TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Európai Unió LEADER+ programjának ismertetése... 4 1.1. A LEADER-ről általában... 4 1.2. A LEADER három szakasza... 4 1.3. A LEADER program hét alapelve... 5 1.4. A LEADER programok céljai... 5 2. A magyarországi LEADER+ program ismertetése... 7 2.1. Célok és előzmények... 7 2.2. Az AVOP LEADER+ intézkedés ismertetése 2.2.1. A helyi akciócsoportra és a területre vonatkozó jogosultsági feltételek... 7 2.2.2. A helyi akciócsoport kötelezően megalakítandó szerveire vonatkozó jogosultsági feltételek... 8 2.2.3. A helyi vidékfejlesztési tervvel szemben támasztott követelmények... 9 2.3. LEADER+ jogi háttér... 10... 3. A Bakonyalja Helyi Vidékfejlesztési terv ismertetése... 13 3.1. Helyzetértékelés... 13 3.1.1. A Bakonyalja Akciócsoport térségi lehatárolása, a települések közötti kapcsolatok bemutatása... 13 3.1.2. Természeti adottságok, környezeti állapot, a környezetvédelem helyzete... 13 3.1.3. Az emberi erőforrások helyzete... 14 3.1.4. A térségi gazdasági helyzet rövid bemutatása... 15 3.1.5. A munkaerőpiaci helyzet bemutatása... 17 3.2. Helyi vidékfejlesztési stratégia... 18 3.2.1. A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai... 18 3.2.2. SWOT elemzés, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása... 19 3.2.3. A térség jövőképe... 20 3.2.4. A térség átfogó és specifikus céljai a 2006-2008. közötti időszakra... 20 3.2.5. Prioritások... 20 4. A Bakonyalja Helyi Akciócsoport pályázati felhívása... 21 Részletes támogatási jogcímek 5. A programban kedvezményezett települések listája... 42 6. A Bakonyalja Akciócsoport összetétele... 43 3
1. AZ EURÓPAI UNIÓ LEADER+ PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A LEADER-ről általában A LEADER (Liaison Entre Actions de Developpment de I Economie Rurale) jelentése: A vidéki gazdaság fejlesztését célzó intézkedések összekapcsolása. A LEADER kezdeményezésnek sajátos filozófiája van, mely jellegzetes szempontokban fejeződik ki. Más programokhoz képest új gondolkodást feltételez a résztvevőktől. Elsőrendű célja a vállalkozásfejlesztés, de olyan kérdéseket is érint, mint a részvételi demokrácia, a helyi partnerség, vagy az ágazatok közötti döntéshozatal. Nagy hangsúlyt helyez az alulról építkező megközelítésre és felelősségvállalásra. A nyitottságot előnyben részesítő LEADER megközelítés szabad teret enged az egyéni kezdeményezésnek. Az Európai Unió forrásai között 1991-ben jelent meg először a LEADER program. Akkor csak a legelmaradottabb térségek számára jelentett pénzügyi támogatást. A program működése mára jóval túlmutat a vidék gazdasági fejlesztésén. A megvalósítás során ugyanis szoros együttműködések, kapcsolatrendszerek jönnek létre, mely nagymértékben erősíti az összetartozás érzését, az együttműködési készséget és a helyi közéleti aktivitást. 1.2. A LEADER három szakasza Az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikája, illetve a 80-as évek végén megfogalmazott vidékfejlesztési politika nem biztosított átfogó fejlődést a vidéki térségekben, sőt bizonyos periférikus vagy gyéren lakott területeken beszűkülés volt tapasztalható. A káros folyamatok miatt (csökkenő gazdasági tevékenység, elnéptelenedés) az Európai Bizottság a 80-as évek végére új vidékfejlesztési módszertant dolgozott ki, amely az integrált, több funkciós tevékenységeken alapuló fejlesztésre koncentrált. A folyamat eredményeként jött létre az LEADER program, mely a 90-es évek elejétől az EU tagállamaiban a vidéki térségek revitalizációját és modernizációját tűzte kis célul és ehhez dolgozott ki eszközöket. Kronológiai és módszertani szempontból tekintve a LEADER három szakaszát különböztetjük meg: Szakasz Periódus LEADER I 1991-1994. 217 Területek száma LEADER II. 1995-1999. több mint 1000 LEADER+ 2000-2006. több mint 1000 Kulcstémák Terület, partnerség, hálózatépítés Innováció együttműködés Kísérleti stratégiák, stratégiai témák EU költségvetés 417 millió EUR 1755 millió EUR 2020 millió EUR A LEADER programok sikerének köszönhetően a módszertan irányadóvá vált a vidékfejlesztési politikában a következő tervezési időszakban (2007-2013.) is. 4
