Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet OM azonosító: 037738 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009.
1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK TERVEZET 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, valamint az intézmény működési szabályait. 1.2 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. Dokumentum Előíró jogszabály Kötelező felülvizsgálat Jóváhagyó Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Alapító okirat SZMSZ Házirend Közoktatási törvény 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 88. 217/1998. Korm. rendelet SZMSZ-ben részletezve Közoktatási törvény 40. (7.8.9.), 102., 103. 11/1994. MKM rendelet Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) fenntartó Nevelőtestület > Fenntartó Nevelőtestület > Fenntartó Bejelentési kötelezettség (törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, illetve, jegyzőnél, főjegyzőnél) Szülői szervezet, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 5. -ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek! Szülői szervezet, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 6. -ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek! 2
Dokumentum Előíró jogszabály Nevelési/pedagógiai program (Helyi tanterv, egészségnevelé si és környezeti nevelési program) Minőségirányít ási program Közoktatási törvény 44-51., 102., 103. Közoktatási törvény 40., 102., 103., 3/2002. (II.15.)OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Kötelező felülvizsgálat Érvényesség lejártakor, illetve jogszabályi előírás szerint, vagy módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Jóváhagyó Nevelőtestület > Fenntartó (szakértői vélemény kell) Alkalmazotti közösség > Fenntartó Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Kötelező az iskolaszék (Kt. 61. ) véleményét beszerezni. Jegyzőkönyvek! Kötelező a szülői szervezet véleményét beszerezni Jegyzőkönyvek! (évente értékelést kell készíteni, megküldeni a fenntartónak) Továbbképzési program Beiskolázási terv Az intézmény éves munkaterve Munkatervi beszámoló Kinevezések, átsorolások Munkaköri leírások Intézményvezető Közalkalmazotti szabályzat 277/1997. Korm. rendelet 277/1997. Korm. rendelet 11/1994.MKM rendelet 2. (+fenntartói előírások) Évente, március 15-ig Évente 5 évente (2008) Nevelőtestület Intézményvezető Nevelőtestület (Kt. 57. Kt. 15, 16, 17. Kjt. 21. Jogi előírás nincs, a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Jogszabályi előírások szerint Feladatváltozás esetén (d) fenntartó Évente Nevelőtestület (Kt. 57. (d) > fenntartó Intézményvezető Közalkalmazotti tanács vezetője, intézményvezető Közalkalmazotti tanács véleményének beszerzése kötelező Közalkalmazotti tanács véleményének beszerzése kötelező. Szülői közösség, DÖK, gyakorlati képzés szervezőjének véleménye. Jegyzőkönyvek! Jegyzőkönyv az elfogadásról. Átvételét a közalkalmazott nem tagadhatja meg, de jogvitát kezdeményezhet. 3
Dokumentum Előíró jogszabály Adatkezelési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Közoktatási törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 72. 44/2007. OKM rendelet Kötelező felülvizsgálat Feltételek változása esetén Jóváhagyó Intézményvezető Intézményvezető Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Ha nincs iratkezelési szabályzat. Egyeztetési kötelezettség: Iskolaszék, (szülői közösség), DÖK Megismertetése a dolgozókkal, tanulókkal kötelező. A oktatásról jegyzőkönyv kell. Tűzvédelmi szabályzat Intézményvezető Számítástechnikai és szoftver védelmi szabályzat Tanügyi nyilvántartások Esélyegyenlőségi terv DÖK SZMSZ Iskolaszék SZMSZ (Kollégiumi szék) 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről... 19. 44/2007. OKM rendelet 1992. évi LXIII. törvény 10. a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Közoktatási törvény 63. Közoktatási törvény 60., 61. Eszközjegyzék 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 54., 7. számú melléklet Feltételek változása esetén (tűzriadó) Feltételek változása esetén Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján Megismertetése a dolgozókkal (tanulókkal) kötelező. (munkábaálláskor) Oktatásról jegyzőkönyv kell. Megismerését aláírással kell igazolni. Az ötven főnél többet foglalkoztató költségvetési szerveknek kötelező Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Tanulóközösség > nevelőtestület nevelőtestü let iskolaszék - Intézményvezető, fenntartó 4
