Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain 1. Germán királyságok germán népek államai, ám nem sokáig maradnak fent a népmozgások miatt Theodorik Ravennában: római közigazgatás, római szakemberek, építkezések ariánus keresztények-eretnekek Helyén longobárd királyság létrehozása É-Itáliában A nyugati gótok és vandálok királyságát az arabok előretörése pusztította el VIII. sz., a burgundokét pedig a frankok. 2. Frankok, Frank Birodalom V. sz. Gallia északi része törzsi szervezet, katonai vezető réteg Klodvig (482-511) legyőzte vetélytársait, hatalmát kiterjesztette a szomszédos germán területekre és a római kézen lévő területekre. Loire és Rajna között helyezkedett el országa. Csatlakozott a római egyházhoz, írástudók, szervezettség Klodvig utódai a Merovingok szétosztották a megszerzett földbirtokokat, ezért a királyi hatalom meggyengült, laza kapcsolattal rendelkező területekre esett szét az ország. Az udvarnagyok (majordomusok) megerősödtek. Ők irányították az államügyeket és a hadsereget. Egy majordomus kiemelkedése Martell Károly egyesíti a birodalmat (VIII. sz. eleje). Hadseregét szabad harcosok és páncélos lovasok alkották. A páncélos lovasság birtokokat kapott, amelyből fedeznie kellett felszerelését. Poitiers mellett 732-ben megállította az arab előrenyomulást. Károly fia Kis Pippin 751 királyi koronát szerzett Róma püspökének a támogatásával. A trónt a karolingok megtartották, (Martell Károlyról nevezték el uralkodóházukat). 3. Nagy Károly hódításai Nagy Károly (768-814) a frank lovasságra támaszkodik, terjeszkedő politika. Szászok, bajorok meghódítása, az egyház támogatta ezt (térítés miatt). hadjárat a longobárdok ellen Itáliában, így meghódította a félsziget északi részét. Legyőzte a Kárpát-medencében élő avarokat, így az egykori Pannóniát hozzácsatolta birodalmához. 800 ban a pápa császárrá koronázza. 4. A Frank Birodalom államszervezete - A szabad harcosok függőségbe kerültek, nem katonáskodtak, Károly hatalma meggyengült. A megélhetés alapja a föld, önellátás jellemző, a függőségben élőktől csak természetbeli jövedelmeket lehetett beszedni. - Achen a birodalom központja. - A király folyamatosan járta az országot, igazságot szolgáltatott. - kancellária: oklevelek kiadása, írásbeli teendők ellátása.
új betűtípus: Karoling-minuszkula: könnyebb írás és olvasás - Grófságok kialakítása, élükön a comes (gróf) állt, aki a jövedelem harmadát kapta meg. A veszélyeztetett határ menti területeken őrgrófságokat hozott létre, az egész királyi jövedelem birtokában ellátták a birodalom katonai védelmét. 5. A Frank Birodalom felbomlása Károly fia Jámbor Lajos nehezen tartotta össze a birodalmat. Unokái (Lothar, Kopasz Károly, Német Lajos) 843-ban felosztották a birodalmat Verdunban. A különböző részeken belül pedig folyamatosan megerősödtek a grófságok, tartományok. Államszervezete a következő és újonnan szerveződő országoknak mintául szolgált. 6. Német-római Birodalom létrejötte A frank utódállamokat a normann vagy vikingek, arab és magyar betörések gyengítették. A karolingok után következő uralkodók erős páncélos lovas sereget szerveztek. I. Madarász Henrik 933-ban megállította a magyarokat Merseburgnál. Fia I. Nagy Ottó (936-973) Augsburgnál 955-ban döntő vereséget mért a magyarokra. Megerősítette a hatalmát és 962-ben a pápa császárrá koronázta Rómában. Ezzel létrejött a Német-római Birodalom! A középkori egyház és szerepe 1. Az egyházszakadás Theodosius 391 a kereszténység államvallás, az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. Több egyházi központ (Róma, Alexandria, Jeruzsálem, Antiochia, Konstantinápoly)- vezetőjük patriárcha Nyugaton a birodalmak szétesésével megszűnt a császárok egyház feletti hatalma. Róma püspöke elkezdett függetlenedni a keleti tartományok vezetőitől és sokszor pápának nevezte magát (különleges tekintély jelzése). Hatalmuknak megerősödésében szerepe volt Kis Pippinnek, amikor megvédte Rómát a longobárdokkal szemben. 756 Pápai Állam: Róma és Ravenna vidékét az egyházfők világi uralkodóként birtokolták. Nyugat-Európában a világi és az egyházi hatalom nem egymásnak alárendelve, hanem egymás mellett létezett. A keresztény egyház nyugaton lett erősebb arab hódítások miatt. (Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem muzulmán kézen.) A nyugati katolikus egyházhoz csatlakoztak a germánok, dánok, csehek, lengyelek, magyarok. A nyugati és a keleti kereszténység fokozatosan távolodott egymástól. A nyugati nyelve a latin, a keletié a görög. A szertartásokban és a hittételekben is egyre több különbség mutatkozott. Nyugaton hittek a purgatórium, tisztító tűz tételében, az Atya és a Fiú kapcsolata, az áldozásnál nyugaton kovásztalan, keleten pedig kovászos kenyeret vettek magukhoz a hívek. 1054-ben a pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiközösítették egymást, így
hivatalosan is szétszakadt a Róma vezette katolikus és a Konstantinápoly vezette ortodox (görögkeleti) egyház. Szerzetesei mozgalom IV. század az egyház intézménnyé vált. őskeresztény elvek szerinti életmód gyakorlása. Szent Antal, Szent Pál elvonulása, remeteközösségek kialakulása. Az első regula IV. századi. Szent Bazil a későbbi regulák alapelveit dolgozta ki. Hitélet ápolása, keresztény művelődés elfogadása. Nyugaton: szerzetesi közösségek: kolostorokban, monostorokban laktak, szigorú belső előírások szabályozták életüket. (szegénység, tisztaság, engedelmesség) Szent Benedek, bencés rend, Monte Casino hegyén 529. A munka szerepe, a hitélet mellett. Földművelés, könyvmásolás, latin írás átmentése, térítőmunka, fejlett régiók kultúrájának a terjesztése. XI-XII. sz. újabb szerzetesrendek: ciszterciták 1098. Szent Benedek reguláját vették át. A rendek másik része pedig a SzentÁgoston reguláját vették alapul. kanonokrendek: hívek közötti tevékenység. (premontreiek, 1120) Az egyházi reform A X. sz.-ra az egyház tekintélye csökkent. invesztitúra: a Német-római császárok jogot követeltek a püspökök kinevezésére. A főpapok a császárnak alárendelt hűbérurak lettek. A főpapok, papok elvilágiasodása (vagyon halmozása, világi tisztségek, élvezeteknek éltek. Reformok: Cluny bencés kolostorában: a kolostorok rendjének a helyreállítása, hitélet felé fordulás, nem lehetett megvenni az egyházi méltóságokat (szimónia), a világi papság nötlensége (cölibátus) Invesztitúraharc első szakasza A császári hatalomtól való eltávolodás. A pápaválasztást a bíborosok kezébe kívánta adni a pápa. VII. Gergely pápa (1073-1085) Dictatus Papae, 1075 A pápa hatalmának a megerősítése, egyházi megújulás. A császár nem támogatta az invesztitúrát, hiszen hatalmának alapját az általa megválasztott egyházi méltóságok adták. IV. Henrik megfosztotta Gergelyt a pápai méltóságtól. A pápa pedig kiátkozta a császárt. Kizárta a keresztények közösségéből, így a hűbéri fogadalmak is érvényét vesztették. Canossa járás 1077, IV. Henrik megalázkodása, a pápa feloldotta a büntetést. A Közel-Kelet és az iszlám térhódítása 1. A Közel-Kelet gazdasága Gazdasági visszaesés Nyugat-Európában, míg a Keletrómai Birodalom területe megőrizte az ókori fejlettségi szintet. A VI és X. század között ez a térség a világ gazdasági, művészeti és tudományos központja. A virágzásnak a távolsági kereskedelem a forrása. A kereskedelem hatására a nagyvárosok és a pénzgazdálkodás is fejlődésnek indult. Az államoknak erős hadserege és széles hivatalnokrétege volt, amiket a befolyt adóból tartották fent.
