2009.VI.02. TEKVÉSZ TERÉZVÁROS KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A szabályzatot Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának Képviselőtestülete 40/2000.(XII.20.)sz. rendeletével fogadta el. Hatályos:200. január -től.
A TERÉZVÁROSI KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÉPÍTÉSE: A TEKVÉSZ felépítése a BVKSZ-hez hasonlóan általános, különleges, a beépítési módokra valamint az övezeti szabályozásra vonatkozó előírásokat határoz meg az alábbi felépítés szerint: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A Terézvárosi Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya 2. Rehabilitációs szabályozást igénylő területekre vonatkozó rendelkezések 3. Közművesítettség, mérnöki létesítmények 4. Az építési munka végzése 5. Sajátos építésjogi követelmények 6. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7. Beépítési mód, előkert, oldalkert, hátsókert 8. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 9. A melléképítményekre vonatkozó előírások 0. A zöldfelületi minimum előírásai, terepszint alatti építmények, épületrészek. Az építménymagasság és párkánymagasság meghatározása zártsorú beépítési módú területeken 2. Lakóhelyiségek padlószintmagasságára vonatkozó általános rendelkezések 3. A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések. 3/A. Meglévő épületek akadálymentesítése 4. Parkolóházak és üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE 5. Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések 6. Az épületeken elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek általános rendelkezései 7. Az üzletportálokra, kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 8. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 9. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető hirdető-berendezésekre 20. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető építményekre vonatkozóan 2. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak Beiktatta a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 7. -a.
kialakítására és a növényzet telepítésére vonatkozóan 22. Kiegészítő rendelkezések az Andrássy útra 23. Az épületek földszintjeire és a lakások kialakíthatóságára, megosztására vonatkozó különleges előírások 24. A környezet, a természet és a növényzet védelme 25. Előírások a bevásárlóközpontokra és egyéb kereskedelmi létesítményekre ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 26. A ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSŰ L- LAKÓTERÜLET, VK- VÁROSKÖZPONTI TERÜLET ÉS SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSŰ L3- LAKÓTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI Előírások a beépítés módjára és a létesíthető funkciókra 27. L-VI NAGYVÁROSIAS ZÁRTSORÚ LAKÓTERÜLETEK 28. L-VI-B BENCZÚR UTCA MENTI, NAGYTELKES, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK 29. L-VI-R KÜLSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ, VEGYES, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK 30. L-VI-R2 KÜLSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK 3. L3-VI-A ANDRÁSSY ÚT MENTI VILLATERÜLET 32. L3-VI-VL VÁROSLIGETI FASOR MENTI KISVÁROSIAS VILLATERÜLET 33. VK-VI- KIEMELT VÁROSKÖZPONTI TERÜLET 34. VK-VI-2 ANDRÁSSY ÚT MENTI VÁROSKÖZPONTI TERÜLET 35. VK-VI-3 BELSŐ TERÉZVÁROSI, LAKÓDOMINÁNS VÁROSKÖZPONTI TERÜLET 36. VK-VI-NY NYUGATI PÁLYAUDVAR KÖRNYÉKI VÁROSKÖZPONTI TERÜLET 37. VK-VI-R BELSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ VÁROSKÖZPONTI TERÜLET 38. I-VI- NY NYUGATI PÁLYAUDVAR KÖRNYÉKI INTÉZMÉNYTERÜLET 39. IZ VI-E EPRESKERT JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ INTÉZMÉNYTERÜLETE 40. K-EÜ-VI KÜLÖNLEGES TERÜLETEK -JELENTŐS EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETEI 4. KV-IK-VI KÜLÖNLEGES, INTÉZMÉNYI FUNKCIÓKKAL VEGYES HASZNÁLATÚ 2
KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK 42. P-VI PARKOLÓHÁZ ÖVEZET 43. KL-VA-VI VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET 44. KL-KT-VI KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK 45. Z-FK-VI FÁSÍTOTT KÖZTEREK ÉS A Z-KP-VI KÖZPARKOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 46. Z-KP-VI KÖZPARKOK 47. Z-FK-VI/ FÁSÍTOTT KÖZTÉR 48. Z-FK-VI/2 NEM BEÉPÍTHETŐ FÁSÍTOTT KÖZTÉR 49. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A HELYI PARKOLÁSI RENDELET MEGALKOTÁSÁIG. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet. számú függelék 2. számú függelék 3. számú függelék 4. számú függelék MELLÉKLETEK Fogalommagyarázat Övezeti tervlap A védelmi, korlátozási és kötelezési tervlap Az építménymagasság megengedett legnagyobb értéke az egyes utcákban A lakóhelyiségek földszinti padlószintmagasságának legkisebb mértéke FÜGGELÉKEK A rendelet jóváhagyásakor hatályban lévő részletes rendezési tervek és KSZT-k A KSZT-k településszerkezeti egységeinek ajánlott lehatárolása Az FSZKT szerinti védelem és korlátozás és annak kiegészítése Az építménymagasságok illeszkedési szabályainak értelmezése a 2. -hoz Hatályon kívül helyezte a 47/2006. (XII. 22.)sz. rendelet 8.. Hatálytalan 2007. január -től. 3
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Terézvárosi Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya. () Budapest főváros VI. kerület Terézváros közigazgatási területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/998. (X.5.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: FSZKT rendelet), a 47/998. (X.5.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), 48/998. (X.5.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: a fővárosi településrendezési tervek összhangjáról szóló rendelet) előírásait az e rendeletben és mellékleteiben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. Az alkalmazott fogalmak magyarázatát a rendelet. számú melléklete tartalmazza. (2) A kerület közigazgatási területén telekalakítást végrehajtani, területet felhasználni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeken bármilyen rendezést végrehajtani csak a vonatkozó egyéb jogszabályok, a jelen Rendelet és a hozzá tartozó 2-4. számú térképmellékletek alapján, valamint az egyes Kerületi Szabályozási Tervek (továbbiakban: KSZT) és a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével lehet. (3) Terézváros közigazgatási területére készülő Kerületi Szabályozási Tervek jelen rendelet figyelembevételével rögzítik az egyes lehatárolt területi egységekre vonatkozó részletes városrendezési és építési előírásokat. Az egyes területi egységekre készülő KSZT-ket - azok kiegészítő rendelkezéseivel és :000-es szabályozási