SZAKMAI JAVASLAT A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGY LEHETSÉGES TERVEZETÉHEZ

SZAKMAI JAVASLAT A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGY LEHETSÉGES TERVEZETÉHEZ 2008. NOVEMBER 4.

2008. évi... törvény a médiaszolgáltatásokról Az Országgyűlés elismerve azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapján a törvény keretei között a médiaszolgáltatás és a kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmát az azt nyújtó szolgáltató szabadon határozhatja meg, illetve a nyilvános vételre szánt médiaszolgáltatások szabadon vehetőek, tekintettel a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségére, azzal a szándékkal, hogy a médiapiaci verseny biztosításán keresztül elősegítse a médiapluralizmus és a tájékozódás szabadságának kiteljesedését, az Alkotmány 61. (4) bekezdésének végrehajtása érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A törvény hatálya, értelmező rendelkezések 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, b) az olyan médiaszolgáltatásra, amely vonatkozásában más tagállam joghatósága nem áll fenn, és amelynek terjesztéséhez ba) a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használnak, vagy bb) nem használnak a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást, de a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában lévő vagy rendelkezési jogába tartozó átviteli kapacitását használják, c) az olyan médiaszolgáltatásra amelyekre a Magyar Köztársaság joghatóságát az Európai Egyezmény alapján lehet megállapítani, d) az olyan médiaszolgáltatásra, amely vonatkozásában a (2) bekezdés alkalmazásával nem dönthető el, hogy mely államban minősül letelepedettnek, feltéve, hogy a médiaszolgáltató az EK- Szerződés 43 48. cikke értelmében a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek minősül, e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó, de a Magyar Köztársaság területén terjesztett médiaszolgáltatásra, f) az a)-d) pontban meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató által nyújtott kiegészítő digitális szolgáltatásra, g) az a)-d) pontban meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató irányítása alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedett személy által nyújtott kiegészítő digitális szolgáltatásra, h) a műsorterjesztést részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített elektronikus hírközlő berendezéssel végző műsorterjesztő által a Magyar Köztársaság területén, a műsorterjesztéssel együtt terjesztett kiegészítő digitális szolgáltatásra. (2) E törvény alkalmazásában a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó akkor tekintendő a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha a) a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található, és aa) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,

2 ab) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy másik tagállamban hozzák, azonban a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén, illetve a Magyar Köztársaság területén és másik tagállamban egyaránt működik, ac) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy másik tagállamban hozzák, azonban a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság és a másik tagállam területén kívül működik, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a Magyar Köztársaság területén kezdte meg elsőként a tevékenységét, valamint folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn a Magyar Köztársaság gazdaságával, vagy ad) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy harmadik országban hozzák, feltéve hogy a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén működik, b) a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó központi ügyvezetésének helye egy másik tagállamban található, és a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák, feltéve, hogy ba) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén működik, vagy bb) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság és a másik tagállam területén kívül működik, és a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a Magyar Köztársaság területén kezdte meg elsőként a tevékenységét, valamint folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn a Magyar Köztársaság gazdaságával, vagy c) a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó központi ügyvezetésének helye egy harmadik országban található, és a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák, feltéve, hogy a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén működik. (3) E törvény alkalmazásában a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó akkor minősül másik tagállamban letelepedettnek, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek vele szemben úgy teljesülnek, hogy ahol a (2) bekezdés a Magyar Köztársaságot említi, azon a másik tagállamot kell érteni. (4) E törvény hatálya kiterjed mindazokra, akikre az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységgel összefüggésben e törvény kifejezetten jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg. (5) E törvénynek a médiaszolgáltatóra és a médiaszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott médiaszolgáltatásra, valamint az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatásra, illetve az azt nyújtó médiaszolgáltatóra vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóra kell alkalmazni, kivéve ha e törvény kifejezetten eltérően rendelkezik.

3 2. E törvény alkalmazásában: 1. gazdasági erőfölény: olyan piaci helyzet, amelyben egy vállalkozás egyedül vagy a vele irányítási viszonyban álló más vállalkozásokkal közösen a gazdasági tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytathatja, 2. felelős szerkesztő: az a természetes személy, aki a médiaszolgáltatás műsorát alkotó műsorszámok és kereskedelmi közlemények sorrendjének, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatás kínálatának meghatározása, illetve a műsorszámok, a kereskedelmi közlemények, az egyéb tartalmak, az ezeket alkotó álló- vagy mozgóképek, illetve hangok, továbbá az ezekhez tartozó kiegészítő szöveges, álló- vagy mozgóképeket, illetve hangokat tartalmazó információk kiválasztása és összeállítása során tényleges döntést hoz vagy ellenőrzést végez, 3. szabály ismétlődő megsértése: ugyanazon szabálynak - a Médiahatóság jogsértést megállapító határozatának közlésétől számított - hat hónapon belüli ismételt megsértése, 4. szabály sorozatosan ismétlődő megsértése: ugyanazon szabálynak - a Médiahatóság jogsértést megállapító határozatának közlésétől számított - tizenkét hónapon belüli legalább két további megsértése, 5. médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály: az Alkotmány, e törvény, e törvény felhatalmazása alapján kibocsátott jogszabály, a médiaszolgáltatásokra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus, a Médiahatóság határozata az annak megtartására kötelezett vonatkozásában, valamint a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő szolgáltatást nyújtó mint fél részvételével a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással összefüggő ügyben hozott bírósági határozat, 6. médiaszolgáltatás: műsorszámoknak, illetve kereskedelmi közleményeknek a médiaszolgáltató által meghatározott sorrendben történő megtekintését meghatározatlan számú fogyasztó számára lehetővé tévő olyan, rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a tájékoztatást, szórakoztatást vagy nevelést szolgáló műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények eljuttatása elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével a közönséghez, a médiaszolgáltatás magában foglalja a műsorszámokat kísérő szöveges tartalmakat, feliratokat, szalagszövegeket (scrollokat) és az adott médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó, azzal együtt terjesztett teletextet is, 7. rádiós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangok sorozatából álló műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények meghallgatását teszi lehetővé, 8. televíziós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangos vagy néma mozgóképek, illetve egyéb képekből álló műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények megtekintését teszi lehetővé, 9. médiaszolgáltató: a médiaszolgáltatást nyújtó jogi személy, 10. rádiós médiaszolgáltató: a rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, 11. televíziós médiaszolgáltató: a televíziós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató,

4 12. közszolgálati médiaszolgáltatás: a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatás, 13. közszolgálati médiaszolgáltató: az e törvény 54. -ának hatálya alá eső gazdasági társaság, 14. közösségi médiaszolgáltatás: valamely társadalmi közösség hagyományainak ápolását vagy értékeinek gazdagítását, illetve valamely társadalmi közösségre jellemző kulturális igények kielégítését szolgáló, a Médiahatóság nyilvántartásában közösségi médiaszolgáltatásként nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás, 15. közösségi médiaszolgáltató: olyan médiaszolgáltató, amely közösségi médiaszolgáltatást nyújt, 16. általános tematikájú médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely nem minősül e törvény szerint tematikus médiaszolgáltatásnak, 17. tematikus médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek műsorát a napi adásidő legalább háromnegyedében előre meghatározott, azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek, 18. hír- és közéleti tematikájú médiaszolgáltatás: olyan tematikus médiaszolgáltatás, amelynek műsorát a napi adásidő legalább háromnegyedében hírműsorszámokból, illetve a belpolitika, a külpolitika, a közélet, a bűnügyek, a kultúra és a sport aktuális eseményeivel foglalkozó egyéb műsorszámokból szerkesztenek meg, 19. helyi médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelyet éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos ér el, 20. körzeti médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelyet éves átlagban több mint százezer lakos vagy egy városon belül több mint ötszázezer lakos, de legfeljebb az ország lakosságának a fele ér el, 21. országos médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelyet az ország lakosságában több mint fele elér. 22. műsorszám: hangos vagy néma álló- vagy mozgóképek, illetve hangok sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban jól érzékelhetően elkülönülő módon önálló egységet alkot, 23. műsor: műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata, 24. műsoridő: a műsorban közzétett műsorszámok és kereskedelmi közlemények meghatározott időszakra vonatkozó, együttes időtartama, azzal, hogy az időszakot naptári nap, hónap, illetve év tekintetében kell alkalmazni, 25. adásidő: a műsoridő és a médiaszolgáltatás során közzétett mérőjel, monoszkóp, műsorszignál, szünetjel, pontos idő közlése, a bemondónak műsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a műszaki hibából eredő műsorszünet együttes időtartama, 26. hírműsorszám: a belpolitika, a külpolitika, a közélet, a bűnügyek, a kultúra és a sport aktuális eseményeivel foglalkozó hírekből, tudósításokból, illetve rövid interjúkból, valamint az azokat összekötő műsorvezetői megszólalásokból álló műsorszám,

5 27. bulvárinformáció: közhatalmat nem gyakorló, a szórakoztatóipar területén a közszereplés igényével fellépő személyek közszereplésével összefüggő tevékenységével, illetve magánéletével kapcsolatos információ, 28. kereskedelmi közlemény: az ellenszolgáltatás ellenében, társadalmi céllal, illetve a médiaszolgáltató saját, illetve a vele irányítási viszonyban álló más médiaszolgáltató érdekében közzétett gazdasági reklám, ideértve a műsorelőzetest, a televíziós vásárlást, a termékelhelyezést és a szponzormegjelenítést is, valamint a külön törvényben meghatározott politikai hirdetés, 29. reklám: médiaszolgáltatás keretében közzétett kereskedelmi közlemény, ide nem értve a termékelhelyezést és a szponzormegjelenítést, 30. osztott képernyős reklám: műsorszám vagy más kereskedelmi közlemény közzététele alatt a képernyő egyes részeit betöltő módon közzétett reklám, 31. tudatosan nem észlelhető kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzétételekor az időtartam rövidsége vagy más ok következtében a kereskedelmi közlemény címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat, 32. televíziós vásárlás: olyan reklám, amely termék, szolgáltatás, ingatlan vagy vagyoni értékű jog megszerzését vagy értékesítését célzó közvetlen ajánlatot tartalmaz, 33. televíziós vásárlási műsorablak: olyan televíziós vásárlás vagy televíziós vásárlások megszakítás nélküli egységbe szerkesztett sorozata, amelynek időtartama legalább tizenöt perc, 34. termékelhelyezés: olyan kereskedelmi közlemény, amely a műsorszámon belül valamely termék, szolgáltatás vagy ezek védjegyének bemutatásaként, illetve ezekre történő utalásként jelenik meg, 35. műsorelőzetes: olyan kereskedelmi közlemény, amely a médiaszolgáltató, illetve a vele irányítási viszonyban álló más médiaszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt műsorszámot, műsorszámokat mutat be, illetve ismertet, 36. szponzorálás: a médiaszolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás nyújtásával vagy műsorszám készítésével üzletszerűen nem foglalkozó személy által médiaszolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás vagy műsorszám finanszírozásához nyújtott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott szponzorálás, 37. szponzormegjelenítés: a szponzorálást nyújtó vállalkozás nevének vagy védjegyének megjelenítése, illetve a szponzorálást nyújtó vállalkozásra utaló egyéb megjelölés, így különösen az általa gyártott vagy forgalmazott termék, továbbá az általa nyújtott szolgáltatás vagy ezek bármelyike védjegyének, illetve megkülönböztető jelének megjelenítése 38. burkolt kereskedelmi közlemény: termék, szolgáltatás, illetve termék gyártója vagy szolgáltatás nyújtója nevének, védjegyének vagy tevékenységének műsorszámban történő bemutatása, ha ez a bemutatás a médiaszolgáltató szándéka szerint így különösen ha a bemutatás ellenszolgáltatás ellenében történik reklámcélokat szolgál, és e jellege tekintetében félrevezető lehet a közönség számára, 39. társadalmi célú hirdetés: nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan kereskedelmi közlemény, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít,

6 továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet, illetve az a műsorszám, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított szervezet érdekében, 40. kiegészítő digitális szolgáltatás: műsorszámok, illetve szöveges, álló- vagy mozgóképeket, illetve hangokat tartalmazó információk elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével a közönséghez történő olyan eljuttatása, amely nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, illetve médiaszolgáltatásnak, 41. kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó: a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó jogi személy, 42. digitális műsorszóró adó: digitális műsorszóró hálózatot nem képező, elektronikus hírközlő berendezések és elektronikus hírközlési építmények összességéből álló műsorszóró adó, amely digitális műsorszórásra a frekvenciasávok nemzeti felosztását megállapító jogszabályban műsorszórásra felosztott frekvenciákat használja, 43. digitális műsorszóró hálózat: az elektronikus hírközlő berendezések és elektronikus hírközlési építmények összessége, amely digitális műsorszórásra a frekvenciasávok nemzeti felosztását megállapító jogszabályban műsorszórásra felosztott frekvenciákat használja, 44. elektronikus hírközlő hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben ilyenként meghatározott hálózat, 45. eredetileg magyar nyelven készített mű, műsorszám: olyan műsorszám, amely a) eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült, b) eredetileg két nyelven készült, de időtartamának több mint fele eredeti magyar nyelvű, c) eredetileg három vagy több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része, d) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben, e) olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely valamely magyarországi kisebbség nyelvén kerül előadásra, ha az az adott kisebbség kultúrájával van összefüggésben, f) olyan instrumentális zenei műsorszám, amely a magyar vagy valamely magyarországi kisebbségi kultúra részét képezi, 46. európai művek: a tagállamokból származó alkotások, az Európai Közösség és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodások keretében, koprodukcióban elkészített olyan alkotások, amelyek megfelelnek a vonatkozó megállapodások feltételeinek, valamint az Egyezmény részes feleinek számító harmadik európai államokból származó alkotások, amelyek egy vagy több részes államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és más résztvevőkkel készültek, feltéve hogy megfelelnek a következő három feltétel egyikének: a) az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotásai, vagy b) az alkotások gyártását az említett tagállamok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi, vagy c) az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok koproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi. Azok az alkotások, amelyek nem európai alkotások, de amelyek a tagállamok és harmadik országok között kötött kétoldalú koprodukciós szerződések keretében készültek, európai alkotásoknak kell tekinteni abban az esetben, ha közösségi koproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több

7 producer irányítja. A nem tagállamokból származó alkotásokra annyiban alkalmazhatók az európai alkotások szabályai, amennyiben az érintett harmadik országokban a tagállamokból származó alkotásokra nem vonatkoznak megkülönböztető intézkedések, 47. Európai Egyezmény: az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény, valamint az azt módosító Jegyzőkönyv, 48. éves átlagos hallgatottság: a rádiós médiaszolgáltató műsorát egy naptári év átlagában hallgató személyek számának és a rádióval rendelkező háztartásokban élő személyek számának hányadosa 49. éves átlagos nézettség: a televíziós médiaszolgáltató műsorát egy naptári év átlagában néző személyek számának és a televízióval rendelkező háztartásokban élő személyek számának hányadosa, 50. filmalkotás: a szerzői jogról szóló törvény értelmében vett olyan, művészeti értékkel bíró mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették, nem minősül filmalkotásnak a hírműsorszám, a közérdeklődésre számot tartó, időszerű kérdésekkel foglalkozó műsorszám, a szórakoztató műsorszám, a sportközvetítés, a beszélgető-műsor, a játék- és vetélkedőműsor, a szponzormegjelenítés és a reklám, 51. független magyar gyártású műsorszám: olyan műsorszám, amely nem minősül saját gyártású műsorszámnak és amelyet olyan vállalkozás készített, amely e tevékenységre jelentős részben a Magyar Köztársaság területén közreműködő munkaerőt alkalmaz, 52. saját előállítású műsorszám: olyan műsorszám, amelyet többségében a médiaszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetve a médiaszolgáltató által viselt költségek terhére olyan vállalkozás készített, amely e tevékenységre jelentős részben a Magyar Köztársaság területén közreműködő munkaerőt alkalmaz, és az így létrejött műhöz fűződő vagyoni jogok a médiaszolgáltatót, vagy a vele irányítási viszonyban álló vállalkozást illetik meg, 53. tagállam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, 54. irányítási viszonyban álló személyek: azok a személyek, akik közül az egyik személy a másik felett irányítással rendelkezik, 55. irányítás: a közvetlen és a közvetett irányítás, 56. közvetlen irányítás: egy személy vagy több személy közösen akkor gyakorol közvetlen irányítást egy másik személy felett, ha a) a másik személy többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik vagy rendelkeznek, vagy b) jogosult vagy jogosultak a másik személy vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy c) szerződés alapján jogosult vagy jogosultak a másik személy döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy d) a másik személy döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik vagy válnak,

