PartyBor T E R M É K L E Í R Á S

PartyBor T E R M É K L E Í R Á S

Tartalomjegyzék I. A PartyBor termékleírása 1 II. PartyBor válogatás leírása 13 III. A PartyBor minőségének ellenőrzése 15 IV. A PartyBor közösségi felhasználásának szabályai 17 MELLÉKLETEK 1-16. 18

I. A PartyBor termékleírása 1. Definíció A bormárka neve és szlogenje sugallja azt az életérzést, amit közvetíteni szeretnénk, nem egy szimpla üdítőről vagy alkoholos italról van szó, hanem borokról, melyek szerte a világban eltérő tulajdonságokat hordoznak. PartyBor eredetét tekintve, kunsági bor. Karakterében könnyű, fiatal (hiszen reduktív technológiával készült), játékos (ez is értelmezhető a borra, mivel frissessége enyhe játékosságot kölcsönöz a bornak), és divatos (hiszen csak rá kell nézni). Könnyen iható (mivel termőhelye, a készítés technológiája és alkotóinak összetétele, aránya azzá teszi), lágy karakterű, nem túl bonyolult struktúrával, mely kiválóan alkalmas baráti összejövetelre, buliba, otthon zenehallgatáshoz, gyógyír a szerelmi bánatra vagy koccinthatunk vele, ha előléptettek a munkahelyünkön vagy átmentünk a vizsgán. A PartyBor a kunsági borok egy olyan termékcsaládja mely az alábbi fő típusokból (6+2) áll, ezek a következők: száraz fehér fajtabor, félédes illatos karakterű cuvée bor, félszáraz fehér gyöngyöző bor száraz/félszáraz kékfrankos rozé bor, száraz vörösbor, édes vörösbor édes fehér pezsgő, édes vörös pezsgő. A borok leírását a mellékelt (1-8. számú melléklet) terméklapok tartalmazzák. A PartyBor kiszerelése A borcsalád az alábbi kiszerelésekben kerülhet forgalomba: Palackozott bor, hagyományos bordói - palackba töltve kerül forgalomba. A zárásmód tekintetében a praktikus csavarzár alkalmazása ajánlott. A fehér borok töltésére fehér- (színtelen) és zöld színű, a vörös borok töltésére zöld színű, a rozé borhoz fehér színű (színtelen) palackot kell használni. A palackokat 2 db címkével kell ellátni. A címkéknél alkalmazott design az arculati kézikönyv alapján kell, hogy készüljön. Pezsgő palackozáshoz formapalackot használnak, zárás, hagyományos módon, parafa dugóval, fémkosárral zárva, a címkéknél alkalmazott design az arculati kézikönyv alapján kell készüljön. Party hordó, mely a kimért borok forgalmazását szolgálja, lehet KEG vagy beg in box rendszerű. Patry pack, melyen belül öt palack a borcsalád egy-egy tagja, a hatodik palack a Kunsági borvidék egy jellegzetes, de nem a PartyBor termékcsaládhoz tartozó bor vagy pezsgő terméke. PartyBor válogatás, mely a PartyBor Társaság által szelektált, annak ajánlásával forgalomba hozott kollekció 6 vagy 12 taggal. 1

2. Termőhely A PartyBorként (a termékcsalád tagjaként, vagy a válogatásként) kizárólag a Kunsági borvidéken termett oltalom alatt álló földrajzi megjelölésű borok hozhatók forgalomba. A borok készítése felhasznált szőlő a Kunsági borvidéken I, II/1, II/2 termőhelyi kataszterbe sorolt területen művelt ültetvényekről származhat. A borvidéken kívül termett (Magyarország, Eu ország) szőlőből készült bor PartyBornak történő felhasználása nem engedélyezett. A Kunsági borvidék területéhez tartozó települések listáját a 9. számú melléklet tartalmazza. 3. Fajtahasználat A PartyBor előállításhoz felhasználható szőlőfajták részesedése a Kunsági borvidéken: Fehér fajták terület részesedés Vörös fajták terület részesedés ha % ha % Arany sárfehér 1 697 10,57% Cabernet franc 212 3,82% Bianca 1 098 6,84% Cabernet sauvignon 245 4,41% Chardonnay 155 0,97% Dunagyöngye 56 1,01% Chasselas 755 4,70% Kadarka 465 8,37% Ezerjó 1 434 8,93% Kékfrankos 3 038 54,67% Genaróza 10 0,06% Medina 105 1,89% Királyleányka 94 0,59% Portugieser 301 5,42% Kövidinka 776 4,83% Zweigelt 551 9,92% Kunleány 1 087 6,77% Muskotály fajták 2 906 18,10% egyéb fajták (34) 584 10,51% - Cserszegi fűszeres 2 243 13,97% - Ottonel muskotály 265 1,65% - Irsai Olivér 254 1,58% - Aletta 144 0,90% Olaszrizling 443 2,76% Rajnai rizling 660 4,11% Rizlingszilváni 430 2,68% Szürkebarát 48 0,30% Zalagyöngye 2 074 12,91% Zöld veltelíni 234 1,46% egyéb fajták (73) 2 149 13,38% összesen 16 059 74,29% összesen 5 557 25,71% A borok készítése felhasznált szőlő a Kunsági borvidéken osztályba sorolt fajtával telepített ültetvényekről származhat. Az ültetvényeket az illetékes hegyközségnél regisztráltatni kell. Az ültetvénynek, a térállásnak, a művelés módnak, a terméskorlátozás mértékének és módjának meg kell felelni a Kunsági borvidék rendtartásában leírtaknak. A Kunsági borvidék rendtartását és a területéhez tartozó megyei fajtalistákat a 10. számú melléklet tartalmazza. 2

A fentiek figyelembe vételével az egyes bortípusok esetében az alábbi szempontok figyelembe vételével kell eljárni. 1.1 A száraz fehér fajtabor előállításakor a határozott fajtajelleggel rendelkező, a borvidéken jelentős területen termelt fajták közül önállóan az alábbiak feldolgozása lehetséges:. Arany sárfehér Kövidinka Chardonnay Olaszrizling Generosa Rajnai rizling Ezerjó Szürkebarát Királyleányka Zöld veltelíni A boroknak legalább 85%-ban az adott fajták terméséből kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. 1.2 A félédes, fehér, illatos karakterű cuvée bor előállításakor a borvidék termelési bázisát képező muskotályos fajtakör, mint a karaktert alapvetően meghatározó fajták szőlőtermése vehető számításba. A házasításoknál a neutrális karakterű szőlőfajták használata megengedett. A borvidéken jelentős területen termelt fajták közül az alábbiak feldolgozása lehetséges: Cserszegi fűszeres Bianca * Ottonel muskotály Chardonnay Irsai Olivér Kövidinka Aletta * Kunleány * Rizlingszilváni Zöld veltelíni A házasítási arányok tekintetében a szenzorális tulajdonságok és analitikai paraméterek az elsődlegesek. A borok félédes kategóriában kerülnek forgalomba, a cukortartalom kialakításra az azonos termésből származó must édes tartalék, illetve rektifikált szőlőmust sűrítmény használható. A boroknak legalább 85%-ban megjelölt fajtá(k)ból kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. 1.3 Gyöngyöző bor előállításakor a határozott fajtajelleggel rendelkező, a borvidéken jelentős területen termelt fajták közül önállóan, vagy házasítva az alábbiak feldolgozása lehetséges:. Aletta Cserszegi fűszeres Arany sárfehér Királyleányka Bianca Rizlingszilváni Chasselas Zalagyöngye A házasítási arányok tekintetében a szenzorális tulajdonságok és analitikai paraméterek az elsődlegesek. A borok félszáraz kategóriában kerülnek forgalomba, a cukortartalom kialakításra az azonos termésből származó must édes tartalék, illetve rektifikált szőlőmust sűrítmény használható. 3

A boroknak legalább 85%-ban megjelölt fajtá(k)ból kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. 1.4 A száraz/félszáraz rozé bor előállításakor a borvidéken legnagyobb felületen termelt Kékfrankos szőlőfajta termése vehető számításba. A borok száraz/félszáraz kategóriában kerülnek forgalomba, a cukortartalom kialakításra az azonos termésből származó must édes tartalék, illetve rektifikált szőlőmust sűrítmény használható. A boroknak legalább 85%-ban Kékfrankos fajtából kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. 1.5 Száraz vörös fajtabor előállításakor a határozott fajtajelleggel rendelkező, a borvidéken jelentős területen termelt fajták közül önállóan az alábbiak feldolgozása lehetséges:. Kékfrankos Cabernet franc Kadarka Cabernet sauvignon A boroknak legalább 85%-ban az adott fajtából kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. 1.6 Az édes vörös cuvée bor előállításakor a Zweigelt fajtára kell alapozni, de a házasításban a borvidéken termelt kékszőlő fajták bármelyike figyelembe vehető az alább felsoroltak szerint: Dunagyöngye * Medina * Kékfrankos Portugieser Kadarka Zweigelt A házasítási arányok tekintetében a szenzorális tulajdonságok és analitikai paraméterek az elsődlegesek. A borok édes kategóriában kerülnek forgalomba, a cukortartalom kialakításra az azonos termésből származó must édes tartalék, illetve vörös szőlőmust sűrítmény használható. A boroknak legalább 85%-ban megjelölt fajtá(k)ból kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. 1.7 Édes fehér pezsgő előállításakor a határozott fajtajelleggel rendelkező, a borvidéken jelentős területen termelt fajták közül önállóan az alábbiak feldolgozása lehetséges:. Arany sárfehér Cserszegi fűszeres Aletta Ezerjó Bianca Kunleány Rizlingszilváni Zalagyöngye A boroknak legalább 85%-ban az adott fajtából kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. 4

