A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék wahasrat@geo.u-szeged.hu
1901 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2009 csapadék (mm) Magyarországon megfigyelt változások A Kárpát-medencében melegedés a globális tendenciákkal összhangban van, azoknál valamivel nagyobb. Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő tendenciát mutatott Mo. évi középhőmérsékletének anomáliái ( C) az 1971-2000 időszak átlagaihoz viszonyítva (www.met.hu). 900 800 700 600 500 400 300 200 100 (109 év alatt 10 % ) 0 Évi csapadékmennyiség alakulása (www.met.hu)
Szélsőségesen változó csapadékmennyiség 2010 2011
A klímaváltozás Magyarországon megfigyelt hatásai az elmúlt évtizedekben Természeti környezetben: Csökkenő vízkészletek Növényzet átalakulás Növekvő aszály gyakoriság, egyre intenzívebb aszályok Gyakoribb belvíz elöntések Növekvő árvizek Városokban: Legnagyobb problémát hőhullámok okozzák (intenzívebbek a városokban, miközben a páratartalom is kisebb)
Hatás a mezőgazdaságban Kukorica termésátlaga a Dél-Alföldön és a Vajdaságban (Forrás: AKI és Banski et al. (2010)) Búza termésátlaga a Dél-Alföldön és a Vajdaságban (Forrás: AKI és Banski et al. (2010)) A Pálfai-féle aszályossági index (PaDI) alakulása 2000 és 2009 között
Hatások a természeti környezetben 1859 1883 Talajvíz szintjének csökkenése a Duna-Tisza közén (Adat: VITUKI, Hungary) Felszíni vizek kiterjedésének csökkenése 1859 óta (több mint 50 % eltűnt) (Kovács 2004)
Az aszályveszély térbeli megjelenése a régióban 50 km A Pálfai-féle aszályossági index (PaDI) átlagos értéke az 1961-2011 időszakban (forrás: ATI-VIZIG)
Várható globális klímaváltozás a 21. században A hőmérséklet változása a 21. században http://www.ipcc.ch/publications_and_data
Jövőben várható klímaváltozás tendenciái a 21. században a régióban (REMO and ALADIN Regionális Klímamodellek alapján) A klíma várható jövőbeni alakulásának megismerésére jelenleg a legalkalmasabb módszer a klíma modellek alkalmazása. Globális modellek - Alkalmasak az éghajlatváltozás globális jellemzőinek vizsgálatára - Néhány 100 km-es vízszintes felbontás - Modellezéshez használt információk Természeti rendszer elemei (a légkör, az óceán, a szárazföld, a jégtakaró és az élővilág) Emberi folyamatok (különböző szcenáriók) Regionális modellek - Kisebb területre, részletesebb információk nyerhetőek -- Fizikai folyamatokat és felszínt részletesebben írja le REMO and ALADIN Modell adatok: Két jövőbeli periódusra: 2021-2050 és 2071-2100 Felbontás kb. 25 km
Az emberi tevékenység modellezése A modellezés egyik fontos és legbizonytalanabb eleme az emberi tevékenység, ami befolyásolja az üvegházgázok kibocsátását és a CO 2 koncentráció változását. Meghatározó tényezők pl. népesség, energia-felhasználás, ipar és mezőgazdaság Mivel jelenleg nem lehet teljes biztonsággal megmondani, hogy hogyan fog változni a jövőben az emberi tevékenység, a jövőbeli kibocsátási tendenciákra számos hipotézist (forgatókönyvet) állítottak fel. Vannak optimista, pesszimista és átlagos változatok. Elemzésekhez használt két Regionális Klímamodellnél (REMO és ALADIN) az emberi folyamatok modellezésére alkalmazott forgatókönyv átlagosnak tekinthető változásokat reprezentál globális, gyors gazdasági növekedés népességcsúcs 2050 körül aztán csökkenés gyors az új és hatékony technológiák bevezetése egyensúly a fosszilis és megújuló energiák felhasználásában
A klímaváltozás várható tendenciái Magyarországon a REMO és ALADIN modellek alapján a 21. században Kismértékű évi csapadékcsökkenés Éven belüli csapadékváltozások jelentősebbek - Téli csapadék növekszik - Nyáron intenzívebb csökkenés Évi hőmérséklet növekedése (2100-ig kb. 3,5 C) Legintenzívebb növekedés nyáron (akár 5-6 C) Évek közötti változékonyság növekszik Nagy csapadékú napok számának növekedése Csapadékos napok számának csökkenése Hőségnapok számának növekedése Fagyos napok számának csökkenése
Nyári (júl-aug) hőmérséklet változása ( C) a klímamodellek alapján 2071-2100 időszakra Nyári (júl-aug) hőmérséklet változása ( C) a klímamodellek alapján 2021-2050 időszakra
