Hol elkalandoz művészképzelet: A végtelen itt föltárul neked! Lelked a Szépség vizébe merülhet, Mélységbe szállhat, magasba repülhet, Aranyközépút bús zarándokának Itt meg nem nyílnak a megszentelt zárak, Az anyag itt egy messze fénylő álom: s él a hang, az érc, a kő, a vászon. PETERDI ANDOR. LÉGRÁDY TESTVÉREK NYOMÁSA, BUDAPEST.
A magyar amatőrvilágnak egy nagy meglepetéssel szolgálunk: csak nemrég ünnepeltük Szinyei Merse Pál hetvenéves jubileumát és a mester most egy sor uj képpel jelenik meg, válaszul az ünneplésre. Uj képekkel, érzésben és tárgyban, színlátásban és hangulatban uj ez a sorozat, a mester a magyar világ egyik legnagyobb csodájához, a Balatonhoz fordult, hogy ifjúi erőben ábrázolja szincsudáit. Évek óta panaszlom, hogy a Balatonnak még mindig nincs festője, hogy a leggyönyörűbb művészi hatásokban oly gazdag tavunk még nem találta meg festőpoétáját. Mészöly Géza irtam volt 1912-ben mármár közelébe férkőzött, de a szemében maradt müncheni sárgászöld tónus egyformaságába merítette. A partról nézte s inkább a parti részletet, semmint a vizet szemléltette. Az ujabbak közül Vaszaryt is érdekelte, de neki is inkább formajelenség volt, semmint élő lény, sajátos temperamentummal, határozott sajátosságokkal nem kereste egyéni jellemvonásait, viztitkait, atmoszférikus csodáit, pedig ezekből fogják kiszakítani ha eljő a festője művészi szépségeit".*) Mihalik is foglalkozott vele egy darabig, néhány müvében belemerült a *) Tizenhárom magyar festő. 149. 1. 3
viz jelenségeibe, kezdte megfigyelni a viz felületének, anyagának, színének és tükröződésének igazságait, de kora halála megakadályozta, hogy végleges eredményekhez juthasson. Most végre egyszerre két festője is akadt. Szinyei Mer se Pál előtt nem ismeretlen világ a viz. A starenbergi tó tükörén már 1872-ben megfigyelte a fürdőház tükröződését, a Mare azurro kék ege alatt is szikrát szórnak a hullámok, sőt most is bemutatunk egy egészen korai viztanulmányát (1868-ból). Hogy a nyáron a Balatonhoz került, a mestert munkára ihlette a Balaton vize. A viz titkai fogták meg képzeletét, a viz életének tanulmányozásába merült, a viz anyagának visszaadása izgatta. Ő a vérbeli kolorista most is a Balaton színjelenségeiből indult ki, ábrázolva a csöndes víztükröt, mely az ég tónusához alkalmazkodik, amint az ég, a világítás és szinhatás forrása, ott tükröződik a hullámokban egyszer zöldes, egyszer sárgás reflexekbe merítve tükörét. A háborgó vízzel is megbirkózik, amint erős hullámtörésben rohan az ár, himbálózó habot verve, szinte halljuk a fehér macskák sikongását s ami üzi-hajtja őket, a szél visongását. Majd odaállunk a fonyódi sziklás partra, lenézünk a mélybe és szinte ugy véljük, hogy a viz tükre emelkedik, kék vize szállszáll felénk a magasba, egybeolvadva az éggel ragyogó tisztaságban... Csók Istvánt a Balaton más jelenségei vonzották Eleinte őt inkább a parti élet, a homokban hancúrozó, 4