8 57. közvetett irányítás: egy személy vagy több személy közösen akkor gyakorol közvetett irányítást egy másik személy felett, ha a másik személyt az általa vagy általuk irányított harmadik személy vele vagy velük együtt, illetve önállóan irányítja, MÁSODIK RÉSZ A MÉDIASZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK II. Fejezet A médiaszolgáltatási jogosultság Általános szabályok 3. (1) Médiaszolgáltatás és kiegészítő digitális szolgáltatás az 5. (2) bekezdésében meghatározott kivétellel kizárólag gazdasági társasági vagy európai részvénytársasági formában végezhető. (2) A részvénytársasági formában működő médiaszolgáltató vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó kizárólag dematerializált részvényeket bocsáthat ki. 4. (1) Egy gazdasági társaság több médiaszolgáltatást, illetve kiegészítő digitális szolgáltatást is nyújthat. Ebben az esetben a gazdasági társaságnak a médiaszolgáltatásra, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségeit e törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyes médiaszolgáltatások, illetve kiegészítő digitális szolgáltatások tekintetében külön-külön kell teljesíteni, illetve megítélni. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, médiaszolgáltatóban és kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet, illetve szerkesztői vagy műsorpolitikai döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon nem szerezhet jogot a) a köztársasági elnök, állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, országgyűlési biztos, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, ezek helyettese, a helyi képviselőtestület tagja, a helyi önkormányzat, c) a költségvetési szerv, a bíró, az ügyész, a jegyző, a vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, d) a párt, a párt országos vagy területi tisztségviselője, a párt által alapított vagy a párt részesedésével működő gazdasági társaság, illetve ezek vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, a párt által alapított alapítvány, annak kezelő szerve, szervezete tagja, illetve az ilyen alapítvány alkalmazottja, e) a közszolgálati médiaszolgáltató vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetve az, aki közszolgálati médiaszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, f) a KÖT, a Médiahatóság és a TVT tagja, valamint az, aki a Médiahatósággal vagy a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft.-vel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, g) az a), d)-f) pontokban meghatározott természetes személyek közeli hozzátartozója. 5. (1) A közösségi médiaszolgáltató évi teljes műsoridejének legalább nyolcvan százalékában olyan műsorszámokat köteles közzétenni, amelyek a közösségi médiaszolgáltatás tartalmi feltételeinek

9 megfelelnek, illetve napi teljes műsoridejének legalább egynegyedében olyan műsorszámokat köteles közzétenni, amelyek a hozzá kötődő közösségről vagy közösségnek szólnak. (2) Közösségi médiaszolgáltató kizárólag közhasznú szervezetté minősített nonprofit gazdasági társaságként vagy egyesületként működhet. A közösségi médiaszolgáltató e törvény rendelkezései szerint kiegészítő digitális szolgáltatást is nyújthat. (3) A helyi önkormányzat a közösségi médiaszolgáltatóban tulajdonosi részesedéssel rendelkezhet. (4) Közösségi és kereskedelmi médiaszolgáltatást ugyanazon médiaszolgáltató nem nyújthat. (5) A közösségi médiaszolgáltatónak élő és igazolt kapcsolatot kell fenntartania azzal a társadalmi közösséggel, amely hagyományainak ápolását vagy értékeinek gazdagítását, illetve kulturális igényeinek kielégítését célozza. (6) A közösségi médiaszolgáltató a médiaszolgáltatását, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatását a legfőbb szerve által elfogadott médiaszolgáltatási szabályzata alapján nyújtja, amely nem lehet ellentétes a közösségi médiaszolgáltatási mintaszabályzattal. (7) A közösségi médiaszolgáltató a hírszolgáltatása és a közéleti vitákban kialakult álláspontokat bemutató tartalomszolgáltatása során köteles tényszerűen, elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. (8) A közösségi médiaszolgáltató közhasznúsági jelentése a külön törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a társadalmi közösség hagyományainak ápolásában vagy értékeinek gazdagításában, illetve kulturális igényeinek kielégítésében elért eredményeket, valamint a társadalmi közösséggel fennálló kapcsolat megnyilvánulásának bemutatását. (9) A közösségi médiaszolgáltató a közhasznúsági jelentését a Médiahatóságnak is megküldi, amelyet a Médiahatóság a honlapján közzétesz. Nyilvántartás 6. (1) A Médiahatóság a médiaszolgáltatásokról és a kiegészítő digitális szolgáltatásokról nyilvántartást vezet, amely a médiaszolgáltatások és a kiegészítő digitális szolgáltatások jegyzékéből, valamint a jegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletekből áll. (2) Médiaszolgáltatás és kiegészítő digitális szolgáltatás akkor nyújtható, ha az az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szerepel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás részét képező jegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a jegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletek ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított okiratokat is közérdekből nyilvánosak, azokat a Médiahatóság a honlapján közzéteszi. 7. (1) A médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a médiaszolgáltatás nevét,

10 b) a médiaszolgáltatást nyújtó gazdasági társaság, európai részvénytársaság, egyesület nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely, illetve telephelyek megjelölését, c) annak megjelölését, hogy a médiaszolgáltatás televíziós vagy rádiós médiaszolgáltatásra irányule, d) a médiaszolgáltatás kereskedelmi, közszolgálati vagy közösségi jellegét, e) a médiaszolgáltatás tematikáját, f) a médiaszolgáltatás ingyenes, illetve előfizetéses vagy más ellenszolgáltatással járó jellegét, g) a médiaszolgáltató postai és elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a Médiahatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét, postai és elektronikus levelezési címét, h) a médiaszolgáltató által nyújtott más médiaszolgáltatásokat és kiegészítő digitális szolgáltatásokat, az általa kiadott időszaki lapokat, az általa működtetett hír, illetve közéleti tematikát követő honlapokat, i) a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval irányítási viszonyban álló ia) más médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait, ib) szolgáltató által nyújtott kiegészítő digitális szolgáltatásokat, ic) személy által kiadott időszaki lapot, id) személy által működtetett hír vagy közéleti tematikát követő honlapokat. (2) A médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek szükség szerint a további adatokat is tartalmaznia kell: a) azon államok megjelölését, ahová a médiaszolgáltatás irányul, b) digitális műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás esetében annak a digitális műsorszóró hálózatnak vagy adónak, illetve azon egyéb műsorterjesztési szolgáltatásoknak a megjelölését, amellyel a rádiós médiaszolgáltatást terjesztik, c) televíziós médiaszolgáltatás esetében azon műsorterjesztési szolgáltatások megjelölését, amelyen keresztül a médiaszolgáltatás a Magyar Köztársaságban elérhető, d) közösségi médiaszolgáltatás esetében azon közösség megjelölését, amelynek érdekében a médiaszolgáltatást nyújtják, illetve a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási szabályzatát e) hálózatba kapcsolt médiaszolgáltatók esetében a hálózatba kapcsolás tényét és a hálózatos médiaszolgáltatás nevét, f) hálózatos médiaszolgáltatás esetében a hálózatba kapcsolt médiaszolgáltatók megjelölését, valamint a hálózatba kapcsolt valamennyi médiaszolgáltató együttes nyilatkozatát arról, hogy hálózatba kapcsolódva kívánnak médiaszolgáltatást nyújtani. (3) A kiegészítő digitális szolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a kiegészítő digitális szolgáltatás nevét, b) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság, európai részvénytársaság, egyesület nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, a kiegészítő digitális szolgáltatással közvetlenül érintett telephely, illetve telephelyek megjelölését, c) a kiegészítő digitális szolgáltatás ingyenes, illetve előfizetéses vagy más ellenszolgáltatással járó jellegét, d) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó postai és elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a Médiahatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, postai és elektronikus levelezési címét, e) azon műsorterjesztési szolgáltatások megjelölését, amelyen keresztül a kiegészítő digitális szolgáltatás a Magyar Köztársaságban elérhető, f) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó által nyújtott más médiaszolgáltatásokat és kiegészítő digitális szolgáltatásokat, az általa kiadott időszaki lapokat és működtetett hír vagy közéleti tematikát követő honlapokat,