1.3. A LEADER program hét alapelve A LEADER megközelítés hét alappilléren nyugszik. Ezek megértése és elfogadása után készül a helyi vidékfejlesztési terv vagy akcióterv. A hét pillér szorosan összefügg egymással és kihatással van a LEADER rövid és hosszú távú célkitűzéseire. Területalapú megközelítés: a LEADER térség összefüggő és életképes méretű, lakói a helyi identitást közösen élik meg. A térségi szereplők ún. helyi akciócsoportot (Local Action Group) hoznak létre, mely a fejlesztési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felel. Alulról építkező, bottom-up megközelítés: a helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a fejlesztési folyamatokba, az akciócsoporthoz tartozás révén pedig döntéshozatali joggal rendelkeznek a helyi fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása terén. A felelősség delegálásával a jogosultság várhatóan növekszik, az erőforrások felhasználása hatékonyabb. Sajátos irányítási és finanszírozási modell: a LEADER megközelítés meghatározó eleme a helyi akciócsoportra átruházott irányítás és finanszírozás. A modell optimális esetben kiegyenlíti a megszilárdult hatalmi pozíciókat és erősíti a kiegyensúlyozott hatalomelosztást (az üzleti élet, a civil társadalom szavazati joga egyenlő a közszféráéval). Háromoldalú partnerség: a közszféra, a gazdasági élet és a civil társadalom önkéntes, innovatív kapcsolatot kezdeményez a közös célok megvalósítása érdekében, forrásaik és kompetenciáik egyesítése révén. Innovatív jelleg: a LEADER újító jellege a helyi erőforrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatosabb kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti. Tágabb értelemben a helyi fejlesztést és a meglévő akciócsoportok jó gyakorlatainak és tapasztalatainak népszerűsítését jelenti. A tevékenységek közötti kapcsolatok integrált megközelítés: az ágazatközi megközelítés a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. Az EU mezőgazdasági politikájában a multi-funkcionalitás azt a szemléletet tükrözi, mely szerint a gazdálkodók nemcsak egyszerűen mezőgazdasági termelők, hanem gazdálkodásuk környezeti, természeti, kulturális és közösségi haszonnal is társul. Hálózatépítés: a LEADER csoportok közötti nemzeti és nemzetközi hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, és a munkamódszerek, tudás továbbadása megtörténhessen. 1.4. A LEADER programok céljai A LEADER program általános célja a vidéki térségekben zajló fejlesztési tevékenységek minden ágazatában helyi szinten részvető, állami vagy magán szereplők innovatív kezdeményezéseinek ösztönzése, valamint az így szerzett tapasztalatok, eredmények megismertetetése. 5
A LEADER programok konkrét céljai: A helyi kezdeményezések megerősítése, a helyi humán és anyagi erőforrások mobilizációja, A nyilvánosság és a helyi irányítás megerősítése, A lehetséges külső ösztönzések és támogatás mobilizációja. A LEADER+-nak minden vidéki terület célterülete. A kedvezményezettek a helyi akciócsoportok, melyeknek meg kell határozniuk saját térségük fejlesztési stratégiáját, és felelősséget kell vállalni a végrehajtásért is. A LEADER+ program keretében megvalósuló helyi vidékfejlesztési tervekben egy vagy több prioritás érvényesülése kívánatos: új technológiák, eljárások alkalmazása a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességnek fokozása érdekében; a helyi termékek és szolgáltatások értékének növelése együttműködések révén; a vidéki térségek életminőségének javítása; a térség természeti és kulturális erőforrásainak legjobb hasznosítása. 6
2. A MAGYARORSZÁGI LEADER+ PROGRAM ISMERTETÉSE 2.1. Célok és előzmények Az Európai Unió LEADER+ programja 2004-ben indult Magyarországon. Elsődleges célja a helyi közösségek aktivizálása önmaguk és a vidékfejlesztés érdekében, továbbá a LEADER filozófia és a másokkal való megismertetés képességének elsajátítása. Konkrét célok: A vidéki gazdaság sokszínűségének, több-lábon állásának megteremtése, Sajátos helyi termékek kifejlesztése, illetve a helyi termékek piacképességének javítása, A vidéken élők igényeihez igazodó új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, Módszerek átadása és lehetőségek biztosítása a partnerség megerősítésére és a helyi társadalom szervezettségének javítására. A potenciális helyi akciócsoportoknak irányuló kommunikáció 2005. első felében indult. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FMV), mint AVOP Irányító Hatóság minden régióban tájékoztató és képzési napokat szervezett. Ezeken a leendő akciócsoport tagoknak lehetőségük nyílt a LEADER filozófia és egyéb akciócsoporttá válást segítő információ elsajátítására. A helyi akciócsoportok kiválasztása kétfordulós volt. Az FVM az első pályázati fordulót 2005 nyarán hirdette meg abból a célból, hogy azokat a helyi akciócsoportokat kiválassza, melyek a pályázatban bemutatott terület, partnerség és vázlatos helyi vidékfejlesztési terv alapján lehetőséget kapnak a második pályázati fordulóban való részvételre. Az első pályázati fordulón nyertes akciócsoportok számára újabb képzésre és mentorok igénybevételére nyílt lehetőség a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásához. 