Helyi Esélyegyenlőségi Program Szárföld Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Szárföld Község Önkormányzata 2013. július 31.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 27 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 32 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 35 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 37 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 39 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 41 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 42 A beavatkozások megvalósítói... 42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 43 1. Összegző táblázat... 43 2. Megvalósítás... 46 A megvalósítás előkészítése... 46 Monitoring és visszacsatolás... 46 Nyilvánosság... 46 Érvényesülés, módosítás... 47 3. Elfogadás módja és dátuma... 48 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szárföld Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumai 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településrendezési terv, 3

A település bemutatása Szárföld önálló község, területe 17,11 km 2. Magyarország észak-nyugati részén, a 85-ös számú főút mellett, Győrtől és Soprontól is mintegy 45 km-re helyezkedik el. Győr-Moson-Sopron megye középső részén, Csorna és Kapuvár között félúton található. A falu nevének eredetét a hagyomány eltérően magyarázza. Az egyik elképzelés szerint Szár Lászlóról, első birtokosáról nevezték el, akinek neve tart, kopaszt jelent. A falu nevét onnan is nyerhette, hogy a Hanság déli oldalán ez a terület volt akkoriban az első letelepedésre alkalmas száraz hely. Szárföld a középkorban a ma lakott területtől északra, mintegy 2 km távolságra helyezkedett el. Első okleveles említése a XII. sz. végéből maradt fenn. 1230-ban II. András király Osl comesnek adományozza az akkori lakott települést. Az 1400-as évek elején a Kisfaludy és a Mihályi családok birtokolták, majd 1450-től Csornai István tulajdonába került. A 16. században Enyingi Török Bálint, majd utána Nyáry Miklós szerzi meg a falut. 1624- ben Eszterházy Miklós tulajdonába került, Nyáry Krisztinával kötött házassága révén. Ettől kezdve az Eszterházyak lesznek a falu legnagyobb birtokosai. 1594-ben Szárföld is áldozatul esik a török pusztításnak. 1622-ben népesül be ismét a település. 1683-ban Kara Musztafa Bécs felé vonuló seregei megsemmisítik a falut. Csak az 1700-as évek elején indul újra az élet, de most már a falu mai helyén. 1742-ben a tűzvész által elpusztult templomot újjáépítik. Szárföld népessége a 18. században a nagyarányú betelepedésnek köszönhetően indult gyors növekedésnek. 1714-ben még csak 200-an laktak itt. 1785-ben már 827 lakost és 105 házat regisztrált az első magyarországi népszámlálás. A 19. században a népesség gyarapodása tovább folytatódott. 1900-ban érte el a legnagyobb lélekszámot, akkor 1591-en lakták. Ezután azonban a falu lakossága folyamatosan csökkent. 1949-ben 1251, 1970-ben pedig 1179 lakosa volt. Az 1980-as években a falu népessége megfogyatkozott. Sokan költöztek a környező városokba a kedvezőbb munkalehetőségek miatt. Majd az ezredforduló után újra fejlődésnek indult a falu, a beköltözők, és a fiatalok helyben maradása révén. Jellemzők: A településen keresztül halad a 85. számú főút, valamint a GYSEV vasútvonal is. Így közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető. Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak járatok a megye városaiba és a környék településeire. A község területén valamennyi közmű teljes egészében kiépítésre került. Szárföld 1980-ig rendelkezett teljes általános iskolával, ekkor azonban a felső tagozatot megszüntették, így a felsősök Kapuvárra járnak tanulni. Az alsósok oktatása 3 tantermes 3 pedagógust foglalkoztató iskolában folyik. Ide jelenleg 23tanuló jár. Az óvodáskorú gyermekek száma megnövekedett az utóbbi években, így 2012-ben csoportbővítésre került sor. Jelenleg az óvodában 3 óvodapedagógus 38 kisgyermekkel foglalkozik. Az egészségügyi ellátást egy háziorvos, valamint egy gyermekorvos biztosítja. A szabadidő eltöltését a 4.000 kötetes könyvtár, a művelődési ház és a sportpálya, mellette a jól felszerelt játszótér segíti. A falun átutazók gyakran megpihennek a szép környezetben. A település aktív keresői helyben, elsősorban a mezőgazdaság területén találnak munkát, de a környező városokba, illetve a megyeszékhelyre naponta utazók száma is egyre több. A lakosok és az ideérkező vendégek ellátását kiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek szolgálják. A 1990-es évek után itt is fellendült a vállalkozói kedv. A vállalkozások száma meghaladja a 70-et. 4

