évről (3,2 %) 211. évre (2, 2%), továbbá ugyanez a tendencia megfigyelhető az álláskeresési járadékban részesülők esetében is. Ennek oka számunkra nem ismert. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a 18
lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány: önkormányzati bérlakások nincsenek. b) szociális lakhatás: nem biztosított. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: nincs. e) lakhatást segítő támogatások: Az önkormányzat rendszeres tájékoztatást nyújt a törvényben biztosított lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeiről, valamint biztosítja az arra jogosultaknak. Ezeken felül az egyes közműszolgáltatók fennálló tartozások rendezésében aktív szerepet vállalnak a hivatal munkatársai. f) eladósodottság: elsősorban a deviza hitel okozta fizetési nehézségek okozzák az eladósodottságot. g) lakhatás egyéb jellemzői: (külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása) Újrónafő lakott külterületén, Császárrét majorban nem biztosított a szennyvízelvezetés. Ennek legfőbb oka, hogy az ott élő emberek napi megélhetése is igen nehéz, így a szennyvízhálózat kiépítésének önrészét sem tudják biztosítani, továbbá az ebből adódó szennyvízdíj tovább terhelné az anyagi helyzetüket. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 28 38 29 38 21 39 211 311 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 19
1,%,9%,8%,7%,6%,5%,4%,3%,2%,1%,% Lakásállomány megoszlása 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 bérlakás szociális egyéb lakáscélra használt 35 Összes lakásállomány (db) 3 25 2 Összes Ebből elégtelen körülményű 15 1 5 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 28 29 21 1 211 9 212 18 Forrás: TeIR, KSH Tstar 2