11 g) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval irányítási viszonyban álló ga) médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait, gb) szolgáltató által nyújtott más kiegészítő digitális szolgáltatásokat, gc) személy által kiadott időszaki lapot, gd) személy által működtetett hír vagy közéleti tematikát követő honlapokat. (4) A Médiahatóság a kérelemmel érintett médiaszolgáltatást vagy kiegészítő digitális szolgáltatást, illetve a kérelemben közölt adatokat bejegyzi a 6. (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, és a kérelem beérkezésének időpontjától számított negyvenöt napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a legfontosabb kötelezettségeiről, valamint igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező meghatározott tevékenységek végzésére jogosult. (5) A Médiahatóság a nyilvántartásba a médiaszolgáltató meghatározó véleménybefolyásoló képességű vagy jelentős piaci erővel rendelkező jellegét, illetve annak megszűnését hivatalból bejegyzi. (6) A nyilvántartásba vételt a Médiahatóság abban az esetben tagadja meg, ha a) a kérelemben foglalt adatok a médiaszolgáltató, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, b) a kérelem teljesítése jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóval szemben a Médiahatóság által előírt kötelezettség megsértését eredményezné, c) a kérelmet ugyanazon médiaszolgáltatás vagy kiegészítő digitális szolgáltatás nyilvántartásba vétele érdekében nyújtották be, amelyet a nyilvántartásból a Médiahatóság korábban törölt, d) a kérelmező a kérelmében valótlan adatot közölt. (7) A médiaszolgáltató és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon köteles bejelenteni a Médiahatóságnak. Az adatok megváltozását a Médiahatóság a (4)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jegyzi be. (8) Ha a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó személye változik meg, a Médiahatóság ezt a (7) bekezdés alkalmazásával a szolgáltatást a nyilvántartás szerint nyújtó és az új szolgáltató együttes kérelmére jegyzi be. (9) A médiaszolgáltatást vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást a Médiahatóság a (4)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával törli a nyilvántartásból, ha a) azt a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatási nyújtó kéri, b) a 88-90. -okban, illetve a 103. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben. Hatósági szerződés 8. (1) A Magyar Köztársaság rendelkezési jogába tartozó frekvencián nyújtott, analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás hatósági szerződés alapján végezhető. (2) Az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási jogosultság odaítéléséről a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) az erre irányuló pályázat nyertesével hatósági szerződést köt.

12 (3) Analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatást az (1) bekezdés szerint csak a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató nyújthat. (4) A hatósági szerződés alapján végezhető médiaszolgáltatások 7. (1)-(2) bekezdés szerinti adatait a Médiahatóság a hatósági szerződés alapján hivatalból veszi nyilvántartásba. 9. (1) Az NHH rendszeresen tájékoztatja a Médiahatóságot a rendelkezésre álló, szabadon felhasználható frekvenciákról, ideértve a harmadik személy által terveztetett frekvenciákat is. (2) A Médiahatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatástól függetlenül jogosult bármikor információt kérni az NHH-tól az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás lehetőségeiről bármely magyarországi települést érintően. (3) Az NHH az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási jogosultság odaítélésére irányuló pályázat pályázati felhívásának előkészítése során azon terület megjelölésével, amelyre az adott jogosultság irányulhat, megkeresi a Médiahatóságot. (4) A Médiahatóság a (3) bekezdésben meghatározott megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt arról, hogy médiapiaci szempontból indokolt-e az adott terület újabb analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás pályáztatása. (5) Amennyiben a Médiahatóság úgy dönt, hogy az adott terület újabb analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás pályáztatása médiapiaci szempontból indokolt, e döntésében a médiapiaci igények alapján meghatározza a) a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság típusát (közösségi, kereskedelmi), b) a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát, c) a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság későbbi meghosszabbításának esetleges médiapiaci és tartalmi feltételeit, d) a pályázati felhívás műsortartalmi elemeit és azokhoz kapcsolódó kötelező mellékletek körét, e) a hálózatba kapcsolódás lehetőségének médiapiaci és tartalmi korlátait, f) a pályázati eljárás elbírálása során előnyt biztosító tartalmi szempontokat és azok értékelési elveit. (6) A hálózatban kapcsolódás lehetőségét a Médiahatóság döntése olyan módon tartalmazhatja, hogy az érintett médiaszolgáltatók mindegyikének a hálózatba kapcsolódás után fennmaradó saját médiaszolgáltatása heti átlagban legalább a napi négy órát elérje. (7) A rádiós médiaszolgáltatási jogosultság közösségi jellegét a pályázati kiírás az adott társadalmi közösség meghatározása mellett abban az esetben tartalmazhatja, ha a közösségi médiaszolgáltatás olyan társadalmi közösség hagyományainak ápolását vagy értékeinek gazdagítását, illetve olyan társadalmi közösségre jellemző kulturális igények kielégítését célozza, amelyeket a médiapiacon jelenlévő kereskedelmi vagy közszolgálati médiaszolgáltatók nem, vagy nem a közösségi igényeinek megfelelő mértékben nyújtanak. (8) A Médiahatóság a (4)-(5) bekezdésben meghatározott döntését a honlapján közzéteszi és az NHH-nak, valamint a 11. (1) bekezdésében meghatározott országgyűlési bizottságnak megküldi.