A szárföldi önkormányzat takarékosan gazdálkodik, az intézmények működtetése mellett fejlesztések is megvalósulhattak az utóbbi időben. Elég csak a községben végigsétálni, látható, hogy rendszerváltás óta mekkora a fejlődés. Kultúrház többfunkciós épület, rossz idő esetén valamennyi iskolai, községi rendezvény itt kerül megrendezésre. Az épület tetőzetét az elmúlt években az önkormányzat pályázati forrásból felújította. A településen tevékenykedő civilszervezetek: - Szárföldért Egyesület - Szárföldi Sportegyesület. 5

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség biztosítása tág értelemben két eltérő, de egymással szorosan összegfüggő, egymásra épülő elvárást fogalmaz meg. Egyrészt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát jelenti, másrészt olyan esélyegyenlőségi politikák kialakítását és végrehajtását, amelyek a hátrányos helyzetű állampolgárok életkörülményeinek javítását segítik elő különböző terülteken. Önkormányzatunk működése során az esélyegyenlőség megvalósítását az EU elvárásoknak is megfelelően horizontális elvként kell meghatározni, melynek át kell hatnia az önkormányzat valamennyi tevékenységét: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, és a helyi szintű közpolitikák alakítását egyaránt. Szárföld Község Önkormányzata és szervei tudatában vannak annak, hogy munkáltatóként, intézményfenntartóként, közvetlen szolgáltatóként, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként is kötelesek megtartani valamennyi jogviszonyukban és eljárásukban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényben (Ebktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. - Szárföld Község Önkormányzata elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt. Minden polgár számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak és élhessenek a településen, és lehetőségihez mérten megtesz mindent annak érdekében, hogy megakadályozza bárki áldozattá válását. - Szárföld Község Önkormányzata a képviselő-testület és szervei döntéseiken keresztül is kifejezik elkötelezettségüket az esélyegyenlőség területén. - A jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházakkal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványával együttműködve közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. - Az Önkormányzat a megkülönböztetés elleni küzdelemben vezető szerepet vállal és felhasználva helyzetét és a befolyását, ahol csak lehetséges, segít leküzdeni a diszkriminatív akadályokat. - Az esélyegyenlőségi politika követése során, a szervezeten belül együttműködnek, az önkormányzat vezetésétől a képviselőtestületen és bizottságokon keresztül egészen a végrehajtás szintjéig. - Ösztönözik a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a közösség életében. - Esélyegyenlőségi politikájukat minél szélesebb körben megismertetik a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. 6

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szárföld község önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, - a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és - a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen: - mélyszegénységben élők, - romák, - gyermekek, - nők, - idősek és - fogyatékkal élők. Szárföld Község Önkormányzata: - a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2006. (IV. 20.) rendelet, - a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 14/2003. (VII. 31.) rendelet útján kíván gondoskodni a település hátrányos helyzetű lakosságáról. 8

A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeleteket az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 9

2. Stratégiai környezet bemutatása Demográfiai adatok 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 925 2008 894 97 % 2009 909 102 % 2010 913 100 % 2011 940 103 % 2012 938 100% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak lakónépesség 500 438 938 53% 47 % 0-14 éves 69 61 130 53 % 47 % 15-17 éves 14 9 23 61 % 39 % 18-59 éves 275 256 531 52 % 48 % 60-64 éves 35 34 69 51 % 49 % 65 év feletti 107 78 185 58 % 42 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 2012. évi adatok alapján Szárföld állandó népessége 938 fő. Szárföld demográfiai értelemben az országos adatokhoz viszonyítva átlagos helyzetben van, lakosságának száma viszonylag állandó, illetve az természetes szaporodás mutatói megegyeznek az országos átlaggal. Az állandó népességen belül a 18-59 éves korosztály a domináns. A települési mutatók szinte azonosak az országos átlagokkal. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 247 113 218,6 % 2008 194 120 161,7 % 2009 189 132 143,2 % 2010 185 137 135,0 % 2011 184 133 138,0 % 2012 185 130 142,3 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 10

A fenti adatokból látható, hogy a Szárföldön élők korösszetétele, több szempontból is azonos, mind a megyei, mind az országos átlagokkal. A 18-64 év közöttiek száma (600 fő) az összes lakos 64 %, ami átlagosnak mondható, ugyanígy a 0-18 év közöttiek (153 fő) 16,3%-a, a 65 év felettiek (185 fő) 18,7%-a rosszabb a megyei és az országos átlagnál. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 18 19-1 2009 29 15 14 2010 26 10 16 2011 20 23-3 2012 16 15-1 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 6 11-5 2009 6 13-7 2010 8 12-4 2011 10 11-1 2012 6 12-6 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A település öregedési indexe 150% alatti az utóbbi időben, az elvándorlás sem jellemző. 11