tervlapjaival együtt - jelen rendelet mellékleteként kell megállapítani. (4) A KSZT térképi ábrázolásán a beépített és beépítésre szánt területek határának, a területfelhasználási módok határának és a területegység jelének valamint szintterületsűrűségének meghatározására a BVKSZ keretövezeti jelének és az építési övezet kódjának és jelének feltüntetése szolgál. (5) A KSZT-ben fel kell tüntetni a 2. számú mellékletben rögzített övezeti kódot illetőleg a 3. számú mellékletében rögzített védelmi, korlátozási és kötelezési elemeket. (6) A KSZT-ben az építési övezet jeleként - a BVKSZ-ben kapott felhatalmazás alapján - az. ábra szerinti jelölést kell alkalmazni: a keretövezet jele (L) építési övezet helyi kerületi (VI-) kódja bm beépítési mód b% beépítési % szm szintterületi mutató ém építménymagasság (min-max) Tt telekterület minimum z% zöldfelületi minimum L-VI- bm b% szm ém Tt z%. ábra (7) A KSZT a BVKSZ, valamint a jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseit szigoríthatja, a jelen rendeletben, valamint más vonatkozó jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben a KSZT önálló előírásokat foganatosíthat, melyeket a KSZT kiegészítő előírásaként kell rögzíteni. (8) A kerület közigazgatási területén csak értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT készíthető. A KSZT alátámasztó munkarészeinek utcafrontonként sziluett-képet is tartalmazniuk kell, a geodéziailag bemért párkánymagasságok feltüntetésével. (9) A kerület közigazgatási területén az. sz. függelékben felsorolt 33/2000. ( XI. 20. ), 4/2000. ( XII. 20.), 42/2000. ( XII. 20.) rendeletekkel elfogadott Kerületi Szabályozási Tervek (továbbiakban: KSZT), valamint a Módosította a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet -a 4
közterület-alakítási tervek előírásait változatlanul alkalmazni kell azok módosításáig, illetve felülvizsgálatáig. Ezen tervekben külön nem szabályozott kérdésekben a jelen rendelet 8. 26. előírásait is alkalmazni kell. (0) A kerület közigazgatási területére készülő KSZT-k területi lehatárolásának legkisebb együtt-tervezendő egysége legalább egy tömb, melynek több tömbbel való kiegészítése a 2. számú függelék szerinti térképen ajánlott lehatárolt területi egységen belül célszerű. A KSZT készítésénél a tömböt körülvevő szomszédos tömbök első teleksorát is vizsgálni szükséges. 2. () A 2. számú melléklet szerinti övezeti tervlap tartalmazza az építési övezetek, illetőleg övezetek (2) bekezdés szerinti övezeti kódját és lehatárolását, mely a szabályozási vonal vagy a telektömbön belül jelzett övezeti határvonal lehet. Telekhatár-korrekció esetén az övezethatár automatikusan követi a telekhatárt, mely nem jelenti a 2. számú melléklet módosítását. (2) Az FSZKT-ben rögzített rehabilitációs szabályozást igénylő területeken, illetőleg az építési övezetek előírásaiban előírt feltételekkel meghatározható speciális engedmények az építési övezet előírásaiban külön jelölt kóddal és az annak megfelelő engedményes előírással a KSZT elfogadásával léptethetők hatályba, melyek területi lehatárolását és jelölését a KSZT-ben rögzíteni kell. (3) A 3. melléklet szerinti védelmi, korlátozási és kötelezési tervlap területileg lehatárolt, jelen rendeletben rögzített szabályozott elemei és az azokhoz tartozó előírások en betartandók. A 3. számú melléklet tervlapja rögzíti: a) a meglévő gyalogosutcákat és a gyalogosutcaként kialakítandó közterületeket, b) a meglévő és a kialakítandó, forgalom átvezetésére alkalmas gyalogos övezetű közterületeket, c) az 5. számú mellékletben felsorolt utcák mentén azokat a telkeket, melyek közterület felőli épülettraktusában a lakóhelyiségek padlószintmagassága a tervlapon jelölt magassági értéknél nem lehet alacsonyabb, illetőleg ahol magasföldszintes épület nem helyezhető el, d) a 24. () bekezdésében felsorolt, korlátozott földszinti funkciókkal érintett telkek lehatárolását, e) az egységes beültetési kötelezettséggel érintett területeket. 5
Rehabilitációs szabályozást igénylő területekre vonatkozó rendelkezések 3. Az L-VI-R, L-VI-R2 és a VK-VI-R jelű építési övezetek területén a KSZT - az építési övezetben rögzített feltételek figyelembevételével - az egyes telkek szabályozási határértékeitől eltérő, engedményes határértékeket is meghatározhat, de az RSZT-vel érintett tömbök összesített területére a keretövezeti határérték átlagának teljesülnie kell. Övezetmódosítás esetén az RSZT-vel lehatárolt terület egészére az átlagérték teljesülését becsült számítással igazolni kell. Közművesítettség, mérnöki létesítmények 4. () A kerület közigazgatási területén csak teljes közművesítettségű telken lehet épületet, építményrészt, épületegyüttest elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni. (2) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden építési övezet területén elhelyezhetők: a) a forrásfoglalás, b) a szennyvízátemelők, c) az energia-átalakítók, d) a gáznyomásszabályozók, e) a közművezetékek nyomvonalai, műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének szükségességét és módját a KSZT-ben szabályozni lehet. (3) A (2) bekezdés c) pont szerinti energia-átalakítók csak telken, a meglévő vagy tervezett épületen belül helyezhetők el. Oszloptranszformátor nem létesíthető. (4) A KL, KV keretövezetek területein a BVKSZ 5. (4) bekezdés szerinti hulladékudvar nem helyezhető el. (5) 2 A vonatkozó előírások - 959.292/979. Metró Tervezési Irányelvek - szerint a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nyugati tér mentén a létesítendő építmények engedélyezési eljárása során el kell végeztetni, és az építési engedélyhez mellékelni kell a metró védelmi zóna vizsgálatot, különös tekintettel a metró-szellőzőre és egyéb műtárgyakra. Az építési munka végzése () 3 (2) (3) 5. 2 3 Hatályon kívül helyezte a 4/2003. (VI.2.) sz. rendelet. Hatálytalan 2004.január -től. Beiktatta a 4/2007.(XII.22.) sz. rendelet. (). Hatályon kívül helyezte a 34/2008. (XII..)sz. rendelet 4. (2). 6