Nyári (júl-aug) csapadék változása (mm) a klímamodellek alapján 2071-2100 Nyári (júl-aug) csapadék változása (mm) a klímamodellek alapján 2021-2050 időszakra
Nyári napok számának változása (Tmax > 25 C) (nap/év) 2071-2100 időszakra Nyári napok számának változása (Tmax > 25 C) (nap/év) 2021-2050 időszakra
Napi csapadékintenzitási index változása 2021-2050 időszakra Teljes éves csapadékösszeg/csapadékos napok száma (Rnap >= 1 mm) (mm/nap) Napi csapadékintenzitási index változása 2071-2100 időszakra
A klímaváltozás várható környezeti kockázatai az Alföldön és a Vajdaságban A klímamodellek alapján a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának gyakorisága a jövőben növekszik Gyakoribb és súlyosabb károkat okozó jelenségek: Aszály gyakoriságának és súlyosságának változása Erdőtüzek jellemzőinek változása Szélerózió intenzitásának változása Belvízelöntés gyakoriságának és súlyosságának változása Folyók vízjárásának változása Ökológiai rendszerek átalakulása Talajok átalakulása Hőhullámok intenzitásának változása a városokban Ezek súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okozhatnak
Az aszályveszély változása a klímamodellek alapján A PaDI térbeli mintázata a REMO és ALADIN modell szimulációk átlaga alapján 1961-1991, 2021-2050 és 2071-2100 időszakokban
Erős aszályok előfordulása Erős aszályok előfordulása (PaDI>10) a 30 éves periódusban 1961-1990, 2021-2050, 2071-2100 időszakokban a REMO és ALADIN modell szimulációk átlaga alapján
Különböző erősségű aszályok megoszlása Szegeden az 1961-1990-es időszakban és a 2021-2050, 2071-2100 időszakokban a REMO és ALADIN modell szimulációk átlaga alapján
Az aszályveszély változásának tendenciája Számított PaDI értékek (ATI-VIZIG) Szimulált PaDI értékek (REMO és ALADIN modellek) Számított PaDI értékek 1961 és 2011 között (ATI-VIZIG) és becsült PaDI értékek 2021-2050 és 2071-2100 időszakokban a REMO és ALADIN modell szimulációk átlaga alapján (Szeged)
Erdőtűz Magyarországi erdőtüzek 99 %-a emberi gondatlanság miatt prognosztizált klímaváltozás csak közvetetetten befolyásolja a tűzesetek számát megnő a vegetációtűz szempontjából kockázatos időszak hossza (tartósan csapadékszegény időjárás, alacsony relatív páratartalom, magas átlaghőmérséklet, intenzív légmozgás) Melegebb-szárazabb időjárási viszonyok elsősorban a tűz terjedési sebességét, intenzitását, a koronatüzek gyakoribb kialakulását és a tüzek átlagos kiterjedését növelhetik (Nagy 2008) (forrás: Országos Erdőtűzvédelmi Terv)
Vízfolyások A múltbeli tapasztalatok alapján a csapadék és a hőmérséklet viszonylag kismértékű változásai a vizeinkben felerősödnek (Nováky 2011) A klímaváltozás várható hatásai rendkívül bizonytalanok, erősen közelítőknek lehet tekinteni: Melegedés és szárazodás miatt évi lefolyás a Dunától keletre fekvő területeken néhány 10%-kal csökkenhet A nyári félévben a lefolyás csökkenése nagyon valószínű, mértéke meghaladhatja az évi lefolyásét Gyakoribb és tartósabb kisvizek A téli félévben az esőeredetű árhullámok gyakoribbá válnak. A tél végi, tavasz elejei árhullámok sorsa bizonytalanabb, ugyanis bizonytalan a hóban tárolt vízmennyiség alakulása, a tavaszi olvadás üteme, a kísérő csapadék nagysága. Tavaszi árhullámok korábban jelentkezhetnek (Nováky 2011)
Felszíni vizek Fogyatkozhat az ország saját, belső vízgyűjtőin keletkező felszíni vízkészlete csökken a felszín alatti vizekig eljutó beszivárgás és a tavak vízbevétele tavak vízháztartása romlik, kisebb alföldi tavaink felülete zsugorodhat, egyesek kiszáradhatnak Belvíz a tél végi, tavaszi belvizeket érő hatások bizonytalanok, a párolgás növekedése, a fagyos napok jelentős csökkenése csökkentheti a belvizek kialakulását az intenzív nagycsapadékokból keletkező nyári és őszi belvizek némileg növekedhetnek (Nováky 2011)
Köszönjük a figyelmet! (WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130) wahastrat@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu