Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Összeállította: Szabó Leonóra Jogszabályok A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény. Az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31) Korm. rendelet. 1
Az Áht. és Ávr. értelmező rendelkezéseinek változásai A megváltozó fontosabb értelmező rendelkezések: Átlagos statisztikai állományi létszám, a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, Foglalkoztató, a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó költségvetési szerv, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. a) pont 6. alpontja szerinti esetben a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), Mozgóbér, a helyettesítésre tekintettel biztosított és a rendes munkaidőt, szolgálatteljesítési időt meghaladóan végzett munka, szolgálat teljesítéséért jogszabály alapján járó külön ellenérték, Költségvetési támogatás (kivételek), 14. költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve a) az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, b) a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait, c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, d) kitüntetéshez kapcsolódóan nyújtott pénzjutalmakat, e) a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, f) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, g) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, h) a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, i) a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait, j) a közfoglalkoztatási támogatásokat, k) a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat, l) a vis maior támogatásokat, m) a szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatásokat, 2
Törzskönyvi okirat. a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata. Az Áht. szabályozási struktúrájának változása Fejezetek tartalmának változása: I. fejezetben a kiadások és bevételek rendszere, közgazdasági, jogi és adminisztratív osztályozási egységei, III. és IX. fejezetből átvett rendelkezéseket, VII. fejezet csak az önkormányzatok nem költségvetési támogatásként kapott támogatásait tartalmazza, Fejezeteken belüli címek és tartalmuk változása: II. fejezet új irányítási és megszüntetési rendelkezései, V. fejezet új KIR szabályozása, VI. fejezet jelentősen módosult szabályai, nyilvánosság. 3
A közfeladat A közfeladat meghatározása, ellátásának módja: Áht. 3. A közfeladatok alcíme, Fogalma: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, Ellátása költségvetési szervekkel, vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításával, A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet közreműködhet, Fedezet biztosításának szabályai (Áht. 3/A. (3) bek.). A közfeladat A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről. 4
A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai I. Költségvetési bevételek és kiadások jellemzői, osztályozása: Az eddigiek szerint, adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozás, Finanszírozási bevételek és kiadások jellemzői, osztályozása: Az eddigiek szerint, adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozás, Felsorolásuk a IX. fejezetből átkerült az I. fejezetbe. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai II. Az előirányzatok kezelése: Áht. 4/A. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai alcím, Az eddigi szabályok az adminisztratív elszámolási egységek (pl. alapok, központi és fejezeti kezelésű előirányzatok) és az államháztartás szervezetei (pl. állam) közötti kapcsolatra egy helyre gyűjtve, A III. fejezetből több szabály átkerült az I. fejezetbe. 5
A költségvetési szerv alapítása, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése I. A költségvetési szerv definíciója: Jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy (Áht. 7. (1) bek.) A költségvetési szerv tevékenysége lehet a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. Az alapítás feltételei, korlátai: Áht. 7/A. általános feltétele, A költségvetési szerv alapítására jogosultak (Áht. 8. ), Jogszabály vagy alapító okirat kiadása, kiadására jogosultak, NGM egyetértés szabályai (Áht. 8/A. ), Áht. 8. (1)10 Költségvetési szerv alapítására jogosult a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter, b)11 helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat, c)12 nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a nemzetiségi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzatok társulása, d)13 köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület e)14 (az a) d) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv). (2)15 Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat. (3) Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre. 12 6
A költségvetési szerv alapítása, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése II. Az irányítási jogkört érintő változások: Irányítási jogok: Áht. 9., a Ksztv-vel (2010. évi XLIII. törvény) harmonizált módon, Hatáskörök átruházása: Áht. 9/A. (3)- (4) bek., Költségvetési szerv átalakításának és megszüntetésének új esetkörei: Esetkörök nem újak, csak leírásuk módosult, illetve néhány új aleset (Áht. 11. ), (3) Törvény vagy kormányrendelet a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. f) pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási jogkört korlátozhatja, b) meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre mint középirányító szervre átruházhatók. (4) Törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási jogkör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. f) pontja szerinti irányítási hatáskör tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki. 14 7