(4) A KSZT-ket, illetőleg az építészeti-műszaki terveket a jóváhagyás, illetőleg engedélyeztetés előtt be kell nyújtani az önkormányzati tervtanácsra, az önkormányzati tervtanácsra vonatkozó rendelet szerinti részletezettséggel. (5) 2 (6) 2 (7) Tetőkert létesítése, illetve az övezetben előírt legalább 20%-os zöldfelületi arány esetén az engedély kérelemnek kertépítészeti munkarészt, ezen belül kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell legalább az. számú melléklet szerinti tartalommal. (8) 2 Sajátos építésjogi követelmények 6. () A kerület közigazgatási területén a 3. számú mellékletben e célból területileg lehatárolt területekre és telkekre a Terézvárosi Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. (2) A 3. számú melléklet tervlapján e célból lehatárolt területeket a vonatkozó jogszabályok szerinti beültetési kötelezettség terheli, melyet kertészeti terv alapján kell megvalósítani. (3/A) 3 A meglévő épület bontásával megüresedett telket beépítési kötelezettség terheli a bontás megkezdésétől számított 5 éven belül, melynek elrendeléséről a bontás engedélyezéséről szóló döntésben intézkedni kell. (3) Az e rendelet hatálybalépését követően még be nem épített telkekre a) a rendelet hatálybalépését követő öt éven belüli, b) a rendelet hatálybalépése után megüresedett telkekre, az épület, épületek bontásától számított öt éven belüli beépítési kötelezettség vonatkozik. A határidő lejárta után a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (4) A (3) bekezdés szerinti telek akkor is üresnek tekintendő, ha a korábban már lebontott épület, épületek helyén ideiglenes épület, építmény áll. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések 7. () A kerület területén szabályozási vonalat módosítani, telket egyesíteni, telket megosztani, telekhatár-rendezést végrehajtani, meglévő telekcsoportot újraosztani, illetve mindezek alapján új telket kialakítani, csak KSZT alapján lehet. KSZT hiányában, illetőleg a KSZT-ben külön nem rögzített esetben csak elvi engedély alapján lehetséges a telekhatárrendezés, ha az érintett telkek területe legfeljebb 20%-kal változik meg és a módosítás során létrejövő legkisebb telekméret az övezeti előírásoknak megfelel. Egy tömbben KSZT hiányában egyszeri esetben lehet két szomszédos telket összevonni. (2) A kerület közigazgatási területén új nyeles telek nem alakítható ki. Kivételt képez ez alól a BVKSZ 6. (6) bekezdése szerinti, tömbbelsőben kialakítandó önálló helyrajzi számú mélygarázs, illetve zöldterület létesítésére is alkalmas önálló telek kialakítása. (3) A kerület területén magánutat csak a tömbbelsőkön belül lehet kialakítani és akkor, ha a BVKSZ 2. (7) bekezdése szerintiek teljesülnek. Ebben az esetben a magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon 2 3 Módosította a 34/2008.(XII..)sz. rendelet. Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII..)sz. rendelet 4. (2). Beiktatta a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 2. -a. 7
az építményeket, épületeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell betartani. A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Beépítési mód, előkert, oldalkert, hátsókert 8. () Az OTÉK és a BVKSZ előkertre, oldalkertre, hátsókertre vonatkozó előírásaiban foglaltakat a (2)-(4) bekezdések figyelembevételével kell alkalmazni. (2) A szabadon álló beépítési módú területek előkertre, oldalkertre és hátsókertre vonatkozó előírásait az L3 keretövezetbe tartozó építési övezetek rögzítik. (3) Zártsorú beépítési módúnak kell tekinteni: a) azt az épületet, melynek építési vonala a szabályozási vonalra esik, b) a nyitott udvaros épületet, c) az épület hátraléptetésével kialakított épületet, d) az épületközzel kialakított épületeket, e) az utcavonalon legalább 3 egymás melletti épület azonos méretű előkertes kialakítását, f) a Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Nyugati tér és környéke KSZT a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén az épületek közterület felőli homlokzatsíkja teljes egészében az utcai telekhatáron kell, hogy álljon, kivéve a 8. (3) bekezdés g) pontjában foglaltakat. g) 2 a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a zártsorú beépítésnél az előkert legkisebb mélységét a kialakult állapotnak megfelelően kell meghatározni. ha azok az oldalhatáron a szomszédos épülethez tűzfalasan csatlakoznak, és a rendelet. számú mellékletében meghatározott geometriai arányokat kielégítik. (4) A zártsorú beépítési módú területeken a telek közterületi határától mérten a közterület fölé a közúti űrszelvény magasságát meghaladó, benyúló építményrész benyúlási mértéke: a) 0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterület esetén legfeljebb 0,5 m, b) 0 m és 5 m-es közterület-szélesség esetén legfeljebb,0 m, c) 5 m-nél nagyobb közterület-szélesség esetén legfeljebb,5 m, d) 3 a Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén egységesen legfeljebb 0,5 m ( a Bajza utcában és a Podmaniczky utcában,0 m) lehet, felülete pedig legfeljebb a homlokzati felület 30 %-a, lehet. A közúti űrszelvény magasságánál alacsonyabb értékben épületrész nem nyúlhat a közterület fölé. (5) A már jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítési módú területeken az épületek utcafronti elhelyezésekor a hátsókert méretének megállapítása során (. ábra): a) a három oldalról tűzfallal körülvett telek beépítése esetén a hátsókert méretét nem kell betartani, az épület a telek hátsókerti és oldalsó határán tűzfalasan csatlakozhat (/a. ábra ), b) ha a beépítendő telekre a hátsó telekhatár felőli szomszédos épület homlokzata rátekint, akkor az OTÉK szerinti épületek közötti távolságot kell megtartani, kivéve, ha a KSZT kisebb értéket határoz meg a meglévő épületek építménymagasságainak figyelembevételével (/b, b2. ábra ). 2 3 Beiktatta a 30/2005.(X.24. ) sz. rendelet 2. (), módosította a 27/2006. (VIII.6.) sz. rendelet 2. (), a 43/2006.(XII..) sz. rendelet 2. (), a 4/2007.(XII.22.) sz. rendelet. (2), a 42/2007.(XII.22.) sz. rendelet 2. (), valamint a 9/2008.(II.25.) sz. rendelet. (). Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet. (2). Beiktatta a 30/2005. (X.24.) sz. rendelet 2. (2), módosította a 27/2006. (VIII.6.) sz.rendelet 2. (2), a 43/2006. (XII..) sz. rendelet 2. (2), a 42/2007.(XII.22.)sz. rendelet 2. (2), valamint a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet. (3). 8
a) b) meglévő b2) homlokzat. ábra H H c) c2) H H H Általában : H 6,0 m KSZT alapján vagy ha a telekszélesség és építménymagasság indokolja: H 2,0 m Ahol H, a nagyobb udvari homlokzat építménymagassági értéke (6) Ha a szomszédos telek udvari homlokzatai a beépítendő telekre tekintenek, akkor a szomszédos meglévő oldalhomlokzatok és az új épület, épületrész homlokzatai közötti távolság meghatározásánál az oldalkertre néző építménymagasságnak megfelelő homlokzatok közötti távolságot kell megtartani, mely azonban nem lehet kisebb 6 m-nél. [. ábra c.)] Ha azt a telekszélesség és az építménymagasságok indokolttá teszik - ezt az értéket legfeljebb 2 m-re lehet csökkenteni [. ábra c2.)]. Egyéb esetben a keretes beépítési mód szabálya a mértékadó. (7) A beépítendő telken a szomszédos udvari homlokzatoktól mért 6 m-en belül tűzfalasan akkor sem lehet új épületet, épületrészt elhelyezni, ha az eredeti beépítés az adott telekhatáron tűzfalas volt. Kivételt képeznek ez alól a 00 %-os beépítésű parkolóházak. (8) Új épület létesítése esetén, annak udvari területe csak a szomszédos udvari telekhatár szintjétől a beépítendő telek felé húzott 45º-os síkon belül építhető be [2. ábra d)]. Egyéb esetben a földszint 00%-os beépítése csak akkor megengedett, ha a szomszédos épület udvara is egyidőben beépítésre kerül. (9) Eredetileg két, egymás felé nyíló udvar külön-külön nem építhető be kivéve, ha a) mindkét udvar teljes területén beépül, vagy b) ehhez a be nem épülő udvar ingatlanának tulajdonosa hozzájárulását adta. (0) A telekbelső felé kialakítandó keresztszárny esetén - ha az nem az oldalhatáron kerül kialakításra, illetőleg ha a KSZT másként nem rendelkezik - az oldalkert legkisebb szélességének meghatározásánál a következő szabályokat kell figyelembe venni (2. ábra a, b): a) az épület utcai traktusának hátsókert felé eső élvonala és az oldalsó telekhatárok metszéspontjától a telek középpontja felé húzott 45º-os elméleti vonal illetőleg az utcai traktus közötti területen épületszárny az OTÉK előírt oldalkert méreteinek figyelmen kívül hagyásával is elhelyezhető; b) az a) pont szerinti épületrész homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy ba) annak nyílászáróval kialakított homlokzatai az oldalsó telekhatártól számított 6,0m-en belül ne legyenek párhuzamosak az oldalsó telekhatárral, és Módosította a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 3. -a. 9
bb) ne zárjanak be 60º-nál kisebb szöget az oldalsó telekhatárral, és bc) a telekhatártól számított,5 m-en belül csak akkor létesíthető nyílászáró a mellékhelyiségek legalább,80 m-es mellvédmagasságú szellőzőablakain, szellőzőnyílásain kívül -, ha a homlokzati falsík,5 m-en belül lévő szakasza merőleges az oldalsó telekhatárra. c) a Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén új épület elhelyezése, ill. épületbővítés esetén az utcafronti (nem zártudvaros) beépítésű épületek traktusmélysége az oldalhatároktól mért 0 m-en belül nem haladhatja meg a 5 m-t. () 2 Keretes beépítés esetén a hátsókert méretét KSZT határozza meg, de az épületek hátsókertre tekintő szemközti homlokzatai között legalább 6 m-es távolságot kell tartani. (2. ábra c.). a) telekhatár b) c) 2. ábra min 6,0 min 45 o min 45 o utcafront min 6,0 m min 45 o hátsókert minimális méretének megállapítása a KSZT-ben, ha az OTÉK szerinti méret nem teljesülhet. d) min 60 o,5 m-en belül, csak,80 m parapet min,5 m, ha nem merőleges a telekhatárra telekhatár (2) Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az oldal- és hátsókertben is elhelyezhető. (3) Terepszint alatti építmény a zártsorú beépítési módnál kialakuló oldal- és hátsókertben is elhelyezhető. (4) A tömbbelsőben kialakított mélygarázs önálló telkével szomszédos telkeken a hátsókert és az oldalkert méreteit úgy kell kialakítani, mintha azok előkertek lennének. 2 Beiktatta a 30/2005.(X.24 ) sz. rendelet 2. (3), módosította a 27/2006.(VIII.6.) sz. rendelet 2. (3), a 43/2006. (XII..) sz. rendelet 2. (3), a 42/2007.(XII.22.) sz. rendelet 2. (3), valamint a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet. (4). Módosította a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 4. -a. 0
(5) A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén az építési övezetben a Szondi utca és a Bajza utca kivételével megengedett az épület hátraléptetése. (6) A hátraléptetésnek az építési vonalon mért szélessége nem lehet kisebb 8,0 m-nél, mélysége pedig nem haladhatja meg hátraléptetés szélességét, de legfeljebb 20,0 m lehet. (7) A hátraléptetéssel érintett épületek hátralépő épületrészét és a szabályozási ill. az építési vonalon maradó épületrészét egységes homlokzattal kell megépíteni. (8) A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a Dózsa György út mentén megengedett az épületköz. Az épületköz szélessége legalább 0,0 m kell legyen. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 9. () 2 A KSZT-ben meg lehet, de a 3. sz. melléklet védelmi, korlátozási és kötelezési tervlapján megjelölt tömbök esetében meg kell határozni azokat a földszinti területeket, passzázsokat és a tömbbelsőn belüli zöldfelületeket, amelyeket a gyalogos forgalom számára megnyitott, a közhasználat céljára átadott területrészként célszerű kialakítani. Ezek kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos külön erről szóló szerződést kötnek. (2) KSZT alapján az () bekezdés szerinti közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke legfeljebb 0,5-tel növelhető az adott telekre vonatkozóan. (3) A közterületeken, valamint az () bekezdés szerinti gyalogosforgalmi közhasználat céljára átadott területeken a közterületekre vonatkozó általános rendelkezésektől való eltérés feltételeit és módját a KSZTben kell meghatározni. (4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, és az épületek közötti távolság meghatározásának tekintetében úgy lehet megvalósítani, - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével mintha azok közterülettel lennének határosak. (5) 3 A közhasználat céljára átadott terület után igénybe venni kívánt kedvezményes (megnövelt) szintterületi mutató csak az önkormányzat és a tulajdonos között megkötött szerződésre alapított telki (átjárási) szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően alkalmazható az engedélyezési eljárás során. A melléképítményekre vonatkozó előírások 0. () A kerület közigazgatási területén a melléképítmények közül a) a zártsorú beépítésű L, VK és I keretövezetek területén: aa) közműbecsatlakozási-műtárgy, ab) kerti építmény, ac) kerti vízmedence, ad) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 -es vízszintes vetülettel, ae) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. b) a szabadonálló beépítésű L3, IZ keretövezetek területén az a) pontban felsorolt melléképítmények, valamint kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló helyezhető el. A KV-IK és a K-EÜ építési övezetre vonatkozóan az elhelyezhető melléképítményeket az építési övezetek rögzítik. A zöldfelületi minimum előírásai, terepszint alatti építmények, épületrészek Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet. (5). 2 Módosítta a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 5. -a. 3 Beiktatta a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 6. -a.
. () A telek legkisebb zöldfelületi mértékét az építési övezetek rögzítik, melynek értékét - a rendeltetésszerű felhasználás biztosításának mértékéig - a KSZT növelheti. (2) A zártsorúan beépíthető területeken a) ha az építési övezet lehetővé teszi az udvar földszinti, illetve I. és II. emeleti, vagy az épület egészének 00%-os beépítését, vagy b) parkolóház, létesítésére kijelölt területen, illetőleg telken, valamint c) ahol az építési övezet előírásai KSZT alapján lehetővé teszik a terepszint alatti első pinceszint 00%-os beépítési mértékét, mélygarázs elhelyezése céljából az övezetben előírt zöldfelületi minimumnak megfelelő területű tetőkertet kell kialakítani és fenntartani. (3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában említett esetek kivételével az első pinceszinten mélygarázs 00 %-os terepszint alatti beépítéssel csak akkor létesíthető, ha azt a KSZT lehetővé teszi. (4) A mélygarázsok, földszinti vagy első emeleti szintek zárófödémének tetőkerti kialakítása és annak folyamatos fenntartása a közhasználat céljára átadott udvarterületek kivételével. A tetőkertet úgy kell kialakítani, hogy a létrejövő zöldfelület nagysága a szabadon maradó zárófödém felületéhez viszonyított 30%-os arányt elérje. (5) A (2) és (4) bekezdések szerinti tetőkerti zöldfelület a) amennyiben annak területe kisebb, mint az övezetben meghatározott zöldfelületi minimum értéke, de nagyobb mint annak a 75 %-a akkor legalább 0,5 m-es, b) ha az előírt zöldfelületi mértéknek megfelelő terület felénél nagyobb, de annak 75 %-ánál kisebb, legalább,0 m-es földfeltöltésű legyen. Az építménymagasság és párkánymagasság meghatározása zártsorú beépítési módú területeken 2. () Általános esetben új épület elhelyezésénél, emeletráépítésnél, illetve tetőtéri szint térdfal-magasítással járó átépítésénél az építhető építménymagasság és a csatlakozó párkánymagasság értékét az építési övezetben meghatározott legnagyobb és legkisebb építhető építménymagasság értéke valamint az 4. számú mellékletben utcánként meghatározott építménymagassági érték együttes figyelembevételével kell megállapítani, melynek értékeit a KSZT szigoríthatja. (2) Az épület építménymagasságának és csatlakozó párkánymagasságának megállapításánál az övezetben megengedett és az 4. számú mellékletben meghatározott értékek közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Amennyiben a már kialakult beépítésnél az 4. számú melléklet szerinti építménymagassági alacsonyabb, mint a számított csatlakozó párkánymagasság lehetséges értéke, akkor az építménymagasság értékét elvi építési engedélyben kell meghatározni, a szomszédos épületekhez való csatlakozás figyelembevételével. (3) KSZT-ben az építési övezetben előírt legnagyobb megengedett építménymagasság meghatározása mellett a szomszédos épületek csatlakozó párkánymagasságától való eltérés ± mértékét is rögzíteni kell. A Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a szomszédos épület homlokzatához új épület (épületrész) homlokzatának úgy kell csatlakoznia, hogy a csatlakozó párkánymagasság ± értéke a meglévő épület párkánymagasságának Beiktatta a 30/2005. (X.24.) sz. rendelet 2. (4), módosította a 27/2006. (VIII.6.) sz. rendelet 2. (4), a 43/2006. (XII..) sz. rendelet 2. (4), a 4/2007.(XII.22 ) sz. rendelet. (3), a 42/2007. (XII.22.) sz. rendelet 2. (4), valamint a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet. (6). 2
/0-ét, a szomszédos telekhez csatlakozó 0-0 m szélességű homlokzati sávban nem haladhatja meg. Nem kell a szomszédos meglévő épület párkánymagasságát figyelembe venni, amennyiben annak építménymagassága nem felel meg az építési övezetben előírt legkisebb értéknek. Ebben az esetben a legközelebbi megfelelő magasságú épületet kell figyelembe venni. A Nyugati tér és környéke KSZT területén az épületek tömbbelső felőli, udvari épületszárnyainak magassága nem haladhatja meg az utcai épületrész övezetben megengedett gerincmagasságát. (4) Műemléki, vagy helyi védelem alatt álló szomszédos épülethez való illeszkedésnél a (5)-(6) bekezdéseket előírásait is figyelembe kell venni. (5) Két meglévő védelem alatt álló, egy szintkülönbséget meg nem haladó, közel azonos csatlakozó párkánymagasságú épület közötti foghíj beépítése esetén, a két szomszédos épület átlagos csatlakozó párkánymagassági értéke a meghatározó, melytől a létesítendő épület ±,0 m-rel térhet el. (6) Egy szomszédos értékvédelem alatt álló és egy értékvédelem alatt nem álló épület közötti foghíj beépítése esetén: a) ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor annak a csatlakozó párkány- és építménymagassági értéke a meghatározó, melytől eltérni legfeljebb ±,5 m-rel lehet. b) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, akkor a két szomszédos épület átlagos építménymagassági értéke a meghatározó. A csatlakozó párkánymagasságok meghatározásánál a tervezett épület csatlakozó párkánymagassági értéke legfeljebb,5 m-rel lehet nagyobb, mint a védelem alatt álló épületé; c) ha a védelem alatt álló épület két vagy több szinttel alacsonyabb, a magasabb épület csatlakozó párkánymagassága is meghatározó lehet. KSZT eltérő rendelkezéseinek hiányában az új épület csatlakozó párkánymagasságát előzetesen elvi építési engedélyben kell meghatározni, az építési övezeben és az 4. számú mellékletben meghatározott értékek együttes figyelembevételével. (7) Védettség alatt nem álló épületek közötti foghíjtelek beépítése esetén az övezeti előírások és az 4. számú melléklet szerinti építménymagassági értékeket együttesen kell figyelembe venni. A csatlakozó párkánymagasság értékét KSZT rendelkezése hiányában - elvi építési engedélyezési tervben kell megállapítani. (8) Meglévő épület bővítése, emeletráépítése, tetőtéri beépítése nem engedhető meg, ha az építési övezetben előírt legkisebb építménymagasságot az épület átépítése során nem lehet biztosítani. Kivételt képeznek ez alól a védett épületek. Meglévő épületek