1.8 Az édes vörös pezsgő előállításakor a Zweigelt fajtára kell alapozni, de a házasításban a borvidéken termelt kékszőlő fajták bármelyike figyelembe vehető az alább felsoroltak szerint: Dunagyöngye Kékfrankos Cabernet franc Cabernet sauvignon Medina Portugieser Zweigelt A boroknak legalább 85%-ban megjelölt fajtá(k)ból kell származniuk, a termőhely tekintetében 100%-ban a borvidéken az I, II. termőhelyi kataszterbe sorolt ültetvényről kell származni. *- -al jelölt fajták használata 2009. augusztus 1-je után engedélyezett. 4. Technológia alkalmazása A borkészítés során alkalmazott technológia kialakítása minden esetben a piaci szempontok alapján meghatározott cél alapján kell, hogy történjen. Az alkalmazott műveleti sor helyes megválasztásával egyrészt a végtermék minősége, másrészt a termék önköltsége is meghatározásra kerül. Az egyensúly kialakítása, az ésszerű kompromisszumok sorozata. A felhasznált kezelő anyagok, élesztők, baktérium kultúrák kiválasztásakor, a kezelések hőmérsékletének meghatározásakor az évjárati sajátosságokat is szem előtt kell tartani. A minőség javítását célzó kezeléseket a cefre illetve a must korban kell elvégezni. A technológia végrehajtása során rendszeres ellenőrzést kell végezni. Így kontrollálni szükséges: analitikai értékek mikrobiológiai állapot hőmérséklet érzékszervi jellemzők A PartyBor előállítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni. 4.1 Terméskorlátozás és a szüret A szőlőtermesztés során a várható termés mennyiséget a metszéskor alkalmazott rügyterheléssel és a zöldmunkával tudják szabályozni. A termés várható mennyisége függ a szőlő fakadásától, a rügyek termékenységétől, a szőlő virágzásától, a vegetációs időszakon belül az időjárási viszonyoktól. A szüret a szőlőtermesztés és a borászat számára egyaránt az egyik legfontosabb művelet. A szüretben testesedik meg az egész évi munka gyümölcse, a termés, melynek mennyiségét és minőségét, ezen keresztül az értékét a szüret időpontjának helyes megválasztásával is befolyásolni tudjuk. A feldolgozásra kerülő szőlő pedig alapjaiban meghatározza a leendő bor minőségét, és értékeit. A szőlő érését a próbaszüretek adatai alapján kísérik figyelemmel. A próbaszüretek alkalmával vizsgálni kell: fürt átlagsúlyát bogyók átlagsúlyát 5

égészségi állapotot cukortartalmat savtartalmat ph-t A szüret napszakon belüli ütemezésére a magyar viszonyok között kevésbé fordítanak figyelmet, pedig különösen a korai fajtáknál a szüretelt szőlő hőmérséklete, ezen keresztül a feldolgozáskori romlás veszélye összefügg a szüreti időponttal. Amennyiben a cefre hűtésének feltételei nem adottak, úgy PartyBor célra a korai fajtáknál a hűvös napszakokban szüretelt szőlőt javasolt felhasználni. A szüret technikai lebonyolítását tekintve lehet gépi vagy kézi. A szőlő kézi szedésénél arra kell ügyelni, hogy a fürt törődésmentesen kerüljön a ládába. A leszedett szőlőt rövid időn belül a feldolgozóba kell szállítani. A szőlő szedéses során kerülni kell minden olyan mozzanatot, melynek során a szőlő sérülne, a fürt feltáródna. Rossz gyakorlat a szedőedényekben illetve két menetes szüret esetén a konténerekbe összegyűjtött szőlő taposása. Gépi szedés esetén a szőlőtáblán antioxidáns alkalmazása szükséges. A szőlő nagyobb távolságra történő szállítása sok esetben elkerülhetetlen. Ez esetben a szállításhoz használt eszköz anyagának megválasztásával és a szállítás időtartalmának lerövidítésével csökkenthetjük a minőség romlásának a veszélyét. 4.2 A fehérszőlő feldolgozása A közízlés ma legjobban a zöldes-fehér, zöldessárga színű, reduktív jellegű borokat kedveli. A friss, üde bor ízt és zamatot a szőlőből származó, elsődleges aromaanyagok adják. Világos színű bor a fehér szőlőfajtákból készíthető. Ezeknek a fajtáknak a héja éretten is zöldes, sárga színű. Egyes fajták bogyószíne beéretten hússzínű, vagy szürkés, vörös színű. Ha a feldolgozás során az egyes folyamatok elhúzódnak a must oxidálódik, és az elsődleges íz- aromaanyagok károsodnak. Sárgás, mély színű lesz a bor a túlérett, töppedt és a rothadt szőlő feldolgozás esetén is. A technológia fő elemei a) Kíméletes szőlő szüret b) A szőlő szállítása és feldolgozása rövid időt vegyen igénybe c) A szőlő feltárásakor antioxidáns (kénezés) anyag adagolás helyes módjának és dózisának megállapítása. A klasszikus zúzás és/vagy bogyózás mellett sokszor alkalmazzák az egész fürt préselését is. A korszerű zúzó-bogyózó berendezések lehetővé teszik az optimális, de mégsem túlzottan roncsoló feltárást. d) Cefrekezelés során a bogyózott szőlőt 10-12 C-ra hűtik, majd áztatják. A feldolgozás során kerülni kell a túlzott mértékű aroma kioldást, a parfümös jelleg kialakulását. A cefrekezelés során a pektinbontó enzimek alkalmazása ajánlott. e) Kíméletes préselés (pneumatikus préssel). A feldolgozási módszereken belül, függően a préselés módjától szakaszos és folyamatos rendszerű feldolgozást különböztethetünk meg. A szakaszos üzemű sajtók esetében mechanikus, hidraulikus, és pneumatikus 6

berendezéseket alkalmaznak. A folyamatos üzemű sajtók lehetnek csigaprések vagy szalagprések. Az ilyen berendezésekkel nyert mustok a nagy nyomás és a mechanikai hatások következtében magas szediment tartalmúak, a polifenol érték emelkedett. Ezek a módszerek a PartyBor készítésénél kevésbé alkalmasak. A nagy teljesítményű szalagprések és csigaprések a tömegbor készítés és a mustnak történő feldolgozás eszközei lettek. A korszerű technológia a szakaszos rendszerű, pneumatikus tankprésekre alapul. A szőlő feltárását kíméletesen végzik, a préselésnél alacsony nyomást alkalmaznak. f) A must osztályozása. A PartyBor készítéséhez kizárólag a színmust alkalmazható. g) A mustok hűtése 6-8 C-ra. h) A mustkezelési technológia kialakításakor arra törekednek, hogy a kíméletes szőlőfeldolgozás során a mustok szediment tartalma alacsony legyen, a polifenol tartalom ne emelkedjen. A szőlővel, musttal, borral érintkező felületek esetében csak közömbös anyagot használnak. Az feldolgozó gépek, erjesztő és tároló tartályok megválasztásakor általában saválló acélt esetleg műanyagokat alkalmaznak. Így lehetőség van a technológiai fém szennyeződések megelőzésére. A mustok kezelésével a későbbi stabilitást alapozzák meg. Must korban végzik el azokat a beavatkozásokat, melyek segítségével az újborok összetételét optimalizálják. A mustokat tisztítják, tisztítóenzimekkel kezelik, szükség szerint sav, cukor, szín korrekciót alkalmaznak. i) A mustok ülepítése és dekantálása. j) A mustok irányított erjesztése (fajélesztő kiválasztás, hőmérséklet beállítás). A mustok ülepítésekor a természetes élesztő flórát eltávolítják, és a technológiai célnak megfelelő starter kultúrát alkalmazzák. Igen fontos a megfelelő típusú fajélesztő kiválasztása és szakszerű alkalmazása. Az erjedési dinamika az állandó erjedési hőmérséklet biztosításával és a cukorfogyás nyomon követésével ellenőrizhető. Az erjesztést irányítottan és szabályozottan végzik el. Az ajánlott erjedési hőmérséklet különféle minőségű szőlő feldolgozása esetén: neutrális, alacsony cukor tartalmú must 14-16 C illatos fajták normál cukor tartalommal 16-18 C 4.3 Kékfrankos szőlő feldolgozása rozébor céljára A PartyBor előállítására a Kékfrankos fajta alkalmazható. A bor színe a selyem rozé típusnak kell megfeleljen. Karakterében friss, üde bor illat, íz és zamat kialakítása a feladat Ha a feldolgozás során az egyes folyamatok elhúzódnak a must oxidálódik, és az elsődleges íz- aromaanyagok károsodnak. Ez esetben barnás árnyalatú, mély színű lesz a bor, mint ahogy a túlérett, töppedt és a rothadt szőlő feldolgozás esetén is. A technológia fő elemei a. Kíméletes szőlő szüret. A kézi szüretet kell előnybe részesíteni. b. A szőlő szállítása és feldolgozása rövid időt vegyen igénybe. c. A szőlő feltárásakor antioxidáns (kénezés) anyag adagolás helyes módjának és dózisának megállapítása. A klasszikus zúzás és/vagy bogyózás mellett sokszor alkalmazzák az egész fürt préselését is. A korszerű zúzó-bogyózó berendezések lehetővé teszik az optimális, de mégsem túlzottan roncsoló feltárást. 7