fürdőző asszonyok érdekelték; később a viz maga is megkapta képzeletét, a napfény játéka a viz tükörén, a lemenő és felkelő nap, s a délelőtti napsütés, amint végig fekszik a sekély parti vizén, mely ki-kicsap a sárgás agyagos talajra, hogy mélységet nyerve tükrözze vissza a kék eget, a szines felhőt. Merőben szinhangulat Csók Balatonja, változó szinálmok, ragyogó fénybe omolva. A magyar föld és a magyar viz két nagy festőpoétája glorifíkálja most előttünk a mi kis kosmosunkat, ujabb és régebbi munkáikkal töltve meg termeinket. Mig ugyanis Szinyei hű marad a jernyei házhoz. parkhoz, a felvidék vadregényes tájaihoz, Csók kis leánya életrajzát is irja, s ezeken a kisebb müvein nemes ékkövek ékes csillogásaként ragyognak a szinei. Szinálmok könnyed játékába olvad jel nála az egész világ / Régebbi müvét is itt látjuk, Báthory Erzsébetet, aminőnek most ábrázolná: meseszerűvé, álomszerűvé, szinhangulattá alakítaná... Mellettük bemutatjuk most Iványi-Grünwald Béla néhány ujabb nagyérdekü kompozícióját, melyeknél megfigyelhetjük, mint alapítja a művész kolorisztikus művészetét mind biztosabban a nemes rajzra, mint közeledik mind határozottabban a klasszikus ideálok felé. Az a csudálatos könnyedség, mely képzelete szárnyalását jellemzi, melylyel alakjait hajlítja, kapcsolja, egybefüzi, összeköti a lágy vonalvezetés erejével, művészi fejlődésében jelentős állomást képvisel. 5
Művészgárdánkat is kibővítjük: Feiks Alfréd és Jenő bemutatásával. Alfréd Monticellire emlékeztet, de művészetét nem mint a délfrancia mester kolorisztikus hatásokra, inkább tónusharmoniákra vezeti vissza; Jenő a francia impresszionisták módján az elillanó hatásokat keresi, a mozdulatok extraktumát, a végső formulákat, a leegyszerűsített mozgást. Most mutatjuk be Faragó Géza karrikaturáit is, aki a maga gazdag torzitó tehetségével a háború groteszk ábrázolásával mulattat. Csodálatos, mint találja el alakjainak azt a vonását, mely jellemük gyengéjét leplezi le, a formákon keresztül a lelket revelálja, a lélek gyengeségét, kicsinyességét vagy gonoszságát, egyetlen formulára vezetve őket vissza, leleplezve, szinte meztelenre vetkőztetve le őket, még pedig az ő groteszkre hajlamos, csúfondáros tehetségével oly kegyetlenül, hogy alakjain szinte gyűlölködve nevetünk. Elösmerte ezt müncheni kiállítása alkalmával a német kritika is :,,Wie der Ungar dem Vierverband die Levieten liest, olvassuk egyik kritikájában das ist an Gründlichkeit und urkomischer Wirkung kaum zu überbieten". A szobrászatot Kisfaludi Stróbl Zsigmond képviseli, aki egy sor arcképszoborral mutatkozik be, előkelő ápolónőket örökítve meg, akik ilykép karitatív működésűk emlékét kiváló művészi alkotásokban őrizhetik meg. S végül kegyeletünknek áldozunk ismét, Plány Ervin hagyatékának bemutatásával. Az Ernst-Muzeum megalapításánál jelentős szolgálatokat köszönhetünk 6
neki, aki a művészetért nemesen lelkesedő egész lényével állott közös ideáljaink szolgálatába. Művészi fejlődését kezdettől fogva nagy érdekkel figyeltem, hiszen tőlem kapta az impulzust, még a középiskola padjain, a művészet iránti érdeklődésre is. Nem tartozott a gyorsan fejlődő tehetségek közé. Mély lelki életet élt s erősen küzdött az anyaggal. De szemlátomást fejlődött és tehetsége mind erősebben, mind határozottabban bontakozott ki s ebben a fejlődésben akadályozta meg a háború, melynek első hirére önként jelentkezett s amint az életben minden kötelességének egész odaadással élt, épp oly lelkiismeretesen felelt meg hazafiúi feladatának is, sajnos, a kegyetlen végzet időnap előtt utolérte. Lévay József, a mi patriarchalis korban élő nagy költőnk, megható szavakban emlékezett meg róla kedves nagyanyjához irt levelében: Fölemelő is, lesújtó is arra gondolni irta Lévay József, hogy Ervint oly ifjan, annyi nemes tulajdonságok birtokában, oly szép reményekkel biztató jövő előtt kivánta dicső áldozatul a haza. Nagy részvét, nagy közbecsülés mellett vonult be ifjú kartársainak menyei seregébe. Áldva marad emléke!" Dr. Lázár Béla. 7
