GONDOZÁS-KÉPZÉS Házi segítségnyújtás területén dolgozó gondozók képzése helyi egészségügyi kezdeményezések keretében Leonardo da Vinci Partnerségek projekt KÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 1
SZERZŐK Ezen Képzési Kézikönyvet a GONDOZÁS-KÉPZÉS - Házi segítségnyújtás területén dolgozó gondozók képzése helyi egészségügyi kezdeményezések keretében című projekt konzorcium Szerkesztőbizottsága állította össze, melynek tartalmához hozzájárult az összes projekt partner. A Szerkesztőbizottság tagjai: Globális Koordináció Sylvianne Vroonen - International Officer for Health Care Department KHLim Limburg Catholic University College Joke Lemiengre - Coordinator of Ethos, Expertise Centre of Ethics and Care - KHLim Limburg Catholic University College Nemzeti Koordináció Belgium Luc Van Gorp - Head of the Health Care Department KHLim Limburg Catholic University College Magyarország ifj. Csonka Pál projekt koordinátor - Caritas Pécs Lengyelország Agnieszka Basińska projekt koordinátor - Mutual Help Foundation Projekt partnerek munkatársai a szerkesztőbizottságban Jean-Pierre Descan National Alliance of Christian Mutualities / Landsbond van Christelijke Mutualiteiten Bram Fret White Yellow Cross Flanders / Wit-Gele Kruis van Vlaanderen vzw Luc Van Gorp KHLim Limburg Catholic University College / Katholieke Hogeschool Limburg Joke Lemiengre KHLim Limburg Catholic University College / Katholieke Hogeschool Limburg ifj. Csonka Pál Caritas Pécs / Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány Lukács Miklós Comenius Pécs / Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Pécs Agnieszka Basińska / Monika Konopa-Dudek Mutual Help Foundation / Fundacja Wzajemnej Pomocy Tomasz Zawadzki / Anna Andruszkiewicz District Chamber of Nurses and Midwives / Okręgowa Izba Pielęgniarek i Położnych w Bydgoszczy Szerkesztés ifj. Csonka Pál Caritas Pécs / Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány 2
JOGI NYILATKOZAT Ez a dokumentum a GONDOZÁS-KÉPZÉS - Házi segítségnyújtás területén dolgozó gondozók képzése helyi egészségügyi kezdeményezések keretében című projekt keretében került kiadásra, mely az Európai Bizottság támogatásával valósult meg, az Egész Életen Át Tartó Tanulás Leonardo da Vinci programjának keretében. A projekt tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, és annak tartalmáért a Bizottságot semmilyen felelősség nem terheli. Minden dokumentum és állítás szerzői a projekt partnerek, és nem tekinthetők az Európai Bizottság vagy hatóságok hivatalos álláspontjának. A jelen dokumentumban foglaltak számos forrás felhasználásával kerültek megszerkesztésre, melyek megváltozását nem követjük. A szerzők nem vállalnak felelősséget ezen információk minőségéért, tartalmáért, teljességéért vagy megfelelőségéért. A szerzők mindent megtettek, hogy biztosítsák jelen információk pontosságát és teljességét, ét, nem vállalják a felelősséget bármilyen kárért, mely ezen információk felhasználása és alkalmazása során keletkezik. SZERZŐI JOGOK Copyright 2014. szöveg és fotók: a GONDOZÁS-KÉPZÉS - Házi segítségnyújtás területén dolgozó gondozók képzése helyi egészségügyi kezdeményezések keretében projekt partnerek és a szerzői jogok tulajdonosai. A felhasznált forrásokat mindenhol jelöltük. Minden jog fenntartva. Ezen információt szabadon felhasználhatják nem kereskedelmi, személyes és oktatási célra. 3
TARTALOM PROJEKT PARTNEREK... 6 BEVEZETÉS... 7 I. FEJEZET A HÁZI GONDOZÁS ALAPJAI... 9 I.1 Bevezetés a fejezetbe... 9 I.2 Mi a jó házi gondozás?... 9 I.2.1 Belgium... 9 I.2.2 Lengyelország... 14 I.2.3 Magyarország... 17 I.3 Bevezetés a házi gondozás és egészségügy finanszírozási rendszerébe... 20 I.3.1 Belgium... 20 I.3.2 Lengyelország... 23 I.3.3 Magyarország... 24 I.4 Ápolók és egészségügyi szakdolgozók oktatási és képzési rendszerének bemutatása... 29 I.4.1 Belgium... 29 I.4.2 Lengyelország... 32 I.4.3 Magyarország... 33 II. FEJEZET GONDOZÓ-KÉPZÉS A HÁZIGONDOZÓI KÉPZÉSI PROGRAM... 35 II.1 Bevezetés a fejezetbe... 35 II.2 Finanszírozás... 35 II.2.1 Makro szint: Állami modell Jogi keretrendszer... 35 II.2.2 Mezo szint: Irányítási eszközök... 36 II.2.3 Mikro szint: Költségtudatosság - Fenntarthatóság... 37 II.3 Kompetenciák... 39 II.3.1 Makro szint: A HRM politika szervezési elvárásai... 39 II.3.2 Mezo szint: HRM eszközök... 39 II.3.3 Mikro szint: Munkavállalók viselkedése és kompetenciái... 39 II.4 Etikai normák... 43 II.4.1 Makro szint: Etikai irányelvek (végstádium)... 43 II.4.2 Mezo szint: Az etikai döntéshozatalra vonatkozó elgondolások és javaslatok a gondozás etikai elveinek szemszögéből... 44 II.4.3 Mikro szint: Az ápoló, mint a hivatását gyakorló gondolkodó... 45 II.5 Kommunikáció... 47 II.5.1 Makro szint: Kommunikáció a legfelsőbb szinten... 47 II.5.2 Mezo szint: Kommunikáció az érintettekkel... 48 4