d. Cefrekezelés során a bogyózott szőlőt 10-12 C-ra hűtik, majd áztatják. A cefrekezelés során a pektinbontó enzimek alkalmazása ajánlott. A héjon tartás időtartamánál a megfelelő szín kialakulását kell szem előtt tartani. e. A partybor készítéséhez kizárólag a színmust alkalmazható. A must elválasztása után maradó szikkasztott cefre vörösborkészítésre felhasználható. f. A mustok hűtése 6-8 C-ra. g. A mustkezelési technológia kialakításakor arra törekednek, hogy a kíméletes szőlőfeldolgozás során a mustok szediment tartalma alacsony legyen, a polifenol tartalom ne emelkedjen. A szőlővel, musttal, borral érintkező felületek esetében csak közömbös anyagot használnak. Az feldolgozó gépek, erjesztő és tároló tartályok megválasztásakor általában saválló acélt esetleg műanyagokat alkalmaznak. Így lehetőség van a technológiai fém szennyeződések megelőzésére. A mustok kezelésével a későbbi stabilitás alapozzák meg. Must korban végzik el azokat a beavatkozásokat, melyek segítségével az újborok összetételét optimalizálják. A mustokat tisztítják, tisztítóenzimekkel kezelik, szükség szerint sav, cukor, szín korrekciót alkalmaznak. h. A mustok ülepítése és dekantálása. i. A mustok irányított erjesztése (fajélesztő kiválasztás, hőmérséklet beállítás). A mustok ülepítésekor a természetes élesztő flórát eltávolítják, és a technológiai célnak megfelelő starter kultúrát alkalmazzák. Igen fontos a megfelelő típusú fajélesztő kiválasztása és szakszerű alkalmazása. Az erjedési dinamika az állandó erjedési hőmérséklet biztosításával és a cukorfogyás nyomon követésével ellenőrizhető. Az erjesztést irányítottan és szabályozottan végzik el. Az ajánlott erjedési hőmérséklet különféle minőségű szőlő feldolgozása esetén: 17-18 C. 4.4 Kék szőlő feldolgozása vörösbornak A vörösbor készítésénél több szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy minőségi terméket állíthassunk elő. Ezek közül a legfontosabbak: Fajta tipikus szín előállítása (ezt az érettségi állapot mellett az alkalmazott technológia is befolyásolja, Fajtajelleges buké kialakítása (18 mustfok feletti szőlő esetén alakulnak ki az igazi jellegzetes aromaanyagok), Gyümölcsös karakter kialakítása, Harmónia a cserzőanyag-színanyag és alkoholtartalom között, Megfelelően magas alkoholtartalom (tüzes legyen a bor, 11,5-12,5 v/v% alkohol, de ne égessen!), Lágy és kerek tónusú legyen (a savtartalom ne haladja meg a 6 g/l-t), A cserzőanyag tartalom kellően bársonyos legyen A technológia fő elemei a. Kíméletes szőlő szüret. A kézi szüretet kell előnybe részesíteni. b. A szőlő szállítása és feldolgozása rövid időt vegyen igénybe. 8

c. A szőlő feltárásakor antioxidáns (kénezés) anyag adagolás helyes módjának és dózisának megállapítása. A korszerű bogyózó berendezések lehetővé teszik az optimális, de mégsem túlzottan roncsoló feltárást. d. Cefrekezelés során a bogyózott szőlőt hidegen áztatják. A pektin bontó enzimek alkalmazása ajánlott. e. A héjon erjesztést a cukortartalom kierjedéséig (maradék cukortartalom 10 gr/l alatt) végzik Az erjedési dinamika az állandó erjedési hőmérséklet biztosításával és a cukorfogyás nyomon követésével ellenőrizhető. Az erjesztést irányítottan és szabályozottan végzik el. Az ajánlott erjedési hőmérséklet 22-24 C. f. A cefre préselése során a színbort elválasztják és ezt tekintik a PartyBor alapborának. A préselés során nyert bort elkülönítetten kezelik. A házasítások során ez a bor is felhasználható. g. A kierjedt vörösbor savtartalmának alakítása. A borok almasav-tartalmának csökkentése, ill. átalakítása tejsavvá az egyik legkényesebb és bonyolultabb technológiai folyamat. A spontán módon lezajlott savlebomlások nemkívánatos következményekkel járnak, mikrobiológiai és kémiai instabilitáshoz vezethetnek. Az irányított almasav-bontás nagy felkészültséget igénylő és költséges technológiai lépés, melynél számos tényező kedvező alakulása (alacsony SO 2 szint, 3,2 fölötti ph érték és min. 20 C-os hőmérséklet, nem több mint 2-3 g/l maradékcukor) esetén zajlik le megfelelő módon. A vörösbor végső karakterének kialakításához okvetlenül szükséges tejsav képződése, mely egyrészt mint gyengébb sav, a lágy karakter egyik záloga, másrészt pedig tejsavas észterek képződésének alapjaként a speciális vörösbor íz egyik kulcsa. Kellően vezetett erjesztés esetén a malolaktikus erjedés általában spontán végbe tud menni, amennyiben külső beavatkozással, starterkultúrák alkalmazásával vagyunk kénytelenek megindítani az almasav-tejsav átalakulást, úgy hasonló szabályok betartása szükséges, mint a fehérboroknál. 5. A borkezelés és -érlelés technikája és technológiája A bor bonyolult összetételű folyadék, melynek egyes komponensei a bor készítése, tárolása és rossz esetben a forgalomba hozatala során instabilitást mutathatnak. A borok tisztítása, harmonizálása és az érésének szabályozása során alkalmazott pinceműveletek a stabilitás célját is szolgálják. A borok esetében nem lehet egységes technológiát meghatározni, hanem az évjárat, fajta és termőhely függvényében többféle technológia is alkalmazásra kerülhet. A stabilitásra való törekvés a borászati technológia legfontosabb eleme, és átfogja a szüret kezdetétől a palackozásig az összes műveletet, és csak a bor elfogyasztásával fejeződik be. A borok stabilizálása kellő műszaki felkészültséget és alapos szakismeretet igényel. A borkészítés során különféle kezelési eljárások kerülnek alkalmazásra, ezeket pinceműveletek néven foglaljuk össze. A technológia fő elemei a. Alapvető pinceműveletek Ide soroljuk azokat az eljárásokat, melyek segítségével a termelő megóvhatja a borát a borbetegségektől és borhibáktól és elősegítheti a borának a fejlődését és érését. A borkésztés alapja az üzemi higiénia biztosítása. A borászatokban napról napra külön figyelmet kell fordítania a tároló eszközök tisztítására, fertőtlenítésére, a pincei terek higiéniai kérdéseire. Nem mellékes a tároló edények anyagának, gépek, berendezések 9

anyagának helyes megválasztása sem. A fertőtlenítés eszközeinek, és a fertőtlenítőszerek helyes magválasztása sokban segíti az üzemek munkáját. A borok tárolása során a bortételt feltöltött állapotban tartjuk, annak érdekében, hogy az oxidáció és a mikrobiológiai romlás veszélyét elkerüljük. A töltögetés leggyakoribb esete: újborok kitöltése tárolás során történő töltögetés A tárolás során elkerülhetetlen egyes tételek darabban tartása ilyen esetben CO 2 vagy N 2 gáz alkalmazásával zárjuk ki az oxidációt. A töltögetéshez használt borok minősége meg kell feleljen a bortételnek, amennyiben azonos tételből nem tudunk töltögető bort kijelölni, úgy hasonló minőségű, de neutrális jellegű bort célszerű választani. A borkészítéskor a borok mozgatására - az egyik hordóból a másikba történő áttárolás - fejtést alkalmazunk. A fejtés, mint önálló művelet lehet nyílt, zárt vagy félig zárt. A borászati üzemek a fejtést általában más piceműveletekhez kapcsolódóan végzik el. A borok minőségének megóvására kénezést alkalmaznak. A kénezésnek három olyan alapvető tulajdonsága van, amely rendkívül előnyössé teszi a borászati alkalmazását: antioxidáns hatás antiszeptikus hatás íz, zamatképző hatás A ként kénessav formájában alkalmazzák, mely a mustban vagy a borban részben kötött, részben szabad állapotban található. Aldehid- és keton vegyületek, a cukrok és más anyagok kötik meg a kénessavat. A vegyületek stabilitása változó, ezért a szabad és kötött kénessav aránya boronként változik. A szabad kénessav részben disszociált, részben disszociálatlan állapotban van jelen. A kénezés technikájában, a kisüzemekben a legelterjedtebb a kálium-metabiszulfit (borkén) alkalmazása. Itt fontos számítási tudnivaló, hogy 1 g/hl borkén adagolása 5 mg/l-rel növeli a bor szabad kén-dioxid tartalmát. b. Iskolázó pinceműveletek Ide soroljuk azokat a műveleteket, melyek segítségével a borok fejlődését, érését elősegítjük, és biztosítjuk a boraink stabilitását. A tisztító kezelések alkalmazásával a borok öntisztulását kezelő anyagok adagolásával és pincetechnikai berendezések alkalmazásával felgyorsítjuk. Elemei: 1. derítés 2. szeparálás 3. szűrés c. Borkő stabilizálás A bor anyagai közül a borkő (kálium-hidrogén-tartarát) oldhatósága nagymértékben csökken hűtés hatására. Ezért általában a borokat a bor fagyáspontjához közeli hőmérsékletre hűtjük és 6-8 napig ezen tartjuk (frigorifizálás). A legújabb technikai eszközök folyamatosan működnek és a kristályképződést elősegítő technológiát alkalmaznak (Cristal-flow). 10