Kötelező Dokumentum Előíró jogszabály felülvizsgálat FEUVE 217/1998 (XII.30.) Jogszabály Kormányrendelet módosítás szerint. az államháztartás A tartalmát érintő rendjéről (45/A. ) szervezeti változáskor Iratkezelési, elektronikus ügyintézési szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Pénzkezelési szabályzat 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145. 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet -217/1998.(XII.30.) Kormány rendelet 145., -193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet 2000. évi C törvény a számvitelről, 14. Feltételek változása esetén Jóváhagyó Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető, fenntartó Intézményvezető, gazdasági vezető Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Megismerését aláírással kell igazolni. Pénzügyi ellenőrzést az önkormányzat végez >jegyző, Ötv. alapján ( 1990. évi LXV. tv.) Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat 2000. évi C törvény a számvitelről, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. 2000. évi C tv. 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell Intézményvezető, gazdasági vezető Intézményvezető, gazdasági vezető 1.2.1 Az iskola nyilvános dokumentumai Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, az első tanítási napon a tanulókat. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv valamint az elektronikus osztálynapló. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár 5
nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók. A dokumentumokat az iskola honlapján is nyilvánosságra hozzuk. Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával. Megtalálható az iskola könyvtárában és az intézményi honlapon. A házirend legfontosabb változott pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán. Az ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az aulában kerül kifüggesztésre. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az elfogadás utáni első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a titkárságon és a honlapon kerül elhelyezésre. 1.3 Az intézmény legfontosabb adatai, jellemzői Az intézmény megnevezése: Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet Az intézmény székhelye, címe: 2040 Budaörs, Ifjúság u. 6. Az intézmény telephelyei: 2040 Budaörs, Beregszászi u. 2. 2040 Budaörs, Clementis L. u. 3. 2040 Budaörs, Esze T. u. 3. 2040 Budaörs, Farkasréti u. 52. 2040 Budaörs, Ifjúság u. 8. 2040 Budaörs, Iskola tér 1. 2040 Budaörs, Lévai u. 36. 2040 Budaörs, Őszibarack u. 29. 2040 Budaörs, Patkó u. 2. 2040 Budaörs, Szabadság u. 136. 2040 Budaörs, Szabadság u. 64. Az intézmény szervezete: közös igazgatású, többcélú intézmény Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola és pedagógiai szakszolgálat: logopédiai intézet 6
Az intézmény szakágazati (TEÁOR) besorolása és megnevezése: 80124-4 nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 80520-2 pedagógiai szakszolgálat Adóigazgatási száma: 15441403-2-13 Statisztikai számjel (KSH): 1323278 Budaörs OM-azonosítószáma: 037738 PIR-törzsszáma: 441409000 Bankszámlaszáma: 11742173-15441403-00000000 Bankszámláját kezelő pénzintézet neve, címe: OTP Bank RT Budaörs, Szabadság út 131. Telefon: 06-23-420-949 Telefax: 06-23-424-078 E-mail: titkarsag@herman.hu Honlap: www.herman.hu Az intézmény alaptevékenysége: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. Ennek keretében emelt óraszámú képzést folytat rajz, emelt szintű képzést angol és informatikai tantárgyakból. Ellátja a városi logopédiai szakszolgálati feladatokat. Iskolai szinten gyógytestnevelést működtet, tanulási részképesség-hiánnyal, figyelemzavarral, magatartási, beilleszkedési problémával küzdő gyermekeknek 1-8. évfolyamokon integrált nevelést-oktatást biztosít. Ellátja testi-érzékszervi fogyatékosok integrált nevelését 1-8. évfolyamokon. Az alapító megnevezése: Budaörs Nagyközségi Tanács VB Az alapítás éve: 1979. Az általános iskola működési területe: A Szabadság úttól délre eső városrészben a Budafoki úttól nyugatra, az Ifjúság út 26-40. háztömbtől keletre eső területek, a Szabadság út páratlan oldala a Kisfaludy utcától nyugatra, valamint Kamaraerdő. A logopédiai intézet működési területe: Budaörs város közoktatási intézményeibe járó gyermekek, ill. a városban lakó 3-18 év közötti gyermekek. Az intézmény fenntartója: Budaörs Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az intézmény felügyeleti szerve: Budaörs Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselő-testülete nevez ki. Gazdálkodás formája 7
Teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az iskola költségvetését a fenntartó állapítja meg. A költségvetés felhasználása A fenntartó önkormányzat rendeletének megfelelő keretek között az iskola önállóan gazdálkodik. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Költségvetési végrehajtás különleges előírásai A kiadási főcsoportok közötti előirányzat átcsoportosítást intézményi javaslat alapján az Önkormányzat hagyja jóvá. A jóváhagyott bevételi előirányzatán felüli többletbevételből előirányzat módosítást hajthat végre saját hatáskörben. ÁFA alanyiság: az iskola ÁFA körbe tartozik. A gazdálkodás folyamat- és kapcsolatrendszere A törvényi szintű szabályozás szerint, az intézményi költségvetési tervben leírtak alapján, az igazgató utasítására. Kötelezettségvállalást csak az igazgató tehet. A kötelezettségvállalás írásban történik. A kötelezettségvállalás alapján beérkező számlák érvényesítésre, majd utalványozásra és ellenjegyzésre kerülnek. A kifizetésre jóváhagyott számla kiegyenlítése készpénzben, vagy átutalással történik a jogszabályokban előírtak szerint. A költségvetési előirányzatok teljesítéséről az iskola beszámol felügyeleti szervének. Vállalkozási tevékenység működési forrásai Az intézmény az önkormányzati állami- feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet az alaptevékenység sérelme nélkül, a fenntartó külön engedélyével folytathat. Az engedélyezett tanulócsoportok száma: 25 Felvehető maximális tanulólétszám: 685 fő Az intézmény körbélyegzőjének (4db.) lenyomata: Az intézmény hosszú bélyegzőjének (4db.) lenyomata: 8
A bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, iskolatitkár, osztályfőnökök kizárólag bizonyítványok és törzslapok kitöltésének idején és csak ezeken a dokumentumokon. Adószámmal ellátott hosszú bélyegző használatára jogosultak: gazdasági vezető, pénztáros. iskolatitkár, Az iskola képviseletére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, az igazgató által írásban megbízott pedagógus. 1.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni. 9
2. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE Az intézmény két, egymástól függetlenül működő, szervezetileg és szakmailag önálló intézményegység működését biztosítja: az általános iskoláét és a logopédiai intézetét. 2.1 Az intézmény közösségei 2.1.1 Az iskola vezetői: szűkebb vezetőség Az intézmény szűk vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják: - intézményegység vezető a logopédiai intézet élén - igazgatóhelyettesek az általános iskolában - gazdasági vezető Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok: a munkáltatói jogkör gyakorlása - kinevezés, átsorolás, felmentés, jutalmazás, fegyelmi ügyek a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása döntés személyi és tárgyi feltételekről a belső ellenőrzés és irányítás tanulók felvétele az intézményre vonatkozó szerződések megkötése Az igazgató munkáját az általános iskola működtetésében két igazgatóhelyettes segíti: - Az alsó tagozat és az ott működő napközis csoportok munkáját irányító igazgatóhelyettes. - A felső tagozat és az ott működő klubnapközis csoportok munkáját irányító 10
igazgatóhelyettes. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre kinevezett dolgozója lehet. A logopédiai intézet szakmai munkáját intézményegység vezető irányítja. Intézményegység vezető csak az iskola határozatlan időre kinevezett dolgozója lehet. Megbízatása az igazgató megbízatásával azonos időtartamú. Az állás betöltésére az igazgató a jogszabályoknak megfelelően nyilvános pályázatot ír ki. Az első pályázati kiírás 2006-ban történt. Az intézményben felmerülő gazdálkodási feladatok irányításában az igazgató közvetlen segítője a gazdasági vezető. A gazdasági vezetőt az igazgató nevezi ki. Munkáját a felsőbb jogszabályok, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. A vezetők hatáskörét és jogkörét munkaköri leírásaik tartalmazzák. Az intézmény dolgozóit érintő intézkedési jogkörüket az alakuló értekezleten ismerteti az igazgató a nevelőtestülettel. 2.1.2 Nevelőtestület A nevelőtestület tagjai az iskola pedagógus-munkakört betöltő, valamint az oktatónevelő munkát közvetlenül segítő egyetemi vagy főiskolai végzettségű alkalmazottai. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, az intézményi minőségirányítási program elfogadása, továbbképzési terv, beiskolázási program elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, 11
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 2.1.3 Szakmai munkaközösségek, szakszolgálatok Az intézményben dolgozó pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlen segítő felsőfokú végzettségő dolgozók szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség minimális létszáma 3 fő, melyből egy fő munkaközösség-vezető. Az intézményünkben működő munkaközösségek a következők: Osztályfőnöki munkaközösség 12
Természettudományi munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Idegennyelvi munkaközösség Testnevelési és közlekedésre nevelési munkaközösség Rajz-kézműves munkaközösség Alsó tagozatos munkaközösség Napközis nevelők munkaközössége Logopédusi munkaközösség A munkaközösségek feladatai: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az oktató-nevelő munkát, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében, a tartalmi és módszertani korszerűsítésben, egységes követelményrendszert alakítanak ki, folyamatosan mérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szakterületükön pályázatokat írnak, házi tanulmányi versenyeket írnak ki, melyek szervezését és lebonyolítását maguk végzik, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, javaslatot tesznek és véleményt nyilvánítanak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját és az új kollégák beilleszkedését a nevelőtestületbe, megválasztja a munkaközösség-vezetőt, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, szaktantermeket hoznak létre, azok fejlesztésében aktívan közreműködnek, a szakmai anyagokat megőrzik. 2.1.4 Alkalmi munkacsoportok az általános iskolában Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak végrehajtására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatni kell a 13