II.5.3 Mikro szint: Betegágyi kommunikáció Tanácsadás Digitális kommunikáció... 49 II.6 A gondozás minősége... 51 II.6.1 Makro szint: A gondozás-irányítás minőségére vonatkozó törvények és irányelvek... 51 II.6.2 Mezo szint: Minőségjavító programok... 54 II.6.3 Mikro szint: Minőség indikátorok, megvalósítás és az ellenőrzés... 60 ZÁRSZÓ... 62 5
PROJEKT PARTNEREK Projekt Koordinátor National Alliance of Christian Mutualities / Landsbond van Christelijke Mutualiteiten - BELGIUM Projekt partnerek White Yellow Cross Flanders / Wit-Gele Kruis van Vlaanderen vzw BELGIUM KHLim Limburg Catholic University College / Katholieke Hogeschool Limburg BELGIUM Mutual Help Foundation / Fundacja Wzajemnej Pomocy LENGYELORSZÁG District Chamber of Nurses and Midwives / Okręgowa Izba Pielęgniarek i Położnych w Bydgoszczy LENGYELORSZÁG Caritas Pécs / Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány MAGYARORSZÁG Comenius Pécs / Comenius Szakközépiskola és Szakiskola MAGYARORSZÁG 6
BEVEZETÉS Az egészségügy az egyik legnagyobb társadalmi kihívás napjainkban és a közeljövőben. A lakosság idősödése pedig olyan kérdés az EU-ban, melyet európai szinten kell megközelítenünk. Az európai szintű kooperáció elengedhetetlen, hogy megosszuk a nézeteket és tapasztalatokat, és megalapozzuk egy erős, európai szintű társadalombiztosítási rendszert, és ennek egyik pillérét, a minőségi egészségügyi ellátórendszert. A belgiumi LCM (Landsbond van Christelijke Mutualiteiten) évtizedek óta dolgozik a nemzeti, regionális és helyi egészségügyi ellátások és kezdeményezések fejlesztéséért más európai országokban, ú.m. Lengyelországban és Romániában. A GONDOZÁS-KÉPZÉS projekt során az LCM a képzésre helyezi a hangsúlyt. Az összes érintett (igazgatóságok, vezetők, ápolók, gondozók) folyamatos továbbképzése elengedhetetlenül fontos egy olyan területen, amely állandóan fejlődik és bővül új tudásokkal és technológiákkal. Ezen célból egyetemeket és helyi egészségügyi szolgáltatókat is bevontunk a projekt partnerségbe. GONDOZÁS-KÉPZÉS - Házi segítségnyújtás területén dolgozó gondozók képzése helyi egészségügyi kezdeményezések keretében partnerségben megvalósuló projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg, az Egész Életen Át Tartó Tanulás Leonardo da Vinci programjának keretében, belgiumi, lengyel és magyar projekt partnerekkel. A projekt koordinátor a National Alliance of Christian Mutualities / LCM - Landsbond van Christelijke Mutualiteiten, míg a partnerek: White Yellow Cross Flanders / Wit-Gele Kruis van Vlaanderen vzw és KHLim Limburg Catholic University College - Health Care Department / Katholieke Hogeschool Limburg Departement Gezondheidszorg Belgiumból, Mutual Help Foundation / Fundacja Wzajemnej Pomocy és District Chamber of Nurses and Midwives / Okręgowa Izba Pielęgniarek i Położnych w Bydgoszczy Lengyelországból, Caritas Pécs / Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány és Comenius Pécs / Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Pécs pedig Magyarországról. A projekt célja az volt, hogy jó gyakorlatokat osszunk meg és cseréljünk ki egymással, a helyi egészségügyi szolgáltatók vezetőinek és munkatársaink képzése terén, és népszerűsítsük a helyi egészségügy kérdését, főként a házi gondozás kontextusában. A partnerek tapasztalatokat és betekintést cseréltek a házi gondozás terén, különösen a napi vezetői feladatok ellátása terén jelentkező kihívásokra, és a hosszantartó és palliatív gondozásban dolgozó ápolók napi gyakorlatára fókuszálva. A partnerek közötti csereutazások alapján készült el jelen Képzési Kézikönyv, mely érdekes információkat tartalmaz a helyi egészségügyi szolgáltatókról a partner országokban, és kitér olyan témákra, mint a szakmai kompetenciák, finanszírozás, oktatási rendszerek, etikai kérdések, kommunikáció vagy minőségbiztosítás. A Kézikönyv minden érdeklődő számára rendelkezésre áll, és hasznosnak ígérkezik a helyi egészségügyi szolgáltatók munkatársainak képzésében. A kézikönyv elérhető a projekt partnerek honlapjain keresztül: www.cm.be www.flandria.pl www.pecsi-caritas.hu www.wit-gelekruislimburg.be www.wgk.be www.oipip.bydgoszcz.pl www.comeniuspecs.hu További információkat a következő címen kaphat: dominique.camus@mc.be Nagyon jó tanulást és sok szerencsét kívánunk Önnek és helyi egészségügyi szolgáltatóinak! Jean-Pierre Descan, LCM Projekt vezető 7