d. Cukortartalom kialakítása A fehér- és rozé borok cukortartalmát azonos szüretből származó must édes tartalékkal, rektifikált must sűrítménnyel, vörös borok cukortartalmát vörös sűrített musttal lehet alakítani. e. Házasítás A legrégebben alkalmazott borkészítési és kezelési művelet, melynek során a kiválasztott alapborokat meghatározott céllal összekeverünk. Itt nemcsak a minőség vagy az összetétel kiegyenlítését érhetjük el, hanem javító célú is lehet a beavatkozás. A házasításnál a törvényes előírásokat szigorúan figyelembe kell venni, és pontos adatokkal kell rendelkezni az alapborok kémiai paramétereit illetően. A házasítás során figyelembe kell venni, hogy az alapboroknak: 100 %-ban azonos termőhelyről kell származni 85 %-ban azonos évjratúnak kell lenni 85 %-ban fajtaazonosnak kell lenni f. Borok érlelése A palackozást megelőzően a borokat érlelési céllal tárolják. Az érlelést a fehér és rozé borok esetén saválló acélból készült tartályban végzik, ügyelve a borok természetes CO 2 tartalmának megtartására, és a megfelelő higiéniai állapot fenntartására. Az érlelés során a kerülni kell a darabon tartást. A vörös borok esetén, az érlelés során kis, illetve nagy fahordós érlelés is lehetséges. 6. Palackozás A száraz fehér, a rozé és a száraz vörös borok töltését hideg steril technológiával, a félszáraz/félédes/édes bor töltésénél a melegtöltés megengedett. A borok töltéséhez 310 mm magasságú, csavarzáras Bordolese Europea típusú palackot használnak. A palackozás során a borokat címkézik, kartondobozba csomagolják és kiegyensúlyozott hőmérsékletű tárolóban tárolják. A készárú raktározás hőmérséklete 16-20 C o. 7. Pezsgőkészítés A technológia elemei a. Cuvée összeállítás Az egyik kulcsfontosságú művelete a pezsgőkészítésnek, mely részben analitikai adatokon, de még nagyobb hányadban érzékszervi megítélésen alapul. Az alapborok házasításánál a házasítandó partnerek alkoholtartalma és savtartalma olyan kell, hogy legyen, melynél a cuvée lehetőség szerint 10,5 tf% alkoholnál nem tartalmaz többet, a savtartalom viszont legalább 6 g/l borkősavban kifejezve. Az érzékszervi megítélésnél lényeges, hogy ne érvényesüljön fajtakarakter, a leginkább alkalmazott alapbor, az adja az eleganciát és a finomságot, a kiegészítő alapborok pedig a teltséget és kerekséget, gyümölcsösséget és frissességet. 11

b. Pezsgősítés Tankpezsgő készítés technológia kerül alkalmazásra, melynek során a házasított alapborhoz tirázs-likőrt adagolnak és nagy, nyomásálló tartályokban (legalább 60 hl) hidegen erjesztik a pezsgőbort változó időtartamú seprőn tartás mellett. c. Expediálás Az expediálással állítjuk be a pezsgő típusának megfelelő cukortartalmat. 625 g/l cukortartalmú, megfelelően kiválasztott és szükséges kén-dioxid kiegészítésben részesült óbort adagolunk a pezsgőhöz. Szokásos módszer még aszkorbinsav adagolása is az expedíciós likőrben. A tankpezsgő és transzváz eljárásnál a szűrés előtt adagoljuk az expedíciós likőrt. d. Töltés A töltőberendezések és a hozzájuk csatolt kiegészítő eszközök mind szén-dioxid nyomás alatt dolgoznak, hogy a műveleteknél minél kevesebb szén-dioxidot veszítsen a pezsgő. A pezsgő töltésnél különösen fontos az alacsony hőmérséklet, általában 5 C körüli hőmérsékleteken dolgoznak. A pezsgőhöz COLIOS típusú formapalackot használnak. e. Dugózás A PartyBor pezsgőkhöz kizárólagosan parafa dugót alkalmaznak, melyet leszorító kosárral - agrafe - rögzítenek az üveg nyakához. 12

II. PartyBor válogatás leírása A PartyBor család termékeinek forgalmazásán túl lehetséges egy, a PartyBor típusminőségétől eltérő, egyedi minőséget képviselő borkollekció kialakításra is. Ez a szelekció a Kunsági TOP 12 nek is nevezett borcsalád, melyek a termelő saját címkéjével, a PartyBor védjegyével kerül forgalomba. A borcsalád tagjaira vonatkozó kritériumok 1. Típus 1. Száraz/félszáraz/félédes fehérbor Kövidinka 2. Száraz fehérbor Arany sárfehér 3. Száraz/félszáraz fehérbor Ezerjó 4. Száraz/félszáraz/félédes fehérbor Bármelyik fajta 5. Száraz/félszáraz/félédes fehérbor Bármelyik fajta 6. Száraz/félszáraz/félédes fehérbor Bármelyik fajta 7. Száraz rozébor kékfrankos 8. Száraz/félszáraz rozébor Bármelyik fajta 9. Száraz vörösbor Kékfrankos 10. Száraz/félszáraz vörösbor Bármelyik fajta 11. Száraz/félszáraz/félédes/édes vörösbor Bármelyik fajta 12. Természetes édes fehérbor Bármelyik fajta 2. Mennyiség A borból legalább 5.000 palacknyi mennyiségnek kell rendelkezésre állnia. 3. Minőség A bornak érvényes forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie. 4. Kiválasztás módja A borok jelölése az évenként megrendezésre kerülő Kunsági Borversenyen forgalmi kategóriába nevezett borok közül, az ott elért eredmény alapján történik. A bornak legalább ezüstérmes eredményt kell elérni. A kijelölt borok közül kategóriánként legfeljebb 3 jelölt a termelő üzeménél történő ellenőrzés alkalmával kerül mintázásra. A borokat a KBVB minősíti, értékelve a bor minőségét, kiszerelését, és a termelőüzem ellenőrzésének tapasztalatait, rangsort állít fel, és ez alapján történik a PartyBor válogatás 12 tagjának kiválasztása. A kiválasztott borok jogosultak a PartyBor Társaság védjegyének használatára. 13

A védjegy ábrát a 12. számú melléklet tartalmazza. A kiválasztott borok képezik a kunsági borbemutatók termék szortimentjét. 14

III. A PartyBor minőségének ellenőrzése A PartyBor termékcsaládoz tartozó termékek minőségét a termeléstől a forgalmazásig terjedő folyamat minden stádiumában négy különböző szervezet ellenőrzi. Ezek a szervezetek a következők: Hegyközség Termelő üzem laboratóriuma MGSZH Borminősítési Igazgatósága KBVB 1. A termelés ellenőrzése a. A hegyközség gyűjti össze és tartja nyilván a területre, az ültetvényre, a fajtahasználatra, művelésmódra, a termésmennyiségre, a szüretelt szőlő felhasználására, a borok javítására, a borkészletre és a forgalomba hozott mennyiségre vonatkozó adatokat. Ellenőrzi a rendtartás betartását, a termő ültetvényeket és borkészleteket. A termésről szőlő és borszármazási bizonyítványt állít ki. b. A termelő üzemi laboratóriuma gyártásközi ellenőrzést végez, a szőlőfeldolgozás, a borkészítés, a borok kezelése és tárolása időszakában. Valamint elvégzi a borok palackozás előtti stabilitás vizsgálatait. Ellenőrzi a palackozott borok állóképességét. Az ellenőrzés során analitikai, mikrobiológiai, stabilitási vizsgálatokat és érzékszervi bírálatot végez. Az egyes ellenőrzések eredményeit vizsgálati naplóban rögzíti, oly módon, hogy egy adott bortételre vonatkozóan az összes eredmény utólagosan is értékelhető legyen. c. Az MGSZH Borminősítési Igazgatósága végzi el a borok forgalomba hozatal előtti vizsgálatát, melynek eredménye alapján forgalomba hozatali engedélyt ad ki. d. A KBVB ellenőrzi a PartyBor előállításának feltételeit, a technológia megtartását, és dönt az adott bortétel alkalmasságáról. 2. A borok alkalmasságának megállapítása Egy bortétel PartyBornak történő felhasználásáról a KBVB dönt az alábbiak szerint: a. A minősítésre a termelő 3 db 0,75 literes mintát kell, beküldjön a KBVB titkárhoz, melyből 1 minta bírálatra kerül, 2 minta a KBVB által hitelesítve a termelő részére visszaadásra kerül. A mintához csatolni kell a borminta egy hónapnál nem régebbi, üzemi laboratórium által késztett teljes analízisét. A KBVB a bort érzékszervileg minősíti, analitikai paramétereit ellenőrzi. A KBVB a bor alkalmasságáról egyszerű többséggel, titkosan dönt, a bírálat során a megfelelt, illetve a nem felelt meg minősítést alkalmazza. A nem felelt meg minősítés esetén az elutasítást írásban indokolni kell. b. A bor minősítését követően a KBVB titkára a bormintákat hitelesíti, azokat a minősítés jegyzőkönyvével együtt átadja a termelőnek. c. A borok minősítése termelőnként, évente négy minta esetén díjmentes, négy mintát meghaladóan 1 Ft/liter a bírálati díj. A Kunsági Borvidék Borvizsgáló bizottsága működését szabályozó szabályzatot a 13. számú melléklet tartalmazza. 15