nevelőtestületet. TERVEZET 2.1.5 A logopédiai intézet munkatársai Az intézmény munkatársai közalkalmazottak, akik a gyerekekkel, tanulókkal és családjukkal közvetlenül foglalkozó pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörbe besorolt logopédusok. Az intézmény munkatársai az alkalmazás formáját tekintve lehetnek: - határozatlan időre kinevezett főfoglalkozású, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak, - határozott időre kinevezett közalkalmazottak helyettesítés céljából vagy meghatározott feladat ellátására. - az intézménnyel megbízásos munkaviszonyt létesítő vagy egyedi engedély alapján vállalkozói jogviszonyban lévő munkatársak. Az intézményegység közalkalmazottait, mint munkavállalókat jogszabályban előírt kérdésekben választott közalkalmazotti képviselő képviselheti, akit véleményezési jog illet meg. A közalkalmazottak feladataikat munkaköri leírás szerint látják el, ami tartalmazza: - az alapfeladatokat, - a helyi körülményeknek megfelelő szokásos munkákat és mindazokat a tennivalókat, melyekkel az intézményegységvezető vezető a dolgozót megbízza. - a munkavégzés helyét, a kötelező órák számát. - szakmai és szervezeti kapcsolatokat - felelősségi körét - juttatásokat 2.1.6 Gazdasági és technikai csoport: a szakalkalmazottak közössége A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, adminisztrátor, pénztáros, gondnok, karbantartó, kertész, portás, takarító. Közvetlen feladatuk az iskola folyamatos működésének biztosítása. 14
2.1.7 Diákönkormányzat (DÖK) TERVEZET Az osztályok tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Az iskola diákönkormányzata véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi, diákokat érintő kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik, melyet a tanulóközösségek és a nevelőtestület is elfogadott. Irányítói az Iskolai Diákbizottság tagjai osztályonként 1-2 tanuló -, illetve az általuk választott vezetők. A diákbizottság munkáját patronáló tanár segíti (diákönkormányzatot segítő pedagógus). E pedagógus rendszeresen kapcsolatot tart a diákönkormányzattal. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 2.1.8 Osztályközösségek Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége, melynek vezetője az osztályfőnök. A tanulók osztályba sorolása jelentkezésük során megadott szempontok szerint történik, a pedagógiai programnak megfelelően. Az osztályközösségek minden tanév első két hetében diákönkormányzati képviselőt választhatnak. A megválasztott tanuló képviseli az osztály érdekeit az iskolai diákönkormányzatban. 2.1.9 Szülői szervezet az általános iskolában Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az egy osztályba járó tanulók szülei osztály szülői munkaközösséget alkotnak (OSZMK). E munkaközösség két fő szülői munkaközösségi képviselőt választ. A képviselők látják el az osztály érdekképviseletét az iskolai szülői munkaközösségben (ISZMK). 15
Az ISZMK minden tanév elején munkaközösségi elnököt és elnökhelyettest választ. Az iskolai SZMK elnöke közvetlen kapcsolatot tart fenn az iskola igazgatójával. Az iskolai SZMK maga alkotja meg szervezeti és működési szabályzatát egyeztetve az iskola vezetőségével. 2.1.10 A szülők jogai és kötelességei a logopédiai intézetben A Logopédiai Intézet szakfeladatait minden esetben a szülők tudtával és egyetértésével látja el. Kívánatos a szülő tájékoztatása a nevelési-oktatási intézményben lebonyolított alapszűrésekről. A kezelést igénylő problémáról a szülőt munkatervben meghatározott módon értesíteni kell. A szakszolgálat nyújtotta lehetőségekkel a szülő nem köteles élni, azt elfogadni. Ha a szülő az egyébként indokolt logopédiai kezelést visszautasítja, ezt köteles írásba adni. Hat foglalkozás, igazolatlan (nem jelzett) mulasztása után a gyermek a névsorból újra előjegyzésbe kerül. Súlyos beszédfogyatékosság esetén a logopédiai terápia megkezdésének feltétele a logopédus és a szülő /gondviselő/ személyes találkozása, a terápiában való írásos beleegyezése. Ha a szülő a gyermek számára szükséges, többször /minimum két alkalommal/ írásban felajánlott segítséget visszautasítja, nem működik együtt, akkor a szülő későbbi kérelmére a gyermek csak üresedés esetén kerülhet kezelésre. 2.2 Az intézmény szervezeti rendszere Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. 2.2.1 Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírástípusok és azok tartalma az SZMSZ 2. számú mellékletét képezik. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, 16
valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az igazgató a felelős. Ha bármely okból a munkaköri leírás változtatása indokolt, azt bármely dolgozó haladéktalanul köteles közölni közvetlen munkahelyi vezetőjével, aki ezt közli az igazgatóval. 2.2.2 Az intézményi munka irányítását segítő fórumok - igazgatótanács, - igazgatói tanács - iskolatanács, vezetői értekezlet, - team értekezlet a logopédiai intézet működtetéséhez, - munkaközösségi értekezlet, - nevelőtestületi értekezlet, - dolgozói munkaértekezlet, - diákbizottsági ülés, - szülői fórum. 2.2.3 Igazgatótanács A közös igazgatású, többcélú intézmények irányításáért felelős testület. Intézményünkben a tanács tagjai: az általános iskolai intézményegység és a logopédiai intézményegység vezetője. Tanácskozásaikat a mindkét intézményegységet érintő kérdésekben szükség szerint tartják, adott esetben megoldási javaslatot dolgoznak vagy dolgoztatnak ki, melyet elfogadásra az összdolgozói értekezlet elé tárnak. 2.2.4 Igazgatói tanács az általános iskola működtetéséhez Az intézmény pedagógiai munkájának irányító szerve. Üléseit az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek kezdeményezésére szükség szerint, de hetente legalább egyszer tartja. Feladata az intézmény napi tevékenységével kapcsolatos operatív döntések meghozatala. A tanács tagjai: az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek, 17
gazdasági vezető (szükség szerint). TERVEZET 2.2.5 Iskolatanács: szélesebb vezetőség Az iskolatanács legfontosabb feladata az iskolai stratégiai döntések előkészítése, a fejlesztési irányok meghatározása, az eredmények értékelése. Tagjai: az iskola vezetői, a munkaközösségek vezetői, a minőségfejlesztési vezető, a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzat segítő tanára. Az általános iskola vezetői értekezlete Az intézmény vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. Vezetői értekezleten részt vesznek: intézményvezető, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető (szükség szerint), munkaközösségek vezetői, a minőségfejlesztés iskolai koordinátora, a közalkalmazotti tanács elnöke a DÖK segítő pedagógus meghívottak. A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek munkájáról, annak pénzügyi kihatásairól, az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. A vezetői értekezletekről emlékeztető készül, melyet hirdetmény formájában a tantestület elé kell tárni. 2.2.6 Team értekezlet a logopédiai intézet működtetéséhez A Logopédiai Intézet legfontosabb szakmai, szervezeti, tanácskozó, döntéshozó egysége. Jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Tagjai: az intézményegység vezető és a logopédus munkakörben foglalkoztatott szakdolgozók 18
2.2.7 Munkaközösségi értekezlet A munkaközösség vezetői szükség szerint, de legalább havonta egyszer munkaközösségi értekezletet tartanak. A munkaközösségi értekezletet az adott munkaközösség vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a munkaközösség valamennyi dolgozóját és az intézmény vezetőjét. Az értekezlet feladata: a munkaközösség eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, a munkaközösség munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, a munkafegyelem értékelése, a munkaközösség előtt álló feladatok megfogalmazása, a munkáját és más munkaközösségeket érintő javaslatok megtárgyalása. 2.2.8 Nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestületi értekezletet az éves munkatervben megjelölt témában és időpontban, egy héttel előre közölt napirend alapján lehet összehívni. Az értekezleteken való részvétel a nevelőtestület tagjai számára kötelező. A nevelőtestület minden tanév során az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévenként egy alkalommal nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet, munkaértekezlet a feladatok függvényében munkaterv szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a tantestület legalább egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak 50%-a + 1 fő jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a testület többségének kérésére 19
titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni, melyhez csatolandó a jelenléti ív. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen lehet: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete, napközis csoportvezetők értekezlete, stb. 2.2.9 Dolgozói munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az összdolgozói értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. 2.2.10 Diákbizottsági ülés A diákönkormányzat a saját maga által elfogadott munkaterv alapján ülésezik. Az igazgató a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül kérheti diákbizottsági ülés összehívását. Ennek a kérésnek legkésőbb 8 napon belül eleget kell tenni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési 20
szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákbizottsági ülés témáiról, problémáiról tájékoztatja az igazgatót és a pedagógusokat, valamint egyedi ügyekben is eljár. Kiemelt feladata a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezések iskolai betartása. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendjére, a hagyományok ápolására vonatkozó kérdésekben, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a tankönyvterjesztési szabályzatról, benne a tankönyvtámogatás rendjéről, dönt 1 tanítás nélküli munkanap programjáról, valamint a saját működési körébe tartozó ügyekről. 2.2.11 Szülői fórum Az ISZMK-t egyeztetett időpontban, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az intézmény igazgatója az iskola feladatairól, tevékenységéről. Ennek kereteként az iskola vezetősége nyílt szülői fórumot hív össze, melyen az iskolában tanuló gyermekek szülei, valamint az iskola pedagógusai és a gazdasági vezető vehetnek részt. E fórumon a szülők közvetlenül és írásban tehetnek fel kérdéseket és közölhetik javaslataikat. 2.2.12 Dolgozói érdekképviseleti szervezetek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézményben Szakszervezeti Alapszervezet és Közalkalmazotti Tanács működik, mely érdekképviseletek ellátják a dolgozók érdekvédelmét. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a 21
működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket. 22
3. FEJEZET AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 3.1 Az általános iskola belső és külső kapcsolattartásának rendje 3.1.1 A belső kapcsolattartás Az intézmények feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a már említett értekezletek, fórumok. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás eszközei: iskolarádió, hirdetőtábla, körözvény, digitális napló, e- mail. Vezetők közötti kapcsolattartás Az iskola vezetői napi kapcsolatban állnak egymással, a más vezetőt is érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben kötelező az azonnali tájékoztatás, véleménykérés. A kapcsolattartás a már említett vezetői fórumokon történik. Vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás A vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás alapvető kölcsönös formája a szóbeli tájékoztatás. A közérdekű kérdések megbeszélése a nevelőtestületi értekezleteken történik, előzetesen javasolt napirend alapján. Az értekezlet jegyzőkönyvét, a döntéseket a digitális naplón tesszük közzé, valamint a tanári szobában is elhelyezzük. Az iskola vezetése rendszeresen a Minőségirányítási programban leírtak szerint véleményt kér a dolgozóktól a partneri igény- és elégedettségmérések alkalmával. A véleményeket a vezetés elemzi, az intézkedésekről értesíti a dolgozókat. A vezetők a dolgozók munkáját évente egy alkalommal, meghatározott szempontok alapján, formájában értékelik. Az értékelés rendszerét Minőségirányítási programunk tartalmazza. Kapcsolat az iskolai szakmai munkaközösségek között 23
A szakmai munkaközösségeket választott munkaközösség vezetők irányítják. Döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák. A nevelőtestület által átruházott hatáskörben véleményezi a vonatkozó pedagógus álláshelyre benyújtott pályázatokat, a tantárgyfelosztást, az órarendet, a munkaközösségbe tartozó pedagógusok intézményi megbízatásait. A munkaközösségek együttműködnek egymással, szükség szerint munkaközösségvezetői értekezletet tartanak az őket közvetlenül vezető igazgatóhelyettes irányításával. A munkaközösségek vezetői a tanév végi beszámolóban részletesen ismertetik munkaközösségük eredményeit, célkitűzéseiket. Éves munkatervet készítenek, melyek eseményeit egyeztetik egymással, az iskolai munkaterv elkészítése előtt. A munkaközösség-vezetők részletes feladatait egyéni munkaköri leírásaik tartalmazzák. Minőségfejlesztési munkacsoport Működését az IMIP tartalmazza. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Ennek tanulókat érintő pontjait az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a szülőkkel és a tanulókkal. Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásain, kiemelt figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókat, segíti problémáik megoldását, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a szakértői és rehabilitációs bizottsággal, a nevelési tanácsadóval. Különös figyelemmel kíséri az esélyegyenlőségi jogszabályok iskolai betartását. A pedagógusok kapcsolattartása Az iskola pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési, oktatási problémáikat megbeszélik, ha szükséges az iskolai értekezletek keretében. Ha személyesen nem találkoznak, a digitális naplót használhatják vagy e-mailt írhatnak egymásnak. Nem pedagógus dolgozók Az oktató-nevelő munkát segítő nem pedagógus dolgozók is napi kapcsolatban állnak a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel. Utasítást az iskola vezetőitől 24