A költségvetési szerv alapítása, irányítása, felügyelete, átalakítása megszüntetése III. Általános jogutódlással történő megszüntetés: átalakítás: egyesítés (összeolvadás vagy beolvadás), szétválás (különválás vagy kiválás, speciális új aleset: beolvadásos kiválás, beolvadásos különválás), vagy a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapítása, Általános jogutód nélküli megszüntetés. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása Az Országgyűlés hatáskörei: központi költségvetésben minden, ami nem más hatásköre, A Kormány hatáskörei: a központi költségvetésben az Áht. 33. (1) és (2) bek. szerint, Az irányító szerv hatáskörei: mindkét alrendszerben az Áht. 31. (1)-(2) bek., 33. (3) bek., Ávr. 35., 36. (4) bek. és 38. szerint, A költségvetési szervek határkörei: mindkét alrendszerben az Áht. 35., Ávr. 36. (1) (3) és (5) bek. (kivéve a 35. szerinti többletbevétel, a 36. (2) bek. a) pont esetén nem igaz a saját hatáskör!) és 43. szerint. 8
Személyi juttatások, illetményszámfejtés I. A központosított illetményszámfejtés fontosabb szabályai: Technikai újraszabályozás, Terjedelme: Áht. 44. (1) bekezdés, Átmenet: lehetővé teszi a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a 2016. január 1- jétőltörténő csatlakozást, 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2015. január 1- jévelhatályát vesztette, Ávr. 62-62/I. tartalmazza a részletszabályokat Személyi juttatások, illetményszámfejtés II. Nem teljesen új előírások, az eljárásrendben érdemi változtatás nincs, KIR terjedelme: Ávr. 62. : személyi juttatások számfejtése (kivéve adómentes reprezentációs és üzleti ajándékkiadások), adók és járulékok megállapítása, foglalkoztatói, kifizetői feladatok ellátása, Art. szerinti biztosítotti bejelentések és bevallások elkészítése, levonások, letiltások érvényesítése, a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai, a nettó finanszírozáshoz szükséges, valamint más adatszolgáltatások teljesítése. 9
Személyi juttatások, illetményszámfejtés III. A foglalkoztató kötelezettségei a központosított illetményszámfejtés rendszerében: Ávr. 62/A-62/B. -ában, 62/D. (2)-(4) bekezdésében, 62/H. (1) bekezdésében) találhatók, A személyi juttatások számfejtéséhez, a jogviszonyhoz kapcsolódó dokumentumok megküldése a Kincstárnak, Távolmaradási jelentés, Személyi juttatások számfejtése (kivéve K1101. rovathoz tartozó jogcímeket) és kifizetése, Adóelszámoláshoz szükséges foglalkoztatotti nyilatkozatok, igazolások, Személyi juttatások, illetményszámfejtés IV. Az illetményszámfejtő program: a foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségeit eltérő rendelkezés hiányában a Kincstárszámára a Kincstár által biztosított, fejlesztett és működtetett illetményszámfejtő programon keresztül teljesíti, A Kincstár kötelezettségei a központosított illetményszámfejtés rendszerében: Ávr. 62/D-62/I. -ában találhatók, kivéve a 62/D. (2)- (4)bekezdését és 62/H. (1) bekezdését, A foglalkoztató által küldött dokumentumok alaki és tartalmi ellenőrzése. 10
Személyi juttatások, illetményszámfejtés V. K1101. rovathoz tartozó jogcímek számfejtése, a levonások, letiltások kezelése, Fizetési jegyzék, levonási összesítő, könyvelési értesítő és az ezeket tartalmazó adatállományok elkészítése, Adóbevallások, munkaügyi statisztikai adatszolgáltatások teljesítése. A költségvetési támogatások I. A költségvetési támogatások általános szabályai - a támogatási jogviszony tartalma: Áht. 48/A. (1) és (2) bekezdése, Törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtják, támogatási igény elbírálása és elfogadása után, Közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel közigazgatási jogi jogviszony, VAGY támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel polgári jogi jogviszony jön létre. 11
Áht. 48/A. (1) Törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott költségvetési támogatás, valamint a támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban együtt: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) és a kedvezményezett között a) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel közigazgatási jogi jogviszony, b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel polgári jogi jogviszony [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: támogatási jogviszony] jön létre. (2) A támogatási jogviszonyban a támogató költségvetési támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles. (3) Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Elfogadásnak kell tekinteni azt is, ha a kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ha a támogató a kedvezményezett nyilatkozatában foglaltakat elfogadja, a támogatási jogviszony a nyilatkozat tartalmának megfelelő támogatói okirat közlésével jön létre. (4) Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 33. (4) bekezdése szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell. (5) A támogatási szerződést a támogató a kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja. A támogatási szerződésnek a kedvezményezett hátrányára történő módosítására akkor van lehetőség, ha a támogatási szerződésben a felek ekként állapodtak meg, vagy ha a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte. (6) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra ha e törvény eltérően nem rendelkezik az e törvényben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell. 23 A költségvetési támogatások II. A költségvetési támogatások általános szabályai - a támogatói okirat és a támogatási szerződés: Áht. 48/A. (3)-(6) bekezdése, A közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra a támogatási szerződések szabályait kell alkalmazni, ezekre külön szabályok nincsenek, Ávr. 75. : támogatási szerződéshez benyújtandó nyilatkozatok, dokumentumok, 76. tartalma. 12