2005. negyedik negyedévében a második pályázati fordulóba meghívott körülbelül 110 akciócsoport közül végül 67 térség vált jogosulttá a vissza nem térítendő EU-s és nemzeti forrásból származó támogatásra. A 2004-2006. között rendelkezésre álló keretösszeg országosan mintegy 5 milliárd forint (akciócsoportonként 90-100 millió Ft). A nyertes akciócsoportok a korábban kidolgozott vidékfejlesztési terv megvalósítása során helyi pályáztatás útján választják ki a program végső kedvezményezettjeit. 7
P alatti. 2.2. Az AVOP LEADER+ intézkedés ismertetése 2.2.1. A helyi akciócsoportra és a területre vonatkozó jogosultsági feltételek A LEADER programban résztvevő településeken élők szabad elhatározásán alapul az együttműködésben résztvevő települések kiválasztása. A helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések lakóinak összefogásával alakulhatnak meg. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat. Az együttműködő településeken élő lakosság összlétszáma 10.000 100.000 főig terjedhet. Kivétel ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó lakosok számának elegendő az 5.000 főt elérnie. A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 2 10.000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/kmp A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten. A helyi akciócsoport tagjai lehetnek: gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek és ezek szerveződései, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, non-profit oktatási vagy kulturális szervezetek vagy intézmények, és ezek szövetségei, egyházak, egyházközségek, egyházi szervezetek, települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások, önkormányzati működtetésű intézmények, a helyi közösségi élet szereplőiként elismert, köztiszteletben álló személyek, megyei, regionális vagy országos hatáskörű, működési területű szervezetek és szervezeti egységeik. A helyi akciócsoportot legalább 10 tag alkotja, melyek közül legalább 25% a helyi gazdasági és civil szféra képviselője. Az együttműködési szándékot a tagok képviselői által aláírt együttműködési megállapodásban kell bemutatniuk. A helyi akciócsoportban egy személy csak egy tagszervezetet képviselhet. Egy személy csak egy akciócsoport tagja lehet. A helyi akciócsoport döntéshozói legalább 50%-ban a helyi gazdasági és társadalmi partnerek és azok szövetségei kell hogy legyenek. Az akciócsoport munkaszervezetének állandó feladataihoz szükséges: megfelelő helyi vezetői kapacitás, technikai felkészültség, képzett munkatársakkal rendelkező szervezet. 2.2.2. A helyi akciócsoport kötelezően megalakítandó szerveire vonatkozó jogosultsági feltételek A helyi akciócsoportok szerkezetének és működésének nincs meghatározott merev szabályzata, azonban minden akciócsoportnak kötelezően meg kell választania, illetve ki kell alakítania az alábbi szerveket: 8
Vezető szervezet: Feladata, hogy eljárjon az akciócsoport nevében képviselve azt, benyújtsa a helyi akciócsoportok kiválasztását célzó pályázati felhívásokra a pályázati anyagokat. A vezető szervezet adja az akciócsoport elnökét is. Vezető szervezet lehet: magyarországi, az akciócsoport területén székhellyel rendelkező mikro- vagy kisvállalkozás, közhasznú társaság, települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzat, és jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, illetve társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyesület, szövetkezet. Helyi bíráló és monitoring bizottság (HBMB) A HBMB az akciócsoport tagjai közül választott szakmai döntés-előkészítő és a helyi program egészét nyomon követő szervezet. Feladatai: a helyi program kialakítása, a helyi pályázati rendszer feltétel-rendszerének helyi szintű jóváhagyása, a helyi pályázatok szakmai döntés-előkészítése, a program megvalósításának nyomon követése. A HBMB tagjainak legalább 50%-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk, állandó tagjainak száma: legalább 9, legfeljebb 21 fő. Munkaszervezet (gesztor) A gesztort szintén a helyi akciócsoport választja ki tagjai közül, a döntéshozatalban azonban nem vehet részt. Feladata a helyi vidékfejlesztési terv és a pályázati rendszer kommunikációjának, és a helyi pályázati rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos operatív feladatok, valamint a HBMB titkári feladatainak ellátása. A gesztor