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Szárföld Község Önkormányzatának Képviselő-testület 2004-ben fogadta el a Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét. A hatálya kiterjed Szárföld Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt, adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. Ebben a rendeletben a Képviselő-testület egy 20 építési telket tartalmazó lakóövezetet jelölt ki, amely további 20 telekkel bővíthető. Ennek célja a fiatalok helyben tartása és új lakosok idecsábítása. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában megfogalmazott kötelezés alapján került sor. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, fejlődjön. A Képviselő-testület tudomásul veszi azt, hogy a jelen gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre: - a Képviselő-testület és a polgármester elképzelései, - az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelések, igények, - az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. - Közvetlen források: Éves zárszámadási rendeletek Ingatlanvagyon kataszter Társulási megállapodások Korábbi évek Képviselő- testületi határozatai 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzatok kötelező feladataikat saját intézmény fenntartásával, társulások alakításával, valamint ellátási szerződés kötésével nem állami, egyházi szervezet útján is elláthatják. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. Szárföld Község Önkormányzata részvételével működő társulások: 1. Mosonmagyaróvár és térsége Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, Székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. 12

2. Intézményi társulási megállapodások Kapuvár központtal Társulás megnevezése Közös fenntartású intézmények megnevezése Ellátott feladat Fenntartó önkormányzatok megnevezése Feladatellátás kezdete gyermekjóléti feladatok Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény 2005. 01. 01. családsegítés Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény 2005. 01. 01. közösségi ellátás Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény 2007. 07. 01. Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás (Kapuvár, Szent István király u. 11.) Nyitott KAPU- VÁR Térségi Szociális Szolgáltató Központ (Kapuvár, Zöldfasor u. 15.) étkeztetés házi segítségnyújtás Kapuvár, Kisfalud, Mihályi, Vadosfa, 2009. 01. 01. Himod 2009. 04. 01 Kapuvár, Babót, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Veszkény 2009. 01. 01. Himod 2009. 04. 01. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Fogyatékosok nappali ellátása Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Veszkény Kapuvár, Babót, Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Himod, Hövej, Mihályi, Kisfalud, Osli, Rábakecöl, Szárföld, Vadosfa, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd 2009. 01. 01. 2010. 06. 01. 3. Feladatellátási szerződés alapján Kapuvár központtal Kapuvár Térségi Bölcsődei Intézményfenntartó Társulás Király-tó Óvoda és Bölcsőde (Kapuvár, Arany J. u. 10.) Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás) Kapuvár, Babót, Himod 2007. 09. 01. Szárföld, Veszkény 2009. 03. 01. 13

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Magyar Államkincstár, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. Vannak azonban olyan területek, amelyről az információszerzés még nehézkes. Az adatgyűjtést segítené az előző évi népszámlás településsoros adata, azonban ilyen jellegű összesítések még nem elérhetők a KSH honlapján. Az adatok gyűjtése elsősorban az etnikai kisebbséghez tartozásról, a családok jövedelmi állapotáról, a nehéz helyzetbe került devizahiteles családokról, a fogyatékos személyek foglalkoztatásáról, iskolai végzettségéről, a nők helyi gazdaságban elfoglalt szerepéről, bántalmazásáról volt problémás. 14

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A tavalyi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekekéről beszélhetünk. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. forrás: TÁMOP pályázati kiírás. Ezen meghatározást alapul véve Szárföld község nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közé. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek átmeneti hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezethet. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint kategória behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon 46.000 forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 62.000 forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a kétfős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük 850.000 gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát az öregségi nyugdíj minimum - 28.500 Ft-os - havi értéke alatti jövedelemi csoportnál húzzák meg. A falu lakosságának jövedelmi viszonyairól nincs adatunk. A településen végigsétálva és a lakóházakat szemügyre véve megállapítható, hogy a lakosok nagy része jó körülmények között él. Az viszont az idősebbek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak. Egyre többen ültetik be a kerteket haszonnövényekkel, kiegészítve azzal a napi igényeket. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. 15