13 10. (1) A pályázati kiírást az NHH a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. (2) A pályázati ajánlatok a Hivatalos Értesítőben való közzétételt követő harminc napon belül nyújthatók be. (3) A pályázati kiírás tartalmazza: a) a Médiahatóság által 9. (5) bekezdése szerint meghatározott tartalmi szempontokat, b) a rádiós médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság keretében a frekvencia megjelölését, a vételkörzetet, és a frekvenciahasználat jogszabályi feltételeit, c) a rádiós médiaszolgáltató kötelezettségét a rádiós digitális átállásban való közreműködésben, d) azt a feltételt, miszerint a rádiós médiaszolgáltató a digitális átállás miatti frekvenciacsere, adókarbantartás és az ezekhez kapcsolódó műszaki eljárások, valamint hatósági szerződés módosítása jogcímén kizárólag igazolt költségei megtérítésére jogosult, kártérítést nem terjeszthet elő, e) a hatósági szerződés tervezetét, f) a pályázati eljárás szabályait, köztük a benyújtandó ajánlatok kötelező tartalmát és mellékleteit, g) az ajánlatok értékelési rendszerét, elveit. 11. (1) A pályázati eljárást eseti országgyűlési bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felügyeli. (2) A Bizottságba minden országgyűlési képviselőcsoport jogosult egy-egy tagot jelölni. (3) A Bizottság tagjai a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. A Bizottság állásfoglalásának, valamint ügyrendjének elfogadásához a (6) és (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével az összes szavazati mérték kétharmada szükséges. (4) A Bizottság hozzájárulása (a továbbiakban: bizottsági állásfoglalás) szükséges a) a pályázati kiírási dokumentáció jóváhagyásához, b) a pályázat nyerteséről szóló döntéshez. (5) Az NHH a (4) bekezdés szerinti ügyekben előkészített pályázati kiírási dokumentáció tervezetét, illetve a pályázat eredményéről való döntést tartalmazó hatósági határozat tervezetét és a hatósági szerződéstervezetet állásfoglalás céljából megküldi a Bizottságnak, amely a megküldéstől számított tizenöt napon belül állásfoglalást hoz a hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a határozattervezet visszaküldéséről. (6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Bizottság a szavazati jogok legalább egyharmadával rendelkező tagok indítványára az általuk javasolt indokolással ellátva a pályázati kiírási dokumentáció tervezetét átdolgozásra akár több ízben is visszaküldi az NHH-nak. A Bizottság a jóváhagyását nem adhatja meg, ha a pályázati kiírási dokumentáció tervezete a 10. (3) bekezdés a) pontja szerinti elemében nem a Médiahatóság határozatának megfelelően tartalmazza a pályázati kiírás tartalmi szempontjait. (7) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben, alaki vagy számítási hiba esetén, a hiba megjelölésével a Bizottság a szavazati jogok legalább egyharmadával rendelkező tagok

14 indítványára a határozattervezetet, illetve a hatósági szerződés tervezetét egy ízben átdolgozásra visszaküldi az NHH-nak. (8) A (6)-(7) bekezdés szerint visszaküldött pályázati kiírási dokumentáció tervezetét, a határozattervezetet, illetve a hatósági szerződéstervezetet az NHH tíz napon belül megvizsgálja, és átdolgozás után és újbóli állásfoglalás kérés céljából megküldi a Bizottságnak, amely az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (9) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Bizottság állásfoglalásában a hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati kiírás és eljárás megsértését is) hivatkozva tagadhatja meg. A hozzájárulás megtagadása esetén vagy ha a Bizottság határidőben nem hoz állásfoglalást, az NHH a pályázat eredménytelenségéről 15 napon belül hatósági határozatot hoz, és azt az NHH honlapján haladéktalanul közzéteszi. (10) Az NHH-nak a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló határozata ellen bírósági felülvizsgálat kérhető azzal, hogy a) azt a Bizottság tagja is kezdeményezheti. b) a pályázat eredményessége esetén a jogorvoslati határidőt a szerződés megkötésétől, a pályázat eredménytelensége esetén az eredménytelenségről szóló határozatnak az NHH honlapján való közzétételétől kell számítani, c) a határozat meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot, vagy hatósági szerződést akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást, d) a bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el, e) a bíróság határozatával szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, (11) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az NHH a (9) bekezdés alkalmazásával úgy hozott a pályázat eredménytelenségéről döntést, hogy a Bizottság a jogszabályoknak (ideértve a pályázati kiírás és eljárás szabályait is) megfelelő határozat meghozatalához, illetve hatósági szerződés megkötéséhez nem járult hozzá, az NHH-t új eljárásra kötelezi, amelynek során az NHH az e határozattervezet vagy hatósági szerződés tartalmával megegyező döntést hoz a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság hozzájárulása nélkül. 12. (1) A pályázat eredményét a Bizottság jóváhagyó állásfoglalását, illetve a 11. (11) bekezdése szerinti esetben a bíróság határozatának kézhezvételét követő három napon belül kell közzétenni az NHH honlapján. (2) Az NHH a pályázat eredményét a pályázati kiírási dokumentációval és a nyertes pályázó pályázatával összhangban, a Bizottság jóváhagyó állásfoglalását, illetve a 11. (11) bekezdése szerinti esetben a bíróság határozatának kézhezvételét követő negyvenöt napon belül határozatba foglalja, és a pályázat nyertesével hatósági szerződést köt. (3) A hatósági szerződés alapján a médiaszolgáltató által fizetendő díj a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzatot illeti meg. (4) A hatósági szerződés az (5)-(7) bekezdésben meghatározott eset, illetve a frekvencia- vagy adócsere kivételével kizárólag olyan kérdésben, és csak a pályázati eljárásra e törvényben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával módosítható, amelyet a pályázati kiírás