akadálymentesítése 3/A. (9 Az alábbi feltételek teljesülése esetén meglévő építmény akadálymentessé tétele akadálymentes közlekedésre alkalmas személyfelvonó létesítésével akkor is megengedett, ha a meglévő építmény a megengedett legnagyobb beépítés, illetve megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértékét már meghaladja, és/vagy a személyfelvonó létesítés miatt azok bármelyike - részben, vagy egészében - túllépésre kerül: a) Az épület vagy épületrész valamennyi önálló rendeltetési egysége akadálymentesen megközelíthető legyen szabad térből vagy az építmény közös használatú közlekedőjéből. b) Akadálymentes használat céljára az épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, teret, helyiséget úgy kell meg- illetve áttervezni és megvalósítani, hogy az a fogyatékkal élő személyek számára is a rendeltetésének megfelelően használható legyen. Ennek megfelelően kell kialakítani az építmény megközelítését, főbejáratát, vagy legalább egy bejáratát, közlekedőit, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat. Akadálymentes használhatósághoz olyan jelző-információs rendszert kell biztosítani, amely a mozgáskorlátozott, a látásés a halláskárosodott személyeket segíti az építmények használatában. c) A személyfelvonó létesítéséhez csak a feltétlenül szükséges, legkisebb terület kerül felhasználásra. Beiktatta a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 7. -a. 3
Lakóhelyiségek padlószintmagasságára vonatkozó általános rendelkezések 3. () Új épületek elhelyezésénél, meglévő épületek funkcióváltásánál a közterülettel határos épülettraktusban a lakóhelyiségek legkisebb padlószintmagassága a 5. számú melléklet a) pontjában felsorolt utcák menti épületek esetében 7,0 m, a b) pont szerinti utcák mentén 4,5 m. Az érintett telkeket a 3. számú melléklet térképileg is rögzíti. (2) Az () bekezdés szerinti utcaszakaszok mentén magasföldszintes épületet nem lehet elhelyezni. A 3. és 5. számú mellékletben fel nem sorolt, illetőleg térképileg külön e célból nem jelölt utcák mentén - ahol a szomszédos megmaradó épület magasföldszintes - a lakóhelyiségek,5 m-es padlószintmagassággal is elhelyezhetők. (3) Az () bekezdés szerint rögzített utcaszakaszok menti épületekben, a közterület felőli földszinteken csak üzlethelyiségek, vendéglátó létesítmények, közforgalmú irodák helyezhetők el, melyek legkisebb földszinti belmagassága legalább 4,0 m kell, hogy legyen a galériaszintek alatti belmagasság kivételével. () A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 4. Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű tároló helyek számát a vonatkozó helyi rendelet szerint kell megállapítani. (2) A tömbbelsőben önálló helyrajzi számú telken a BVKSZ 6. (6) bekezdése szerinti mélygarázs kialakításának, és megközelítésének módját, megengedetett legkisebb, illetőleg legnagyobb férőhelyszámát KSZT-ben kell rögzíteni. Az ily módon kialakított mélygarázs tetején tetőkertet kell kialakítani, legalább,0 m-es földfeltöltéssel, melynek átlagos kiemelkedése a csatlakozó terepszinthez képest a KSZT-ben kell meghatározni Az ily módon kialakított mélygarázs közterületi kapcsolata több teleknyúlvánnyal is kialakítható. Az így kialakított mélygarázs telkét annak közhasználat céljára átadott területként való kialakítása esetén - a beépítés és a homlokzatkialakítás szempontjából - úgy kell tekinteni, mintha a szomszédos telkek közterülettel lennének határosak. (3) 2 Mélygarázs több, egymás melletti telken, a terepszint alatt egybenyitottan is kialakítható, amennyiben a tűzés vagyonvédelem biztosítása megoldásra kerül. (4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást - a parkolóházak kivételével - telken belül a BVKSZ 6. (3) bekezdésének figyelembevételével - a) pinceszinti mélygarázsban, vagy b) önálló terepszint alatti építményben, vagy c) földszinti, illetve első emeleti teremgarázsban kell biztosítani. (5) A zártsorú beépítési módú L, VK és I keretövezetek területén a pinceszinten kialakított parkolószintek beépítési mértéke elérheti a 00%-ot, melyek zárófödémét tetőkertként kell kialakítani a. előírásainak és az övezet előírásainak figyelembevételével. (6) A földszint utcai traktusában sorgarázsok nem létesíthetők. A földszinti szinten kialakítandó teremgarázs esetén a közterület felé eső épülettraktusban nem lakás rendeltetésű egységek létesítendők a raktárak kivételével. Parkolóházak és üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai 2 Módosította a 34/2008.(XII..)sz. rendelet 2.. Beiktatta a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 8 -a. 4
5. () Parkolóházat elhelyezni az e célból területileg meghatározott P-VI építési övezetek területén, vagy egyéb övezetek területein akkor lehet, ha a KSZT forgalmi vizsgálatokkal és hatástanulmánnyal alátámasztottan azt lehetővé teszi. (2) Az VK -VI jelű építési övezetek területén vegyes rendeltetésű parkolóházban egyéb rendeltetési egységek csak akkor létesíthetők, ha a KSZT által előírt nem az egyéb rendeltetést szolgáló - minimális parkolóférőhely kialakításra kerül, és az egyéb rendeltetés szerinti többletparkoló-igény is biztosítható telken belül. (3) A parkolóház esetén megengedett a 00%-os beépítettség, annak minden szintjén. (4) Önálló üzemanyagtöltő állomást a kerület területén elhelyezni nem lehet. (5) Parkolóházban üzemanyagtöltő állomás a BVKSZ 7. -ában foglaltaknak megfelelően, forgalmi és környezeti hatástanulmány alapján, és csak akkor helyezhető el, ha azt a KSZT lehetővé teszi. (6) Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII..)sz. rendelet 4. (2). 5
