Szentléleky Szabolcs KRE-ÁJK Infokommunikációs Jogi Tanszék 2014. március 7.
Bevezetés Általános bevezetés Az állam és polgárai közötti viszony újraértelmezése Elektronikus közigazgatás az eeurope akciótervekben Az elektronikus közigazgatás kapcsolódó területei Az elektronikus közigazgatás fogalma tartalma Az elektronikus aláírás szabályozási alapjai Titkosítás Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra (PKI) Az elektronikus dokumentumok bizonyító ereje
Az információs társadalom kiépítésének szerves részét képezi az elektronikus közigazgatás megvalósítása Kezdetben: funkcionális fejlesztések (gépesítés, adatbázisok) Számítógépesített eljárások a 80-as évektől: Adattömegek operatív feldolgozási rendszerei Integrált rendszerek Döntést támogató rendszerek
Módosult funkció- és feladatrendszer Kontinentális Európa: köz- és magánszféra szétválasztása Közérdek kiemelt védelme Többletjogosítványok korlátok között (pozitív jog)
Angolszász jogrendszer kiindulópontja más: Érdekek összehangolásának igénye Közérdek elsődlegessége relatív Okai: Politikai instabilitás markánsan nem volt jellemző Észak-Amerikára Ezért merült fel az igény EU-ban a politika és az adminisztráció szétválasztására
Hatékonyság, eredményorientált modellek az üzleti szférában Az eredmények magukért beszélnek Alkalmazzuk a közigazgatásban is Ezt a mozgalmat New Public Management-nek v. New Governance-nek nevezzük
USA XIX. sz. vége Agrár államból igazi állammá Falusi társadalomból nagyvárosi társadalommá vált Két új irányzat megjelenése Politikatudományi Tudományos munkaszervezési
Ezen belül két további irányzat Munkaszervezési irányzat Igazgatás-szervezési irányzat Egyik alapvető eleme a közigazgatás hatékonyságának növelése az általános szervezéselmélet módszereinek alkalmazásával. Ezen irányzat által kidolgozott eszközök hatásait Luther Gulick és Lyndall Urwick vizsgálta
Frederick Winslow Taylort tekintik a scientific management atyjának Az ő nevéhez fűződik az akkori amerikai iparban elterjedt munkaszervezési irányzat kidolgozása A termelőmunka hatékonyabbá tételének lehetőségeit vizsgálta
Henry Fayol (fr.) Administrative management Az igazgatást (vezetést) vette górcső alá, ezek alapvető rendszereit próbálta rendszerbe szedni
Megalapozója Herbert A. Simon 30-as években új irányzat. A közigazgatásban a teljesítményt jobban befolyásolják azok a tényezők, melyek nem fizikai eredetűek A szervezetek működésének törvényszerűségei között a legfontosabbak: a szervezet egyensúlya, a pszichológiai és szociológiai értelemben vett tekintély, valamint a kommunikációs rendszer
Ebből következik: A szervezetek megfelelő működésének meghatározó tényezője a Hatékonyság Egyén azonosulása a szervezettel Igazgatás általános tv.szerűségeit vetítette a közig.-re
1950-es években Németo.-ban jelent meg Jóléti funkció egyre hangsúlyosabbá válik A XX. sz. második felében aktív szabályozó tevékenységet kezd folytatni a közigazgatás Tetten érhető: a tevékenység eredményessége lesz a meghatározó mérce
Megnövekedett feladatok Személyi állomány növekedése Új szervek létrehozása
Gazdasági és politikai tényezők GDP arányos közkiadások mértéke Új típusú közigazgatás Public management, new public management a public administrationből Piaci igazgatási módszerek a közigazgatásban Teljesítményelv Minőségbiztosítás
Az államnak olyan feladatokat is el kell látnia, melyek nem nézhetők profitorientált szemszögből Szervezetek folyamatos működésének feleslegessége Állampolgárok bevonása a döntések előkészítésébe (pl. civil szervezetek útján) Átláthatóság kérdése
Az államnak olyan feladatokat is el kell látnia, melyek nem nézhetők profitorientált szemszögből Szervezetek folyamatos működésének feleslegessége Állampolgárok bevonása a döntések előkészítésébe (pl. civil szervezetek útján) Átláthatóság kérdése
Uniós szinten is fontossá vált az elektronikus közigazgatás kérdése 2000 március, Lisszabon Információs Társadalom Mindenkinek Bizottság eeurope programterve 10 kulcskérdés köré épül: Ifjúság bevezetése a digitális korba Olcsóbb és gyorsabb internet elérés megteremtése (különösen a felsőoktatásban) Elektronikus komm. Biztonságának megteremtése Online EÜ-i szolgáltatások igénybevételének lehetősége Onine government lehetőségek megteremtése
Közszférában fellelhető információkhoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférés Internet meghatározó, alapvető szerepe Döntéshozatali mechanizmusban való részvétel (Amszterdam) Internetelérés szélesítése Versenyképesebb európai információs piac
E-government a polgárok számára fontos szolgáltatások elérhetővé tételét, ügyintézés egyszerűsítését jelenti Közszféra által kezelt információk könnyebb elérése Kormányzat a hálózaton: Közig. átalakulása, gyorsabb reakciója Nagyobb átláthatóság, gyorsabb eljárások
Eredmény: Azon szolgáltatások megjelenése a legnagyobb arányú, melyek egy közig szervhez tartoznak (adó, vámügy) Helyi szinten gyengébb Elsősorban információk elérése, nyomtatványok letöltése