15 feltételként vagy értékelési szempontként nem tartalmazott, illetve amelyre a rádiós médiaszolgáltató pályázati ajánlatában nem vállalt kötelezettségeket. (5) Az NHH a médiaszolgáltatási jogosultságot ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan nem szegte meg további hat évre, de legfeljebb a rádiós médiaszolgáltatás műsorterjesztése digitális átállásáig terjedő időre, a médiaszolgáltató kérelmére, pályázat nélkül megújíthatja, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vállalja, hogy a rádiós médiaszolgáltatás műsorterjesztése digitális átállásában közreműködik. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt legfeljebb tizenkettő, de legalább kilenc hónappal az NHH-hoz be kell jelenteni. A megújításról szóló döntéshez a Bizottság hozzájárulása szükséges; az ezzel összefüggő eljárásra a 11. (1)-(5) és (7)-(11) bekezdését alkalmazni kell. A médiaszolgáltatási jogosultság akkor hosszabbítható meg, ha a Médiahatóság az NHH megkeresésére nyilatkozott arról, hogy a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan nem szegte meg. (6) A hatósági szerződés akkor módosítható olyan módon, hogy több rádiós médiaszolgáltató hálózatba kapcsolódjon, ha az érintett helyi vagy körzeti médiaszolgáltatók mindegyikének a hálózatba kapcsolódás után fennmaradó saját médiaszolgáltatása heti átlagban legalább a napi négy órát eléri. (7) A hatósági szerződés alapján a médiaszolgáltató által fizetendő díj mértéke a pályázati eljárásra e törvényben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával, kizárólag akkor módosítható, ha a médiapiaci körülmények tartósan és jelentősen megváltoztak. Archiválási kötelezettség 13. (1) A digitális műsorszóró hálózaton, illetve digitális műsorszóró adón szolgáltató médiaszolgáltató, a meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltató, valamint az a médiaszolgáltató, amelyet a Médiahatóság meghatározott médiaszolgáltatásai tekintetében a jelentős dokumentációs értékű tartalmak megőrzése érdekében erre kötelez, köteles a nyilvánossághoz műsorrend alapján magyar nyelven vagy magyar nyelven is közvetített művek, műsorszámok kötelespéldányát és a külön törvényben meghatározott kötelező adatszolgáltatási azonosító adatait archiválási célra ingyenesen a Nemzeti Audiovizuális Archívum rendelkezésére bocsátani. (2) A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátása a digitális műsorszóró hálózaton, illetve digitális műsorszóró adón szolgáltató médiaszolgáltató esetében a digitális műsorszóró hálózat, illetve digitális műsorszóró adó szolgáltatásából, egyéb esetekben közvetlenül a szolgáltatás kimenő jeléből történő rögzítéssel történik. Amennyiben a szolgáltatás vagy a kimenő jel titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, a titkosítást a műsorszórást végző, illetve a médiaszolgáltató a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára külön kérés nélkül köteles ingyenesen feloldani. (3) A médiaszolgáltató a külön törvényben meghatározott kötelező adatszolgáltatási azonosító adatokat a műsorszám nyilvánossághoz közvetítését követő három napon belül köteles a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára rendelkezésre bocsátani. (4) Az (1) bekezdésben nem említett médiaszolgáltató a Nemzeti Médiahatósággal megállapodást köthet a nyilvánossághoz műsorrend alapján magyar nyelven vagy magyar nyelven is közvetített műveknek, műsorszámoknak és a külön törvényben meghatározott kötelező adatszolgáltatási azonosító adatoknak az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára történő rendelkezésre bocsátásáról. A megállapodás alapján rendelkezésre

16 bocsátott műsorszámok vonatkozásában a médiaszolgáltatót a 14. (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli. 14. (1) A médiaszolgáltató a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt, amely magában foglalja a teljes médiaszolgáltatás digitális, kereshető, az esetleges titkosítás alól külön kérés nélkül feloldott és sokszorozható formátumban rögzített kimenőjelét a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára történő rendelkezésre bocsátásásig, ennek hiányában a közzétételt követő kilencven napig, illetve a médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás vagy jogvita esetén az eljárás jogerős befejezését követő egy évig köteles megőrizni. (2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megőrzött műsorszámot a Médiahatóság felszólítására legkésőbb három napon belül, külön hordozón köteles rendelkezésre bocsátani. 15. (1) A műsorterjesztő az általa terjesztett, az 1. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatás műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt, amely magában foglalja a teljes médiaszolgáltatás digitális, kereshető, az esetleges titkosítás alól külön kérés nélkül feloldott és sokszorozható formátumban rögzített kimenőjelét, a közzétételt követő kilencven napig, a médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás, illetve jogvita esetén az eljárás jogerős befejezését követő egy évig köteles megőrizni. (2) A műsorterjesztő az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megőrzött műsorszámot a Médiahatóság felszólítására legkésőbb három napon belül, külön hordozón köteles rendelkezésre bocsátani. III. Fejezet A médiaszolgáltatási jogosultsággal összefüggő tartalmi követelmények Az emberi méltóság védelme 16. (1) A médiaszolgáltató és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége így különösen az általa nyújtott médiaszolgáltatás vagy kiegészítő digitális szolgáltatás nem sértheti az alapvető jogokat. (2) A médiaszolgáltatás és a kiegészítő digitális szolgáltatás nem irányulhat gyűlölet keltésére, valamint egyes társadalmi csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére, illetve kirekesztésére. (3) Semmis az a szerződési kikötés, amely műsorszámban való megjelenéssel összefüggésben a kép- vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához való előzetes hozzájárulás visszavonását akkor is meggátolja vagy a megjelenéssel vagy a hozzájárulással összefüggésben kapott ellenérték visszafizetését ide nem értve megnehezíti, ha a műsorszám közzététele a hozzájárulást adó vagy rá tekintettel más személy emberi méltóságát vagy személyiségi jogait sértené. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség az 1. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót, valamint az 1. (1) bekezdés h) pontjában meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót is terheli.