szervezet a helyi akciócsoport munkaszervezeteként működik, a működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza, nem lehet azonos az akciócsoport vezető szervezetével. A gesztor továbbá köteles az ügyfélszolgálati, stb. feladatait a helyi akciócsoport területén belül ellátni, székhelye, működési területe a helyi akciócsoport területén van. 2.2.3. A helyi vidékfejlesztési tervvel szemben támasztott követelmények Az alakuló akciócsoport egyik alapvető feladata a helyi pályáztatás útján megvalósítandó helyi vidékfejlesztési terv elkészítése. A tervet az adott kistérségre már korábban létrehozott stratégiai és operatív programokhoz illeszkedően kell kidolgozni. A LEADER+ intézkedésből nem támogatható a más hazai támogatási rendszerben 2005- ben, továbbá az EU társfinanszírozott 2004-2006. közötti időszakban meghirdetésre került vagy kerülő fejlesztési irányok, jogcímek. Kivételt képeznek azon fejlesztések, amelyek az azonos tartalmú lehetőségekhez képest olyan innovatív, újszerű módon valósulnak meg, amelyek az egyéb erőforrások feltételrendszerei szerint nem pályázhatók. A megadott LEADER témakörökön belül előnyös, ha a terv egy vagy több speciális célterületre fókuszál (például célcsoportok, vagy témák alapján), illetve az adott térség jellegzetességein alapszik. A terv kidolgozásakor figyelembe kellett venni a nők és fiatalok számára történő munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését. A helyi vidékfejlesztési tervnek be kellett mutatnia a térség jellemzőit, a tervben foglaltak szükségességét és együttműködést kellett teremtenie a hagyományosan elkülönült gazdasági ágak között. 9
2.3. LEADER+ jogi háttér A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok: 1257/1999/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapokról (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról 1258/1999/EK rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról 1260/1999/EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról HL 2000/C/28/02 Iránymutatás a mezőgazdasági szektor állami támogatásáról 2000/C 139/05 EK bizottsági közlemény tagállamok részére a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (LEADER+) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról 70/2001/EK Bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történő alkalmazásáról 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az EMOGA-ból nyújtandó Vidékfejlesztési Támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet az 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról 1978. évi IV. Törvény a Büntető Törvénykönyvről 314. (a gazdasági bűncselekmények az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése) 1990 évi LXV. Törvény az önkormányzatokról 1992. évi I. Törvény a szövetkezetekről 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. Törvény az általános forgalmi adóról 1994. évi LV. Törvény a termőföldről 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 1997. évi LXXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CXIV. Törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről 1997. évi CXLI Törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2000. évi C. Törvény a számvitelről 2000. évi CXLI. Törvény az új szövetkezetekről 2003. évi LXXIII. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 2003. évi CXVI. Törvény ( 2004. évi költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 19. pontja (EU Önerő Alap) 10
2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjéről 2004. évi XI. Törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény módosításáról 2004. évi XXXIV. Törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi X. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény módosításáról 2005. évi LXXXIII. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2005. évi CXIX. Törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2005. évi CLVIII. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény módosításáról 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, műszaki ellenőri tevékenységről 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítás az 52/2005. (III.26.) Korm. rendelet) 227/2002. (XI.7.) Korm. rendelet a 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Kormányrendelet módosításáról 81/2003 (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 193/2003 (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 280/2003 (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjaiból származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása) 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről 11