3. A forgalomba hozott borok minőségének ellenőrzése A kereskedelmi forgalomban lévő borok minőség ellenőrzése két szervezet részéről valósul meg. Az MGSZH Borminősítési Igazgatósága hatósági ellenőrzés kertében végez ellenőrzést. A KBVB a minőséget és a PartyBor megjelenés előírásainak megtartását ellenőrzi a forgalomba hozott tételeknél végzett próbavásárlások és azok értékelése során. Továbbá végezhetnek még ellenőrzést a más hatóságok, mint VPOP, élelmiszerlánc biztonságért felelős szervezetek, kereskedelmi felügyeleti szervek stb. Ezek megállapításai segítik a PartyBor minőségi előírásainak megtartását. 16

IV. A PartyBor megnevezés közösségi felhasználásának szabályai A PartyBor előállításával és forgalmazásával kapcsolatos kérdések kezelésére a Kunsági borvidék borászati vállalkozásai PartyBor Társaságot (PBT) alakítanak. A PBT Intéző bizottságot (IB) hoz létre, melynek tagjait 2 borgazdasági évre választja. Az IB tagok listáját 2008-2010. időszakára a 14. számú melléklet tartalmazza. Az IB döntéseit konszenzussal hozza. Az IB működési szabályait a 15. számú melléklet tartalmazza. A PartyBor előállítására és annak forgalmazására a Kunsági borvidék területén működő borászati üzemek, pincészetek jogosultak, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelelnek: Rendelkeznek a PartyBor Társaság akkreditációval. (Megfelelt minősítés 60 pont felett adható). Nyilatkoztak arról, hogy a termék előállítása és forgalomba hozatala során a PartyBor termékleírás szabályait elfogadják, és a szerint járnak el. Elfogadják a PartyBor szabályzat minőségellenőrzési rendszerét, a KBVB minősítését. A termék kialakítása során a PartyBor arculati kézikönyv alapján járnak el. Eleget tesznek a termelési, forgalmazási adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Elfogadják a PartyBor Társaság pozicionálását. Betartja a bortörvényt, hegyközségi törvényt, jövedéki törvényt és a kapcsolódó rendeleteket és egyéb előírásokat. A PartyBor előállítás és forgalmazás szándékát a borászati vállalkozás képviselőjének írásban kell bejelenteni a PBT IB titkáránál. A bejelentéshez mellékelni kell a 16. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A PBT IB a 17. számú melléklet szerint akkreditálja az üzemet, és megfelelés esetén a 18. melléklet szerinti certificat-ot állít ki, mely egyúttal a PartyBor előállítására és forgalmazására jogosító engedélynek is megfelel. A PartyBor forgalmazására jogosultak a borok előállítása során a 19. számú melléklet szerinti termelési jelentést kötelesek készíteni. A jelentés egy másolati példányát meg kell küldeni a PBT IB részére. A PartyBor forgalmazására jogosultak a borok forgalmazási adatairól negyedévente értesítik a PBT IB-t, mely arról összesítőt készít. Az adatlapot a 20. számú melléklet tartalmazza. A PartyBorok minőségét a KBVB a kereskedelemben vásárolt minták alapján rendszeresen ellenőrzi. A nem megfelelő minőséget forgalmazó pincészetet a KBVB jelzése alapján a PBT IB. kizárhatja a további forgalmazásból, Továbbá ki kell zárni azt a pincészetet, amely a vállalt (nyilatkozat szerinti) kötelezettségét nem teljesíti. 17

1. számú melléklet PartyBor Száraz fehérbor Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, zöldfehér, csillogó szín (víz-fehér vagy oxidált sárga, fáradt szín nem megengedett) Illat Fajtajelleges, egészséges friss borillat, (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Íz, zamat Összbenyomás Fajtakarakteres, karcsú, elegáns, friss, üde bor íz, mérsékelt széndioxid megengedett, (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus bor, kellemes, de nem hosszú utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 11-12 V/V% 0-7 g/l 5-7,5 g/l Maximum 0,6 g/l Maximum 160 mg/l Maximum 40 mg/l 18

2. számú melléklet PartyBor Félédes fehérbor Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Illat Íz, zamat Összbenyomás Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, zöldes-sárga, csillogó szín (a víz-fehér vagy oxidált sárga, fáradt szín nem megengedett) Intenzív, egészséges friss borillat, érett gyümölcsökre emlékeztető, muskotályos tónussal (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Fajtakarakteres, telt, üde bor íz, kellemes cukorérzettel, és elegáns, nem tolakodó sav érzettel (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus édes karakterű, lágy tónusú bor, kellemes utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 10,5-12 V/V% 18-20 g/l 5,5-6,5 g/l Maximum 0,6 g/l Maximum 200 mg/l Maximum 40 mg/l 19

3. számú melléklet PartyBor Félszáraz gyöngyöző bor Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Illat Gyöngyözés Íz, zamat Összbenyomás Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, zöldes-fehér, csillogó szín, (a víz-fehér vagy oxidált sárga, fáradt szín nem megengedett) Intenzív, egészséges friss borillat, érett gyümölcsökre emlékeztető, muskotályos tónussal (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Kitöltve enyhén habzó jelleg, a pohár falán megjelenő finom gyöngyözés Fajtakarakteres, üde bor íz, elegáns, nem tolakodó sav érzettel, kellemes friss, csípős, szájba olvadó széndioxid tartalom (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus friss üde karakterű, lágy tónusú bor, kellemes utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 10-11 V/V% 8-12 g/l 6-7 g/l Maximum 0,6 g/l Maximum 160 mg/l Maximum 40 mg/l 20

4. számú melléklet PartyBor Száraz/félszáraz rozébor Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Illat Íz, zamat Összbenyomás Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, selyem rozé (pink, rózsaszín, kevés kék árnyalattal), csillogó szín (a hagymahéj vagy oxidált, bronzos, barnás, fáradt szín nem megengedett) Fajtajelleges, egészséges friss, borsosan fűszeres borillat (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Fajtakarakteres, karcsú, elegáns, friss, üde bor íz, mérsékelt széndioxid megengedett (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus bor, kellemes, de nem hosszú utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 11-12,5 V/V% 0-7 g/l 6-7 g/l Maximum 0,6 g/l Maximum 160 mg/l Maximum 40 mg/l 21

5. számú melléklet PartyBor Száraz vörösbor Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, rubinvörös, csillogó szín (kékes tónus vagy oxidált barnás, fáradt szín nem megengedett) Illat Fajtajelleges, egészséges friss borillat (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Íz, zamat Összbenyomás Fajtakarakteres, primőr vörösbor jelleg, gyümölcsös, lágy savérzettel, selymes tanninokkal (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus bor, kellemes, de nem hosszú utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 11,5-12,5 V/V% 0-4 g/l 5-5,5 g/l Maximum 0,8 g/l Maximum 160 mg/l Maximum 30 mg/l 22

6. számú melléklet PartyBor Édes vörösbor Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Illat Íz, zamat Összbenyomás Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, rubinvörös, csillogó szín (kékes tónus vagy oxidált barnás, fáradt szín nem megengedett) Egészséges, gyümölcsös borillat (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Fajtakarakteres, telt, üde bor íz, kellemes cukorérzettel, és elegáns, nem tolakodó sav érzettel, selymes tanninokkal (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus édes karakterű bor, kellemes, de nem hosszú utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 10-12 V/V% 45-50 g/l 5-6 g/l Maximum 0,8 g/l Maximum 200 mg/l Maximum 40 mg/l 23

7. számú melléklet PartyBor Édes, fehér pezsgő Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Illat Gyöngyözés Íz, zamat Összbenyomás Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, zöldes-sárga, csillogó szín (a víz-fehér vagy oxidált sárga, fáradt szín nem megengedett) Intenzív, egészséges friss pezsgő illat, érett gyümölcsökre emlékeztető, muskotályos tónussal (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Kitöltve intenzív habzó jelleg, a pohárban finom hosszan tartó gyöngyözés Fajtakarakteres, üde íz, elegáns, nem tolakodó sav érzettel, harmonikus édes jelleggel, kellemes friss, szájba olvadó széndioxid tartalom (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus friss üde karakterű, édes jellegű pezsgő, kellemes utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 10-11 V/V% 50-70 g/l 5-7 g/l Maximum 0,8 g/l Maximum200 mg/l Maximum 30 mg/l 24