ELSŐ TEREM. FEIKS ALFRÉD ÉS JENŐ MÜVEI. FEIKS ALFRÉD. 1. Erdő mélyén 600 2. Estély 1000 3. Bikaviadal 600 FEIKS JENŐ. 4. Leány, kutyával 3500 5. Terrász 1500 FEIKS ALFRÉD. 6. Színház 700 7. Romantikus táj 600 8. Tengerpart 1000 FEIKS JENŐ. 9. Versenytér 3000 10. Jégpálya 2000 FEIKS JENŐ. 11. Díjlovaglás 3000 12. Nő karosszékben 4000 13. Angol agár 2000 14. Lóversenypálya 2000 9
FEIKS ALFRÉD. 15. Május 500. FEIKS JENŐ. 16. Jégünnepély 2500. 17. Hölgy, kutyával 3000. FEIKS ALFRÉD. 18. Társaság 1000. FEIKS JENŐ. 19. Baccarat Kristály 1200. 10
MÁSODIK TEREM. SZINYEI MERSE PÁL MÜVEI. SZINYEI MERSE PÁL. 20. Zöldes Balaton 8000. 21. Jernyei ház. Magántulajdon. 22. Kék tenger. Magántulajdon. 23. Sárga Balaton 8000. 24. Nyírfa erdő 22000. KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND. 25. Perczel Miklósné arcképe. Bronz. Magántulajd< r SZINYEI MERSE PÁL. 26. Bodrog mentén 700C. 27. Rococo. 1894. Gábor Ignác úr tulajdona. 28. Stahrenbergi tó. 1868 8000. KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND. 29. Gróf Almássy Györgyné arcképe. Bronzba öntve 1500. SZINYEI MERSE PÁL. 30. Lilavirág 16000. KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND. 31. Fürdő nő. Bronz 3000. 11
SZINYEI MERSE PÁL. 32. Vadregényes táj 30000. 33. Fonyódi hegy 22000. 34. Háborgó Balaton 35000. 35. Balaton a fonyódi partról 22000. 36. Tourbillon. 1873. Kisunyomi Landauer Lipótné úrnő tulajdona. 12
HARMADIK TEREM. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA MÜVEI. 37. József és Putifárné 5500. 38. Fürdőzők 2500. 39. Nimfák 2500. 40. Kecskeméti cigányváros 2000. 41. Buzakeresztek 1500. 42. Az est. Magántulajdon. 43. Hajnal. Magántulajdon. 44. Kecskeméti gazdamajális 1500. 45. Esti szürkület 2000. 46. Kecskeméti táj 5500. 47. Vázlat. Magántulajdon. 48. Kecskeméti országút. Schuller Gusztáv úr tulajdona. 49. 50. Rajzok. Darabja 1000. 51. Rajz... 500. 13
NEGYEDIK TEREM. CSÓK ISTVÁN MÜVEI. 52. Zíizü a szigeten. Magántulajdon. 53. Boszorkánytánc a Gellérthegyen. Magántulajdon. 54. Pihenő sokaclányok 3500. 55. Csendélet 4500. 56. Ökörfarkkóró 1500. 57. Fasor télen 2000. 58. Züzü pihen. Magántulajdon. 59. Római fürdő 3000.- 60. Női arckép. Dr. Oppler Emil úr tulajdona. 61. Közelgő vihar 2500. 62. Vázlat. Magántulajdon. 63. Züzü gyöngélkedik. Magántulajdon. 64. Gyermekarckép. Dr. Lányi Zsigmond úr tulajdona. 65. Akarattyai part 5000. 66. Balaton Aligánál 3000. 67. Villámlás 10000.- 68. Naplemente. Magántulajdon. 69. Balatoni part 2500. 70. Felszálló köd 8000. 71. Feleségem arcképe. Magántulajdon. 14