Szintén kiemelt az E-kormányzat Szélessávú hálózati hozzáférés Platform függetlenség Elektronikus azonosító rendszerek (elektronikus aláírás) használata Chipkártyák széles körű bevezetése Hátrányos helyzetűekre tekintettel kell lenni
Nyújtandó szolgáltatások köre meghatározásra kerül pl.: Jövedelemadó TB Rendőrségi bejelentés Egyetemi beiratkozás Vámügyintézés Közbeszerzési eljárások Cégnyilvántartás
Kialakulásának 4 szintje van 1.: Hozzáférés szintje Egyirányú kommunikáció Információk könnyen és gyorsan hozzáférhetők Eljárások áttekinthetőbbek 2.: Interakció szintje Kicsit bővebb Állampolgárok, vállalkozók hozzáférnek adatbázisokhoz Dokumentumok, formanyomtatványok letöltése Keresőprogramok Kérdések
3.: Tranzakciós szint Pénzügyi műveletek végrehajtása Nagyobb biztonság Személyazonosság hitelt érdemlő igazolása Elektronikus aláírás 4.: Integráció szintje Különböző alrendszerek virtuálisan történő együttműködése Egy ügyfél több ügye esetén központi ügyintézés
Szoros kapcsolat a verseny- és innovációs képesség, valamint a közig minősége között Határokon átnyúló szolgáltatások zökkenőmentessége Digitális menetrend Szupergyors internet Interoperábilis alkalmazások Digitális piac
E-kormányzati szolgáltatások pénzt spórolnak meg Információcsere éghajlatváltozás kockázatainak csökkentése Vállalás: több platformon is működőképes e-kormányzati szolgáltatások Bizottság intelligens e-kormányzata Jól működő e-személyazonosítás és e-hitelesítés
Döntés Információ Végrehajtás
Korlátok Nyelv Földrajzi távolság Vonatkoztatási rendszer Státustávolság
Megoldás Fennálló viszonyok feltérképezése Racionalizálás A meglévő állapotok hogy igazodnak ehhez Folyamatok részletes vizsgálata
ISO 9000 Minimum minőségi követelmények egyes munkafázisok tekintetében Adminisztrációja bonyolult Termelő tevékenységet végző vállalatoknak Fogyasztói karták UK 90-es évek Közigre vonatkozó legfontosabb alapelvek Nyilvánosság!!! Bizonyos folyamatokba nem látnak bele Kiválóság-modellek Keretjelleg Önkéntesség EU CAF Általános Értékelési Keretrendszer Gerincét kritériumok adják Működési jellemzők Eredmények
Problémák a definíció keresése kapcsán 1.: Infokom. technológiák elnevezése (változások) 2.: Idegen nyelvű definíciók (jogalkotás)
ENSZ vizsgálat E-government E-administration E-governance
Politikai koordináció, szolgáltatások online online elérésének biztosítása Polgárközpontú programok fejlesztése Állampolgári részvétel ösztönzése Online szolgáltatások tökéletesítése Portálok, website-ok vizsgálata, értékelése
Papír alapú rendszerek hátrányainak kiküszöbölése Állam vezetésének hatékonyabbá tétele Gazdasági fejlődés Megerősödött szociális háló
Külső szféra Társadalom szükségleteinek kielégítése Külső szféra Egyszerűbb kapcsolatteremtési lehetőségek Külső szféra Változatos online szolgáltatások által
Belső szféra Gyors Belső szféra Átlátható Belső szféra Elszámoltatható Belső szféra Hatékony
Stratégiai tervezés a szolgáltatások elektronikus elérése érdekébe Költséghatékonyság mérése az elektronikus szolgáltatások nyújtása tekintetében Humán-erőforrás feladatok ellátása, ezen belül képzés, szakértői állomány növelése
Technológia hatása a közig. eljárásokra Közig. Szervek közötti viszonyrendszer átalakítása, állampolgári részvétel növelése Szabályozás, elektronikus aláírás kialakítása Határokon átívelő információcsere Nemzetközi standardok, gyakorlatok kialakítása
Közigazgatás Szervezet Személyzet Működés
Klasszikus értelemben a közig. tevékenységek és az infokommunikációs eszközök és technológiák közötti kölcsönhatás Nem klasszikus értelemben államhatalmi ágak összemosódása szemantikai értelemben
2001. évi XXXV. törvény Az 1957. évi IV. törvényben (Áe.) az elektronikus ügyintézés csak kivételes lehetőség volt A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatályba lépése után a papír alapú ügyintézés vált kivételessé Elektronikus ügyintézésre vonatkozó alapelvek szerepelnek ma benne Igénybe vehető szolgáltatások típusai Elektronikus azonosításhoz kapcsolódó legfontosabb szabályok
Azonosíthatóság Hitelesség Sértetlenség Letagadhatatlanság
Szimmetrikus Asszimetrikus
Nyilvános kulcs Titkos kulcs Aszimmetrikus titkosítás
PKI Aláíró és aláírást ellenőrző PKI PKI PKI Hitelesítés szolgáltató Nyilvános és titkos kulcs - kulcspár Tanúsítvány (kapcsolat)
Technológia semlegesség (elérni kívánt eredmény) 1999/93/EK Rendelet au elektronikus aláírás szabályozásának kereteiről 3 csoportba sorolja az elektronikus aláírásokat Mo.: 2001. szeptember 1-én lépett hatályba
Mo.: 2001. szeptember 1-én lépett hatályba Két lényeges elem Törvényi kivétel elve (családjogi és öröklési jogügyletek) Ügyfélvédelem (digitális szakadék)
Eat. 2. (6.) Elektronikus aláírás Eat. 2. (15.) Fokozott biztonságú elektronikus aláírás Eat. 2. (17.) Minősített elektronikus aláírás