8. számú melléklet PartyBor Édes, vörös pezsgő Érzékszervi jellemzők Tisztaság Szín Illat Gyöngyözés Íz, zamat Összbenyomás Tükrösen tiszta, minden nemű kiválástól, mechanikai szennyeződéstől mentes Elegáns, rubin vörös, csillogó szín (a barna, oxidált fáradt szín nem megengedett) Intenzív, egészséges friss pezsgő illat, érett gyümölcsökre emlékeztető tónussal (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló illat, túlkénezésből adódó illat nem megengedett) Kitöltve intenzív habzó jelleg, a pohárban finom hosszan tartó gyöngyözés Fajtakarakteres, üde íz, elegáns, nem tolakodó sav érzettel, harmonikus édes jelleggel, kellemes friss, szájba olvadó széndioxid tartalom (borhibára, borbetegségre, tárolási rendellenességre utaló íz, zamat, túlzott keserűség nem megengedett) Harmonikus friss üde karakterű, édes jellegű pezsgő, kellemes utóízzel Analitikai jellemzők Alkohol tartalom Cukor tartalom Savtartalom Illósav tartalom Összes kén tartalom Szabad kén tartalom 10-11 V/V% 50-70 g/l 5-7 g/l Maximum 0,8 g/l Maximum200 mg/l Maximum 30 mg/l 25

9. számú melléklet A Kunsági Borvidék hegyközségei és működési területeik Hegyközség neve Akasztó Hegyközség Bácsalmás-Bácsszőlős Hegyközség Bócsai Hegyközség Csengődi Hegyközség Helvéciai Hegyközség Imrehegyi Hegyközség Izsáki Hegyközség Jakabszállási Hegyközség Kaskantyúi Hegyközség Keceli Hegyközség Kecskeméti Mathiász János Hegyközség Kerekegyházi Hegyközség Felső-Bácskai Hegyközség Kiskőrösi Hegyközség Kiskunfélegyházi Hegyközség Halasi Hegyközség Kiskunmajsai Hegyközség Lakiteleki Hegyközség Orgoványi Hegyközség Páhi Hegyközség Solti Aranykulcs Hegyközség Soltszentimrei Hegyközség Soltvadkerti Hegyközség Tabdi Hegyközség Homokgyöngye Hegyközség Szentkirályi Hegyközség Tiszakécskei Hegyközség Cibakházi Hegyközség Borvidéki település Akasztó Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Kelebia, Kunbaja, Tompa Bócsa Csengőd Ballószög, Helvécia Imrehegy Ágasegyháza, Izsák Bugac, Fülöpjakab, Jakabszállás, Kunszállás Kaskantyú Kecel Kecskemét Felsőlajos, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse Jánoshalma, Kéleshalom, Kunfehértó, Mélykút Kiskőrös Kiskunfélegyháza Balotaszállás, Hartakötöny, Kiskunhalas, Kisszállás, Pirtó Csolyóspálos, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Móricgát, Szank, Zsana Lakitelek, Nyárlőrinc, Tiszaalpár Orgovány Páhi Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Harta, Solt Fülöpszállás, Soltszentimre Soltvadkert, Tázlár Tabdi Fülöpháza, Szabadszállás Szentkirály Kocsér, Tiszajenő, Tiszakécske Cibakháza, Tiszaföldvár Borvidékbe nem sorolt település Bács-Kiskun-megye borvidékbe nem sorolt települései 26

Tiszakürt-Tiszainoka Hegyközség Ceglédberceli Hegyközség Nyársapáti Hegyközség Szárazhegy-Strázsahegyi Hegyközség Bénye-Gomba Hegyközség Sziget Hegyközség Cserkeszőlő, Csépa, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Tápiószele, Újlengyel Nagykőrös, Nyársapát Dány, Heves, Jászberény, Jászszentandrás, Kóka, Monor, Pilis, Tóalmás Bénye, Gomba, Tápiószentmárton Dömsöd, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl Jász-Nagykun-Szolnok-megye borvidékbe nem sorolt települései Pest-megye, Hajdú-Biharmegye borvidékbe nem sorolt települései, Heves-megyéből Boconád, Erdőtelek, Hevesvezekény, Kisköre, Pély, Tenk borvidékbe nem sorolt települések 27

10. számú melléklet A Kunsági Borvidék Rendtartása A Rendtartás az 1994. évi CII. tv. 46.. (1.) bek. b) pontja alapján a Hegyközségi Tanács 1996. szeptember 13-i ülésén határozta meg ideiglenes jelleggel. A Hegyközségi Tanács 1998. május 28- án tartott ülése az 1997. évi CXXI és CXXII. sz. törvényekben foglaltak szerint kiegészítette, majd a 2004. évi XVIII tv. alapján módosította és egységes szerkezetbe foglalta a következők szerint: I. 1. A Rendtartás célja: segíteni az Alapszabályban, valamint a szőlő- és borgazdálkodással összefüggő hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezések érvényesítését, a szőlőtermesztés és a borászat színvonalának növelését, a Hegyközségi Tanácsot alkotó hegyközségek és azok tagjai érdekeinek megvalósulását. 2. A Rendtartás területi hatálya kiterjed a 97/2004. (VI. 3) FVM rendelet 2. sz. mellékletében a Borvidékek, borvidéki körzetek, borvidéki települések felsorolásában a 11. Kunsági borvidék cím alatt szereplő településekre. 3. A Rendtartás személyi hatálya kiterjed a 2. pontban felsorolt területeken működő hegyközségekre és azok tagjaira. 4. A Rendtartás tárgya a Hegyközségi Tanács működési területén folyó szőlőtermelési és borászati tevékenységnek az egyes hegyközségek területét és hatáskörét meghaladó szabályozása, az ezzel összefüggő eljárási és büntető rendelkezések megalkotása. A szőlőtermesztés és borászat szabályozása Borvidéki körzetek, alkörzetek II. 1. A Hegyközségi Tanács területének kiterjedtsége, eltérő adottságai és hagyományai indokolják, hogy a származás és eredetvédelem, fajtahasználat, borászati fejlesztés és egyéb okok figyelembevételével körzetekbe szerveződjenek az azonos vagy hasonló adottságokkal és hagyományokkal rendelkező települések, illetve hegyközségek. A 97/2004. (VI.3) FVM rendelet 2. sz. mellékletében meghatározta a körzeteket, melyek felsorolását a Rendtartás 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. Telepítési és kivágási engedélyt az a 2004. évi XVIII tv.7-9 -a előírásainak megfelelően az MVH Központi Hivatala adja ki a területileg illetékes hegybírónak - a jogszabályokban, valamint az adott hegyközség Rendtartásában előírtak szerinti közreműködésével. 3. Az egyes termelési körzetek hegyközségei a 104/2004. (VI.3) FVM számú rendeletben leírtaknak megfelelően a megyei fajtalisták alapján alakítják ki az ajánlott, illetve engedélyezett fajták közül a telepíthető szőlőfajták listáját, valamint az ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták 28

listáját és ezt saját rendtartásukban rögzítik. A szőlőfajták osztályba sorolása megyénkénti bontásban, valamint a borvidéki fajtajegyzék a Rendtartás 5. sz. mellékletének részét képezi. 4. Szerkezetátalakítás során a Hegyközségi Tanács által elfogadott Borvidéki Tervben szereplő fajtákat lehet használni. A borvidék szerkezet átalakítási programja a rendtartás 3 sz. mellékletét képezi. Fajtakör módosítás kezdeményezése az egyes borvidéki körzetben az érintett hegyközségek közös javaslata alapján a Hegyközségi Tanács Igazgatóválasztmányának a jogköre. 5. Művelésmódok alkalmazása A szőlőkataszterben nyilvántartott ültetvények esetén az alkalmazott művelésmód az ültetvény kivágásáig fenntartható. Új ültetvények létesítésekor ajánlott az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodni, figyelembe véve az egyes szőlő fajták tulajdonságait. Az alkalmazott művelésmódok: Takarásos fejművelés karós, vagy huzalos támasz mellett Ernyő művelés Moser, javított Moser művelés Egyes függöny művelés Magas művelés alkalmazása esetén biztosítócsap alkalmazása, és a szálvessző téli takarása ajánlott. 6. A szőlőtermesztésével összefüggő szabályozás a./ A szőlő tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban birtokos) köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. b./ A Mt. minőségi borok részletes szabályozása a Rendtartás 2. sz. melléklete. c./ A borvidéken az egyes hegyközségeknek július 15-20 közötti időszakban fajtánként termésbecslést kell végezni. A termésbecslést a választmányból és a tagokból létrehozott bizottságnak kell elvégezni. A termésbecslés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni és róla a hegyközség tagságát tájékoztatni kell. Ha adott területen belüli parcellán a várható termés mennyisége jelentős eltérést mutat a közzétett becsléstől, a termelő a szüret megkezdése előtt ezt a bizottságnak köteles jelenteni. d./ A borvidéken az egyes hegyközségek augusztus 1-től kezdődően hetente próbaszürettel állapítják meg a szőlő érési ütemét. e./ Minden gazda köteles a saját ültetvényét véletlenszerűen ellenőrizni, és a tapasztalt rendellenességeket bejelenteni, a felmerült költségek arányában hozzájárulni a hegyőrséghez, amennyiben a hegyközség ilyet működtet és nem bírja anyagiakkal f./ A borvidék területén borászati tevékenységet csak a területileg illetékes hegyközségnél történt nyilvántartásba vétel után lehet folytatni. 29