ÖTÖDIK TEREM. FARAGÓ GÉZA SZÍNES KARRIKATURÁI : 72. Az útonálló 700. 73. A nagy sirásó 450. 74. A nobilis ántánt Görögországban... 300. 75. Portugália csatlakozik az ántánthoz... 700. 76. Bevonulás a halhatatlanságba.... 300. 77. Grey 300. 78. Petár fut 1200. 79. A negyedik halott 700. 80. Kitchener 500. 81. Mea culpa (Pasics) 500. 82. Az én kedves zsidajaim. Báró Haupt-Stümmer Leó úr tulajdona. 83. Az angol blokád 400. 84. A midinette foglya 400. 85. Visio 700. 86. Grey 1000. 87. Sárga veszedelem 300. 88. Nagy ijedelem 400. 89. Luitpold Albertnél 350. 90. Az ántánt megalapítói 700. 91. Az utolsó mohikán 1000. 92. Ferdinánd, a keselyű 500. 93. Wilson 300. 15
94. Az angol háború 250. 95. A francia offenzíva 450. 96. Békecár 400. 97. Mult és jelen 400. 98. Kitchener az aquariumban 500. 99. Lloyd George 1000-100. King George, mint Hamle 350. 101. Az angol offenzíva 300. 102. Picolo rex 300 103. Petár 300. - 104. A lírai hős 200 105. Forró a leves 500. 16
HATODIK TEREM. PLÁNY ERVIN MÜVEI : 106. Vázlat Sámson és Delilához 800 107. Mosónők. (Concarneau Bretagne)... 1000 108. Klasszikus akt 400 109. Menekülő szent család 1500 110. Klasszikus dalnok. Magántulajdon. 111. Parasztasszony Bretagne-ból 800 112. Idyll 1200 113. Ifj. Jeszenszky Sándor arcképe. Magántulajdon HETEDIK TEREM. PLÁNY ERVIN MÜVEI : 114. Tájkép 400 115. Női fej 600 116. Dachaui táj. Magántulajdon. 117. Anyám arcképe. Magántulajdon. 118. Csen délet vázlat 200 119. Keleti nő.... : 500 120. Cigányleány. Magántulajdon. 121. Női akt 500 122. Kigyóbüvölőnő 600 17
A HALLBAN. KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND MÜVEI : 123. Guggoló. Márvány 4000. 124. Biedermanné Haupt-Stümmer Karola arcképe. Fayence. Magántulajdon. 125. Kállay Erzsébet és Lenke. Fayence... 1000. 126. Báró Haupt-Stümmerné. Márvány. Magántulajd. 127. Gróf Széchenyi Péterné. Márvány. Magántulaj d. 128. József Ferenc főherceg arcképe. Márvány 4000. 129. Gróf Zichy G. Lipótné. Márvány.... 3000. 130. Horváth Mihályné. Fayence 800. 131. Gróf Willcsek Frigyesné. Márvány. Magántulaj d. 132. Kállay Erzsébet. Márvány. Magántulajdon. 133. Lumnitzer Magda arcképe. Magántulajdon. 134. Gróf Zichy Magda. Fayence 600. 135. Gróf Bethlen Ádámné. Fayence.... 800. 136. Gróf Széchényi Lajos emléke. Bronz. Magántulajd 18
AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT RENDEZTE: 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK, a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és DR. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szobrászművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber.) 19
11. A XIX. század nagy francia mestereinek kiállítását. 12. MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV ujabb festményeinek kiállítását. 13. MAGYAR MESTEREK ELSŐ CSOPORTKI- ÁLLITÁSÁT. (Mányoki és Kupeczky festményeivel.) 14. BÁRÓ HATVANY FERENC gyűjteményes kiállítását. 15. Gróf BATTHYÁNY GYULA festőművésznek és BECK Ö. FÜLÖP szobrainak gyűjteményes kiállítása. 16. MUNKÁCSY MIHÁLY jubiláris kiállítását. 17. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF háborús festményeinek és rajzainak kiállítását. 18. MAGYAR MESTEREK második csoportkiállitását. 19. KOSZTOLÁN YI-KANN GYULA és MATTYA- SOVSZKY-ZSOLNAY LÁSZLÓ festményeinek és rajzainak kiállítását. 20. LOTZ KÁROLY emlékkiállítását. 21. NÉMET ÉS OSZTRÁK MESTEREK és magyar követőik (Than, Gerhardt). 22. JÁVOR PÁL gyűjteményes kiállítását. 23. A FERENCZY-CSALÁD (Károly, Valér, Béni és Noémi) kiállítását. 20