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során - közfoglalkoztatást szervez, - figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, - döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, - az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A rendszerváltás után a környező községekkel közösen működtetett termelőszövetkezet szétvált. Az addig itt, becsületesen dolgozó, fizikai munkát végző, de szakképesítéssel nem rendelkező emberek elhelyezkedési esélyei jelentősen csökkentek. Kapuváron működő kisebb vállalatok, cégek, vállalkozások közül, melyek a környező települések munkaképes lakosságának is biztosítottak munkát 1-2 ugyan megszűnt, de néhány Provertha, Cserpes Tejüzem, veszkényi Novomatic és MET-NA Kft. a gazdasági válság ellenére is jól működik, és kis létszámban, de folyamatos a munkaerő felvétel. Helyben a Bárkovics Kft., az önkormányzat, mezőgazdasági vállalkozások, néhány bolt és kisebb vállalkozás biztosít munka lehetőséget kb. 60-70 fő számára. A legközelebbi lehetőség 40-50 km-re pl. Győr Audi, Sopronkövesd Autoliv, Fertőszentmiklós Velux, Szany Interfa - található. A település jó földrajzi fekvése lehetővé teszi a könnyű utazást, így sokan dolgoznak a környező városokban. Sokan járnak dolgozni a szomszédos Ausztriába is. A térségben tervezett beruházásról, potenciális munkalehetőségről nem hallani. Mindezek ellenére az álláskeresők száma kedvező képet mutat. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2007 317 258 575 11 3,5% 6 2,3% 17 3,0% 2008 317 304 621 15 4,7% 17 5,6% 32 5,2% 2009 323 247 570 23 7,1% 20 8,1% 43 7,5% 2010 330 303 633 1 0,3% 21 6,9% 22 3,5% 2011 334 307 641 17 5,1% 7 2,3% 24 3,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A Nemzeti Munkaügyi Szervezet (ILO) augusztus 9-én kiadott jelentése szerint a fiatalok háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, mint a felnőttek, és több mint 75 millió fiatal keres munkát világszerte. Az ILO "megsebzett generációnak" ("scarred generation") nevezi a fiatal munkavállalók kilátástalan helyzetben lévő csoportját, akiket növekvő inaktivitás, munkanélküliség és bizonytalan munkahelyek jellemeznek a fejlett gazdaságokban, a fejlődő országokban pedig a munka melletti elszegényedés jelensége veszélyeztet. A fiatalok munkanélküliségi rátája a szervezet szerint kiugróan magas marad idén is, legalább 2016-ig nem várható csökkenés. A globális munkaerő 12,7 százaléka lesz munkanélküli 2012-ben, ami magasabb a tavalyi évi 12,6 százalékhoz képest - mutat rá az ILO jelentés, hozzátéve, hogy ez az arány még magasabb lenne, ha beszámítanánk azokat is, akik - sokszor a helyzet kilátástalansága miatt - feladják, vagy későbbre halasztják az álláskeresést, és inkább hosszabb ideig maradnak az oktatási rendszerben. "Hazánkban a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben a 90-es évek elejétől szinte folyamatosan csökkent a fiatalok munkaerő-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázata a fiatalok képzésben 16

töltött idejének meghosszabbodása. Az alacsony munkapiaci aktivitáshoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon nem igazán elterjedt a tanulás melletti munkavégzés" - ezeket a megállapításokat tette a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján készített munkaerő-piaci helyzetkép. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2007 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 17 19 32 33 20 20 éves és fiatalabb fő 0 0 1 1 0 % 3,6% 7,9% 0,0% 0,0% 0,0% 21-25 év fő 4 4 5 4 3 % 32,1% 15,8% 13,0% 20,0% 27,3% 26-30 év fő 3 4 4 4 3 % 10,7% 18,4% 17,4% 8,0% 4,5% 31-35 év fő 1 3 3 4 3 % 3,6% 10,5% 13,0% 12,0% 9,1% 36-40 év fő 3 3 5 5 2 % 10,7% 7,9% 13,0% 4,0% 9,1% 41-45 év fő 2 3 6 6 3 % 10,7% 7,9% 13,0% 16,0% 13,6% 46-50 év fő 2 3 5 5 4 % 7,1% 13,2% 13,0% 16,0% 13,6% 51-55 év fő 1 1 2 2 2 % 10,7% 13,2% 8,7% 12,0% 9,1% 56-60 év fő 1 1 1 1 1 % 10,7% 5,3% 8,7% 12,0% 13,6% 61 év felett fő 0 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2007 11 6 17 8 2 10 72,7% 33,3% 58,8% 2008 12 7 19 5 4 9 41,7% 57,1% 47,4% 2009 19 13 32 8 2 10 42,1% 15,4% 31,3% 2010 22 11 33 5 4 9 22,7% 36,4% 27,3% 2011 13 7 20 6 5 11 46,2% 71,4% 55,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A magyar kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett, melynek részeként 2013. január 1- től a 25 év alattiaknál a munkáltatói járulékot a felére csökkent. Az új rendszer nem nevesíti külön a pályakezdőket, szemben a START-kártyák kedvezményrendszerével. Így az akcióterv kedvezménye szélesebb réteget érintett, automatikusan jár és hosszabb időre érvényes, bár az egyes összegeket tekintve kisebb mértékű csökkentést tesz lehetővé. Emellett egy hárommilliárd forintos munkaerő-piaci programot indított a pályakezdő fiatalok álláshoz juttatása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A konstrukció keretében a munkaadók a 2012. szeptember 1. és december 31. között foglalkoztatott, regisztrált 17