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE () Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések 6. Az Andrássy út, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Teréz körút, a Podmaniczky utca, a Nagymező utca, a Hajós utca és a Király utca, valamint a Jókai tér, a Liszt Ferenc tér menti, továbbá a védelem alatt álló épületek egésze rendeltetésének megváltoztatásánál, homlokzatainak felújításánál a közterületről látható homlokzat egészét kell átszínezni színes látványterv (színezési terv) alapján. (2) Az értékvédelem alatt nem álló épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik. (3) A kerület egész területén épületet fehérre, feketére színezni nem lehet. Az épületeken elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek általános rendelkezései 7. () Az épületek tetőzetén nem lehet elhelyezni hirdetési és reklámcélú szerkezetet. (2) A közterületről látható homlokzaton nem lehet elhelyezni hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátokat és hirdetőtáblákat a mozik, színházak, múzeumok és galériák valamint a kulturális intézmények, oktatási épületek épületein, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken. (3) Az egyes üzletek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál biztosítani kell. Épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik. Márkareklámok a közterületről láthatóan csak az üzlethelyiségben, illetőleg a kirakatportálokon belül és annak szerkezetétől függetlenül helyezhetők el. (4) Az (3) bekezdés szerint elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat illetőleg cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha az utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg. (5) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört vagy vonalszerű világító cégér helyezhető el. Táblaszerűen kialakított világító cégér a kirakatokon belül sem helyezhető el. (6) Az épületek közterületi homlokzatain plakát, falragasz nem helyezhető el. Nem helyezhető el továbbá hirdetés, cégér, reklámfelület az emeleti szinteken a nyílászárókra szerelten, ragasztottan, sem kívülről, sem belülről. (7) A homlokzati falsíkon az egyes rendeltetési egységek cégérei a kirakatportálok szerkezeteivel összefüggően alakítandók ki, és nem nyúlhatnak túl a kirakatportál szerkezetein a homlokzati falsíkot eltakarva. (8) 2 A világító cégérek elsősorban áttört cégérként vagy önálló betűkkel alakíthatók ki. A táblaszerűen kialakított cégérek csak külső megvilágítással láthatók el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, falra festett cégér is létesíthető, melynek színezését az engedély kérelem mellékleteként benyújtott színes látványtervben (színezési tervben) kell meghatározni. 2 Módosította a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 9 -a. Módosította a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet 0 -a. 6
Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el. (9) A falsíkra merőleges kialakítású cégér egyoldali felülete nem lehet nagyobb 0,5 m 2 -nél, és kinyúlása nem lehet több a homlokzati falsíktól számított,0 m-nél, 6 m-nél szélesebb közterület esetén legfeljebb,5 m- nél. A falsíkra merőlegesen elhelyezett cégérek nem közelíthetik meg az épületszobrászati elemeket 3,0 m-nél kisebb távolságban. (0) A kerület közigazgatási területén plakát csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon helyezhető el. Óriásplakát a kerület területén nem helyezhető el. () Az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken - kizárólag az építkezés ideje alatt - elhelyezhető A0 -ás (84x89 mm), és az ezt meghaladó ívméretű plakát. (2) (3) Az épületek tűzfalain hirdetés, reklám, plakát és egyéb hirdetőfelület elhelyezése - beleértve a vetített reklámokat is - nem megengedett, kivéve a környezetbe illeszkedő tűzfalfestéssel együtt megjelenő cégjelzést, logót. Az üzletportálokra, kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 8. () Meglévő kirakat átalakításánál vagy cseréjénél az eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású korábbi kirakatportálokat az eredeti kirakattervek, vagy az eredeti nyílások geometriai méretei szerint kell helyreállítani. Ahol a kirakatok nyílásai nem az eredeti architektúrát követve, utólagosan lettek átalakítva, ott a kirakatok nyílásai megtarthatók, de a kirakatok az épület földszinti nyílászáróinak megfelelő kialakításúak és az épület homlokzatával összhangban levők legyenek. (2) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el. Homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható. (3) A közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, illetve az előkertben kirakatszekrény nem helyezhető el. (4) Az épületek kapualjaiban, belső udvari homlokzatán, passzázsokban, falra szerelhető kirakatszekrényt (vitrint) csak akkor lehet elhelyezni, ha annak mérete és szerkezeti kialakítása az épület falazatának építészeti részletképzését, eredeti vagy felújított mintázott falfestését és falfestményeit, művészi felületképzését (gipszstukkó, dombormű, faragvány stb.) nem takarja el. (5) Az egyes kirakatportálok és kirakatszekrények (vitrinek) anyaghasználatában a színezetlen alumínium fémszerkezetek vagy az azzal kombinált egyéb fém, fa, és műanyagszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók a kirakatszekrények szerkezeti kialakításánál és felületképzésénél a rikító színek. (6) Az üzletportálokat védő biztonsági berendezés a (7) bekezdés kivételével csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki. A kirakatok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani. Biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül kell megvalósítani. A földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak biztonsági rácsait elsősorban a bejárat belső síkján belül kell elhelyezni. (7) A meglévő zárható táblás, illetőleg vasredőnyös bejáratok és kirakatok lehetőség szerint megtartandók eredeti formájukban, illetve az eredeti tervek figyelembevételével visszaalakíthatók. Ezen táblákon illetőleg Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII..)sz. rendelet 4. (2. 7
vasredőnyökön csak címfestéssel mértéktartóan felírt, a rendeltetési egységre vonatkozó hirdetmények alakíthatók ki. () A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 9. (2) (3) Árusító automata berendezés a parkolóautomata kivételével - a közterület felől is láthatóan nem helyezhető el. (4) Bankomat berendezés csak a falsíkba építetten, vagy a kirakatportálba szerelten létesíthető. (5) Jellegzetes épületszobrászati elemtől (pl. kapuzatot díszítő szobor, díszítés stb.) a technikai berendezések telepítési távolsága legalább 5 m legyen. A nyílászárók közötti elhelyezésnél törekedni kell a szimmetriára. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető hirdető-berendezésekre 20. () A kerület közigazgatási területén a köztárgyak közül önálló reklámhordozókat elhelyezni - a kör alaprajzú, hagyományos hirdetőoszlopok kivételével - nem lehet. A hirdetőoszlopok csak a Teréz körút. a Bajcsy- Zsilinszky út, az Andrássy út, a Podmaniczky utca, a Váci út, a Dózsa György út, a Lehel út mentén, valamint és Nagymező utca kiszélesedő szakaszán, legalább 00-00 m-es távolság megtartásával helyezhetők el egymástól. (2) Az utcabútorokon és köztárgyakon reklámok, hirdetések az emléktáblák és a közadakozások megnevesítésén kívül - nem helyezhetők el a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. (3) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a tömegközlekedési eszközök megállóinak menetiránnyal ellentétes oldalán helyezhető el. Nem helyezhető el reklámcélú felület a korlátokon és közterületi kerítéseken, a padokon, szemétgyűjtőkön, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés tájékoztató tábláin, jegykiadó automatáin, vezetéktartó- és közvilágítási oszlopokon, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, hidakon, támfalakon, lépcsőkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületeken, üzlethelyiségek bejáratai előtt nem helyezhetők el: a) hordozható vagy guruló vitrinek, b) árusító fogasok és állványok az üzletbejárattól számított - m-es meghatározott körzeten belül elhelyezettek kivételével, az arra rendszeresített és engedélyezett kivitelben. (5) 2 A közterületek felett átfeszítve, vagy - az építés ideje alatti időszak kivételével - az épület homlokzatára függesztve molinó- vagy zászlóhirdetés csak a kulturális célú rendezvények hirdetése céljából megengedett. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető építményekre vonatkozóan 2. () A Z keretövezetbe sorolt fásított közterek és közkertek, közparkok területén közterületi pavilonok közül a vendéglátást szolgáló presszó, fagylaltozó elhelyezhetők - az üzemi egységek kivételével - ha ahhoz vendéglátó terasz is csatlakozik, és azt a területre vonatkozó KSZT szabályozott módon lehetővé teszi. 2 Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII..)sz. rendelet 4. (2). Módosította a 4/2009. (V.28.) sz. rendelet -a. 8
(2) 2 A közterületen a () bekezdésben említetteken túlmenően csak újságárus és virágárus pavilonok helyezhetők el. (3) Vendéglátó teraszok - kiemelt dobogó nélkül - csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább 3,0 m. (4) A közterületeken a köztárgyak, pavilonok, vendéglátó teraszok anyaghasználatában nem alkalmazhatók a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek, felületkezeléssel nem ellátott építőlemezek. (5) A közterületi pavilonokat úgy kell kialakítani, hogy a nem átlátszó üvegezésű határoló felületei ne haladják meg az egyes homlokzatfelületek /3-át. (6) A Nyugati tér és környéke KSZT területén meglévő pavilon a közterület használatára vonatkozó megállapodás keretei között felújítható, de nem bővíthető és funkciója sem változtatható meg. Meglévő pavilon cseréje esetén az új pavilonra vonatkozó előírásokat kell alkalmazn Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak kialakítására és a növényzet telepítésére vonatkozóan 22. () A közmű felszín feletti műtárgyainak (áramelosztók, fedlapok, stb.) cseréje, vagy új műtárgy létesítése csak a környező történeti stílushoz alkalmazkodó kialakítással valósítható meg. (2) Meglévő épület erkélyétől, zárterkélyétől, épületszobrászati elemétől, előtetőtől a közlekedési táblát és jelzőrendszert, a közvilágítás céljára szolgáló oszlopot legalább,5 m-re lehet csak elhelyezni. (3) A közvilágítási oszlopok és a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban legyenek azonos kivitelűek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (4) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál a közhasználat céljára átadott területek kivételével - biztosítani kell az útpályával vagy gyalogosközlekedési útvonallal párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. (5) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez védő -fasor, vagy sövény létesítéséről gondoskodni kell, a parkolóhelyek kialakításával egyidőben. Amennyiben ennek műszaki vagy közlekedésbiztonsági akadálya van, akkor egyéb növényzet (hordós fák, -cserjék) elhelyezését kell biztosítani. (6) Az utcai burkolatok átépítése során legalább az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet kell telepíteni és fenntartani, kivéve ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetőleg azokon a szakaszokon, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné. (7) A közterület tulajdonosának a meglévő fasorokat folyamatosan karban kell tartani, rekonstrukciójukat 5 évenként felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, faegyedekkel kell pótolnia. (8) Új útvonalak kialakításakor, valamint a meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító út-, vasútépítési technológiákat kell alkalmazni. (9) A belső célforgalmú feltáró utakat, továbbá a vegyes használatú lakóutcákat, illetve a KRESZ alapján lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek burkolatát a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal és forgalomcsillapító műszaki megoldások alkalmazásával kell kialakítani, a területre vonatkozó KSZT egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével. 2 Beiktatta a 4/2007.(XII.22.) sz. rendelet. (4). Módosította a 34/2008.(XII..)sz. rendelet 3.. 9