AZ ERNST-MUZEUMBAN A KÖVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK: 1. Lovag Dr. YBL ERVIN: Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI ALBIN: A spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA: Fényes Adolf művészete. 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN: A női szépség és az elegáncia. 7. SZÉP ERNŐ: Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE: A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR: Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról. 14 16. Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást tartott a biedermeier-művészetről. 17. SOMOGYI MÓR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 21
18. MEIER-GRAEFE: Hans von Marées-ről. (Vetített képekkel.) 19. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ról adott elő (Vetitett képekkel.) 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42., 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) 21. Lovag Dr. YBL ERVIN: A fejlődés a művészetben. 22. Dr. FARKAS ZOLTÁN: Maryon művészete. 23. Dr. LÁZÁR BÉLA: Báró Eötvös József művészetpolitikája. 24. Dr. FELEKY GÉZA: A XX. század művészeti irányai. 25. Dr. KENCZLER HUGÓ: Rembrandt művészetéről. 26. Dr. STRAKONICZKY KÁROLY: Lechner Ödönről. 27. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: A renaissance menyasszonyládáiról. (Vetitett képekkel.) 28. FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Magyar képírók a közelmúltban és a jelenben. 29. SZÉP ERNŐ: Töredékek egy készülő műből. 30. Dr. SCHILLER OTTÓ: A művészet haszna és kára. 31. Dr. BÁRDOS ARTHUR: A portré hanyatlása. 32. VITÉZ MIKLÓS: Munkácsy Mihályról. 33. MÓRICZ ZSIGMOND novellát olvasott fel, BARTÓK BÉLA magyar rapszódiáját zongorán adta elő. 22
34. PETERDI ANDOR költeményeket, BÖLÖNI GYÖRGY Rippl-Rónai művészetéről olvasott fel. 35. VÁRNAI ZSENI háborús költeményeit olvasta föl. 36. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: Viszonyunk Olaszországgal a háború után. (Vetített képekkel.) 37 40. Dr. LÁZÁR BÉLA: A magyar művészet jövőjéről négy előadást tartott. 41. Prof. Dr. JOS. STRYZGOWSKY: Balkánkérdések a művészettörténeti kutatás szempontjából. (Vetített képekkel.) 42. PETERDI ANDOR: Háborús költeményeit bemutatta a szerző. 43. Dr. KRENNER DEZSŐ: Egy pesti festőiskola. (Marastoni.) 44. A MODERN SZÍNPAD előadása. 45. Dr. LÁZÁR BÉLA: A nemzeti művészet születése a nemzetköziség szelleméből. 46. Dr. FELEKY GÉZA: A gyűjtés és régiségvásárlás művészete. 47. ROMÁNNÉ GOLDZIEHER KLÁRA: A viselet a századok tükrében. Vetített képekkel. 48. GRÓF TELEKI SÁNDORNÉ (Szikra): Elmélkedés a haladásról. Elbeszélés. 23
IRODALOM. LÁZÁR BÉLA: Tizenhárom magyar festő. (Tanulmányok, többek közt Csók Istvánról és Iványi-Grünwald Béláról.) Budapest, Singer és Wolfner. LÁZÁR BÉLA: Szinyei Merse Pál. Modern könyvtár. Athenaeum kiadása. MALONYAY DEZSŐ: A fiatalok. (Többek közt Iványi-Grünwaldról és Csókról is ir.) Budapest, Lampel kiadása. költőről. KIÁLLÍTÁSUNK tartama alatt több előadást tartunk. Január 21-én, vasárnap. SZÉP ERNŐ: Egy elesett Később meghatározandó időben: BRAUN E. W., troppaui múzeumigazgató, A porcellánról. (Vetített képekkel.) 24