pályakezdő álláskeresők után támogatásként megkapják a bér és a szociális hozzájárulási adó összegét a minimálbér kétszereséig. A pályakezdő fiatalok egyik legnagyobb problémája, hogy a munkatapasztalatok hiánya miatt nem alkalmazzák őket. A társadalmi beilleszkedés szempontjából döntő fontosságú az iskolából a munkába való zökkenőmentes átmenet. Az állástalanul töltött idő komoly terhet ró az egész társadalomra is. Az adatok igazolják azt a megállapítást, hogy a fiatalok esetében a munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye az iskolázottság függvénye. A diplomások kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre számíthatnak a munkaerőpiacon a többi végzettségi kategóriához tartozóknál. A tankötelezettség 18-ról 16 évre való csökkentése heves vitákat váltott ki a politikában és a szakemberek között is. Egyes vélemények szerint ezzel még nagyobb lesz a lemorzsolódás a középfokú oktatásban, és a fiatalok munkanélkülisége tovább fog nőni. A kormány szándéka valószínűsíthetően az iskolaszerkezet racionálisabbá tétele, és a költségcsökkentés. A terv azon a meggyőződésen alapul, hogy a gyerekek egy része nem képes, és nem is akarja az iskolát elvégezni. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2007 77 63 140 1 1,3% 0 0,0% 1 0,7% 2008 66 61 127 1 1,5% 0 0,0% 1 0,8% 2009 69 61 130 3 4,3% 0 0,0% 3 2,3% 2010 72 63 135 1 1,4% 0 0,0% 1 0,7% 2011 61 59 123 1 1,6% 0 0,0% 1 0,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott munkanélküliekhez képest a pályakezdő álláskeresők aránya jelentéktelen, a számuk sem emelkedik. Köszönhető mindez annak, hogy a dolgozni akaró fiatal hajlandó az ingázásra, költözésre, vagy éppen nyelvtanulásra. 3.2.5. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 33 0 0,0% 9 28,1% 23 71,9% 2009 43 0 0,0% 7 16,3% 36 83,7% 2010 44 0 0,0% 9 20,5% 35 79,5% 2011 24 0 0,0% 2 8,3% 22 91,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az iskolai végzettség tekintetében a statisztikai adatok 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskeresőket nem jeleznek. Községünkben nem jellemző a munka melletti tanulás, évente csak 1-2 felnőtt fejezi be a gimnázium levelező tagozatát. Szakmát inkább az OKJ-s vagy a munkaügyi központ által szervezett képzések keretében tanulnak, de erről nincs adatunk. 18

3.2.6. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevők személyek település aktív korú száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 1 0% 0 0% 2011 2 0% 0 0% 2012 2 0% 0 0% Forrás: Önkormányzat adatai Az önkormányzat új munkahelyeket ugyan nem, de közfoglalkoztatás lehetőségét tudja biztosítani az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező hosszabb-rövidebb ideje munkanélküliek számára. Bár az önkormányzat utóbbi időben inkább csak 6 órás foglalkoztatásra és 70%-os támogatásra pályázhatott. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a közfoglalkoztatási pályázatokat különös tekintettel, az időskorú lakossággal való kapcsolattartásra, az egyedül élő idősek segítésére, támogatására. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Fontos mérőszám lehet a szociális ellátások igénybe vételének aránya is. Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. (Szt.). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. Az ellátások formái 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 609 5 0,8% 2009 619 2 0,3% 2010 620 3 0,5% 2011 623 2 0,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül; munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem szerez jogosultságot. Az álláskeresési segélyt az állami foglalkoztatási szerv folyósítja az álláskereső kérelmére. 19

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra nyilvántartott álláskeresők száma jogosultak év fő fő % 2008 32 5 15,6% 2009 43 2 4,7% 2010 44 3 6,8% 2011 24 2 8,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az a személy jogosult álláskeresési járadékra, aki nyilvántartott álláskereső és - az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadékot az állami foglalkoztatási szerv folyósítja az álláskereső kérelmére. 20