124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 92/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Unió Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési lebonyolítási rendjéről 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról 110/2004. (VI. 21.) FVM rendelet az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett feladatokról 12
3. A BAKONYALJA AKCIÓCSOPORT HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a bakonyaljai barangoló útvonalhoz kapcsolódóan 3.1. Helyzetértékelés 3.1.1. A Bakonyalja Akciócsoport térségi lehatárolása, a települések közötti kapcsolatok bemutatása A. A lehatárolás indoklása A teljes Kisbéri statisztikai kistérséget lefedő Bakonyalja Akciócsoport területének lehatárolását az alábbiakban részletezett tényezők indokolják: - a gazdaság- és közlekedés-földrajzi közelségből adódó szerves kapcsolódások, egymásrautaltság; - hasonló adottságú, hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések összessége, mely tényező eleve generálja a közös gondolkodást és cselekvést; - hasonló történelmi és kulturális hagyományok; - a közigazgatási rendszer (a többcélú társulás intézménye); - a 17 településről csatlakozó önkormányzatok, civilek és gazdasági szereplők mennyisége optimálisan kezelhető, ugyanakkor megfelelő minőségű szervezetet produkál; - korábbi projektek alkalmával kialakult együttműködések pozitív tapasztalatai; - meglévő szervezeti struktúrák, melyek alapot adnak a Leader+ program rendszerének kialakításához, és annak menedzselését hatékonnyá teszik; - nem utolsó sorban fontos szempont volt az érintett települések csatlakozási szándéka. B. A résztvevő települések elhelyezkedése és kapcsolatrendszere A Bakonyalja Akciócsoport lefedi a Kisbéri kistérség teljes területét. A kistérség Komárom- 2 Esztergom megye legnagyobb területét elfoglaló (511 kmp P), ugyanakkor legkisebb lélekszámú kistérsége (21 399 fő 2003-ban). A térséget 17 település alkotja, közülük egy település rendelkezik városi ranggal: Kisbér, ahol az összlakosság 27%-a él. A várost körbeölelő községek átlagos népessége 972,7 fő. 6 település lakossága 2000 fő alatti, 500 fő alatti lélekszámú község pedig 3 található a kistérségben. A ritka településhálózatban a 2 népsűrűség 42 fő/kmp P, ez alapján alapvetően vidéki jellegű terület. Kisbér városi rangja és központi elhelyezkedés miatt jelentős központi funkciót lát el a középszintű ellátások, a közigazgatás, az egészségügy, a szociális- és családgondozás, az oktatás, a közlekedés és a kereskedelem terén. 3.1.2. Természeti adottságok, környezeti állapot, a környezetvédelem helyzete Az akciócsoport területén két természetföldrajzi középtáj találkozik: a Komárom- Esztergomi-síkság és a Bakony-hegyvidék hegylábi térszíne. E természetföldrajzi, domborzati kettőség a kistérség számos egyéb tulajdonságát is meghatározza 13
(településszerkezet, mezőgazdasági művelési mód, gazdasági ágak, közlekedésföldrajz, külső kapcsolatok). A mezőgazdasági művelés következtében a természetes növénytakaró kiterjedése visszahúzódott, azonban a táj megőrizte jellegzetes arculatát, mozaikosságát. A kistérség ma is régiós szinten a legmagasabb erdősültségi mutatóval rendelkezik, mértéke 26,4%, az erdőterületek kiterjedése 13 492 ha. A térség adottságai kiválóan alkalmassá teszik natúrpark kialakítására. A helyi önkormányzatok, és a többcélú társulás a kistérség egyik fő fejlesztési irányának tartják a Bakonyalja Natúrpark kialakítását. Ehhez kapcsolódóan 2003-ban elkészült a megvalósítást tárgyaló tanulmányterv, valamint 2006-ban a szükséges infrastruktúra (tanösvények, Táncsics-túra útvonal) és épületek engedélyezési tervei. A ritka településhálózat, a környezetszennyező ipari tevékenységek hiánya következtében a környezet általános állapota jónak mondható. Veszélyeztető tényezők: a vízvédelem szempontjából a közműolló nyitottsága (a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 31,7% 2003-ban), a levegő-, zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 81-es sz. főútvonal átmenő forgalmának közlekedési eredetű pontszerű terhelése. 