Származás és eredetvédelem III. 1. Az egyes termőhelyen, körzetekben előállítható és forgalomba hozható, származás és eredet szempontjából külön védelmet érdemlő borokkal kapcsolatos eljárást a Hegyközségi Tanács - együttműködve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának Eredetvédelmi bizottságával, a Duna Borrégió Szőlészek és Borászok Egyesületével, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetével - a következők szerint szabályozza: a) A védett eredet - megjelölés az azzal járó kötelmeket vállaló termelők, feldolgozók, forgalmazók közös tulajdona. b) Az egyes eredetvédett termék előállításának részletes szabályait, az általánosan kötelező előírások betartásával - a termelő(k)/termelői csoport(ok) kezdeményezésére és közreműködésével a Hegyközségi Tanács Eredetvédelmi bizottsága alakítja ki a 97/2004. (VI. 3) FVM rendelet előírásainak megfelelően. c) A védett eredetű bor rendtartását a Bor Eredetvédelmi bizottságnak kell benyújtani, az eljárás lefolytatására. d) A védett eredetű bor rendtartását a miniszter rendeletben adja ki, amely a borvidéki rendtartáshoz csatolandó. A védett eredetű bor szabályzatának tartalmaznia kell: a földrajzi eredet lehatárolását; a földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egység nevének meghatározását; a szőlőfajta használatát; a szőlőtermesztési technológiát, ültetvények hozamszintjét; a borászati technológiát; a bor beltartalmi értékeit; a bor kiszerelését; a bor megnevezését. A védett eredetű bor rendtartásának felterjesztéséhez csatolni kell: a védett eredetű bor kialakításának indoklását; a védett eredetű bor létrehozásának előzményeit; a védett eredetű bor történelmi, ökológiai, humán, technológiai feltételeinek megléte, melyre alapozva az adott meghatározott termőhelyen készített más boroktól eltérő, magasabb minőségű bor készíthető; a kezdeményezők védett eredetű bor előzményeként készített borainak gazdasági háttere, a védett eredetű bor várható piaci fogadtatása, elosztási csatornái. 30

2. A Kunsági borvidék borainak minősítési rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza, itt került meghatározásra a védett eredetű borok származási bizonyítványának kiadási rendje is. IV. Borvidéki arculatteremtő jelképek és más eszközök használata 1. A Hegyközségi Tanács a kunsági borok egységes arculatának megteremtését szolgáló jelképek, szövegek más eszközök kialakítását feladatának tekinti. A Kiskunsági Marketing Tanács által a Bormarketing program keretében kialakított és a Magyar Szabadalmi Hivatal által védjegyoltalomban részesített jelképet és jelmondatot a borvidék kollektív tulajdonaként kezeli. A jelkép leírása a Rendtartás 4. sz. melléklete. A jelmondat szövege: A Kunsági bor a mindennapok bora A használat engedélyezése, illetve megvonása Borvizsgáló Bizottság javaslatára a Hegyközségi Tanács titkárának a hatáskörébe tartozik. A használat részletes szabályait a Marketing Bizottság által elkészített és az Igazgatóválasztmány által jóváhagyott önálló szabályzat rögzíti, ami a Rendtartás 4. sz. mellékletét képezi. 2. Az Izsáki Arany sárfehér védett eredetű bor szimbólumának használatát a 6. számú melléklet tartalmazza. Ellenőrzés V. A szőlőtermesztéssel, illetve a borgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzésben a Bortörvény és a Hegyközségi törvény által megszabott keretek között vesz részt a Hegyközségi Tanács. Az ellenőrzésre jogosult szervezetekkel megkötendő együttműködési megállapodásokat a Rendtartáshoz kell csatolni. Rendtartási eljárás VI. 1. Rendtartási ügyekben az Igazgatóválasztmány jár el a 2004. évi CXL. törvény meghatározott részeinek alkalmazásával. 2. A Hegyközségi Tanács Igazgatóválasztmányának rendtartás ügyben meghozott határozata ellen fellebbezési lehetőség nincs. Jogsértő határozat felülvizsgálata a hegyközségekről szóló 1994. évi CII törvény 59. -a alapján bíróságtól kérhető. 3. A Rendtartásban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hegyközségi Tanács határozattal megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitől való tartózkodásra kötelezheti. Abban az esetben, ha a tag a Hegyközségi Tanács határozatában foglaltakat nem teljesíti úgy a szabályszegővel szemben egyszeri 10.000 Ft összeghatárig terjedő pénzbírság szabható ki. 4. Az 1994. évi CII. Törvény 41. (3) bekezdése értelmében Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére 31

vagy a rendtartás szerinti cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség bíróságtól kérheti a rendtartásba ütköző cselekményt elkövető személynek a felszólításnak megfelelő kötelezését. Záró rendelkezések VII. A Kunsági Borvidék Rendtartását a Hegyközségi Tanács 1996. szeptember 13-i ülése ideiglenes jelleggel hagyta jóvá. Az 1998. május 28-án tartott Hegyközségi Tanács ülés az 1997. évi CXXI. és CXXII. törvényekben foglaltakkal kiegészítette, majd a 2004. évi XVIII. tv és vhr-ek előírásainak alapján a Hegyközségi Tanács 2007.április 25-i küldöttgyűlése módosította, és egységes szerkezetbe foglalta. A Rendtartást meg kell küldeni a Kunsági borvidékbe tartozó települések önkormányzatainak, az illetékes megyei földművelésügyi hivataloknak és minden hegyközségnek. A hegyközségek a kézbevételt követően a hegyközség hirdetőtábláján 30 napra közszemlére teszik és a következő hegyközségi Közgyűlésen önálló napirend keretében ismertetik, hogy arról a hegyközségi tagok megfelelően tájékozódhassanak. A Rendtartás az ezt követő 30. napon lép hatályba. Kecskemét, 2007. április 25. 32

A termesztett szőlőfajták besorolása a Kunsági borvidék körzeteiben Fehér fajták Bácskai körzet Ceglédi alkörzet Monori alkörzet Jászsági alkörzet Duna menti körzet Izsáki körzet Kecskemét- Kiskunfélegyházi körzet Kiskőrösi körzet Kiskunhalas- Kiskunmajsai körzet A Kunsági borvidéken ajánlott vagy engedélyezett fajták Bianca e a e a a e a a a e Chardonnay a a a a a a a a a a Cserszegi fűszeres a a e a a a a a a a Ezerjó a e e e e e e a e e Kövidinka e a e e e e e e e a Kunleány a a e e a e a a a e Olaszrizling a e a a a a a a a a Ottonel muskotály a a a a a a e a a a Rajnai rizling a a a a a a a a a a Rizlingszilváni e a e e e e e a e a egyes borvidéki körzetekben ajánlott, vagy engedélyezett fajták ECS 18 (Aletta) - - - e e e e e e - Arany sárfehér i i i - e a e a i - Chasselas - i i - - i i e i i Csillám - e - - e e - i - - Ezerfürtű i - i e e i i e i e Furmint - i i e - - - - - - Hárslevelű - e i - e - i e i e Irsai Olivér - i - - e i i e e e Jubileum 75 e e i - i e i e e e Generosa - - - - - e e e e e Heuréka - - - - - e - - - - Karát e - a - e a e e a i Kerner e - - i - - - - e - Királyleányka e e i i e a e a e - Leányka - e i e i e e a e - Nektár e e - - e - - e e - Nemes olaszrizling - - - - - - e e e - Orpheus - - - - - - e - - - Odysseus - - - - - - e - - - Pátria - - i - - - e - - - Pinot blanc - - a - - a a - - - Pozsonyi fehér i - - - - - e e i - Pölöskei muskotály - - e - - - - - - - Refrén Rf16 - - - - - - e - - - Rozália - - - - - - e a - - Savignon blanc a - a - a - - a i a Szürkebarát i - e - a a e e e e Tramini a a e a - - i e e e Viktória gyöngye - - - - e e e e - - Villard blanc - - - - - e - e e - Zalagyöngye i e i e i e e e e e Zefír - - e - i - - - - - Zengő - - e - i e - i - - Tisza menti körzet 33

Zenit e - e - i e - i e - Zöld veltelíni e a a e e e a a a - egyéb termesztésben lévő fajták Badacsony36 Rózsakő - - - - - - - - - - Egri csillagok 26 - - - - - - - i i - Göcseji zamatos - - - - - - i i - - Gyöngyrizling - - - - - - - i - - Kocsis Irma - - - - - i i i - - Kunbarát i i - - - - i i i i Lakhegyi mézes i - - - i i i i - i Mátrai muskotály - - - - - i - - - - Mézes - - - - - - i i - - Piros szlanka i i i - i - i i i i Piros veltelíni - - i - - - - - i - Vértes csillaga - i - - - i - i - - Zöldszilváni - - - - - - - - - - Vörös fajták Bácskai körzet Ceglédi alkörzet Monori alkörzet Jászsági alkörzet Duna menti körzet Izsáki körzet Kecskemét- Kiskunfélegyházi körzet Kiskőrösi körzet Kiskunhalas- Kiskunmajsai körzet A Kunsági borvidéken ajánlott vagy engedélyezett fajták Cabernet franc a a e e a e a a a a Cabernet sauvignon a a a e a e a a a a Kékfrankos a a a a a e a a a a Zweigelt a a a a a e a a a a egyes borvidéki körzetekben ajánlott, vagy engedélyezett fajták Bíbor kadarka i - e - e - - e e - Blauburger e e e - - - a a e - Dunagyöngye e - - e e e e e e e Kadarka e e e - e i e a e e Kármin e i i - e - - e i - Portugieser e e i e e i i e e e Pannonfrankos - - - - - - - e - - Rubintos - - e - - - - - - e Medina e e - e e - i e e e Merlot - - e - i - i e e e Pinot noir - - a - a - - e e e Turán - - i - e - - e - - Alicante bouchet - - e - - - - - - - egyéb termesztésben lévő fajták Kurucvér - - - - - - i - - - Tisza menti körzet 34