fogadhatnak el. A vezetés döntéseiről a gazdaságvezető vagy a gondnok ad részükre tájékoztatást. Javaslataikkal, panaszaikkal bármely vezetőhöz fordulhatnak. Kapcsolat a tanulói közösséggel A tájékoztatásért minden rendezvény szervezője felelős. A tájékoztatás formái: szóbeli tájékoztatás iskolagyűlésen, osztályfőnöki órákon, foglalkozásokon, iskolarádión keresztül. Félévenként legalább két iskolagyűlést kell tartani, ahol az iskola vezetése beszámol az aktuális feladatokról, értékeli a házirend betartását, valamint méltatja a tanulók tanulmányi és sporteredményeit. Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol az igazgató tájékoztatja a tanulókat a diákság egészét érintő kérdésekről. E fórumon a diákok személyesen és írásban tehetnek fel kérdéseket az iskola vezetésének, valamint előadhatják észrevételeiket az iskolai élettel kapcsolatban. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Írásbeli tájékoztatás: az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, az iskolai hangos híradón, valamint az aulában elhelyezett faliújságokon, az iskola honlapján, iskolaújságban, e-mail-en, levélben, szórólapon (kirándulások programjai). 3.1.2 A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szülőkkel, szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A szülői szervezetekkel az iskolavezetés részéről az igazgató tartja folyamatosan a kapcsolatot. Az osztály- szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat közvetlenül, vagy az osztályfőnökökön, keresztül juttatják el az iskola vezetőségéhez. Minden pedagógus kiemelt feladata a szülők részletes tájékoztatása gyermekük iskolai tevékenységéről, eredményeiről. A szülőkkel való kapcsolattartás rendjét az iskola Minőségfejlesztési Programja határozza meg. A programban leírtak megvalósulásáért az igazgató és a minőségfejlesztési vezető a leírt partnerkapcsolatok, partneri igény- és elégedettségmérések megvalósulása, 25
fejlesztési tervei-, valamint a tanulói csoportok pedagógus vezetői tevékenységi területükön- felelősek. A szülőket azonnal tájékoztatni kell gyermekük betegsége, igazolatlan hiányzása, súlyos fegyelmi vétsége esetén. A tájékoztatást dokumentálni kell. A tanév kezdetekor szülői értekezletet tartunk, melyen ismertetjük az iskolai alapdokumentumok szülőket, tanulókat érintő fejezeteit. A szülői fórum az iskola irányítását elősegítő, fent részletezett összejövetel. Az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az elektronikus osztálynaplón és a Herman üzenőn keresztül. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést a digitális naplóban rögzíteni egy héten belül. A szülő az Interneten egyéni jelszavával és a tanuló OM azonosítójával férhet hozzá gyermeke értékeléseihez és az intézményi üzenetekhez. Erre a célra az iskola aulájában szülői terminált helyeztünk üzembe. A szülő igényelheti havonta egyszer gyermeke nyomtatott naplókivonatát, melyet az ezt kiadó osztályfőnök kézjegyével hitelesít. Az elektronikus napló üzemeltetésének szabályait a melléklet tartalmazza. Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel A külső kapcsolattartás módját más intézményekkel és szervezetekkel, valamint ennek felelőseit Minőségirányítási programunk írja le. A belső és külső kapcsolattartás formai elvárásai (hivatali út) Az intézményen belső és a külső kommunikációjának célja a minél optimálisabb működés megvalósítása. Ennek érdekében mindennemű közlés indításakor az alábbi irányelveket kell figyelembe venni: Minden problémát elsősorban a közvetlen érintettekkel kell közölni. Amennyiben a közvetlen érintettek nem elérhetők, vagy a problémát nem tudják, vagy nem akarják megoldani, a közvetlen munkahelyi vezetőjüket kell megkeresni a 26
megoldás érdekében. Azonnal az intézményvezetőhöz vagy helyetteséhez kell fordulni vészhelyzet esetén, illetve ha a közvetlen vezető nem tudta orvosolni a felvetett problémát. Az intézmény optimális működését akadályozó bármely esemény bekövetkezte esetén az ezt észlelő dolgozónak a lehető legrövidebb időn belül a megoldást segítő kommunikációt kell kezdeményeznie. A közlések folyamán a dolgozók egymás személyére nem tehetnek leértékelő megjegyzést. A külső kapcsolattartás folyamán a dolgozók nem tehetnek kritikai megjegyzést az intézmény működésére, dolgozóira, továbbá nem továbbíthatják mások kritikai megjegyzéseit. A külső kapcsolattartás folyamán keletkező valamennyi írásos dokumentumot jóvá kell hagyatni az intézmény vezetőjével. 3.2 Az intézmény ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó szabályok Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a gondnok feladata. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. 3.2.1 Az általános iskola nyitási-zárási rendje Az intézmény 3 épületrészből tevődik össze. Oktatás, tornacsarnok és konyha, melyek külön zónánként riasztóval védettek. Az épületrészek fő működésbeli feladatai, nyitásának, zárásának rendje: 27