3.1.3. Az emberi erőforrások helyzete A. Demográfiai helyzet és népesedési folyamatok A kistérség 17 településén a 2003. évi KSH adatok szerint 21 399 fő élt, ami közel 7%-os csökkenést jelent az 1980-ban itt élő népességhez képest. Kisbér várost és egyetlen települést leszámítva (Ászár) mindenütt csökkenő tendencia tapasztalható. A demográfiai folyamatokat tekintve a megye legelmaradottabb települései találhatók a kistérségben. Az élveszületések száma 189 fő, ezer lakosra vetítve 8,8 fő (országos átlag 9,3 fő), ami az 1980. évinek csupán 67,5%-a. A halálozások száma 320 fő, ezer lakosra vetítve 14,9 fő (országos átlag 13,4 fő). A 60 éves és idősebb korosztály aránya kistérségi átlagban 20%, ez azonban településenként szélsőséges értéket is mutathat. A 18 év alattiak aránya 20,5%. Az itt élők korösszetételében 1980 óta bekövetkezett változásokat vizsgálva megállapítható, hogy a legsúlyosabb csökkenés a 0-3, 4-6 és 7-10 éves korcsoportok létszáma esetében van. A 0-6 éves korú gyermekek számát nézve a 2000. évi csupán 56,7%-a az 1980. évinek. A 7-17 éves korosztály esetében ez 81%. A másik figyelemre méltó változás az idősebb korosztály esetében tapasztalható, ahol a számok egyértelműen, azonban nem ilyen nagy mértékben az idősek számának növekedését mutatják. A belföldi vándorlási különbözet 2,7 ezer lakosra vetítve. Jelentős bevándorlással mindössze két település büszkélkedhet, 10 településen az érték negatív, illetve zéró, ami tehát nem képes ellensúlyozni a természetes szaporulat erősen negatív jellegét. A térségbe vándorlók nagy része a környező nagyvárosokból érkezik, egyrészt az elszegényedett rétegekből, másrészt az idős korú, inaktív lakosság köréből. Kis része pihenési, szabadidő eltöltési szándékkal vásárol ingatlant. B. Képzettségi, jövedelmi viszonyok A térség aktív korú lakosságának közel 40%-a segéd-, betanított munkás, 33%-a szakmunkás végzettséggel rendelkezik, és 15% körüli az értelmiség aránya. Az elmúlt évek tendenciája, hogy a felsőfokú végzettségűek, értelmiségiek elvándorolnak a térségből, amit elsősorban a megfelelő munkalehetőségek hiánya okoz. 2003-ban 458 fő volt a személyi 14
jövedelemadót fizetők száma 1000 lakosra vetítve, az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra vetített értéke 494 730 forint, az SZJA értéke egy lakosra vetítve 80 266 forint, mindkét érték jelentősen a megyei átlag alatt van. C. A térségi civil szerveződések száma, jellege A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 50. Ezen szervezetek kb. 80%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, további 15%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület, kb. 5%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. D. Az épített környezeti tényezők, kulturális örökség bemutatása A kistérségben minden település rendelkezik értékes épületekkel, építészeti értékekkel. Elsősorban a templomok jelentősek, emellett a mezőgazdasági arculatot megőrző gazdasági épületek, nemesi kastélyok, kúriák, emlékházak képviselnek nagy értéket. Összességében a kistérség műemlékeinek, műemlék jellegű és városképi jelentőségű építményeinek száma 31 db. Több településen működik múzeum, emlékház. A hagyományos paraszti életformát az ászári és a csépi tájház mutatja be. A népi kultúra hagyományait számos települési hagyományőrző egyesület, néptánc- és népdal csoport tartja fenn. A hagyományos népi mesterségek közül elsősorban a kosárfonás, seprűkészítés, fafaragás jellemző. A mezőgazdaság ágai közül a lótenyésztés és a szőlészet-borászat rendelkezik jelentős történelmi hagyományokkal. A kistérség legjelentősebb, hagyományos, a települések által közösen rendezett kulturális eseményei: a Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál és a Bakonytérségi Napok. 3.1.4. A térségi gazdasági helyzet rövid bemutatása A. Gazdasági térszerkezet, külső és belső kapcsolatok Az akciócsoport területét körülvevő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a kistérséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes, ill. közepesnél gyengébb helyzet jellemzi. A gazdasági térszerkezetben a kistérség egy nagyobb belső periféria része felzárkózó minősítéssel, melyet gazdaságilag dinamikusan fejlődő térségek vesznek körül. A külső kapcsolatok, a közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a munkaerő szempontjából. A Győr-Mór-Székesfehérvár ipari tengely mentén, jelentős fejlesztési csomópontok közelében fekszik, azonban egyikhez sem csatlakozik szervesen, a centrumok mindegyike negatív, szívó hatást gyakorol rá. A kistérség gazdaságföldrajzi szempontból egy fő foglalkoztatási központtal (Kisbér) rendelkezik ahova a nagyobb foglalkoztatók csoportosulnak, melyet nagyjából azonos fejlettségi szintű települések vesznek körül. A térségben Kisbéren található ipari park, két, autóipari beszállítói tevékenységet végző vállalkozással, valamint Bakonybánk község határában található egy ipari terület, ahol három vállalkozás tevékenykedik. 15