Az egyes megyei fajtalistákban ajánlott vagy engedélyezett besorolású, a borvidéki fajtajegyzékben egyelőre nem szereplő, de felvehető szőlőfajták Fehér fajták Bács-Kiskun Jász-Nagykun megye Szolnok megye Pest megye Heves megye Bacchus - e - E Bánáti rizling - e e - Blauer silvaner - e - e Budai - e - - Csaba Gyöngye e e e e EB 10 (Viktor) e e - - Gesztus e e e - Juhfark e e e - Korona e e e - Kövérszőlő e e e - Palatina e - - - Pelso e e e - Rózsakő e e - - Sárgamuskotály e e a e Semillon e e e - Szirén e e - - Trilla e - - - Vörös fajták Bács-Kiskun megye (BKK) Jász-Nagykun- Szolnok megye (JNK) Pest megye (P) Heves megye (H) Blauer Frühburgunder e e - e Domina e e - e Hamburgi muskotály e e e e Menoire - - - a Néro e e e e Syrah e - - a a - a megyei fajtalistán ajánlott e - a megyei fajtalistán engedélyezett i - a megyei fajtalistán ideiglenesen engedélyezett 35

A Borvidéki tervben mt. minőségi bor valamint tájbortermelésére alkalmas fajták besorolása a megyei fajtalistákon a) Hagyományos magyar fajták Fehér BKK JNK P H Vörös BKK JNK P H Arany sárfehér a A a - Kadarka a a a a Ezerjó a A a i Kövidinka a A a i Pozsonyi fehér e E e i Hárslevelű e E e a b) Hazai nemesítésű új fajták Fehér BKK JNK P H Vörös BKK JNK P H Cserszegi fűszeres a a a a Rubintos i e e i Generosa e e e e Turán e e e a Irsai Olivér e - e e Karát a a a i Nektár e e e i c) Európai és világfajták Fehér BKK JNK P H Vörös BKK JNK P H Chardonnay a a a a Blauburger a a a a Királyleányka a a a a Cabernet franc a a a a Leányka a a Cabernet a a sauvignon a a a a Müller-Thurgau a a a e Kékfrankos a a a a Olasz Rizling a a a a Merlot a e a a Ottonel Muskotály a a a a Pinot noir a a a a Pinot blanc a a a a Portugieser a a a a Rajnai rizling a a a a Zweigelt a a a a Sauvignon blanc a a a a Szürkebarát a a a a Tramini a a a a Zöld veltelíni a a a e d) szerkezetátalakításnál tájbor készítésére alkalmas fajták Fehér BKK JNK P H Vörös BKK JNK P H Aletta e e e e Dunagyöngye a a a e Bianca a a a a Pannonfrankos a a a a Csillám a a a - Néró e e e e Kunleány a a a e Viktória gyöngye a a a i Odüsszeus e - e - Orpheus e - - - Zalagyöngye e e e e 36

11. számú melléklet A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok szabályozása 1. Az mt. minőségi borok előállítása tekintetében a 99/2004 (VI. 3.) FVM rendelet előírásai az irányadók. 2. a Kunsági borvidék meghatározott termőhelyei a borvidékbe sorolt települések (felsorolásukat borvidéki körzetbe, alkörzetbe sorolva a Rendtartás 1 sz. melléklete tartalmazza) I. és II. termőhelyi kataszterbe sorolt határrészei. 3. Meghatározott termőhelyről származó minőségi bort a borvidéken, az egyes borvidéki körzetekben és településeken ajánlott és engedélyezetett fajtakörbe sorolt szőlőfajtákból, lehet készíteni. a. Fehér borszőlőfajták Arany sárfehér Chardonnay Cserszegi fűszeres Ezerjó Hárslevelű Karát Királyleányka Kövidinka Leányka Müller-Thurgau (Rizlingszilváni) Nektár Olasz rizling Ottonel muskotály Pinot blanc Rajnai rizling Sauvignon blanc Szürkebarát Tramini Zöld veltelíni b. Muskotály küvé mt. Minőségi bor előállítására felhasználható fajták Csabagyöngye Cserszegi fűszeres Hamburgi muskotály Irsai Olivér Mátrai muskotály Nektár Muscat Ottonel Sárga muskotály (Muscat Lunel) Zefir c. Vörösbor szőlőfajták Blauburger Cabernet franc Cabernet sauvignon Kadarka Kékfrankos Merlot Pinot noir Portugieser (Kék oportó) Zweigelt A fajták osztályba sorolását az 5. számú melléklet tartalmazza. 37

4. Alkalmazható termesztéstechnológia a. A rendtartás elfogadásakor meglévő ültetvényekről minden sor és tőtávolságú és művelési módú ültetvény terméséből készíthető mt. minőségi bor, amennyiben megfelel a bortörvény és végrehajtási rendeletei előírásainak. b. A rendtartás hatálybalépése után létesített szőlőültetvény esetén a legalább 3300 tőke/ha tőkeszámot lehetővé tevő térállású, fejművelésű, sövény művelésű ( huzalos, ikersoros), moser, javított moser, egyes függöny, ernyő művelésű ültetvényen állítható elő mt. minőségi bor. 5. Hozamszabályozás A borvidéken mt. minőségi bor 100 hl seprős újbor/ha hozamszint felett nem állítható elő. Ezt a m 2 -enkénti 16 világos rügyterheléssel valamint a tenyészidőszakban végrehajtott fürtritkítással lehet biztosítani. A késői szüretelésű, válogatott, töppedt szőlőből származó borok 80 hl seprős újbor/ha hozamszint felett nem állíthatók elő. 6. A szüret kezdési időpontját a hegyközség választmánya augusztus 1-től hetenként próbaszüret alapján állapítja meg. A hegyközség által meghatározott kezdési időpont előtt szüretelt szőlőből nem készíthető mt. minőségi bor. 7. Az mt. minőségi borok kémiai jellemzői a) Alkoholtartalom - természetes alkoholtartalom, legalább 9,0% vol - tényleges alkoholtartalom, legalább 9,0% vol - összes alkoholtartalom, legalább 9,0% vol b) Cukormentes extrakt tartalom - fehér és rozé, legalább 19,0 g/l - siller és vörös, legalább 20,0 g/l c) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve), legalább 4,5 g/l (59,9 milliekvivalens/liter) d) Illósav-tartalom (ecetsavban kifejezve) - fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,0 milliekvivalens/liter) - siller és vörös, legfeljebb 1,2 g/l (20 milliekvivalens/liter) e) Összes kénessavtartalom 5,0 g/l cukortartalomig - fehér és rozé, legfeljebb 210,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 160,0 mg/l 5,0 g/l cukortartalom felett - fehér és rozé, legfeljebb 260,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 210,0 mg/l f) Szabad kénessavtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l 38

g) Szorbinsav tartalom, legfeljebb 200,0 mg/l h) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 1,5 g/l i) Klorid tartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100,0 mg/l j) Nátriumtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l k) Vastartalom, legfeljebb 10,0 mg/l l) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l m) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l n) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l o) Metil-alkohol-tartalom - fehér és rozé, legfeljebb 100,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 250,0 mg/l p) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l q) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően. Az m.t. minőségű bor kémiai jellemzői a) Alkoholtartalom tényleges alkoholtartalom, legalább 9,0% vol b) Természetes alkoholtartalom - késői szüretelésű, legalább 12,1% vol - válogatott szüretelésű, legalább 12,1% vol - töppedt szőlőből készült bor, legalább 12,8% vol - jégbor, legalább 12,8% vol - aszúbor, legalább 13,6,0% vol - főbor, legalább 11,5 %vol c) Cukormentes extrakt tartalom, legalább 22,0 g/l - késői szüretelésű, legalább 22,0 g/ - válogatott szüretelésű, legalább 22,0 g/l - töppedt szőlőből készült bor, legalább 22,0 g/l - jégbor, legalább 22,0 g/l - aszúbor legalább 25,0 g/l - főbor, legalább 22,0 g/l d) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve), legalább 4,5 g/l (59,9 milliekvivalens/liter) e) Illósav-tartalom (ecetsavban kifejezve) - fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,0 milliekvivalens/liter) 39

- siller és vörös, legfeljebb 1,2 g/l (20 milliekvivalens/liter) - töppedt szőlőből készült bor, legfeljebb 2,1 g/l - jégbor, legfeljebb 2,1 g/l - aszúbor, legfeljebb 2,1 g/l - főbor, legfeljebb 1,4 g/l f) Összes kénessavtartalom 5,0 g/l cukortartalomig - fehér és rozé, legfeljebb 250 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 200 mg/l 5,1-45,0 g/l cukortartalom esetén - fehér és rozé, legfeljebb 260,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 210,0 mg/l 45 g/l cukortartalom felett, legfeljebb 350,0 mg/ - töppedt szőlőből készült bor, legfeljebb 400,0 mg/l - jégbor, legfeljebb 400,0 mg/l - aszúbor, legfeljebb 400,0 mg/l - főbor, legfeljebb 400,0 mg/l g) Szabad kénessavtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l h) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200,0 mg/l i) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 2,0 g/l j) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100,0 mg/l k) Nátriumtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l l) Vastartalom, legfeljebb 10,0 mg/l m) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l n) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l o) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l p) Metil-alkohol-tartalom - fehér és rozé, legfeljebb 100,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 250,0 mg/l q)hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l r) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően. 40

12. számú melléklet PartyBor Társaság védjegye 41