Oktatási szárny: Nyitás: tanítási és munkanapokon 6:30 órakor Zárás: tanítási és munkanapokon 18 órakor Az épületben oktatási-nevelési, az intézmény gazdasági, ügyviteli és működtetési feladatainak ellátása történik. Hétvégén és munkaszüneti napokon az oktatási épületet az iskola munkatervének megfelelően működtetjük. A tantermek hétvégi bérbeadásáról az intézmény biztonsági szolgálatát a bérbeadást megelőző héten tájékoztatjuk. Nyitásért, zárásért felelős személy: a gondnok. Tornacsarnok: Nyitás: tanítási és munkanapokon 6:30 órakor Zárás: tanítási és munkanapokon 23 órakor A tornacsarnokban délután 14 óra 45 percig a tanulók kötelező tanórai és tanórán kívüli szakköri foglalkozásai folyhatnak. Tanítási és munkanapokon, a kötelező és tanórákon kívüli foglalkozásokat követően külsős sportszervezeteknek lehetőségük van a tornacsarnok sportcélú használatára, délután 15 órától. Hétvégén és munkaszüneti napokon a tornacsarnokban a külsős szervezetek részére edzések, illetve versenyek lebonyolítása történik. A külsős sportszervezetek sportcélú tevékenységeire havi edzés és versenyütemtervet kell készíteni, melyet a testnevelési munkaközösség-vezető állít össze, és erről tájékoztatja az intézményvezetőt, az érintett szervezeteket, valamint a gazdasági vezetőt. A nyitásért felelős személy: a gondnok. A zárásért felelős: a biztonsági szolgálat. Konyha: Az épületben lévő főzőkonyha az ezzel megbízott élelmezési cég bérleményébe tartozó épületrész. A főzőkonyha külön kóddal történő riasztására, nyitás-zárására a cég megbízott képviselői jogosultak a bérleti jogviszony visszavonásáig. A bérleti jog visszavonására az intézmény, illetve a fenntartó önkormányzat jogosult. A főzőkonyha részletes üzemeltetésére vonatkozó szabályokat az intézmény és a bérlő között létrejött Szolgáltatási és Üzemeltetési szerződésekben foglaltak tartalmazzák. 28
3.2.2 A látogatás rendje Látogatónak minősül minden, az iskolával jogviszonyban és szerződéses viszonyban nem álló személy. Látogatók az épületbe az Ifjúság utcai főbejáraton, az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt és jövetele célját, valamint az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót, és a látogatás tényét rögzíti a vendégkönyvben. A látogató csak a portás engedélyével haladhat tovább az épületbe. Az iskolába gyermeküket kísérő szülők 7:30 és 8:10 közötti időszakban az intézmény Bretzfeld utcai bejáratát is használhatják. Ebben az időszakban külön portai ellenőrzésen nem kell átesniük a szülőknek. 8:10 után minden benntartózkodó, az iskolával jogviszonyban nem álló személy látogatónak minősül. Az iskolával jogviszonyban állók védelme érdekében a portás és a biztonsági szolgálat megtagadhatja az intézménybe történő belépést. Ilyenkor haladéktalanul értesíteni kell az intézmény ügyeletes vezetőjét további intézkedés céljából. 3.2.3 Az intézmény helyiségeinek használata Az intézmény helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelő célra használhatók. Az iskola pedagógusai a tantermekben, a könyvtárban, valamint a tornacsarnokban megszervezhetik az iskolában működő tanórán kívüli foglalkozásokat. Egyéb helyiségeket az igazgató engedélyével lehet igénybe venni. Szintén az igazgató engedélye szükséges az olyan tevékenységhez, melyet nem az iskola pedagógusai tartanak. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. A helyiségek csak az oktatási épület nyitvatartási idejében használhatóak. Szülők csak nyilvános rendezvények alkalmával léphetnek a tantermekbe. Minden tanteremhez a tanév elején teremfelelős pedagógust kell rendelni. A 29
teremfelelős figyelemmel kíséri a tanterem állapotát. A felmerült hiányosságokat, vagy műszaki problémákat jelzi a gondnoknak. Minden szaktanteremhez 4 kulcs tartozik: a gondnoki, a portán elhelyezett, a tűzszekrényben őrzött és a teremfelelős kulcsa. A tantermet használó pedagógusok a kulcsot a portán vehetik fel, és itt kell leadniuk. A felvétel és leadás tényét a portás a kulcsnyilvántartó füzetben vezeti. A teremfelelős saját kulcsát is használhatja. Teremkulcsot csak az iskola gondnoka másoltathat. A tűzszekrényből csak veszélyhelyzet esetén szabad kulcsot kivenni. A tantermekben és szertárakban pedagógus engedélye nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanári szobában csak az iskola dolgozói és meghívott vendégek tartózkodhatnak. A terem állapotáért a foglalkozást tartó pedagógus felel. Amennyiben a kulcs a portán maradt, a felelősség a termet kinyitó dolgozót (teremfelelős, portás, gondnok) terheli. 3.2.4 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem és az osztálytermek használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet 30