17 17. A médiaszolgáltatót és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, az Alkotmány 19/E. -a szerinti helyzet, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején terhelő kötelezettségeket külön törvény, illetve az abban meghatározott egyéb jogszabályok határozzák meg. A gyermek- és fiatalkorúak védelme 18. (1) A médiaszolgáltató és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám és a sportműsorszám kivételével valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően kategóriába sorolja. (2) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni. (3) Azt a műsorszámot, amely a nyolc éven aluli nézőben vagy hallgatóban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése televíziós médiaszolgáltatás esetén: nyolc éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott, rádiós médiaszolgáltatás esetén: nyolc éven aluliak számára a meghallgatása nem ajánlott. (4) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben vagy hallgatóban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, illetve amely alkalmas arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése televíziós médiaszolgáltatás esetén: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott, rádiós médiaszolgáltatás esetén: tizenkét éven aluliak számára a meghallgatása csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott. (4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, illetve arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának egyik meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. (5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizennyolc éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, illetve arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, különösen azáltal, hogy egyik meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. (6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizennyolc éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, illetve arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni.

18 (7) A Médiahatóság a kategóriába sorolás szempontjairól a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése céljából közleményt ad ki, amelyet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétesz. (8) A médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó kérelmére igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül a Médiahatóság a műsorszám kategóriába sorolásáról határozatot hoz, amely a Médiahatóságot a későbbiekben eljárása során köti. (9) Nem minősül a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének, ha a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne. 19. (1) A médiaszolgáltató a II. és a III. kategóriába sorolt műsorszámot gyermekeknek szóló műsorszámként nem teheti közzé. (2) A médiaszolgáltató a IV. kategóriába sorolt műsorszámot 21.00 és 05.00 óra között teheti közzé. (3) A médiaszolgáltató az V. kategóriába sorolt műsorszámot 22.00 és 05.00 óra között teheti közzé. (4) A médiaszolgáltató a VI. kategóriába sorolt műsorszámot nem teheti közzé. (5) A médiaszolgáltató a hírműsorszámot, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámot, a sportműsorszámot és a kereskedelmi közleményt nem teheti közzé olyan időszakban, amelyben a tartalma ideértve a kereskedelmi közleményben bemutatott, ismertetett műsorszámot is szerinti kategóriába sorolás esetén nem lenne helye. (6) A Médiahatóság a médiaszolgáltató számára előírhatja, hogy a műsorának kimenő jelét a 18. - ban meghatározott kategóriákat jelző, azzal párhuzamosan továbbított jelzéssel egészítse ki. 20. (1) A televíziós médiaszolgáltatás által közvetített műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak kategóriáját. (2) Az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. (3) A televíziós médiaszolgáltatás által közvetített műsorszám közzététele során az I. kategóriába tartozó műsorszámok kivételével a kategóriának megfelelő jelzést piktogram formájában a műsorszám teljes időtartama alatt látható módon meg kell jeleníteni. 21. (1) A 19. (1)-(3) bekezdését, ezekkel összefüggésben (5) bekezdését, valamint a 20. -t nem kell alkalmazni arra a műsorszámra, amely esetében a médiaszolgáltató, illetve a vele kötött megállapodás alapján a műsort terjesztő valamennyi műsorterjesztő hatékony műszaki megoldással

19 biztosítja, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki megoldás akkor minősül hatékonynak, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött személy számára tesz hozzáférhetővé. 22. (1) A 18-21. -ban meghatározott kötelezettségek az 1. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a magyar nyelven vagy magyar nyelven is terjesztett műsorszámok vonatkozásában terhelik. (2) Az 1. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató a VI. kategóriába sorolt vagy tartalma alapján a VI kategóriába sorolandó műsorszámot nem teheti közzé. 23. (1) A kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóra a 19-20. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a) az általa továbbított, műsorszámnak nem minősülő információkat is kategóriába köteles sorolni, amelyekre a 19-20. rendelkezéseit köteles alkalmazni, b) hatékony műszaki megoldással köteles biztosítani, hogy a IV. kategóriába sorolt műsorszámok vagy egyéb információk ba) csak 21.00 és 05.00 óra közötti időpontban vagy bb) csak tizennyolc éven felüli felhasználók számára legyenek megtekinthetők vagy meghallgathatók, c) az V. vagy VI kategóriába sorolt műsorszámokat vagy egyéb információkat a kínálatában a többi műsorszámtól vagy egyéb információtól elkülönített felületen, annak világos és egyértelmű megjelölésével köteles megjeleníteni, hogy az onnan elérhető műsorszámok vagy egyéb információk csak tizennyolc éven felüli felhasználók számára elérhetőek, d) hatékony műszaki megoldással köteles biztosítani, hogy a b) pontban meghatározott felület, valamint a IV. vagy V. kategóriába sorolt műsorszám vagy egyéb információ csak tizennyolc éven felüli felhasználók számára legyen megtekinthető vagy meghallgatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki megoldás akkor minősül hatékonynak, ha a kiegészítő digitális szolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot vagy az egyéb információt, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó vagy a kiegészítő digitális szolgáltatás terjesztője csak tizennyolcadik életévét betöltött személy számára tesz hozzáférhetővé. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az 1. (1) bekezdés h) pontjában meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót is terheli. A szerkesztői szabadság védelme 24. (1) A felelős szerkesztő e tevékenységét a médiaszolgáltatóval fennálló munkaviszony keretében, külső befolyástól mentesen látja el.