Segítségnyújtás a gépkocsiba szálláskor házi gondozók munka közben Magyarországon 8
I. FEJEZET A HÁZI GONDOZÁS ALAPJAI I.1 Bevezetés a fejezetbe A kézikönyv első fejezete a házi gondozás három alap szempontjának összehasonlító elemzésével kezdődik, mindhárom résztvevő ország környezetében, mely elemzést a résztvevő partner szervezetek tettek meg. Ezek: 1) Mi a jó házi gondozás? A partnerek kísérletet tesznek, hogy definiálják a jó házi gondozás a saját kontextusukban, beleértve a vízió, misszió, a jelen helyzet és a jövőbeni elvárások témáit. 2) Bevezetés az egészségügy és a házi gondozás finanszírozási rendszerébe A partnerek nem teljes körű bemutatást adnak a résztvevő országok egészségügyi és a házi gondozási rendszereinek finanszírozásába. 3) Bevezetés az ápolók és egészségügyi dolgozók képzési és oktatási rendszerébe A partnerek bemutatják mindhárom ország szakképzési és oktatási rendszerét beleértve a másodfokú és felsőfokú képzést, szakképzést és továbbképzést -, melyben főként a házi gondozás terén aktív ápolók és egészségügyi szakemberek képzése folyik. I.2 Mi a jó házi gondozás? I.2.1 Belgium Minden beteg, minden helyzet más és más. Gondozóként folyamatosan alkalmazkodni kell. Mindenféle családi helyzetekben élő betegeket kell meglátogatni. A meglátogatott betegek életszemlélete és életstílusa nagyon eltérő lehet. A beteg otthonában nyújtani a gondozást azt jelenti, hogy belépünk a beteg saját privát világába. Egy kórházban vagy ápolóotthonban gondozott betegnek magának kell az intézményhez alkalmazkodnia. A gondozónak vagy ápolónak, ha a beteg otthonában dolgozik, a beteg otthonának egyedi körülményeihez kell maximálisan alkalmazkodnia. A jó házi gondozás többféle aspektust érint: 1. A beteghez való viszony A betegre, mint teljes személyre tekintünk, akinek az összes jellemzője folyamatosan kapcsolatban van a körülötte lévőkkel és a környezetével. Ez azt jelenti, hogy betegközpontú szemlélet szerint dolgozunk, mely figyelembe veszi mind a beteget, mind a környezetét. Ez az alapja annak, hogy Belgiumban a gondozók a beteg rokonaival is kapcsolatban vannak, akik informális gondozónak tekinthetők. Ha lehetséges, őket aktívan bevonják a gondozás folyamatába. Az első találkozás nagyon fontos mind a gondozónak, mind a betegnek. A beteg és a környezete első benyomást szerez a gondozóról, míg a gondozó a betegről és környezetéről szerez első benyomást. A házi gondozásban az első találkozás főként csak megfigyelésre korlátozódik. A házi gondozó a házi gondozás során olyan kapcsolatot alakít ki a beteggel, ami több, mint puszta gondozás. A házi gondozásban a gondozó nem dolgozik a betegek csoportjával, hanem a beteggel, 9
mint egyénnel. Ellentétben a kórházzal, a házi gondozás folyamata legtöbbször hosszú távú kapcsolatot jelent. A házi gondozó fokozatosan teremti meg a bizalmon alapuló kapcsolatot a beteggel és az informális gondozókkal. A gondozónak fontos szakmai alapokon végeznie munkáját a beteggel és az informális gondozókkal. Ezért beszélünk a házi gondozásban sokszor ún. szakmai barátság kialakulásáról. 2. Jelenlét Nyilvánvaló, hogy a gondozók a beteg otthonában elsősorban ápolási és gondozási szakfeladatokat látnak el. De mivel a beteg otthonában vannak, egyformán kell gyakorlati dolgokat végrehajtaniuk és jelen lenni, fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Ezen okból, nincs még egy olyan egészségügyi szolgáltató, aki közelebb állnak a beteghez, mint a házi gondozó. A jelenlét kifejezés nagyon jó leírja a házi gondozó helyzetét. Nem a gondozó, hanem a beteg áll a világ középpontjában. A szakembernek kommunikálnia kell a beteggel, és az informális gondozókkal és más egészségügyi szolgáltatókkal egyaránt, mely megfelelő készségeket és ismereteket igényel. A gondozási környezetben a gondozó figyelmes és elkötelezett a beteg iránt, megtanul figyelni a beteggel történő dolgokra vágyaktól a félelmekig és ezzel kapcsolatosan megérteni, hogy egy adott helyzetben mit lehet tenni a betegért. És amit meg lehet tenni, azt meg kell tenni. Ezt a munkamódszert csak kifinomultsággal, szakértelemmel, gyakorlatias bölcsességgel és szerető hűséggel lehet elsajátítani. 3. Méltóságot támogató ápolás Az otthonában élő beteg hangsúlyosan kitárulkozik emberi mivoltában, törékeny autonómiájában. Ha ápolásra van szükség, és a gyakorlatban is sor kerül rá, úgy is jellemezhetjük, mint egy felelős gyakorlatot, ahol a különféle érintettek felelősséggel viseltetnek egymás és saját maguk iránt, amikor a sérülékeny helyzetre reagálnak. Az emberi létezés sérülékenysége igényli a megfelelő, jó gondozást. A jó gondozás olyan gondozás, amely során az emberi személyt támogatjuk, minden dimenzióban. Ez alapján a jó gondozás emberi gondozásnak, vagy méltóságot támogató gondozásnak is nevezhető. A gondozás olyan gyakorlat, ahol az egészségügyi szolgáltató hozzáállása és tevékenységei összhangban vannak. Ez a gondozó részéről figyelmes bevonódást, felelősséget, szakértelmet és a függetlenség tiszteletét igényli. A méltóságot támogató gondozás feltételezi, hogy a gondozó érzékeny a sérülékeny helyzetekre, és hogy figyelmes a beteg helyzete iránt. Ebből a morális érzékenységből fakad az, hogy a gondozó kreatív módon megkeresi a legmegfelelőbb ápolási/gondozási választ a beteg sérülékeny helyzetének javítására. 4. Minőség A jó gondozás minőségi gondozás. A gondozás minősége két szinten érvényesül: elsődleges és másodlagos. A minőséget biztosító tevékenységek a következők: a tudás és a készségek folyamatos frissítése és naprakészen tartása a gondozóknál, vagy a megfelelő szakmai ismeretek, kedvesség és empátia megtanítása. A gondozás elsődleges minősége felveti a következő kérdést: a megfelelő gondozást nyújtjuk, mely megfelel a legfrissebb tudományos eredményeknek (bizonyítékokon alapuló gondozási gyakorlat). 10
A gondozás másodlagos minősége pedig a következő kérdést érinti: a betegek és az érintettek úgy vélik, hogy a megfelelő gondozást nyújtjuk a betegeknek? Minőség - elsődleges - másodlagos a tudás és a készségek folyamatos firssítése a megfelelő szakmai ismeretek, kedvesség és empátia Elsődleges: a megfelelő gondozást nyújtjuk, mely megfelel a legfrissebb tudományos eredményeknek (bizonyítékokon alapuló gondozási gyakorlat)? Másodlagos: a betegek és az érintettek úgy vélik, hogy a megfelelő gondozást nyújtjuk a betegeknek? Ha már tudjuk, mi a jó gondozás, arra kell keresnünk a választ, mi az optimális jó gondozás? Az optimális alapellátás lényege, hogy jó minőségi gondozási ellátást tudjunk nyújtani, amennyire lehet, optimális módon, a megfelelő teljesítményi szinten. Más szóval: képesek vagyunk-e a megfelelő gondozást nyújtani a megfelelő pillanatban, az erőforrások megfelelő felhasználásával tesszük ezt?... az erőforrások megfelelő felhasználásával tesszük ezt? Minőség - elsődleges - másodlagos a megfelelő pillanatban a megfelelő gondozást tudjuk nyújtani Amennyire lehet, optimális, vagy megfelelő teljesítményszint 11
A jó minőségű gondozás, a megfelelő erőforrások felhasználása mellett az egyik dolog, de a megfelelő emberek kellenek hozzá, más szóval: jó és bevonódó team. A jó team tagjai rajtad kívül a munkatársaid, a team vezetője, és külső és belső multidiszciplináris partnerek. A jó team együtt dolgozik a többi, gondozásban érintett szakemberrel. Köszönet a jó és bevonódó teamnek! Minőség - elsődleges - másodlagos Team: én, a munkatársaim, team vezető, külső és belső partnerek együttműködésben a többi gondozási szakemberrel Amennyire lehet, optimális, vagy megfelelő teljesítményszint Áttekintést ad az alap gondozásról a következő ábra: Minőség - elsődleges - másodlagos Team megfelelő teljesítményszint 5. Teljes gondozás Házi gondozóként gyakran kerülünk kapcsolatba geriátriai profilú betegekkel. Tipikusan ezen betegeknél többszörös patológia, és ennek következtében többféle gyógyszer egyidejű szedése a 12