Keletrómai Birodalomból Bizánci Birodalom Justinianus császár (527-565) hatékonnyá tette a központi hivatalokat, növelte az állami bevételeket. Erős zsoldossereg fenntartása. Célja a Római Birodalom feltámasztása volt. Rövid időre sikerült visszafoglalnia Itáliát, Észak-Afrikát, Hispánia egy részét. Corpus Juris Civilis, 529 Átfogó jogrendszer kialakítása, amely a birodalom egységét, a mindennapi élet biztonságát jelentette. Pontosan meghatározta a polgárok szabadságát, jogait és kötelességeit. Biztosította a magántulajdont. Utolsó latin nyelven kormányzó császár, majd a görög vált a hivatalos nyelvvé. A VII. századtól Bizánci Birodalomnak nevezzük. Az Újperzsa Birodalom megjelenésétől Bizáncot állandó támadások érték, avarok benyomulása, arabok támadása, 717 megostromolták Kostantinápolyt. Iszlám kialakulása Az Arab-félszigetet a beduinok, azaz nomád arabok lakták. A Tömjénút mentén virágzó kereskedővárosok jöttek létre. A legjelentősebb: Mekka, az iszlám bölcsőjévé vált. Itt őrizték a Kába nevű fekete követ (meteoritdarab), amelynek isteni erőt tulajdonítottak. Mohamed kb. 570-632, látomásai voltak, új tanokat hirdetett. Allah, Gábriel arkangyalon keresztül szólt hozzá. Elgondolásai a zsidó és keresztény valláson alapult az arab hagyományok mellett. Az új hit prófétájaként lépett fel. Allah az egyetlen Isten. (iszlám: teljes meghódolás, engedelmesség) Ostorozta az uzsorát, hirdette az elesettek gyámolítását. Egység gondolata: egy istenben való hit, fontosabb a vérségi köteléknél is. Mohamedet a kereskedők elűzték Mekkából. Medinába menekült. A hidzsra éve 622, a Mekkából való kivonulás, a mohamedán időszámítás kezdete. Medinában megerősödött a hit, Mohamed kiegyezett a kereskedőkkel, Kába tisztelet, a mekkai zarándoklat előírása. Tanok Korán (hirdetés, zsolozsmázás): az iszlám hittételeit a szent könyvben jegyezték le. Mohamedán tanítványai jegyezték le, halála után. - szigorú monoteizmus, istenképe egyszerűbb, mint a keresztényeké, nincs Szentháromság, de elfogadják Jézust, mint próféta. A muszlimoknak 5 parancs szerint kell élnie: Hit Allahban és Mohamedben; napi ötszöri ima Mekka irányába (rituális mosakodás); kötelező alamizsnaosztás a szegények támogatására; A ramadan havi böjt betartása (napkeltétől és napnyugtáig tilos enni és inni.) Legalább egyszer el kell zarándokolni Mekkába. A mindennapi élet szabályozása: sertéshús, szeszes italok fogyasztásának tilalma, a többnejűség korlátozása (csak négy feleség), dzsihád: a szent háború, a hit akár erőszakos úton való terjesztése. Az iszlám köré nem épült olyan szervezett egyház, mint a keresztény egyház. A papság nem közvetít Isten és az emberek között. A pap (imán) csak vezeti a közös imádkozást. Az iszlám összeolvadt az államhatalommal. Mohamed utódai, a kalifák (helyettes) egy személyben a vallási és állami vezetők. A bírók (kádik) nem törvények alapján, hanem a Korán szerint ítélkeztek.
Az Arab Birodalom Az iszlám egyesítette az arab törzseket. A Közel-Kelet felé terjeszkedés a dzsihád nevében. Hódításukat megkönnyítette az elnyomás és a magas adók terhe alatt élő lakosság, akik önként megadták magukat. Hispániától Indiáig terjedő Arab Birodalom kialakulása. A kalifák despotikus uralkodókká váltak. A katonai vezetők földbirtokos arisztokráciává alakult át, bár a kalifáé a birodalom minden földje. A földbirtokosok csak használati földeket kaptak, amelyeket visszavehetett a kalifa. Ez biztosította a központi hatalom erejét. A földeket szabadok és rabszolgák művelték meg. A városok virágoztak, a kereskedelem miatt. Az arab kultúra arab fordítás készült a görög-római, zsidó és más keleti kultúrák műveinek a lefordítása. Az arab tudományosság fellendülése: csillagászat, kémia, matematika. A kereskedők bejárták Kínától egészen Afrikáig terjedő részeket, lejegyezték, amiket láttak, ezért a magyar őstörténeti források egyike az arab feljegyzések.