A költségvetési támogatások III. A költségvetési támogatás biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módja: A támogatási igény benyújtójára előírt feltételek: Ávr. 75., A költségvetési támogatásból való kizárás esetei: Áht. 50.,50/B. és az Ávr. 81., A költségvetési támogatások biztosítékai: főszabály az Áht.50/A. -ában, kivételek Ávr. 84. (1) bekezdésében, sajátos szabályok az Ávr. 84. (2) bekezdésében és 85. -ában. A költségvetési támogatások IV. A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása: Áht. 51. és az Ávr. 86-91., A költségvetési támogatás felhasználása: Áht. 52. és 52/A., A beszámolás, visszakövetelés szabályai: Áht. 53., 53/A. és az Ávr. 92-99., A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a rendeltetésszerű felhasználásról, Ennek elmulasztása esetén támogatás folyósításának felfüggesztése, Beszámoló tartalma: Ávr. 92-93.. 26 13
A költségvetési támogatások V. Támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a költségvetési támogatás visszavonható, módosítható, Jogosulatlanul igénybe vett összeget ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben kell visszafizetni, Visszafizetendő összeget és kamatokat adók módjára hajtják be, ha kedvezményezett mentes a biztosíték nyújtása alól és visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, a NAV a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli. A költségvetési támogatások VI. Támogatási szerződés módosításának feltételei, korlátai: Ávr.95., Elállási, felmondási okok: Ávr. 96., A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása, az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a támogatás részleges visszafizetését, Kamatszámítás szabályai: Ávr. 98. (1)-(4) bek., Visszafizetési kötelezettség teljesítésének részletszabályai: Ávr.99. 14
A költségvetési támogatások VII. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése: Áht. 54. és az Ávr. 100., Közigazgatási jogviszony esetén a hatósági ellenőrzés szabályai szerint, Magánjogi jogviszony esetén az Ávr. szerint, Kedvezményezettet együttműködési kötelezettség terheli, Ellenőrzésre a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a beszámoló elfogadását követő öt évig kerülhet sor. A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása I. Az Áht. VII. fejezetének új szabályozása: Kikerültek abból az önkormányzatok költségvetési támogatásai, azok egységesen a VI. fejezetben lettek szabályozva más kedvezményezettekhez hasonlóan, VII. fejezet csak az önkormányzati ágazati és speciálistámogatásokat tartalmazza, A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylése: Áht. 57. és az Ávr. 103-107. 15
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása II. A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzéssel ellenőrzi az igénylések és módosítások megalapozottságát, Ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál az év során legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására, Ellenőrzés határideje két hónap, amely szükség esetén egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása III. Ha a Kincstár az igénylés szerinti mutatószámot megalapozatlannak tartja, a hatósági eljárásban hivatalból (legkésőbb október 15-ig) kötelez az általa meghatározott változtatások átvezetésére, kivéve, ha az önkormányzat az eltérés jogszerűségét igazolja, Nem teljesítés esetén a Kincstár jogosult a mutatószámok átvezetésére, Támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását évente két alkalommal kezdeményezhető. 16
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása IV. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és felülvizsgálata: Áht. 58-60. és az Ávr. 108-110., A kincstár hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását, A felülvizsgálatot az évet követő év december 31-éig kell megkezdeni, Valamennyi önkormányzatnál legalább négyévente helyszíni ellenőrzésre sor kell kerüljön. A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása V. A felülvizsgálat a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül a korábban nem vizsgált időszakra és jogcímekre is kiterjeszthető, Ellenőrzés ügyintézési határideje két hónap, amely szükségesetén egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, Összeférhetetlenségi szabályok: Ávr. 109. 84) bek., Ha a Kincstár a felülvizsgálat során eltérést tár fel, hatósági eljárásban megállapítja az önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét. 17
A kincstári ellenőrzés I. Az önkormányzatok könyvvezetési, adatszolgáltatási kötelezettségének és az éves költségvetési beszámolójuk kincstári ellenőrzése: Áht. 68/A. és az Ávr. 115/A-115/F., A könyvvezetési és az adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének és az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálatára terjed ki, Ellenőrnek akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerekhez, azokról másolatot készíthet, az ellenőrzött szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A kincstári ellenőrzés II. Együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén a 65. szerinti szankciók alkalmazhatók, Közpénzek vagy a vagyon jogszabálysértő, rendeltetés ellenes vagy pazarló felhasználása és ezzel összefüggésben károkozás vagy ennek veszélye esetén a 66. szerinti intézkedések alkalmazhatók, Kincstár az ellenőrzést éves ellenőrzési terv alapján végzi (november 30-ig készül), Helyszíni vizsgálatot legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni, Ellenőrzésről ellenőrzési jelentés készül (zárszámadáshoz csatolandó!). 18
Törzskönyvi nyilvántartás A központosított illetményszámfejtő rendszer összekapcsolása a törzskönyvi nyilvántartással, A törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzés, törlés elmaradása hiányában a költségvetési szerv által kötött szerződéssemmisség jogkövetkezménye, A Kincstár bírságkivetési jogának szabályai: A bejelentésre kötelezett szervet, és nem annak vezetőjét terheli a bírság, A bírságtétel felső összege emelkedett. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és türelmüket! V É G E 19