jellemző. Ezen betegek többnyire idősek és fizikai, mentális és/vagy szociális rendellenességeket produkálnak, miközben potenciálisan sérülékenyek. Ebben a betegcsoportban különösen fontos megfigyelni és értékelni a páciens teljes helyzetét. Ha egy injekciót adunk be a betegnek, esetleg észrevesszük, hogy segítségre szorul az adminisztrációban vagy a bevásárlásban. Gondozóként segítenünk kell megoldásokat keresni. A teljes gondozás nem azt jelenti, hogy minden ilyen feladatot a gondozónak kell ellátnia, sokkal inkább azt, hogy segítünk együtt gondolkodni, megoldásokat keresve, és segítünk ehhez megfelelő segítőket, végrehajtókat találni. 6. Együttműködés az elsődleges gondozásban A házi gondozásban sokféle, a beteget segítő lehetőség áll a rendelkezésünkre, a beteg és az informális gondozók megsegítésére. Ha egynél több segítő végzi a gondozást, hasznos, ha egyeztetnek egymással. Fontos, hogy a különféle egészségügyi szolgáltatók tisztában legyenek a többi szereplő tevékenységével. A beteg otthonában sok kétoldalú kapcsolat áll fenn a szolgáltatók, a beteg és az informális gondozók között, melyek többnyire meglévő problémák és kitűzendő gondozási célok mentén, vagy gyakorlati megoldások szervezésekor jönnek létre. Nehezebb helyzetek esetén szükséges lehet az, hogy az összes érintett együtt megbeszélje a helyzetet és közösen ápolási/gondozási tervet készítsenek. Ebben az esetben multidiszciplináris konzultációt kell szervezni. 7. A házi gondozó szerepe a beteg gondozási útjában Optimális gondozás elérése érdekében nagyon fontos, hogy a beteg napi gondozásán túl az összes résztvevő gondozó és egészségügyi szolgáltató kommunikáljon egymással. A házi gondozónak nagyon fontos szerep jut abban, hogy a beteg egészségi állapotának megváltozását megfigyelje és azonosítsa. A beteg látogatásait figyelembe véve, a háziorvos megfigyeléseit nagyon hasznos információkkal tudja kiegészíteni. A gondozónak megvan a végzettsége, mely alapján jártas a patológiában, a kezelések és gyógyszerek lehetséges mellékhatásai terén. Minden esetben szükséges azonban, hogy jól felmérje, milyen információt kell jelentenie. A házi gondozó sokszor hídként szerepel a beteg és a háziorvos, valamint a többi alapellátást nyújtó szereplő között. A házi gondozó ugyanígy információra szorul a háziorvostól, a beteg kórtörténetéről, jelenlegi kezelésről, és bármilyen fontos tényezőről. Nemcsak az ellátást nyújtóknak kell konzultálniuk, hanem kórházi hospitalizáció, vagy hazaengedés esetén egyaránt szükség van az információ áramlás biztosítására. A háziorvoson kívül, a szakorvos is partner a konzultációban. A házi gondozó együtt dolgozik a többi gondozóval és a háziorvossal, hogy a beteget minél tovább az otthonában tarthassák. Ez az elköteleződés a minőségi házi gondozás iránt nem csalhatatlan, és ha nem válik be, a beteget ideiglenesen lehet, hogy hospitalizálni kell. Az alapellátás és az intézmény - kórház, ambulancia - közötti konzultáció elengedhetetlen, mind kórházba vonuláskor, mind hazaengedéskor. Referenciák: Alex Fransen, Vincent Moermans. Training and development on departmental and organizational goals. Presentation held during the partner meeting in Genk, 19 th of February 2013. 13
Wegwijs in de thuisverpleging. Wit-Gele Kruis van Vlaanderen. Standaard Uitgeverij (2011). De rol van thuisverpleegkundigen. Vandaag en morgen. Wit-Gele Kruis van Vlaanderen (2011). I.2.2 Lengyelország Mi a hosszútávú házi gondozás szervezeti víziója és missziója? Intenzív viták folytak Lengyelországban egy integrált, átfogó és egyénre szabott hosszú távú egészségügyi ellátórendszer létrehozásának igénye felől, mely javítana a jelen helyzeten, és a jövőbeli intézményi megoldások alapjául szolgálhatna. Optimális megoldás lenne négy együttműködő szektorra alapozott ellátórendszert létrehozni: egészségügyi (házi és intézményi) ellátás, nem egészségügyi ellátás, szociális ellátás és oktatásügyi ellátás. Ez a kombináció lehetővé teszi a betegek holisztikus kezelését, rendszeres monitorozását és az információcserét az egész gondozási folyamat során, valamint a gondozásban részesülők számára a megfelelő segítség nyújtását. Jelenleg Lengyelországban a gondozási ellátást és a jóléti juttatásokat két szektor biztosítja: az egészségügyi és a szociális szektor. Ezért nagyon fontos kiemelni a hosszú távú betegellátás tényleges kivitelezői egészségügyi szakdolgozók, szociális intézmények, civil szervezetek, munkavállalók, stb. - közötti együttműködést. Ez a kulcsa a teljes, adaptált, megfelelő alapellátásnak. A hosszú távú alapellátás Lengyelországban a krónikus betegségben szenvedők és ágyhoz kötött betegek körére terjed ki, akik nem szorulnak intenzív ellátásra, de az önellátásra képtelenek, pl. egyedül, az otthonukban. Az ilyen betegek napi többszöri ellátásra szorulnak, szakszerű és intenzív gondozásra, ápolásra és kezelésre. Az egészségügyi ellátórendszer hosszú távú egészségügyi ellátást biztosít intézményi (egészségügyi központok, fekvőbeteg szakellátás) és otthoni körülmények között. A jogosultsági feltétel a beteg egészségi állapota. A gyógyászati szolgáltatásokat mind felnőttek, mind gyerekek számára biztosítják, melyek magukba foglalnak, többek között orvosi, ápolói, pszichológiai, rehabilitációs, farmakológiai és diétás kezeléseket, gyógyászati segédeszközök juttatását, gondozási szolgáltatásokat, egészségügyi oktatást, egészségügyi problémák megoldásában nyújtott segítséget az otthoni környezetben, beleértve a beteg, a család és a gondozó betanítását. A szociális segítségnyújtó rendszer hosszú távú gondozási ellátást nyújt, a Szociális Törvény által biztosított kereteken belül, mely magába foglalja az intézményi (bentlakásos) és otthoni szakgondozási szolgáltatásokat. Az egyedülálló emberek, kik koruk, betegségük vagy fogyatékosságuk miatt mások segítségére szorulnak, jogosultak ilyen ellátásokra. Ezek az ellátások akkor is járnak a rászorultaknak, ha az illető családja nem tudja ellátni. Ezek magukba foglalják a következőket: mindennapi szükségletek (takarítás, mosás, bevásárlás, ételkészítés), tisztálkodás, orvos által előírt gondozás, kapcsolattartás másokkal. A szakgondozási szolgáltatások speciális igényekre nyújtanak megoldásokat, melyek a beteg állapotából fakadnak, és szakemberek biztosítják őket. A lengyel rendszer speciális volta megnyilvánul a házi gondozás keretei között, a társadalombiztosítás által fedezett, ingyenesen biztosított szolgáltatásokban: - közösségi ápolás az egészségügyi alapellátások szintjén, a háziorvos és a védőnő által biztosítva, olyan betegeknek, akik rendszeres kezelésre szorulnak egészségi problémáik 14
miatt, de nem vesznek részt a hosszútávú ápolási programban vagy az otthoni hospice ellátásban - hosszútávú ápolási ellátás otthonukban olyan krónikus betegeknek, akiket a háziorvos vagy szakorvos írja fel. Ápolási és oktatási elemeket is tartalmaz: intravénás infúzió, sebkötözés, gasztrosztóma alkalmazása, katéter kezelés stb., a beteg és családjának felkészítése az önellátásra, gondozási tevékenységek, segítségnyújtás a problémák megoldásában, - otthoni hospice palliatív ellátás a háziorvos vagy onkológus beutalója alapján. Magába foglalja a gyógyíthatatlan, terminális beteg holisztikus ellátását, ki s szokásos kezelésre nem reagál, és olyan tevékenységekre terjed ki, mint a fájdalomcsillapítás, a szellemi, lelki és szociális szenvedés enyhítése, a beteg családjának támogatása. Az otthon nyújtott gondozás lehet térítéses is, amennyiben piaci alapon cégek vagy civil szervezetek nyújtják. A Szociális Ellátórendszer által nyújtott szolgáltatások részben térítéskötelesek, a nyugdíj és a beteg jövedelmének függvényében. A házi segítségnyújtást a települési vagy kerületi szociális ellátó központok alkalmazásában álló házi gondozók vagy családtagok (informális gondozók) végzik. Ezeket is nyújthatják térítéses alapon cégek. A teljes, integrált házi gondozás eléréséhez a Mutual Help Foundation igyekszik szociális és jóléti szolgáltatásokat nyújtani, önkéntesek munkáját koordinálni, és közvetíteni a beteg és a szociális ellátó központok orvosai és ápolói között. A District Chamber of Nurses and Midwives, mint szakmai önkormányzati szerv, tömöríti az ápolókat és szülésznőket egy szervezetbe. A kamara oktatási, továbbképzési tevékenységeket végez, szakmai rendezvényeket szervez, közvetít az érintett szervezetek között, szakmai kérdések köré munkabizottságokat szervez, és saját újságot ad ki. Referenciák: Law of March 12, 2004. on social assistance. (Dz.U.2009.175.1362), the date of entry 19.01.2013. Law of 15 April of the medical activity. (Dz.U.2011.112.654), the date of entry 19.01.2013. Law of July 15, 2011. the professions of nurse and midwife. (OJ 2011, No. 174, poz.1039), the date of entry 19.01.2013. Law of August 27, 2004. on health care services financed from public funds. (Dz.U.2008.164.1027, date of entry 19.01.2013. Decree of the President of the National Health Fund No. 83/2011/DSOZ dated. November 16, 2011. on the determination of the conclusion and implementation of agreements such as nursing and care services within long-term care, the date of entry 19.01.2013. 15
Vérnyomásmérés Lengyelországban 16
I.2.3 Magyarország A házi ápolás-gondozás az alapellátás új eleme. A legtöbb ápolásra, gondozásra szoruló egyén sokkal boldogabb, ha megszokott és kedvelt otthoni környezetében, családja körében látják el. Otthon, szűkebb családi és lakókörnyezetben a beteg kooperációs készsége és aktivitása növekszik, csökken a kiszolgáltatottság érzése. Az egyénre szabott, individualizált ápolás, gondozás mely az egyén saját igényeire, szükségleteire épül a Maslow-i szükségletpiramis alapján - otthoni környezetben valóra váltható. A személyközpontú gondozás célja az ellátottak testi, lelki és szociális jól-léti szintjének megtartása, javítása, az emberi méltóságuk megőrzése, életminőségük fenntartása. Az egyénre szabott és nem uniformizált ápolási terv a beteg kooperációs készségét növeli, a hospitalizációs ártalmak elkerülhetőek. A házi ápolás-gondozás célja, hogy a betegségből való felgyógyuláshoz optimális feltételeket teremtsen, továbbá a krónikus betegségekben szenvedőknek a lehetséges önállóságát elősegítse. Az otthonápolás praxisának középpontjában a beteg, a család és a kiválasztott gondozó, illetve gondozó team áll. Az otthoni ápolási szolgálatok olyan team munkát, multidiszciplináris ellátást feltételeznek, amelyben különböző szakképzettségű szakdolgozók vesznek részt. Így a rászoruló az otthoni ápolás-gondozás során a szükségleteinek megfelelő szintű és minőségű ellátást kaphat. A team tagjai orvosi indikációra dolgoznak, miközben jelentős szerep jut a kompetenciájukba tartozó, önálló ápolásnak is. Az egészséggondozásnak eme speciális formáját és igényeit mindig az egyén egészségkárosodásának mértéke, jellege és szükséglete határozza meg, mint ahogy azt is, hogy milyen más szakterülettel, - interdiszciplináris rendszerben - szakápolói és gondozási tevékenységgel, szolgáltatásokkal kell kiegészíteni. Az otthoni ápolás mindig az otthonában tartózkodó betegre, családjára, a környezetére együtt értendő. Az otthoni ápolás szakmai tevékenysége a gyógykezelésre, az ápolásra, a rehabilitációra, a család támogatására, a beteg otthonában történő közvetlen ellátására és a közösségi erőforrások koordinálására vonatkozik, vagyis egy teljes körű holisztikus ellátás. Az ápolás eredményessége mindenkor a beteg teljes fizikai, pszichoszomatikus és környezeti állapotának szakszerű felmérésére épül. A beteg ápolási eredményeinek észlelése, regisztrálása, illetve dokumentálása során nemcsak a szakavatott, precíz ápolást szükséges megtervezni, hanem, az erőforrások összehangolását valamint az ápolás gyakorlati irányítását is. Az ápolás, gondozás 3 F modellen alapszik. Az ápolás, gondozás folyamat, mert magába foglalja a felmérést, tervezést, a végrehajtást és az értékelést, felelősség, mert magába foglalja a tevőleges ápolást, a gyógyító munkában való részvételét és az összehangoló munkát, funkció, mert a tevékenységi csoportokat kategorizálja (orvosi elrendelés alapján, orvossal együttműködő tevékenység, illetve önállóan elvégezhető tevékenység). Az ápolás, gondozás bizonyítékokon alapuló gyakorlat, hozzákapcsolt kompetencia és a betegellátást támogató környezet biztosítja. Méltó és igazságos ellátás nyújtása társadalom minden tagja számára, beteg-, és családközpontú, gyakorlatorientált, egymásra épülő ellátási szinteknek megfelelő ápolási-gondozási modell alapján. Az ápolás-gondozás, mint szakma, hivatás és érték, mely elkötelezett a szakmai fejlődés és az egész életen át tartó tanulás mellett. 17
Alapvető értékek: Holisztikusság: Az egyén mindig egységes egészként reagál az őt ért hatásokra. A gondoskodásmód az egyénről, mint a test és lélek egészéről, összességéről beszél. Humanizmus: A humanizmust, mint alapvető értéket az egyén személye és választási szabadsága, önrendelkezése adja meg. Alapgondolat, hogy az egyén egyedi, megismételhetetlen. Részt vesz az őt érintő döntések meghozatalában. Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény leírja ennek jogi alapjait a betegjogok vonatkozásában (önrendelkezéshez való jog, ellátás visszautasításának joga, kapcsolattartás joga, tájékoztatáshoz való jog stb.) Autonómia: Alapja, hogy az egyén jobban tud dönteni az őt érintő kérdésekben, mint az ellátó szakember. Ez az érték, nem kötelesség, hanem lehetőség, mert az egyén el és át is háríthatja a döntés jogát. Tisztában kell lennie az őt érintő kérdésekkel, valamint a jövőjére vonatkozó információkkal és ezek alapján tud szabadon dönteni. Partnerség: Az ellátó a tevékenységét a kliens, mint egyenrangú partner, ügyfél részére biztosítja. Figyelembe veszi a kliens egyéniség mivoltát. Alapja, hogy a rendelkezésre álló információk megosztásával meghozza az optimális döntést. Ez nagymértékű interperszonális kapcsolatra épül. Az ellátás során együtt, közösen hozzák meg döntéseiket a választási lehetőségek közül. Alapvető a jó kommunikációs, interperszonális, oktatási és pszichológiai képesség. Az időspolitikát meghatározó értékek: - a méltóság, - a függetlenség, - a társadalmi részvétel, - az önmegvalósítás, - a biztonság Az idősekhez kapcsolódó minden szabályozásnak, intézkedésnek ezen öt alapelv érvényesülését kell szolgálnia. Referenciák: Rice, R.: Nursing handbook of home medical care. Medicina, Budapest, 1998. (pp 19-31, 566-568). Act No. CLIV. of year 1997. on Health Care Welfare Minister s Decree No. 20/1996. (VII.26.). on home nursing activities Oláh A.: Learning book on nursing science. Medicina, Budapest, 2012. Act No. III. of year 1993. on Social Administration and Social Care 18
MI a jó házi gondozás? A jó házi gondozás több szempontot foglal magába, melyeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az otthoni környezetében gondozásban részesülő beteg esetében. Ezek: a beteghez való viszony, jelenlét, méltóság támogató gondozás, minőség, teljes gondozás és együttműködés más egészségügyi dolgozókkal. Belgiumban a házi gondozó szerepe ezen 6 aspektus köré épül. Lengyelországban hasonló szempontok megjelenését láthatjuk, ahol a jó alapellátás az egészségügyi, szociális és oktatási ellátás kombinációja. Az otthonában ellátott beteget holisztikus módon, teljes gondozásban részesítik. Magyarországon a gondozást komplex gondozás keretében végzik, ahol a gondozás valamennyi elemét (előgondozás, fizikai, egészségügyi, pszichés gondozás, foglakoztatás) együtt alkalmazzák. A gondozás itt is holisztikus, specifikus, egyénre szabott, az egyéni szükségleteknek megfelelő. A gondozó és az ellátott egyenrangú felek az ellátással kapcsolatos döntésekben és azok végrehajtásában, ezért felkészítik őt a saját ellátásában való részvételre. A gondozásban, ápolásban a rehabilitációra kell törekedni. Házi gondozás és ápolás 19
I.3 Bevezetés a házi gondozás és egészségügy finanszírozási rendszerébe I.3.1 Belgium Az országos egészségügyi rendszer a társadalombiztosítási rendszeren alapul. Ez a társadalombiztosítási rendszer a következők szolidaritásán alapul: - munkavállalók és munkanélküliek, - fiatalok és idősek, - egészségesek és betegek, - jövedelemmel rendelkezők és nem rendelkezők, - gyermektelen és gyermekes családok - stb. Ez a szolidaritás garantált, mert: - a dolgozó emberek a fizetésük arányában hozzájárulást fizetnek - a finanszírozást nagyrészt a közösség, azaz az összes állampolgár végzi; - a szakszervezetek, az egészségbiztosítási alapok és munkáltatói kölcsönös szervezetek (mutualities) együtt döntenek a rendszer különböző szempontjairól. A belga társadalombiztosítási rendszernek három funkciója van: 1. Munkából származó jövedelem (munkanélküliség, nyugdíj, rokkantság) elvesztése esetén az állampolgárok pótló jövedelemben részesülnek. 2. Bizonyos társadalmi díjakkal ( többletköltségekkel ), mint például gyermeknevelés vagy orvosi kiadások, az állampolgárok jövedelem-kiegészítésben részesülnek. 3. Ha az állampolgárnak önhibáján kívül nincs munkából származó jövedelme, akkor munkanélküli segélyben részesül. Az országos egészségbiztosítás Az 1963. augusztus 9-i törvény óta a betegség- és rokkantsági biztosítás kötelező. A finanszírozási rendszer és a növekvő költségek miatt 1993. február 15. óta törvényileg kötelező biztosítást szerveznek orvosi kezelésekre és segélyekre. Az egészség és rokkantsági biztosítást az Egészség és Szociális ügyek miniszterének gyámsága alá tartozó Országos Egészség és Rokkantság Biztosítási Intézet (RIZIV/INAMI) kezeli. Ennek a biztosításnak a végrehajtói testületei az egészségbiztosítási alapok. Más szóval, mindenkitől elvárják, hogy egy egészségbiztosítási alapba lépjen be, akár jogosult, akár eltartott személy. Ily módon élvezhetik a kötelező betegség és rokkantsági biztosítás kedvezményeit. Ez a biztosítás egyrészről az egészségügyi költségek térítését biztosítja, másrészről pótjövedelmet nyújt betegség, rokkantság és anyaság esetén. A munkavállalók mindkét fajta kockázat ellen automatikusan biztosítottakká válnak a kötelező betegbiztosításuk keretében. 2008. január 1. óta a magánszektorhoz tartozó személyek is biztosítottak kisebb kockázatok ellen a kötelező betegbiztosítás keretében. 20